Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-14 / 41. szám

1956. október 14. sfraO-ad Földműves з Versenyzőink figyelmébe Az egyedüli helyes út Szerkesztőségünk a Csehszlovák Sajtó Nap alkalmából versenyt indított levelezőink és olvasóink között, hogy ezzel még jobbajt szolgáljuk dolgozó parasztságunk érdekeit. A verseny szeptember 10-től november 7-ig tart. Első versenyzőnk Iván Sándor Kassá­ról nagyon szép cikket írt a kassa­­újfalusi szövetkezet nehéz, de győzelmes útjáról. Cikkében olyan kérdést vetett fel, amely több szö­vetkezetben is fennáll. Egyes szö­vetkezeti tagok lopták a közös vagyont és ezt úgy szüntették be, hogy a kérdés megoldására bevon­ták a tagságot, az egész kollektíva elítélte ezeket az egyéneket. Ez a megoldás helyes és kérjük leve­lezőinket és olvasóinkat, hogy ha hasonló tapasztalataik vannak, írják meg minél előbb a verseny keretében, hogy segíthessünk má­soknak is a problémák megoldá­sában. Annak, aki a legjobb levelet küldi szerkesztőségünknek, Lenin Művei 24. kötetét adjuk 324 koro­na értékben. Feltételek: 1. Milyen módszerek segítették a szövetkezeti tagságot abban, hogy gyenge szövetkezetük poli­tikailag és gazdaságilag megszilár­dult. 2. Magángazdáknak és agro­­nómusoknak 10 darab szépirodal­mi könyvet adunk 200 korona ér­tékben kívánság szerint, lehet me­zőgazdasági szakirodalom is, a következő legjobb írásért: így készítettem elő a talajt a múlt évben és ezért értem el ma­gas hektárhozamot. 3-Továbbá ugyancsak 10 darab szépirodalmi könyvet adunk 200 korona értékben, aki a falu mai életéből a legjobban érdeklő prob­lémát írja meg és ez az írás a Szabad Földművesben való köz­lésével segít a probléma megoldá­sában. ,,Ez falunk legfontosabb problémája” címmel. Ezenkívül az elfogadható írásokat külön-külön mezőgazdasági vagy szépirodalmi könyvekkel jutalmazzuk. A ver­senyben részvevő beküldött kö­zölhető leveleket folytatólagosan közöljük. Levelezők, olvasók, vár­juk a versenyben való részvétele­ket, a borítékon tüntessétek fel a „verseny” szót. Szerkesztőség. Versenyzőink leveleiből: Milyen módszerek segítették a kassa-újfalusi szövetkezeti tagokat szövetkezetük gazdasági és politikai megszilárdításában? séget nyújtott a szövetkezetnek. A munkafegyelem megszilárdítása és a szövetkezet vezetőségének jó munká­ja végre is meghozta az eredményt és 1954-ben a kassa-újfalusi szövet­kezet az állattenyésztésben elért jzép sikeréért a kerületben az első dijat nyerte el, a kassai kerületben pedig a második helyre került. Vaskó elvtárs, aki most a szövetke­zet elnöke, Jgy beszél az eredmények­ről: — Amikor hazakerültem, elhatároz­tam, hogy olyan szövetkezetét léte­sítünk községünkben, olyan kollektív családot kovácsolunk össze, amely minden tagnak boldog megélhetést biztosít és ahol mindenki az elvégzett munka után kapja jutalmát. Először is arra törekedtünk, hogy a szövetke­zet élére megértő, becsületes földmű­vesek kerüljenek. A vezetőség felfrissítése is hozzájá­rult a szövetkezet gazdálkodásának megjavításához. Míg a régi szövetke­zet 1954-ben csak 4,20 koronát ter­vezett egy-egy munkaegységre, ezzel szemben az új szövetkezet már 11 koronát tudott juttatni egy-egy mun­kaegységre és 1955-ben már 20 ko­Jól dolgozik a kukoricakombájn a köbölkúti EFSZ-ben is. öt hektár kukoricát takarít le naponta. Amikor ottjártunk, már 50 hektárt letarolt. Képünkön Szűcs Ferenc, a köbölkúti EFSZ mezőgazdasági csoportvezetője, Budács József járási agronómus, Gyuris Marek, a köbölkúti STS főagronó­­musa és Lábszky Kálmán traktoros beszélgetnek a kombájn munkájáról. Rajtunk múlik a dolog... A kassa-újfalusi EFSZ mindjárt a szövetkezeti mozgalom megszületése után 1949-ben alakult. Abban az idő­ben a falu- dolgozó parasztjainak több­sége a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért. Elindultak tehát a közös gazdál­kodás útján Tomel Nagy András ve­zetésével. Azonban a kezdet nehéz volt, a vezetőség nem töltötte be hi­vatását, a tagok kezdtek elégedetlen­kedni, a munkafegyelem lazult és mi­vel a tagság számára eleinte nem volt biztosítva a kellő jövedelem, többen loptak. Persze a lopást megszüntethet­ték volna, ha a szövetkezet vezetősége igyekszik a fegyelem megszilárdításá­ra, de ehelyett maga Tomel Nagy András is rossz példát mutatott, mert ő is lopott. így aztán rövid időn be­lül leváltották. Helyette Szeliga An­drást választották meg elnöknek. Az­tán választottak még két elnököt, de a hiányosságok továbbra is fennálltak, mert az elnököket nem támogatta a helyi pártszervezet és a helyi nem­zeti bizottság nem segítette őket munkájukban. A sok cserebere a tönk szélére juttatta a szövetkezetét. Nem egyszer megtörtént, hogy a kocsisok 5—6 zsák krumplit eladtak a szekér­ről, vagy cséplés alkalmával este a tagok 10—20 kg búzával vagy más gabonafélével tértek haza. Ez mind a szövetkezet, a közös vagyon kárát je­lentette és a munkaegység értékének csökkenését eredményezte. Egyes ta­gok kihasználták az alkalmat és bö jövedelmet biztosítottak maguknak, azonban mások, akik becsületesen dol­goztak, megkárosodtak. 1953 nyarán összeomlott a kassa­­újfalusi szövetkezet. A romok alatt azonban még akadt egy-két ép tég­la, akadtak olyan becsületes kis- és középparasztok, akik nem adták fel a reményt. Igaz, nem sokan, huszon­hármán, de arra elegendők voltak, hogy a romok helyén felépítsenek egy új egészséges szövetkezetei. Ne­héz munka várt a 23 úttörőre, de nem csüggedtek el, szilárd elhatáro­zással dolgoztak. Ebben az időben a kassai járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság sokat foglalkozott a kassa-újfalusi szövetkezettel. Hosszas vita és megfontolás után úgy hatá­roztak, hogy Vaskó és Kavacsenszky elvtársakat küldik a helyi pártszerve­zet, a helyi nemzeti bizottság és az EFSZ megsegítésére. Vaskó és Kava­csenszky elvtársak régi párttagok, sok tapasztalatuk volt már a múltból is, de a faluban sok nehézség várt rájuk. A 23 tag, akik megmaradtak a szö­vetkezetben, újra úgy kezdtek dol­gozni mint azelőtt és a munkafegye­lem is egyre lazult. Vaskó és Kava­csenszky elvtársak javaslatára akkori­ban a szövetkezet vezetősége heten­ként kétszer is ülést tartott és mély­rehatóan foglalkoztak a problémákkal. Sokszor előfordult, hogy egyes tago­kat lopáson értek, azokkal a szövet­kezet vezetőségi ülésén foglalkoztak, majd egyenként a párttagok is beszél­tek velük. Kitartóan magyarázták, hogy a közös vagyon megrövidítése mindnyájuk kára. Sokszor az egyéni meggyőzés sem használt, akkor a szövetkezeti gyűlésen az egész kol­lektív elítélte azokat, akik megkáro­sították a közös vagyont. Többször büntetést is alkalmazott a kollektív. A kollektív döntése és ítélete hatott legjobban a tagokra és gondolkozni kezdtek azon, hogy hogyan javulja­nak meg. Az ilyenfajta nevelőmunka nemsokára meghozta gyümölcsét és egyre kevesebben járták a régi utat. Vaskó Mihály elvtársat megválasztot­ták a helyi nemzeti bizottság elnö­kévé, Kavacsenszky elvtársat pedig a helyi nemzeti bizottság titkárává. Kezdeményezésükre a helyi nemzeti bizottság szinte mindennapos segit-A bélai EFSZ könyvelője észre sem vette, mikor beléptem irodájába, oly nagyon belemerült könyvei és kimuta­tásai tanulmányozásába. Bizony nem is kis dolog a negyedévi terv teljesítésé­nek ellenőrzése, és ha már itt vagyunk, a ceruza ki tudja azt is számolni, hogy milyen lesz majd az évi elszámolás. Nézzük csak egészen közelről a serté­seknél a termelési és pénzügyi ered­ményeket. A szövetkezet a kötelező beadási éves tervét 13 mázsa hiányá­val már teljesítette és az év elején kötött szerződési kötelezettségnek is eleget tett. Ezzel szemben a januári sertésállomány több mint 100 db. nö­vekedést mutat: és még további kocák fognak elleni. A 70 kg-os átlagsúlyú sertések száma kettőszázon felül van, tehát az EFSZ még 120 má?sa szabad sertésre köthetett szerződést, ami újabb 168 000 Kčs jövedelmet hoz a szövetkezet pénztárába. Hasonló kiváló termelési eredmények mutatkoznak az állattenyésztés többi szakaszán is. hogy csak mást ne mondjak, eddig 29181 liter tejet értékesítettek szabad áron. A termelés ilyen jó üteme minden biz­tosítékot megad ahhoz, hogy a szö­vetkezetnél a munkaegység tervezett értékéből semmi sem fog hiányozni. A siker boncolgatása közben Šavrtka Márton zootechnikus kimondta a va­rázsigét, az elért sikerek titkát: „Raj­tunk múlik a dolog ...” Valóban a bélai EFSZ tagjai mindent elkövetnek, hogy a szövetkezetben rej­lő lehetőségeket kihasználják. Már biz­tos, hogy az évi elszámolás örömteljes lesz, és egyben bizonytíék arra, hogy a jó munka eredménye .el nem marad­hat. A tagság munkájának eredménye meglátsszik a falu külsején is. Eddig az elmúlt két év alatt a szövetkezeti tagok 38 új lakóház építését kezdték meg, hogy a vasrácsos, öklömnyi abla­kokkal ellátott házacskák emlékét a múltnak adják át. Tehetik, mert a pa­lotában is már az ö fiaik, leányaik ta­nulnak, hogy a jövőben még könnyeb­ben és nagyobb tudással végezzék apáik fáradságos munkáját. Tehetik, mert a föld már nekik terem és hogy meny­nyit, az cssak rajtuk múlik . GÁBRIS J. Földműveseink napról napra meg­győződhetnek arról, hogy csakis a kö­zös gazdálkodás útja az egyedüli he­lyes út. A tagosított földek, melyeket lelkiismereseten művelnek a szorgal­mas szövetkezeti tagok, a gépek ki­használásával és a haladó termelési módszerek alkalmazásával bő gabona­­termést adtak ebben az évben. Ugyan­csak jó termés van a kapásnövények­ből is, amti számtalan példával lehet bizonyítani. így például a galántai járásban levő álőci szövetkezetben 50 mázsas átla­­os hektárhozamot értek el gaboná­ból. A vágújheiyi járásban levő Podoli EFSZ tagjai ugyancsak bő terméssel dicsekedhetnek. Búzából 41, rozsból 34, zabból pedig 33 mázsás átlagos hektár­hozamot értek el. Ez a siker a helyes és az időben történt vetés, valamint a jó minőségű vetőmag és a szakszerű trágyázás eredménye. A turčianske teplicei járásban levő háji szövetkezeti tagok büszkesége a 20 hektáron négy­zetes-fészkes módszerrel ültetett bur­gonya, melynek minden hektárjáról 400 mázsa termést takarítottak be. A csécsi szövetkezetben 4 mázsa lucernamag termett egy hektáron. Az ortasi állami gazdaságban a 17 hektáros tábláról 700 mázsás hektárhozamra számíta­nak cukorrépából. Tervezett 26 korona helyett 33-koronás munkaegység A besztercebányai kerületben legjobb az ipolyvisik szövetkezet. Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke tapasztalt pa­raszt, kitünően vezeti a közös gazda­ságot. A szövetkezeti ,tagok szorgal­mas munkájának eredménye megmu­tatkozott a múlt évben is, amikor cu­korrépából 435, szemes kukoricából pe­dig 40 mázsát termeltek egy hektáron. Búzából 26,5 mázsás hektárhozamot értek el. Ebben az évben nem kedve­zett az időjárás, mégis elérik minden­féle terményből a tavalyi átlagot. Az utóbbi két év alatt nemcsak, hogy elérték a munkaegység tervezett érté­két, hanem annál jóval többet. Amíg 1954-ben 24 korona volt a munkaegy­ség tervezett értéke, 28-at értek el; tavaly a tervezett 26 koronával szem­ben 33 korona jutott minden munka­egységre. Ebben az évben szintén 26 Az első félévre Mindez annak a bizonyítéka, hogy állandóan növekszik a szövetkezeti ta­gok jövedelme. így pl. Varga L„ a mar­tinovi EFSZ tagja családjával együtt 9747 koronát és 40 mázsa gabonát keresett az első félév alatt a szövetke­zetben. Vankó középparaszt ez év tavaszán lépett a gyerki szövetkezetbe. Négy hó alatt pénzen kívül 36 q gabonát kapott. Nagy Pál, a panyi szövetkezet tagja 28, Leckés Imre pedig 19 mázsa ga­bonát kapott az első félévre. Jackó Pál, a zstankovcei EFSZ tagja sohasem álmodott annyi gabonáról, amíg egyé­nileg dolgozott 3,5 béktár földjén. Fe­leségével együtt most 28 mázsa gabo­nát kapott az első félévre és az év végéig további 12 mázsára számít. Ez­zel szemben Filó János egyénileg dol­gozó paraszt összesen 24,5 mázsa ga­bonát termelt 3,5 hektáros gazdaságá­ban. Micsoda óriási különbség! Vagy vegyük a további összehason­lítást: Bednárik Istvánt mindenki is­meri Bánkeszin. Tíz hektárnyi gazda­ságában 3 tagú családjával dolgozik, koronát terveztek egy munkaegységre, de jóval több lesz, hiszen az első fél­évben több mint félmillió kpronával túllépték a pénzjövedelmi térvet. Sok száz, sőt sok ezer hasonló pél­dát lehetne felhozni. Ez világosan és meggyőzően bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, amely törvény­szerűen és sikeresen halad előre. A múlt évben az első félév alatt átlago­san 685,1 liter tejet fejtek minden tehéntől a szövetkezetekben, ezzel szemben ugyancsak ennyi idő alatt ebben az évben már csaknem 150 li­terrel emelkedett a tehenek tejhoza­ma. Az elmúlt évben a szövetkezetek 541 korona jövedelmet értek el egy hektár mezőgazdasági terület után. Ez év első felében már 598,6 koronára emelkedett a hektáronkénti jövede­lem. 28 mázsa gabona s amellett még leánya és veje is segít neki. Ebben az évben kb. 18—20,000 koronára rúg pénzjövedelme. A köte­lező beadás teljesítése után 32 mázsa gabonája maradt. Ebből jelentős kiadá­sai vannak és a munkát nehezebben vé­gezte, mint a szövetkezeti tagok. Tvr­­doň János, a helyi szövetkezetben dol­gozik. Július végéig 11,000 koornát és 29 mázsa gabonát kapott a szövetke­zetben. Előreláthatólag még további 8000 koronát és 20 mázsa gabonát ke­res az év végéig a szövetkezetben. Ez teljesen tiszta jövedelem. Ezenkívül 13,000 korona jövedelme van a háztáji földről. Tehenet, sertést és baromfit tart háztáji gazdaságában. Mindent összegezve kb. 32,000 korona és 49 mázsa termény lesz egész évi jövedel­me. Könnyű tehát felelni arra a kér­désre, hogy ki járt jobban. Természe­tes, hogy a szövetkezeti tag. Azt sem lehet mondani, hogy Bednárik István és a hozzáhasonló jó gazdák rosszul élnek. Hiszen pont arról van szó, hogy minden földműves egyre jobban éljen, s ezt bármelyik elérheti a szövetke­zetben. Középparasztok értenek a szövetkezetek vezetéséhez Ä földművesek, de főként a közép­parasztok, akik rendszerint tapasztalt gazdák, jó elnökké, agronómussá és zootechnikussá válhatnának a szövet­kezetben, A tanyi, leleszi, ipolyviski, pálóci, derzsenyei és még számos szö­vetkezetben a közös gazdaság élére került középparasztok vezetik a leg­sikeresebben a szövetkezetét. Bizonyos, hogy Bednárik István is nagyon jól érvényesülne a szövetkezetben. Többet kell beszélni vele a szövetkezetről, ne részben tőle is függ, hogy vajon rálép-e az új élet útjára, vagy pedig továbbra is kitart a gazdálkodás elavult mód­szerei mellett. Ez év július 1-től szeptember 25-ig 39 új szövetkezet alakult Szlovákiá­ban. A legutóbbi hetekben Oroszkán, Alsópokorádon és még néhány község­ben alakult új szövetkezet. Mindezek ellenére nem lehetünk megelégedve az eredménnyekkel. Most, amikor megkezdtük az őszi termények begyűjtését, a szántást, és az egyéb őszi munkákat, ez az idő a legmegfelelőbb továbbbi egyénileg dolgozó paarsztok megnyerésére a szö­vetkezetbe. Nagyrészt a nemzeti bi­zottságok és a tömeg szervezetek mun­kájától függ, hogy kitartó, helyes po­litikai meggyőző munkával további egyénileg dolgozó parasztokat térítse­nek az egyedüli helyes útra, a közös gazdálkodás útjára. A szövetkezetek megszilárdításának eszközei rendelkezésünkre állanak Tudni kell azonban azt is, hogy a szövetkezet megalapítása csupán az első lépés a siker útjára. Gazdasági és politikai fejlődése az illetékes szervek által nyújtott segítségtől függ. De mégis a legfőbb tényező a tagság aka­rata, szorgalma, igyekezete. Természe­tes, ahogy gazdálkodnak a szövetke­zet tagjäi, olyanok lesznek az eredmé­nyek. A szövetkezet megalakításához szükséges feltételek minden község­ben megvannak. A megalakult szövet­kezet megszilárdításának eszközei ugyancsak rendelkezésünkre állnak. Helytelen tehát azzal érVelni egyes községekben, vagy járásokban, hogy nincsenek meg a kellő feltételek. Pártunk és kormányunk továbbra is támogatja a dolgozó parasztság azon igyekezetét, hogy közös gazdaságokba társulva többet termelhessenek. Hiszen legfőbb célunk, hogy a szövetkezetek dolgozó parasztságunk igazi otthoná­vá váljanak, hogy olcsóbban és többet termeljenek, hogy egyre jobban élje­nek. Államunk a földművesek rendel­kezésére bocsátja a gépállomások se­gítségét, biztosítja termékeik előnyös áron történő felvásárlását, hitel köl­csönöket folyósít bizonyos célokra, s ezen keresztül kezükbe adja saját sor­suk irányítását. A közös munka átfor­málja az emberek gondolkozási mód­ját, emberségesebb emberekké válnak, akik nagy értékeket alkotnak önmaguk és egész társadalmunk számára. V. Vittek ★ ★ ★ Válasz Lőrincz András rudfiani lakosnak Š Az istállóba beszerelt önitató elrom­lott és helyébe újat szeretnék venni. Kérem a szerkesztőséget, írja meg, hogy hol lehet ezt beszerezni. Szerkesztőségünk elintézte Lőrincz András kérelmét és azt válaszoljuk, hogy a kérdéses önitatót megvásárol­hatja a Krajský sklad Pôdohospodár­sky, zásobovanie, kassai fiókjában, va­lamint a következő címen: Kovosluž­­ba, Pŕelouč. (b) ronát terveztünk munkaegységekre, amit ki is fizettünk. A szövetkezet gazdálkodásának út­ja egyre jobban felfelé ível. Sok pél­dás tagja van már. Rajdos Mária és Lengyel Erzsébet sertésgondozók, Jurcsák Sándor és Lengyel János te­héngondozók fáradságot nem ismer­ve végzik a rájuk bízott feladatokat. Nem feledkezhetünk meg a növény­­termelésben dolgozókról sem. Ott is vannak élmunkások, mint pl. Gazdag János, akinek a múlt évi elszámolás­nál jól végzett munkája után 7000 ko­rona ütötte markát. Gazdagodik a szö­vetkezet, gazdagodik a tagság is. Már eddig beadtunk több mint 64 mázsa sertéshúst és 4 mázsa mákot terven felül. A kötelező beadást pedig száz százalékra teljesítettük, i Nagy és nehéz utat tett meg a kas­sa-újfalusi EFSZ, különösen újjászüle­tése óta, kiállta a próbát és ha ma kevesebb is a tagja, a mag megma­radt és nemsokára eljön az idő, hogy azok, akik elhagyták a nagy közös családot, a szövetkezet eredményeinek láttán újra visszatérnek a szövetke­zetbe. Iván Sándor, Kassa

Next

/
Thumbnails
Contents