Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-09 / 49. szám

®B56- december 9. \íraU-ad Földműves s A szőlő telepítése ocoo OOO oo A szőlőfajták ismertetése 1. FEHÉRBORFAJTÄK FURMINT (Szigeti, Som, Szalai, Demjén, Zapf­­ner, Bihari, Boros, Erősimi, Silinger gtb.). Erőteljes fejlődésű, vastag vesz­­szöjü, közép- vagy későérésű fajta. Fürtje középnagy, kissé tömött, elég hengeres, sokszor hiányos, madárkás. Bogyói hosszúkásán gömbölyűek, kö­zepes nagyok, elég vastag héjúak, zöl­­deafehérek, jól megérve aranysárgák s napos oldalukon rozsdásak, aszúso­­dásra hajlamosak. Virágzáskor kényes, kedvezőtlen időjárás esetén rosszul termékenyül, ezért egyenlőtlenül te­rem. Csapos metszést kíván, szereti a laza, iőszös, homokos talajokat s a meleg, napos fekvést. Bora kitűnő, ke­mény, tüzes pecsenyebor. Kedvező ťekvésben és időjárás esetén finom aszút szolgáltat. HÁRSLEVELŰ Tőkéje erős, bőtermésű, tartós. Fürtje nagy, hosszú, hengeres, néha kissé vállas, lazaszerkezetű. Bogyói középnagyok, sárgásfehérek, barnán pontozoltak, vékonyhéjúak, levesek, aszúsodásra hajlók. Középérésű; bora kitűnő, tüzes, kellemes zamatú, illa­tú, fanyarkás fajbor. Rövidcsapos met­szés mellett is jól terem, de hosszúra is metszhető. Talajban nem váloga­tós, meleg, száraz fekvésben érzi jól magát. Minőségi fajta. EZERJÓ Erős tőkéjű s vesszőjű, igen bőter­­mű, koraérésű fajta. Fürtje nagy, tö­mött, vállas. Bogyói áttetsző, vékony héjúak, nagyok, édesek, bőlevűek, sár­gászöldek, kissé hosszúkásban átme-3. nőén gömbölyűek. Lapos, mély fek­vésben, tartós esők esetén gyorsan rothad. Rövidcsapra metszve is jól te­rem. Bora kitűnő, erős zamatú, ön­álló, kemény, jól kezelhető fajbor. Na­gyon elterjedt, elsőrendű fajta. LEÄNYKA Erős, termékeny tőkéjű, korai éré­sű, finom, kitűnő fajbort termő, első­rendű minőségű fajta. Hosszúcsapos vagy szálvesszös metszést kíván. Fürt­je. kicsi, vállas, tömött. Bogyói kicsi­nyek, gömbölyűek, fehéressárgák, vé­konyhéjúak, mézédesek. Talaj és fek­vés iránt nem igényes; terméshozama egyenletes, közepes, bora tüzes, kitűnő illatú és zamatú, lágy pecsenyebor. Megfelelő száraz, meleg fekvésben jól aszúsodik is. Egyike a legelterjedtebb minőségi fajtáknak. OLASZRIZLING Középerős tőkéjű, kései érésű, bő­termő fajta. Fürtje kicsiny, hengeres, tömött, hosszúnyelű ,a nyélen rendesen kis mellékfürttel. Bogyói gömbölyűek, kicsinyek, vékonyhéjúak, barna pon­tozással, bőlevűek, édesek. Rövidcsapos metszés mellett is jól terem,, a szál­­vesszőzést - nem bírja. Talaj, fekvés iránt igénytelen. Bora tüzes, kellemes zamatú, erős, önálló lágy fajbor. A legelterjedtebb és legértékesebb faj­ták egyike. ZÖLDSZILVÄNI Középerős, tartóstőkéjű, igen jó mi­nőségű, önálló, tüzes, kemény bort ter­mő fajta. Fürtje középnagy, vagy ki­sebb, rövid, hengeres, tömött? veseala­kú. Bogyói gömbölyűek, lapítottak, sár­gászöldek, gyéren pontozottak, erős A szepsi járás földművesei jól gondoskodnak Bő termést adott az állatok takarmányozásáról 0 takarmánytök Védjük meg gyümölcsfáinkat a pajzstetvektől héjúak, édesek. Elég korai érésű. Hosz­­szúcsapos metszést igényel, szálvesz­­szőzni is lehet. A talaj s fekvése iránt igénytelen. Elég keveset, de egyenle­tesen terem .Bora kitűnő, s más, gyen­gébb borok javítására jól felhasznál­ható. Van egy kissé bővebben termő, kékespiros változata is. BÄNÄTI RIZLING Erős tőkéjű, termékeny, homokon is jó bort szolgáltató fajta. Fürtje elég nagy, vállas, tömött. Bogyói sárgás­zöldek, kemények, ropogósak, vastag­­héjúak, középnagyok, egyenetlnül göm­bölyűek, s kissé megnyúltak. Rövid­csapra metszve is jól terem. Közép­érésű. Nehezen rothad. KÖVIDINKA Középerős tőkéjű, kései rérsű, rövid­metszés mellett is bőtermő, elterjedt tömegborfajta. Szereti a homokos ta­lajokat, fekvés iránt igénytelen. Fürtje középnagy, hengeres, rövid, kissé vál­las, tömött. Bogyói közepesek, hosszú­kásba átmenőén gömbölyűek, lilásan halványpirosak, lédúsak, magvasak. Rothadásnak ellenálló, jól szállítható. Sokan étkezési szőlőnek is felhasznál­ják. Bora könnyű, gyenge asztali bor. POZSONYI FEHÉR Igen bőtermő, igénytelen tömegbor­­fajta. Tőkéje erős, gyors fejlődésű, tar­tós, edzett, termékeny. Fürtje közép­nagy, tömött, hosszúkás gúlaalakú. Bo­gyói kicsinyek, vagy középnagyok, gömbölyűek, zöldessárgák, vékonyhé­júak. Későn érik, rövidcsapos metszés mellett is bőven terem, talaj és fekvés iránt nem igényes. Bora savanykás, kellemes zamatú, gyenge asztali bor. A szepsi járás több szövetkezetében jól felkészültek az állatok téli takar­mányozására. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1956 XI. 23-ig 17 300 köbmé­ter silótakarmányt készítettek. Ebben a munkában dicséretet érdemel a makranci, bodolói, jánoki és perényi szövetkezet. A makranci szövetkezetben kukori­caszárból és egyébből 1550 köbméter silót készítettek. Ezenkívül 50 köbmé­ter burgonyát is besilóztak. Nagy ér­deme van ebben Takács Jenőnek, a szövetkezet agronómusának és Tóth László zootechnikusnak. A. perényi szövetkezeti tagok sem akarnak szégyenbe maradni. Ók a siló­kombájn segítségével eddig 1380 köb­méter silót készítettek. Ez a siker főképp Endrődi és Baran elvtársaknak köszönhető, akik fáradhatatlanul dol­goztak azért, hogy minél több silójuk legyen. A jánoki szövetkezetben is gondos­kodtak arról, hogy elegendő mennyi­ségű és jóminöségű takarmányt bizto­sítsanak állataiknak. A CSISZ-tagek segítségével 1200 köbmétert silóztak. A jánoki fiatalok szívügyüknek tekin­tik a szövetkezet fejlődését és ezért fáradságot nem ismerve lelkiismerete­sen, becsületesen dolgoznak szövetke­zetük felvirágzásáért. A fiatalok kö-Csaknem az egész országban isme­retes a kistárkányi „kisüsti szilva”. Az EFSZ-nek azonban nem éppen a hírnév, hanem a jövedelem a fontos. Ugyanis szilvatermésük nagyobbrészé­­ből pálinkát főznek, így értékesítik. A múlt évben 980 liter szilvapálinkát árúsított ki a szövetkezet és ez 98 000 korona jövedelmet hozott. Az idén már eddig több, mint 6500 liter 50 fo­kon felüli pálinkát főzettek, de a mun­ka még tovább folyik. Ebben az évben jól fizettek a szilvafák. De almából, körtéből és egyéb gyümölcsből is bő­ven termett és természetesen ez meg­látszik a bevételen is. Bálint Pista az EFSZ könyvelője talán éppen azért ad­ja olyan készségesen rendelkezésünkre a nyilvántartásokat. Először az 1955. év eredményeit vettük számba. Akkor közel 3000 má­zsa almát értékesített a szövetkezet, 692 000 korona értékben. Ezenkívül 19 mázsa körtét és 17 mázsa szilvát adtak el, míg 98 mázsa szilvát pálin­kának főzettek. Gyümölcsből tehát 1955-ben több, mint 797 000 koronát vettek be. Különböző kiadásokra a zött jó munkát végez Kovács József, aki növénytermelési csoportjával ed­dig sok szép eredményt ért el. Például most fejezték be 50 köbméter burgo­nya silózását. A szép eredményt elért szövetkeze­tek között nem lehet megfeledkezni a hódolóiról sem, hisz ők is az elsők kö­zött haladnak. Eddig 1200 köbméter silót készítettek. Itt is nagy segítséget nyújtottak a fiatalok, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a szövet­kezet fejlődéséhez és ahhoz, hogy a jövő évben még több hús, tej, vaj jus­son dolgozóink asztalára. Barci Blanka, a szepsi JNB dolgozója. ★ ★ ★ A kojetíni járás minden községében van EFSZ A Kojetin melletti Kovalovce köz­ségben a kisparasztok II. típusú EFSZ-t alakítottak. Ez a szövetkezet az év eleje óta már a 98. új szövetkezet az Olomouci kerületben. Az EFSZ-ek jövedelme egy hektár földről tavaly Kojetin vidékén átlago­san 5165 korona volt, és a munka­­egységek értéke járási átlagba 26,9 korona készpénzben, és 7 korona ter­mészetbeni járandóságokban. múlt évben 380 000 koronát fizettek ki, s így a gyümölcsből tiszta jövedel­mük 417 000 korona volt. Ezenkívül kb. 120 mázsa almát munkaegység arányában a tagok közöt osztottak ki. Ebben az évben nem volt olyan ked­vező az almatermés, csupán 840 mázsa termett. Körtét 40 mázsát, szilvát 20 mázsát értékesítettek. Szilvatermésük olyan bő volt, hogy 650 mázsát pálin­kának főzettek ki. A gyümölcsből az évre tervezett 342 600 korona jövede­lem 768 000-re emelkedett. Ebből a tiszta jövedelem 332 000 korona. Az idei kiadásokat leginkább az emelte, hogy a főzetett pálinka után 246 000 korona adót fizettek, ugyanakkor a szállítás is sokba került, mivel a szesz­főzde 50 kilméter távolságra van, itt mindjárt megemlíthetjük, hogy sokkal gazdaságosabb lenne, ha a szövetkezet­nek (ilyen termések mellett) engedé­lyeznék, hogy helyben építethessen szeszfőzdét és aszalót. Az idén perme­tezőanyagra 13 000 koronát, a gépállo­másnak pedig a permetezésért 16 000- et fizettek ki. Itt is sokkal gazdaságo­sabb lenne, ha a szövetkezet saját per-A bácskai szövetkezetben már má­sodízben vetettek takármánytököt. Ta­valy nem voltak megelégedve a ter­méssel. azért ez évben kísérletképpen csak egy hektárt ültettek. Az eredmény várakozáson felül sikerült. Abaházi Sándor, aki a takarmány szétosztásá­val foglalkozik, pontos számot nem tud mondani, de egy bizonyos, hogy az egy hektár föld termésével három hó­napon keresztül etették a sertéseket. Naponta 10 mázsa körül szoktak be­hozni, ami kb. 920 mázsa termést je­lent. De nemcsak a sertések fogyaszt­ják szívesen a tököt, hanem a szar­vasmarhák is. Fehérjékben gazdagabb, mint a takarmányrépa, 60—70 kg-ra is megnő. A tök kövér televényben gazdag ta­lajt kíván. Vetése hasonló a dinnyé­hez, fészekben történik, április utó­ján vagy május első felében. A trá­gyán kívül nagyon meghálálja a szu­perfoszfátot is2 A termés július máso­dik felétől őszig, illetve a fagyokig friss takarmányt nyújt és silózásra is alkalmas. A silózásnál 100 kg tökhöz 40 kg száraz anyagot adunk. A bácskai szövetkezet ezért elhatá­rozta, hogy a jövő évben kibővítik a tök vetésterületét. Illés Bertalan termelni metezö agregáttal rendelkezne, mivel emberük van hozzá. A kistárkányi szövetkezetben a tag­ság nagy gondot fordít a gyümölcster­melésre. Ez érthető is, hisz a jövede­lem 35 százaléka a gyümölcsből ered. Ugyanakkor a gyümölcsöst felhasznál­ják arra is, hogy a sorközökön min­den évben kb. 60 mázsa borsót, 6 hek­táron takarmánytököt, ezenkívül zöld­séget termelnek, amelyből az idén is 15 000 korona forgalom volt. Fű is bő­ven terem, s az kielégíti a tagok szé­naszükségletét. Mindezek a tények kézzelfoghatóan igazolják, hogy kifizetődik a gyü­mölcstermelés. A kistárkányiak elha­tározták, hogy a jövőben még tovább­fejlesztik, gazdaságosabbá teszik a gyümölcstermelést. Most raktárt épí­tenek, amelyben kb. 10 vagón gyü­mölcsöt megfelelően el tudnak raktá­rozni. Ha emellett a szeszfőzdére és az aszalóra is megkapnák az építkezési engedélyt, akkor még gazdaságosabbá tehetnék gyümölcstermelésüket. Kulik Gellert, Királyhelmec. Gyümölcsfáinkon a pajzstetveknek számos faja él. Valamennyi pajzstetű­­re egységesen jellemző, hogy állandóan szívják a fa nedvét, ugyanakkor a be­fecskendezett nyállal megmérgezik a héj szöveteit. Ennek következtében a megtámadott héjrész rosszul fejlődik. Őszig nem tud kellőképpen beérni és a téli fagyok áldozatává válhat. Ezál­tal a koronában elhalások következnek be, ami évről évre fokozódik, egészen a fa teljes pusztulásáig. Az erősen pajzstetves fát a hiányos lombozatú csúcsszáradásos korona jel­lemzi, míg termése fokozatosan hitvá­nyodig Néhány faj a gyümölcsre is rá­telepszik és ezért bizonyos fokig el­hurcolható. Az ilyen gyümölcsnek kül­földre való szállítása elé a mindenütt fennálló szigorú tilalmi rendelkezések következtében elháríthatatlan akadá­lyok tornyosulnak. 1. A KAGYLÓS PAJZSTETÜ: Pajzsa vessző-írásjel alakjára emlékeztet. Egyik vége hegyesebb, a másik tom­pább és az egész pajzs kissé hajlott. Színe sötétbarna. A pajzsok alatt tojás állapotban telel át, amelyből május fo­lyamán kikelnek az apró, barnásvörös lárvák. Ez a pajzstetű gyakori, de vala­mennyi faj között a legártalmatlanabb. 2. SÁRGA ALMAPAJZSTETÜ: Vala­mennyi gyümölcsnem, de nevével el­lentétben főként csonthéjasokon talál­ható. Pajzsa szürkés-barna, az alatta élő állat citromsárga. Igen gyakori, de kevésbé hajlamos a zsúfolt telepek létrehozására. a) A SÁRGA KŐRTEPAJZSTETÜ. Va­lamennyi gyümölcsnem, de legfőkép­pen a körtén fordul elő. Pajzsa sötét­szürke, a legfejlettebbek feltűnően nagyok, néha három-négý mm széle­sek. Az alattuk élő állat narancssárga. Ez a faj ritkább, de zsúfolt teleülé­sekre hajlamos, ezért esetenként na­gyon káros lehet. Rátelepszik a gyü­mölcsre is. A kaliforniai pajzstetűtől csak mikroszkóppal különböztethető meg. b) KALIFORNIAI PAJZSTETÜ. (Aspi­­diotus perniciosus.) Gyümölcsfáink hír­hedt kártevője, eredetileg Kínából származott, ahonrAn a legtöbb világ­részbe elhurcolták és századunk tizes és huszas éveiben hazánkba is elju­tott. Nyílván, szemzőgalyakkal jutott a faiskolákba és onnan rohámosah^ ter­jedt szét az egész országba és ma már. alig akad gyümölcs, ahol ne lenne je­len. Minden gyümölcsnemen hajlamos tömeges elszaporodásra. Rossz hírét még az is fokozza, hogy a hazai pajzs­tetvektől eltérően évente két nemze­déke van. Melegebb tájakon még ennél is több. A kaliforniai pajzstetű pajzsa fiatalkorában majdnem fekete és jel­lemző rá, hogy tetején kis karimát visel, amely által hazai rokonaitól egy kis gyakorlattal megkülönböztethető. Az idősebb pajzsok világos szennyes­barnák. A hímek pajzsai kissé körte­­alakúak. A pajzsok nagysága valamivel kisebb a sárga körtefa-tetű pajzsánál, színe gyengén narancsvörös. Mint elsőfokú lárva telel át a fekete pajzs alatt. Két vedlését tavasszal vég­zi el, május elején már megjelenhet­nek a szárnyas hírnek és' május végé­től számítani lehet az első lérvanem­­zedék megjelenésére. A kaliforniai pajzstetű anyapajzstetveinek pajzsa alatt sohasem találunk tojásokat, mint a többi pajzstetveknél, hanem mozgó sárga lárvákat, amelyek mindjárt any­juk pajzsa alatt végleg letelepednek. Júniustól októberig változó mértékben mindig megtaláljuk a kaliforniai pajzs­telepeken a mozgó legfiatalabb lárvá­kat. A kaliforniai pajzstetűnek hazánk­ban csak két nemzedéke van. A gyü­mölcsre is szívesen telepszik, s azon is tud szaporodni, pajzsainak színe itt inkább acélszürke. VÉDEKEZÉS: Valóban csak a téli időszakban vezet komoly eredményre. A nyáron alkalmazható szerek csak a fiatal, a pajzson kívül élő lárvákat irt­ják és legfeljebb csak a fehér pajzs alatti lárvákat tudják még elérni. A téli védekezés a szokásos kéreg-kapa­ráson és fatisztogatáson kívül a per­metezésből áll. Permetezni jó ered­ménnyel lehet télihigítású mészkénlé­­vel, biztosabb azonban a gyümölcsfa­olajok hatása. A permetezési úgy kell végrehajtani, hogy először a korona legfelső részén kezdjük, azután foko­zatosan haladunk lefelé,- miközben a fa minden részét jól megáztatjuk. Minél szelesebb az idő, annál rosszabb a per­metezés eredménye, az anyagfogyasz­tás viszont nagy. Üjabb kísérletek szerint (januártól kezdve) fagyos idő­ben is lehet permetezni. Őszi barackot és kajszit sem akkor, sem máskor nem szabad ásványi- vagy kátrányolajokkal permetezni. Itt csak a .télihigítású mészkénlé alkalmazható. A pajzstetvek elszaporodásának na^ gyón kedvez a párás meleg környezet A túl sűrű korona által tehát a pajzs­tetű fertőzésnek kedvező feltételeket nyújtunk. Ezért legyen szabály a gon­dos korona ritkítás (amit szintén most kell végezni), hogy minél több nap­fény jusson a korona legelrejtettebb' részeibe is. Különösen a nyári forró verőfény pusztít el nagyon sok fiatal lárvát, illetve befolyásolja hátrányosan az anyatetvek életét. Vizek mentén mindig súlyosabb a pajzstetű-fertőzés, mint a pusztajellegű aszályos tájakon. c) A PIROS KŐRTEPAJZSTETÜ: ígért könnyen felismerhető arról, hogy a szürkés-fehér pajzsok alatt élő állat élénk meggypiros és ezáltal minden más gyümölcsfákon élő pajzstetűtől elüt. Főleg körtefákon és csonthéja­sokon (szilván, ringlón) fordul elő. 3. A TEKNÖSPAJZSTETVEK: Jóval nagyobbak és magasabbak az előbbi­eknél, általában félgömbalakúak és kb. olyan nagyságúak, mint egy felére vá­gott őszi borsószem. Legnagyobb kö­zöttük . az akácfapajzstetű, amely a legtöbb gyümölcsfán megjelenik, na­gyobb károkat azonban nem okoz. Köz­ismert az akácfákról, ahol äs korona fejlődését erősén hátráltatja. Mfegle- ÍStősén ritka az őszi barack pajzstet­­ve, amelynek világos-barna pajzsa csó­nak-alakú. Mind az őszi barackon, mind a szilva és ringlófán közönséges a pajzstetű, valamennyi közt a legki­sebb és legkárosabb is. Nagyon haj­lamos tömeges településre, erős mész­­harmatot választ ki, amelynek nyomán koronapenész lepi el az ágakat, sőt a gyümölcsöt is. Inkább érdekesség, mint kártevő a kétpúpú pajzstetű. Szürkés-barna, leginkáb almafán talál­ható. 4. A GYAPJAS PAJZSTETÜ: Nevét arról a hófehér feltűnő tojásrejtő zsák­ról nyerte, amely május folyamán messze kiáll a nőstény-állat pajzsa alól és amely fehér viaszfonalak kusza tömegét alkotja. Belsejében rengeteg apró kékes-fehér tojás foglal helyet. Maga a pajzs sötétbarna. A gyapjas pajzstetű főleg körte, birs, szőlő, ri1- bizke fás részein található, de sohasem nagy számban és általában véve nem gyakori kártevő. Feltűnő tojásrejtő zsákjait a madarak is előszeretettel kezdik ki és tizedelik meg. VÉDEKEZÉS: A felsorolt pajzstetvek ellen ugyanaz, mint a kaliforniai pajzs­tetű ellen. Badonics Mihály, Kassa Podluzsany községben (lévai járás) új kultúrházat építenek. Moziterem is lesz benne (9X15 méteres) balkonnal és színpaddal együtt. Az emeleten he­lyezik el a HNB irodáját, könyvtárát és a CSISZ klubhelyiségét. A járási nemzeti bizottság 60 000 korona pénzbeli segítséget nyújtott. A kultúrház jövőre elkészül. Érdemes gyümölcsöt ÉM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents