Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-07-01 / 26. szám
gazdasági apparátus munkájának lényeges megjavítása és gazdaságosabbá tétele. Ezért szükséges, hogy ezen intézkedések megvalósításával egyidejűleg egyfelől megkezdjük a minisztériumok, központi hivatalok és az irányító apparátus többi szervei munkája színvonalának emelését, másfelől hozzálássunk azok szervezési összetételében és betöltésében a lehető legnagyobb, de egyszersmind jól átgondolt megtakarítások megvalósitá sához. A miniszterek, a főosztályok igazgatói, és a vállalati igazgatók jogkörének fokozására irányuló intézkedések fokozottabb személyi felelősséget feltételeznek és magasabb igényeket támasztanak a vezető dolgozók szakképzettségével szemben, gazdasági-technikai, szervezői és politikai képességeikkel szemben. Az irányító szervek apparátusa káderszínvonalának megjavítása fontos tényező, amely a decentralizáló intézkedések sikerére és a munkaszínvonal emelésére vezet. A minisztériumok irányító munkájában mutatkozó eddigi fogyatékosságoknak a technikai színvonal emelésében, a világos koncepció gyakori hiányának a technikai fejlődés terve Összeállításában beláthatatlan következményei vannak és csökkentik annak ütemét. Ezért feltétlenül kellő mértékben kell biztosítani azt, hogy a termelés irányításáért felelős helyekre szakképzett technikusok, közgazdászok és termelési szervezők kerüljenek. E követelmények biztosítása érdekében a CSKP országos konferenciája elrendeli: a) az irányító szervek apparátusa káderösszetételének rendszeres és tervszerű javítását, fejlett és tapasztalt dolgozókkal való kiegészítését, akik kellő termelési gyakorlattal rendelkeznek; b) a távtanulás rendkívüli formáinak továbbfejlesztését a szakképzettség növelése érdekében; ennek a tanulási módnak megszervezését és az olyan szakok tanítására való összpontosítását, amelyek a szakképzettség elnyerése érdekében döntő jelentőségűek, c) Intézkedéseket kell tenni a vezető káderek túlságos és egészségtelen fluktuációja ellen és el kell érni stabilizálásukat, ami fontos feltétele az irányítás színvonala emelésének. d) Rendszeresen iskolázni és nevelni kell kádereket az irányító szervekbe; be kell vezetni a kádertartalékok nyilvántartását és tervszerű előkészítését. A tervezés, az anyag technikai ellátás a pénzügyi kérdések, a beruházási és a nyilvántartás decentralizálása és egyszerűsítése lehetővé teszi, hogy a minisztériumok ágazatuk legfontosabb politikai, gazdasági problematikájára és a tudomány legújabb ismereteinek érvényesítésére, valamint a legfejlettebb technika bevezetésére fordított állandó gondoskodásra összpontosítsák figyelmüket. A részproblémák egész sorától való mentesítés megkönnyíti a minisztériumok és a központi hivatalok célszerűbb és takarékosabb szervezését és számuk csökkentését. A CSKP országos konferenciája célszerűnek tartja a következő intézkedések megvalósítását: A) beszüntetni: 1. Az Állami Gazdaságok Minisztérimát, 2. az Erdő és Faiparügyi Minisztériumot, 3. a Kulturális Ügyek Minisztériumát, 4. a Begyűjtési Minisztériumot, 5. az Állami Testnevelési és Sportbizottságot, 6. az Egjíházi 25 úgy, hogy abban teljes mértékben kifejezésre jusson az ügyészség feladata, mint a szocialista törvényesség legfőbb őrének és olyan »zervnek a feladata, amely egész köztársaságunkban biztosítja a törvények egységes alkalmazását, és amely egyaránt védelmezője az állam, a szocialista szervezetek jogainak és érdekeinek, valamint a polgárok személyi és politikai jogainak, a munkaviszony jogának, a lakáshasználat jogának, valamint a polgárok egyéb érdekeinek és birtokjogainak. A törvényben meg kell határozni az ügyészségi ellenőrzés eszközeit az ellenőrzés minden szakaszán. ~~ 2. A büntető eljárás folyamán a szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében, a biztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság munkája kölcsönös ellenőrzésének biztosítására, a büntető eljárás folyamán a tárgyilagosság biztosítására, valamint a büntető szabályzatban a vádlott védekezési jogának biztosítására 1957. január 1-i hatállyal: a) módosítani kell a vizsgálóbírói és ügyészségi szervek eljárását az előzetes eljárásban; meg kell szabni azokat a határidőket, amelyekben a kivizsgálást be kell fejezni, főleg azokban az esetekben, amikor a vádlott fogságban van; meg kell szabni azokat a feltételeket, amelyek alapján lefolyik a kivizsgálás, a kevésbé súlyos büntettek esetén; meg kell szabni azokat a feltételeket, amelyek alapján meg lehet indítani a büntető eljárást egy polgár ellen és fogságba vetni; meg kell szabni, hogy a vádlottat a vád benyújtása előtt meg kell ismertetni a kivizsgálás eredményeivel, mégpedig a védő jelenlétében; — b) módosítani kell a kereseti és kivizsgáló szervek bizonyító eljárását és a vádlott azon jogát, hogy javasolhatja bizonyítékok beszerzését. Kifejezetten meg kell állapítani, hogy a vádlott beismerése nem mentesíti a vizsgáló szerveket és a bíróságot attól a kötelezettségüktől, hogy további eszközöket alkalmazzanak a tárgyilagos igazság megállapítására és olyan vizsgálati eljárás kizárására, amely nem biztosítja annak helyes keresztülvitelét, a tárgyilagos igazság megállapítását és az igaz bizonyítékok beszerzését; c) a kivizsgáló bíró előkészítő eljárásának végzése érdekében az ügyészségi reszortban; meg kell szabni a vizsgáló bíró pontos jogkörét és kötelességét. d) A szocialista törvényesség betartása felett gyakorolt ellenőrzés biztosítása érdekében az előkészítő eljárás folyamán az ügyésznek meg kell adni a jogot arra, hogy a kivizsgáló szerveknek utasításokat adjon, hogyan végezzék az előkészítő eljárást, hogy ellenőrizhesse azok eljárását, beleszámítva az egyes kivizsgálási eljárások, vagy az egész kivizsgálás végzésének jogát, és hogy a kivizsgálás feladatának végzését más kivizsgáló szervekre is bízhatja; e) bevezetni a vád előzetes bírósági megtárgyalását a bírósági ellenőrzés formájaként, hogy betartották-e a kivizsgálás végrehajtásáról szóló törvényes rendelkezéseket, és hogy a kivizsgálás eredményei, amelyekre a vád támaszkodik, elengedők-e ahhoz, hogy a vádlottat bíróság elé állítsák; gekkel való ellátás céljaira használjuk fel a kereskedelmi hálózatot is. 4. A népgazdaság pénzügyi biztosításának szakaszán dolgozzunk ki intézkedéseket a gazdasági ösztönző tényezők növelésére, főleg a nyereség jelentőségének fokozására a termelés és az áruforgalom fejlesztésével és gazdaságosabbá tételével; fokozzuk a vállalatok, főosztályok és minisztériumok érdekeltségét a jó gazdálkodós eredményeiben, tegyük lehetővé számukra a termelés gazdaságosabbá tételével nyert anyagi eszközöknek az előirányzott tervnél nagyobb mértékben való jobb és önállóbb felhasználását, foganatosítsunk intézkedéseket az igazgatói alapok jobb kihasználására, a termelés gyarapítása és a dolgozókról való gondoskodás megjavítása érdekében. 5. Tegyük egyszerűbbé, jobbá és gazdaságosabbá a beruházási építkezések tervezését és végrehajtását, biztosítsak általános javulását főleg a beruházási építkezések távlati tervének kidolgozásával, egyszerű és jó tervezési felkészültséggel, az építkezések elkészülte minél rövidebb határideinek betartásával és a magas műszaki színvonal biztosításával; teremtsük meg az építtető anyagi érdekeltségének anyagi előfeltételeit a beruházási’ építkezések gazdaságos tervezésében, végrehajtásában és elkészítésében. 6. A népgazdaság minden szakaszán szüntelenül vizsgáljuk felül a különféle könyvelési és statisztikai kimutatások és jelentések kidolgozásának szükségét, a lehető legnagyobb mérteidben • egyszeritsük és korlátozzuk e kimutatásokat, mentesítsük^« irányító apparátust a fölösleges adminisztrációtól és ezzel tegyük sz*addá erőit a tulajdonképpeni irányítómunka számára. Az adminisztrativát műszaki szempontból is emeljük magas színvonalra. Létesítsünk különleges szervezetet az igazgatási munkák irányításának, szervezésének és gépesítésének kérdései számára, e szervezet foglalkoznék e szakasz módszertani kérdéseinek vizsgálatával és konkrét segítséget nyújtana a vállalatoknak és szervezeteknek. II. A jogkör és a felelősség decentralizációja A CSKP országos konferenciája megállapítja, hogy gazdaságunk és kulturális építésünk irányítási színvonala emelése, valamint a kitűzött feladatok teljesítéséért való felelősség fokozása érdekében az egyik legfontosabb intézkedés az, hogy a jogkörök fokozatosan áthárulnak a kormányról a miniszterekre és tovább a főosztályokra, valamint a vállalati igazgatókra. Ez most elsősorban annak biztosítását jelenti, hogy irányító szerveink figyelmüket a legfontosabb alapvető kérdések megoldására összpontosítsák és hogy operatív módon közelebb kerüljenek a termeléshez. A kérdések megoldásánál a gyáraink és falvaink munkahelyein közvetlenül folyó feladatok teljesítéséért vívott harc problémáival fenntartott szoros élénk kapcsolatból kell kiindulni. Arról van szó, hogy kormányunk eddigi alapvető feladatai, a külpolitika, az ország védelmi képességének és biztonságának biztosítása, a tudomány és a kultúra sokoldalú fejlesztése és a szocialista törvényesség megszilárdítása mellett jobban összontosítsa figyelmét a gazdasági felépítés szakaszán levő fő feladataira, főleg: 12 második felében, különösen pedig 1957 elejétől kezdve egyszerűsítsük és csökkentsük az adminisztratív munka mennyiségét: 1. 1957-re egyszerűsítsük mindenekelőtt a forgóeszközök, a nyereségátutalások és a pénzügyi beruházások tervezését; szüntessük meg a nemzeti bizottságok költségvetéseinek szabályozását a nemzeti vállalatok forgalmi adójában vaié részesedésük révén, mondjunk le költségvetési hitelek nyitásáról. Még 1956-ban vezessük be az építőipari munkálatok havi elszámolását az eddig 10 napos elszámolás helyett és egyszerűsítsük a saját rezsiben végrehajtott építkezések elszámolását. 2. Még ez idén egyszerűsítsük a hitelnyújtások gyakorlatát, főleg a hitelek tervezését, a hitelnyújtások adatairól és a készletekről szóló jelentéseket. Bővítsük ki a bankfiókok igazgatóinak hatáskörét és felelősségét, 3. Még ez idén egyszerűsítsük a fizetési eljárást, különösen a nemzeti bizottságok számára. Egyszerűsítsük a pénztári tervezést. 4. 1957-ben egyszerűsítsük a vállalatok könyvelési nyilvántartását, főleg csökkentsük a könyvelési kimutatások terjedelmét. E célból vizsgáljuk felül a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztériumok irányelveit. Még ez idén korlátozzuk a könyvelési kimutatások összesítését a negyedév első és második hónapjában. Vizsgáljunk felül minden statisztikai és könyvelési kimutatást, jelentést, amelyeket a vállalatok felettes szerveik elé terjesztenek és csökkentsük e jelentések terjedelmét. E célból alakítsunk bizottságokat az illetékes minisztérium, az állami ellenőrzés minisztériuma, az állami statisztikai hivatal, az állami tervhivatal és a pénzügyminisztérium dolgozóiból, amely bizottságok kiszemelt vállalatokban a dolgozók részvételével felülvizsgálják az adminisztrativát és javaslatot tesznek az adminisztrálás, a jelentések és kimutatások egyszerűsítésére. A szerzett tapasztalatokat a többi vállalatra is kiterjesztik. Hasonló felülvizsgálást kell szervezni az EFSZ-ekben is. 5. Még 1956-ban végre kell hajtani a nemzeti bizottságok könyvelési nyilvántartásának egyszerűsítését, 1957-ben egyszerűsíteni kell a költségvetési szervezetek és a nemzeti bizottságok könyvelési nyilvántartását, főleg a beruházási készletek és a leltár nyilvántartását. A gazdasági szervezetekhez hasonlóan korlátozni kell a kimutatások és jelentések számát. A beruházási építkezések szakaszán 1. Emeljük fel az úgynevezett határértéken felüli építkezések tervezése szempontjából döntő értékhatárokat, tegyük a minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak kötelességévé az olyan építkezések határértékeinek megállapítását, amelyek tervbe sorolását egyes alantas szerveik gondjára bízzák. 2. Tegyük lehetővé a kisebbmérvű beruházási építkezések kibővítését a vállalatok igazgatói alapjainak és a terven felüli felhalmozásban való részesedésének anyagi eszközeiből. 3. Tegyük lehetővé a tervek rugalmas módosításait az egyes építkezések beruházási keretén belül, elsősorban a befejező munkák meggyorsítása érdekében. 4. Bővítsük ki a helyi szervek hatáskörét azáltal, hogy a minisztériumok által irányított gazdasági ágazatokban is biztosítjuk a kerületi nem-28 9