Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-21 / 42. szám
s \fraO-ad Földműves 1956. október 21. Ésszerűbbek - gozdaságossabbak Hivatás - életcél Kocsi, kocsi után érkezik a kvetoslavoi állomásra. Oly nagy a forgalom, hogy Gyurinda Józsefnek ugyancsak akad tennivalója. Alighogy odébb állt a mázsáról az egyik szekér, máris sürget a másik, a harmadik és a negyedik gazdája. — ügyesen annál a mázsánál, nincs idő a várakozásra, sok van még hátra! Kissé csípős, de mindamellett jóindulatú szavak. Kiérezni belőlük, hogy földműveseink valóban sürgősnek tartják a cukorrépa betakarítását. Tudja ezt már az eléggé koros Gyurinda József is, s csak annyit mond az elhangzottakra: — Azonnal, csak bekönyvelem a tiszta súlyt. Nem akarom, hogy károsodjanak, de viszont magamat sem csaphatom be... No, de már itt is vagyok. Ügyesen megtörli szemüvegét, s egy kis igazítás után — szinte másodpercek alatt — jelenti az eredményt: ez is annyi, mint az előbbi volt: huszonhét és fél mázsa. Tessék, itt a szelvény. Kellemes, jó érzés hatja át az embert az ilyen szorgalommal és odaadással végzett munka láttára. S ha az ismeretlen beérné annyival, hogy jól megy a mázsálás, nem figyelné a cukorrépa további útját, akkor minden bizonnyal az volna a véleménye: a cukorrépa betakarítása a legnagyobb rendben folyik. Igen ám, csakhogy vannak kíváncsi emberek, akiket minden érdekel, felfigyelnek a legkisebb szóra is. És ahol annyi szorgos kéz sürgeti a munka menetét, mint a kvetosiavoi állomáson, ott bizony akad mindenféle megjegyzés. Kovács Józef például a következőket mondotta szomszédjának: — Mondhatsz te amit akarsz, barátom, varjú a varjúnak sosem vájta ki a szemét... Közelebb kerültem, hogy megtudjam, mi késztette Kovács Józsefet szólásra? Mert ha minden nem is igaz, amit az emberek mondanak, de azt hiszem, egy „kis” őszinteség akad minden egyes elejtett szóban. Kovács József szavaiban is van igazság! És hogy meghallgatásra nem találtak, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az állomás közelében — a halomban összedobált több vagon cukorrépa. — Amikor szerződést kötünk a cukorgyárral, ígér fűt, fát — mondja Fehér Károly, a somorjai EFSZ agronómusa. — Akkor szó sincs arról, hogy a répát az állomáson először a földre kel! dobálni és aztán — amikor majd úgy tetszik a cukorgyár vezetőinek — a vagonokba rakni. Tudja milyen fejetlenség ez? És erre mi fizetünk rá! Mert ha mindjárt a vagonokba rakhatnánk a répát, először is könynyebb volna, aztán pedig a kocsisok minden mázsa répáért 20 fillérei többet kapnának. — Van aztán még egv másik hátránya is az ilyen „szervezésnek” — folytatja tovább az agronómus, — ami ismét a szövetkezet, de jobban mondva mindannyiunk kárára megy. Most például az állomáson a földre dobáljuk a répát. Később aztán — mint az előbb mondottam, ha majd úgy tetszik a cukorgyár vezetőinek — vagonokba kell raknunk, 1,20 koronáért mázsánként. Ez nem is volna olyan nagy hiba, hiszen a napi kereset így is megvolna, csakhogy itt ismét a cukorgyáré az első szó. Előveszik a nagykönyvet, sorra szedik a paragrafusokat és kezdik mint a molnárok: ennyi a poriás, ennyi a koptatás, ennyi maradt... A dolog részben érthető is, hiszen ha jól körülnéz, öt-hat alkalmazottat talál az állomáson a répa átvevésénél. Hiába pedig ezek sem „dolgoznak”, a napi bért ők is megkövetelik Mielőtt tovább mennénk, tegyük mérlegre Fehér elvtárs szavait, menynyiben helyénvalók megjegyzései. Ha visszatekintünk pártunk országos konferenciájára, eszünkbe jut, milyen bátran és helyesen mutatott rá a konferencia a termelésben észrevehető hiányosságokra Többek között szó volt arról is, hogy egyes üzemek túlbürokratizálják a dolgokat. Most tehát tegyük fel a kérdést, hogy: nem-e jogosan bírálják földműveseink a cukorgyár vezetőségének azon intézkedését, hogy mindjárt az első lépésnél csaknem annyi alkalmazott „sürgölődik" a répa körül, mint amennyi az azzal dolgozó paraszt? Vajon okvetlen szükséges-e az állomáson levő — amúgyis kis helyiségben négy-öt személynek a sok papírral foglalkozni, egymást kerülgetni? Nem lehetne-e másra fordítani azt a pénzt, amit Kovács József és Farkas Titusz alkalmazottak havonta zsebrevágnak azért, hogy a répa körül sétálgatnak? Én azt hiszem — úgy gondolom mások is egyetértenek velem, hogy ha a diószegi cukorgyár vezetősége elgondolkodik a dolgok fölött, és abból az elvből indul ki, hogy: az árcsökkentést csakis a termelés fokozásával, a termelés olcsőbbátételével tudjuk lehetővé tenni és ez nemcsak a földműveseken múlik — akkor bátran mondhatjuk, hogy dolgozó parasztjaink bíráló hangja jogos és sürgős megoldásra vár. És ez a diószegi cukorgyár vezetőségének a feladata! Zatykó József A nemzeti bizottságaink egyik fontos feladata; az állattenyésztési szerződések megkötése az 1957. évre lessége gondoskodni valamilyen bizonyítványról a begyűjtési üzem részére, amelyre a szerződést a hizlalásra megkötötték. Ezt a bizonyítványt csak állatorvostól lehet megkapni. Až állattenyésztő, aki a szerződés megkötése után felvásárolta kedvezményes áron a szerződéses állat részére a takarmányt, miközben az állat a tenyésztő hibáján kívül elpusztult, nem köteles hozzáfizetni a különbséget a számlázott ár és a kiskereskedelmi ár között. Az árkülönbséget abban az esetben kell megfizetni, ha a szerződéses állat nem ette fel a nekiszánt takarmányt. A szerződés abban az esetben is elfogadható, ha kényszervágásnál az állatorvos megállapítja, hogy a leölt állat húsa emberi fogyasztásra jó. Azoknál a sertéseknél, amelyeknél kényszervágásra került a sor, legalább 70 kg-nak kell lenni, kényszervágásos marháknál olyan húsnak keli lenni, hogy besorolhassák a II. minőségi osztályba és a kényszerrel leölt borjúknál olyan húsnak, hogy legalább a harmadrendű minősítésbe bekerüljön és legalább 95 kgot nyomjon. Mindezen megállapítások annak alapján jöttek létre, hogy az állattenyésztő, akinek saját hibáján kívül valamilyen szerencsétlenség érte a szerződéses állatot, ne legyen sújtva több pénzveszteséggel. (A. U.) ★ ★ ★ A HNB jó munkájától függ... Közeledik az év vége, földműveseink lassan számot vetnek egész évi munkájukról. De a jövőre is kell gondolni. Ezért közöljük az állattenyésztéssel kapcsolatban a szerződéses hizlalásról szóló intézkedést. A tenyésztő, aki szerződést köt sertéshízlalásra, kötelezettséget vállal, hogy a szerződés napjától számítva 8 hónapon belül legkevesebb 100 kg-os vágósúlyban átadja a felhizlalt sertést. Ha szarvasmarhára kötünk szerződést, annak a beadáskor legkevesebb 400 kg-osnak kell lennie, amellett jobb minőségűnek, mint a C (legalább B), és a beadásnak meg kell történnie legkésőbb 9 hónappal a szerződés megkötése után. A szerződésre beadott borjú súlyának legkevesebb 200 kg-osnak kell lenni és jobb minőségűnek, mint В (legalább C). A beadás időpontja legkésőbb 8 hónap a szerződés megkötésétől számítva. A szerződéskötésnél továbbra érvényes az, hogy szerződésre beadni állatokat csak január 1-töl lehet, minden fajnál és legkésőbb 1957. november 15-ig. Az a földműves, akinek húsból alacsony beadási kötelezettsége van (40 kg), köthet un. kombinációs-szerződést, azaz olyan szerződést, amely szerződés teljesítésénél egyszerre teljesíti a hizlalásra kötött szerződést és a beadási kötelezettségeket is, de a szerződés teljesítésére legkevesebb a fent említett súlyú állatnak kell lenni, így pl.: kisföldműves, akinek 38 kg sertéshúsbeadási kötelezettsége van és kombinált szerződést köt, akkor teljesíti a szerződést és a beadási kötelezettséget, ha bead egy 138 kg-os sertést, amiből 100 kg-ot kifizetnek a szerződött áron, a 38 kg-ot pedig felvásárlási áron. A begyűjtési vállalat megbízott dolgozója, aki jelen van a szerződés megkötésénél, megegyezik a szerződés kötőjével abban, hogy hogyan akarja az illető a szerződést megkötni: takarmányellenszolgáltatás nélkül (árbelileg kedvezőbb) vagy takarmányellenszolgáltatással, melynek alapján a felvsárlási ár csökkentett. Szerződéses takarmányt métermázsánként 70—90 Kčs árban kap a tenyésztő a száraztakarmány minősége szerint. Nemzeti bizottságaink tehát tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy földműveseink minél több szerződést kössenek, — mert amint látjuk, megéri. EZT IS JÖ, HA TUDJAK A GAZDÁK Ha a szerződéses állat az állattenyésztő hibáján kívül megbetegedik úgy, hogy a további hizlalás hiábavaló lenne, kényszervágást kell tenni, hogy az állat el ne pusztuljon és ha az állat elpusztul, megszakad a szerződés a hizlalásra. A tenyésztőnek ekkor köte-Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez államunk kultúrába, szociális és gazdasági fejlesztésére, melyek dolgozóink életszínvonalának állandó emelését is szolgálják. E cél elérésének egyik fő eszköze a nemzeti bizottságok pótköltségvetései. Ezen a szakaszon nagy lehetőségük van a IIB- oknak, hogy a saját és állami bevételek túlteljesítésével ezen terven felüli bevételeket szociális és kultúrális célokra használják fel, saját belátásuk szerint. Járásunkban a lehetőségek alapos tanulmányozása alapján a következő eredmények mutatkoztak: Bellova Vés összeállította a pótköltségvetést 35.000 korona összegben és elhatározták, hogy ezt a helyi hangos híradó beszerzésére fordítják. Ezt a bevételi forrást a régi követelések behajtásával biztosították. Ezek a követelések főleg a következő tételekből állanak: gazdasági állatok utáni illték, elmaradt házadó és kereseti adó, stb. További községek, amelyek hasonló módon biztosították pótköltségvetésüket: Blahova 8000 Kčs, Amikor az ősz hírnöke, a kikirics megjelent a réteken, jóleső érzéssel állapítottuk meg mi belényi földművesek: eljött az ideje, hogy leszüreteljük közös gazdálkodásunk első évének gyümölcsét ... Hogy mennyivel derültebb, vidámabb a belényi paraszt, azt leírni alig lehet. De nem is csoda, hiszen valamennyiüknek tele van a kamrája, tiszta a számlánk, nem vagyunk adósai államunknak. Pedig mily nehéz volt dönteni a közös gazdálkodás mellett. Mert azt hangoztatták, a falu „jobb gazdái”: odaadjátok a földeket másnak.... ha beléptek nem lesz semmitek .. . Hazugság! Miénk a föld, nekünk terem, mi vagyunk a föld gazdái. Nem tagadjuk — hiszen nincs szebb az őszinte szónál — bizony nehezen Tejfalu 6000, Kvetoslavov 5000, Csütörtök 8000, Tonkháza 9000, Doborgaz 5000 Kčs. Előkészítik ezt még Jánošíkovón kb. 6000, Macovón kb. 4000 korona összegben, valamint Nové Košariskán. Ezek a községek ez összegekből az NB épületeit fogják megjavítani, a bölcsődéket és a kultúrházakat rendbehozzák, a játékteret, a könyvtárakat kibővítik, és filmvetítőgépet vesznek. Most már ezen költségvetések bevételeinek biztosítása a lakosság fizetési erkölcsétől függ, de a nemzeti bizottságok illetékes szerveinek jó munkájától is. A nemzeti bizottságok jogkörének kiszélesítéséről szóló törvény lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok többet törődjenek a falu szépítésével, éppen a pótköltségvetések jó felhasználásának segítségével. Ez megköveteli a jó tömegpolitikai munkát. Csak így lehet boldog, örömteljes jövőt teremteni népünk számára. DUŠEK EMANUEL, a somorjai JNB dolgozója értettük meg, hogy közösen könnyebb munkával többet lehet termelni. Különösen az nem fért a fejünkbe, hogy miért várható jobb termés, ha földjeinket géppel szántjuk? És lám, elég volt egy év arra, hogy kételyeink tisztázódjanak. Sőt már azt is tudjuk javasolni, a még kívülálló földműveseknek: szántsanak géppel, és ha csak lehet ősszel, idejében és jó mélyen' Azonkívül volna még egy jó indulatú tanácsunk is: tudjuk, hogy az első lépés nehéz, de sokkal könnyebb haladni a közös gazdálkodás útján, mint a régin kullogni! Lépjenek rá földműveseink, nem bánják meg, mi sem bántuk meg. MADARÁSZ a belényi EFSZ vezetőségi tagja. Őszinte szó — két jó tanács „Tudja, a gyerekeknek játszaniok is kell” — mondja a nováky-i II. bányaiskola igazgatója, amikor egy vidám csoport közelébe jutunk, amely éppen a levegőben köröző „sárkány” repülését figyeli. Itt a Vtáčnik hegy alatt jó légáramlatok vannak és a bányásztanulók ezt a modelek útján jól megismerték. Érdeklődő van elég, úg^ hogy Safránek Feri modellező-köre eleg népes. "Ez a kör azonban nem az egyetlen az iskolában. De akik szeretik a könyvet és a magányt, azok is megtalálják szórakozásukat és szabad idejükben olvashatják a könyvtár szép könyveit. Olyan tisztaság van itt, mint a patikában. Ezt megállapítottuk már akkor, amikor beléptünk az internátusba. Szinte el se hinné az ember, hogy 370 fiatal fiú lakik itt, akik közül bizonyosan sokan a takarítást valamilyen bürokratikus csökevénynek tartják. Mégis ragyog itt minden, a lépcsőház, az étkező, a szobák, a könyvtár, egyszóval minden ami a kényelmet és a tanulást szolgálja. Természetesen a gyomor-kérdés sem az utolsó, sőt talán a legfontosabb. Hogy ebben sincs hiba, ezt bizonyítja az általános súlybeli gyarapodás, amely négy hónap alatt 11 kg-os átlag körül mozog. De hát nem az internátus az egyetlen hely, ahol a fiatalok az idejüket eltöltik. Az ő hivatásuk, életcéljuk a bánya. Az egyenruha, a fehérnemű, meg a többi, — melyet mindjárt a belépés napján megkapnak, kb. 6000 korona értékben, — még senkit sem tesz bányásszá. A nováky-i „Mier” bányának, mely tulajdonképpeni főüzeme a trösztnek, igazán jó szakemberekre van szüksége. Három évig készülnek itt a fiatalok nemes hivatásukra. Az új gépek, az új munkaszervezési módszerek ezt feltétlenül megkövetelik. Az első évben a felszíni munkát tanulják. A hét két napjában gyakorlati munkát végeznek, négy napon pedig az elméletet sajátítják el. Az előkészületnek sokoldalúnak kell lennie. A 14 éves Vük Ferkő Bratislavából jól felkészül a mesterségre, most még ugyan a középiskolát látogatja. „Fúrni és robbantani szeretnék” — világosít fel minket. Ezért jelentkezett bányásztanoncnak. És ez nem is csoda, mert az ilyen munka sok fiatalt érdekel. Természetesen még sok időbe kerül, amíg egyedül fúrhat és robbanthat. Hisz még csak hat héttel ezelőtt lépett be az iskolába és egyelőre még keveset látott a Vtáčnik mélyéből. De még erre is sor kerül. Gép bizony egyelőre még kevés van. De biztos az, hogy minden évben több lesz. És Ferkó azért döntött így, mert két év múlva már ő is szakszerűen kezelheti a gépeket. Nem jött egyedül, mint jó testvér elhozta öccsét Ivánt is, aki szintén mindenáron csak bányász akar lenni. Jó dolog is ez. A két testvér együtt fog dolgozni, s jobban megy majd a munka. A két Safranektestvérnek. Vük Ferkónak és a ligetfalusi Kovács Jankónak meg a többieknek két év múlva teljesül a vágyuk és leszállnak a Vtáčnik mélyére. (Ford.: G. D.) Keresztrejtvényünk megfejtése Vízszintes: 1. Szabad Földmzves 16. Ártány. 30. Siló. 46. Metód. 59. Elba. 65. Szabad Földműves. Függőleges: 1. Szabad Földműves. 12. Szabad Földműves. 46. Mörö. 48. Ét. Mivel a vártnál sokkal több megfejtés érkezett be, a könyvjutalmak számát is felemeltük, és az eredetileg tervezett 5 könyvjutalom helyett 8 könyvet sorsoltunk ki a megfejtők között. A könyvjutalmak nyertesei: Juhász József, Ipolyvisk, Bújna Lajos, Strekov 533., Bitter Lászlóné Marcelova 430., Farkas Gábor, Dubno posta Hajnáčka, Saját József, Slovenské Darmoti 92., kékkői járás; Punka Dezső, Rimaszombat, ul. S. A. 42, Ignáth Józsefné, Borsa, Csóka Eszter Tejfalu, 59. A nevezetteknek a jutalomkönyveket postán küldtük el. Felkérjük olvasóinkat, hogy vegyenek részt keresztrejtvény rovatunk szerkesztésében és küldjenek be keresztrejtvényeket közlés céljából. A keresztrejtvények mezőgazdasági vonatkozásúak legyenek. A sikerült keresztrejtvényeket honoráljuk. Szerkesztőség. ^TUDJA-E... ... hogy a szuezi csatornát 1856-ban Lesseps Ferdinánd tervezte, ... hogy 1869. november 17-én adták át a forgalomnak, ... hogy építése 10 évig tartott és 20.000 egyiptomi munkás életébe került; az építési költségek 640 millió aranyfrankot tettek ki, ... hogy a csatorna 171 kilométer hosszú, szélessége a fölszinen 120—150 méter, a fenekén 45—60 méter, ... hogy a csatornán a hajók 10,65 méter merülésig közlekedhetnek, 13— 14 kilométeres sebességgel, ... hogy 1954-ben 13,215 hajó, leginkább tartályhajó ment át a csatornán, ... hogy 1955-ben a kapitalista társaság nyeresége közel 100 millió dollár volt, ... hogy a szuezi csatorna mellett három fontos kikötő fekszik, 1. Port Said 147,000 lakossal a csatorna bejáratnál, nagy katonai erődítmény, 2. Szuez 100,000 lakossal a csatorna déli bejáratánál. Ennek a városnak kábelösszeköttetése van Indiával és a többi kikötővárosokkal a csatorna mentén. 3. Izmaila a csatorna mentén, ... hogy annyi villamosenergiát termel, mely bebiztosítja Egyiptom ipari szükségletét, ... hogy milyen jelentősége van az aszuáni víztárolónak Egyiptom számára. A víztartály hossza 600 kilométer, víztartalma 140 milliárd köbméter, ... hogy a víztároló 30 százalékkal emeli a megmunkált föld területét, ... hogy felépítésével megszűnik az állandóan ismétlődő katasztrófák veszélye, ... hogy bebiztosítja a talaj rendszeres öntözését, ... hogy ezáltal a Nílus egész éven át hajózhatóvá válik, ... hogy a termőföld kiszélesítésével Egyiptom bevétele évi 355 millió egyiptomi fonttal emelkedik. ★ Rövidesen behozzák a késést A zselízi járás október közepéig több mint 93 százalékra teljesítette a burgonyabeadást. Ugyanakkor a kukorica beadását csak 42 százalékra teljesítették. Az őszi szántásnál is lemaradt a járás, de mivel a traktorosok két váltásban dolgoznak, az őszi vetést már 4300 hektáron végezték el. Elvetésre vár még 2900 hektár föld. Botka elvtárs, a JNB titkára szerint azonban rövidesen földbe kerül minden szem mag. A nagymányai traktorosbrigád traktorosai búza alá szántanak. Tavaly ebben a földben kendert termeltek. Veréb Sándor traktoros ezért a talaj megművelésére a szookttnál is nagyobb gondot fordít.
