Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-07 / 40. szám

4 Jralŕtrd Földműves 1956. október 7. Veszteségmentesen takarítsunk be minden őszi növényt Az őszi betakarítási munkáknál fo­kozott gondot kell fordítanunk arra, hogy szorgos munkával megtermelt terményeinket maradéktalanul és veszteség nélkül takarítsuk be és véd­jük meg a megromlástól. Ezt a nép­gazdaság érdeke éppen úgy megkí­vánja, mint a dolgozó parasztság egyéni érdeke. Melyek a feltételei a helyes beta­karításnak? 1. A legjobb aratási idő megválasz­tasz 2. A maradéktalan és a termények eltarthatóságát is szem előtt tartó aratás (szedés, törés, ásás), S. A termények előkészítése a tá­rolásra, 4. A helyes tárolás. Legfontosabb őszi terményeink: a cukorrépa, kukorica, burgonya és nap­raforgó. Ezek veszteség nélküli betakarítását alábbiak figyelembevételével biztosít­hatjuk. CUKORRÉPA Szedés idejét nem az érettségi fo­kozat szabja meg, hanem az az ütem­terv, amelyet az országos érdekek figyelembevételével a termeltető cu­­korgyáriak adnak meg. A szállítás és a gyártás tervszerűsége attól függ, hogy a kitűzött időre átadjuk a ré­pát. A szedésnél ügyeljünk arra, hogy a cukorrépát egészben vegyük ki a föld­ből. Gyökérrészek és egyes répatö­vek ne maradjanak benn, mert az a terméshozamot lényegesen csökkent­­heti. A törött répák hamar romlás­nak indulnak, eltarhatóságuk rosz­­szabb. A kiszedett répát előre megtisz­tított helyre, kupacokba kell hányni, a földtől meg kell tisztítani és még a szedés napján le kell fejelni. A ku­pacokat ne összevissza rakjuk, ha­nem egysorba, mert ezzel megköny­­nyítjük a répahordást. Magunknak és a népgazdaságnak is kárt okozunk, ha a répát mé­lyebben fejeljük le, mint ahogyan az elő van írva. A lefejezett répát, ha nem azonnal adjuk át, estére be kell takarni ré­­paievéllel, fagyveszély esetén földdel. Kocsira rakásnál óvjuk a répát a sé­rülésektől! Gombos villát használ­junk. KUKORICA A törés ideje a teljes érettségben van, amelyben a magvak teljesen ke­mények és körömmel már nem nyom­hatok be. A kukorica törésénél tartsuk szem­­elótt, hogy a szár és a csuha (taka­rólevél) éppen úgy a terméshez tar­tozik, mint a csövek. Ezek veszteség nélküli betakarítása, takarmányala­punkat növeli. A kukoricát ne a régi módon, hé­jastól törjük le, hanem még a szá­rán fosszuk le. Ezt a munkát meg­­könnyíthetjük, ha a takaróleveleket kihegyezett fadarabbal felhasítjuk. Ha saját magunk kukoricájából akarunk a következő évre vetőma­got félretenni, úgy a legjobban fej­lett, lehetőleg kétcsövű tövekről, a legszebb csöveket válogassuk ki erre a célra. A törésnél a fejletlen, érésben visszamaradt, üszögös csöveket válasz­­szűk külön és mielőbb takarmányoz­­zuk fel, mert könnyen romlanak, s ha egészségesek közé kerülnek, azokat is megronthatják. A kukoricaszárat lehetőleg a törés napján vágjuk le, mégpedig közvetle­nül a talaj felszínén. BURGONYA A tavaszi ültetésű burgonyát a tel­jes érésben kell szedni, azaz, amikor a levelek bámulni, elszáradni kezde­nek, a szár könnyen felhúzható és a gumók felhúzásakor a föld alatti száról leválnak* a héj dörzsölésre nem foszlik le. A kiszedett burgonyát azonnal vá­logassuk át. Külön kell szedni az ét­kezési célra szolgáló burgonyát. Ide azokat a gumókat válogassuk ki, amelyek hosszúfajtájú burgonyánál legalább 3,5 cm, gömbölyűfajtajú bur­gonyáknál legalább 4 cm nagyok. A közepes nagyságú gumókat, amelyek vetésre alkalmasak, külön csomókba rakjuk, míg a két cm­­nél kisebb, apró gumókat takarmá­nyozás céljaira használjuk fel és semmi körülmények között ne ke­verjük össze a többivel. A burgonya behordásánál el kell ke­rülni a gumók megsértését. Gombos villát használjunk, és ne tapossunk a burgonyára. A tárolásra kerülő bur­gonya nem lehet nedves (ázott), föl­des, vagy sáros. A téli takarás előtt a burgonyát szellőztetéssel kell lehűteni, hogy át­lagos hőmérséklete +2 és +6 C° kö­zött legyen. A legtöbb hibát a burgonya tárolá­sánál szokták elkövetni. A gumók víztartalma nagy, és élénk lélegzést fejtenek ki. A legtökéletesebb táro­lásnál is 5—8% súlyveszteség követ­kezik be, hibás tárolásnál a veszteség 100%-ig mehet. A tárolás helyes módszere a következő: A burgonya földfeletti prizmában, földfeletti vagy félig földbesüllyesztett, fedett, állandó jellegű veremben, pin­cében vagy raktárban tárolható. A földfeletti burgonyaprizma he­lyét talajvíztől, áradástól, csapadék­víz összefolyásától mentes helyen kell kijelölni oly módon, hogy a prizma egyik vége az uralkodó szél­iránnyal (általában észak-dél) szem­ben álljon. A prizma helyét simára kell egyen­getni, s eltávolítani róla minden nö­vényt. Az állandó jellegű verem helyét a talajfelszín magasabb részein kell ki­jelölni ott, ahol a csapadék (eső, hóié) nem fut össze, és a talajvíz átlagos szintje a talajfelszínnel 3 méterrel alacsonyabb. A verem földbe ásva, vagy a föld felett építhető, mindkét esetben feltöltéssei. A vermet hoszabb tengelyével az uralkodó szél irányá­ban kell elhelyezni. -mm heremagof Negyven hektáron termeltek Elérkezett az őszi búza vetésének egkea'vezőbb ideje Szeptember második felében nem kedvezett az időjárás az őszi árpa és az őszi keveréktakarmányok veté­sének. Ezeknél a növényeknél jelen­tős lemaradás mutatkozik úgyszólván az ország egész területén. Évtizedes tapasztalatok szerint október 1—11. között van a búzavetés legkedvezőbb ideje. Ezért az állami gazdaságok, a szövetkezetek és az egyénileg gazdál­kodó parasztok legfontosabb feladata, hogy az előttünk álló két hét alatt az őszi árpa és az őszi keveréktakarmá­nyok vetésének teljes befejezése mel­lett minél nagyobb területen elvégez­zék legfontosabb kenyérgabonane­müknek, a búzának, vetését. A múlt év tapasztalatai is megmu­tatták. hogy azokban a gazdaságok­ban, ahol a helyi adottságoknak meg­felelően a kedvező időjárást kihasz­nálva a rendelkezésre álló erők tel­jes felhasználásával a legkedvezőbb időben vetettek, — ott mindenütt megmutatkozott az idejekorán végzett vetés termésfokozó hatása. Nem lehet tudni, hogy október vé­gén vagy november elején nem for­dul-e az időjárás nagymértékben esős­re, vagy nem következik-e bő olyan szárazsági periódus, gmi veszélyezteti az őszi növények vetéséhez szükséges munkák jó minőségét. Ezért a követ­kező napokban nincs fontosabb fel­adat, mint a jövő évi nagyobb ter­més a tjőséges kenyér biztosítása. Még nem értük el azt, hogy vetés­forgóinkat úgy tudjuk beállítani, hogy a kapásnovénýek ne kerüljenek őszi vetés alá, ezért az őszi vetés sikeres befejezéséért feltétlenül meg kell gyorsítanunk az őszi betakarítás üte­mét. Különösen a kukorica betakarí­tása két szempontból is fontos az egyik az, hogy a földet mielőbb te­gyük szabaddá az elkövetkezendő ta­lajmunkák számára, a másik, hogy minden órai késedelem a kukorica­szár romlását idézi elő. Szinte órán­ként meg lehet állapítani, a kukorica­szár minőségének romlását. De a kukoricaszár betakarítása mellett te­gyünk meg mindent a napraforgó, a burgonya és a cukorrépa gyors be­takarítása érdekében is. Fejezzük be az őszi vetéshez szükséges talajelőkészítési munkákat A rögös, be nem érett talajban a helytelenül beállított vetőg épekkel végzett vetés miatt a magvak 30—40 százaléka elpusztulhat, továbbá 10—15 százaléka pedig gyengén indul fejlő­désnek és a későbbiek során kipusz­tul. Ezért a jó talajelökészítés a por­­hanyós ülepedett és beérett vetőágy, valamint a kifogástalan minőségű ve­tés a nagy gabonatermések nélkülöz­hetetlen előfeltétele. Az őszi búza alá végzett talajelőkészítésnek kettős cél­ja van: a vetés idejére gyom- és rög­mentes, porhanyós vetőágy előállítása, valamint a talaj beérlelése. Évtizedes tapasztalatok szerint ná­lunk a termelők jelentékeny része megkésik a vetéssel. Sokszor még no­vemberben is vetünk. Tapasztalataink pedig azt mutatják, hogy átlagos vi­szonyok között két-három hetes késés a vetésben mintegy 3 mázsa termés­­kiesést jelent hektáronként. A vetés időpontja általában befo­lyásolja a tenyészidő hosszát, ez pe­dig szorosan összefügg a termés nagyságával. Általában a hosszabb tenyészidejű fajták a bővebben ter­mők, mert testük felépítésére és a terméskifejlődésére több idő áll ren­delkezésre. A mi viszonyaink között a korai érésre, tehát a tenyészidő megrövidítésére törekszünk. Ennek az a magyarázata, hogy a tavaszi és nyár eleji időjárás alakulása bizonytalan és az esetek legnagyobb részében arra kell számítani, hogy a nagy meleg és szárazság korábban következik be, ami a növények szakaszos fejlődését nem zavarja. Az őszi gabonánál a ve­tési idővel befolyásolhatjuk az érést. Tapasztalataink szerint általában a korábban vetett őszi gabonák hama­rább be is érnek. A žselízi EFSZ tagjai elhatározták, hogy a második kaszálásból 40 hek­tár gombosherét meghagynak mag­nak. Akkor még nem is gondolták, hogy milyen jövedelme lesz belőle a szövetkezetnek. Ez ideig 60 mázsa magot csépeltek ki és minden remé­nyük meg van arra, hogy a negyven hektár mag termése eléri a 100 má­zsát. A heremag ára kb. 3000 korona mázsánként, s így a negyven hek­tárról csaknem 500 ezer korona jö­vedelme lesz a szövetkezetnek. Amel­lett az állatok takarmányozására is felhasználhatják a kicsépeit hereszal­mát. De egyébként is jói gazdálkodik a zselízi szövetkezet. A kertészetből péidául egész év alatt 100 ezer ko­rona jövedelemre számítottak. Ezt az összeget ez ideig 30.000 koronával túllépték és a jó zöldségtermés alap­ján arra számítanak, hogy az év vé­géig további 100 ezer korona jöve­delemhez jutnak terven felül. Ez a szép eredmény az összes kertészeti .dolgozóknak, de részben Piesovszky Pál és Bócz Lajos kertészeti csoport­vezetők ügyes irányításának köszön­hető. A kertészeti csoport »tagjai egyéni munkaversenyben vannak egy­mással. Jó munkájuk eredménye ar­ra jogosítja fel a szövetkezet vala­mennyi tagját, hogy bizalommal néz­nek az évvégi zárszámadások elé. A heremag nagy összeget hoz a közös kasszába, lesz mit osztania a ledolgo­zott munkaegységekre. Komáromi E., Zselíz. A talajerő fokozása a jövő évi nagyobb termés alapja A trágya kihordását és beszántását teljes erővel kel! folytatnunk, hogy a mélyszántás befejezéséig minden is­tállótrágya bemunkálására kerüljön. Az istállótrágya termést fokozó hatása akkor a legeredményesebb, ha a trá­gyázást minél korábban és minél gyorsabban elvégezzük. Ebben az idő­szakban a talajban élő baktériumok életműködése még erőteljes és az is­tállótrágyának humusszá alakulását rövid idő alatt tudja elvégezni. ★ ★ ★ A kétütemű aratási kísérletek értékelése A műtrágyák felhasználását és ki­szórását a nagyüzemekben és a kis­paraszti gazdaságokban úgy kell meg­szervezni, hogy a legnagyobb terme­lékenységet és minőségjavító hatást érjünk el vele, ugyanakkor veszteség­eikül minél kevesebb költséggel ke­rüljön a földbe. Szigorú szabályként tartsuk szem­­előtt, hogy az ősszel be nem vetett föld egyetlen darabja se menjen őszi mélyszántás nélkül a télbe. Csak bi­zonyos szikes-, futőhomok- és tápta­lajokon szántsunk tavasszal. Az őszi mélyszántással növeljük a talaj táp­anyagkészletét, javul a talaj fizikai szerkezete és a jó minőségű mély­szántással felület helyett mélységben növeljük termőterületünket. Az idei évadban a szlovákiai két­ütemű aratási és cséplési kísérleteket föidműveseink élénk figyelemmel kí­sérték. Ez az aratási módszer lénye­gében nem új, hiszen nem is olyan régen még valamennyi földműves a gabonáját először learatta, keresztek­be rakta és a cséplésre a gabona még­­száradása után került sor. A gabo­nát viaszérésében, tehát nem teljes érettségben aratták, oly állapotban, amikor a szem még nem pergett. Lé­nyegében ugyanez a célja a kétüte­mű aratásnak is. A kétütemű aratási kísérleteket — mint ahogy azt már több ízben írtuk, — az érsekújvári, tapolcsányi és a poprádi gépállomások dolgozói ideig­lenesen megszerkesztett gépekkel vé­gezték. Az érsekújvári gépállomás a helybeli 2. számú szövetkezet 39 hek­táros őszi búza dűlőjét választotta a kísérlet céljaira. A föld a határ déli részében fekszik. A növényzetet a kártevők nem támadták meg, a búza­­szár átlagos magassága 95,7 cm volt. Egy négyzetméterre átlag 394,7 növény esett. A gabona nem feküdt és a föld sem volt gyomos. Az említett dűlőn 5 hektárt két­ütemű aratásra szemeltek ki, három hektárt együtemű arató- és cséplő­gép-aratásra, és ugyancsak 3 hektárt kévekötö-géppd arattak. A gépállo­más dolgozói 22 százalékos nedvesség mellett 1956. július 17-én viaszérett­­ségű és részben teljes érettségben krzdték meg a rendre való kaszálást. A tapolcsányi gépállomás egy nappal hamarabb, július 16-án. a szem 28,2 százalékos és a szalma 29,4 százalé­kos nedvessége mellett kezdték el a kísérleti aratást egy 5,5 hektáros dű­lőn, szintén háromféleképpen. A gabona kétütemű aratásának el­ső részét, a rendre kaszálásra, átala­kított kévekötőgéppel, 1—2 menetse­bességgel végezték. A tarló magassá­ga mindkét helyen, tehát Érsekújvá­ron és Tapolcsányban — 15 cm között mozgott. A learatott gabona a föld színétől számítva 15—22 cm magas­ságban feküdt, tehát alatta szellős térség keletkezett. A szem nedvessége az aratás megkezdésétől számítva Ta­polcsányban 5 nap múlva 28,2 szá­zalékról 13,02 százalékra, a szalma nedvessége pedig 29,4 százalékról 15 százalékra csökkent. Érsekújváron a szem 22 százalékos nedvességről 2 nap alatt 15,7 százalékra csökkent. Tekintettel arra, hogy az érsekújvári járásban július 20-án 1,7 mm-es eső esett, a nedvesség 7 százalékkal emel­kedett. így tehát végeredményben a szem nedvessége 20 százalékos volt. A szárítás így további két nappal el­húzódott. Mind a két kísérlet a szem és szal­ma nedvességének nagy eltérését iga­zolja. Ez, különösen éjjel áll fenn, amikoris néhány százalékos emelkedés is bekövetkezhetik. A gyűjtő-cséplőgép a viszonyokhoz mérten egy és kettes menetsebesség­gel haladt. Munkaközben kitűnt, hogy a 130 cm-« gyűjtőszerkezet széles­sége riern felel meg. A gyűjtőkészülék helyenként alacsony tarló mellett nagy szem veszteséggé! dolgozott. A gabonát részben megsértette. és a szem ki­pergett. Ez azért történt, mert a gyüjtőberendezés az alacsony tarló miatt nem végezhette el a gabona fo­lyamatos terhelését. A szemveszteség átszámítva egy hektárra, az érsekújvári kétütemű aratásnál 13 6 kg-ot tett ki és össze­hasonlítva az arató- és cséplőgép munkájával (együtemű aratással) a szemveszteség csak fele volt. Tapol­csányban a szemveszteség 15.02 szá­zalékot tett ki. Ez a kedvezőtlen arány azért keletkezett, mert a ga­bona túl száraz volt és mindkét eset­ben a szempergést a gyüjtőszerkezet forgődobja okozta. Megállapították, hogy azokat a gabonaszáiakat, ame­lyek a földön a menet irányában fe­küdtek, a gyűjtőszerkezet nem vette fel, ami a gépszerkesztőket tökélete­sebb cséplőgépek megszerkesztésére serkentik. A kísérletek bebizonyítot­ták, hogy a gabona helyes érettsége mellett, valamint a gyűjtőszerkezet módosításával a szemveszteséget a legalacsonyabb fokra lehet csökken­teni. A kísérleteknél számos érsekújvári szövetkezeti tag is részt vett, akik maguk is ajánlották a kétütemű ara­tási módszer bevezetését. A szakemberek a kétütemű gabona­­betakarítás hiányosságait és eredmé­nyeit a következőkben foglalták ösz­­sze: 1. A gyűjtőberendezés szélességét 130 cm-röl 180 cm-re kell szélesí­teni. 2. A gyűjtöszerkezetnek sokkal na­gyobb teljesítménnyel kell bírnia, ami a menetsebesség jelentékeny emelé­sével érhető el. 3. A gyűjtőszerkezetet eredetileg szaimagyújtésre készítették. A gabo­na gyűjtésére a szerkezet magasságát 12—15 cm-el kellene emelni. A ga­bona gyűjtése így folyamatosan tör­ténhetne és a terelés is tökéletesebbé válna. 4. A gyűjtöszerkezettel dolgozó ara­tó-cséplőgépekre nyomjelzőt kell szerelni. 5. Tököiy elvtárs, az érsekújvári gépállomás földm»rnöke láncos terelő készüléket javasol, amely a szállítás feladatát megközelítené. Az új gyűjtőszerkezet elkészítése, valamint a fent említett hiányossá­gok kiküszöbölése után valószínű, hogy a szemveszteség sokkal kisebb lesz, mint az együtemű arató-cséplőgépek­nél. Dél-Szlovákiában a kétütemű beta­karítási módszer alkalmazása az egy­ütemű gabonabetakarítással alkalmaz­va nagyon jól be fog válni, miután a kombájnokat jobban ki tudjuk majd használni. Különösen nagy előnyt je­­tent a kétütemű betakarítás az elgyo­mosodott gabonatáblákon, ahol az egy­ütemű aratás és cséplés nem vált be. A kétütemű gabonabetakarítást négy öt nappal hamarabb lehet megkezdeni, mint az együtemű betakarítást. A gabona teljes beérése után azonban át kell térni az együtemű betakarí­tásra, hogy az aratás és cséplés mi­nél hamarabb befejeződjön. A kétütemű betakarítás következ­tében Dél-Szlovákiában a cséplőszérűk építése jelentős mértékben felesleges­sé válik. Az így learatott és elcsépelt gabonát egyenest a raktárakban he­lyezhetik el. Természetes, hogy így kevesebb munkaerőre lesz szükség, továbbá jelentős mértékben csökken­nek a termelési költségek. Feltétlenül szükséges azonban, hogy a kétütemű aratási kísérleteket másutt is beve­zessék. Tökéletesebb gépekkel a szer­zett tapasztalatok eddigi felhasználá­sával még nagyobb eredményeket ér­hetünk el. D. P. Ha a szakemberek bátrabban szóvá­­teszik az eddig előfordult hiányossá­gokat, ha harcolnak a helyes agro­technikai eljárásokért, ha körültekin­tően ellenőrzik a munkát, a hibákat előbb lehet kijavítani. Itt az ideje, hogy minden szakember fontos fel­adatához méltóan harcoljon az őszi szántás-vetés minőségének megjaví­tásáért a jövő évi nagyobb termés­ért. ★ ★ ★ Gépujdonság A brnói II. gépipari kiállítás egyik érdekessége: az HT-1 mintájú tégla­­gyártó-gép. A géppel 440X290X215 mm nagyságú üreges téglát lehet ké­szíteni. Egy ilyen tégla 9 rendes mé­retű téglának felel meg. Teljesítmé­nye napi 400—500 darab. Egy családi ház építéséhez 2000 ilyen üreges tégla szükséges. Ezt a mennyiséget egy hét alatt el lehet készíteni. A gép ára mindössze: 420 Kés. Az első cukorrépaszállítmány Tőketerebesen A terebesi cukorgyárban kedden, hozták be a cukorgyárba. De folya­­amikor a gépi berendezések utolsó matosan érkeznek a vagonok a tőke­­próbáját végezték az idei kampány terebesi élelmiszeripari kombinát gaz­­e’ött, megélénkült a gyár épülete. A daságaiból is. Több mint 200 vagon Fejszési Állami Gazdaság dolgozói az cukorrépa vár elszállításra Fejszésről. idei cukorrépa első szállítmányát *

Next

/
Thumbnails
Contents