Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-14 / 41. szám
1956. október 14. sfraO-ad Földműves з Versenyzőink figyelmébe Az egyedüli helyes út Szerkesztőségünk a Csehszlovák Sajtó Nap alkalmából versenyt indított levelezőink és olvasóink között, hogy ezzel még jobbajt szolgáljuk dolgozó parasztságunk érdekeit. A verseny szeptember 10-től november 7-ig tart. Első versenyzőnk Iván Sándor Kassáról nagyon szép cikket írt a kassaújfalusi szövetkezet nehéz, de győzelmes útjáról. Cikkében olyan kérdést vetett fel, amely több szövetkezetben is fennáll. Egyes szövetkezeti tagok lopták a közös vagyont és ezt úgy szüntették be, hogy a kérdés megoldására bevonták a tagságot, az egész kollektíva elítélte ezeket az egyéneket. Ez a megoldás helyes és kérjük levelezőinket és olvasóinkat, hogy ha hasonló tapasztalataik vannak, írják meg minél előbb a verseny keretében, hogy segíthessünk másoknak is a problémák megoldásában. Annak, aki a legjobb levelet küldi szerkesztőségünknek, Lenin Művei 24. kötetét adjuk 324 korona értékben. Feltételek: 1. Milyen módszerek segítették a szövetkezeti tagságot abban, hogy gyenge szövetkezetük politikailag és gazdaságilag megszilárdult. 2. Magángazdáknak és agronómusoknak 10 darab szépirodalmi könyvet adunk 200 korona értékben kívánság szerint, lehet mezőgazdasági szakirodalom is, a következő legjobb írásért: így készítettem elő a talajt a múlt évben és ezért értem el magas hektárhozamot. 3-Továbbá ugyancsak 10 darab szépirodalmi könyvet adunk 200 korona értékben, aki a falu mai életéből a legjobban érdeklő problémát írja meg és ez az írás a Szabad Földművesben való közlésével segít a probléma megoldásában. ,,Ez falunk legfontosabb problémája” címmel. Ezenkívül az elfogadható írásokat külön-külön mezőgazdasági vagy szépirodalmi könyvekkel jutalmazzuk. A versenyben részvevő beküldött közölhető leveleket folytatólagosan közöljük. Levelezők, olvasók, várjuk a versenyben való részvételeket, a borítékon tüntessétek fel a „verseny” szót. Szerkesztőség. Versenyzőink leveleiből: Milyen módszerek segítették a kassa-újfalusi szövetkezeti tagokat szövetkezetük gazdasági és politikai megszilárdításában? séget nyújtott a szövetkezetnek. A munkafegyelem megszilárdítása és a szövetkezet vezetőségének jó munkája végre is meghozta az eredményt és 1954-ben a kassa-újfalusi szövetkezet az állattenyésztésben elért jzép sikeréért a kerületben az első dijat nyerte el, a kassai kerületben pedig a második helyre került. Vaskó elvtárs, aki most a szövetkezet elnöke, Jgy beszél az eredményekről: — Amikor hazakerültem, elhatároztam, hogy olyan szövetkezetét létesítünk községünkben, olyan kollektív családot kovácsolunk össze, amely minden tagnak boldog megélhetést biztosít és ahol mindenki az elvégzett munka után kapja jutalmát. Először is arra törekedtünk, hogy a szövetkezet élére megértő, becsületes földművesek kerüljenek. A vezetőség felfrissítése is hozzájárult a szövetkezet gazdálkodásának megjavításához. Míg a régi szövetkezet 1954-ben csak 4,20 koronát tervezett egy-egy munkaegységre, ezzel szemben az új szövetkezet már 11 koronát tudott juttatni egy-egy munkaegységre és 1955-ben már 20 koJól dolgozik a kukoricakombájn a köbölkúti EFSZ-ben is. öt hektár kukoricát takarít le naponta. Amikor ottjártunk, már 50 hektárt letarolt. Képünkön Szűcs Ferenc, a köbölkúti EFSZ mezőgazdasági csoportvezetője, Budács József járási agronómus, Gyuris Marek, a köbölkúti STS főagronómusa és Lábszky Kálmán traktoros beszélgetnek a kombájn munkájáról. Rajtunk múlik a dolog... A kassa-újfalusi EFSZ mindjárt a szövetkezeti mozgalom megszületése után 1949-ben alakult. Abban az időben a falu- dolgozó parasztjainak többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért. Elindultak tehát a közös gazdálkodás útján Tomel Nagy András vezetésével. Azonban a kezdet nehéz volt, a vezetőség nem töltötte be hivatását, a tagok kezdtek elégedetlenkedni, a munkafegyelem lazult és mivel a tagság számára eleinte nem volt biztosítva a kellő jövedelem, többen loptak. Persze a lopást megszüntethették volna, ha a szövetkezet vezetősége igyekszik a fegyelem megszilárdítására, de ehelyett maga Tomel Nagy András is rossz példát mutatott, mert ő is lopott. így aztán rövid időn belül leváltották. Helyette Szeliga Andrást választották meg elnöknek. Aztán választottak még két elnököt, de a hiányosságok továbbra is fennálltak, mert az elnököket nem támogatta a helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság nem segítette őket munkájukban. A sok cserebere a tönk szélére juttatta a szövetkezetét. Nem egyszer megtörtént, hogy a kocsisok 5—6 zsák krumplit eladtak a szekérről, vagy cséplés alkalmával este a tagok 10—20 kg búzával vagy más gabonafélével tértek haza. Ez mind a szövetkezet, a közös vagyon kárát jelentette és a munkaegység értékének csökkenését eredményezte. Egyes tagok kihasználták az alkalmat és bö jövedelmet biztosítottak maguknak, azonban mások, akik becsületesen dolgoztak, megkárosodtak. 1953 nyarán összeomlott a kassaújfalusi szövetkezet. A romok alatt azonban még akadt egy-két ép tégla, akadtak olyan becsületes kis- és középparasztok, akik nem adták fel a reményt. Igaz, nem sokan, huszonhármán, de arra elegendők voltak, hogy a romok helyén felépítsenek egy új egészséges szövetkezetei. Nehéz munka várt a 23 úttörőre, de nem csüggedtek el, szilárd elhatározással dolgoztak. Ebben az időben a kassai járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság sokat foglalkozott a kassa-újfalusi szövetkezettel. Hosszas vita és megfontolás után úgy határoztak, hogy Vaskó és Kavacsenszky elvtársakat küldik a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és az EFSZ megsegítésére. Vaskó és Kavacsenszky elvtársak régi párttagok, sok tapasztalatuk volt már a múltból is, de a faluban sok nehézség várt rájuk. A 23 tag, akik megmaradtak a szövetkezetben, újra úgy kezdtek dolgozni mint azelőtt és a munkafegyelem is egyre lazult. Vaskó és Kavacsenszky elvtársak javaslatára akkoriban a szövetkezet vezetősége hetenként kétszer is ülést tartott és mélyrehatóan foglalkoztak a problémákkal. Sokszor előfordult, hogy egyes tagokat lopáson értek, azokkal a szövetkezet vezetőségi ülésén foglalkoztak, majd egyenként a párttagok is beszéltek velük. Kitartóan magyarázták, hogy a közös vagyon megrövidítése mindnyájuk kára. Sokszor az egyéni meggyőzés sem használt, akkor a szövetkezeti gyűlésen az egész kollektív elítélte azokat, akik megkárosították a közös vagyont. Többször büntetést is alkalmazott a kollektív. A kollektív döntése és ítélete hatott legjobban a tagokra és gondolkozni kezdtek azon, hogy hogyan javuljanak meg. Az ilyenfajta nevelőmunka nemsokára meghozta gyümölcsét és egyre kevesebben járták a régi utat. Vaskó Mihály elvtársat megválasztották a helyi nemzeti bizottság elnökévé, Kavacsenszky elvtársat pedig a helyi nemzeti bizottság titkárává. Kezdeményezésükre a helyi nemzeti bizottság szinte mindennapos segit-A bélai EFSZ könyvelője észre sem vette, mikor beléptem irodájába, oly nagyon belemerült könyvei és kimutatásai tanulmányozásába. Bizony nem is kis dolog a negyedévi terv teljesítésének ellenőrzése, és ha már itt vagyunk, a ceruza ki tudja azt is számolni, hogy milyen lesz majd az évi elszámolás. Nézzük csak egészen közelről a sertéseknél a termelési és pénzügyi eredményeket. A szövetkezet a kötelező beadási éves tervét 13 mázsa hiányával már teljesítette és az év elején kötött szerződési kötelezettségnek is eleget tett. Ezzel szemben a januári sertésállomány több mint 100 db. növekedést mutat: és még további kocák fognak elleni. A 70 kg-os átlagsúlyú sertések száma kettőszázon felül van, tehát az EFSZ még 120 má?sa szabad sertésre köthetett szerződést, ami újabb 168 000 Kčs jövedelmet hoz a szövetkezet pénztárába. Hasonló kiváló termelési eredmények mutatkoznak az állattenyésztés többi szakaszán is. hogy csak mást ne mondjak, eddig 29181 liter tejet értékesítettek szabad áron. A termelés ilyen jó üteme minden biztosítékot megad ahhoz, hogy a szövetkezetnél a munkaegység tervezett értékéből semmi sem fog hiányozni. A siker boncolgatása közben Šavrtka Márton zootechnikus kimondta a varázsigét, az elért sikerek titkát: „Rajtunk múlik a dolog ...” Valóban a bélai EFSZ tagjai mindent elkövetnek, hogy a szövetkezetben rejlő lehetőségeket kihasználják. Már biztos, hogy az évi elszámolás örömteljes lesz, és egyben bizonytíék arra, hogy a jó munka eredménye .el nem maradhat. A tagság munkájának eredménye meglátsszik a falu külsején is. Eddig az elmúlt két év alatt a szövetkezeti tagok 38 új lakóház építését kezdték meg, hogy a vasrácsos, öklömnyi ablakokkal ellátott házacskák emlékét a múltnak adják át. Tehetik, mert a palotában is már az ö fiaik, leányaik tanulnak, hogy a jövőben még könnyebben és nagyobb tudással végezzék apáik fáradságos munkáját. Tehetik, mert a föld már nekik terem és hogy menynyit, az cssak rajtuk múlik . GÁBRIS J. Földműveseink napról napra meggyőződhetnek arról, hogy csakis a közös gazdálkodás útja az egyedüli helyes út. A tagosított földek, melyeket lelkiismereseten művelnek a szorgalmas szövetkezeti tagok, a gépek kihasználásával és a haladó termelési módszerek alkalmazásával bő gabonatermést adtak ebben az évben. Ugyancsak jó termés van a kapásnövényekből is, amti számtalan példával lehet bizonyítani. így például a galántai járásban levő álőci szövetkezetben 50 mázsas átlaos hektárhozamot értek el gabonából. A vágújheiyi járásban levő Podoli EFSZ tagjai ugyancsak bő terméssel dicsekedhetnek. Búzából 41, rozsból 34, zabból pedig 33 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Ez a siker a helyes és az időben történt vetés, valamint a jó minőségű vetőmag és a szakszerű trágyázás eredménye. A turčianske teplicei járásban levő háji szövetkezeti tagok büszkesége a 20 hektáron négyzetes-fészkes módszerrel ültetett burgonya, melynek minden hektárjáról 400 mázsa termést takarítottak be. A csécsi szövetkezetben 4 mázsa lucernamag termett egy hektáron. Az ortasi állami gazdaságban a 17 hektáros tábláról 700 mázsás hektárhozamra számítanak cukorrépából. Tervezett 26 korona helyett 33-koronás munkaegység A besztercebányai kerületben legjobb az ipolyvisik szövetkezet. Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke tapasztalt paraszt, kitünően vezeti a közös gazdaságot. A szövetkezeti ,tagok szorgalmas munkájának eredménye megmutatkozott a múlt évben is, amikor cukorrépából 435, szemes kukoricából pedig 40 mázsát termeltek egy hektáron. Búzából 26,5 mázsás hektárhozamot értek el. Ebben az évben nem kedvezett az időjárás, mégis elérik mindenféle terményből a tavalyi átlagot. Az utóbbi két év alatt nemcsak, hogy elérték a munkaegység tervezett értékét, hanem annál jóval többet. Amíg 1954-ben 24 korona volt a munkaegység tervezett értéke, 28-at értek el; tavaly a tervezett 26 koronával szemben 33 korona jutott minden munkaegységre. Ebben az évben szintén 26 Az első félévre Mindez annak a bizonyítéka, hogy állandóan növekszik a szövetkezeti tagok jövedelme. így pl. Varga L„ a martinovi EFSZ tagja családjával együtt 9747 koronát és 40 mázsa gabonát keresett az első félév alatt a szövetkezetben. Vankó középparaszt ez év tavaszán lépett a gyerki szövetkezetbe. Négy hó alatt pénzen kívül 36 q gabonát kapott. Nagy Pál, a panyi szövetkezet tagja 28, Leckés Imre pedig 19 mázsa gabonát kapott az első félévre. Jackó Pál, a zstankovcei EFSZ tagja sohasem álmodott annyi gabonáról, amíg egyénileg dolgozott 3,5 béktár földjén. Feleségével együtt most 28 mázsa gabonát kapott az első félévre és az év végéig további 12 mázsára számít. Ezzel szemben Filó János egyénileg dolgozó paraszt összesen 24,5 mázsa gabonát termelt 3,5 hektáros gazdaságában. Micsoda óriási különbség! Vagy vegyük a további összehasonlítást: Bednárik Istvánt mindenki ismeri Bánkeszin. Tíz hektárnyi gazdaságában 3 tagú családjával dolgozik, koronát terveztek egy munkaegységre, de jóval több lesz, hiszen az első félévben több mint félmillió kpronával túllépték a pénzjövedelmi térvet. Sok száz, sőt sok ezer hasonló példát lehetne felhozni. Ez világosan és meggyőzően bizonyítja a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, amely törvényszerűen és sikeresen halad előre. A múlt évben az első félév alatt átlagosan 685,1 liter tejet fejtek minden tehéntől a szövetkezetekben, ezzel szemben ugyancsak ennyi idő alatt ebben az évben már csaknem 150 literrel emelkedett a tehenek tejhozama. Az elmúlt évben a szövetkezetek 541 korona jövedelmet értek el egy hektár mezőgazdasági terület után. Ez év első felében már 598,6 koronára emelkedett a hektáronkénti jövedelem. 28 mázsa gabona s amellett még leánya és veje is segít neki. Ebben az évben kb. 18—20,000 koronára rúg pénzjövedelme. A kötelező beadás teljesítése után 32 mázsa gabonája maradt. Ebből jelentős kiadásai vannak és a munkát nehezebben végezte, mint a szövetkezeti tagok. Tvrdoň János, a helyi szövetkezetben dolgozik. Július végéig 11,000 koornát és 29 mázsa gabonát kapott a szövetkezetben. Előreláthatólag még további 8000 koronát és 20 mázsa gabonát keres az év végéig a szövetkezetben. Ez teljesen tiszta jövedelem. Ezenkívül 13,000 korona jövedelme van a háztáji földről. Tehenet, sertést és baromfit tart háztáji gazdaságában. Mindent összegezve kb. 32,000 korona és 49 mázsa termény lesz egész évi jövedelme. Könnyű tehát felelni arra a kérdésre, hogy ki járt jobban. Természetes, hogy a szövetkezeti tag. Azt sem lehet mondani, hogy Bednárik István és a hozzáhasonló jó gazdák rosszul élnek. Hiszen pont arról van szó, hogy minden földműves egyre jobban éljen, s ezt bármelyik elérheti a szövetkezetben. Középparasztok értenek a szövetkezetek vezetéséhez Ä földművesek, de főként a középparasztok, akik rendszerint tapasztalt gazdák, jó elnökké, agronómussá és zootechnikussá válhatnának a szövetkezetben, A tanyi, leleszi, ipolyviski, pálóci, derzsenyei és még számos szövetkezetben a közös gazdaság élére került középparasztok vezetik a legsikeresebben a szövetkezetét. Bizonyos, hogy Bednárik István is nagyon jól érvényesülne a szövetkezetben. Többet kell beszélni vele a szövetkezetről, ne részben tőle is függ, hogy vajon rálép-e az új élet útjára, vagy pedig továbbra is kitart a gazdálkodás elavult módszerei mellett. Ez év július 1-től szeptember 25-ig 39 új szövetkezet alakult Szlovákiában. A legutóbbi hetekben Oroszkán, Alsópokorádon és még néhány községben alakult új szövetkezet. Mindezek ellenére nem lehetünk megelégedve az eredménnyekkel. Most, amikor megkezdtük az őszi termények begyűjtését, a szántást, és az egyéb őszi munkákat, ez az idő a legmegfelelőbb továbbbi egyénileg dolgozó paarsztok megnyerésére a szövetkezetbe. Nagyrészt a nemzeti bizottságok és a tömeg szervezetek munkájától függ, hogy kitartó, helyes politikai meggyőző munkával további egyénileg dolgozó parasztokat térítsenek az egyedüli helyes útra, a közös gazdálkodás útjára. A szövetkezetek megszilárdításának eszközei rendelkezésünkre állanak Tudni kell azonban azt is, hogy a szövetkezet megalapítása csupán az első lépés a siker útjára. Gazdasági és politikai fejlődése az illetékes szervek által nyújtott segítségtől függ. De mégis a legfőbb tényező a tagság akarata, szorgalma, igyekezete. Természetes, ahogy gazdálkodnak a szövetkezet tagjäi, olyanok lesznek az eredmények. A szövetkezet megalakításához szükséges feltételek minden községben megvannak. A megalakult szövetkezet megszilárdításának eszközei ugyancsak rendelkezésünkre állnak. Helytelen tehát azzal érVelni egyes községekben, vagy járásokban, hogy nincsenek meg a kellő feltételek. Pártunk és kormányunk továbbra is támogatja a dolgozó parasztság azon igyekezetét, hogy közös gazdaságokba társulva többet termelhessenek. Hiszen legfőbb célunk, hogy a szövetkezetek dolgozó parasztságunk igazi otthonává váljanak, hogy olcsóbban és többet termeljenek, hogy egyre jobban éljenek. Államunk a földművesek rendelkezésére bocsátja a gépállomások segítségét, biztosítja termékeik előnyös áron történő felvásárlását, hitel kölcsönöket folyósít bizonyos célokra, s ezen keresztül kezükbe adja saját sorsuk irányítását. A közös munka átformálja az emberek gondolkozási módját, emberségesebb emberekké válnak, akik nagy értékeket alkotnak önmaguk és egész társadalmunk számára. V. Vittek ★ ★ ★ Válasz Lőrincz András rudfiani lakosnak Š Az istállóba beszerelt önitató elromlott és helyébe újat szeretnék venni. Kérem a szerkesztőséget, írja meg, hogy hol lehet ezt beszerezni. Szerkesztőségünk elintézte Lőrincz András kérelmét és azt válaszoljuk, hogy a kérdéses önitatót megvásárolhatja a Krajský sklad Pôdohospodársky, zásobovanie, kassai fiókjában, valamint a következő címen: Kovoslužba, Pŕelouč. (b) ronát terveztünk munkaegységekre, amit ki is fizettünk. A szövetkezet gazdálkodásának útja egyre jobban felfelé ível. Sok példás tagja van már. Rajdos Mária és Lengyel Erzsébet sertésgondozók, Jurcsák Sándor és Lengyel János tehéngondozók fáradságot nem ismerve végzik a rájuk bízott feladatokat. Nem feledkezhetünk meg a növénytermelésben dolgozókról sem. Ott is vannak élmunkások, mint pl. Gazdag János, akinek a múlt évi elszámolásnál jól végzett munkája után 7000 korona ütötte markát. Gazdagodik a szövetkezet, gazdagodik a tagság is. Már eddig beadtunk több mint 64 mázsa sertéshúst és 4 mázsa mákot terven felül. A kötelező beadást pedig száz százalékra teljesítettük, i Nagy és nehéz utat tett meg a kassa-újfalusi EFSZ, különösen újjászületése óta, kiállta a próbát és ha ma kevesebb is a tagja, a mag megmaradt és nemsokára eljön az idő, hogy azok, akik elhagyták a nagy közös családot, a szövetkezet eredményeinek láttán újra visszatérnek a szövetkezetbe. Iván Sándor, Kassa
