Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-07 / 40. szám
4 Jralŕtrd Földműves 1956. október 7. Veszteségmentesen takarítsunk be minden őszi növényt Az őszi betakarítási munkáknál fokozott gondot kell fordítanunk arra, hogy szorgos munkával megtermelt terményeinket maradéktalanul és veszteség nélkül takarítsuk be és védjük meg a megromlástól. Ezt a népgazdaság érdeke éppen úgy megkívánja, mint a dolgozó parasztság egyéni érdeke. Melyek a feltételei a helyes betakarításnak? 1. A legjobb aratási idő megválasztasz 2. A maradéktalan és a termények eltarthatóságát is szem előtt tartó aratás (szedés, törés, ásás), S. A termények előkészítése a tárolásra, 4. A helyes tárolás. Legfontosabb őszi terményeink: a cukorrépa, kukorica, burgonya és napraforgó. Ezek veszteség nélküli betakarítását alábbiak figyelembevételével biztosíthatjuk. CUKORRÉPA Szedés idejét nem az érettségi fokozat szabja meg, hanem az az ütemterv, amelyet az országos érdekek figyelembevételével a termeltető cukorgyáriak adnak meg. A szállítás és a gyártás tervszerűsége attól függ, hogy a kitűzött időre átadjuk a répát. A szedésnél ügyeljünk arra, hogy a cukorrépát egészben vegyük ki a földből. Gyökérrészek és egyes répatövek ne maradjanak benn, mert az a terméshozamot lényegesen csökkentheti. A törött répák hamar romlásnak indulnak, eltarhatóságuk roszszabb. A kiszedett répát előre megtisztított helyre, kupacokba kell hányni, a földtől meg kell tisztítani és még a szedés napján le kell fejelni. A kupacokat ne összevissza rakjuk, hanem egysorba, mert ezzel megkönynyítjük a répahordást. Magunknak és a népgazdaságnak is kárt okozunk, ha a répát mélyebben fejeljük le, mint ahogyan az elő van írva. A lefejezett répát, ha nem azonnal adjuk át, estére be kell takarni répaievéllel, fagyveszély esetén földdel. Kocsira rakásnál óvjuk a répát a sérülésektől! Gombos villát használjunk. KUKORICA A törés ideje a teljes érettségben van, amelyben a magvak teljesen kemények és körömmel már nem nyomhatok be. A kukorica törésénél tartsuk szemelótt, hogy a szár és a csuha (takarólevél) éppen úgy a terméshez tartozik, mint a csövek. Ezek veszteség nélküli betakarítása, takarmányalapunkat növeli. A kukoricát ne a régi módon, héjastól törjük le, hanem még a szárán fosszuk le. Ezt a munkát megkönnyíthetjük, ha a takaróleveleket kihegyezett fadarabbal felhasítjuk. Ha saját magunk kukoricájából akarunk a következő évre vetőmagot félretenni, úgy a legjobban fejlett, lehetőleg kétcsövű tövekről, a legszebb csöveket válogassuk ki erre a célra. A törésnél a fejletlen, érésben visszamaradt, üszögös csöveket válaszszűk külön és mielőbb takarmányozzuk fel, mert könnyen romlanak, s ha egészségesek közé kerülnek, azokat is megronthatják. A kukoricaszárat lehetőleg a törés napján vágjuk le, mégpedig közvetlenül a talaj felszínén. BURGONYA A tavaszi ültetésű burgonyát a teljes érésben kell szedni, azaz, amikor a levelek bámulni, elszáradni kezdenek, a szár könnyen felhúzható és a gumók felhúzásakor a föld alatti száról leválnak* a héj dörzsölésre nem foszlik le. A kiszedett burgonyát azonnal válogassuk át. Külön kell szedni az étkezési célra szolgáló burgonyát. Ide azokat a gumókat válogassuk ki, amelyek hosszúfajtájú burgonyánál legalább 3,5 cm, gömbölyűfajtajú burgonyáknál legalább 4 cm nagyok. A közepes nagyságú gumókat, amelyek vetésre alkalmasak, külön csomókba rakjuk, míg a két cmnél kisebb, apró gumókat takarmányozás céljaira használjuk fel és semmi körülmények között ne keverjük össze a többivel. A burgonya behordásánál el kell kerülni a gumók megsértését. Gombos villát használjunk, és ne tapossunk a burgonyára. A tárolásra kerülő burgonya nem lehet nedves (ázott), földes, vagy sáros. A téli takarás előtt a burgonyát szellőztetéssel kell lehűteni, hogy átlagos hőmérséklete +2 és +6 C° között legyen. A legtöbb hibát a burgonya tárolásánál szokták elkövetni. A gumók víztartalma nagy, és élénk lélegzést fejtenek ki. A legtökéletesebb tárolásnál is 5—8% súlyveszteség következik be, hibás tárolásnál a veszteség 100%-ig mehet. A tárolás helyes módszere a következő: A burgonya földfeletti prizmában, földfeletti vagy félig földbesüllyesztett, fedett, állandó jellegű veremben, pincében vagy raktárban tárolható. A földfeletti burgonyaprizma helyét talajvíztől, áradástól, csapadékvíz összefolyásától mentes helyen kell kijelölni oly módon, hogy a prizma egyik vége az uralkodó széliránnyal (általában észak-dél) szemben álljon. A prizma helyét simára kell egyengetni, s eltávolítani róla minden növényt. Az állandó jellegű verem helyét a talajfelszín magasabb részein kell kijelölni ott, ahol a csapadék (eső, hóié) nem fut össze, és a talajvíz átlagos szintje a talajfelszínnel 3 méterrel alacsonyabb. A verem földbe ásva, vagy a föld felett építhető, mindkét esetben feltöltéssei. A vermet hoszabb tengelyével az uralkodó szél irányában kell elhelyezni. -mm heremagof Negyven hektáron termeltek Elérkezett az őszi búza vetésének egkea'vezőbb ideje Szeptember második felében nem kedvezett az időjárás az őszi árpa és az őszi keveréktakarmányok vetésének. Ezeknél a növényeknél jelentős lemaradás mutatkozik úgyszólván az ország egész területén. Évtizedes tapasztalatok szerint október 1—11. között van a búzavetés legkedvezőbb ideje. Ezért az állami gazdaságok, a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok legfontosabb feladata, hogy az előttünk álló két hét alatt az őszi árpa és az őszi keveréktakarmányok vetésének teljes befejezése mellett minél nagyobb területen elvégezzék legfontosabb kenyérgabonanemüknek, a búzának, vetését. A múlt év tapasztalatai is megmutatták. hogy azokban a gazdaságokban, ahol a helyi adottságoknak megfelelően a kedvező időjárást kihasználva a rendelkezésre álló erők teljes felhasználásával a legkedvezőbb időben vetettek, — ott mindenütt megmutatkozott az idejekorán végzett vetés termésfokozó hatása. Nem lehet tudni, hogy október végén vagy november elején nem fordul-e az időjárás nagymértékben esősre, vagy nem következik-e bő olyan szárazsági periódus, gmi veszélyezteti az őszi növények vetéséhez szükséges munkák jó minőségét. Ezért a következő napokban nincs fontosabb feladat, mint a jövő évi nagyobb termés a tjőséges kenyér biztosítása. Még nem értük el azt, hogy vetésforgóinkat úgy tudjuk beállítani, hogy a kapásnovénýek ne kerüljenek őszi vetés alá, ezért az őszi vetés sikeres befejezéséért feltétlenül meg kell gyorsítanunk az őszi betakarítás ütemét. Különösen a kukorica betakarítása két szempontból is fontos az egyik az, hogy a földet mielőbb tegyük szabaddá az elkövetkezendő talajmunkák számára, a másik, hogy minden órai késedelem a kukoricaszár romlását idézi elő. Szinte óránként meg lehet állapítani, a kukoricaszár minőségének romlását. De a kukoricaszár betakarítása mellett tegyünk meg mindent a napraforgó, a burgonya és a cukorrépa gyors betakarítása érdekében is. Fejezzük be az őszi vetéshez szükséges talajelőkészítési munkákat A rögös, be nem érett talajban a helytelenül beállított vetőg épekkel végzett vetés miatt a magvak 30—40 százaléka elpusztulhat, továbbá 10—15 százaléka pedig gyengén indul fejlődésnek és a későbbiek során kipusztul. Ezért a jó talajelökészítés a porhanyós ülepedett és beérett vetőágy, valamint a kifogástalan minőségű vetés a nagy gabonatermések nélkülözhetetlen előfeltétele. Az őszi búza alá végzett talajelőkészítésnek kettős célja van: a vetés idejére gyom- és rögmentes, porhanyós vetőágy előállítása, valamint a talaj beérlelése. Évtizedes tapasztalatok szerint nálunk a termelők jelentékeny része megkésik a vetéssel. Sokszor még novemberben is vetünk. Tapasztalataink pedig azt mutatják, hogy átlagos viszonyok között két-három hetes késés a vetésben mintegy 3 mázsa terméskiesést jelent hektáronként. A vetés időpontja általában befolyásolja a tenyészidő hosszát, ez pedig szorosan összefügg a termés nagyságával. Általában a hosszabb tenyészidejű fajták a bővebben termők, mert testük felépítésére és a terméskifejlődésére több idő áll rendelkezésre. A mi viszonyaink között a korai érésre, tehát a tenyészidő megrövidítésére törekszünk. Ennek az a magyarázata, hogy a tavaszi és nyár eleji időjárás alakulása bizonytalan és az esetek legnagyobb részében arra kell számítani, hogy a nagy meleg és szárazság korábban következik be, ami a növények szakaszos fejlődését nem zavarja. Az őszi gabonánál a vetési idővel befolyásolhatjuk az érést. Tapasztalataink szerint általában a korábban vetett őszi gabonák hamarább be is érnek. A žselízi EFSZ tagjai elhatározták, hogy a második kaszálásból 40 hektár gombosherét meghagynak magnak. Akkor még nem is gondolták, hogy milyen jövedelme lesz belőle a szövetkezetnek. Ez ideig 60 mázsa magot csépeltek ki és minden reményük meg van arra, hogy a negyven hektár mag termése eléri a 100 mázsát. A heremag ára kb. 3000 korona mázsánként, s így a negyven hektárról csaknem 500 ezer korona jövedelme lesz a szövetkezetnek. Amellett az állatok takarmányozására is felhasználhatják a kicsépeit hereszalmát. De egyébként is jói gazdálkodik a zselízi szövetkezet. A kertészetből péidául egész év alatt 100 ezer korona jövedelemre számítottak. Ezt az összeget ez ideig 30.000 koronával túllépték és a jó zöldségtermés alapján arra számítanak, hogy az év végéig további 100 ezer korona jövedelemhez jutnak terven felül. Ez a szép eredmény az összes kertészeti .dolgozóknak, de részben Piesovszky Pál és Bócz Lajos kertészeti csoportvezetők ügyes irányításának köszönhető. A kertészeti csoport »tagjai egyéni munkaversenyben vannak egymással. Jó munkájuk eredménye arra jogosítja fel a szövetkezet valamennyi tagját, hogy bizalommal néznek az évvégi zárszámadások elé. A heremag nagy összeget hoz a közös kasszába, lesz mit osztania a ledolgozott munkaegységekre. Komáromi E., Zselíz. A talajerő fokozása a jövő évi nagyobb termés alapja A trágya kihordását és beszántását teljes erővel kel! folytatnunk, hogy a mélyszántás befejezéséig minden istállótrágya bemunkálására kerüljön. Az istállótrágya termést fokozó hatása akkor a legeredményesebb, ha a trágyázást minél korábban és minél gyorsabban elvégezzük. Ebben az időszakban a talajban élő baktériumok életműködése még erőteljes és az istállótrágyának humusszá alakulását rövid idő alatt tudja elvégezni. ★ ★ ★ A kétütemű aratási kísérletek értékelése A műtrágyák felhasználását és kiszórását a nagyüzemekben és a kisparaszti gazdaságokban úgy kell megszervezni, hogy a legnagyobb termelékenységet és minőségjavító hatást érjünk el vele, ugyanakkor veszteségeikül minél kevesebb költséggel kerüljön a földbe. Szigorú szabályként tartsuk szemelőtt, hogy az ősszel be nem vetett föld egyetlen darabja se menjen őszi mélyszántás nélkül a télbe. Csak bizonyos szikes-, futőhomok- és táptalajokon szántsunk tavasszal. Az őszi mélyszántással növeljük a talaj tápanyagkészletét, javul a talaj fizikai szerkezete és a jó minőségű mélyszántással felület helyett mélységben növeljük termőterületünket. Az idei évadban a szlovákiai kétütemű aratási és cséplési kísérleteket föidműveseink élénk figyelemmel kísérték. Ez az aratási módszer lényegében nem új, hiszen nem is olyan régen még valamennyi földműves a gabonáját először learatta, keresztekbe rakta és a cséplésre a gabona mégszáradása után került sor. A gabonát viaszérésében, tehát nem teljes érettségben aratták, oly állapotban, amikor a szem még nem pergett. Lényegében ugyanez a célja a kétütemű aratásnak is. A kétütemű aratási kísérleteket — mint ahogy azt már több ízben írtuk, — az érsekújvári, tapolcsányi és a poprádi gépállomások dolgozói ideiglenesen megszerkesztett gépekkel végezték. Az érsekújvári gépállomás a helybeli 2. számú szövetkezet 39 hektáros őszi búza dűlőjét választotta a kísérlet céljaira. A föld a határ déli részében fekszik. A növényzetet a kártevők nem támadták meg, a búzaszár átlagos magassága 95,7 cm volt. Egy négyzetméterre átlag 394,7 növény esett. A gabona nem feküdt és a föld sem volt gyomos. Az említett dűlőn 5 hektárt kétütemű aratásra szemeltek ki, három hektárt együtemű arató- és cséplőgép-aratásra, és ugyancsak 3 hektárt kévekötö-géppd arattak. A gépállomás dolgozói 22 százalékos nedvesség mellett 1956. július 17-én viaszérettségű és részben teljes érettségben krzdték meg a rendre való kaszálást. A tapolcsányi gépállomás egy nappal hamarabb, július 16-án. a szem 28,2 százalékos és a szalma 29,4 százalékos nedvessége mellett kezdték el a kísérleti aratást egy 5,5 hektáros dűlőn, szintén háromféleképpen. A gabona kétütemű aratásának első részét, a rendre kaszálásra, átalakított kévekötőgéppel, 1—2 menetsebességgel végezték. A tarló magassága mindkét helyen, tehát Érsekújváron és Tapolcsányban — 15 cm között mozgott. A learatott gabona a föld színétől számítva 15—22 cm magasságban feküdt, tehát alatta szellős térség keletkezett. A szem nedvessége az aratás megkezdésétől számítva Tapolcsányban 5 nap múlva 28,2 százalékról 13,02 százalékra, a szalma nedvessége pedig 29,4 százalékról 15 százalékra csökkent. Érsekújváron a szem 22 százalékos nedvességről 2 nap alatt 15,7 százalékra csökkent. Tekintettel arra, hogy az érsekújvári járásban július 20-án 1,7 mm-es eső esett, a nedvesség 7 százalékkal emelkedett. így tehát végeredményben a szem nedvessége 20 százalékos volt. A szárítás így további két nappal elhúzódott. Mind a két kísérlet a szem és szalma nedvességének nagy eltérését igazolja. Ez, különösen éjjel áll fenn, amikoris néhány százalékos emelkedés is bekövetkezhetik. A gyűjtő-cséplőgép a viszonyokhoz mérten egy és kettes menetsebességgel haladt. Munkaközben kitűnt, hogy a 130 cm-« gyűjtőszerkezet szélessége riern felel meg. A gyűjtőkészülék helyenként alacsony tarló mellett nagy szem veszteséggé! dolgozott. A gabonát részben megsértette. és a szem kipergett. Ez azért történt, mert a gyüjtőberendezés az alacsony tarló miatt nem végezhette el a gabona folyamatos terhelését. A szemveszteség átszámítva egy hektárra, az érsekújvári kétütemű aratásnál 13 6 kg-ot tett ki és összehasonlítva az arató- és cséplőgép munkájával (együtemű aratással) a szemveszteség csak fele volt. Tapolcsányban a szemveszteség 15.02 százalékot tett ki. Ez a kedvezőtlen arány azért keletkezett, mert a gabona túl száraz volt és mindkét esetben a szempergést a gyüjtőszerkezet forgődobja okozta. Megállapították, hogy azokat a gabonaszáiakat, amelyek a földön a menet irányában feküdtek, a gyűjtőszerkezet nem vette fel, ami a gépszerkesztőket tökéletesebb cséplőgépek megszerkesztésére serkentik. A kísérletek bebizonyították, hogy a gabona helyes érettsége mellett, valamint a gyűjtőszerkezet módosításával a szemveszteséget a legalacsonyabb fokra lehet csökkenteni. A kísérleteknél számos érsekújvári szövetkezeti tag is részt vett, akik maguk is ajánlották a kétütemű aratási módszer bevezetését. A szakemberek a kétütemű gabonabetakarítás hiányosságait és eredményeit a következőkben foglalták öszsze: 1. A gyűjtőberendezés szélességét 130 cm-röl 180 cm-re kell szélesíteni. 2. A gyűjtöszerkezetnek sokkal nagyobb teljesítménnyel kell bírnia, ami a menetsebesség jelentékeny emelésével érhető el. 3. A gyűjtőszerkezetet eredetileg szaimagyújtésre készítették. A gabona gyűjtésére a szerkezet magasságát 12—15 cm-el kellene emelni. A gabona gyűjtése így folyamatosan történhetne és a terelés is tökéletesebbé válna. 4. A gyűjtöszerkezettel dolgozó arató-cséplőgépekre nyomjelzőt kell szerelni. 5. Tököiy elvtárs, az érsekújvári gépállomás földm»rnöke láncos terelő készüléket javasol, amely a szállítás feladatát megközelítené. Az új gyűjtőszerkezet elkészítése, valamint a fent említett hiányosságok kiküszöbölése után valószínű, hogy a szemveszteség sokkal kisebb lesz, mint az együtemű arató-cséplőgépeknél. Dél-Szlovákiában a kétütemű betakarítási módszer alkalmazása az együtemű gabonabetakarítással alkalmazva nagyon jól be fog válni, miután a kombájnokat jobban ki tudjuk majd használni. Különösen nagy előnyt jetent a kétütemű betakarítás az elgyomosodott gabonatáblákon, ahol az együtemű aratás és cséplés nem vált be. A kétütemű gabonabetakarítást négy öt nappal hamarabb lehet megkezdeni, mint az együtemű betakarítást. A gabona teljes beérése után azonban át kell térni az együtemű betakarításra, hogy az aratás és cséplés minél hamarabb befejeződjön. A kétütemű betakarítás következtében Dél-Szlovákiában a cséplőszérűk építése jelentős mértékben feleslegessé válik. Az így learatott és elcsépelt gabonát egyenest a raktárakban helyezhetik el. Természetes, hogy így kevesebb munkaerőre lesz szükség, továbbá jelentős mértékben csökkennek a termelési költségek. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a kétütemű aratási kísérleteket másutt is bevezessék. Tökéletesebb gépekkel a szerzett tapasztalatok eddigi felhasználásával még nagyobb eredményeket érhetünk el. D. P. Ha a szakemberek bátrabban szóváteszik az eddig előfordult hiányosságokat, ha harcolnak a helyes agrotechnikai eljárásokért, ha körültekintően ellenőrzik a munkát, a hibákat előbb lehet kijavítani. Itt az ideje, hogy minden szakember fontos feladatához méltóan harcoljon az őszi szántás-vetés minőségének megjavításáért a jövő évi nagyobb termésért. ★ ★ ★ Gépujdonság A brnói II. gépipari kiállítás egyik érdekessége: az HT-1 mintájú téglagyártó-gép. A géppel 440X290X215 mm nagyságú üreges téglát lehet készíteni. Egy ilyen tégla 9 rendes méretű téglának felel meg. Teljesítménye napi 400—500 darab. Egy családi ház építéséhez 2000 ilyen üreges tégla szükséges. Ezt a mennyiséget egy hét alatt el lehet készíteni. A gép ára mindössze: 420 Kés. Az első cukorrépaszállítmány Tőketerebesen A terebesi cukorgyárban kedden, hozták be a cukorgyárba. De folyaamikor a gépi berendezések utolsó matosan érkeznek a vagonok a tőkepróbáját végezték az idei kampány terebesi élelmiszeripari kombinát gaze’ött, megélénkült a gyár épülete. A daságaiból is. Több mint 200 vagon Fejszési Állami Gazdaság dolgozói az cukorrépa vár elszállításra Fejszésről. idei cukorrépa első szállítmányát *
