Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-30 / 39. szám

1956. szeptember 30. Indonézia kormányküldöttsége hazánkban ISMERD MEG HAZÁDAT Ahol a párt bölcsője ringott... A nyáron hollandusokkal utaztam haza a Tátrából. A Zuldertó egyhangú vidékéhez í jkott derék idegenek alig tudtak betelni a Vágvölgy festői szép­ségével. A vasúti pályatest két olda­lán fenyő-el borított hegyoldalak nyúltak az égbe, oly közel, hogy ózonos illatuk becsapott a gyorsvo­nat! Tülke ablakán. Rózsahegy után az egyik utas felkiáltott: ez aztán iga­zán szép völgykatlan! Itt nem két, de négy oldalról zárnak minket körül a hegyek. — A vonat ekkor egyet zökkent, majd megállt, s kedves fa­­faragványos vasúti állomás peremén mosolygott felénk a felirat: Ľubochňa. Ha pedig az utasok megszakították v dna útjukat, mint én, — még azt is megállapíthatták volna, hogy a lubochňai völgy három további völgy­be folytatódik, s hogy Ľubochňa nem­csak a Vágvölgy, de talán a termé­szeti szépségekben gazdag Szlovákiá­nak is egyik legkisebb pontja. Szinte felkínálja magát ez a völgy üdülőtelepnek. Mégis 1893-ig tartott, míg megvalósult. Addig csak egy kis vágvölgyi falu húzódott meg itt Hubová néven. Ettől 3 kilométerre van a fürdőtelep, mely 1893 után indult fejlődésnek a magyar arisz­tokrácia nagy fényűzése következté­ben. .. . Napjuk azonban végérvénye­sen leáldozott. A nyaralót birtokába vette a nép, mely azt kérges tenye­rével építette. Ľubochňa a felszaba­dulás óta a dolgozók széles tömegei­nek gyógyhelye: a bazedovosok és cukorbajosok Mekkája. Bár Lubochňát hivatalosan is für­dőnek hirdeti a tábla, hidegvízgyógy­intézetén, és strandján kívül más fürdő itt nincs, annál több a villa és az üdülő. A telep központját az endo­krinológiai intézet képezi, mely télen­­nyáron üzemben van. A cukor- és pajzsmirigyzavarokon túl még sok más bajt gyógyíthatnak itt. Az inté­zetben mindenütt tisztaság és csönd fogadott bennünket. Itt valóban a makarovi kórház módszerével: a csenddel is gyógyítanak. Kérdéseinkre dr. Stanik elmondotta, hogy az intézet ma már európai hírű gyógyhely és híres arról, hogy a be­teg csak akkor kerül el innen, ha már meggyógyul. Él. is. marad itt a cukrosok „hippó“-ja. Az eredmé­nyek néh» meglepőek. Volt eset, ami­kor egy beteg 7 hónap alatt 60 kilót fogyott. Ezután az étterembe látogatunk el, ahol elbeszélgetünk a páciensekkel. Sokan vannak itt Csehországból, de még a szomszédos Magyarországról is, — Mindnyájan megelégedettek és boldogok. Ezután a Kollár-házat kerestük fel A főbejárat mellett táblát vettünk észre felirattal, amely elmondotta, hogy ebben a házban határozták el 1921. január 16-án a szlovákiai pro­letariátus elhivatott képvislői, hogy a cseh országrészek proletariátusával együtt megalakítsák a nemzeti törté­nelem ledicsöbb pártját, Csehszlovákia Kommunista Pártját és itt határozták el, hogy belépnek a nagy Lenin ala­pította Kommunista Internacionáléba. Ľubochňa tehát nemcsak szanatóriu­máról híres, de arról is, hogy itt ringott a kommunista’ párt bölcsője. Václav Kopecký: A CSKP harminc éve című könyvében úgy jegyzi fel az 1921-es esztendőt, mint a párt meg­teremtőjét. „Ez Lubochňán kezdődött“ — írja könyvében — „1921 január 16-án tartotta itt meg a szlovákiai marxista baloldal összejövetelét, me­lyen megjelent Szlovákia szociálde­mokrata pártjának abszolút többsége. A lubochňai összejövetel — melynek fő szervezői Marek Culen, František Kubáé, Ludevít Benada és más elv­társak voltak — megszavazta a kom­munista internacionále 21. pontjának elfogadását. Elhatározták a szlovákiai szociáldemokrata baloldal, mint a kommunista párt alapjának szervezeti megalakítását és megadták a jelet, hogy a szlovák és a magyar munkás­ság nemzetközi síkon egyesüljön.“ — Václav Kopecký az összejövetellel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a szlovákiai fórradalmi szellemre nagy hatással volt a Magyar Tanács­köztársaság és a vele kapcsolatban Eperjesen megalakult Szlovák Tanács­­köztársaság. (Folytatás az 1. oldalról) vetéssel, mert a laza talajban gyenge gyökeret ver a mag. S hogy időben és pihent, tömöttebb talajba vethes­sünk, a szántást kell leginkább szor­galmazni. Ahol elő van készítve a ta­laj, ott már ügyesen végeznek a ve­tőgépek. Még egy igen fontos dolgot kell fi­gyelembe venm az őszi vetésnél: a műtrágya termést fokozó hatását. A párkányi szövetkezetben tavaly 15-16 mázsás volt a hektárhozam búzából. Ebben az évben viszont 22,17 mázsát takarítottak be hektáronként, mert tavaly ősszel időben vetettek és min­den hektárra három mázsa műtrágyát szórtak. Ma már nem probléma a műtrágya beszerzése, minden nemze­ti bizottságon felvilágosítják az ér­deklődőt arról, hogy milyen úton­­módon lehet beszerezni. Élni kell hát a lehetőséggel, fokozni kell a talaj A lubochňai konferencián a cseh Iván Olbracht tartotta meg a beszá­molót, a német munkásságot Kreibich elvtárs, a magyar munkásságot Stei­ner Gábor elvtárs képviselte. A lu­bochňai összejövetelen résztvettek Bacílek, Schiffel, Fidlik és más elv­társak. Természetes a burzsoázia megérezte a veszélyt, mit jelent a 21 pont elfogadása és Skyčák rózsa­hegyi kormánybiztos az előre Luboch­­ňára rendelt csendőrökkel oszlatta szét a gyűlést. Sokan megsebesültek és még éjszaka is csendőrök hajszol­ták a menekülőket a lubochňai he­gyekben, de már későn. A kommu­nista párt megalakult, mely azóta győzelemre vezette a munkásosztályt. Ľubochňa pompás sétányai között megfigyeltem egy virágágyat. Csupa kövirózsából állott. A virágágy köze­pébe vérvörös ötágú csillagot vará­zsolt a kertész hálából azoknak, akik a dolgozó néppel karöltve új hazát teremtettek. A strečnói vár mellett új emlékmű emelkedik a magasba,;' A kegyelet ál­lította az elesett francia partizánok­nak. Mindenütt a szeretet és hála jelei nyilatkoznak meg az iránt a haza iránt, mely soha nem szabadult volna fel a kommunista párt nélkül. A régi Lubochňán megszületett a CSKP, az új Ľubochňa pedig a felszabadult ember legnagyobb kincsét: az egész­ségét szerzi vissza. Mártonvölgyi László termőerejét, hogy a jövő évben jobb legyen a termés. Itt van október eleje. A határból eltűnik a kukorica, utána a cukorré­pa. A talajt okvetlen fel kell szántani most, mert sok szövetkezetben még vetni akarnak a kukorica talajába. Az őszi vetés tehát nagyban összefügg a terménybetakarítással. Nem szabad megengedni, hogy a kapások betaka­rítása akadályozza a szántást és a vetést, mert a tavaszi szántás már csak félsikert jelent. Amit pedig ok­tóberben kell elvetni, azt ne hagyjuk decemberre. Ne tartsuk azt, hogy va­lamikor még Mikulás-napkor is ve­tettek. Korán, agrotechnikai határidő­ben kell a földbe tjpnni minden szem vetőmagot, hogy a növényzet eléggé megerősödjék a tél beálltáig és ontsa majd a szemet jövőre a zsákokba. Hogy mindezt elérhessük, csupán raj­tunk és munkaszervezésünkön múlik. ■ Ш|ш,и,1й1анм|шш mmmaii Az elmúlt héten hazánkba érkezett az Indonéz Köztársaság küldöttsége, mely fontos gazdasági és kultúrális tárgyalásokat folytat kormányunkkal, A küldöttség vezetője dr. A. Sukarno az Indonéz Köztársaság elnöke. — A tárgyalások célja, hogy megerősítse a két ország közti gazdasági és kul­túrális kapcsolatokat. A küldöttséget fényes keretek között fogadták, tisz­teletet adva a hős indonéz népnek, mely hosszú és nehéz küzdelem után felszabadította magát a gyarmati ki­zsákmányolás járma alól. Dr. Sukarno ennek a felszabadítási harcnak kima­gasló tényezője és fáradhatatlan elő­­harcosa. Vasárnap a prágai Nemzeti Szín­házban dr. A. Sukarno, Indonéz köz­­társasági elnök tiszteletére ünnepi (Folytatás az 1. oldalról) toztatják a védőszolgálatra behí­vott alkalmazottak fizetésére vo­natkozó rendelkezést. A védőszolgálatra behívott szemé­lyek és családtagjaik szociális bizto­sítására vonatkozó eddigi előírások szerint az ' alkalmazottnak a katonai szolgálatba belépése utáni első két héten teljes fizetésre volt joga a munkaadótól. Ha az alkalmazott ren­des katonai szolgálattól, vagy pótszol­­gálattó! eltérő katonai szolgálatba lé­pett, úgy ezenkívül a munkadótól további hat hétig csökkentett fizetés­re volt joga. Ezen idő letelte után (8 hét) véget értek bérigényei a ka­tonai szolgálat időtartamára való te­kintet nélkül. Ez a rendelkezés a gyakorlatban nem vált be, miután nem volt elég rugalmas és nem szá­molt ä katonai gyakorlatok esetleges meghosszabbításával stb. Ezért ezt az ügyet a fenti tör­vényerejű intézkedéssel olymódon rendezik, hogy az az alkalmazott, akinek a katonai szolgálat harma­dik hetétől a 8. hétig csökkentett fizetésre volt igénye ezentúl egész katonai szolgálatának idejére joga van a csökkentett fizetésre még akkor is, ha az 8 hétnél tovább tartana. A nemzetgyűlés elnöksége ugyan­ezen ülésen megtárgyalta és jóvá­hagyta a nemzetgyűlés elnökségének a beruházási építkezés dokumentáció­jára vonatkozó törvényerejű javasla­tát. A dokumentáció leegyszerűsítése és jóváhagyási eljárás decentrali­zálása természetesen nem csupán a jogkör növekedését, hanem a jóváhagyott szervek és tervező szervezetek felelősségének növe­kedését is. jelenti. Engelbert Toman képviselő előadói beszédéből Míg a világ különféle részeiben a kapitalisták fegyvert csörtetnek, hogy IIIIIIHIMnHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIHinHII előadás keretében bemutatták Smeta­na „Eladott menyasszony“ című ope-’ ráját. Az előadás előtt elhangzott az indonéz és a csehszlovák állam him­nusza. Hétfőn a küldöttség meglátogatta a brno II. gépipari kiállítást. A kül­döttség tagjai lelkes szavakkal nyilat­koztak a csehszlovák gépipar gyárt­mányainak színvonaláról. A kiállítás megtekintése után Brno város nem­zeti bizottságának elnöke ebédet adott a vendégek tiszteletére. Majd meglá­togatták a brnoi Üttörök-Házát, ahol hosszan elbeszélgettek a kis úttörők­kel. Folyó hó 24-én a küldöttség vissza-' utazott Prágába a tárgyalások folyta­tásának céljából. a népek alávessék magukat diktátu­muknak, míg a gyarmati népek sza­badságukért harcolnak, míg a kapita­lista országok dolgozói sztrájkokkal igyekeznek megvédelmezni puszta lé­tüket, addig a költségvetési és gaz­dasági bizottság és az egészségügyi bizottság megbízásából ÖHÖk elé terjesztem a munkaidő lerövidítésére, az 1956. október 1- én érvénybe lépő törvényre vo­natkozó kormányjavaslatot. A munkaidő lerövidítésére vonat­kozó törvény további fontos ren­delkezése, hogy a munkaidőbe be­számítandó a tízórai elfogyasztá­sára szolgáló 15 perces szünet egy műszaknál, mert ennek ledolgozása nem áll összhangban a párt és a kormány politikának intencióival. Nem illeti meg ez a munkaszünet azon vállalatok alkalmazottait, ame­lyeknél a munkaműszak két vagy több részre oszlik. E határozattal megol­dást nyer a dolgozók között igen gyakran tárgyalt kérdése^ egyike: tő­lük függ majd, hogy ezt a szünetet önkényesen ne hosszabbítsák meg és ne bontsák meg ezzel a munkaidő racionális kihasználását. Tisztelt nemzetgyűlés! a munkaidő lerövidítésére vonat­kozó törvényjavaslat előterjeszté­sével Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kor­mánya teljesítette a CSKP országos konferenciájának az életszínvonal emelésére irányuló határozatát. Dolgozóink azonban tartsák szün­telenül szemelőtt, hogy e határozat teljesítésének legfontosabb felté­­. tele a munkatermelékenység növe­lése volt és hogy ettől függ végső fokon a munkaidő további csök­kentése és az életszínvonal további emelése hazánkban. Minden rajtunk múlik A nemzetgyűlés jóváhagyta a 46 órás munkaidőbe vonatkozó törvényt Osztály viszony ok és osztályharc társadalmunkban Kispolgári csökevényesség * 2. A feladatok ilyen felfogása, a gyárcssok és birtokosok tulajdonának kisajátítása és a tár­sadalom osztályösszetételében beálló változások után jött létre. A tőkések tulajdonának kisajátítása, ellenál­lásuk letörése és társadalmi osztályuk meg­szüntetése a proletár-diktatúra első nagy fel­adata. Ez a feladat, amely közvetlenül a mun­kásosztály kezében szerfeletti hatalom-összpon­tosítást igényeg. aránylag könnyű feladat. A legnagyobb és legfontosabb munka csak en­nek teljesítése után következik. Ez mindenekelőtt a kispolgári csökevényes­ség irányzatának legyőzése, mely törekvés gaz­dasági alapjai szétforgácsolt árutermelésben, főleg a földműves-kistermelésben rejlenek. Az áru kistermelése jó talajt nyújt a kapi­talista viszonyok állandó ösztönszerű megújí­tására. Az egész kérdés abban áll, hogy itt a szocialista nagytermeléshez vezető út nem a gyors és könnyű birtok-kisajátításon és el­kobzáson keresztül vezet: ellenkezőleg a szilárd kapcsolat, hosszú meggyőző munka, nagyon figyelmes gazdasági és politikai intézkedések és a szövetkezeti gazdálkodáshoz való teljesen önkéntes átmenet álláspontjára kell he'yez­­kedni. A kispolgári csökevényesség ellen folytatott harc nemcsak a kispolgári rétegekre vonatko­zik. Határozott harcot kell folytatni a munkás­­osztályra gyakorolt káros hatása ellen, főleg a munkásosztály elmaradt rétegeiben, melyeket erősen megfertőztek a kapitalista rendszer csökevényei Ezt azért említjük, mert nálunk ez a feladat különös jelentőséggel bír. Ugyanis a munkások nagyrésze falun lakik. A falusi lakosságnak több mint a felét munkások alkot­ják és túlnyomó részük részben a mezőgazda­ságban dolgozik, ami megélhetésük mellékes forrása. Ma, amikor nálunk már tulajdonképpen nem létezik egységes kapitalista osztály, ez a fela­dat — a kispolgári csőké vényess éggel folytatott harc — rendkívül fontos feladattá vált és ná­lunk ettől függ a szocializmus végső győzelme. Ha megfigyeljük társadalmunk szociális osz­tályfelépítését, amint az országban a gyárosok és birtokosok tulajdonának megszüntetése, gazdaságunk iparosítása és mezőgazdaságunk kollektivizálása következtében végbemenő for­radalmi gazdasági változások után kialakult, azt látjuk, hogy ez a feladat a jelen időben szükségszerűen az előtérbe kerül. Az 1953-as évben — tehát akkor, amikor már befejeztük az első ötéves tervet — a szocialista szektor­ban a lakosság 66,3 százaléka, a kapitalista szektorban 1,5 százaléka és a kistermelő szek­torban 32,4 százaléka volt alkalmazva. Gazdaságunk és társadalmunk a további három év fejlődése folyamán a munkásosztály helyzetének további megerősödésére és a ka­pitalista osztály-maradványok erőinek gyengí­tésére került sor. Ma már általánosan ismere­tes, hogy a kulákok ereje, akik ezidáig a régi erők kizsákmányoló osztályának maradványait képviselték, ma már lényegében megtört, a ter­melésben való részük az utóbbi időben jelen­tősen csökkent és ezáltal a kizsákmányolás lehetősége számukra gyakorlatilag megszűnt. Ami a kistermelésnek a szövetkezeti szocia­lista szektorba való átmenetét illeti falun (és ez alapvető kérdés, mert a városban ez a feladat már megoldódott), az 1953—1954 években, mint ismeretes pangásra került sor, ami csak az elmúlt év folyamán, a párt köz­ponti bizottságának júniusi ülése után szűnt meg. Ettől az időtől kezdve az EFSZ-ek száma 1320-al növekedett. Az EFSZ-ek 1955. XII. 15-ig a teljes földművelési területnek kb. ne­gyedrészét művelték meg (24,8 százaléka szé­­rűskert nélkül, 26,4 százaléka szérűskerttel), az egyéni magángazdálkodók az összes szántóföld 52,2 százalékát művelték meg, (ebből a 20 hek­tár feletti gazdaságok 3,7 százalékot tesznek ki). Ez kétségtelenül arról tesz bizonyságot, hogy a szövetkezeti gondolat falvainkban sike­resen terjed. Egyúttal azonban azt is bizonyítja, hogy a feladat nagyrésze még mindig előttünk áll. A középparasztok mintegy 70 százaléka az EFSZ-en kívül van és még egyénileg gazdál­kodik. Ezért a falun a pártmunka fő feladata a középparasztoknak a szövetkezetek számára való megnyerése lesz, mert ezek művelik meg a földreform következtében megnövekedett me­zőgazdasági terület legnagyobb részét. A kö­zépparasztot, aki az iparosítás és a kulákok elnyomása következtében megszilárdította hely­zetét, meg kell nyerni a szocialista gondolat számára, és ezáltal valóban jó gazdálkodót és magas teljesítményű földművest nyerünk. Sok helyen esett szó az osztályharcról, ami alatt kizárólag kulákokkal szemben gyakorolt korlátozó és elnyomó politikát értettünk. A figyelem középpontjába kizárólag a kulákok­kal szemben foganatosított, különféle, néha túl­hajtott intézkedések kerültek. Némely funk­cionárius az osztályharc helyzetét csupán a biztonsági szervek jelentései, nem az osztá­lyok elemzése alapján, a tömegek valóságos tevékenysége, az osztályok és társadalmi réte­gek alapján, sem pedig egyik másik helység helyzetének elemzéséből kiindulva értékelte. A párt politikája a kulákokkal szemben azonban nem változik. Az orsrá.qos konferencia zzel a kérdéssel részletesen foglalkozott és viľ fo­sán rámutatott arra, hogy a falu szövetkeze­tesítésének n.ai helyzetében még továbbra is fennáll a kulákok elnyomásának feladata. A dologhoz azonban a meghatározott helyi vi­szonyok szerint, bizonyos megfontolás szüksé­ges. Mint Novotný clvtärs beszámolójában mondotta: „a kulákkal szemben fennálló viszony minden alkalommal az EFSZ erejének és az illető embernek a népi demokratikus rendszer­rel szemben tanúsított magatartásától függ“ A gyakorlatban el kell vetni a falun alkal­mazott „mesterséges osztályharc szervezését" és teljesen tudatosítanunk kell, hogy a döntő és legjelentősebb feladat a munkások és a földművesek szövetségének megszilárdítására, a szövetkezetek építésére és mindenekelőtt a középparasztnak az EFSZ számára való meg­nyerésére fordított pozitív munka, Igen, a ku­lákok nagyrésze kétségtelenül továbbra is bomlasztó munkát fog végezni, a legkülönbö­zőbb raffinált módszerekkel igyekszik majd erőfeszítésünket meghiúsítani. Ellenséges tevé­kenységükkel szemben, ugyanúgy, mint minden ellenséggel szemben az államhatalom szervei­nek minden határozottsággal kell közbelépniük. Az osztályharc frontján a főfeladat a kommu­nistáknak a falun végzett munkája, úgyszintén a Nemzeti Front minden szervezetének és szervének a szocializmus építésére irányuló munkája legyen. Arról van szó, hogy meg kell érteni mi a lényeges és mi a legfontosabb: ez pedig kétségkívül a kispolgári rétegek árnöve­lése, harc a kis-burzsoá gondolkodás ellen, amelyek viszonylagos elmaradásunknak, főbb hibáinknak és nehézségeinknek legfőbb okozója. Amikor a kispolgári csökevényesség elleni harcról beszélünk nem kerülünk szembe a munkások és földművesek szilárd szövetségé­nek politikájával. Sőt ellenkezőleg. Arról van 6zó, hogy a munkások és földművesek szövet­sége mindjobban megszilárduljon és hogy köz­ben meghiúsuljanak a káros spekulatív törek­vések. Ez az alapelv, melynek megvalósításakor Lenin gondolatait kell szem előtt tartani, mely szerint a szocializmus egész lényege két fél megkülönböztetésében rejlik, a földműves, aki egyúttal dolgozó és tulajdonos is, valamint a dolgozó és az üzleti spekuláns között. E két fél szem előtt tartósa egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy elkerüljük az illúziókat és a felesleges szektaszerű túlkapásokat. (Folytatás következik)

Next

/
Thumbnails
Contents