Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-23 / 38. szám
$ sföddiffoes 1956. szeptember 23. Szövetkezeti téglagyárban így kezdődött, ilyen szalmasopák alatt száradt a vályog 1950-ben. Ma már modern szárítók vannak, a régiekből csak ez a sopa áll, idézve a múltat. A szövetkezetek fejlesztésénél pénzügyi alapjaik megerősítésénél használjunk ki minden forrást. Vegyük figyelembe a hélyi adottságokat és ezek ésszerű kihasználásával teremtsük meg a munkaegység értéke növelésének előfeltételeit. így írja ezt elő kormányunk határozata, melynek fő célja a szocialista mezőgazdasági szektor kiszélesítése a szövetkezetek gazdasági alapjainak megszilárdítása, növelése és a tagok jólétének, életszínvonalának emelése. Az elgondolás szép, megvalósítható, de a kivitelezés,— sok vezető számára ez a bökkenő — a pénzszerzés módja vidékenként, sőt falvanként, változó. Itt születik a vályog. Félig gépesített üzemrész ez, ahol a sárgerendából vályogot szeletelnek. A gépnél hárman váltják egymást Képünkön Uzsák Péter és Jakab Ernő munkaközben. A lényeg persze az, hogy a lehetőség mindenütt megvan, csak keresni kell. Ezt a lehetőséget kutatták a perbetei szövetkezet vezetői is, persze ők már 1950-ben rájöttek, hogy a mellékjövedelem nagyon is fontos ahhoz, hogy a munkaegység értékét emelni tudják. így e keresgélés közben dobta fel valaki azt az ötletet, hogy a yályogvetővel kellene valamit kezdeni, mert hát az építkezés tégla nélkül lehetetlen. Többen csak mosolyogtak, mert sehogysem tudták elképzelni, hogy a „vályogvetőnek” gúnyolt téglaégetőben, ott a falu végén annyi téglát lehetne készíteni, ami a hatalmas istállók, sertés- és baromfitelep felépítéséhez elég lenne. Szerepcsere akadtak a vezetők között olyan emberek, akik kiszámították, hogy mit is adna a szövetkezetnek egy téglaégetö: ötven fillérért kapnánk a téglát, ami máshonnan szállítva hetven-nyolcvan fillérbe is belejön. Az ilyen beszéd már mindenkinek tetszett - meg kell csinálni. Igen ám, de befektetésre van szükség, s mivel a szövetkezet pénzben nem bővelkedett, hát csak valamicskét nyújtottak a téglaégetőnek, épp hogy a munkát megkezdhették. 4 Amint múltak az évek, úgy épült, formálódott a fégiaégető és ma, mikor végigjárjuk a kis üzemet, már nyugodtan nevezhetjük szövetkezeti téglagyárnak is. Száznyolcvan-kétszázezer téglát készítenek havonta s ha számítjuk, hogyl áprilistól október végéig dolgoznak — Bandi — az öreg paripa, régi szolga, megszokta már az efféle jeleneteket: a kocsik a kemence előtt rendszeresen lesiklanak a sínről, a behordok mérgelődnek, mert fél kell emelniök, ez pedig időveszteség s mivel darabszámra dolgoznak, ezt az időt senki sem fizeti. Megoldás: két-három új talpfával összefogatni a síneket; ezt a vezetőtől a gépészig mindenki tudja, mégsem csinálják. ez nem is csekélység. Most évek múltán látni igazán, mily helyes elgondolás volt a téglagyár kiépítése. Az a 60—65 000 korona évi jövedelem amit a téglagyár ad, a szövetkezet bevételének jelentős részét képezi. Ezenkívül 28 munkásnak állandó kereseti lehetőséget biztosít. Helyes lenne, ha a többi szövetkezetek vezetői is megvizsgálnák a lehetőségeket és hasonló kezdeményezéseket tennének. Különösen a Csallóköz és a Garam völgye nagyobb szövetkezeteinek vezetői gondolhatnának hasonló megoldásra, mert a kormányhatározatok csak akkor segítenek, ha valóra váltjuk azokat. Már pedig ezt a valóraváltást — legalábbis a kezdeményezést a szövetkezetek vezetőinek kell megtenniök. Udvarrészlet. A téglát a kemencéből talicskán szállítják ide, s innen viszik tovább a szekerek, traktorok a különböző építkezésekhez. —cs— Mezőgazdasági kiállítás Komáromban Mint minden évben, a komáromi járás ez évben is megrendezte a mezőgazdasági kiállítást szeptember 16-tól 23-ig. A szövetkezetek, állami gazdaságok legszebb terményeiket és állataikat vitték a kiállításra. A fejlődés, amelyről meggyőződtünk, biztató ígéret a jövőre nézve. A megnyitás napján értékelték a legjobb terményeket és állatokat. Megjutalmazták a legjobb dolgozókat. 1949-ben volt az első mezőgazdasági kiállítás. 1949-től 1956-ig grafikonok, statisztikák mutatták be a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésének fokozatát. Ezekből megállapítható mennyivel nagyobb eredményeket értek el a szövetkezeti gazdálkodásban, mint az egyéni gazdálkodók. A szövetkezetek gabonájának átlagos hektárhozama 23 mázsa, a magángazdáké pedig 19 mázsa. Nagyon szép eredményeket ért el á komáromi szövetkezet. — Búza 28 mázsa, árpa 24,50, zab 28, paradicsom 140. Legnagyobb eredményt Gadóc érte. el őszi árpából 32,5 mázsával, • 1949-ben öt szövetkezet volt a járásban 1059 taggal. 1956-ban pedig 15 szövetkezet 3224 tagot számlál. Gyümölcsfa 1950-ben 161 562, 1956-ban 226 653, méhcsalád 1949-ben 2500, 1956-ban 5500. — A szövetkezeti dolgozók 1956-ban 164 családi házat építettek, a magángazdák kilencet. A megnyitó ünnepségen sátrakban sütötték a pecsenyét, vendéglők, bazárok, várták a több ezer látogatót. Délután két órától négy óráig pedig kultúrműsor és azután népi mulatság következett. Papp János, Komárom Fejlődnek, erősödnek a szövetkezetek Az egységes földművesszövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fejlődést mutat ebben az évben. Egyre újabb szövetkezetek alakulnak és jelentősen bővül a régebbi szövetkezetek taglétszáma. Ez év július végén 7865 III. és IV. típusú szövetkezet volt országunkban. Augusztus folyamán, vagyis az aratási időszakban további 67 új szövetkezet alakult. Azt is érdemes megemlíteni, hogy _ez év _ elején 6795 magasabb típusú szövetkezet volt hazánkban. Ez pedig annyit jelent, hogy az elmúlt 8 hónap alatt 17 százalékkal emelkedett a III. és a IV. típusú szövetkezetek száma. Jelenleg hazánk községeinek 56 százalékában van EFSZ. Az új szövetkezetek alakulásával arányosan egyre növekszik a közösen müveit földterület nagysága is. A kerületiig tervezett üzemek mezőgazdasági területének több, mint egyharmadát művelik a szövetkezetek. Ez 5 százalékos emelkedésnek fele! meg az év elejéhez viszonyítva. A bratislavai kerület községeinek 80 százalékában van szövetkezet, amelyek a mezőgazdasági területnek több mint felét művelik meg. A szövetkezetek pénzügyi eredménye is évről évre kedvezőbb. Ez év első felében 110 százalékra teljesítették pénzjövedelmi tervüket. Az állattenyésztésből 40 millió koronával nagyobb volt jövedelmük, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Jó szervező munkával A losonci járáshoz tartozó Rapp község jó szervező munkával és a nemzeti bizottság segítségével ez évben szép eredményeket ér el. A szövetkezet 104 százalékra teljesítette beadását. A magángazdálkodók közül ki kell emelni Cservenák Jánost, aki 124 százalékra és Ágoston Bélát, aki 108 százalékra tett eleget gabonabeadási kötelezettségének. A jó szervezési munka eredményének könyvelhető el az is, hogy a lucerna és lóhere háromszori kaszálása, a sarjú betakarítása szintén időben nyert befejezést. Emellett 165 köbméter takarmány van már silógödrökben. A tarlószántást elvégezték és 4 hektárnyi területen már a repce is a földben van. Érzékenyen érinti a rappi szövetkezetei a kukoricaszárító építésének elhúzódása. Már két éve, hogy a jóváhagyott terv szerint elkezdték a kukoricaszárító építését. Az első évben jól is haladt a munka, de aztán mind lassabban folytatódott. Az ok az volt, hogy az Agroprojektnél ugyan be volt véve a tervbe ez az építkezés, de a szükséges építőanyagokat nem tudta időre biztosítani. A rappiak látva a súlyos mulasztást, a szomszédos szövetkezetektől valóságosan koldulták az anyagot, de sajnos így sem tudták azt teljesen beszerezni, így az építkezést az év végéig megint nem tudják befejezni. Az Agroprojekt ilyen I munkája mellett aztán bajosan lehet a beruházási építkezések tervét teljesíteni. Sólyom László Losonc Ezért léptem a szövetkezetbe Chobot Pál, Veiké Canikovce-i lakos hatalmas szál ember. Sudár mint a fenyő, egészséges mint a makk. A tíz gyerekből hetet felnevelt, három gyermeke meghalt és ma 15 apróság mondja neki enyelegve: nagyapa. A kenyere javát már megette, de a nyugdíjazásról még hallani sem akar, sőt ellenkezőleg, a falujában ez ideig járatlan, ismeretlen útra lépett. Feleségével együtt belépett az új szövetkezetbe. Amikor megjegyzéseket hallott korára vonatkozólag, úgy ráförmedt a merész rágalmazóra, hogy az meg sem mert mukkanni. „Ha e'zideig rendesen tudtam művelni öt és fél hektár földemet, tudtam gondozni állataimat, akkor könnyebb feltételek mellett a szövetkezetben még jobban megállóm helyemet, — mondotta dörgő hangon. Egyszer aztán, amikor átjött hozzájuk a szomszédból Marka, rábeszélték öt szülei, hogy tartson velük. Markát nem kellett sokáig biztatni, nagyon jól tudja, hogyan él bátya a vinicnai szövetkezetben. Bátyja felesége, vagyis az ó sógornője a szövetkezetben dolgozik, ahol 23 koronát és 5 kg gabonát adnak egy munkaegységre. De még ennél job' szövetkezetek is vannak a járásban. Sógornője nemrégen azzal dicsekedett .hogy majdnem mindennap megkeres 2 munkaegységet. Amikor Veľké Canikovcén jártunk, Chobot gazda éppen lovait fogta a szekér elé. Sógorával szalmáért készült. Az egyik ló körül virgonc csikó ugrált. Megkérdeztük a gazdát, nem sajnálja-e a közösbe adni gyönyörű lovait? De bár ne kérdeztük gépnek támaszkodott és szánalmas pillantásokkal méregette a rozsdás ekét. Ezekre már nem lesz szükség a szövetkezetben. Traktorral, új gépekkel hasítanak majd mély baráz-Hej, táltosaim, nektek is jobb dolgotok lesz majd a szövetkezetben. Te pedig vasderes csikóm, rövidesen megéred új szövetkezetünk fénykorát. dát a fekete földben. Aztán arról folyt a beszéd, hogy milyen is lesz majd a szövetkezet. Amikor a városban jártak, jól megnézték a gépeket, amelyeket az állomásról szállítottak a traktorállomásra. Mielőtt a gazda elindult volna szekerével a szalmáért, még néhány szót váltott velünk. — Az előbb azt kérdeztétek tőlem, miért léptem be a szövetkezetbe? Hát jól figyeljetek ide, — mondotta és elénk tartotta kérges kezeit. — írjátok meg akár az újságban is. Az öreg vetőgép, a rozsdás eke és borona már az udvar sarkába került. Nem lesz rájuk szükség, hiszen ezen az őszön már traktorral szántják meg és hármas vetögépcsoporttal vetik be Chobot gazda földjeit. volna. Nehezén. bírtuk meggyőzni az érzékeny Chobot bátyát, hogy mi ezt jól gondoltuk, . csakhogy ... „Ilyen viccre nekem nincs szükségem", — mondotta villámló szemekkel. Mit tehettünk? Igazat adtunk neki. Amíg a gazda befogta a lovakat, addig a gazda felesége, bátyja és leánya a kispadon ült. Ők is aláírták már a belépési nyilatkozatot az új szövetkezetbe. Menyhárt, Chobot gazda bátyja, az öreg rozsdás vető-Másként nem lehet gazdálkodni, csak úgy, ha egybeszántjuk a földeket. Csak úgy élhetünk jobban, ha összetart az egész falu népe. Ha az én két lovam is két irányba húzna, : haséin kerülne udvaromba a szalma. Ha a földeket egybeszántjuk, olyan mint amikor az ember ökölbe szorítja a kezét. Egy ujja külön-külön gyenge, de az ököllel, azzal már lehet csinálni valamit. Nos, tudjátok meg hát, ezért léptem a szövetkezetbe. Milan Rajský Erdemszerinti jutalmazás A kisgéresi szövetkezetben e tavaszon a tehéngondozók mind otthagyták a teheneket. Nem tetszett nekik, hogy bevezették az érdemszerinti díjazást. A szövetkezet vezetősége kénytelen volt más munkásokat állítani a helyükre. így került az állatokhoz Móric Albert, Király Béla, Koszty László és Nagy András. Eleinte ők sem bíztak a jó keresetben, de szorgalmas munkájuk szép eredményt hozott. Többet kerestek az új munkamódszerekkel, mint elődeik, akiket egyenlősdi módon jutalmaztak. Emelkedett a tejhozam, azzal együtt a fizetés is és a szövetkezetnek is nagyobbodott a jövedelme, a kiadás pedig csökkent. A borjúgondozóknak is ezzel az új jutalmazási rendszerrel sikerült elérniök a szopós borjaknál az 1 kg-os napi átlagos súlygyarapodást! Nagy hiba még, hogy a tej zsírtartalma csak két és fél százalék. Ennek az okát még nem sikerült kikutatni annak ellenére, hogy a szövetkezet zootechnikusa nagy figyelmet szentel a tejtermelésre, Az elválasztott borjaknál is szép eredményeket értek el augusztusban. — Berta László, aki mindenáron csak darabszám után szerette volna fel- I venni a fizetést, most jobban keres. Az egyenlősdi elv alapján 30 borjú gondozásáért naponta 1,5 munkaegységet szerzett volna. A szövetkezet zootechnikusa azonban kitartott amellett, hogy a borjak gondozását is a hasznosság után jutalmazzák. — Végre Berta bácsi is beleegyezett és nem is bánta meg, mert a napi keresete átlag 2,7 munkaegység. Ezeknek a borjaknak az átlagos napi súlygyarapodása 0,75 kg. Némelyek meghaladják az 1 kg-ost, sőt egy bika az 1,8 kg-os súlygyarapodást is. A sertéshízlalásban is szép eredményeket értek el, a napi súlygyarapodás 0,80 kg. Sajnos, hogy a. sertésgondozók eddig még nem szakítottak az egyenlősdi jutalmazás elvével, pedig ők is többet keresnének és a szövetkezet is gazdagodna, ha bevezetnék az új módszert. A kisgéresi szövetkezet dolgozói azonban remélik, hogy a jövő évben az állattenyésztés minden ágában bevezetik az érdemszerinti jutalmazást. Bácskái Árpád, Kisgéres Diesel- és benzinmotorok, cséplők, szecskavágók és ezekhez kések kaphatók: Domény, Trnava, Hospodárska cesta 15.
