Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-21 / 42. szám

s \fraO-ad Földműves 1956. október 21. Ésszerűbbek - gozdaságossabbak Hivatás - életcél Kocsi, kocsi után érkezik a kveto­­slavoi állomásra. Oly nagy a forgalom, hogy Gyurinda Józsefnek ugyancsak akad tennivalója. Alighogy odébb állt a mázsáról az egyik szekér, máris sür­get a másik, a harmadik és a negyedik gazdája. — ügyesen annál a mázsánál, nincs idő a várakozásra, sok van még hátra! Kissé csípős, de mindamellett jó­indulatú szavak. Kiérezni belőlük, hogy földműveseink valóban sürgősnek tart­ják a cukorrépa betakarítását. Tudja ezt már az eléggé koros Gyurinda Jó­zsef is, s csak annyit mond az elhang­zottakra: — Azonnal, csak bekönyvelem a tiszta súlyt. Nem akarom, hogy káro­sodjanak, de viszont magamat sem csaphatom be... No, de már itt is va­gyok. Ügyesen megtörli szemüvegét, s egy kis igazítás után — szinte másodper­cek alatt — jelenti az eredményt: ez is annyi, mint az előbbi volt: huszonhét és fél mázsa. Tessék, itt a szelvény. Kellemes, jó érzés hatja át az em­bert az ilyen szorgalommal és odaadás­sal végzett munka láttára. S ha az is­meretlen beérné annyival, hogy jól megy a mázsálás, nem figyelné a cu­korrépa további útját, akkor minden bizonnyal az volna a véleménye: a cu­korrépa betakarítása a legnagyobb rendben folyik. Igen ám, csakhogy vannak kíváncsi emberek, akiket min­den érdekel, felfigyelnek a legkisebb szóra is. És ahol annyi szorgos kéz sürgeti a munka menetét, mint a kve­­tosiavoi állomáson, ott bizony akad mindenféle megjegyzés. Kovács Józef például a következőket mondotta szom­szédjának: — Mondhatsz te amit akarsz, bará­tom, varjú a varjúnak sosem vájta ki a szemét... Közelebb kerültem, hogy megtudjam, mi késztette Kovács Józsefet szólásra? Mert ha minden nem is igaz, amit az emberek mondanak, de azt hiszem, egy „kis” őszinteség akad minden egyes elejtett szóban. Kovács József szavai­ban is van igazság! És hogy meghall­gatásra nem találtak, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az állomás köze­lében — a halomban összedobált több vagon cukorrépa. — Amikor szerződést kötünk a cu­korgyárral, ígér fűt, fát — mondja Fehér Károly, a somorjai EFSZ agro­­nómusa. — Akkor szó sincs arról, hogy a répát az állomáson először a földre kel! dobálni és aztán — amikor majd úgy tetszik a cukorgyár vezetői­nek — a vagonokba rakni. Tudja mi­lyen fejetlenség ez? És erre mi fize­tünk rá! Mert ha mindjárt a vagonok­ba rakhatnánk a répát, először is köny­­nyebb volna, aztán pedig a kocsisok minden mázsa répáért 20 fillérei töb­bet kapnának. — Van aztán még egv másik hátrá­nya is az ilyen „szervezésnek” — foly­tatja tovább az agronómus, — ami is­mét a szövetkezet, de jobban mondva mindannyiunk kárára megy. Most pél­dául az állomáson a földre dobáljuk a répát. Később aztán — mint az előbb mondottam, ha majd úgy tetszik a cu­korgyár vezetőinek — vagonokba kell raknunk, 1,20 koronáért mázsánként. Ez nem is volna olyan nagy hiba, hi­szen a napi kereset így is megvolna, csakhogy itt ismét a cukorgyáré az első szó. Előveszik a nagykönyvet, sorra szedik a paragrafusokat és kez­dik mint a molnárok: ennyi a poriás, ennyi a koptatás, ennyi maradt... A dolog részben érthető is, hiszen ha jól körülnéz, öt-hat alkalmazottat talál az állomáson a répa átvevésénél. Hiába pedig ezek sem „dolgoznak”, a napi bért ők is megkövetelik Mielőtt tovább mennénk, tegyük mérlegre Fehér elvtárs szavait, meny­nyiben helyénvalók megjegyzései. Ha visszatekintünk pártunk orszá­gos konferenciájára, eszünkbe jut, milyen bátran és helyesen mutatott rá a konferencia a termelésben észrevehe­tő hiányosságokra Többek között szó volt arról is, hogy egyes üzemek túl­bürokratizálják a dolgokat. Most tehát tegyük fel a kérdést, hogy: nem-e jo­gosan bírálják földműveseink a cukor­gyár vezetőségének azon intézkedését, hogy mindjárt az első lépésnél csaknem annyi alkalmazott „sürgölődik" a répa körül, mint amennyi az azzal dolgozó paraszt? Vajon okvetlen szükséges-e az állomáson levő — amúgyis kis helyi­ségben négy-öt személynek a sok pa­pírral foglalkozni, egymást kerülgetni? Nem lehetne-e másra fordítani azt a pénzt, amit Kovács József és Farkas Titusz alkalmazottak havonta zsebre­­vágnak azért, hogy a répa körül sétál­gatnak? Én azt hiszem — úgy gondolom má­sok is egyetértenek velem, hogy ha a diószegi cukorgyár vezetősége elgon­dolkodik a dolgok fölött, és abból az elvből indul ki, hogy: az árcsökkentést csakis a termelés fokozásával, a ter­melés olcsőbbátételével tudjuk lehe­tővé tenni és ez nemcsak a földműve­seken múlik — akkor bátran mondhat­juk, hogy dolgozó parasztjaink bíráló hangja jogos és sürgős megoldásra vár. És ez a diószegi cukorgyár vezető­ségének a feladata! Zatykó József A nemzeti bizottságaink egyik fontos feladata; az állattenyésztési szerződések megkötése az 1957. évre lessége gondoskodni valamilyen bizo­nyítványról a begyűjtési üzem részére, amelyre a szerződést a hizlalásra meg­kötötték. Ezt a bizonyítványt csak ál­latorvostól lehet megkapni. Až állat­­tenyésztő, aki a szerződés megkötése után felvásárolta kedvezményes áron a szerződéses állat részére a takar­mányt, miközben az állat a tenyésztő hibáján kívül elpusztult, nem köteles hozzáfizetni a különbséget a számlá­zott ár és a kiskereskedelmi ár között. Az árkülönbséget abban az esetben kell megfizetni, ha a szerződéses állat nem ette fel a nekiszánt takarmányt. A szerződés abban az esetben is elfo­gadható, ha kényszervágásnál az állat­orvos megállapítja, hogy a leölt állat húsa emberi fogyasztásra jó. Azoknál a sertéseknél, amelyeknél kényszervá­gásra került a sor, legalább 70 kg-nak kell lenni, kényszervágásos marháknál olyan húsnak keli lenni, hogy besorol­hassák a II. minőségi osztályba és a kényszerrel leölt borjúknál olyan hús­nak, hogy legalább a harmadrendű mi­nősítésbe bekerüljön és legalább 95 kg­­ot nyomjon. Mindezen megállapítások annak alap­ján jöttek létre, hogy az állattenyésztő, akinek saját hibáján kívül valamilyen szerencsétlenség érte a szerződéses ál­latot, ne legyen sújtva több pénzvesz­teséggel. (A. U.) ★ ★ ★ A HNB jó munkájától függ... Közeledik az év vége, földműveseink lassan számot vetnek egész évi mun­kájukról. De a jövőre is kell gondolni. Ezért közöljük az állattenyésztéssel kapcsolatban a szerződéses hizlalásról szóló intézkedést. A tenyésztő, aki szerződést köt ser­­téshízlalásra, kötelezettséget vállal, hogy a szerződés napjától számítva 8 hónapon belül legkevesebb 100 kg-os vágósúlyban átadja a felhizlalt sertést. Ha szarvasmarhára kötünk szerződést, annak a beadáskor legkevesebb 400 kg-osnak kell lennie, amellett jobb mi­nőségűnek, mint a C (legalább B), és a beadásnak meg kell történnie legké­sőbb 9 hónappal a szerződés megkötése után. A szerződésre beadott borjú sú­lyának legkevesebb 200 kg-osnak kell lenni és jobb minőségűnek, mint В (legalább C). A beadás időpontja leg­később 8 hónap a szerződés megköté­sétől számítva. A szerződéskötésnél továbbra érvé­nyes az, hogy szerződésre beadni álla­tokat csak január 1-töl lehet, minden fajnál és legkésőbb 1957. november 15-ig. Az a földműves, akinek húsból alacsony beadási kötelezettsége van (40 kg), köthet un. kombinációs-szer­ződést, azaz olyan szerződést, amely szerződés teljesítésénél egyszerre tel­jesíti a hizlalásra kötött szerződést és a beadási kötelezettségeket is, de a szerződés teljesítésére legkevesebb a fent említett súlyú állatnak kell lenni, így pl.: kisföldműves, akinek 38 kg sertéshúsbeadási kötelezettsége van és kombinált szerződést köt, akkor telje­síti a szerződést és a beadási kötele­zettséget, ha bead egy 138 kg-os ser­tést, amiből 100 kg-ot kifizetnek a szerződött áron, a 38 kg-ot pedig fel­­vásárlási áron. A begyűjtési vállalat megbízott dol­gozója, aki jelen van a szerződés meg­kötésénél, megegyezik a szerződés kö­tőjével abban, hogy hogyan akarja az illető a szerződést megkötni: takar­mányellenszolgáltatás nélkül (árbelileg kedvezőbb) vagy takarmányellenszol­gáltatással, melynek alapján a felvsár­­lási ár csökkentett. Szerződéses takarmányt métermá­zsánként 70—90 Kčs árban kap a te­nyésztő a száraztakarmány minősége szerint. Nemzeti bizottságaink tehát tegyenek meg mindent annak érdeké­ben, hogy földműveseink minél több szerződést kössenek, — mert amint látjuk, megéri. EZT IS JÖ, HA TUDJAK A GAZDÁK Ha a szerződéses állat az állatte­nyésztő hibáján kívül megbetegedik úgy, hogy a további hizlalás hiábavaló lenne, kényszervágást kell tenni, hogy az állat el ne pusztuljon és ha az állat elpusztul, megszakad a szerződés a hizlalásra. A tenyésztőnek ekkor köte-Pártunk és kormányunk nagy súlyt helyez államunk kultúrába, szociális és gazdasági fejlesztésére, melyek dolgozóink életszínvonalának állandó emelését is szolgálják. E cél elérésé­nek egyik fő eszköze a nemzeti bizott­ságok pótköltségvetései. Ezen a sza­kaszon nagy lehetőségük van a IIB- oknak, hogy a saját és állami bevéte­lek túlteljesítésével ezen terven felüli bevételeket szociális és kultúrális cé­lokra használják fel, saját belátásuk szerint. Járásunkban a lehetőségek alapos tanulmányozása alapján a következő eredmények mutatkoztak: Bellova Vés összeállította a pótköltségvetést 35.000 korona összegben és elhatározták, hogy ezt a helyi hangos híradó beszerzésére fordítják. Ezt a bevételi forrást a régi követelések behajtásával biztosították. Ezek a követelések főleg a következő tételekből állanak: gazdasági állatok utáni illték, elmaradt házadó és ke­reseti adó, stb. További községek, ame­lyek hasonló módon biztosították pót­költségvetésüket: Blahova 8000 Kčs, Amikor az ősz hírnöke, a kikirics megjelent a réteken, jóleső érzéssel állapítottuk meg mi belényi földműve­sek: eljött az ideje, hogy leszüreteljük közös gazdálkodásunk első évének gyü­mölcsét ... Hogy mennyivel derültebb, vidámabb a belényi paraszt, azt leírni alig lehet. De nem is csoda, hiszen valamennyi­üknek tele van a kamrája, tiszta a számlánk, nem vagyunk adósai álla­munknak. Pedig mily nehéz volt dön­teni a közös gazdálkodás mellett. Mert azt hangoztatták, a falu „jobb gazdái”: odaadjátok a földeket másnak.... ha beléptek nem lesz semmitek .. . Ha­zugság! Miénk a föld, nekünk terem, mi vagyunk a föld gazdái. Nem tagadjuk — hiszen nincs szebb az őszinte szónál — bizony nehezen Tejfalu 6000, Kvetoslavov 5000, Csü­törtök 8000, Tonkháza 9000, Doborgaz 5000 Kčs. Előkészítik ezt még Jánoší­­kovón kb. 6000, Macovón kb. 4000 ko­rona összegben, valamint Nové Koša­­riskán. Ezek a községek ez össze­gekből az NB épületeit fogják megja­vítani, a bölcsődéket és a kultúrháza­­kat rendbehozzák, a játékteret, a könyvtárakat kibővítik, és filmvetítő­gépet vesznek. Most már ezen költségvetések be­vételeinek biztosítása a lakosság fize­tési erkölcsétől függ, de a nemzeti bizottságok illetékes szerveinek jó munkájától is. A nemzeti bizottságok jogkörének kiszélesítéséről szóló tör­vény lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottságok többet törődjenek a falu szépítésével, éppen a pótköltségveté­sek jó felhasználásának segítségével. Ez megköveteli a jó tömegpolitikai munkát. Csak így lehet boldog, öröm­teljes jövőt teremteni népünk szá­mára. DUŠEK EMANUEL, a somorjai JNB dolgozója értettük meg, hogy közösen könnyebb munkával többet lehet termelni. Kü­lönösen az nem fért a fejünkbe, hogy miért várható jobb termés, ha föld­jeinket géppel szántjuk? És lám, elég volt egy év arra, hogy kételyeink tisz­tázódjanak. Sőt már azt is tudjuk ja­vasolni, a még kívülálló földművesek­nek: szántsanak géppel, és ha csak lehet ősszel, idejében és jó mélyen' Azonkívül volna még egy jó indulatú tanácsunk is: tudjuk, hogy az első lépés nehéz, de sokkal könnyebb ha­ladni a közös gazdálkodás útján, mint a régin kullogni! Lépjenek rá földmű­veseink, nem bánják meg, mi sem bán­tuk meg. MADARÁSZ a belényi EFSZ vezetőségi tagja. Őszinte szó — két jó tanács „Tudja, a gyerekeknek játszaniok is kell” — mondja a nováky-i II. bánya­iskola igazgatója, amikor egy vidám csoport közelébe jutunk, amely éppen a levegőben köröző „sárkány” repülé­sét figyeli. Itt a Vtáčnik hegy alatt jó légáramlatok vannak és a bányászta­nulók ezt a modelek útján jól megis­merték. Érdeklődő van elég, úg^ hogy Safránek Feri modellező-köre eleg né­pes. "Ez a kör azonban nem az egyetlen az iskolában. De akik szeretik a köny­vet és a magányt, azok is megtalálják szórakozásukat és szabad idejükben olvashatják a könyvtár szép könyveit. Olyan tisztaság van itt, mint a pa­tikában. Ezt megállapítottuk már ak­kor, amikor beléptünk az internátus­ba. Szinte el se hinné az ember, hogy 370 fiatal fiú lakik itt, akik közül bi­zonyosan sokan a takarítást valami­lyen bürokratikus csökevénynek tart­ják. Mégis ragyog itt minden, a lép­csőház, az étkező, a szobák, a könyv­tár, egyszóval minden ami a kényelmet és a tanulást szolgálja. Természetesen a gyomor-kérdés sem az utolsó, sőt talán a legfontosabb. Hogy ebben sincs hiba, ezt bizonyítja az általános súly­beli gyarapodás, amely négy hónap alatt 11 kg-os átlag körül mozog. De hát nem az internátus az egyet­len hely, ahol a fiatalok az idejüket eltöltik. Az ő hivatásuk, életcéljuk a bánya. Az egyenruha, a fehérnemű, meg a többi, — melyet mindjárt a be­lépés napján megkapnak, kb. 6000 ko­rona értékben, — még senkit sem tesz bányásszá. A nováky-i „Mier” bányá­nak, mely tulajdonképpeni főüzeme a trösztnek, igazán jó szakemberekre van szüksége. Három évig készülnek itt a fiatalok nemes hivatásukra. Az új gépek, az új munkaszervezési módsze­rek ezt feltétlenül megkövetelik. Az első évben a felszíni munkát tanulják. A hét két napjában gyakorlati munkát végeznek, négy napon pedig az elmé­letet sajátítják el. Az előkészületnek sokoldalúnak kell lennie. A 14 éves Vük Ferkő Bratislavából jól felkészül a mesterségre, most még ugyan a középiskolát látogatja. „Fúrni és robbantani szeretnék” — világosít fel minket. Ezért jelentkezett bá­­nyásztanoncnak. És ez nem is csoda, mert az ilyen munka sok fiatalt érde­kel. Természetesen még sok időbe ke­rül, amíg egyedül fúrhat és robbant­hat. Hisz még csak hat héttel ezelőtt lépett be az iskolába és egyelőre még keveset látott a Vtáčnik mélyéből. De még erre is sor kerül. Gép bizony egyelőre még kevés van. De biztos az, hogy minden évben több lesz. És Ferkó azért döntött így, mert két év múlva már ő is szakszerűen ke­zelheti a gépeket. Nem jött egyedül, mint jó testvér elhozta öccsét Ivánt is, aki szintén mindenáron csak bá­nyász akar lenni. Jó dolog is ez. A két testvér együtt fog dolgozni, s jobban megy majd a munka. A két Safranek­­testvérnek. Vük Ferkónak és a liget­falusi Kovács Jankónak meg a többiek­nek két év múlva teljesül a vágyuk és leszállnak a Vtáčnik mélyére. (Ford.: G. D.) Keresztrejtvényünk megfejtése Vízszintes: 1. Szabad Földmzves 16. Ártány. 30. Siló. 46. Metód. 59. El­ba. 65. Szabad Földműves. Függőleges: 1. Szabad Földműves. 12. Szabad Földműves. 46. Mörö. 48. Ét. Mivel a vártnál sokkal több megfej­tés érkezett be, a könyvjutalmak szá­mát is felemeltük, és az eredetileg tervezett 5 könyvjutalom helyett 8 könyvet sorsoltunk ki a megfejtők kö­zött. A könyvjutalmak nyertesei: Juhász József, Ipolyvisk, Bújna Lajos, Stre­kov 533., Bitter Lászlóné Marcelova 430., Farkas Gábor, Dubno posta Haj­náčka, Saját József, Slovenské Darmo­­ti 92., kékkői járás; Punka Dezső, Ri­maszombat, ul. S. A. 42, Ignáth Jó­­zsefné, Borsa, Csóka Eszter Tejfalu, 59. A nevezetteknek a jutalomkönyveket postán küldtük el. Felkérjük olvasóinkat, hogy vegye­nek részt keresztrejtvény rovatunk szerkesztésében és küldjenek be ke­resztrejtvényeket közlés céljából. A keresztrejtvények mezőgazdasági vo­­natkozásúak legyenek. A sikerült ke­resztrejtvényeket honoráljuk. Szerkesztőség. ^TUDJA-E... ... hogy a szuezi csatornát 1856-ban Lesseps Ferdinánd tervezte, ... hogy 1869. november 17-én ad­ták át a forgalomnak, ... hogy építése 10 évig tartott és 20.000 egyiptomi munkás életébe ke­rült; az építési költségek 640 millió aranyfrankot tettek ki, ... hogy a csatorna 171 kilométer hosszú, szélessége a fölszinen 120—150 méter, a fenekén 45—60 méter, ... hogy a csatornán a hajók 10,65 méter merülésig közlekedhetnek, 13— 14 kilométeres sebességgel, ... hogy 1954-ben 13,215 hajó, leg­inkább tartályhajó ment át a csator­nán, ... hogy 1955-ben a kapitalista tár­saság nyeresége közel 100 millió dollár volt, ... hogy a szuezi csatorna mellett három fontos kikötő fekszik, 1. Port Said 147,000 lakossal a csatorna bejá­ratnál, nagy katonai erődítmény, 2. Szuez 100,000 lakossal a csatorna déli bejáratánál. Ennek a városnak kábel­összeköttetése van Indiával és a többi kikötővárosokkal a csatorna mentén. 3. Izmaila a csatorna mentén, ... hogy annyi villamosenergiát ter­mel, mely bebiztosítja Egyiptom ipari szükségletét, ... hogy milyen jelentősége van az aszuáni víztárolónak Egyiptom számá­ra. A víztartály hossza 600 kilométer, víztartalma 140 milliárd köbméter, ... hogy a víztároló 30 százalékkal emeli a megmunkált föld területét, ... hogy felépítésével megszűnik az állandóan ismétlődő katasztrófák ve­szélye, ... hogy bebiztosítja a talaj rendsze­res öntözését, ... hogy ezáltal a Nílus egész éven át hajózhatóvá válik, ... hogy a termőföld kiszélesítésé­vel Egyiptom bevétele évi 355 millió egyiptomi fonttal emelkedik. ★ Rövidesen behozzák a késést A zselízi járás október közepéig több mint 93 százalékra teljesítette a bur­gonyabeadást. Ugyanakkor a kukorica beadását csak 42 százalékra teljesí­tették. Az őszi szántásnál is lemaradt a já­rás, de mivel a traktorosok két váltás­ban dolgoznak, az őszi vetést már 4300 hektáron végezték el. Elvetésre vár még 2900 hektár föld. Botka elvtárs, a JNB titkára szerint azonban rövide­sen földbe kerül minden szem mag. A nagymányai traktorosbrigád traktorosai búza alá szántanak. Tavaly ebben a földben kendert termeltek. Veréb Sándor traktoros ezért a talaj megműve­lésére a szookttnál is nagyobb gondot fordít.

Next

/
Thumbnails
Contents