Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-16 / 50. szám

1956. 'december 16. JraUod Földműves ti t VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÁSZVÉDEGYESĽLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Fokozott vadvédelmet — jobb gazdálkodást kíván a Bodrogköz leromlott vadállománya Az elmúlt tél súlyos megpróbáltatá­sai, a kedvezőtlen tavasz, a sok helyen tapasztalt rossz vadgazdálkodás, az el­szaporodott állati kártevők, az elég­telen vadvédelem és nem utolsó sor­ban a vadász társaságok gyakran ta­pasztalt öncélú tevékenysége Bodrog­köz, sőt mondhatnánk Szlovákia vad­állományának lerombolásához vezetett. E tényezők összhatásának a vadászte­rületeken szomorú eredményeivel lép­­ten-nyomon találkozunk. Ez tárgyila­gos megállapítás és ez a tényállás. Ez­zel kell szembenézni a maga leleple­­zetlen valóságában. Jobb a bajt telismerni és okaira rá­világítani, mint álcázni, veszteségeinket és szépíteni, vagy agyonhallgatni a hi­bákat. Az időjáráson valóban nem változ­tathatunk. A többi azonban nagyrészt rajtunk múlik és most is rajtunk áll, reánk vár a hibák eltávolítása. A fel­adat nehéz, de nem megoldhatatlan, meg kell és meg is fogjuk oldani. Eh­hez az első döntő lépés a bajok felis­merése volt, Most pedig haladjunk to­vább és kezdjünk építeni. Vadászaink legfőbb feladata: a meg­maradt vadállományunk védelme és szaporulata részére a legkedvezőbb életfeltételek biztosítása. El kell hárí­tanunk a még oly súlyosnak tűnő aka­dályokat is. Meg kell szívlelni a szak­mai és az egyesületi vonalon kapott irányítást minden vadásznak, még ak­kor is, ha az pillanatnyilag kisebb­­nagyobb áldozatokkal jár. Járásunk te­rületén tiltva van a nyúlvadászat. Igaz, hogy járásunk vadászai nehezen értik meg eme fontos intézkedés lényegét. Meg kell hogy lássuk azokat a nehéz­ségeket, amelyek kialakultak a múlt zord tél viszontagságai után. Ha neta­lán nem fognánk fel, vagy nem akar­nánk felfogni a fenti szavak értelmét, kell, hogy aprólékosan foglalkozzunk azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel hozzájárulhatunk vadállományunk meg­felelő mértékbeni növeléséhez. Járá­sunk területén a királyhelmeci szőlő­hegyen ez év november 26-án 100 drb. foglyot engedtek ki, ami kb. 1100 Kčs értéket képvisel. Ezzel szemben járá­sunkban a dúvad irtásánál csak két nevet, vagyis két vadászt lehet ki­emelni, akik a vadvédelem fontos fel­adatát magukévá tették. Bino Lajos és Székely vadásztársak rájöttek arra, hogy a vadállományunk fejlesztésére és védelmére fordított erők vagy anyagiak nem haszontalan munka, vagy a töltényekért való pénzkidobás, hanem hasznos befektetés, amely vad­állományunk fejlődésében búsásan ka­matozik. Vadásztársak! A kártevők kiirtására időt, fáradságot nem kímélve minden akadályt el kell hárítanunk. A vadállo­mányunkat veszélyeztető minden kár­tevést még csírájában el kell fojtani. Valamennyi vadásznak el kell sajátíta­ni a vadgazdálkodás alapvető szükséges tudnivalóit. A legnagyobb erőinket ott kell össz­pontosítani, ahol a baj legsúlyosabb. Apró vadunkból a fogoly, fácán és a nyúl helyzete a legválságosabb. Itt van szükség a leghatékonyabb segít­ségre. Tegyünk eleget a központi irá­nyításnak. Kövessük a szaklapok utasí­ŕ t tásait és mentsük meg a vadgazdasag, de nem utolsó sorban a mezőgazdaság szempontjából egyaránt igen fontos fo­goly-, és fácán-állományt. Javítanunk kell a vadgazdálkodásunkon. Fokoz­nunk kell a vadvédelmet és ennek elő­feltételeit a vadásztársaságok tagságai között és a vezetésben egyaránt. Ren­deznünk kell tehát sorainkat, de leg­főképpen a vadásztársaságok vezetősé­geit, mivel a helyzet megköveteli. Min­den vezetőség valamennyi tisztségvi­selője álljon hivatása magaslatán. Igyekezzen megoldani a reá váró fel­adatokat. És ha a vadásztársaságok vezetőségei és a vadászok célkitűzé­seinket magukévá teszik, úgy nehéz feladatunkat sikerrel, könnyedén meg­oldhatjuk és vadgazdaságunk kátyúba ragadt szekerét ismét elindíthatjuk a mindannyiunk által kívánt fejlődés út­ján. Kell, hogy megemlítsük Szöllöské­­ről Juhász vadásztársunkat, aki ez évben a róka irtásánál a legjobb ered­ményeket érte el járásunkban két ró­ka lelövésével. Tehát előre a fokozott vadvédelem és a jobb vadgazdálkodás célja felé! Lapunk hasábjain a Bodrogköz le­romlott vadállományának okaira és a hibák eltávolításának lehetőségeire még visszatérünk. BALOGH KÄLMÄN, Királyhelmec Az első élőnyúl szállítmány külföldre Nyitra, Érsekújvár, Komárom és Pozsony környékén az elmúlt napok­ban megkezdték a nyúlvadászatot, melyet a vadászkörzetekben a szlovákiai vadászszövetség szervezett meg. A négy hajtó csoport közül a legeredmé­nyesebb Sivák Ernő csoportja, amely az elmúlt vasárnap a Záhorská Bystri­­ce-i körzetben 180 élőnyulat fogott. Ez eddig a legnagyobb napi fogási tel­jesítmény. Nagyon jó eredményt értek el a zsigárdi körzet vadászai is, ahol hálóval két nap alatt 300 nyulat fogtak. Az első vagón élőnyúlszállítmányt — 252 darabot — a vágvecsei gyűjtő­helyről már el is indították a Német Demokratikus Köztársaságba. Ugyan­csak egy vagón élőnyulat küldenek Franciaországba is. V adászkonyha Közeleg a karácsony. Itt a körvadászatok ideje. Az utcán füleseket ci­pelnek, melyek azután serpenyőbe kerülve megörvendeztetik a dolgozó em­bert és családját. Ha már a vadászatról annyi mindent írtunk, illő lenne arra is gondolni, hogy a háziaszzonyok örömére néhány jó magyaros szakács­receptet is közöljünk. Nálunk a vadhús nem a kiváltságo­sak eledele, hanem a gyári munkástól kezdve a miniszterig mindenkinek ré­sze van benne. A mi híres magyar konyhánk különösen a vadhúst tudja Ízletesen elkészíteni és receptjeinket az eoész világon ismerik. Mielőtt azon­ban a háziasszonyok konyhájára gon­dolnánk, elsősorban magukra a vadá­szokra kell gondolnunk, akiknek a va­dat el is kell ejteniök Tehát a határt néha egész napokig járják, ahol még talán jobban izük az étel, mint otthon a fehér, megterített asztal mellett. Olyan receptet kell tehát választanunk, amely megfelel odakünn a határban is, gyorsan készül, tápláló, és ami a fő, vadászembernek való. Ez pedig a zsi­­ványpecsenye. Ezt a híres pecsenyét a mi vadászírónk: Bársony István ír­ta le talán a legszebben. Ezért az ő re­ceptjét közöljük elsőnek. íme a régi magyar nyelven megírt zsiványpecsenye készítése, ámbár így papiroson vajmi keveset ér. Zsiványpecsenye „Vágatik mindenekelőtt két villás­ágú galagonyabokor ága, mely egymás­tól illő távolságban leszuratván a föld­be, adja a konyhát. J<ét arasznyira a földbeszúrt villáktól apró száraz galy­­ból jó tüzet rak Miska, a hajtómester, aki úgy intézvén bölcsen a dolgot, hogy a villák a szél felöli oldalra jus­sanak. Ez alatt az egyik vadász hosszú somfabotot farag nyársnak s feltüzdeli rá a közeljövő mennyei mannát... Áll pedig ez a hazulról hozott tenyérnyi szeletekre szelt finom bélszín pecse­nyedarabokból, melyek közé rétegesen egy-egy makkon hízott disznóból való szalonnaszelet jut. Só és paprika ma­gyar mértékkel adassék hozzá, de sem­mi egyéb ezen kívül. Amikor azután a somfabot teli van már tűzdelve a pecsenyének valóval, ráfekteti a va­dász a két villára és a parázzsá ros­­kadt tüzből egy tenyérnyi közelségre kaparja a pecsenyéhez a füst nélkül való részt. Ezutáő már csak a hajtómester a megmondhatója, hogy mi történik. Én is csak annyit látok, hogy egyre for­gatja valaki a nyársat. Egyszeresek kezdenek a szép fehér szalonnaszele­tek sárgulni, áttetszővé válni. A drá­ga bélszín rózsapirossága elhalványo­dik, szürkéssé, fonnyadté, azután halk, nagyon halk sistergés nesze keveredik a lombok tapsolása közé, kövér illat­tal vegyül össze a nedves fü kipárol­gása: A füstöt a jótevő szellő oldalt kanyarítja a gyönyörűen sülő húsda­rabok környékéről és legfeljebb a sza­lonnazsír kellemes pácoló füstje járja át a nyárson fülledő egész készséget, amint le-lecsöppen a parázsra s ott el­sistereg vékonyka füsttel, frecsegő pi­ci pedárdákkal. Félig sült állapotban ki kell állania a zsiványpecsenyének még az utolsó­kenet szertartást is, ami nem egyéb, minthogy a vadász kapja a kulacsot s a húst végiglocsolja borral azalatt, hogy a hajtómester meg nem szűnik forgatni a nyársat. Erre támad csak igazi sistergés, de nem is telik bele ezután öt perc, már­is szedegeti le a kitűnő szakács a szép pirosra sült darabokat, melyek telje­sen érett állapotban újra visszakapják friss színüket, hogy csupa kívánatos ínycsiklandás még rákacsintani is ro­­vátkás bordájukra. Pompás fekete ke­nyérdarabokon osztogatja ki a szakács mindenkinek az illendőségét, vendég­nek a javát, gazdának a silányabbat. Az éles bicska szinte sikkant egyet, amint keresztülnyesi a nagyszerű fa­latot. Csupa íz, csupa zamat...” így írja le Bársony István, a hírne­ves magyar vadász a zsiványpecsenye készítését. * * * Mivel ép most van az idénye, leg­­előb a nyúlról írunk. A régi öregek azt mondják, hogy a nyúl legjobb nyár­son sülve s szalonnával jól megtűzdel­ve. Persze csak a hátulja, mert az ele­je s aprólékja levest, esetleg jó pör­költet ad. A nyúl, ha kövér, nem olyan jó, mint a soványabbja. Az erdei nyúl állítólag jobb húsú, mert kakukkfűvön él. Innen van azután a húsának az a fölséges illata. Hogy háziasszonyaink a vásárlásnál megismerjék, melyik a fia­tal, melyik a vén nyúl, cibálják meg a fülét. Ha könnyen nyúlik, fiatal nyúl van a kezünkben. A fiatal nyúl bőre ugyanis rugalmas, az öregé már nem. Tehát csak fiatal nyulat lehet Ízletesen elkészíteni. A következőkben néhány jó magyar receptet ismertetünk: Nyúlsült magyarosan A nyúlgerinc pácát úgy készítjük, hogy vöröshagymát, karikára vágott sárgarépát, zöldséget, borsót, babérle­velet puhára főzünk, a gerincet lefor­rázzuk vele és benne hagyjuk 2—3 na­pig. (Hidegebb időben eláll 4—5 napig is ebben a pácban.) Ekkor kivesszük, szalonnával megtűzdeljük, egy kevés tejföllel felöntjük s tepsibe tesszük sülni. Ha sülni kezd tejföllel locsol­­gatjuk. Ez a nyúlsült hidegen is igen ízletes . Pácolatlan nyúl magyarosan A nyulat pácolás nélkül is igen ízle­tesen el lehet készíteni. Gerincét és a hátulsó combját a belső vékony bőré­től gondosan megnyúzzuk, azután sű­rűn megtűzdeljük szalonnával. Ha kész a tüzdelés, besózzuk, egy kevés vad­húsfűszerrel meghintjük és lehetőleg zománcos tepsibe tesszük, azután 3 deci tejföl, két fej tisztított vörös­hagyma, egy érett paradicsom és egy evőkanál zsír kell hozzá. Közepes tűz­nél sütjük és sülés közben locsolgat­­juk. Ha esetleg esiülne a leve, tejfölt kell hozzá önteni. Tálaláskor a barnás levét rászürjük. Nyúlpörkölt Leginkább a nyúl elejéből, vagyis a csontos részeiből és aprólékjából szok­ták készíteni, de ha van közte húsos része is, annál jobb. A húst darabokra felvágjuk, majd alaposan megmosva, tegyük bele egy fazék forró vízbe és hagyjuk benne addig, amíg a víz ismét felforr. Akkor szedjük ki habozókanál­lal hideg vízbe, majd aprítsuk fel ap­róbb pörköltnek való darabkákra. Te­gyünk fel egy lábasba 2 tojás nagyságú zsírt, amelybe előzőleg két fej apróra vágott vöröshagymát kevertünk és ha ezt tűzön addig kavargatjuk, amíg a hagyma megpuhult, tegyünk hozzá egy kanál piros paprikát, azután pedig a kiabárolt húst tegyük bele s kellő mennyiségű sót, egy merőkanál vizet tegyünk hozzá. Szokás szerint lefödve, kavargatva s többször vízzel felöntve pároljuk, amíg a hús meg nem puhul. Amikor már jó puha a húsa és sűrű a leve, forró tálon tálaljuk. Burgonya, makaróni, de rizs is jó hozzá. Nyúl pácolva Ügy is mondják, hogy nyúlgerinc pácolva, mert leginkább a gerincét szokták ilyen módon elkészíteni a hát-1956 december 17—23-ig Hétfő: BRATISLAVA — 10.00: Az ifjúság zenei nevelése. 10.20: • Szvitek. 11.00: Asszonyok félórája. 11.30: Vidám hangulatban. 12.05: Népdalok. 12.45 Fúvószene. 13.30: Az Uruguay szerzők müveiből. 14.00: Kellemes szórakozást. 15.00: Szólisták hangversenye. 15.30: Ifjúsági műsor. 16.00: Tánczene. 16.30: Moszkva beszél. 17.00 Г Ifjúsági együt­tesek műsorából. 18.00: Egészségügyi előadás. 18.15: Kívánsághangverseny. 19.50: Földműveseinknek. 22.15: Szóra­koztató zene. 23.20: Kamarazene. Kedd: BRATISLAVA — 10.00: Gyermekmű­sor. 10.20: Operák. 11.00: Felolvasás. 11.20: Vidám hangulat. 12.05: Népda­lok. 12.45: Szlovák szórakoztatózene. 13.30: Híres énekesek műsorából. 14.00: Délutáni műsor. 15.00: A baráti népek dalaiból. 15.30: Bányászfélóra. 16.00: A hadsereg központi zenekara játszik. 16.30: Moszkva beszél. 17.15: Nyelvi tanácsadó. 17.30: A moszkvai rádió műsorából. 18.00: Tudományos techni­kai újdonságok. 18.15: Kívánsághang­verseny. 19.30: Fúvószene. 19.50: Kül­politikai kommen. Ír. 20.00: Vidám hangulatban. 20.40: Az élet virágai. 21.00: Szimfónikus hangverseny. 22.15: Népdalok. 22.50: Operettek. Szerda: BRATISLAVA — 10.00: Beszélgetés a zenéről. 10.30: A kassai rádió zene­karának műsora. 11.00: Asszonyok műsora. 11.30: Vidám hangulatban. 12.05: Népdalok. 13.00: Filmdallamok. 13.30: Hangszerszólók. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.00: Lengyel táncok és dalok. 15.30: Az ifjúság félórája. 16.00: Cseh és szlovák operarészletek. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Zenei album. 17.30: Fiatal művészek a mikrofon előtt. 18.20: Kívánsághangverseny. 19.30: Néptáncok. 20.00: Vidám han­gulatban. 20.40: A rádió népi egyete­me. 21.00: Az operett világában. 22.15: Tánczene. 22.50: Szimfónikus hangver­seny Antonín Zápotocký 72. születés­napja alkalmából. Csütörtök: BRATISLAVA — 10.00: Rádiójáték. 10.30: Vidám hangulatban. 12.05: Nép­dalok. 12.40: Fúvószene. 13.30: Opera­­nyitányok. 14.00: Kellemes délután. 15.00: Népdalok. 15.30: Rádió újsága fiatal hallgatóknak. 16.00: A kassai rá­dió zenekarának műsorából. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Nagymesterek apróságaiból. 17.15: Nyelvi tanácsadó. 17.20: — Szemelvények az élclapokból. 17.30: Egy csokor dallam a baráti nem­zetek országából. 18.00: Tudományos népszerű beszélgetés. 18.15: Hangver­seny. 19.30 :Szórakoztató zene. 19.50: Földműveseinknek. 20.00: Vidám han­gulat. 21.00: Weber operáiból. 22.15 Tarka zenei műsor. 23.20 Orgonazene. Péntek: BRATISLAVA — 10.00: Ifjúsági mű­sor. 10.30: Szlovák szerzők müveiből. 11.00: A rádió népi egyeteme. 11.20: Vidám hangulat. 12.05: Népdalok. 12.45: Szórakoztató együttesek műsorából. 13.30: Szlovák operanyitányok. 14.00: Délutáni hangverseny. 15.Ö0: Szlovák dalművek. 15.30: Kultúrszemle. 16.00: A szlovák tanítók énekkarának hang­versenye. 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Cseh és morva népdalok. 17.15: Orosz nyelvtanfolyam. 17.30: Találkozás a moszkvai Nagy Színház szólistájával, Natália Sokolovnával. 18.00: Az ötéves terv visszhangja. 18.15: Kívánsághang­verseny. 19.30: Fúvószene. 19.50: Kül­politikai kommentár. 20.00 Szórakozta­tó zene. 20.40: Tibeti képek. 21.00: Szimfónikus hangverseny. 22.15: Nép­dalok. Szombat: BRATISLAVA —. Óvodások műsora. 10.20: Orosz operák. 11.00: Regény­részlet. 11.20: Vidám hangulatban. 12.05: Népdalok. 12.45: Vidáman'fe­jezzük be a hetet. 14.00: Gyermekrá­­dióújság. 15.10: Karácsony a szerzőink műveiben. 15.45: Asszonyok műsora. 16.00: Szabad kérem? 16.30: Moszkva beszél. 17.00: Népi énekesek műsorá­ból. 17.15: Nyelvi tanácsadó. 17.30: Daltanulás. 18.15: Kívánsághangver­seny. 19.40: Kedvelt operám. 20.00: Offenbach: Szép Heléna. 22.15: Szom­batról vasárnapra. 23.20: Vidám han­gulat. Vasárnap: BRATISLAVA — 6.00: Zenével kezd­jük a vasárnapot. 7.00: Vidám jó reg­gelt népi hangon. 8.00: Gyermekműsor. 8.30: Klasszikusok hagyatékából. 10.00: Ifjúsági műsor. 10.20: A bratislavai rá­dió hangversenye. 11.00: Asszonyok félórája. 11.30: Vidám hangulatban. 12.05: A bratislavai rádió zenekarának hangversenye. 12.45 Szvit. 13.30: Szlo­vák népdalok és táncok. 14.00: Tarka zenei műsor. 14.30: Hogy készülnek a karácsonyra. 15.00: Tarka zenei mű­sor. 15.30: Puskin szerelmes versei­ből. 16.00: Hazai táncok. 16.30: Mosz­kva beszél. 17.00: Hangszerszólók. 17.15: Irodalmi jegyzetek. 17.30: Tánc­zene az egész világból. 18.00 Mi ér­dekli hallgatóinkat? 18.10: Kívánság­­hangverseny. 19.30: Játszatok zené­szek. 20.00 Szatíra. 20.30: Kívánság­hangverseny. 21.00: Tánc- és szóra­koztatózene. 22.15: Táncdallamok. 22.40: Szimfónikus hangverseny. Állandó hétköznapi müsorszámok: BRATISLAVA 5.00: Hírek, 5.15: Zenével kezd­jük a napot. 7.00: Hírek. 9.55: Mű­sorismertetés. 12.30: Hírek. 12 50: Vízállás jelentés. 42.55: Mftsmis­­mertetés. 14.30: Közérdekű W V mények, műsorismertetés. 19.00: Hírek: 22.30: Hírek. 23.50: Hírek. Állandó magyar nyelvű műsorszámok: BRAl ISLAVA 11. BESZTERCEBÁNYA Hétfő: 6.45: Hírek. 13.00. Han­gos híradó. 16.00: Ottörők műsora. 17.30: Szórakoztató műsor. Kedd: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. Szerda: 6.45: Hírek. 10.00: Gyer­mekműsor. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. 17.45: Serdülő ifjúság számára. Csütörtök: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. Péntek: 6.45- Hírek. 13.00: Han­gos híradó. 17.30. Szórakoztató mű­sor. Szombat: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 17.30: Szórakoztató műsor. Vasárnap: 6.45: Hírek. 13.00: Hangos híradó. 13.30: Esztrád­­műsor. 17.30: Szórakoztató műsor. Havonta egyszer 13.30: Hangjáték vagy színpadi mű. Ezenkívül min­dennap Pozsony és Kassa hullám­hosszán: 22.30: Hírek. só combokkal együtt. A lenyúzott nyúl gerincét a két hátsó lábával együtt alaposan meg kell tisztítani minden csonthártyától, de előbb több vízben alaposan megmossuk a vértől. Azután forró vízzel leforrázzuk, hogy ellepje, és ebben a vízben hagyjuk 30—40 percig. Ezután vegyük ki és mégegy hideg vízben megmosva tűzdeljük meg 15 deka szalonnával és sózzuk be. Az­után letakarva tegyük félre. Ezalatt készítsük el a páclevet. Egy nyúlhoz háromnegyed liter vizet tegyünk fel főzni, öntsünk hozzá 5—6 evőkanál borecetet (aszerint, hogy milyen sava­nyúra akarjuk a sültet),’ után 2—3 fej hosszúra vágott vereshagyma jön hoz­zá, két szál babérlevél, 24—30 szem egészbors, és néhány (8—10) szem fenyőmag kell hozzá. Mindezzel főzzük jók össze azután öntsük a tálba esetleg lábasba besózott nyúlra. így több napig eláll hidegen, de lehet akár egy óra múlva is használni. Sütésnél azután te­gyük elég nagy tepsibe, tegyünk rá 2—3 tojásnyi zsírt és a pácléből rá­öntve tegyük a sütőbe sülni. Gyakran locsolgatva, forgatva előbb pároljuk, azután szép pirosra süssük, de vigyáz­zunk, hogy oda ne égjen! Amikor az­után a hús megpirult, tegyük ki egy tálba s tegyük félre lefödve meleg helyre. A tepsibe pedig, ahol a hús sült, öntsünk egy-két evőkanál pác­levet, esetleg vizet és a lesült részeket felfőzés közben kapargassuk, hogy a leve szép barna színt kapjon. Ezalatt egy lábasban 3—4 deci tejfölt egy te­tézett evőkanál finom liszttel kavar­junk szép simára és ehhez öntsünk a tepsiből levet tetszés szerint, esetleg átszűrve és összekavarás után főzzük fel. Ha a lé esetleg sűrű lenne, felönt­hetjük vízzel és ha nem lenne elég sós vagy elég savanyú, s ha kell pótolni kell a sót vagy ecetet. Ezután a pe­csenyét vágjuk fel szeletekre, tegyük forró tálra úgy, mintha egészben volna a gerinc, a kész levet ráöntjük, esetleg külön csészében adjuk, mint mártást. Körítése lehet burgonya, de sokan tésztával, gombóccal is körítik. Lehet tejföl nélkül is tálalni, ekkor a leve azonban barna. Nagyon jó hozzá a zsemlyegombóc, melyet háziasszo­nyaink nagyon jól el tudnak készíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents