Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-02 / 35. szám

e Mítoitves 1956. sžetrtember 2, Két műszak és középszántás“ Füleken 33 A Bori Állami Gazdaság brig adósai, akik Csehországban, a tachovi járásban dolgoznak. A brigádtanács vitája eredményt hozott A füleki gépállomás épülete Buzitán '-an. Irodájában Stanislav Jirásek mun­kairányító, a traktoros brigádokról érkezett jelentéseket tanulmányozta. Megelégedett az eredményekkel. Hat brigád versenyez egymással és heves küzdelem alakult. Szerinte legjobb á Jjuzitai brigád. Jól végzik a csép­­ésf. tarlóhántást, középszántást, fii­­kaszálást és egyéb munkákat. A trak­torosok nemcsak nappal, hanem az éjszakai műszakban is dolgoznak. De mikor megkérdeztük Jirásek elvtársat, hogy ki és hol dolgozik a második műszakban, csak hiroezett-hámozott. Mások sem tudtak kielégítő választ adni. A gépállomás irodájából a brigád irodájába küldtek. Stehmüller Pravo­­sláv brigádvezető estétől reggelig be­szélt volna brigádjáról, de arról hal­lani sem akart, hogy a mezőn dolgozó traktorosait meglátogassuk. — Nagyon messze vannak. A leg­közelebbi traktor 4—5 kilométerre dolgozik. Ki tudja meddig marad a mezőn. Lehet, hogy éjszakára be­jön. A motorkerékpárt elvitte az apronómus, gyalog soká érnénk oda. Ma időm sincs, inkább holnap — ér­velt a brigádvezető. Stehmüller elvtársnak nem volt ideje, mert a második műszakban csak papíron szántottak a traktoro­sok, de a valóságban nem. — Melyik traktorral dolgozik két traktoros? — kérdeztük. — Eggyel sem — felelte a brigád­­vezető, — de mindegyik iparkodik éjjel-nappal. A brigádvezetőt nem tudtuk meggyőzni, hogy a munkájuk csak meghoszabbí­­tott műszak és nem szabad két mű­szakra szétírrii. Az ilyen éjszakai munkához nem jár normakönnyítés. Krett János igazgató is azt állítja, de a makacs brigádvezető nem en­ged. Veres János, a járási partszervezet dolgozója és a gépállomás instruktora azt mondta, hogy a gépállomáson most kedvezőbb a helyzet, mint az­előtt volt. — Új káderek nőttek. Több a gép és jobb a munkaszervezés. Minden hibát azonban nem tudtunk kiküszö­bölni, mert öt év alatt öt igazgatója volt a gépállomásnak. Az első igaz­gató elment, a másikat is leváltot­ták, nem volt kit felelősségre vonni és így ment tovább. De ezután min­den hibát rögtön ki kell küszöbölni. Véres elvtársnak is az a nézete, ámi az igazgatónak, hogy a papírfor­ma kedvéért a meghosszabbított mű­szakból nem szabad kettőt csinálni és a tarlóhántást sem szabad közép­­szántásnák írni. Az igazgató és instruktor elvtárs elítélik a brigádvezetőt, de csak a mi jelenlétünkben. Nem tettek semmit azért, hogy a tarlóhántás a valóság­ban is tarlóhántás maradjon és a meghosszabbított műszak is meg­hosszabbított műszak legyen. Egyszó­val senki sem akarja a gyermeket nevéről nevezni. Putnoki János, az üzemi pártszer­vezet elnöke és a füleki brigád ve­zetője azt mondta: „Traktorosaink, sajnos csak egy műszakban dolgoz­nak, de a tarlóhántást nem írjuk kö­zépszántásnak És én azt se bánnám, ha traktorosaimat a határban meg­látogatnák." A kocsma előtt vezetett ütünk. — Veres elvtárs is velünk jött, de mi­kor meghallotta a mulatozók han­goskodását, megdöbbent. -! — tárjatok egy kicsit. — Vártunk, és az instruktor figyelt. — A traktorosok mulatnak... Ne menjünk árrá! Egy pohár sör nekünk sem árt meg, nézzük őket — javasoltuk. — Azt nem! Nem tehetem, mert nem tudok tőlük megszabadulni. Ha pedig nem megyek közéjük, megha­ragudnak, hogy a barátságukat visz­­szautasítom. Az igazgató elvtárs is arra jött, ebe csak bepillantott a kocsmába az ajtó sarkából és hirtelen megfordult. Ügy eltűnt, mintha ott se lett volna Mindkét magatartás gyenge­ségre vall, pedig az új igazgatót sokan dicsérik azért, hogy szereti a rendet. Két 'nő­nappal ezelőtt az ő javaslatára a gép­állomás vezetősége több dolgozót megbüntetett, mert : munkaidő alatt mulattak és a gépekben kárt tettek. A részegség lopással is párosult. Az intézkedés helyes volt, de jobb lett volna, ha nevelömunkáva! nem enge­dik eddig fajulni a dolgokat. Az egész vidéken készéinek arról, hogy lŐO koronára büntették Liska Sámuel főmérnököt, mert Balogfal­ván mulatott munkaidő alatt. Haris József állattenyésztési gépesítő, Mi­chal Ondrej körzeti agronómus, Ha­­nula István cséplőgépkezelőt szintén Száz-száz koronára büntették. Ezen­kívül másokat is megbüntettek, de csak kis részét azoknak, akik megér­demelték volna. Buzitától néhány száz mé­terre egy Zetor 35-ös lánctalpas traktor hármas ekével hántotta a tarlót, il­letve „középszántást“ végzett. Nem négy-öt kilométerre találkoztunk veie. mint ahogy a brigádvezetö mondta, hanem közel a falu mellett. Szelec Bertalan traktoros reggel 8 órától este 7 óráig dolgozott. Tehát nem éjjel. A munkáját középszántásnak írta és bizonygatta, hogy ez nem se • kély szántás, mert hiszen mi is lát­hatjuk, hogv elég mélyen szánt. A sídi szövetkezetben Mihály Ist­ván traktoros Putnoki elvtárs brigád­jában szintén mélyen szánt, éjszaka is dolgozik, de mivel egyedül van, már csak egy műszakot és tarlóhán­tást ír a munkalapra. Az ilyen szántás azonban csak szük­ségmegoldás. Akkor alkalmazzák, mi­kor esőre nincs remény, kevés a gép és a dolgozó. A tarlót sekélyen szánt­juk. Célja, hogy minden gyommay korán kikeljen és középszántáskor el­pusztuljon. Késői mély tarlóhántás­sal, amit a buzitaiak középszántás­nak neveznek, a gyommag későbbi időre elraktározódik, ilyenkor még annyi sem kel ki belőle, mint a le­­hánt_tlan tárlón. Másik hátránya, hogy a rögekbe szakadt talajt nehéz tömíteni és a beéredés ezáltal vonta­tott. Ezt talán a füleki járás szakembe­rei nem tudják? Vagy a járásban nincsenek jó szakemeberek ? Tudják és valószínű értenek is a dolgokhoz, de mihaszna, ha csukott szemmel járnak a határban és az emberek kö­zött. Puskeler Mihály, a gépállomás ág­­ronómusa, akinek legjobban kellene törődnie a munka minőségével, jónak látja a szántást, a hibákat leplezi és azt mondta, hogy minden jó trakto­ros iszik, nemcsak náluk, hanem másutt is kocsma-ajtó-nyitogató min­den szakember. Ezzel bizonyára nem értenek egyet azok a gépállomások példás dolgozói, akik a keresetüket nem kocsmába vi­szik, hanem családjuknak. Bolgáromban György József gépész a patronáló üzem (füleki Kovósmalť) dolgozója, Kós István hat és félhektá­ros gazdánál csépelt. Azt mondta, hogy két-három óra múlva végez és akkor az egész falu rendben lesz a csépléssel és a beadással is. A csép­lőgép mellett dolgozók dicsérik öt és a gépét, hogy még ilyen jól senki sem dolgozott náluk. A HNB elnöke még jobban dicsekedett, de beszédé­nek kevesebb hitelt adhatunk, mert bőven felöntött a garatra ellenőrzése álkalmából, Sanyi a jó fiú Sóregen még este 10 órakor is zú­gott a cséplőgép. Nyelte a vastag kévéket és gazdagón öntötte a sze­met. De hogy mennyit csépelt ki, azt nem tudjuk, mert a mérésekről szó­ló jegyzetfüzet elveszett a traktoros­sal együtt. A gépésznek pedig elég a maga baja, a brigádvezetövel akkor is azért vitázott, hogy a családi se­gélyt sem a gépállomás, sem a pat­ronáló üzem nem utalta ki. Ezek sze­rint megelégedhetünk azzal is, hogy a gép megy és ontja a gazdag ter­mést. Elvégre a falu kizárólag ma­gángazdákból tevődik össze és vala­mennyi jószívű. A kisüsti pálinkát úgy mérik a gépészeknek, mint pata­kon a vizet. Nem csoda, hogy ilyen körülmények mellett a traktorost föl­dön heverve holtrészeg állapotban ta­láltuk. Putnoki brigádvezető sokat irult-pirult miatta, de már mit tehe­tett. Még csak nem is mentegetőd­­zött. A gazdák azonban beszéltek he­lyette is. — Nagyon jó fiú a Sanyi. Nem iszik, most is csak véletlenül ivott. Ez a „jó fiú“, aki annyira tetszik a magángazdáknak, Sós Sándor trak­toros. Kocsmába csak azért megy el néha-néha, mert a kisüsti elfogy. Másnap a gépész ki akarta köszö­rülni a csorbát a traktoros helyett. Korán felkelt és elment a domboldal­ra, hogy elindítsa a traktort. A ki­egyenlítőbe megsürüsödött olaj azon­ban úgy lelassította szegény Zetort, hogy Szó-Kovács Gyula csak akkor vette észre, mikor lejött a partról, hogy a sebességváltó üresben maradt. A motor ezért nem gyújtott. Hiába a sok jó gép Kőrútunk alkalmával több gépet meglátogattunk és vagy a traktorost, vagy a gépészt a kocsmában találtuk. Ezek az emberek talán azt gondol­ják, hogy egy géphez két ember fe­lesleges. Ha ez így van, az egyik tar­lót hánthat a második műszakban. Akkor nem költenének feleslegesen és a kereset is megkétszereződne. — Bezzeg náluk más divat járja. Többet keresnek a meghosszabbított műszak­ban, mert „fog a ceruza" és egy kis borravaló is megkerül. Hiába az új gépállomás és a sok jó gép, ha a hiá­nyosságoknak és elsősorban az ivá­­szatnak véget nem vetnek a gépállo­más dolgozói. Lupták Anton elvtárs, az üzemi bizottság elnöke azt javasolja, hogy necsak 50—100 koronára büntessek meg a munkaidő alatt berúgott trak­torosokat, hanem kártérítést is kö­veteljenek tőlük a megrongált gépek­ért. Nekünk pedig az a véleményünk, hogy a büntetés mellett párhuzamo­san a jutalmazást is be kell vezetni. Dicséretet és kitüntetést érdemelnek azok a dolgozók, akik jól dolgoznak és a CSISZ szervezetben példásan terjesztik a sport és kultúra ügyét. Egy-egy dicsérő oklevéltől még na­gyobb kedvet kapnának a munkához és több kocsmajáró a büntetés he­lyett a kitüntetést választaná. így A falu apostolai lehetnek A füleki gépállomás vezetői harcol­janak erélyesebben és következeteseb­ben a hiányosságok, főképpen az al­kohol ellen. A traktorosok pedig ne várjanak figyelmeztetésre, hanem ön­maguk alakítsák ki az öntudatos fe­gyelmet. Kocsmázás helyett inkább sportoljanak és tanújának. Ezáltal erősebbek lesznek és jobb szakembe­rekké válnak. Több lesz a keresetük, nem lesznek ráutalva a borravalóra és feketézésre. — Vegyenek példá’t a védnökségi üzem dolgozóitól, akik becsületesen végezték a cséplést. Ha ezután kevesebbszer néznek a ma­gángazdák féldecis üvegjébe, jobban megy majd a munka, több gabona kerül beadásra, több új szövetkezet alakul és a régiek is jobban megerő­södnek a füleki járásban. Csurttla József A lenyugvó nap kiterítette bíbor­köntösét az égboltra és azután eltűnt az újhegyi hegyek mögé. A bodrog­­szerdahelyi HNB épülete előtt egy te­rebélyes fa alatt többen gyülekeztek. Minden szerdán ülésezik a brigádta­nács. Elérkezett a gyűlés megnyitásának ideje, de még csak a HNB elnöke a gépállomás instruktora, főagronó­­musa, a brigádvezetö, szakasza^ronó­­mus, két traktoros és a JNB küldötte van jelen. Nemsokára odajött a szö­vetkezet elnöke, agronómusa és a cso­portvezetők. Nyolc óra elmúlt, meg kellett kez­deni a gyűlést, nem várhattak a töb­biekre. Rendszerint szerdán este ve­títenek magyar filmet a helyi mozi­ban és többen inkább odamennek, mint a brigádtanács ülésre. A brigádvezető a tervteljesítésről szóló beszámolójában több hiányos­ságra mutatott rá, melyek már ré­gebben uralkodnak Bodrogszerdahe­­lyen. — Nincs egyetértés az EF3Z vezetői és a brigádközpont dolgozói között — hangsúlyozta. Már több gyűlésen napirendre került ez a kér­dés, de ügy látszik, hogy egyesek ma­kacssága miatt a rendezés elnapoló­­dott és újból kell veie foglalkozni. Ez a helyzet akadályozta a munkát. Az aratást 200 hektáron már régen elvégezték a szövetkezetben, de a; tarlóhántás csigalassúsággal halad.' Ezt a problémát vitatták legjobban. Eleinte mindenki a hibákat emleget­te, de szem elöl tévesztették a hibák okát. Később közösen megállapították, hogy minden hiba abban rejlik, hogy hiányos a munkaszervezés, mind a szövetkezetben, mind a brigádközpon­ton. Több rrfint három hete, hogy kint volt a tanács a brigádközponton, a traktorosok panaszkodtak, hogy nincs munka, de a tarlóhántás és a szal­mabetakarítás nem ment elég gyor­san, pedig ebben az időben már a ke­verőszántást kellett volna végezni. A tarlóhántás elvégzését marga a szövetkezet vezetősége gátolta. Az indokolt, hogy néhány napra ráen­gedték a csordát és a kondát a le-, aratott területekre, de ezt nem lehet hetekig csinálni. A letaposott tarlón nehéz jó munkát végezni, viszont Petrp elvtárs, a szövetkezet agronó­musa kijelentette, hogy ha a munka nem jó, nem írja alá a munkalapot. Helyes, hogy jó minőségű munkát kö­vetelnek, de ahhoz a feltételeket is meg kell teremteni. Hogy a szövet­kezet és a brigádközpont vezetői kö­zött nézeteltérések voltak, az abból ered, hogy a szövetkezet részéről nem ellenőrizték mindjárt a munkát, ha­nem csak később. Nem történt meg időben a munka átvétele és ezért a munkalapok munkaátvételi jegyző­könyve aláírásánál mindig vita kelet­kezett. Sokáig tartott a gyűlés, de ered­ményt hozott. Preby elvtárs a HNB elnöke, Szepesy a GTÄ küldötte és Tuchyňa föagronómus elvtárs nagyon helyesen elemezték a szerdahelyi helyzetet és végül is úgy döntött a brigádtanács, hogy másnap teljes ütemben megkezdik a tarlóhántást. Urbáncsik elvtárs a szövetkezet elnö­ke is helyesen cselekedett, amikor azt mondta, hogy ezután saját maga is igyekszik kapcsolatot teremteni a szövetkezet és a brigádközpont kö­zött, hogy a hiányosságokat elkerül­jék. Reméljük, hogy szavának ura marad. Másnap reggel a lánctalpas traktor tárcsát húzva kivonult a mezőre, hogy megkezdje a tarlóhántást. Nem­sokára megjelent a gépállomás főag­­ronómusa Tuchyňa elvtárs és a szö­vetkezet elnöke s agronómusa is. Tu­chyňa elvtárs Erős brigádvezetőnek segített a tárcsa beállításánál és a munka szépen megindult. Petro elv­társhoz intéztem az első szót: „No, Petro elvtárs, aláírod a munkalapot?“ Végignézte a felhasított földet és az­után komolyan kijelentette: „Aláírom, mert jó munkát végez". A szövetke­zet elnöke is örült, hogy ilyen jól megindult a tarlóhántás. Azt viszont mi nem helyeseljük, hogy Székely József csoportja nem gyűjtötte ide­jében össze a búzakaparékot. Ebből az esetből is láthatjuk, hogy milyen nagy jelentősége van a bri­gádtanácsüléseknek, ha azokon helye­sen foglalkoznak az időszerű kérdé­sekkel. K. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésével a Palárikovói Állami Gazdaságban egyre növekedik a te­henek tejhozama. A tapasztalt fejőgulyások naponta több mint ezer liter tejet fejnek 96 tehéntől. Legtöbb tejet ád az a tehén, amelyet Illés Ferenc gondoz és a képen is látható, naponta 23 litert. A munkaversenyben Mé­száros János van az élen. Tizenkét tehenet fej és hozrascsot tervét 158 százalékra teljesítette. Második Borka Zsiga 140, harmadik Rabovszky György 12J százalékos tervteljesítéssel. A tapasztalt fejőgulyásoknak "jó utódaik lesznek, a gyermekek mindenütt velük járnak a vakáció idején, hogy már most megismerkedjenek a tejtermelés mesterségével. Dunaszerdahelyi kombájnt)sok Csehországban Mueska Árpád segédkpmbájnos bejött hozzám, hogy adjak neki egy villám-újságot. Örömmel olvasta ezt az első újságot, amelyben nevek, szá­mok, dicséretek, megrovások és értesítések vannak. Egy értesítés ragadta meg legjobban a figyelmét. Hmčár Ferenc és Szántó Zoltán a dunaszerda­helyi traktorállomás kombájnosai vasárnap ingyenes repülésben részesülnek Hradec Kráfovén. Nem szabad csak ennél a két névnél megállnunk, nézzük tovább a szá­raz adatokat, amelyek mögött becsületes teljesítmények rejlenek. Ötven ember megfeszített munkájának tükre kerül most kézbe, akik eljöttek vi­szonozni a cseh kombájnosok segítségét. Eljöttek, hogy gépeik minél jobb kihasználásával biztosítsák a termés betakarítását. Nem reklám ez a vil­lám-újság, hanem bizonyítvány, amely minden kombájnos osztályzatát tar­talmazza. Maár Ferenc a kilencedik helyen van. Messze van még a 100 hektárhoz, pedig otthon annyit aratott. Az eddigi eredménnyel elégedett, mert a csehországi aratásnak még csak a kezdetén vagyunk és itt is le­arathat annyit mint otthon. Ugyanez a véleménye Fekete Mihálynak, Grek Sándornak, Varga Flóriánnak, akik talán azért helyezkednek el így egy­másután 11, 12, 13-ik helyen, mert egy faluba vannak. Bősön is együtt arattak, ahonnan nem a legjobb emlékekkel távoztak. Ezt azonban már el­feledték, hiszen itt már csak a géphibáinak eltávolításával kell küzdeniük, nem pedig egyes emberek önfejűségével. A hősi emlék már a múlté. Most a megértés, kölcsönös megbecsülés szellemében végzik mindennapi mun­kájukat. A villámhir még itt fekszik előttünk az asztalon és kint tovább zúg­nak a kombájnok a Hradec Kráfove-i kerület búzatábláin. Aranysárga búza ömlik a tartályba. A kombájnosok keze nyomán biztos helyre kerül az or­szág^ kenyere. CSHíMÄK IMRE, Hradec Králové

Next

/
Thumbnails
Contents