Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-16 / 50. szám
6 Jralrad Földműves 1956. december 16. Földműveseink az EFSZ-ek SÍI. Országos Kongresszusa előtt A Csehszlovák Köztársaság kormányának levele, amelyet az EFSZ-ek III. országos kongresszusának összehívása alkalmából intézett a parasztsághoz, nagy megmozdulást váltott ki a szövetkezeti tagok soraiban. Erről folyik most a beszéd a legtöbb szövetkezetben. Közös beszélgetésre jönnek össze az emberek, melyen azon tanakodnak, hogyan fokozhatnák a termelést a második ötéves terv folyamán. A jó gazda szemével A magyarbéli EFSZ tagjai és a HNB funkcionáriusai már november második felében kidolgozták a III. országos kongresszus előkészületi időszakának politikai-gazdasági biztosítását szolgáló tervét. Az egész terv azon alapszik, hogy a politikai szervező munka legfőbb feladata a községben a gazdaságitermelési intézkedések biztosítása. Ez igen fontos tényező a II. ötéves terv feladatainak teljesítése és túlteljesítése szempontjából. A tervben arról is szó van, hogy az EFSZ és a HNB vezetőinek úgy kell megjavítani szervezési tevékenységüket, hogy a helybeli szövetkezet tovább szilárduljon, tag- és földalapja kibővüljön. Milyenek a helyi adottságok Magyarbélen? Az 1953—54-es gazdasági évben az EFSZ akkori vezetőségének irányítása alatt leromlott a szövetkezet gazdálkodása. Az EFSZ mostani vezetősége a HNB segítségével fokozatosan eltávolítja és megoldja a múlt hiányosságait. A szövetkezet idei gazdasági eredményei azt mutatják, hogy jó úton haladnak. A növénytermesztésben máris szép eredményeket értek el. A búza tervezett hektárhozamát 1,63, a zabét 5,45, a cukorrépáét 54, a csöves kukoricáét 12,60, a burgonya tervezett hekíárhozamát pedig 30 mázsával túlszárnyalták. Tizennégy szarvasmarhát és 73 sertést tartanak terven felül. Gabonabeadását túlteljesítette a szövetkezet, s a hús, tej- és tojásbeadását is teljesítette. Azonfelül szabadáron 65 mázsa sertéshúst és 25 mázsa marhahúst ad a közellátásra. Harmincról 56 koronára Ezek az eredmények reményteli távlatot nyitnak a szövetkezet további fejlődése előtt. Ehhez azonban állandó tömegpolitikai munkára és a járási szervek támogatására van szükség. A kongresszus előkészületi időszakának terve pontos összhangban van a járás tervével és magába foglalja a.HNB, az EFSZ és a község többi szervezete feladatainak pontos elosztását. Nagy János a HNB elnöke, Dolán Gyula a HNB titkára, az állandó bizottságok elnökei és a HNB valamennyi tagja a JNB utasításai szerint iskolázáson vesznek részt. A HNB tagjai december 1—20 között minden választási körzetben néppel való beszélgetéseket szerveznek a termelési és a beadási feladatok teljesítéséről, a beadási szerződések tisztázásáról és a többi téli feladatról. A téli hónapok alatt ugyancsak beszélgetéseket szerveznek a lakossággal a mezőgazdasági termelésnek a második ötéves terv folyamán történő emeléséről. A HNB tanácsának tagjai az EFSZ vezetősége és a tömegszervezetek támogatásával megszervezik és irányítják majd az EFSZ-ek III. országos kongresszusának tiszteletére indított kötelezettségvállalási mozgalmat. Amellett hatásos agitációs munkát fejtenek ki a szövetkezet tag- és földalapjának kibővítése érdekében. A HNB mellett működő nőbizottság hat küldöttet jelöl a nők járási konferenciájára, varrőtanfolyamot rendez és beszélgetéseket szervez a földművesasszonyokkal a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A CSEMADÖK helyi csoportja mezőgazdasági és kulturális jellegű előadásokat és népi táncestéket rendez a téli hónapokban. Az EFSZ-ek országos kongresszusa előkészületi időszakának qócpontja a szövetkezet. A tervben pontosan meg van határozva a funkcionáriusok és a tagság feladata, valamint időbeosztása, így pl. legkésőbb december 20-ig kidolgozzák a fejlesztési tervet, átvizsgálják az egyes munkacsoportok normáit és legkésőbb 1957 január 22-re kidolgozzák a jövő évi termelési tervet. Ez év december 20-ig értékelik a gépállomással kötött szerződések teljesítését és a jóváhagyott termelési terv alapján legkésőbb 1957 február 10-ig megkötik a GTÁ-sal a jövő évi szerződéseket. A szövetkezet évzáró gyűlését a HNB funkcionáriusainak segítségével legkésőbb 1957 február 15-ig megtartják. A tervben a szövetkezeti munkaiskola rendes menetének és a tavaszi munkák tervének kidolgozásával is foglalkoznak. A decemberi, januári és a februári taggyűlésen a kongresszus anyagával és a kongreszszussal összefüggő többi kérdéssel foglalkoznak a szövetkezet tagjai. A tervben lerögzített feladatokat ismertetik a szövetkezet és a HNB valamennyi tagjával. Remélhető, hogy a HNB jó irányítása és a széles tömegek bevonása után a magyarbéli EFSZ-nek a III. országos szövetkezeti kongreszszus előkészületi időszakára készített terve a II. ötéves terv feladatai teljesítésének hatásos eszközévé válik. Ron emelkedik a munkaegység értéke Pódatejeden Kidolgozták a fejlesztési tervet 3000 literes átlagos tejhozam A vicsapapáti EFSZ elsőként dolgozta ki a nyitrai kerületben a II. ötéves terv idejére szóló fejlesztési távlati tervet. Az eddigi gazdasági eredmények és a helyi adottságok alapos elemzése után azt tűzték ki legelső feladatul, hogy a II. ötéves terv végéig megnyerik a szövetkezetbe a község minden becsületes földművesét. Így kb. 30 hektárral bővülne az EFSZ földalapja. A növénytermesztés emelésére beiktatják a megfelelő vetésforgót, kibővítik a cukorrépa, kukorica és a szántóföldi évelőtakarmányok vetésterületét. Az 1960-ra tervezett hektárhozamokat már 1959-ben, vagyis négy év alatt elérik. 1960-ban búzából 29,5, árpából 29, cukorrépából 400, szemeskukoricából 33, burgonyából pedig 200 mázsás átlagos hektárhozamot terveznek. Gabonatermésük meghaladja a 157 vagont. Az állattenyésztésben szintén nagy változásokat terveznek. A második ötéves terv végéig a jelenlegi 408-ról 550-re emelik a szarvasmarhák számát. Ebből legalább 270 magas hasznosságú tehén lesz. Minden 100 hektár területre 45,5 darab szarvasmarhát és 105,8 sertést terveznek. Marhahúsból 45,7, sertéshúsból pedig 128,5 mázsát termelnek minden 100 hektár föld után. A tehenek átlagos évi tejhozamát 3000 literre tervezik. A beruházási építkezésekre kb. 3,5 millió koronát szándékoznak fordítani. Természetes, ha mindezek a tervek megvalósulnak, az kedvezőbb hatást gyakorol majd a szövetkezeti tagok jövedelmére is. A múlt évben 4 657 380 korona volt a vicsapapáti EFSZ összjövedelme. Ebben az évben már 5 148 000, 1960-ban pedig 7 504 000 korona lesz a szövetkezet jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi 20-ról 35 koronára emelkedik a munkaegység értéke. Ügyszintén lényegesen emelkedik a tagok természetbeni járadéka is. (Tudósítónktól.) m* 3000 MIHÜÍN t*e HEKTßK SLHNTOFÖLD UTffM 1lf-J~ M/JzsníeRrésHúsr raguéi., ff гЕНЕнакя'г-L ffCOS T£.JHOZffWjr ?EOtQ ioco LiTEgff. £ £/i£U 1160-iCk ff ncSff'ffffPffTZ EFSL. a dlNoMi' ТЕМ ша ЩШЬТШе ötéves múltra tekiiit vissza a pódatejedi szövetkezet. A kezdeti nehézségeket leküzdve ma már egyike a legjobb szövetkezeteknek a dunaszerdahelyi járásban. Ez évben a munkaegység pénzértékét 30,— Kčs-ra állapították meg. A pénzügyi terv 2 600 000 korona bevételt irányzott elő. Igaz, az aszályos nyár és az anyakocák betegsége megnyirbálta a tervezett összeget, mégis szép bevétellel zárják az évet. A jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy évvégéig mintegy 2100 000 Kčs bevételük lesz és az egy munkaegységre előlegképpen kifizetett 15.— koronához az évvégén még 6 korona jutalmat adhatnak. A szövetkezet tagjai az elmúlt hetekben dolgozták ki szövetkezetük fejlesztési tervét. Főfigyelmüket a kapásnövények és az évelőtakarmányfélék vetésterületének bővítésére fordították. Tervbe vették, hogy a here vetésterületét 1960-ig a jelenlegi 60 hektárról 110 hektárra emelik. Szakszerű műtrágyázással és istállótrágyázással a gabonaféléknél az 1955. évhez viszonyítva a búza hektérhozamát 47,9 százalékkal, a rozsét 54, az árpáét pedig 63 százalékkal növelik. A fejlesztési 1 2 tervben egy téhénre évente 12 mázsa szénát* 25 mázsa1 2 silót, 20 mázsa takarmánykáposztát és két mázsa szemestakarmányt biztosítanak. A gépesítés kiszélesítését is tervbe vették. A vetési munkákat 100 százalékban, a sorközi talajmüvelést 80, a kapásneműek betakarítását pedig 50 százalékban gépekkel végzik majd. A gabonaneműek betakarítását — kivéve a nemesített vetőmagvakat termő parcellákat — ugyancsak teljes egészében gépekkel végzik. Az építkezések terén 1958-ig felépítenek egy ötven vagónos gépesített gabonaraktárt, 600 m3 befogadóképes silótérséget és 400 köbméteres gépszínt. Ezenkívül 1960-ig 70 Steinmann-bódét, egy száz férőhelyes növendékistállót és húsz férőhelyes ellető helyiséget építenek. A szövetkezet pénzügyi terve 1960- ig 43 százalékos emelkedést irányoz elő. A munkaegység értéke, beleszámítva a természetbenieket is, a múlt évben 18 koronára rúgott, az idén 30, 1960-ban pedig már 56.— Kčs lesz. Hogy a pódatejedi szövetkezeti tagok terveiket valóra váltsák, megszüntetik az állattenyésztésben és a növénytermelésben dolgozók között eddig mutatkozó jutalmazási különbségeket. Valamennyi munka'ágazatban bevezetik á pótjutalmazást. Havonként rendes taggyűléseket tartanak és a pártszervezettel, valamint a nemzeti bizottsággal szoros kapcsolatban megteremtik az előfeltételét kitűzött terveik teljesítésének. Farkas Kálmán. Kormány levele nyomán új szövetkezetek A liptói Malatina községben három hónappal ezelőtt kezdte meg 13 szövetkezeti tag 150 hektár földön a közös gazdálkodást. Már eddig 9 új tag csatlakozott hozzájuk 15 hektár földdel. A kormány levelének megtárgyalása alkalmával négy egyénileg gazdálkodó földműves jelentkezett belépésre a szövetkezetbe. Ugyancsak a kormány levelének megtárgyalása eredményeképpen négy egyénileg gazdálkodó földműves jelentkezett belépésre a szövetkezetbe. A ružomberoki járásbeli kalameni községben megalakították az EFSZ előkészítő bizottságát. Kysucén és Čadcán a kis- és középparasztok eddig 181 kötelezettségvállalást tettek a mezőgazdasági termelés emelésére. Röviden a losonci járásból Az apátfalvai szövetkezet tagjai kötelezettségei vállaltak, hogy a téli szövetkezeti munkaiskola látogatására megnyerik a község minden kis- és középparasztját. Továbbá vállalták, hogy az év végéig még 4000 liter tejet adnak be. A vilkei EFSZ ez év végéig terven felül még 15 000 liter tejet, 17 mázsa sertéshúst és 3000 tojást ad a közellátásnak. A kétkeresztúri szövetkezet tagjai vállalták, hogy ebben az évben terven felül még 4500 liter tejet, 20 mázsa sertéshúst és 2500 tojást adnak be. A pinci EFSZ tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy 15 szövetkezeti tagot megnyernek a szövetkezeti munkaiskola I. évfolyamába s az év végéig pedig 12 000 liter tejet adnak be terven felül. A számok tükrében Könyvek, iratok, szétteregetett jegyzőkönyvek, meg a paraszt bácsik munkában elnehezedett könyökei nehezednek a somorjai EFSZ irodájának asztalára. Azt hihetnénk, hogy a sok ember valami elveszett holmit keres a Csáky szalmája- szerű irathalmazban. Azlán kiderül, hogy el nem veszett ugyan semmi, de keresni keresnek. A jövőt keresik. Furcsa dolog, de igaz. Emberek, földművesek, akik eddig a szelek járásáról, napnyugtából, a hold udvarából, meg az állatok viselkedéséből olvasták ki a holnapot, ma már nem elégszenek meg ennyivel. Többet akarnak tudni, távolabbra akarnak látni. Ezért kotorásznak a papírrengetegben. Mindenre felfigyelnek, meri számukra minden kis adat sokat mond. Elárulja a hibákat, megmutatja melyik szakaszon volt eredményes a gazdálkodás s az összehasonlításokból, a levont következtetésekből az emberekben születik a jövő. Nem a véletlenre, meg jóslásokra alapozva, hanem a helyi adottságok, a lehetőségek figyelembevételével, komoly megfontolásokkal, tervszerűen, törvényszerűen. A nehéz parasztkezek girbe-görbe betűket vetnek a fehér papírra. De amit a számokból kibogoznak, az szép. Azt számolgatják, milyen eredményeket érnek majd el a jövő évben 1958- bqn, 1959-ben, 1960-ban. Komoly munka ez, aprólékos körültekintést igényel. Mert pl. a búza hektár hozamának emeléséhez ki kell számítani a talajerő növeléséhez szükséges trágyát, műtrágyát, a helyesebb agrotechnikát és így tovább. Ugyanezt mondhatnánk az árpára, cukorrépára, kukoricára, stb. A silótakarmányoknál azt is figyelembe kell venni, milyen újabb területeket fognak felszántani, hogy azokon jövedelmezőbbé tegyék a termelést. A bővebb takarmányalapból pedig már kibontakozik az állatállomány feltöltésének, illetve hasznossága fokozásának lehetősége. Tehát itt nincsenek megérthetetlen dolgok, minden összefügg a többivel. Ezt a komoly munkát végzik most tökéletes alapossággal a somorjai földművesek. Nehéz munkájukat azonban megkönnyíti az, hogy amit az egyik talán kifelejt, figyelmezteti rá és segít neki a másik. Itt igazán megmutatkozik a régi közmondás igazsága. hogy „Több szem többet lát". De a sok ember bekapcsolása mást is feltételez: azt, hogy a sok ember tapasztalata alapján a legreálisabb tervet készíthetik el, ugyanakkor azt is, hogy a földművesek a magukkészítette tervet tűzön-vízen keresztül is igyekesznek megvalósítani. így készül a somorjai EFSZ távlati fejlesztési terve. Mindent közösen megbeszélnek, aztán összeadnak, kivonnak, szoroznak és osztanak s az őszszegezések alapján megmásíthatatlanul vetik papírra, hogy búzából hektáronként 1957-ben 24, 1958-ban 24,5, 1959- ben 25, 1960-ban pedig 26 mázsás hozamot érnek el. Árpából a jödó étiben 22,6, 1960-ban 25 mázsát termednek, cukorrépából 1957-ben 225, 1960-ban pedig 250 mázsát. A növénytermelésben legnagyobb gondot a takarmányra fordítják. Ezek közül a kukorica, silótakarmányok és évelőtakarmánynövények hektárhozamának emelésére. Siló-kukoricából például 1957-ben 400, 1960-ban pedig már 450 mázsát termelnek egy hektáron, évelőkből 1957- ben 55, 1960-ban pedig 58 mázsát. Ha a takarmánytermelés ilyen arányú növeléséhez hozzászámítjuk a takaró ány terület kibővítését is, akkor világosan látjuk, hogy az állatállomány létszámának és hasznosságának emelése mennyiségileg és minőségileg jól megalapozott takarmány alapra épült. Szarvasmarha állományuk jelenlegi létszáma 384. Ezt 1960-ra 450 darabra emelik. Ebből most 144 tehenük van, de 1960-ban már 200 tesz, melyektől darabonként 2300 liter tejet fejnek majd. Most 855 sertésük van, de ezt kevésnek tartják. Kibővítését a kukorica vetésterületének és hektárhozamának, valamint egyéb takarmánya^apuk növekedése teszi lehetővé. Ezért tudják ezt a látszámot 1960-ra 1150 darabra emelni. Az anyakocák létszámát a mostani 120-ról 140-re, az elválasztott malacok számát 10-ról 12- re emelik. Természetes, hogy a kibővített állomány, valamint a szakszerűbb gondozás és takarmányozás következtében emelkedik a vágómarha és vágósertés termelésük is. Ebben az évben 441 mázsa marhahúst adtak piacra, 1960-ban már 575 mázsát adnak. Ennél mást is érdemes figyelembe venni: azt, hogy a jövő évben például kevesebb marhahúst adnak piacra, mint ebben az évben. És ez így helyes, mert éppen ezzel teremtik meg annak a lehetőségét, hogy a szarvasmarhaállomány létszámát a mostani 384-rül már a jövő évre 410-re emeljék, a tehenek számát pedig 144-ről ПО-re. Ez hozzájárul ahhoz, hogy míg 1957-ben csak 123 mázsát adnak szabadpiacra, 1960-ban már 335 mázsát adhatnak. Az eladásra kerülő vágósertések súlya is szépen emelkedik. 1956-ban 578 mázsát termeltek piacra, 1960-ban ez 650 mázsára növekedik. így sorolhatnánk az emelkedést és növekedést minden téren. Ennek eredménye elsősorban abban látszik meg, hogy sokkal több termék jut majd szabad eladásra, ennek következtében pedig szinte ugrásszerűen emelkedik a szövetkezet jövedelme. Teljesen reális számítások alapián (a munkanormák mostani állapotához viszonyítva) az idén a va1óságban elért 16,45 Kés munkaegységérték 1960-ra 38,— Kcs-ra emelkedik. Előttünk a számok rengetege. így a papíron csak holt anyag. Szinte szédül tőle az ember feje. De ha mélyebben nézzük, ha felfedezzük bennük az egyre jobbat, tökéletesebbet akaró embert, a lelkes építőigyekezetet, a holt adatok megelevenednek. S az évről-évre növekedő számrengeteg, mint hű tükör mutatja a somorjai EFSZ tagjainak az egyre szebb és gazdagabb életet. Ez ad nekik hitet, erőt és lendületet a további munkához. HARASZTI GYULA Nevezetes események Balogfalván A közelmúltban két nevezetes eseményt élt át Balogfalva lakossága. A községben ez év szeptemberében alakult meg a III. típusú EFSZ. November 13-án pedig pártunk és kormányunk intézkedéseinek áldásos gyümölcsét üdvözölhette a falu népe. Ugyanis ezen a napon gyulladt ki a villanyfény. Jelentős események ezek a balogfalvi dolgozók életében, mert mindkettő közelebb viszi őket az örömtelibb élethez, S. L. ★ ★ ★ Nagy érdeklődést tanúsítanak az etetők A felsőszeli szövetkezet tagjai megtárgyalták a kormány levelét, mely iránt különösen Hudák Pál, Loci Pavel, Gál Károly, Hnilica Ján, Rybavský Pavel és Hajna Pál etetők tanúsítottak nagy érdeklődést. Kijelentették, hogy állandóan emelni fogják az állati termékek termelését. Eredményeik már is szépek. Sertéshúsból már egész évi beadásukat teljesítették. A kötelező beadáson felül még 200 mázsa sertéshúst adnak piacra. Átlagosan 14 malac A gánybrakonyi EFSZ zootechnikusa és állatgondozói a kormány levelének közzététele után kijelentették, hogy a jövő évben az anyakocánként tervezett 12 malac helyett tizennégyet választanak el. Továbbá gondoskodnak arról is, hogy az átlagos napi tejhoznm legalább 7 li^er legyen. K. F.
