Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-02 / 35. szám
1Q96 szeptember 2. földműves 7-f-4одуан születik az OH díszeleg a kerület vörös vándorzászlaja a nagykaposi EFSZ irodájában, rajta a megtisztelő felírás: A kerület legjobb El'SZ-e. Augusztus 19-én kapták. Azóta a szövetkezet tagjai valahogy gyakrabban be-benéznek az irodába mint máskor, hadd lássák a kemény és becsületes munka értékelésének megérdemelt szimbólumát. Pedig látták már mindannyian vasárnap is, amikor a kerület kiküldötte ünnepélyes keretek között átadta. De mégis jól esik újra és újra látni, tudni, érezni, hogy eredményeiket mások is látják. Mert nem rossz dolog elsőnek lenni, átélni az elsőt övező tiszteletet, különösen akkor, ha az ember azt is érzi, hogy ehhez a győzelemhez is hozzájárult becsületes munkájával. S amikor az emberek benéznek az irodába, a büszke önérzet mellett ott lappang bennük egy kis aggódás is a zászlóért egy-egy féltő pillantást vetnek rá, mert hát közeleg a negyedik negyedév. És ők bizony féltik a zászlót mert nagyon hosszú és göröngyös lítat kellett megjárni, amíg idáig jutottak. Hisz a múlt évben még alig. a közepesek között kullogtak, s az év végén csak úgy tudtak a munkaegységekre tervezett második 10 koronából kettőt kifizetni, hogy megterhelték azzal ezt az évet. Mi volt az eredménytelenség oka? Túlzás lenne azt állítani, hogy a tagok a múlt évben sokkal rosszabbul dolgoztak mint az idén. Mert akkor is csak elvetettek, megkapáltak, learattak sorjában mindent. Az állatokat is gondozták, csak valahogy, a sok munka nem igyekezett kézzelfogható formába öltözni pénzügyi téren. Hogy miért, arról különbözők a vélemények. Egyesek a régi vezetőket okozták, az ö rossz munkájukban keresték a bajok okait. Voltak, akik a lopásokra, sógorság-komasápból eredő igazságtalanságokra hivatkoztak és saját magukon kívül■ mindenkit gyanúsítottak. Vannak . azonban olyanok is, méghozzá szépszámmal, akik magúkat sem mentegetik a hiányosságok feltárásánál. — Albert Pista bácsi szerint például az volta hiba, hogy nem nagyon értettek, meg nem is nagyon igyekeztek érteni a szövetkezeti gazdálkodáshoz. Nem tudatosan, tervszerűen gazdálkodtak, csak tapogatóztak, mintha olyan ismeretlen vízben gázolnának, amelynek nem ismerik a medrét. A. vélemények közül talán mindben van egy kis igazság. De legtöbb az utóbbiban van, mert a valóság az, hogy a hibák legnagyobb része a tudatlanságból eredt. Hiba volt a vezetésben, a szervezésben, sőt már a szövetkezet alakításánál alkalmazott módszerekben, s a tömegpolitikai munkában is. Éppen ebből eredően a szövetkezet tagsága passzívan, közömbösen viselkedett a szövetkezet ügyei iránt, parancsra, irányításra vártak. Azt hitték, ezzel magukon könnyítenek, s figyelmen kívül hagyták, hogy éppen ezzel ártanak ma ■ púknak. Gátolta a szövetkezet megerősödését a reakció és a kulákok bomlasztó munkája is. A változás a közösség érdeme Azóta, de különösen a februári új vezetóségválasztás óta nagy változáson ment keresztül a szövetkezet. — Helytelen lenne azonban az idei szép eredményeket, a kerület legjobb szövetkezetévé való fejlődést csupán az új vezetőség érdemének tulajdonítani. Vitathatatlan tény ugyan, hogy az eredmények elérésében nagy része van az új vezetőségnek, mert sokkal alkotóbban engedi kibontakozni a tagok kezdeményezését, de a megváltozott helyzet gyökere még sem itt kereshető. Már maga az a tény, hogy új vezetőség választására került sor, arról tanúskodik, hogy a tagok felett sem repültek el az évek hatástalanul, mert tanultak, fejlődtek ők is. Az évek során tudatossá ért bennük, hogy életük szebbé, gazdagabbá tételének egyedül helyes útja a nagyüzemi kollektív gazdálkodáson keresztül vezet. A gyengébben végzett munka ellenére is elért sikerek és a jól működő szövetkezetek szép eredményei mutatták a nagyüzemi gazdálkodás eredményességének félremagyarázhat at lan igazságát. így jutottak el ez év februárjában ahhoz, hogy mélyen elemezzék a: eddigi hibák okait és keressék az orvoslás módjait. Az új vezetöség-váľtkztás tehát nemcsak vezetöségvál•toeást jelentett, hanem g tagok szövetkezethez való viszonyának megváltozását is. A közömbösséget lassan felváltotta a szövetkezet ügyei iránt való élénk érdeklődés, s ma már a szövetkezet tagsága nem munkás - nak, hanem gazdának érzi magai a szövetkezetben. A kollektív ereje Megváltozott a taggyűlések hangulata is. Ma már nem követi a hoszszú beszámolókat még hosszabb hallgatás, hanem élénk vita, amelyeken Szabó Endre, Albert Pista bácsi meg a többi szövetkezeti tag értékes hozzászólása nem egyszer segít megoldani a legfontosabb problémákat. Ez az aktivitás annak a ténynek a felismeréséből fakad, hogy a szövetkezetben annyi a tagoké, amennyit kitermelnek. Ez a felismerés szülte azokat a hatalmas eredményeket, amelyek a szövetkezetét az eperjesi kerület legjobbjává emelték. Bár a múlt évben a gyenge szervezés miatt még nem rakták le az idei gazdag termés alapjait, az idei jó munka eredményeként mégis elérték azt, hogy nemcsak a kötelező beadást teljesíthetik, hanem szabad eladásra is bőven termelnek, mert tudják azt, hogy a terven felül kitermelt és szabad áron értékesített termények ára emeli legjobban a szövetkezet jövedelmét. A félévi pénzügyi tervet ПО ezer koronával túlteljesítették, s az ezután szabad eladásra kerülő 50 mázsa lóheremag a 220 darab sertés, a tervezett 250 mázsa helyett 350 mázsás hektárhozamot ígérő cukorrépatábla, ■ a 40 hektáros (a tagok szerint a két és három csöves termés nyomán 90 hektárnak számítható) kukoricatábla, a 200 mázsa szabad áron eladott rozs, a most hízó szarvasmarhák, a zöldség és a többi termékek még olyan szép jövedelmet biztosítanak a szövetkezetnek, hogy a tagok méltán számíthatnak a második tíz koronára. Amikor azonban Kiss László el ■ nőktől efelől érdeklődünk, szerényen jegyzi meg, hogy erről még nehéz pontos képet adni, de azt akarják elemi, hogy necsak 10 koronát, hanem többet osszanak az év végén munkaegységenként. Minden előfeltételük megvan ehhez. Az eredmények nem szüiettek meg napok, hanem hosszú hónapok alatt. Hozzájárult ehhez a járási szervek, valamint a helyi pártszervezet és ta HNT3 dolgozóinak meggyőző mun‘kája. A siker tehát a közös munka eredménye. Még merészebb terveket szőnek Ezeknél az eredményeknél azonban nem állnak meg, hanem még merészebb, még hatalmasabb terveket szőnek. Már elkészítették az 1957. évi termelési tervet, amelyet második ötéves tervünk irányelveinek alapján dolgoztak ki, figyelembevéve a helyi sajátosságokat. S hogy a termelés emelésére kidolgozott tervek nem maradnak csupán papírra fektetett számadatok, hanem valósággá válnak, amellett biztosítékként áll a tagok minden vonalon megnyilvánuló tevékenysége, amely az utóbbi időbér., különösen az SZKP XX. kongreszsusa után szinte szárnyakat kapott. Azok a nagy távlatokat nyitó tervek, amelyeket a nagykaposi EFSZ. .tagjai tűztek maguk elé, nem csupán 'a termelés növelésére irányulnak, hanem még egy másik, szocialista országépítésünk szempontjából nemkevésbé fontos probléma megvalósítására is. Mégpedig arra, hogy cn nagyszerű tervekkel, a szép eredményekkel igyekeznek meggyőzni ésj megnyerni a még kívülálló kis- és középparasztokat a szövetkezeti gazdálkodásnak. Az a céljuk, hogy a kulákokon kívül a falu minden becsületes földművese minél előbb megtalálja helyét a nagy szövetkezeti családban. A nagykaposi szövetkezet azért ŕudott a kerület legjobbjává fejlődni, mert tagjai tanulnak a múlt hibáiból, de ez nem azt jelenti, hogy a múlton rágódnak, hanem bátran a jövőbe néznek. A jövőt építik szorgalmas munkával a földeken, az istállókban, a szebb holnapot egyengetik az esii megbeszéléseken, a hetenként megtartott vezetőségi s a havi taggyűléseken, ahol értékelik az elmúlt hónap eredményeit és kidolgozzák az elkövetkezendő munkák tervét. Mind a gyűléseken, mind az összes munkaszakaszokon tág teret nyitnak a tagok alkotó kezdeményezése kibontakozásának és a szövetkezeti demokrácia minden vonalon való érvényesülésének. Amit még látni l^ell Hiba lenne azonban, ha az eddigi eredmények mellett szemet hánynánk az olyan dolgok felett, amelyek jelenleg még gátolják a szövetkezet fejlődését, vagy a vezetők iránti teljes bizalom kialakulását. Ilyen például az is, hogy az év elején kiosztották ugyan a tagoknak az ellenőrző könyvecskéket, de eddig még nem jegyezték a napi teljesítményt. A csoportvezetők minél előbb fogjanak ehhez és meglátják, hogy nem felesleges ez, mert ha a tagok mindennap munkaegységekben is látják teljesítményük eredményét, ez bizonyosan fokozza majd munkakedvüket és növeli bizalmukat a csoportvezetők és általában a vezetők iránt. Az egy héten egyszer történő kimutatás tévedésekre adhat alkalmat. Ha azonban a könyvecskében mindennap beírják a teljesítményt, akkor bizonyosan elmaradnak majd az olyan tévedések, amelyekre így, sőt néha csak fizetés után jönnek rá, hogy egyes tagoknak 5—6 munkaegységet elfelejtettek Seírni. De szükség van a könyvecskék helyes és minden napos vezetésére azért is, mert ahogy Kiss elnök mondja, a jövő évben a munkacsoportok már teljesen önállóan gazdálkodnak majd saját parcellájukon. Kialakulhat tehát a * csoportok között az ideinél sokkal szélesebbkörű szocialista munkaverseny. Mind Eszterhai, mind Cap csoport - vezető, sőt a tagok is már az idén is sokszor hangoztatták, hogy az egyes munkákat sokkal hamarább elvégezték volna, ha a csoportoknak meg lett volna a magúk parcellája. Természetesen ez így igaz, sőt a minőségi munka bevezetése is könnyebben menne. Éppen ezért van szükség arra is, hogy a tagok jól ismerjék minden egyes munkafolyamat normáit. Nem könnyű ez, de a teljesítmény mindennapos beírása következtében elérhető. A csoportvezető kényelmeskedése ne legyen gátlója annak, ami csak segítheti a szövetkezet fejlődését. Annak sem szabad megtörténni, hogy egyesek kivételes jogokat elvezzenek, mint pl. az idén, amikor egyesek a kimért takarmány mellé külön is kaszáltak. Talán csak kicsinyes dolgoknak látszanak ezek, de a vezetőség nem nézhet el az ilyenek felett sem. Különösen azért nem, mert a féltve őrzött jogos büszkeségüket, a vándorzászlót csak úgy tudják megtartani, ha igyekeznek minden hibát minél előbb orvosolni. Figyelembe kell venniök, hogy nemcsak az ó szövetkezetük, hanem a kerület minden EFSZ-e fejlődik, méghozzá rohamosan. Ha tehát teljesíteni akarják a zászló ünnepélyes átadásakor tett fogadalmukat,, hogy a zászlót még a jövő évben — vagy ahogy egyes merészebb és optimistább tagok állítják, még tíz évig egymás után — is megtartják, továbbra is azért kell harcolniok, hogy szövetkezetükben minden vonalon bátran juttassák érvényre a szövetkezeti demokráciát. Akkor bizonyos, hogy a jó eredmény és az elsőség nem marad el. Haraszti Gyula Aranybánya a kertészet A kanyargós Kis-Duna balpartján erdősávtól övezve terül el Körösi István birodalma az eperjesi szövetkezet zöldségkertészete. A dunaparti levegő üdítően hat és fogva tartja az embert, különösen ha olyan látványban van része,, mint az eperjesiek kertészete. A dúslevelű — majdnem derékig éró töveken egymást érik a vastaghúsú ízletes bolgárpaprikák, a fehér, kissé csípős lecsópaprikák. Körösi elvtárs elgyönyörködik a természettől kicsalt gyönyörű terményekben és győzi mutogatni egy-egy paradicsombokor kiállításra illő példányát. —■ Itt van ez a tő — mutat a földön elterülő piros gyümölccsel megrakott bokorra — hat kilót becsülök rajta. Inkább több mint kevesebb! Hatvanöt ár ez a fC’d, de eddig 36 000 koronát hozott. A paprika ? Az meg aranyat ér. Közel egy hektárt ültettünk és eddig 22 000 darabot, ezenkívül több mint 200 mázsa termést adott. Ez pénzben 48 000 koronára rúg. Hát még egész szeptemberben mennyit szedünk róla ? Ezek az eredmények nem születtek maguktól. Jó szakember és kérges tenyerű munkáskezek kellettek hozzá. Horsica Rozália egy nap sem maradt volna otthon a munkából. Cinege Hermina két kilométerre lakik a kertészettől, mégis pontosan megjelenik, Móricz Gizella a szünidejét tölti a kertészetben jó munkával. Soós Emília már hatvannégy évét tapossa, de ő a kertészet legszorgalmasabb dolgozója. — Miránk vár ez a munka — gyerünk ki hajnalban, maradjunk egész estig — mondogatta Soós néni a csoport tagjainak, akik meg is fogadták a jó tanácsot. Ennek köszönhető, hogy mindig idejében kapáltak, kiskorában irtották a dudvát, így nem a gyom, hanem a kultúrnövény fejlődhetett gyorsan, kövéren. Körösi István kertész paradicsomtővel a kezében, melyen 6 kg-ra bér csüli a termést. A dinnye a mostoha időjárás mell lett is szép terméssel kecsegtet. Az indák között elég sűrűn 7—8 kg-os dinnyék lapulnak. A szép termést bizonyítja az, hogy előreláthatólag a kertészeti csoport tervezett bevételét 100 000 koronával túllépi. Ez pedig dicséretére válik nemcsak Körösi Istvánnak, hanem az egész kertészeti csoportnak, Eső után kapálják., az őszi káposztát. Október végére még nagy fejekre megnőnek. Sándgr Gábor MEGMOZDULT BARCA NEPE Kassáról 10 perc alatt könnyűszerrel Bárcára érhet az ember villamossal. A kisebb, mezővárosnak beillő faluban évszázados fákkal ékeskedő régi park fogadja az embert, a domb tetején pedig az ódon kastély tornyai nyúlnak a magasba, mint élő őrszemek. A faluba vezető úton emberek dolgoznak, javítják az évtizedek során megrongált úttestet. A helyi nemzeti bizottságon a község kataszteri térképe fölé hajolva Alekszej Perzidiszko mérnök dolgozik munkájába merülve. Köszönésemre néma fejbólintással válaszol. Néma pillantással adja tudomásomra, hogy örül látogatásomnak, de ne zavarjam öt. Ez viszont érthető, hiszen a község határának gazdasági-műszaki rendezésén dogozik. Ez igen fontos esemény a falu lakosságának életében, hiszen minden egyes földművessel külön kell beszélni a szövetkezetről. — Hány hektár földje lesz a szövetkezetnek? — teszem fel a kérdést. — Eddig nyolcvanöt hektár földje van az újonnan alakult szövetkezetnek. A közös gazdaságnak 34 tagja van, így tehát 2,5 hektárnyi terület esik egy-egy emberre. Ez bizony kevés. Ez ideig csupán 11 földtulajdonos tagja van a szövetkezetnek. A többi földinélküli. Igen sok munkás jelentkezik a szövetkezetbe, azonban inkább tapasztalt földművesekre lenne szükség. Mihok Józsefnek nem kellene a feleségére hivatkozni, hiszen a szövetkezet kérdését az asszonyokkal is könnyen meg lehet vitatni. Kacsmár László a helyi nemzeti bizottság tanácsának tagja is példát mutathatna ezen a téren. Mint egyénileg dolgozó paraszt példásan teljesíti termelési és beadási feladatait, de a szövetkezetről hallani sem akar. Mitro Páltól viszont olyan nehéz elérni a beadás teljesítését. mint a tehénből kihúzni a borjút. Gyerekei üzemekben dolgoznak, rendszeresen pénz áll a házhoz és úgy érzi, hogy nincs szüksége a szövetkezetre. Más téren is vannak hibák. A községben 70 hivatalnok és hasonló foglalkozású egyén van, akik reggel elmennek, este pedig visszatérnek a faluba. Segítséget azonban egytől sem kap az új szövetkezet. így pl. nem ártana, ha Bartko kissé elgondolkozna azon, hol dolgoznak a fiai. Felelősségteljes munkahelyekre jutottak és rendszerünk biztos megélhetést nyújt számukra. Nem illik tehát, hogy ha ilyen apa hátat fordít a szövetkezetnek. Ez a legtöbb szövetkezeti tagi nézete. De többen is vannak ilyenek a faluban. Akár Horváth László, Reniás István, Vilinszki vagy a többiek, akik különféle vezetöhelyeket töltenek be Kassán, legalább szüleiknek megmagyarázhatnák. hogy milyen előnyök származnak a közös gazdálkodásból. Átalakuló mezőgazdaságunk sokat vár a falusi értelmiségtől. Hvizdos elvtárs például, aki a falu tanítója, sókat beszél a szövetkezetről az egyénileg dolgozó parasztokkal. Van is tekintélye az emberek előtt, bizalmasak hozzá. Mindenkivel szívesen elbeszélget és meggyőző szavai sok esetben eredményre vezettek. Ezt pedig a falu minden hivatalnoka megtehetné. Sokat segítene vele a közös ügynek. Haluscsák Jánost i; ö győzte meg a közös gazdálkodás előnyéről, aki már be is lépne a szövetkezetbe, csupán felesége bizalmatlankodása miatt tétovázik még. Remélhető, hogy a közeljövőben nemcsak ő, hanem a legtöbb bárcai egyénileg dolgozó paraszt a közös gazdálkodás útjára lép. Ma még kicsi a bárcai szövetkezet, de rövidesen nagy lehet. Kacsmár Pál a szövetkezet elnöke megvan győződve róla, hogy a szövetkezet megalakításával új fejezet kezdődik Bárca életében. Okos, meggyőző szóra van szükség, hogy Bárca lakóinak élete rövidesen örömteljeseé váljon. Ladislav Krcho Kés alá érett a görögdinnye, s a kertészeti dolgozók élvezettel harapnak belőle.
