Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-30 / 39. szám

A szocialista faluért!

Földműves

A FÖLDMŰVELÉSÜGYI

ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA

Bratislava, 1956. szeptember 30.

Ára 40 fillér

VII. évfolyam 39. szám

Minden rajtunk múlik

Vitát indítunk

Hogyan biztosítsunk bő takarmányalapot?

A múlt pénteken, szeptember 21-én ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága, amely az őszi munkák biztosításáról tárgyalt. Michal Chudík elvtárs Mező- és Erdőgazdasági megbízott hangsúlyozta, hogy a jobb munkaszervezésnek köszönhető, hogy a nyári munkákat időben és minden nagyobb zökkenő nélkül sikeresen befejeztük. Ennek a tanulságnak pedig most, az őszi munkák folyamán óriási jelentősége van. A gépállomásokon elegendő terménybetakarítő gép van, melyek helyes kihasználásától függ az őszi munkák sikere. A szervezésen, az embereken múlik minden. Nem mástól, csupán tőlünk függ, hogy idejében födél alá kerüljenek az őszi termények és dús kalászt érleljen jövőre a föld. Erre pedig most kell gondolnunk, amikor az őszi munkák illetve az őszi vetésnek legfőbb időszakában járunk.

Sokhelyütt főleg a déli körzetekben azzal érvelnek a szövetkezetek és a gépállomások dolgozói, hogy a nagy szárazság akadályozza a munkálatokat, különösen a szántást és a vetést. Tagadhatatlan, hogy a szárazság némileg csökkenti a legfontosabb őszi munkák menetét, de az évek számtalan hasznos tapasztalata, az emberek igyekezete és tettrekészsége kiegyensúlyozza a kedvezőtlen időjárás következményeit. Szeptember elején is ssárazság volt, de a nagysárói szövetkezetben már akkor megtrágyáztak és leszántottak 100 hektár földet búza és őszi keverékek alá. És ha ott lehetett, akkor lehet máshol is. Elég ha figyelembe vesszük, hogy szeptember 20-ig közel 40 ezer hektáron végeztük el a vetőszántást és .lő ezer hektárral több őszi kalászost vetettünk el mint a múlt év ugvanezen időszakában. Ez a tény mindennél világosabban igazolja azt az állítást, hogy minden az emberen múlik.

Köztudomású, hogy a második ötéves terv folyamán milyen arányban kell emelni a növénytermesztést, illetve a hektárhozamokat. E feladatok egy részét már most az ősz folyamán kell megvalósítanunk. Miért értek el 29,56 mázsás hektárhozamot búzából a tanyi szövetkezetben? Azért, mert jól előkészített talajba vetették a magot október első napjaiban. Érdeke-e minden termelőnek, minden szövetkezeti tagnak, hogy a jövő évben jobb legyen a termés? Érdeke, mert akkor több lesz a szövetkezetnek, meg a tagoknak is. Pártunk politikai irányvonala a szövetkezetek fejlesztése és gazdasági megszilárdítása. Ügy kell hát tekinteni a korai vetést, mint a párt saját érdekünkbe reánk rótt feladatainak teljesítését. Nem másnak, hanem önmagunknak igyekszünk, magunknak szántunk-vetünk és a bő terméssel is a mi kamránk lesz tele a jövő évben, és a dolgozó népnek is több jut.

Nem szabad, hogy a szárazság, a kedvezőtlen időjárás befolyásolja, esetleg meglassítsa az őszi munkák menetét. Még csak a kezdet kezdeténél tartunk, a gépállomások alig 50 százalékra teljesítették e hónap 25.-ig a szántási és a vetési tervet. Az állami gazdaságok szlovákiai méretben a rozsnak 80, a búzának 15, a takarmánykeverékeknek pedig 70 százalékát vetették el.’ Hasonló a helyzet a szövetkezetekben is, sőt még rosszabb, mert az őszi takarmánykeverékek vetésével alig 40 százaléknál tartanak. Ezen változtatni kell mielőbb, a jövő évi takarmányalapról most kell gondoskodni. Erre megvan minden lehetőség, hiszen a gépállomások nagyteljesítményű gépekkel rendelkeznek és a betakarítás mellett a vetést is képesek elvégezni agrotechnikai határidőre Államunk százmilliókat áldoz a gépállomások felszerelésére, hogy megkönnyítse a földművesek munkáját. A kukoricakombájnok után éjszaka már mehet az eke, október első napjaiban pedig a vetőgép. Szántás után várni kell, legalább 10 napot a

(Folytatás a 2. oldalon)

Egy régi népi mondás azt tartja, hogy száján fejik a tehenet. Bizony sok igazság rejlik e bölcs mondásban. Azzal nem sokra mennénk, ha jó teheneink lennének, de nem adnánk meg nekik azt, amire szükségük van. Ha több tejet, vajat és húst akarunk termelni, több takarmányra van szükségünk. Szívügye tehát minden mezőgazdasági dolgozónak, hogy a növénytermesztés emelésére nagyobb gondot fordítson, hogy minél ;öbb takarmányt nyerjünk a földekről.

Szeptember 18-án jelent meg először a kukoricakombájn a peredi szövetkezet földjein. A gépállomás legjobb szakemberei mind ott voltak, hogy ha valami hiba történik, azt mindjárt elhárítsák. A szövetkeze tesek is szép számban megjelentek a kukoricaföldön, de nemcsak Peredről, hanem a szomszédos falvakból is.

Első nap csak 4 órát dolgoztak az új géppel, de ezalatt a rövid idő alatt is két hektáron elvégezte a nagy munkát. Levágta a szárat, letörte és kifosztotta a csöveket és a szárat még fel is aprította. Egy tehergépkocsi és egy lovaspótkocsi hordta a szecskát a silógpdörbe, a kifosztott csöveket pedig egy másik lovaspótkocsi a tárolóhelyre.

A kukoricakombájn bevált. Nagyon szépen dolgozott a négyzetesen vetett kukoricában. Nyolc centis tarlót hagyott és a csövek 90 százalékát teljesen kifosztotta.

— Kisebb tarlót is hagyhattunk volna — mondta Petro István, szerelő és kombájnos — de ezt azért nem tettük, hogy ha kezdetkor rövidebbet vágunk és később valami okból hoszszút, akkor azt mondják, hogy felületes munkát végzünk. Ezután legalább 5-6 cm-re vágjuk a tarlót s csak ott hagyjuk olyan hosszaira, mint az első nap. ahol egyenetlen a föld. ___

Sebák János, a zsigárdi szövetkezet elnöke. Kovács János, a peredi szö-A kassai járás legfiatalabb szövetkezetében Eszkároson a napokban kezdték meg az első közös munkát. A földek egybeszántása után hozzáfogtak az őszi vetéshez. Hét hektárnyi területet rozzsal, 5 hektárt pedig őszi takarmánykeverékkel vetettek be. Az őszi szántás-vetés mellett a műtrágyák beszerzéséről sem feledkeztek meg és idejében beszerezték az ősziek alá ''ükséges mennyiséget.

A szövetkezet valamennyi tagja nagy lelkesedéssel kapcsolódott be az

Sok szövetkezetben, állami gazdaságban és egyéni gazdaságban megértették mit is jelent tulajdonképpen a bő takarmányalap. Sajnos azonban

nem mindenütt fordítanak rá kellő

gondot. A hibák eredete többféle.

Egyesek nem rendelkeztek kellő szakismeretekkel és tapasztalatokkal és a szervezési téren is hiányosságok voltak Ennek következtében bizonyos

hiányosságok adódtak elő. Ezeket a

(Folytatás a 5. oldalon)

vetkezet elnökéhez ezzel a kéréssel fordult:

— Engedjétek át nekünk legalább egy hétre azt a masinát. Hamar elvégeznénk a törést, utána a szántást és a vetést is. Búzát szeretnénk vetni a kukoricaföldbe.

— Mi is eképp gondolkozunk. A kombájn után ekét, eke után vetőt viszünk a kukoricaföldre. Ha már itt van a gép, végezze el előbb a mi munkánkat és azután nem bánom . . . Legyen a tietek a kombájn. De mig a törést el nem végezzük, addig szó sem lehet róla.

A vágsellyei gépállomásnak csak két kombájnja van. Egyik a peredi brigádon, a másik Deákiban dolgozik. A traktorosok még jobban iparkodnak a munkával mint eddig, mert a szövetkezetesek sürgetik a törést, szeretnék minél előbb a silózást, és a vetést is elvégezni. De nem lesz baj a gépek miatt. Iparkodnak a perediek, hogy a szomszédos szövetkezetek ne várjanak sokáig a kukoricakombájnra. A tariót mindjárt leszántják, hogy elegendő nedvesség maradjon a magágyban. Három lánctalpas traktor szánt éjjel-nappal. A DT-vei Horváth Mihály és Malik Pál, a KD-vel Takács Atilla, Bácsik András, a super Zetor 35-össel pedig két új traktoros dolgozik. Ahol egy nap még kukorica volt, másnap már szántják és vetik a földet. Azt mondják, hogy a kukoricakombájn aranyat ér.

Cs. J.

első közös munkába. Bizonyosra vehető, hogy lelkesedésük tovább fokozódik és szorgalmas munkájukkal megszerzik a falu többi egyénileg dolgozó parasztját is a szövetkezetnek. Az első közös munkában különösen igyekeznek, mert szeretnék bebizonyítani a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. Közösen jobban halad a munka és nem kétséges, hogy a mérleg Eszkároson is a szövetkezet javára billen. I. S., Kassa

A szenei szövetkezet 25 hektáron termelt burgonyát. A takarmányozásra szánt krumplit prizmákba rakják, jól leföldelik, nehogy a fagyok kárt tegyenek benne.

Bevált a kukoricako^ibájn

Az első közös vetés

Csodálatos az ész varázsa. Az erdőben ritkulni kezd a fák koronája, a földön^pedig egyre vastagabb a puha lombszőnyeg. — A gyümölcsfák incselkedve kínáljak édes termésüket, a hegyek szetíd lejtőin pedig felcsendül a szüretelő lányok kacaja. Mézédes a szőlő, de még annál is édesebb a szedőlányok mosolya. Jó szőlőtermés van ebben az évben, megtelnek a hordók a mámorító itallal, vidám lesz a farsang. Felvételünk a hetényi szőlőhegyen készült, ahol régen volt már ilyen jó szőlőtermés.

A csehszlovák-német barátság hete

Az az őszinte barátság és szoros együttműködés, mely a Német Demokratikus Köztársaság és köztársaságunk között fennáll, napjainkban fényes ünnepségekben nyilvánul meg. Most zajlanak le a csehszlovák-német barátság hetének ünnepi eseményei, melynek jelszava „a német néppel való barátság elősegíti az európai béke és biztonság biztosítását“. A béke és a biztonság népünknek és az összes szocializmust építő embereknek legidőszerűbb életkérdése: Európában pedig ez a kérdés elválaszthatatlanul összefügg a német nép politikai állásfoglalásával. Ma már nyilvánvaló, hogy a szomszédos német nép egyrésze a Német Demokratikus Köztársaság polgársága, a héke és a szocializmus táborában van és szakított az évszázados agresszív imperialista politikai irányzattal. — A Német Demokratikus Köztársaság külpolitikája a népek barátságát szolgálja és a csehszlovák néppel való kapcsolatai minden téren a két nép testvéri szövetségéi és ezzel az európai biztonságot "rösíti.

Énnek a szövetségnek és baráti együttműködésnek az elmélyítését és megerősítését szolgálja a csehszlováknémet barátság hete is, mely folyó hó 24-én nyílt meg ünnepélyes keretek között Prágában. A Smetana ter-' met ezen alkalommal társadalmi éle-’ tünk képviselői és Prága polgársága szinültig megtöltötte. A német küldöttség vezetője prof. Corness, a Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontjának elnöke az ünnepségen nagy hatású beszédet mondott, melyben lelkes és szívélyes szavakkal adott kifejezést a német nép baráti érzelmeinek. „Voltak idők — mondotta prof. Corness, — mikor nemzeteink közti barátságos viszonyt megmérgezték. Ma ez már másképpen van. Köztársaságunk polgárai nevében kijelenthetem, hogy minden bűnt jóvá akarunk tenni, melyet a szomszédos népék ellen elkövettünk. Nem fog többé megismétlődni az, ami megtörtént. Lidice figyelmeztető jel mindkét nemzet számára. A csehek, szlovákok és németek barátok és ezt a barátságot többé senki sem szakíthatja szét“.

Prof. Corness beszédéi kultúrműsor követte, melyen a dresdeni főiskola és a Csehszlovák Állami Népi Együttes lépett fel.

Д nemzetgyűlés jóváhagyta a 46 órás munkaidőre vonatkozó törvényt

A Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése 13. plenáris ülését Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A munkaidő lerövidítésére vonatkozó törvény kormányjavaslatát

E. Toman képviselő ismertette. Ezután öt képviselő szólt hozzá a javaslathoz.

J. Sommer többek között rámutatott a rövidebb munkaidő bevezetésének egyik legnagyobb nehézségére, a folyamatos közlekedés biztosítására.

ahol meg kell szüntetni a munkaeróhullámzást.

A. Lecka akadémikus képviselő különösen azt a körülményt értékelte, hogy a főiskolákról szóló új törvényjavaslat alapján az összes főiskolák igazgatását az Iskola és Kulturális ügyek Minisztériumának egységes irányítására bízzák.

Anežka Hodinová-Spurná elvtársnö

A sárföi szövetkezetben ezer csirkét, 350 pulykát és 400 kacsát tenyésztenek. A kacsákat Janco Margit gondozza és ebben az évben 14 300 kacsatojást szállított el a környékbeli keltetőkbe.

„Nem lenne helyes — mondotta - az alkalmazottak egyharmadát váratni a vonatösszeköttetésre olymódon, hogy a törvény által lerövidített munkaidőt várakozással töltsék. A közlekedésügyi minisztérium bizonyára megtalálja a probléma megoldásának módját.”

J. Maiina képviselő a szlovák nép nevében üdvözölte a törvény ja vae'.a tot és kijelentette, hogy a 46 órás munkahétnek minden szakaszon érvényesülnie keli, különösen a bányászatban.

beszámolójából

A nemzetgyűlés elnöksége a nemzetgyűlés legutlbbi plenáris ülése óta egyszer ült össze éspedig 1956. szeptember 2ú an.

Ezen a gyűlésen a nemzetgyűlés elnöksége megtárgyalta és jóváhagyta a nemzetgyűlés elnöksége törvényerejű rendeletének kormányjavaslatát, mellyel megvál-