Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

gazdasági apparátus munkájának lényeges megjavítása és gazdaságosab­bá tétele. Ezért szükséges, hogy ezen intézkedések megvalósításával egyidejűleg egyfelől megkezdjük a minisztériumok, központi hivatalok és az irányító apparátus többi szervei munkája színvonalának emelését, más­felől hozzálássunk azok szervezési összetételében és betöltésében a lehető legnagyobb, de egyszersmind jól átgondolt megtakarítások megvalósitá sához. A miniszterek, a főosztályok igazgatói, és a vállalati igazgatók jog­körének fokozására irányuló intézkedések fokozottabb személyi felelőssé­get feltételeznek és magasabb igényeket támasztanak a vezető dolgozók szakképzettségével szemben, gazdasági-technikai, szervezői és politikai képességeikkel szemben. Az irányító szervek apparátusa káderszínvonalá­­nak megjavítása fontos tényező, amely a decentralizáló intézkedések sike­rére és a munkaszínvonal emelésére vezet. A minisztériumok irányító munkájában mutatkozó eddigi fogyatékosságoknak a technikai színvonal emelésében, a világos koncepció gyakori hiányának a technikai fejlődés terve Összeállításában beláthatatlan következményei vannak és csökkentik annak ütemét. Ezért feltétlenül kellő mértékben kell biztosítani azt, hogy a termelés irányításáért felelős helyekre szakképzett technikusok, közgaz­dászok és termelési szervezők kerüljenek. E követelmények biztosítása érdekében a CSKP országos konferenciája elrendeli: a) az irányító szervek apparátusa káderösszetételének rendszeres és tervszerű javítását, fejlett és tapasztalt dolgozókkal való kiegészí­tését, akik kellő termelési gyakorlattal rendelkeznek; b) a távtanulás rendkívüli formáinak továbbfejlesztését a szakképzett­ség növelése érdekében; ennek a tanulási módnak megszervezését és az olyan szakok tanítására való összpontosítását, amelyek a szakképzettség elnyerése érdekében döntő jelentőségűek, c) Intézkedéseket kell tenni a vezető káderek túlságos és egészség­telen fluktuációja ellen és el kell érni stabilizálásukat, ami fontos feltétele az irányítás színvonala emelésének. d) Rendszeresen iskolázni és nevelni kell kádereket az irányító szer­vekbe; be kell vezetni a kádertartalékok nyilvántartását és terv­szerű előkészítését. A tervezés, az anyag technikai ellátás a pénzügyi kérdések, a beruhá­zási és a nyilvántartás decentralizálása és egyszerűsítése lehetővé teszi, hogy a minisztériumok ágazatuk legfontosabb politikai, gazdasági proble­matikájára és a tudomány legújabb ismereteinek érvényesítésére, vala­mint a legfejlettebb technika bevezetésére fordított állandó gondoskodásra összpontosítsák figyelmüket. A részproblémák egész sorától való mente­sítés megkönnyíti a minisztériumok és a központi hivatalok célszerűbb és takarékosabb szervezését és számuk csökkentését. A CSKP országos konferenciája célszerűnek tartja a következő intéz­kedések megvalósítását: A) beszüntetni: 1. Az Állami Gazdaságok Minisztérimát, 2. az Erdő és Faiparügyi Minisztériumot, 3. a Kulturális Ügyek Minisztériumát, 4. a Begyűjtési Mi­nisztériumot, 5. az Állami Testnevelési és Sportbizottságot, 6. az Egjíházi 25 úgy, hogy abban teljes mértékben kifejezésre jusson az ügyészség fel­adata, mint a szocialista törvényesség legfőbb őrének és olyan »zervnek a feladata, amely egész köztársaságunkban biztosítja a törvények egysé­ges alkalmazását, és amely egyaránt védelmezője az állam, a szocialista szervezetek jogainak és érdekeinek, valamint a polgárok személyi és po­litikai jogainak, a munkaviszony jogának, a lakáshasználat jogának, vala­mint a polgárok egyéb érdekeinek és birtokjogainak. A törvényben meg kell határozni az ügyészségi ellenőrzés eszközeit az ellenőrzés minden szakaszán. ~~ 2. A büntető eljárás folyamán a szocialista törvényesség megszilárdí­tása érdekében, a biztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság munkája kölcsönös ellenőrzésének biztosítására, a büntető eljárás folyamán a tár­gyilagosság biztosítására, valamint a büntető szabályzatban a vádlott vé­dekezési jogának biztosítására 1957. január 1-i hatállyal: a) módosítani kell a vizsgálóbírói és ügyészségi szervek eljárását az előzetes eljárásban; meg kell szabni azokat a határidőket, amelyekben a kivizsgá­lást be kell fejezni, főleg azokban az esetekben, amikor a vádlott fogságban van; meg kell szabni azokat a feltételeket, amelyek alapján lefolyik a kivizsgálás, a kevésbé súlyos büntettek esetén; meg kell szabni azokat a feltételeket, amelyek alapján meg lehet indítani a büntető eljárást egy polgár ellen és fogságba vetni; meg kell szabni, hogy a vádlottat a vád benyújtása előtt meg kell ismertetni a kivizsgálás eredményeivel, mégpedig a védő jelen­létében; — b) módosítani kell a kereseti és kivizsgáló szervek bizonyító eljárását és a vádlott azon jogát, hogy javasolhatja bizonyítékok beszerzését. Kifejezetten meg kell állapítani, hogy a vádlott beismerése nem mentesíti a vizsgáló szerveket és a bíróságot attól a kötelezettsé­güktől, hogy további eszközöket alkalmazzanak a tárgyilagos igaz­ság megállapítására és olyan vizsgálati eljárás kizárására, amely nem biztosítja annak helyes keresztülvitelét, a tárgyilagos igazság megállapítását és az igaz bizonyítékok beszerzését; c) a kivizsgáló bíró előkészítő eljárásának végzése érdekében az ügyészségi reszortban; meg kell szabni a vizsgáló bíró pontos jogkörét és kötelességét. d) A szocialista törvényesség betartása felett gyakorolt ellenőrzés biztosítása érdekében az előkészítő eljárás folyamán az ügyésznek meg kell adni a jogot arra, hogy a kivizsgáló szerveknek utasítá­sokat adjon, hogyan végezzék az előkészítő eljárást, hogy ellen­őrizhesse azok eljárását, beleszámítva az egyes kivizsgálási eljárá­sok, vagy az egész kivizsgálás végzésének jogát, és hogy a kivizs­gálás feladatának végzését más kivizsgáló szervekre is bízhatja; e) bevezetni a vád előzetes bírósági megtárgyalását a bírósági ellen­őrzés formájaként, hogy betartották-e a kivizsgálás végrehajtásáról szóló törvényes rendelkezéseket, és hogy a kivizsgálás eredményei, amelyekre a vád támaszkodik, elengedők-e ahhoz, hogy a vádlottat bíróság elé állítsák; gekkel való ellátás céljaira használjuk fel a kereskedelmi hálóza­tot is. 4. A népgazdaság pénzügyi biztosításának szakaszán dolgozzunk ki in­tézkedéseket a gazdasági ösztönző tényezők növelésére, főleg a nyereség jelentőségének fokozására a termelés és az áruforgalom fejlesztésével és gazdaságosabbá tételével; fokozzuk a vállalatok, főosztályok és miniszté­riumok érdekeltségét a jó gazdálkodós eredményeiben, tegyük lehetővé számukra a termelés gazdaságosabbá tételével nyert anyagi eszközöknek az előirányzott tervnél nagyobb mértékben való jobb és önállóbb felhasz­nálását, foganatosítsunk intézkedéseket az igazgatói alapok jobb kihasz­nálására, a termelés gyarapítása és a dolgozókról való gondoskodás meg­javítása érdekében. 5. Tegyük egyszerűbbé, jobbá és gazdaságosabbá a beruházási építke­zések tervezését és végrehajtását, biztosítsak általános javulását főleg a beruházási építkezések távlati tervének kidolgozásával, egyszerű és jó tervezési felkészültséggel, az építkezések elkészülte minél rövidebb határ­ideinek betartásával és a magas műszaki színvonal biztosításával; teremt­sük meg az építtető anyagi érdekeltségének anyagi előfeltételeit a beru­házási’ építkezések gazdaságos tervezésében, végrehajtásában és elkészí­tésében. 6. A népgazdaság minden szakaszán szüntelenül vizsgáljuk felül a különféle könyvelési és statisztikai kimutatások és jelentések kidolgozá­sának szükségét, a lehető legnagyobb mérteidben • egyszeritsük és korlá­tozzuk e kimutatásokat, mentesítsük^« irányító apparátust a fölösleges adminisztrációtól és ezzel tegyük sz*addá erőit a tulajdonképpeni irá­nyítómunka számára. Az adminisztrativát műszaki szempontból is emeljük magas színvonalra. Létesítsünk különleges szervezetet az igazgatási mun­kák irányításának, szervezésének és gépesítésének kérdései számára, e szervezet foglalkoznék e szakasz módszertani kérdéseinek vizsgálatával és konkrét segítséget nyújtana a vállalatoknak és szervezeteknek. II. A jogkör és a felelősség decentralizációja A CSKP országos konferenciája megállapítja, hogy gazdaságunk és kulturális építésünk irányítási színvonala emelése, valamint a kitűzött feladatok teljesítéséért való felelősség fokozása érdekében az egyik leg­fontosabb intézkedés az, hogy a jogkörök fokozatosan áthárulnak a kor­mányról a miniszterekre és tovább a főosztályokra, valamint a vállalati igazgatókra. Ez most elsősorban annak biztosítását jelenti, hogy irányí­tó szerveink figyelmüket a legfontosabb alapvető kérdések megoldására összpontosítsák és hogy operatív módon közelebb kerüljenek a termelés­hez. A kérdések megoldásánál a gyáraink és falvaink munkahelyein köz­vetlenül folyó feladatok teljesítéséért vívott harc problémáival fenntartott szoros élénk kapcsolatból kell kiindulni. Arról van szó, hogy kormányunk eddigi alapvető feladatai, a külpoliti­ka, az ország védelmi képességének és biztonságának biztosítása, a tudo­mány és a kultúra sokoldalú fejlesztése és a szocialista törvényesség megszilárdítása mellett jobban összontosítsa figyelmét a gazdasági fel­építés szakaszán levő fő feladataira, főleg: 12 második felében, különösen pedig 1957 elejétől kezdve egyszerűsítsük és csökkentsük az adminisztratív munka mennyiségét: 1. 1957-re egyszerűsítsük mindenekelőtt a forgóeszközök, a nyereség­átutalások és a pénzügyi beruházások tervezését; szüntessük meg a nem­zeti bizottságok költségvetéseinek szabályozását a nemzeti vállalatok for­galmi adójában vaié részesedésük révén, mondjunk le költségvetési hite­lek nyitásáról. Még 1956-ban vezessük be az építőipari munkálatok havi elszámolását az eddig 10 napos elszámolás helyett és egyszerűsítsük a saját rezsiben végrehajtott építkezések elszámolását. 2. Még ez idén egyszerűsítsük a hitelnyújtások gyakorlatát, főleg a hitelek tervezését, a hitelnyújtások adatairól és a készletekről szóló je­lentéseket. Bővítsük ki a bankfiókok igazgatóinak hatáskörét és felelős­ségét, 3. Még ez idén egyszerűsítsük a fizetési eljárást, különösen a nemzeti bizottságok számára. Egyszerűsítsük a pénztári tervezést. 4. 1957-ben egyszerűsítsük a vállalatok könyvelési nyilvántartását, főleg csökkentsük a könyvelési kimutatások terjedelmét. E célból vizsgál­juk felül a pénzügyminisztérium és a gazdasági minisztériumok irányel­veit. Még ez idén korlátozzuk a könyvelési kimutatások összesítését a ne­gyedév első és második hónapjában. Vizsgáljunk felül minden statisztikai és könyvelési kimutatást, jelentést, amelyeket a vállalatok felettes szer­veik elé terjesztenek és csökkentsük e jelentések terjedelmét. E célból alakítsunk bizottságokat az illetékes minisztérium, az állami ellenőrzés minisztériuma, az állami statisztikai hivatal, az állami tervhivatal és a pénzügyminisztérium dolgozóiból, amely bizottságok kiszemelt vállalatok­ban a dolgozók részvételével felülvizsgálják az adminisztrativát és javas­latot tesznek az adminisztrálás, a jelentések és kimutatások egyszerűsí­tésére. A szerzett tapasztalatokat a többi vállalatra is kiterjesztik. Hasonló felülvizsgálást kell szervezni az EFSZ-ekben is. 5. Még 1956-ban végre kell hajtani a nemzeti bizottságok könyvelési nyilvántartásának egyszerűsítését, 1957-ben egyszerűsíteni kell a költség­­vetési szervezetek és a nemzeti bizottságok könyvelési nyilvántartását, főleg a beruházási készletek és a leltár nyilvántartását. A gazdasági szer­vezetekhez hasonlóan korlátozni kell a kimutatások és jelentések számát. A beruházási építkezések szakaszán 1. Emeljük fel az úgynevezett határértéken felüli építkezések tervezé­se szempontjából döntő értékhatárokat, tegyük a minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak kötelességévé az olyan építkezé­sek határértékeinek megállapítását, amelyek tervbe sorolását egyes alan­tas szerveik gondjára bízzák. 2. Tegyük lehetővé a kisebbmérvű beruházási építkezések kibővítését a vállalatok igazgatói alapjainak és a terven felüli felhalmozásban való részesedésének anyagi eszközeiből. 3. Tegyük lehetővé a tervek rugalmas módosításait az egyes építke­zések beruházási keretén belül, elsősorban a befejező munkák meggyor­sítása érdekében. 4. Bővítsük ki a helyi szervek hatáskörét azáltal, hogy a minisztériu­mok által irányított gazdasági ágazatokban is biztosítjuk a kerületi nem-28 9

Next

/
Thumbnails
Contents