Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

a népgazdaslg féjlesžťšíe pérSpď^ti^I^us térVeiReS éíSflsŽItM^Pé §s feldolgozására, amelyek biztosítják áz egyes ágazatok kölcsönös összhangját és helyes arányosságát, valamint a termelőerők leghatékonyabb széthelyezését és felhasználását;

a népgazdaság fejlesztési és állami költségvetési évi tervek előkészítésére és megtárgyalására, az ipar és a mezőgazdaság, a közlekedés, a beruházási építkezés, egész gazdaságunk munkatermelékenysége és gazdaságossága, valamint a lakosság anyagi és kulturális színvonala emelése fő feladatainak megállapítására;

törekedjék az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok mezőgazdasági termelésének fokozására és olyan előfeltételek megteremtésére, hogy önként áttérjenek a közös szövetkezeti gazdálkodás magasabb formájára;

elő kell segítenie a tudomány fejlődését és a legújabb tudományos ismeretek gyors felhasználásának megszervezését;

céltudatosan biztosítania kell a legújabb technika gyor-s bevezetését a népgazdaság valamennyi ágazatába;

a népgazdaság szervezésének fő irányelveit olyan módon kell megállapítania, hogy a szervezési formák mindig a növekvő feladatok magaslatán álljanak;

meg kell szerveznie és állandóan mélyítenie kell a kölcsönös, elvtársi segtíségen alapuló és a gazdasági fejlődés tervének egybehangolásán nyugvó sokoldalú gazdasági együttműködést a szocialista tábor országaival, az egyes országok és az egész szocialista tábor természeti és gazdasági feltételeinek leghatékonyabb kihasználása céljából;

elviesen irányítania kell a valamennyi országgal folytatott külkereskedelmet az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása alapján, mert ez az egyik legfontosabb eszköze a népek közeledésének és a nemzetek közötti béke megszilárdításának;

figyelemmel kell követnie a gazdaság legfontosabb ágazatainak arányos fejlődését és a fontos feladatok teljesítésének ellenőrzését oly módon, hogy idejében foganatosított intézkedésekkel megelőzzék az esetleges zavarokat és aránytalanságokat.

Ehhez szükséges, hogy a kormány és annak elnöksége mentesüljön a kevésbé fontos problémák egész sorának megoldása alól. Ennek útja a miniszterek, valamint az állami és gazdasági apparátus egyéb alacsonyabbiokú -szervei jogkörének felelősségének tokozása, jogaik és kötelezettségeik meghatározása és következetes kivívása annak, hogy e jogok és kötelességek keretén belül önállóan és felelősségteljesen teljesítsék feladataikat.

A CSKP országos konferenciája szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a miniszterek jogkörének fokozása azt a célt szolgálja, hogy a gazdasági minisztériumok biztosíthassák fő feladatok jobb teljesítését, főleg az adott ágazat gazdasági, politikai fejlesztése problémáinak tudományos feldolgozását;

gondoskodniok kell a legújabb tudományos ismeretek érvényesítéséről és a legfejlettebb technika széleskörű bevezetéséről a rájuk bízott ágazatban;

meg kell vitatniok a beruházási politika alapvető feladatait az ágazatit

bj tegyük leKetővé á minisztereknek, hogy a terv egyes részleteiben felbontatlan tartalékokat teremtsenek, rendelkezhessenek velük és elkerülhetetlen esetekben kisebb, kétségtelenül nem vitás módosításokat eszközöljenek a tervben.

4. A mezőgazdaság tervezésében növelni kell a nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét azáltal, hogy

a) csökkentjük a földművelésügyi minisztérium részéről a kerület nemzeti bizottságokra felbontott mutatószámok mennyiségét.

b) megszüntetjük a gépállomások teljesítményének központi tervezését az egyes munkafajták szerint és ezt-a feladatot a gépállomásokra visszük át, egyetértésben a kerületi nemzeti bizottság, esetleg a járási nemzeti bizottság földművelésügyi osztályával;

c) megszüntetjük a mezőgazdaság haladó munkamódszerei bevezetésének központi tervezését, és e feladatot átadjuk a gépállomásoknak, valamint a nemzeti bizottságok földművelésügyi osztályainak és szakosztályainak.

Az anyagi-műszaki ellátás terén

1. A fogyasztás és az ellátás rugalmasabb irányításának érdekében ki kell terjeszteni a miniszterek és vállalati igazgatók hatáskörét a terv kisebb módosításaira, az alapok áthelyezésére és a terven felüli termelés szétosztására.

2. Küszöböljük ki a fölösleges adminisztrálást az anyagi-műszaki ellátással kapcsolatban és e célból

a) szüntessük meg az anyag- és áruszükséglet évi részletes jelentését fajták szerint (részletezve);

b) egyszerűsítsük a gazdasági szerződések és döntőbírósági eljárások rendszerét, nevezetesen vizsgáljuk felül a keretszerződések, az egész évi részleges és közvetlen szerződések rendszerét abból a szempontból, hogy negyedévi szerződésekkel, esetleg a rendelés igazolásával vagy a kölcsönös kapcsolatok biztosításának más megfelelő formájával helyettesítsük őket. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok ez új formája vezessen a szerződéses kötelezettségek még fegyelmezettebb teljesítésére.

3. Tovább korlátozzuk az alapok birtokosainak számát és váltsuk valóra fokozatosan azt az elvet, hogy azokat a vállalatokat és szervezeteket, amelyeknek nem központilag utalnak ki alapokat, ellássuk igénylés beterjesztése nélkül, csupán rendelés alapján; hasonlóképpen biztosítsuk a kutató intézetek, főiskolák és fejlesztési központok anyagszükségletét.

4. Könnyítsük meg a boltokban árusított kisebb mennyiségű gyártmányokkal való ellátást és e célból egyszerűsítsük a piacon kívüli fogyasztók bevásárlásaira vonatkozó előírásokat, főleg módosítsuk és emeljük fel a készpénzért való árubeszerzés határértékeit.

5. Növeljük a fogyasztás jelentőségét a népgazdaságban és a rendelések cselekvőkészebb, gyorsabb elintézése érdekében tervszerűen bővítsük ki a fogyasztási készleteket.

A pénzügyi gazdálkodás és a könyvelési nyilvántartás szakaszán

A népgazdaság pénzügyi biztosításának egész 'szakaszán még gz év

8

h kö 7.1 e k e dó s szakaszán a kerületi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveiben decentralizálni kell a gépkocsi útiforgalom közvetlen irányítását, amit eddig a csehszlovák automobilközlekedés nemzeti vállalata végzett, valamint a kis- és közé у javít ásókat is;

a közutak igazgatását a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveinek közvetlenül alárendelt költségvetési szervezetekre kell ruházni; ezeket az intézkedéseket 1957. január 1-ig kell megvalósítani; a vízgazdálkodás szakaszán „a vízellátás és csatornázás irányítását a kerületi szervezetekről a kerületi nemzeti bizottságok tanácsaira kell átruházni és körül kel! határolni a városokban a nemzeti bizottságok széles jogkörét a vízgazdálkodás egyes berendezéseinek (vízvezetékek, csatornarendszer stb.), irányításában;

növelni kell a kerületi nemzeti bizottságok jogkörét a' vízmedrek , és a talajjavítás igazgatóságához tartozó, szervezetek irányításában;

az állami kereskedelem szakaszán a* nemzeti bizottságok befolyását és a kiskereskedelmi vállalatok felett gyakorolt ellenőrzését meg kell erősíteni és 1957 január 1-ig az állami kereskedelem vendéglőinek és éttermeinek irányítását a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveire kell átruházni;

az egészségügy szakaszán még ez idén a kerületi nemzeti bizottságok szerveire kell átruházni a tuberkulotikus megbetegedések gyógykezelésének közvetlen irányítását, a Magas Tátra körzetében levő gyógyintézetek kivételével;

1957. január 1-től meg kell valósítani az egészségügyi gondoskodás irányításának és az egészségügyi berendezések igazgatásának további decentralizálását e hatáskörnek a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveire való átruházásával;

a kultúra szakaszán 1957. január 1-től fokozatosan meg kell valósítani a decentralizálást az összes olyan kulturális berendezések irányításának a nemzeti bizottságokra való átruházásával, amelyek nem országos jelentőségűek, beleszámítva a film kerületi igazgatóságait.

5. A minisztériumok hatáskörének a kerületi nemzeti bizottságokra velő decentralizálásával együtt meg kell valósítani a kerületi nemzeti bizottságok kiterjedt decentralizálását is a járási, városi és helyi nemzeti bizottságokra úgy, hogy a kerületi nemzeti bizottságok elsősorban irányító szervek legyenek és hogy a gazdasági és kulturális építésben a járási, városi és helyi nemzeti bizottságoknak legyen a legszélesebb hatáskörük.

6. A CSKP országos konferenciája hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének megerősítéséből eredő gazdasági és kulturális építés feladatai teljesítésének feltétele a nemzeti bizottságok gazdasági, szervezési és kulturális nevelő munkájának további lényeges növelése, minek következtében a dolgozók egyre nagyobb köre kapcsolódik be a nemzeti bizottságok, azok kommissziói és aktívái tevékenységébe.

V.

A minisztériumok és központi hivatalok számának csökkentése, a minisztériumok és központi hivatalok dolgozói létszámának csökkentése

és munkájuk megjavítása

Az összes javasolt decentralizáló intézkedések végcélja az áliami és 24

f) szigorúan be kell tartani azt áz elvet, hogy a bíróság a főtárgyalás bizonyítékai alapján dönt, és meg kell szabni, hogy a főtárgyaláson kívül szerzett bizonyítékokra a döntés csupán megokolt határozat alapján támaszkodhat (a szóbeliség és közvetlenség elve).

VII.

A köztársaság védelmi képességének megerősítése

A kommunista párt és a népi demokratikus kormány állandó figyelmet fordít a köztársaság védelmi képességnek megszilárdítására, ahogyan ez a jelenlegi nemzetközi helyzet fejlődéséből ered. Hazánk védelmi képességének megszilárdításában fontos küldetése van néphadseregünknek, amely dolgozóink legsajátabb érdekeit védelmezi. Ezért kommunista pártunk és egész népünk érdeke, hogy/ a hadsereg jól fel legyen szerelve, a harci és politikái szempontból jól • fel legyen készülve.

A Központi Bizottság foglalkozott az elmúlt időszakban hadseregünknek vezetésével, a hadseregünkben mutatkozó helyzettel és állapotokkal és intézkedéseket fogadott el a hibák kiküszöbölésére.

Az országos konferencia szükségesnek tartja a figyelmet ebbe az irányba összpontosítani;

lényegesen meg kell javítani a hadseregben a politikai és nevelőmunkát, amely a meggyőzés elvein alapul és tovább kell növelni a hadsereg erkölcsi erejét, ami most elsőrendű feladatunk. Az ehhez vezető út az alakulat! pártszervezetek politikai és szervezési aktivitásának szüntelen tokozása, an^Jyeknek tevékenységét, mentesíteni kell a formalitástól és az ország jelenlegi életétől való elszakítottsáotól.

A politikai nevelőmunka fejlesztése minden parancsnok és politikai dolgozó közös ügye. Egyszersmind meg kell javítani a káderállományt, valamint a parancsnokok és politikai dolgozók munkájának színvonalát. Minden parancsnoknak alárendeltjei figyelmes tanácsadójává és elvtársává kell válnia.

A hadsereg építésének sérthetetlen elve a felülről lefelé terjedő oszthatatlan parancsnoki jogkör alapján alakuló központi vezetés és irányítás, amit állandóan szilárdítani kell, Ez egyetlen szervezésiig szilárd és harcos egységgé, egy célt követő egésszé tömöríti hadseregünket.

Hadseregünk erejét és szilárdságát tovább kell növelni a városok és falvak dolgozó népének életével teremtett szoros kapcsolat útján.

A CSKP Központi Bizottságának, a fegyveres erők minden kommunistájának és parancsnokának állandóan törődnie kell azzal, hogy fegyveres erőinek harci képessége szüntelenül növekedjék, hogy egyre jobban felkészüljön szocialista hazánk védelmére.

»

VIII.

A pártmunka jelenlegi kérdései

Az országos konferencia, megtárgyalta a pártmunka sürgős és fontos kérdéséit Megállapítja, hogy a CSKP KB márciusi .plénumának határozata magdsfokü aktivitásra, a fennálló hiányosságok merész és nyílt bírálatára ösztönözte a kommunistákat.

29