Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-08 / 27. szám

12 földműves Istállótrágyából világítógáz A Lőcsei Mezőgazdasági Kutatóintézet gazdaságában az istállótrágyából bio-fajta világítógázt gyártanak. Az istállótrágyát egy betonból épített, cinklemezzel bélelt, kb. 100 köbméteres tartályba rakják, melyet légmente­sen elzárnak. A trágya kb. két nap múlva bomlani kezd és ennek következtében gáz fejlődik. Az így keletke­zett gázt tartályba gyűjtik, ahonnan csöveken keresztül egyenesen a háztartásokba vezetik. Zupcsek János traktoros családjával együtt a gaz­daság udvarában lakik. Felesége már az istállótrágyából gyártott gázzal főz. A gáz előállítását a gazdaságban mindössze egy hete kezdték meg. Az új gázfejlesztési módszer iránt nagy az érdeklődés, és a környékbeli földművesek tömegesen keresik fel Zupcsekékat, akik korszerű gáztűzhelyen főznek. Hudák István gépész, aki a szerelési munkálatokat végzi, elmondja, hogy a kutatóintézet a gazdaság gáz­szükségletének biztosítása céljából még egy 100 köbmé­teres tartályt épít. A tartályba rakott istállótrágya ugyanis csak három hónapra biztosítja a szükségletet. A trágyát ezután a tartályból eltávolítják és újjal pó­tolják. Ez a művelet két-három napot vesz igénybe. Az új trágya két nap múlva ismét erjedni kezd. Erre az átmeneti időre van szükség a második- tartályra. A két 100 köbméteres tartály felváltva szolgáltatja majd a szükséges gázmennyiséget. A Lőcsei Mezőgazdasági Kutatóintézet gazdaságában már most annyi gázt fejleszthetnek, amely 60 háztar­tás számára elegendő volna. Amíg a gazdaságot nem szerelik fel a tartály teljesítményének megfelelő számú fogyasztóval, a felesleges gáz egyelőre a levegőbe kerül. A telep jelenlegi teljesítménye napi 15 köbméter gáz. A távlati terv szerint az igazgatóság a jövő években a. villanyvilágítást teljesen megakarja szüntetni és ma­ga gyártotta gázzal helyettesíteni. A jelenlegi villany­­motorok helyett is gázzal hajtott motorokat szándéko­zik használni, úg.V hogy a villanyáram — szén és fa­fogyasztást teljesen kizárja a gazdaság életéből. Kül­földön ezek a kísérletek nagyon jól beváltak és a min­dennapi életben sikeresen használják. A kísérleti telepet nemrégen a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 44 tagú tanulmányi csoportja is meglátogatta. A szövetkezeti tagokat mindenekelőtt az érdekelte — vajon mi történik azzal a trágyával, amelyből a gázt kivonták. Nem értéktelenedik-e el az Az istállótrágyát ebbe a körülbelül 100 köbméteres me­dencébe hányják, ahol 2-3 nap múlva erjedni kezd es úgynevezett biogáz fejlődik. Hogy a gáz el ne illan­hasson, a medencét cinklemezzel bélelik és — ahogy a képen is látható — légmentesen lefödik. istállótrágya és nem veszíti-e el a növényzetnek oly fontos tápanyagát. Krejčovič mérnök a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal dolgozója megnyugtatta az aggódó földműveseket és kijelentette, hogy az istálló trágya azzal, hogy három hónapon keresztül légmentesen el van zárva a tartályban, semmit sém veszít erejéből, sőt még sokkal több éltető anyagot tartalmaz, mint áz a trágya, melyet szabadon tárolnak. Füry József Hudák István, a Lőcsei Mezőgazdasá­gi Kutató Intézet szerelője, a gáz nyomását ellenőrzi, amely a tartály­ból a gázórán keresztül egy gyűjtő - tartályba, majd onnan egyenest a háztartásokba kerül. <--------­---------> Zubcsek János traktoros felesége már az istállótrágyából fejlesztett gázzal jőz. — Nem kell sem fát vágni, sem kéményt tisztítani, az ebéd még is sokkal hamarabb elkészül — mondja Zubcsekné. FIATALOK I Jelentkezzetek a királyfi akarcsai mesteriskolába! Máshol is meglehetnék A demői szövetkezet tagjai a jó tapasztalatok elsajátítása céljából ta­nulmányúton vettek részt. A 34 tagú csoport először a királyhelmeci szö­vetkezetei látogatta meg, ahol kedves 1 gyufa nem való a gyermek kezébe Ismert az a tanulság, hogy a tűz jó szolga, de rossz úr, ez naponta beigazolódik. A nemzeti, állami, szö­vetkezeti és magánvagyonban a tűz nemcsak, hogy károkat okoz, hanem sok esetben veszélyezteti polgáraink életét is. Az egyes tűzesetek, amelyek a közelmúltban előfordultak azt mu­tatják, hogy ezek leginkább az emberi hanyagságból és a tűzveszély lebe­csüléséből adódnak. Ebben az idő­szakban jelentős csoportot alkotnak a gyermekek által okozott tüzek, rhelyet a szülök is elősegítenek azzal, hogy a gyermekeknek lehetővé teszik a gyufához való hozzájutást. A mezölaborci járáshoz tartozó Al­­sóradványban ez év május 7-én ilyen módon nagy tűz támad.t Egy négy­éves gyermek a kemence polcán ha­gyott gyufával a faszínbe ment, ahol a szalmát meggyújtotta. A tűz gyor­san terjedt a további faépületekre és nyolc családiházat, hét pajtát és még több épületet és berendezéseket el­pusztított. Az anyagi kár meghaladja a negyedmillió koronát. Azt a tűzesetet, amely 1956. május 15-én Alistálon keletkezett, három és féléves gyermek okozta. A kisfiút, aki a faszínbe tüzet rakott, a tüzeloltása után elégve találták. Alig múlik el egy nap, hogy a gyermekek ne okozzanak tüzet. Ez év áprilisában a gyermekek Szlovákiában huszonnyolc tüzet okoztak, májusban pedig az ilyen tüzesetek száma még emelkedett. A szülők a következmé­nyeket rendszerint csak akkor veszik fontolóra, amikor már késő és meg­történt a szerencsétlenség. A dohányzók is több tüzet okoztak azzal, hogy tűzveszélyes helyeken do­hányoztak és az égő gyufát a szal­mába vagy szénába dobták. Ez év május 13-án 15,17 órakor Csiev György házában Lubietován (besztercebányai járás) tűz támadt, amelyet a hetvennégy éves háztulaj­donos Csiev György azzal okozott, hogy a szarvasmarhák takarmányának előkészítésénél dohányzott és a szé­nába vagy el nem oltott cigarettát vagy gyufát dobott. Csiev György szenvedélyes dohányos volt és a tűz a pajtából való távozása után 15 perc múlva ütött ki. A tűz további három lakóházra és több gazdasági épületre terjedt. Csiev György, aki a tüzet okozta, szarvasmarhái megmentésénél súlyos égési sebeket szenvedett, melyben rövidesen belehalt. Csak az önkéntes tüzoltótestület azonnali be­avatkozásával, különösen pedig a strelniki tűzoltók segítségével sikerült a tüzet korlátozni, habár ez a község faházakkal legsűrűbben beépített ré­szében támadt. Hasonló körülmények között támadt tűz az ábrahámi állami gazdaságban, ahol J. D. az állami gazdaság alkal­mazottja dohányzás közben a cigaret­tavéget a szénába dobta és eltaposta. Távozása után kb. 20 perc múlva a pajtából hatalmas láng csapott ki, amely nemcsak a pajtát, hanem na­gyobb mennyiségű szénát és a csép­lőgépet is elpusztította. E dohányos büntetésre méltó cselekedete a nép­bíróság elé kerül, amely a bűnösnek minden bizonnyal megszabja kiérde­melt büntetését. A Horný Ozorovec-i (Bánovce n/Bebravou-i járás) tűzeset, mely 1955. május 17-én támadt, a gazda­sági épületeken kívül 30 mázsa szal­mát és 10 mázsa szénát pusztított el. Ez is a dohányos elővigyázatlanságá­ból keletkezett, aki közvetlen a tűz keletkezése előtt az előbb említett épületben lovakat etetett és távozása után tűz lobbant. 1955. május 25-én az egyik EFSZ sertéshizlaldájának takarmányelőké­szítőjében azért keletkezett a tűz, mert a kátránypapírral bevont fal közvetlen közelében helyezték el a katlant, amelyben egész nap tüzeltek. A nagy melegség által a fából épített fal kigyulladt és mivel az épület az esti órákban felügyelet nélkül maradt, a tűz gyorsan terjedt és negyven* nyolc sertést pusztított el. 1955. május 3-án Nyitrán H. Mária lakásában tűz keletkezett. H. Mária szeszfőzőn készítette az ebédet, s közben benzinnel kabátot tisztított. A kabát a szeszfőző lángjától meggyul­ladt és a keletkezett tűz következté­ben H. Mária komoly égési sebeket szenvedett. Hasonló eset történt 1955. április 21-én, amikor Vágdubnicén D. Terézia lakásán kabáttisztítás közben benzingázok keletkeztek, amelyet a takaréktűzhelyből kipattant szikra meggyújtott, ennek következménye­ként három személy komoly égési sebeket szenvedett. Az ez év öt hónapjáról készített tűzesetek kimutatása azt bizonyltja, hogy Szlovákiában ebben az időszak* ban több mint ötszáz tüzeset kelet­kezett, amely hétmillión felüli kart okozott. Hogy az elpusztult értékért mit építhettünk volna, azt bizonyára mindenki könnyen el tudja ':épzeini. Polgártársaink nagyrésze azonban nem veszi fontolóra, hogy ezek a károk főképpen azért keletkeztek, mert a tűzveszélyt lebecsülik, a tüzrendésze­­ti előírásokat megszegik és nem aka­dályozzák meg azt, hogy a gyermekek gyufához jussanak. P. D. A munkás^paraszt szövetség megerősítéséért Királyfiakarcsán 1956. november 1-én egyéves mesteriskola nyílik. Te­kintettel arra, hogy csak 30 hallgatót vehetünk fel, minél előbb jelentkez­zetek a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán működő testne­velési előadónál. Itt mindenki megkapja a szükséges nyomtatványt, amelyet kitöltve visszaküld a mezőgazdasági osztálynak, ugyanakkor egy levelező­lapon pedig értesíti az iskolát. További felvilágosításért forduljatok az illetékes járási mezőgazdasági osztályhoz, vagy pedig hozzánk Királyfiakarosára. A királyfiakarcsai mesteriskolán az 1956—57-es iskolai évben a követ­kező tanfolyamokat rendezzük: 1956. október l-től — 31-ig 10 napos tanfolyamot a fejők- és 10 na­pos tanfolyamot a takarmányozók részére; november l-től a szövetkezeti elnökök részére háromhónapos tanfo­lyamot : február elsejétől a szövetkezeti elnökök részére háromhónapos tan­folyamot; május l-től kéthónapos tanfolyamot a szövetkezeti segédkönyvolök számára. A Királyfiakarcsai Mezőgazdasági Szakiskola igazgatósága. Építik az új földgázvezetéket CSKP Központi Bizottságának ha­­rárczata alapján több szakaszon meg­kezdték a földgázvezeték építését, így sor kerül a Nagyszombat-Vágúj­­helyi szakasz kiépítésére. Az elmúlt napokban kezdték meg a Zohor-Récse szakasz építését. A Vodostav dolgo­zói elhatározták, hogy félév leforgása alatt kiépítik a 25 kilométeres sza­kaszt. Az ötéves terv a gázvezetékek egy­séges rendszerének a kiépítését irá­nyozza elő, amely Szlovákiában a nagyszombati-zsolna-mártoni szaka­szán a legiparosítottabb Vág-völgyét kapcsolja be a hálózatba. De nem­csak ez a vidék kap majd olcsó és jó erőforrást, hanem az oldalágak segítségével a fővezetékbe a délvidé­ket is bekapcsolják. így Galánta, So­­morja és Dunaszerdahely is gázveze­tékhez jut. Az épülő Keramit üzemet szintén bekötik a hálózatba. Az első Zohor-Récsei 25 kilométe­res szakasz nagy nehézség elé állítja az építkezés vezetőit, mivel a terep igen sziklás. Reháček és Sykora épí­tész a több) vezetőkkel együtt már most megtesz minden ennek érdeké­ben, hogy ezt a legfontosabb szakaszt idő előtt, tehát még ez évben befe­jezzék. Kunosik István fogadtatásban részesültek. A helme­­ciek megmutatták a korszerű istállói­kat, a szépen hízó sertéseket, a jól gondozott szarvasmarha- és lóállo­mányt, értékes tapasztalatok és szí­vélyes búcsú után Boly felé vették útjukat a dernői tagok. Bolyba érve az ottani EFSZ elnöke, Bodrogi Ernő üdvözölte a tanulmányi csoport tagjait. Kölcsönös üdvözlések után a vendégek autóbuszba szállva kimentek a szövetkezet .telepére, Itt szakszerű felvilágosítás közben meg­tekintették a sertés-, tehén és juh­­istállókat és a benne levő állatállo­mányt, majd az építés alatt lévő si­lómedencéket. A bolyi szövetkezet tagjai mindenben szives felvilágosí­tással szolgáltak. Elbeszélgettek fela­dataikról, eredményeikről és nem tit­kolták hiányosságaikat sem. Béres elv társ könyvelő átfogó magyarázatot adott a szövetkezet gazdálkodásáról. A dernői szövetkezet 54 tagú ta­nulmányi csoportja azzal az elhatáro­zással tért vissza, hogy különösen az állattenyésztés terén szerzett értékes tapasztalataikat átveszik és ami ebhez elengedhetetlenül ' szükséges. — ta­karmányalapjukat biztosítják. Gyula József leveléből. A osemői vasútállomás egyike já­rásunk azon üzemeinek, amely véd­nökséget vállalt egyes szövetkezetek és mezőgazdasági üzemek felett. Ez az üzem már eddig is figyelemremél­tó munkát fejtett ki ezen a téren. Az üzem dolgozói azon fáradoznak, hogy a mezőgazdasági dolgozóknak feladataik teljesítésében minél na­gyobb segítséget nyújtsanak. Tudatá­ban vannak annak, hogy a jelenlegi időszakban, amikor a mezőgazdasági üzemeink egyik legnagyobb feladata a szemveszteségmentes betakarítás, a segítségnyújtás feltétlenül szükséges. A csemöi védnökségi üzem segít­sége sokoldalú. Már két héttel ezelőtt az üzem két asztalosa segédkezett a királyhelmeci gépállomáson az elevá­torok kijavításánál. Az egyikük az üzem beleegyezésével véglegesen ott maradt. A védnökségi üzem anyagi segítséget is nyújt. Az elevátorok ki­javítására például 5 köbméter desz­kát adtak, a hulladékvasból pedig alá-A nagysurányi mezőgazdasági iskola tanulói az. idei elméleti oktatás befe­jezése után a csúzi állami gazdaság­ban hosszabb gyakorlaton vettek részt. A tanulók figyelték a szarvas­­marhák etetését, tartását, tisztítását, valamint az ottlévö gépek működését és a munkabeosztást. Ezt a megfi­gyeléseiket kiegészítették azzal a tu­dással, amit az iskolában tanultak, vagy máshol észleltek. Sok tanuló tétetett, kecskelábakat készítettek a gépállomások. Ezenkívül 80 méter hosszú fabarakot építtettek, amelyből már Kisujlakon brigádközpontot léte­sítettek. A védnökségi üzem dolgozói gyak­ran résztvesznek a brigádtanács ülé­sein. Legutóbb meglátogatták a kis­­tárkányi és battyáni szövetkezeteket, hogy megbeszéljék, hány szakem­berre, kombájnosra lesz szüksége a szövetkezetnek. Az üzemben ugyanis olyan szakemberek is vannak, akik értenek az arató-cséplőgépekhez. A védnökségi üzem dolgozói az aratási munkálatok idejére kultúrbrigádokat szerveznek és így gondoskodnak a mezőgazdasági dolgozók szórakozásá­ról. A csernői vasútállomás üzemi dolgozóitól példát vehetnek a többi védnökségi üzemek dolgozói, akik tet­tekkel járulnak hozzá a munkás­paraszt szövetség megerősítéséhez. Kulik G. csak itt értette meg azt až anyagot, amit az iskolában nem értett ibsg. A gyakorlat terén szerzett tapasz­talatokat az utolsó napon értékeltük. Megállapítottuk, hogy a feladatát va­lamennyi hallgató jól teljesítette. Utoljára vidáman estet rendeztünk és elbúcsúztunk a gazdaság dolgozóitól. Az itt szerzett értékes tapasztalatokat mindennapi munkánkban érvényesít­jük. B. F. Csak így lehet tanulni! bzf.aBAD FŐI DMDVES a Földmű űr-ügyi Mejbizutti Hivatal netiUpla - Szerkesztőség B. >tislava Krlzková 7. — Tel.; 243 46. — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Szlo­vákiai MezCgaz ági Kiadó u. v.. Bratislava, Krížková 7. — Nyomja: erkanttlné tlačiarne ,i. p., z. t., Г atislava, Ul. Nár. povstania 41. — Évi előfizetés Kčs 20 81) fél évre Kčs 10,40. — Terjeszti a Posta bírlapszolgálata. ’ д_72743

Next

/
Thumbnails
Contents