Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-23 / 51. szám
1956. december 23. sfralnid Földműves о Szlovákia Komnmnislq Pártja Központi Bizottsága 1956. december 12—13-án tartóit ülésének határozata Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1956. december 12-én és 13-án megtartott ülésén megtárgyalta Chudík elvtárs beszámolóját az elmúlt időszakban végzett mezőgazdasági feladatok teljesítéséről és a második ötéves terv feladatairól. Megállapította, hogy a dolgozók becsületes munkájával, a párt vezetésével a CSKP országos konferenciája óta a mezőgazdaságban is jelentős sikereket értünk el. Janul az új EFSZ-ek megalakításában, valamint a már meglevő EFSZ-ek tag- és földalapja kibővítésében mutatkozó helyzet. 1956-ban a kis- és középparasztok 164 új szövetkezetei alakítottak és 8503 mezőgazdasági üzem lépett be az EFSZ-ekbe. A szöveíkezetek földalapja összesen 50 447 hektárral bővült. A gépesítés kiterjesztésével, a szövetkezetekben, az állami gazdaságokon, valamint a gépé'- traktorállomásokon a mezőgazdasági dolgozók jó munkaszervezésével jobban és rövidebb idő alatt végezték el a tavaszi, aratási és őszi mezőgazdas'gi munkákat. Az 1955-ös évhez viszonyítva a gabonafélék, kapás- és ipari növények egyes fajtáinak hektárhozamai emelkedtek. A takarmányalapra és az állattenyésztési termelésre fordított nagyobb gondoskodás folytán a szarvasmarhaállomány a múlt évhez képest 21665 darabbal, a sertésállomány pedig 25 213 darabbal gyarapodott. Nagyobb lett a gazdasági állatok hasznossága is. A termelésben elért sikerek lehetővé . tették az EFSZ-eknek, az állami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodó földművesek túlnyomó részének, hogy jobban teljesítsék beadási feladataikat, mint a múlt években. Megjavult a beadási erkölcs. A gabonabegyűjtés évi tervét 1956. november 30-ig teljesítették és az 1955-ös évhez viszonyítva gabonából 374100 mázsával. burgonyából 453 870 mázsával, szarvasmarhából 41 420 mázsával, sertésből 164 330 mázsával, tojásból 22 281 000 darabbal, tejből 37 065 000 literrel, szárnyasból pedig 61 700 kgai főbbet ovüjtöttek be. Ez idén először teljesítették a gabonabeadás feladatait Szlovákia valamennyi kerületében és először teljesítették a burgonya összbeadását is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a párt és a kormány megvalósíthatta a további, immár hatodik árleszállítást, főleg a mezőgazdasági termékek esetében. * * * Az elért eredmények azonban nem felelnek meg azoknak az adott lehetőségeknek és feladatoknak, amelyek a CSKP országos konferenciájából erednek. 1960-ig Szlovákiában a mezrgazdasági termelést 39,8 százalékkal kel! emelnünk, ebből a növényi termelést 34,9 százalékkal, az állattenyésztési termelést pedig 47,1 százalékkal. A CSKP országos konferenciája hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés tartós és rendszeres növelését — ami a dolgozó nép életszínvonala szüntelen emelkedésének elengedhetetlen feltétele — csupán a szövetkezetek gyorsabb építésével és megszilárdításával lehet elérni oly módon, hogy a második ötéves terv folyamán a kis- és középparasztok túlnyomó része belépjen az EFSZ- ekbe. Pártunk, a tömegszervezetek, az állami igazgatás, az üzemek és vállalatok, valamint dolgozó népünk elsőrendű feladata, ma és a jövőben is az, hogy megnyerjék a kis- és középparasztokat az új EFSZ-ek alakítására, a már meglevő szövetkezetek tag- és földalapjának kibővítésére, hogy a szocialista nagytermelés döntő túlsúlyba kerüljön. A párt határozatai értelmében következetes, rendszeres, konkrét politikai és szervező munkával kell megnyerni a falvakon a kis- és középparasztok döntő részét a közös gazdálkodásnak már a második ötéves terv első éveiben. Az EFSZ-ek fejlesztésében és továbbszilárdításában a pártszervek és szervezetek fő figyelmét a középparasztnak a szövetkezetbe való megnyerésére kell összpontosítani. Az összes középparasztok megnyerése azt jelenti, hogy a szövetkezeti alapot több mint 600 ezer hektárral bővítjük. Ez megköveteli, hogy főleg a középparasztok lépjenek be az EFSZ-ekbe, akik megteremtik a gazdaságilag szilárd és fejlődő EFSZ-ek létezésének feltételeit és a szövetkezeteket eddigi tapasztalataikkal gazdagítják. A középparaszthoz nagyon konkréten, türelmesen és nyíltan kell közelednünk. Szemléltető példákkal — amelyeket a földműves Ь megért — magyarázzuk meg mezőgazdaságunk fejlődési távlatait a szocialista szövetkezeti nagytermelés alapján. A községekben és az EFSZ-ekben fokozottabb mértékben kapcsoljuk be a középparasztokat a mezőgazdasági termelés irányításába és szervezésébe. A falvakon élő munkások feladata, hogy elsősorban ők nyerjék meg a jól dolgozó kis- és középparasztokat az EFSZ-ekbe és ha nekik is van földjük, maguk is lépjenek be a szövetkezetbe, s győzzék meg a belépés szükségességéről feleségeiket és családtagjaikat is. A szövetkezetek tag- és földalapja kibővítésének elválaszthatatlan részét képezi a már meglevő, de főleg a gyengében gazdálkodó új EFSZ-ek megszilárdítása. Intézkedéseket kell tennünk ezekben az EFSZ-ekben az alapvető szervezési és termelési fogyatékosságok kiküszöbölésére. A kerületi és járási nemzeti bizottságoknak s azok szakdolgozóinak olyan intézkedéseket kell foganatosítaniok és olyan segítséget kell nyújtaniok, hogy a legközelebbi időben ki legyenek küszöbölve a termelésben s a munkaszervezésben mutatkazó fogyatékosságok, hogy ezek az EFSZ-ek is a jól működő szövetkezetek színvonalára emelkedjenek. A második ötéves terv feladataival összhangban biztosítani kell az EFSZ- ek részére a kellő számú szakember iskolázását és figyelmet kell fordítani a szövetkezeti munkaiskolákra. A tél folyamán széleskörű tömegpolitikai munkát kell folytatni a falvakon az EFSZ-ek harmadik országos kongresszusának dokumentumai alapján. * * * A dolgozó nép életszínvonala szüntelen emeléséhez szükséges feltételek megteremtése megköveteli a lakosság számára az élelmiszeralap, az ipar számára pedig a nyersanyag biztosítását, a mezőgazdasági termelés fejlesztését és a munkatermelékenység növelését. A mezőgazdasági termelés fejlődése a növényi termelés színvonalának emelésétől, a földalap jobb kihasználásától, talaja szerkezetének megjavításától és termelékenységének növelésétől függ. Ebből a célból talajjavítási munkákat kell végezni, fel kell szántani és meg kell javítani a réteket és legelőket, fel kell használni az öntözőberendezéseket. A vízgazdálkodási és talajjavító munkákat a szövetkezeti tagok és földművesek széleskörű részvételével kell megszervezni s az állam részéről nyújtott beruházások kihasználása útján a helyi munkaerők és helyi anyagforrások felhasználásának megszervezésére kell összpontosítani a figyelmet. A növényi termelés növelésével meg kell teremteni az állattenyésztési termelés fejlődésének feltételeit. A virágzó állattenyésztés az EFSZ-ek megszilárdításának ,a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó földművesek jövedelmei növelésének egyik fő feltétele. Ez megköveteli a szarvasmarhatenyésztésére fordított gondoskodás, fokozását. Ki kell egészíteni a tehénállomány tervezett állományát, fokozni kel! hasznosságukat, valamint az összes többi gazdasági állatok hasznosságát. Figyelmet kell fordítani a növendékállatok nevelésére, meg kell akadályozni nagyméretű elhullásukat. A növendékállatok helyes nevelésével és a fajállatok tenyésztésével egyidejűleg állategészségügyi intézkedéseket kell tenni és harcolni kell főleg a fertőzéses vetélés és tuberkulózis ellen, hogy 1960-ig lényegében felszámoljuk fő fészkeiket. Fontos feladat a vízi és kaparó baromfi tenyésztésének bővítése és megjavítása is. Az állattenyésztési termelés munkájának, valamint a fárasztó fizikai munkának megkönnyítése és a munkatermelékenység fokozása érdekében bátrabban és határozottabban kell bevezetni és felhasználni a gépesítést. A második ötéves terv által kitűzött szövetkezeti fejlődés feladataival összhangban nagyobb gondot kell fordítani a beruházási eszközök elosztására, kimerítésére, a gazdasági épületek építésére, gyors befejezésére és használatba való átadásukra. Nagyobb gondot kell fordítani az állami beruházási építkezésre főleg a gép- és traktorállomásokon és az állami gazdaságokban, törődni kell a lakásépítéssel. Meg kell javítani és ki kell terjeszteni az EFSZ-ek önsegély alapján történő építkezéseit oly módon, hogy az EFSZ tagjaiból építészeti csoportokat szerveznek. Bővebben és következetesebben kell végezni a javítási munkálatokat. A mezőgazdasági termelés termelési tervfeladatainak biztosítása mellett különösen az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban biztosítani kell a munkatermelékenység fokozását, a termelés belterjességét és ezáltal a termelési egységre eső önköltség csökkentését. A gép- és traktoráliomásokon a géppark s a traktorosok jobb kihasználásával, a hajtóanyagok fogyasztásának csökkentésével, olcsóbb és jobb gépjavításokkal kell csökkenteni a költségeket. A gépállomások munkáját az EFSZ-ek gazdasági eredményei alapján kell értékelni. * * * A mezőgazdasági termelés irányítása nevezetesen az állami gazdaságokban, a gép- és traktorállomásokon és egyéb mezőgazdasági üzemekben a nemzeti bizottságok jogkörébe és felelőssége alá tartozik. A felelősség átvétele és a mezőgazdaság irányításának megjavítása megköveteli a nemzeti bizottságok és állandó mezőgazdasági bizottságaik munkájának megjavítását, a nemzeti bizottságok tagjainak és dolgozóinak, de főleg a mezőgazdasági igazgatóságok és osztályok politikai, szakmai és szervezési színvonalának emelését. A nemzeti bizottságok mellett működő pártcsoportoknak a tagságot választókörzeteikben a munkának megjavítására, a második ötéves terv feladatai teljesítésének biztosítására, a szövetkezeti gazdálkodás fölényének és a szocialista mezőgazsasági nagytermelés előnyeinek bátor, nyílt magyarázására kell vezetniük. A nemzeti bizottságoknak, nemcsak mint az állami és közigazgatási hatalom szerveinek, hanem mint a legtömegesebb alapokon nyugvó szervezeteknek, — amelyek mindennapos kapcsolatot tartanak fenn a párt és a dolgozók között — a feladatok teljesítése érdekében mélyebben kell behatolniok a mezőgazdaság problematikájába. Az egységes földművesszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek állandó segítséget kell nyújtaniok a termelési és beadási feladatok teljesítésében, aktívan kell megszervezniük újabb egységes földművesszövetkezetek alakítását, erősíteniük kell gazdasági alapjukat és szervezésileg meg kell őket szilárdítaniok. Meg kell javítani a nemzeti bizottságok mellett működő nőbizottságok részvételét a falvak szövetkezetesítésében és az ötéves tervben kitűzött termelési feladatok teljesítésében. A szövetkezetek fejlődése és a termelés növelése megköveteli, hooy a nőket ne csak segítségre, hanem az EFSZ-be való közvetlen belépésre, a szövetkezeti munkában való részvételre nyerjük meg. Az EFSZ-ekben és a nemzeti bizottságokban nagyobb mértékben kell őket funkciókkal megbízni. A CSISZ és a nemzeti bizottságok feladata, hogy az ifjúságot bekapcsolják az EFSZ-ekbe, s megnyerjék őket a mezőgazdaságban állandó munka végzésére. Az ifjúságot az EFSZ-ek építésével kapcsolatban úgy kell nevelni, hogy ne csak a csúcsmunkák idején segítsen, hanem hogy az egységes földművesszövetkezetekben lássa és találja meg tartós munkahelyét, élethivatását és hogy az EFSZ-ben, valamint a mezőgazdasági termelésben végzett munkára politikailag és szakmailag is megfelelően felkészüljön. A mezőgazdasági igazgatást folyamatosan nagy képzettségű apparátussá kell átszervezni, melynek dolgozói rendelkeznek a kellő politikai .szervező és szakképzettséggel és létszámukat csökkenteni kell. A mezőgazdasági igazgatás dolgozóinak létszámcsökkentésén, nevelésén és átszervezésén kívül a termelés irányítását főként az egységes földművesszövetkezetekben nagy képzettségű szakemberekkel kell megerősíteni. # * * Pártunk a szocialista építés döntő tényezője. Egységétől, po'itikai-szervezési irányító munkájától és ideológiai munkájától függ a szocializmus további építése és szilárdítása hazánkban. Az életszínvonal szüntelen emelése a termelés és a munkatermelékenység növekedésétől függ. A mezőgazdaság szakaszán ez azt jelenti, hogy új EFSZ-eket kell alakítani, meg kell gyorsítani a már meglevő. EFSZ-ek tag- és földalapjának bővítését. A pártszervek és szervezetek rendkívül fontos feladata, hogy a párttagokat aktív tevékenységre nyerjék meg mezőgazdaságunk szocialista átépítésében. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága súlyt helyez a falusi pártszervezetek és a falvakon élő kommunisták felelősségének növelésére a földműveseknek a közös gazdálkodásra való megnyerésében és ezáltal a mezőgazdasági termelés növelésében. A falvakon élő párttagok magas fokú aktivitása a pártmunka döntő tényezője népgazdaságunk szocialista átépítésében. A párt vezető szerepének helyes érvényesítésében, az ötéves terv feladatainak teljesítésével kapcsolatos politikai munka helyes irányításában nagy felelősség hárul a falvakon a járási pártbizottságokra. A járási pártbizottságoknak rendszeresen és konkréten kell segíteniük az üzemi pártbizottságokat, meg kell szilárdítaniok a falvakon a párt egységét és vezető szerepét. A párttagokat úgy kell vezetniük, hogy tömegpolitikai munkát fejtsenek ki a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok között. Segíteniük kell a pártszervezetek szocialista összetételének megjavításában, szövetkezeti tagoknak, becsületes kis- és középparasztoknak a pártba való felvételével. Személyes segítséget kell nyújtaniok a választott pártszervek tagjai és széleskörű aktívák útján. A pártunk előtt álló feladatok teljesítésében nagy jelentősége van a párttagok és pártonkívüliek rendszeres marxista-lenini nevelésének. A járási pártszervezetek jó segítségének abban kell megmutatkoznia, hogy a földdel rendelkező kommunisták teljesítsék pártkötelességüket, elsőknek lépjenek be az EFSZ- ekbe és további kis- és középparasztokat nyerjenek meg a közös gazdálkodásra. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja a pártszervektől és szervezetektől, az állami és gazdasági szervek minden dolgozójától, a tömegszervezetek tagjaitól, hogy még bátrabban fejlesztik tovább a tömegpolitikai szervező munkát falvainkon, az EFSZ-ekben, a gép- és traktarállomásokon és az állami gazdaságokban ötéves tervünk teljesítéséért a mezőgazdaságban. Szlovákia mezőgazdasága fejlesztésének távlatai (Folytatása a 8. oldalról) Hivatal 34 százalékkal csökkentette dolgozóinak létszámát, melyekkel megerősíti majd alacsonyabb szerveit. Szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági irányító szervek munkájának megjavítása nemcsak a decentralizálástól függ, hanem döntő mértékben attól, hogy milyen arányban növekszik a nevezett szervek dolgozóinak politikai, szervezési és szakmai színvonala. A nemzeti bizottságok munkájában még sok a hiányosság. A szövetkezeteknek nyújtott segítségükből gyakran kitűnik, hogy csak felületesen ismerik a termelési feltételeket és a konkrét gazdasági problémákat. Gyakran a nemzeti bizottságok és azok funkcionáriusai egyedül okozzák, vagy eltűrik a földek helytelen gazdaságiműszaki rendezését, mivel nemcsak a rendezés műszaki részét bízzák a technikusokra, hanem az azzal kapcsolatos politikai kérdések megoldását is. A mezőgazdasági termelés egyes kérdéseinek megoldásánál gyakran hivatkoznak az objektív nehézségekre, fagyra, szárazságra, és nem igyekeznek megoldani a problémákat a termelés biztosítása szempontjából. A nemzeti bizotságok nagyon kis gondot fordítanak a szövetkezetek gazdasági és pénzügyi problémáira. Még a legkomolyabb jellegű pénzügyi és gazdasági kérdések megoldását is sok esetben rábízzák az adminisztratív erőkre, vagy pedig a pénzügyi és egyéb szervek bürokratikus intézésére, mint az Állami Bank, Biztosító Intézet, begyűjtési vállalat, cukorgyár, dohánygyár és a többi feldolgozó üzemek. A szövetkezetekben alig fordítanak figyelmet a termelési rokonágak fejlesztésére, holott pártunk és kormányunk feladatul tűzte ki ezt is, mégpedig a helyi nyersanyagforrások teljes kihasználásával, mint pl. a nád feldolgozása, téglagyártás, mészégetés, stb. A nemzeti bizottságok azok a szervek, amelyek elsősorban további szövetkezetek alakítását szorgalmazzák, gazdasági és szervezési téren megszilárdítják azokat, de amellett a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó földművesek érdekeit is kell védeniük az adminisztratív-bürokratikus ügyintézéssel szemben. Lényegesen meg kell javítani munkáját a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatalnak, valamint a nemzeti bizottságok földművelésügyi szakosztályainak. Mezőgazdasági irányító szerveink teljes egészében felelősek a mezőgazdasági termelésre háruló feladatok szakmai megoldásáért és biztosításáért. Ahhoz, hogy mindezeket a feladatokat sikerrel tel-' jesíthessük, a mezőgazdasági szerveket fokozatosan át kell szervezni számbelileg nem nagy, de magas képzettségű dolgozókból álló szervekké, amelyek mind politikai, mind szakmai szempontból megfelelnek a kívánt követelményeknek. Az irányító szervek fokozatos számbeli csökkentése és minőségi javítása mellett szükségessé válik, hogy egyre több magas képzettségű szakembert állítsunk a szövetkezetek termelésének élére. Mezőgazdasági igazgatásunk munkájának megítélésében, valamint az egyes, de főleg a vezető dolgozók munkájának értékeléséhez a termelési feladatok teljesítése, a szövetkezetek és az állami gazdaságok elért eredményei adják meg az alapot. A Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal, valamint az összes mezőgazdasági szervek eddigi munkájának színvonalával távolról sem lehetünk elégedettek. Az irányító szervek színvonala messze mögötte marad a tervezett feladatoknak és szükségleteknek. A mezőgazdasági igazgatás szerveibe befészkelte magát a bürokratizmus, melynek jellemvonása a jelenlegi feltételek mellett a tervteljesítéssel szemben foglalt kényelmes és hanyag álláspont. Nem elegendő csupán a jó munkakedv, amely a legtöbb dolgozóban bizonyára megvan, de haladéktalanul hadat kell' üzenni a régi szokásoknak és a felmerült problémák bürokratikus módszerrel történő intézésének. A mezőgazdasági igazgatás terveinek alacsony színvonaláról tanúskodik a lemaradó szövetkezetekről való elégtelen gondoskodás, mirt.t például a nyitrai kerületben a sulekovoi, a panyai EFSZ, a zsolnai kerületben a stráňavai EFSZ, a bratislavai kerületben csallóköznádasdi EFSZ, az eperjesi kerületben a jarabinai EFSZ, a besztercebányai kerületben a ľuboreči, a kassai kerületben pedig mníšek-i EFSZ. 7zekben a szövetkezetekben már hosszabb idő óta nem távolították el a mezőgazdasági szervek a gazdálkodásban levő komoly hiányosságokat és semmit sem tesznek megszilárdításuk érdekében. Nagy szükség van arra, hogy mezőgazdasági szerveinkben olyan dolgozók legyenek, akik lelkesednek a mezőgazdaságra háruló feladatok teljesítéséért, megvan a szükséges politikai és szakmai képzettségük, kezdeményezésükkel és alkotó munkájukkal megteremtik majd a feltételeket a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére és akik a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon segítenek magas színvonalra emelni a szocialista mezőgazdasági termelést. Mezőgazdasági igazgatásunk szerveiben csak olyan dolgozóknak van helyük, akik valójában a termelés irányítóivá válnak nem pedig egyszerű hivatalnokokká. A feladatok teljesítése és a bürokratikus munkamódszerek megszüntetése megköveteli, hogy a mezőgazdasági szakoszt'lyok munkájukban az aktívák segítségére támaszkodjanak. A mezőgazdasági szakosztályok ezideig nem viszik át kellőképpen az aktívák közvetítésével a gyakorlati tapasztalatokat, nem használják ki teljesen ezeket az aktívákat a tudományos és gyakorlati dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére, valamint a haladó módszerek népszerűsítésére és a szocialista munkaverseny fejlesztésére. Számos mezőgazdasági szakosztálynak ki kell terjesztenie az aktívákat tevékenysége minden szakaszára, mint pl. a termelési értekezlet, az állattenyésztők, méhészek, halászok stb. értekezlete. A Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal, valamint a mezőgazdasági igazgatás összes szervei munkája megjavításától függ, hogy a második ötéves terv összes feladatait teljesítsük és túlteljesítsük.
