Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-14 / 41. szám
4 \fzaUad Földműves 1956. október 14. Ismerjük meg szép hazánkat: CHIMES, & (n&todák l/ácd A milyen hűvösen kezdődött az idei nyár, olyan forrón végződött, Egy meleg nyárvégi éjszakán utaztam autóval Aranyosmarót felé... A nyitóit ablakon át az éjszakát fürkésztem, meg a táj kontúrjait. A hold mint nagy lámpa függött alá az égről, a Göncölszekér kékes fényben csillogott, a vörös Mars alatt egy hegy sziluettje bukkant fel csúcsán fehéres várrommal. Mintha legendák vára tűnt volna elém egy varázsos éjben. Ghímes volt ez... A várrom pompás látképe sokáig elkísért az éjszakai autóúton. Elgondoltam: ha ez a vár most megtudna szólálni, de sok mesét elmondana. Es átfutott agyamon hirtelen minden e várral kapcsolatos monda, melyet a néptől hallottam. Mert Ghímes valóban a mondák vára. Még a tatárjárás előtt épült. Monda fűződik ahhoz is, hogy jutott a vár a Forgách grófok tulajdonába. Állítólag ajándékba kapta Forgács András IV. Bélától, mert saját pihent lovát kölcsönözte a menekülő királynak. Ha ezt nem teszi, a magyar király Bathu khán fogságába kerül. Fente is a fogát aztán Bathu a király megmentöjére és Ghímes várára. Hatalmas sereggel jött megostromolni ezt a sasfészket. Már-már él is foglalta..., az utolsó rohamnál azonban a felhők vérvörössé váltak és tűzeső hullott az égből. Lángot fogtak a létrák, a faltörö-kosok, a sátrak és Bathu vitézei fejvesztve menekültek a ghímesi vár alól. A várat azután Csák Máté kaparintotta meg, majd utána viszaszállt a koronára. A Forgáchok azonban mindent megtettek, hogy ősi várukat megszerezzék. Forgách Balázs gróf arra is vállalkozott, hogy a várért agyonveri a királyt. Nagy Lajos ugyanis leányának, Mária királynőnek ajándékozta a várat, aki mindenáron szeretett volna megszabadulni férjétől, Kiss KárOlytól. Felbérelte tehát Forgách gróf pohárnokot, és míg a király udvariasan társalgott vele, a pohárnok hátulról csákánnyal fejbevágta, majd a vérbeborult királyt agyonverte. Bár nem valószínű, hogy gyilkosság közben verset faragjanak, a hagyomány megőrizte a mende-mondát, hogy a királynő így serkentette a derék gyilkost: „Vágd fiam, vágd Forgács, Tied leszen Ghímes és Gács." J7”esőbb a török ostromolta a várat, de a védők elhajtották őket. Erről is verset őrzött meg az emlékezet, mert állítólag Forgách így bíztatta magát, mikor az utolsó törököt kaszabolta: „Menj te török fenevad tönkre, Forgách, Ghímes tied örökre." A ghímesi vár azután a magyar arisztokrácia kedvelt látogatóhelye volt. Sok vadászat zajlott le itt az erdők sűrűjében. Ilyenkor az volt a szokás, amikor a vendég átlépte a várkaput, a hajdú hátulról három ütést mért a hátára. Az utolsó ütés oly erős volt, hogy a látogató berepült a vár udvarára, ahol egy másik hajdú várta lúdtollal és kutyabőrbe kötött vendégkönyvvel. Itt aztán a vendégnek be kellett írnia jöttét — persze megfelelően a ghímesi mondák versformáinak kadenciájában. Fráter Georgius így jegyezte fel élményét: „Az Ghímes várában, mikor megjelentem, Jótartásom után meg is verettem, Mert négy csapásnak fájdalmát éreztem, Nagy emlékezéseként én ezt elszenvedtem." TTgy látszik Georgius egy porcióval több ütést kapott. Lehet, meg is érdemelte. Veres András 1745- бея ezt jegyezte fel a híres ghímesi vendégkönyvbe: „Kinek pénze nincsen, Bőrével fizessen, Mai főtanácsért, Hátammal fizettem.“ A vár alatt valaha egy fehér kereszt állott. A nép szája ehhez is mondát fűzött. Ekkoriban Ghímes falvában pestis dühöngött és alig múlt el nap, hogy meg ne szólalt volna a lélekharang. A várnagy szigorú vesztegzárat rendelt el, nehogy valaki a várba is behozza a halálos kor mételyét. Az őr utasítást kapott, löjjön le mindenkit, aki a parancsnak ellenszegül. így lőtte el, aztán az őr a várurat, aki hetykén lenézte, amikor igazoltatni akarta. Oda helyezték el a keresztet. A még használható, de helyenként már düledező várban 1810-ben villám csapott be, majd felgyújtotta. Napokig égett és fároszként lángolt a nagy hegy csúcsán az éjszakában. A vár azóta lakatlan, de mondák sorozata született róla, s azok . tovább élnek. így keletkezhetett a koloni menyecskéről szóló monda. Ugyanis Kolon nagy falu Ghímes alatt. Innen sorozták be Macskási uramat katonának — csekély tíz esztendőre. Nem lehet ezen változtatni, — mondták a megyei urak jegyesének, legfeljebb ha leugrana a ghímesi várról — tették hozzá tréfásan, mert hát ki merné ezt megtenni, leugrani a meredek várromról? Dehát a koloni menyecske megtette. Két szerannyi szoknyát vett fel, mint búcsúkor és leugrott hites tanúk előtt a várromról. A sok szoknya felfogta, akár az ejtőernyő. A meayei urak pedig fogcsikorgatva bár, de hazaengedték Macskási Istvánt. Az utolsó ghímesi Forgách szunamita volt. Akárcsak a bibilia Dávid király, aki a Szunam városából származó szép szüzektől vétette magát körül öregedő napjaiban. Azt vallotta, hogy meghosszabbítja az életkort az, ha valaki állandóan szép fiatal lányokkal véteti. magút körül. Egy Franciska nevű komorná volt a kerítónö, csalta a várba a szegény parasztlányokat, akiket aztán a gróf néhány parcella odaajándékozásával férjhezadott. Mikor Forgách Károly átlépte a 85. évét, azt hangsúlyozta, hogy módszere bevált. Hogy hogyan vált be a megszégyenített leányfeleségnek, arra igazán nem volt gondja. A ghímesi vár alatt levő „jegyzőke - reszt“ azonban már azt bizonyította, hogy a nép torkig volt az urak basáskodásával. Ezt a keresztet ott állították fel, ahol egy ismeretlen tettes agyonlőtte a szomszéd falu Jankovics nevű jegyzőjét. Ihímes — a mondák vára — alatt ma új élet fakad. Fent a kallódó szép várrom a múltat, lenn a falu a jelent és méginkább a jövőt jelenti. Mert hiába verték agyon a Forgáchok a királyt Ghímesért, a falu mégsem az övéké. Jött egy nagyobb erő: a nép, mely elsöpörte őket a faluból. A grófi kastély — ma iskola. A grófi parkot új vasútvonal szeli ketté. A falu pedig szinte hihetetlenül gyors ütemben épül. Egész új lakónegyed létesült a modern víztornyos állomás mögött, hasonlóan a Piliske alatt is. Úgyis hívják — Oj-Ghxmes. Az erdőben valaha főurak puffogtatták le a Korzikából idetelepített muflonokat — ma a hatalmas erdőrengetegek a nép javát szolgálják. Ghimesen van az állami erdők nyitra-keriileti igazgatósága. A faluban serényen dolgoznak az EFSZ tagjai. Ghímes új arcot öltött, és soha nem kívánja vissza azokat az időket, melyekről a mondák beszélnek. Új idők, új dalai csengenek ma már a régi babonás vár romjai alatt. Márt onvölgyi László G’ ★ ★ ★ ecfijúen bílűinéletre ess tzúálél... Sok szerencsés embernek nyílik lehetősége, hogy látogatást tegyen a Szovjetunióban. Bizonyos, hogy közöttük egy sem szalasztja el az alkalmat, ha ugyan érdeklődik a mezőgazdaság iránt, hogy megtekintse valamelyik kolhozt, vagy szovhozt, amely gazdaságok a szocialista nagytermelés leghaladóbb módszereivel irányított üzemek. Moszkvai tartózkodásom idején nekem is alkalmam nyílott megtekinteni а V. M. Mototov-kolhozt, amely Moszkvától 40 kilométer távolságra fekszik. Eredetileg itt négy kisebb kolhoz gazdálkodott. így beszéli* Puzsancsikov elvtárs a kolhoz elnöke. A "kolhoz dolgozói azonban meggyőződtek róla, hogy a nagyobb táblákon való gazdálkodás gazdaságosabb, ezért egyesítették a kolhozokat egy gazdaságban, amelynek ma 1200 hektár földje van. Ebből 614 hektár szántóföld, 200 hektár rét, a kertészet 95 hektáron, a gyümölcsészet pedig 56 hektáron terül el. A fennmaradó rész legelőből és beltérületből áll. A kolhoznak 550 tagja van, akik a közeli 4—6 kilométerre fekvő falvakban laknak. A tagok átlag életkora ideálisnak mondható. Legnagyobbrészük fiatal, de vannak középkorúak is, sőt 70 éves öregek, akik mind a földeken, mind az állattenyésztésben még ma is megállják a helyüket. A tagság öt munkabrigádra oszlik, melyekből 3 mezei, 1 gyümölcstermelő, és i állattenyésztési. Az állattenyésztő brigád gondozza a baromfitelepet, melynek 1600 Leghorn tyúkja van. A e^íúkok átlaghozama a legutóbbi 11 hónapban 112 tojás volt. A brigád gondjaira van bízva a szarvasmarha-állomány, mely 314 darabból áll, ebbői 170 tejelő. Az utolsó 11 hónap alatt az átlaghozam 4010 kg, 3,6—3,8 zsírtartalmú tej volt. Van még 450 sertésük, ebből 50 anva, melyek az utolsó évben átlag 17,4 darabot ellettek. A kolhoz 80 lovat tart, melyet fogatos munkára használnak. Ezek a számok azt mutatják, hogy a kolhoz fő bevételi forrása az állattenyésztés. De a növénytermelés sem marad el mögötte. Ezt világosan bizonyítják az elért hektárhozamok: 27 mázsa gabona, 620 mázsa korai, 600 mázsa kései káposzta, 450 mázsa takarmányrépa, 270 mázsa silókukorica. Burgonyából 180 mázsa átlagot várnak. Nem feledkeznek meg a korai zöldség termesztéséről sem, mely jó piacra talál a közeli fővárosban. Erre a célra szolgál gyönyörű üvegházuk, mely az egész évben üzemben van. Télen gőzzel fűtik. betonsalak padlózató, szintén gőzfűfűtésü.. Építése még nincs befejezve. Épül a klubépület, a lóistálló és most fejezik be egy további hizlaló és borjúistálló építkezését. A jövő évben családi házak építését kezdik meg. Mindezek az építkezési munkák nagy összegű beruházásokat igényelnek, ezeket azonban a kolhoz saját bevételeiből teremti elő. A tagok nem sajnálják ezeket a négy befektetéseket; megvannak győződve róla, hogy a jól kiépített állattenyésztés az állandó magas bevételek forrása. sJ" Az új borjúistálló Jól gondozott gyümölcsös egészíti ki a kolhoz gazdaságát. Ebben az évben a tavaszi fagyok miatt nem hozott nayy termést. Az állattenyésztésnek vadonatúj, de egyszerűen berendezett istállói vannak, melyek azonban melegek és levegősek. A tehénistállóban külön hely van a nagyhozamú tehenek számára, melynek igen higenikus berendezése van. Hasonlóan korszerű a gépi fejésre szolgáló berendezés is. A kifejt tej csöveken keresztül jut a hűtőbe, ahol előkészítik a kereskedelem számára. A sertéstelep is modorn, télen jól fűthető, Ez évben a kolhoz 6 rubel előleget fizetett munkaegységenként, azonkívül minden munkaegységre 1,5 kg búzát, 1 kg paradicsomot, 1 kg korai káposztát, 1 kg sárgarépát, 1 kg vörösrépát, 4 kg kései káposztát és 7 kg burgonyát. A tagok annak ellenére, hogy ez évben a munkaegység alacsonyabb értékű volt, szorgalmasan dolgoznak, hogy minél hamarább befejezhessék a beruházási építkezéseket és ezzel megteremtsék a következő évek gazdasági és kulturális jólétének alapjait. Juraj .Ferencik (Ford.: G. D.) A gesztéiei népnevelők Telnek a zsákok Az eddigi tapasztalatokon okulva ai idei burgonyabetakarítást a rozsnyói járás szövetkezetei sokkal jobban megszervezték mint az elmúlt években. Nagyobb gondot fordítanak az ősziek betakarítására és tárolására. Tavaly az ültetőburgonya olyan kír méletlen bánásmódban részesült Rozsnyón és környékén, mint a mostohagyermek. Meg is keserűitek a szövetkezetek nemtörődömségüket, mert három vagon ültetőburgonya ment tönkre. És kik szenvedték kárát ennek a hanyagságnak? Természetesen a tagok. A Sajó-menti burgonyaföldek ebben az esztendőben kitettek magukért. A zsákok hamar megtelnek és úgy állnak a szántóföld közepén, mint a posztoló, néma katonák. A kapák éle megvillan ás belecsap a porhanyós földbe. A gumók kifordulnak és úgy mosolyognak, mint az alma a fán, vagy mint az őszibarack. De az ásogatóknak is megjön a kedvük a teli fészkek láttán. Keve- Krivulka János és Veszelka János népne- sebbet támaszkodnak a kapanyélre, hiveiők a munkából hazatérő Cenő Bálint szén a jó termés sürgető erő, fokozotegyéni gazdálkodóval beszélgetnek. tabb munkára ösztönző jelenség. • A keresztrejtvény közlésével régi adósságot törlesztünk . Napról napra érkeznek a levelek szerkesztőségünkbe. A feladók nevei többségükben újak. S honnan e sok levél? Az ország különböző járásaiból, különböző falvaikból... Mi késztette őket arra, hogy ceruzát fogjanak? A keresztrejtvény, amit lapunk szeptember 30-i számában közöltünk. Ugyanis ezzel egyben adósságot törlesztünk olvasóinkkal, levelezőinkkel szemben ... Levelezőink első bratislavai konferenciáján vetődött fel a kérdés, hogy ne feledkezzünk meg az észcsiszoló, szórakoztatva tanító keresztrejtvény közléséről sem. Lapunk olvasói, de különösen a rejtvényfejtök nagy örömmel vették első ezirányú lépésünket. Ez tűnik ki a beérkezett levelekből is. Például Ignáth Józsefné Borsáról így ir: „Nagyon szeretem a rejtvényeket, jutalom nélkül is szívesen megfejtem ...” Saját József olvasónk Szlovákgyarmatról ekkép nyilatkozott a megfejtéssel beküldött pár sorban: „Igen szeretek üres óráimban keresztrejtvényt fejteni. Éppen ezért kellemes meglepetést jelentett számomra a Szabad Földmüves-ben közölt keresztrejtvény.” Mások viszont azt kérik, hogy sürűbbe/i közöljünk keresztrejtvényt. Ilyen és hasonló vélemény-nyilvánítás olvasható ki a megfejtéshez mellékelt sorokból. Olvasóink kívánságait a keresztrejtvény gyakoribb közlését illetően lehetőségeinkhez képest igyekszünk teljesíteni. Ehhez azonban szükségünk van a segítségükre. Bizonyára olvasóink között akad nem egy, aki készített már keresztrejtvényeket. Bízunk leleményességükben, ügyességükben. A nagyobb fejtörést kívánó, nem nagy terjedelmű, ötletesen megszerkesztett keresztrejtvényeket — amelyek ráirányítják a figyelmet egy-egy fontos mezőgazdasági kérdésre — bátran küldjék be szerkesztőségünkbe, amit megfelelően honorálunk. Mint már egyszer bejelentettük, a győztes rejtvényfejtők névsorát lapunk október 21-i számában közöljük. A jutalomdíjakat postán küldjük! Szerk. Lófogatos lentépőgép Ä mezőgazdasági munkák egyik leg- ledkezett meg kormányzatunk až nehezebbike: a kézi erővel történő egyéni gazdálkodók munkájának meglentépés. Nemcsak a derék fájdul meg, könnyítéséről a lentépést illetőleg. A hanem feltörik, felhólyagzik a tenyér jó gazda gondosságával törődik azzal, is.. hogy géptervezőink olyan gépeket is •"»4< ť *“V t ä*/ ; — Erre a munkára találhatnának ki már valamiféle gépet! — sóhajtozták a föld emberei... Hát ez meg is~ történt: a lentépő kombájn ma már nem képzelet .hanem valóság. — Igen ám! De csak a szövetkezetesek öröme telik benne — így az egyéni gazdálkodók. Mi pedig továbbra is téphetjük kézzel a lent, mert a lentépö kombájnokból még nincs annyi, hogy nekünk is jusson. Ez igaz! De ennek ellenére sem fesiiH konstruáljanak, amelyek egyéni gazdaságokban növelik a munkatermelékenységet. És ezt a célt szolgálja a többi között a lófogatos lentépögép. Egy ló könnyen húzza a gépet, melynek kezelése egyszerű. Gépiparunk a közeljövőben megkezdi e gép sorozatgyártását. Képünk a Brnói II. Gépipari Kiállításon bemutatott fogatos lentépögép prototípusát mutatja be. k. i. Hol termelnek többet? A galántai járásban a többi falvakhoz mérten a legtöbb egyénileg gazdálkodót Nádszegen találhatjuk. Gazdálkodásuk eredménye azonban nagyon gyenge. 243 hektáron termesztettek búzát. Az átlagos hozam hektáronként 7 mázsával volt alacsonyabb a szövetkezetek hektárhozamánál. Ez azt jelenti, hogy 1701 mázsával kevesebb gabonát termeltek. És mi a helyzet a beadás terén? A nádszegi EFSZ sertéshúsból 103 százalékra teljesítette beadási tervét, az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 74 százalékra. Meg kell jegyeznünk, hogy az EFSZ állami felvásárlás címén beadott 36 mázsa sertéshúst, s azonkívül az év végéig a szerződéses hizlalás alapján még 150 sertést ad be. A szövetkezet tejből is túlteljesíti beadási tervét, míg az egyénileg gazdálkodó parasztok csak 70 százalékra teljesítik a tej beadását. Így lehetne összehasonlítani az egész termelés és a beadási terv teljesítésén keresztül azt a nagy különbséget, amely minden tekintetben a szövetkezeti gazdálkodás előnyét bizonyítja.
