Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-14 / 41. szám
1956. október 14. \ľraUxad Földműves 5 1 NAPOT SE késlekedjünk a vetéssel, a termés betakarításával Október derekán vagyunk. Még sok a töretlenül álló kukorica, a lábonmaradt kukoricaszár, a kiásatlan cukorrépa, de ugyanakkor kevés a zöldelő vetés. Az idő sürget, egyetlen napot se lehet várni a vetéssel. Most a gépállomásoknak, a szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak, de az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is legfontosabb feladatuk, hogy minél hamarább — lehetőleg október végéig — földbe kerüljön a búza vetőxnagja. Évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy csak ott várhatunk jó termést, ahol gondosan előkészített vetőágyba, idejében elvetjük a búzát. A második legfontosabb fel adatunk az ősziek gyors, veszteségmentes betakarítása, ezek közül is elsősorban azoké, amelyek után őszi gabona kerül. Necsak nyáron legyen jelszó a veszteségmentes betakarítás, hanem ősszel is. A kukoricaszár késedelmes betakarítása hektáronként legkevesebb 1000 liter tej elvesztését jelenti. A cukorrépafej a répalevél és a kertészetekben fennmaradt zöldséghulladék nagyon alkalmas a silótakarmány megjavítására. A jövő évi termés, az állatok takarmánya függ az őszi munkák időbeni elvégzésétől, ezért egyetlen EFSZ, egyénileg gazdálkodó se maradjon el az őszi munkákkal. (s) A BÚZAVETÉS IDEJE rfmrm OKTÓBER Termelőink között még nem alakult ki egységes nézet a búzavetés helyes időpontját illetőleg. Egyesek a korai vetés mellett törnek pálcát, mások a későbbit részesítik előnyben. A terméseredmények azután vagy igazolják a termelőt, vagy nem. A búza helyes vetési időpontjának ilyen általánosságban való megállapítása szakszempontból nem felel meg és sokszor a termelő megtévesztéséhez vezet. Elvben a korai vetés mindig helyesebb, mert a tenyészidő meghoszszabítása a kedvező tenyésztési feltételeket biztosítja. A szeptemberben vetett búza tenyészideje 60 nappal hosszabb mint a november végén vetett búzáé. S azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szeptember és október hónapok időjárása nemcsak a növénynek, de a talajbaktériumok fejlődésének is legjobban kedveznek. Az őszi hoszú és hűvös éjjelek minden növénynek, amelyeket ősszel vetettünk, a legjobban megfelelnek. Ha a talaj jól elő van készítve, tápanyagdús és biológiai tevékenysége jelentős, a növény megerősödve és kellő sűrű állományban megy át a télbe. Ilyen növény télálló lesz és nem kell tartani a kifavagyástól. Egyesek attól félnek, hogy a gabonalegyek btpetézik a korán vetett őszi gabonákat, és emiatt nagy lesz a kár. A gabonalégy csak egyes vidékeken okoz jelentős kárt, éspedig ott, ahol a gyomirtásra nem fordítanak kellő gondot. Egyes termelőink attól is tartanak, hogy a korai vetés túlságosan buja fejlődést eredményez, aminek megdőlés a vége. Ha földjeinket helyes táperőben tartjuk, úgy megalapoztuk a jövő évi jó termést. Természetes ehhez szükséges még a jó vetőmag és a jó időjárás. Leggyakoribb hibákat a tápanyag egyenlőtlen elosztása okozza. Így például állandó veszedelme a gabonatermesztésnek a vitamin- és foszforhiány. Nitrogénbőség következtében a szár megnyurgul, és kalász kifejlődése előtt ledől. A jó termelő ezt már a fejlődés kezdetén észreveszi és igyekszik a hibákat kiküszöbölni. Ez történhetik szuperfoszfát és káli fejtrágyázással az elbokrosodott gabona lehengerelésével vagy sásálással. A gabona egyoldalú, bőséges nitrogéntáplálékát legtöbbször a közvetlen gabona alá való trágyázás okozza. Sajnos ezen súlyos agrotechnikai hibákat még a nagyüzemi gazdaságban is megtaláljuk. Az istállótrágyában nitrogén és foszfor is van, ezek kb. 2:1 arányban viszonyulnak egymáshoz. Ezért szükséges, hogy istállótrágyázáskor foszforsavval is kiegészítsük a talaj táplálékát, amit szuperfoszfáttal érhetünk el. Talajaink általában foszforsav hiányában szenvednek és ezért nem követünk el hibát, ha hektáronként 300 kg szuperfoszfátot, vagy 450 kg Thomas-lisztet szórunk el vetés előtt, s tavasszal fejtrágyául további 50—100 kg-ot adagolunk. Foszforsav a mag tökéletes fejlődését segíti elő. Az ilyen talajba vetett gabona nemcsak jobban nő. hanem télállósága is növekszik. Kései vetés esetén az időjárási viszonyok már rendszeresen túl zordak ahhoz, hogy a növény kellő gyorsasággal megfelelő sűrűségűre kifejlődhessen, gyökérzete sem olyan erős, hogy tápanyagfelvétel menjen végbe, s ezért tél- és fagyállósága gyenge lesz és rendesen igen megritkulva megy át a vegetációs időszakba. Minden termelő aki, földjét szereti állandóan figyeli növényei fejlődését és ahol valami rendel'enességet lát, azonnal közbelép és segít. Ha az eddig elmondottakból le akarjuk szűrni a tapasztalatokat úgy azt kell mondanom, hogy a korai vetés határozottan előnyös, míg a kései vetés káros. Az elvünk az legyen, hogy minél korábban vessünk. Későn lekerülő elövetemények után lehetőleg ne vessünk búzát, mert a talajt, már nem tudjuk vétőképes állapotba tartani. Ilyen talajba leginkább tavaszi kalászosokat vessünk, mivel annak vetéséig a talajt jól előkészíthetjük. doc. Fridecký Ákos. Szépek és edzettek a borjak A pizga marha nagyon szívós, jól 4>í rja a hegyi levegőt, de a Stejman-bódé még edzettebbé teszi. Az így nevelt borjakkal nagyobb súlygyarapodást érnek el a legelőn és tehénkorban több tejet adnak. Képünkön a lőcsei kísérleti gazdaság Stejman-bódékban elhelyezett borjai láthatók. ★ ★ ★ Jó, ha tudják a gazdák... Egy szekér kukoricaszár: 7 mázsa. Ebből csak kb. 3 mázsa könnyebben emészthető részt eszik meg a jószág, a többi — pocsékba megy. Silózással azonban ez a négy mázsa is jó takarmánnyá válik: a négy mázsa szárban 24 liter tej termeléséhez elegendő fehérje van, 24 liter tejet önt ki hát a gazda, aki nem silózza be a kukoricaszárat. A silózandó anyagból a levegőt a silóépítménybe való berakáskor ki kell szorítani, mert különben erősen felmelegszik és sok értékes tápláló anyagot veszít. A levegő kiszorítását tömítéssel (tiprással, döngetéssel) érik el. Kivált az építmény fala mentén tökéletesnek kell lennie a tömörítésnek. A kellően nem tömörített takarmány a felére ülepszik. Az anyagot egyenletesen kell elteregetni, hogy kupacok ne képződjenek. Naponként legalább 2 méter magas réteget kell berakni. Ha a berakott réteg vékonyabb, a tömeg bemelegszik és rohamosan rothadásnak indul. A gödörsilót egy nap alatt, az ároksilót 1—2 nap alatt, a 100—200 tonnás silótornyot 2—5 nap alatt feltétlenül meg kell tölteni. Ha a berakás egy napnál tovább megszakad, a berakott tömeg felső része megromlik. Erjesztett takarmányok készítésekor az erjesztendő anyagot azonnal fel kell szecskázni, azután nyomban be kell silózni. Ha a silózandó anyag a feldolgozás helyén összehalmozódik, akkor bemelegszik, veszít tápértékéből és különleges szagot vesz fel. A nehezen silózható növényeket (pl. bükkönyt, lucernát, herét, somkórót, muhart) könnyen silózható növényekkel (pl. csalamádéval .cirokkal, napraforgóval, rétifüvei, répával, tökkel) keverten kell silózni úgy, hogy az utóbbiak az egész mennyiségnek legalább 40 százalékát tegyék. A nedvdús takarmányhoz, például tökhöz, takarmánykáposztához száraz takarmányt (szalmaszecskát .pelyvát, szénát) kell keverni. A takarmányok táplálóértékének meghatározása végett 1 kg zabot választottak takarmányegységül és valamennyi takarmány táplálóértékét zabtakarmányegységben fejezik ki. Így számítva az itt következő takarmányok 100—100 kg-jában átlagosan: a réti fűben 22,5, a zölden etetett vörös herében 20,7, a réti szénában 42, a zabszalmában 30,8, a takarmányrépában 12,2 zabegység van. Gazdakalendárium Mif kell tudni a málna telepítéséről Itt az ősz. Az éjszakák hűvösebbek. Október egyike azoknak a hónapoknak, amely a legjobban próbára teszi a termelő erejét és tudását. A nappalok rövidülnek, s nagyon kell igyekezni, különösen a vetési munkákkal, hogy azt legalább a hónap első napjaiban befejezhessük, s hogy még az őszi mélyszántást is a fagyok beállta előtt elvégezhessük. A kapásnövények betakarításával úgy igyekezzünk, hogy a fagyok beállta előtt behordhassuk. Nagy gondot fordítsunk, hogy a prizmálásra kerülő répa között ne legyen sérült, vagy romló, mert ez a prizmában kárt okoz, termésünk egyrésze, sőt az egész tönkremehet. A prizmát ne földeljük azonnal, várjunk vele kissé, hadd „fújja” ki magát. Még a fagyok beállta előtt a heréseinket, réteket, legelőket fogasoljuk meg. A talajt szellőztessük, hogy a téli nedvességet könnyebben „igya el”. Mielőtt a téli, takarmányozást megkezdenénk, készítsünk pontos s gondos takarmányozási tervet, előirányzatot. A jobb minőségű takarmányt a növendékállatok részére kell biztosítani. Sok helyen látni még a dűlők mentén kazalba rakott érett istálló trágyát. Ezeket a trágyakazlakat minél előbb szállítsuk a felhasználás színhelyére és késedelem nélkül teregessük szét, szántsuk alá. A trágya gyors szétteregetésére és alászántására vegyenek igénybe minél több fogatot és kézi munkaerőt a szövetkezetek és állami gazdaságok. Az egyéni gazdák pedig fogjanak össze és egymást segítve fejezzék be minél előbb ezt a munkát. Minden faluban szervezzék meg az istállótrágya gyors kihordását és alászántásit. A cukorrépa betakarításának is itt az ideje. A termelők a szállítási ütemterv szerint végezzék ezt a munkát Pés tartsák be a répa fejelésével, tárolásával kapcsolatos szabályokat. A levélzetet Jarmosenko-módszerrel távolítsuk el a répáról; vagyis úgy vágjuk le a répalevelet, hogy az éles kés nyomán 3—4 cm átmérőjű síma f elület maradjon. A felszedett répát a szállításig takarják be. A répa levélzete kiváló téli takarmány, ha azt kukoricaszárral vegyítve besilózzuk. De zölden is etethetjük a répalevelet, csak vigyázni keli, nehogy földesen kerüljön a jószág elé, mert a földes répalevél erős hasmenést okoz. A veteményes kertben a legfontosabb munka a felszabadult területek rögös felásása. Ezáltal a talaj jól kiszellőzik, télen a csapadék jól beszívódik, s a fagy a talajrészecskéket kitűnően szétmálasztja. Ásás után a megfelelő táblákat betrágyázzuk. A szabadban telelő növényeket erősebb fagyok idején szalmával vagy lombbal betakarjuk. Az elraktározott zöldséget időnként átvizsgáljuk, meleg napokon szellőztetjük és a romló részeket eltávolítjuk. A gyümölcsösben a fákat, csemetéket ebben a hónapban kell kiszedni, esetleg vermelni. Folytatható az ültetés és a fák törzsének tisztogatása, védése. Lombhullás után gyümölcsfakarbolineummal a fagyveszély miatt ne permetezzünk. Hagyjuk ezt kora tavaszra. Ehelyett 2 százalékos bordói lével, vagy téli hígítású mészkénlével permetezzünk, hogy a kéreg repedéseiben, s magán a kérgen telelő gombaspórákat is elpusztítsuk. A baromfiudvarban november 1-vel kezdődik a tojóév és a következő év október 31-ig tartjuk nyilván a tojástermelést. így válogathatjuk ki a legjobb tojókat. Mihelyt beköszönt a nedves, hideg, ködös idő, különös gondot fordítsunk arra, hogy a baromfik férőhelye megfelelő és kifogástalan legyen. E zamatos korai gyümölcs telepítése ajánlatos, mivel a telepítéstől számított harmadik évben már bőséges termést ad. Legtöbb helyen a kert félreeső részén, vagy gyümölcsfák alá ültetik. Ez nem helyes, mert dús gyökérzete a gyümölcsfáktól elszívja a nedvet és a táplálékot. A gondozatlan málnatelep több kárt okoz, mint hasznot. A málna a legnagyobb gondozás mellett is 8—10 év alatt a talajt teljesen kihasználja s ezért 10 év után ajánlatos máshova telepíteni és a régi helyet feljavítani. A málna bármilyen talajban meghonosodik. de a humuszos talajt a legjobban kedveli. Trágyaigénye is nagy. A telepítésre szánt kertrészt ősszel vagy koratavasszal 40—50 cm mélyen megforgatjuk és érett istállótrágyával bőségesen meg trágyázzuk. A trágyázást ajánlatos 2 évenként megismételni. A málna szára kb. 2 évig él és terem, ezért a 2 éves vesszőket lehetőleg ősszel vágjuk le. Ezt a ritkítást elvégezhetjük nyáron is, midőn A megmosott almát megzúzzuk. Legjobban megfelel erre a célra a rozsdamentes acélból készített kalapácsos daráló, de használható még a dörzsölőmalom-, tüskésmalom- és fürészfogas daráló is, amelyeknek anyaga rozsdamentes fém. A zúzott almát a jobb lényerés érdekében 1—2 napig pihentetük, majd csomagprésen préseljük. mert ennek hatásfoka lényegesen nagyobb a kosaras présekénél.A nyert levet szitán átszűrjük, majd kénezett és utána kimosott fahordókat, üvegballonokat, vagy nagyobb demizsonokat 3/4-ig megtöltjük és kotyógóval ellátjuk. Az egészséges erjedés lefolyása érdekében ajánlatos a mustban hl-ként 2—3 dkg borként» 3 dkg ammoniumkloridot és 2 dkg káliumfoszfátot adagolni. Ha az almamustot nem cukrozzuk, akkor a bor szeszfoka csak kb. 4—5 százalék lesz. Ilyen alacsony szeszfoku bor nehezen tartható el. könnyen pimpósodik és ecetesedik. Ha nagyobb szeszfokot akarunk elérni, akkor megfelelő mennyiségben cukrot adunk hozzá (12—20 kg cukor észrevesszük, hogy valamelyik öreg hajtás sárgulni kezd és levelét hullatja. A málnát lehetőleg telepítsük keleti vagy déli fekvésű napos helyre. Az ültetés, szaporítás gyökérről dugványozással vagy magról történik. Legjobb a gyökérről való szaporítás. A legmegfelelőbb töveket válasszuk ki és ősszel lombhullás után vagy koratavasszal rügyfakadás előtt kiássuk és az előre elkészített talajban 70— 100 cm-es tőtávolságra kis gödröcs- * kékbe ültetjük, olyképpen, hogy szárát 5—6 cm-re föld takarja. A sarjakat 30—40 cm magasra visszavágjuk. Utána jól megöntözzük a beültetett területett és érett, apró trágyával betakarjuk. Nyáron a telepet többször meg kell kapálni, szárazság idején hetenként egyszér öntözzük. Ajánlatos kifeszített dróthuzal mellett nevelni, hogy a szél ne tépázza meg s így a sorok is egyenletesebbek lesznek. Gyurcsi Lajos, Réce. 100 liter musthoz). A hozzáadandó cukrot először melegítéssel a mustban feloldjuk. Ha 20 kg-ot juttatunk, az első cukrozást az erjedés megkezdésekor, a másodikat 8—10 nap múlva adjuk. Célszerű az almamustot nagyobb alkohol-koncértrációt tűrő fajélesztővel beoltani, mivel a vadélesztők a felcukrozott mustot nem képesek kierjeszteni. Az erjesztő-helyiség hőmérséklete 15—16 C fok legyen. * A BAKABÁNYAIAK BOROSHORDÖKAT SZÁLLÍTANAK MAGYARORSZÁGRA A bakabányai ipari közüzemek már negyedik éve nagy boroshordókat szállítanak külföldre, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődést a magyarországi szőlőtermelők tanúsítanak. A hordókészítés ebben a községben a régi időkbe nyúlik vissza. Már abban az időben a bakabányai hordók híresek voltak szerte a környéken. A község ipari közüzeme ebben az évben magas kitüntetésben részesült és mint „példás kivitelű üzemet” ismerték el. így csökken egy mázsa kukoricaszár tápértéke... „A rest többet fárad” — tartja egy régi közmondás. De nemcsak több fáradságot, hanem nap mint nap újabb veszteséget okoz magának az a gazda, aki nem vágja le idejében a kukoricaszárat. Az októberben betakarított tengeriszárnak még nem tördelődött le a levele, benne vannak azok az értékes táplálóanyagok, amelyek a zöld kukoricaszárat a közepes tápértékű szénával teszik egyenértékűvé. A novemberben betakarított szár viszont csak annyit ér mint a búzaszalma. Takarítsunk be tehát minden • tengeriszárat idejében így jobb takarmányt, több tejet biztosítunk és nagyobb lesz a jövedelem. Almabor-készífés mmm
