Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-02 / 35. szám

e

Mítoitves

1956. sžetrtember 2,

Két műszak és középszántás“ Füleken

33

A Bori Állami Gazdaság brig adósai, akik Csehországban, a tachovi járásban

dolgoznak.

A brigádtanács vitája eredményt hozott

A füleki gépállomás épülete Buzitán '-an. Irodájában Stanislav Jirásek munkairányító, a traktoros brigádokról érkezett jelentéseket tanulmányozta. Megelégedett az eredményekkel. Hat brigád versenyez egymással és heves küzdelem alakult. Szerinte legjobb á Jjuzitai brigád. Jól végzik a csépésf. tarlóhántást, középszántást, fiikaszálást és egyéb munkákat. A traktorosok nemcsak nappal, hanem az éjszakai műszakban is dolgoznak. De mikor megkérdeztük Jirásek elvtársat, hogy ki és hol dolgozik a második műszakban, csak hiroezett-hámozott. Mások sem tudtak kielégítő választ adni.

A gépállomás irodájából a brigád irodájába küldtek. Stehmüller Pravosláv brigádvezető estétől reggelig beszélt volna brigádjáról, de arról hallani sem akart, hogy a mezőn dolgozó traktorosait meglátogassuk.

— Nagyon messze vannak. A legközelebbi traktor 4—5 kilométerre dolgozik. Ki tudja meddig marad a mezőn. Lehet, hogy éjszakára bejön. A motorkerékpárt elvitte az apronómus, gyalog soká érnénk oda. Ma időm sincs, inkább holnap — érvelt a brigádvezető.

Stehmüller elvtársnak nem volt ideje, mert a második műszakban csak papíron szántottak a traktorosok, de a valóságban nem.

— Melyik traktorral dolgozik két traktoros? — kérdeztük.

— Eggyel sem — felelte a brigádvezető, — de mindegyik iparkodik éjjel-nappal.

A brigádvezetőt nem tudtuk meggyőzni,

hogy a munkájuk csak meghoszabbított műszak és nem szabad két műszakra szétírrii. Az ilyen éjszakai munkához nem jár normakönnyítés. Krett János igazgató is azt állítja, de a makacs brigádvezető nem enged.

Veres János, a járási partszervezet dolgozója és a gépállomás instruktora azt mondta, hogy a gépállomáson most kedvezőbb a helyzet, mint azelőtt volt.

— Új káderek nőttek. Több a gép és jobb a munkaszervezés. Minden hibát azonban nem tudtunk kiküszöbölni, mert öt év alatt öt igazgatója volt a gépállomásnak. Az első igazgató elment, a másikat is leváltották, nem volt kit felelősségre vonni és így ment tovább. De ezután minden hibát rögtön ki kell küszöbölni.

Véres elvtársnak is az a nézete, ámi az igazgatónak, hogy a papírforma kedvéért a meghosszabbított műszakból nem szabad kettőt csinálni és a tarlóhántást sem szabad középszántásnák írni.

Az igazgató és instruktor elvtárs elítélik a brigádvezetőt, de csak a mi jelenlétünkben. Nem tettek semmit azért, hogy a tarlóhántás a valóságban is tarlóhántás maradjon és a meghosszabbított műszak is meghosszabbított műszak legyen. Egyszóval senki sem akarja a gyermeket nevéről nevezni.

Putnoki János, az üzemi pártszervezet elnöke és a füleki brigád vezetője azt mondta: „Traktorosaink, sajnos csak egy műszakban dolgoznak, de a tarlóhántást nem írjuk középszántásnak És én azt se bánnám, ha traktorosaimat a határban meglátogatnák."

A kocsma előtt vezetett ütünk. — Veres elvtárs is velünk jött, de mikor meghallotta a mulatozók hangoskodását, megdöbbent. -!

— tárjatok egy kicsit. —

Vártunk, és az instruktor figyelt.

— A traktorosok mulatnak... Ne menjünk árrá!

Egy pohár sör nekünk sem árt meg, nézzük őket — javasoltuk.

— Azt nem! Nem tehetem, mert nem tudok tőlük megszabadulni. Ha pedig nem megyek közéjük, megharagudnak, hogy a barátságukat viszszautasítom.

Az igazgató elvtárs is arra jött, ebe csak bepillantott a kocsmába az ajtó sarkából és hirtelen megfordult. Ügy eltűnt, mintha ott se lett volna

Mindkét magatartás gyengeségre vall,

pedig az új igazgatót sokan dicsérik azért, hogy szereti a rendet. Két 'nőnappal ezelőtt az ő javaslatára a gépállomás vezetősége több dolgozót megbüntetett, mert : munkaidő alatt mulattak és a gépekben kárt tettek. A részegség lopással is párosult. Az intézkedés helyes volt, de jobb lett volna, ha nevelömunkáva! nem engedik eddig fajulni a dolgokat.

Az egész vidéken készéinek arról, hogy lŐO koronára büntették Liska Sámuel főmérnököt, mert Balogfalván mulatott munkaidő alatt. Haris József állattenyésztési gépesítő, Michal Ondrej körzeti agronómus, Hanula István cséplőgépkezelőt szintén Száz-száz koronára büntették. Ezenkívül másokat is megbüntettek, de csak kis részét azoknak, akik megérdemelték volna.

Buzitától néhány száz méterre

egy Zetor 35-ös lánctalpas traktor hármas ekével hántotta a tarlót, illetve „középszántást“ végzett. Nem négy-öt kilométerre találkoztunk veie. mint ahogy a brigádvezetö mondta, hanem közel a falu mellett. Szelec Bertalan traktoros reggel 8 órától este 7 óráig dolgozott. Tehát nem éjjel. A munkáját középszántásnak írta és bizonygatta, hogy ez nem se • kély szántás, mert hiszen mi is láthatjuk, hogv elég mélyen szánt.

A sídi szövetkezetben Mihály István traktoros Putnoki elvtárs brigádjában szintén mélyen szánt, éjszaka is dolgozik, de mivel egyedül van, már csak egy műszakot és tarlóhántást ír a munkalapra.

Az ilyen szántás azonban csak szükségmegoldás. Akkor alkalmazzák, mikor esőre nincs remény, kevés a gép és a dolgozó. A tarlót sekélyen szántjuk. Célja, hogy minden gyommay korán kikeljen és középszántáskor elpusztuljon. Késői mély tarlóhántással, amit a buzitaiak középszántásnak neveznek, a gyommag későbbi időre elraktározódik, ilyenkor még annyi sem kel ki belőle, mint a lehánt_tlan tárlón. Másik hátránya, hogy a rögekbe szakadt talajt nehéz tömíteni és a beéredés ezáltal vontatott.

Ezt talán a füleki járás szakemberei nem tudják? Vagy a járásban nincsenek jó szakemeberek ? Tudják és valószínű értenek is a dolgokhoz, de mihaszna, ha csukott szemmel járnak a határban és az emberek között.

Puskeler Mihály, a gépállomás ágronómusa, akinek legjobban kellene törődnie a munka minőségével, jónak látja a szántást, a hibákat leplezi és azt mondta, hogy minden jó traktoros iszik, nemcsak náluk, hanem másutt is kocsma-ajtó-nyitogató minden szakember.

Ezzel bizonyára nem értenek egyet azok a gépállomások példás dolgozói, akik a keresetüket nem kocsmába viszik, hanem családjuknak.

Bolgáromban György József gépész a patronáló üzem (füleki Kovósmalť) dolgozója, Kós István hat és félhektáros gazdánál csépelt. Azt mondta, hogy két-három óra múlva végez és akkor az egész falu rendben lesz a csépléssel és a beadással is. A cséplőgép mellett dolgozók dicsérik öt és a gépét, hogy még ilyen jól senki sem dolgozott náluk. A HNB elnöke még jobban dicsekedett, de beszédének kevesebb hitelt adhatunk, mert bőven felöntött a garatra ellenőrzése álkalmából,

Sanyi a jó fiú

Sóregen még este 10 órakor is zúgott a cséplőgép. Nyelte a vastag kévéket és gazdagón öntötte a szemet. De hogy mennyit csépelt ki, azt nem tudjuk, mert a mérésekről szóló jegyzetfüzet elveszett a traktorossal együtt. A gépésznek pedig elég a maga baja, a brigádvezetövel akkor is azért vitázott, hogy a családi segélyt sem a gépállomás, sem a patronáló üzem nem utalta ki. Ezek szerint megelégedhetünk azzal is, hogy a gép megy és ontja a gazdag termést. Elvégre a falu kizárólag magángazdákból tevődik össze és valamennyi jószívű. A kisüsti pálinkát úgy mérik a gépészeknek, mint patakon a vizet. Nem csoda, hogy ilyen körülmények mellett a traktorost földön heverve holtrészeg állapotban találtuk. Putnoki brigádvezető sokat irult-pirult miatta, de már mit tehetett. Még csak nem is mentegetődzött. A gazdák azonban beszéltek helyette is.

— Nagyon jó fiú a Sanyi. Nem iszik, most is csak véletlenül ivott.

Ez a „jó fiú“, aki annyira tetszik a magángazdáknak, Sós Sándor traktoros. Kocsmába csak azért megy el néha-néha, mert a kisüsti elfogy.

Másnap a gépész ki akarta köszörülni a csorbát a traktoros helyett. Korán felkelt és elment a domboldalra, hogy elindítsa a traktort. A kiegyenlítőbe megsürüsödött olaj azonban úgy lelassította szegény Zetort, hogy Szó-Kovács Gyula csak akkor vette észre, mikor lejött a partról, hogy a sebességváltó üresben maradt. A motor ezért nem gyújtott.

Hiába a sok jó gép

Kőrútunk alkalmával több gépet meglátogattunk és vagy a traktorost, vagy a gépészt a kocsmában találtuk. Ezek az emberek talán azt gondolják, hogy egy géphez két ember felesleges. Ha ez így van, az egyik tarlót hánthat a második műszakban. Akkor nem költenének feleslegesen és a kereset is megkétszereződne. — Bezzeg náluk más divat járja. Többet keresnek a meghosszabbított műszakban, mert „fog a ceruza" és egy kis borravaló is megkerül. Hiába az új gépállomás és a sok jó gép, ha a hiányosságoknak és elsősorban az ivászatnak véget nem vetnek a gépállomás dolgozói.

Lupták Anton elvtárs, az üzemi bizottság elnöke azt javasolja, hogy necsak 50—100 koronára büntessek meg a munkaidő alatt berúgott traktorosokat, hanem kártérítést is követeljenek tőlük a megrongált gépekért.

Nekünk pedig az a véleményünk, hogy a büntetés mellett párhuzamosan a jutalmazást is be kell vezetni. Dicséretet és kitüntetést érdemelnek azok a dolgozók, akik jól dolgoznak és a CSISZ szervezetben példásan terjesztik a sport és kultúra ügyét. Egy-egy dicsérő oklevéltől még nagyobb kedvet kapnának a munkához és több kocsmajáró a büntetés helyett a kitüntetést választaná. így

A falu apostolai lehetnek

A füleki gépállomás vezetői harcoljanak erélyesebben és következetesebben a hiányosságok, főképpen az alkohol ellen. A traktorosok pedig ne várjanak figyelmeztetésre, hanem önmaguk alakítsák ki az öntudatos fegyelmet. Kocsmázás helyett inkább sportoljanak és tanújának. Ezáltal erősebbek lesznek és jobb szakemberekké válnak. Több lesz a keresetük, nem lesznek ráutalva a borravalóra és feketézésre. — Vegyenek példá’t a védnökségi üzem dolgozóitól, akik becsületesen végezték a cséplést. Ha ezután kevesebbszer néznek a magángazdák féldecis üvegjébe, jobban megy majd a munka, több gabona kerül beadásra, több új szövetkezet alakul és a régiek is jobban megerősödnek a füleki járásban.

Csurttla József

A lenyugvó nap kiterítette bíborköntösét az égboltra és azután eltűnt az újhegyi hegyek mögé. A bodrogszerdahelyi HNB épülete előtt egy terebélyes fa alatt többen gyülekeztek. Minden szerdán ülésezik a brigádtanács.

Elérkezett a gyűlés megnyitásának ideje, de még csak a HNB elnöke a gépállomás instruktora, főagronómusa, a brigádvezetö, szakasza^ronómus, két traktoros és a JNB küldötte van jelen. Nemsokára odajött a szövetkezet elnöke, agronómusa és a csoportvezetők.

Nyolc óra elmúlt, meg kellett kezdeni a gyűlést, nem várhattak a többiekre. Rendszerint szerdán este vetítenek magyar filmet a helyi moziban és többen inkább odamennek, mint a brigádtanács ülésre.

A brigádvezető a tervteljesítésről szóló beszámolójában több hiányosságra mutatott rá, melyek már régebben uralkodnak Bodrogszerdahelyen. — Nincs egyetértés az EF3Z vezetői és a brigádközpont dolgozói között — hangsúlyozta. Már több gyűlésen napirendre került ez a kérdés, de ügy látszik, hogy egyesek makacssága miatt a rendezés elnapolódott és újból kell veie foglalkozni. Ez a helyzet akadályozta a munkát. Az aratást 200 hektáron már régen elvégezték a szövetkezetben, de a; tarlóhántás csigalassúsággal halad.' Ezt a problémát vitatták legjobban. Eleinte mindenki a hibákat emlegette, de szem elöl tévesztették a hibák okát. Később közösen megállapították, hogy minden hiba abban rejlik, hogy hiányos a munkaszervezés, mind a szövetkezetben, mind a brigádközponton.

Több rrfint három hete, hogy kint volt a tanács a brigádközponton, a traktorosok panaszkodtak, hogy nincs munka, de a tarlóhántás és a szalmabetakarítás nem ment elég gyorsan, pedig ebben az időben már a keverőszántást kellett volna végezni.

A tarlóhántás elvégzését marga a szövetkezet vezetősége gátolta. Az indokolt, hogy néhány napra ráengedték a csordát és a kondát a le-, aratott területekre, de ezt nem lehet hetekig csinálni. A letaposott tarlón

nehéz jó munkát végezni, viszont Petrp elvtárs, a szövetkezet agronómusa kijelentette, hogy ha a munka nem jó, nem írja alá a munkalapot. Helyes, hogy jó minőségű munkát követelnek, de ahhoz a feltételeket is meg kell teremteni. Hogy a szövetkezet és a brigádközpont vezetői között nézeteltérések voltak, az abból ered, hogy a szövetkezet részéről nem ellenőrizték mindjárt a munkát, hanem csak később. Nem történt meg időben a munka átvétele és ezért a munkalapok munkaátvételi jegyzőkönyve aláírásánál mindig vita keletkezett.

Sokáig tartott a gyűlés, de eredményt hozott. Preby elvtárs a HNB elnöke, Szepesy a GTÄ küldötte és Tuchyňa föagronómus elvtárs nagyon helyesen elemezték a szerdahelyi helyzetet és végül is úgy döntött a brigádtanács, hogy másnap teljes ütemben megkezdik a tarlóhántást. Urbáncsik elvtárs a szövetkezet elnöke is helyesen cselekedett, amikor azt mondta, hogy ezután saját maga is igyekszik kapcsolatot teremteni a szövetkezet és a brigádközpont között, hogy a hiányosságokat elkerüljék. Reméljük, hogy szavának ura marad.

Másnap reggel a lánctalpas traktor tárcsát húzva kivonult a mezőre, hogy megkezdje a tarlóhántást. Nemsokára megjelent a gépállomás főagronómusa Tuchyňa elvtárs és a szövetkezet elnöke s agronómusa is. Tuchyňa elvtárs Erős brigádvezetőnek segített a tárcsa beállításánál és a munka szépen megindult. Petro elvtárshoz intéztem az első szót: „No, Petro elvtárs, aláírod a munkalapot?“ Végignézte a felhasított földet és azután komolyan kijelentette: „Aláírom, mert jó munkát végez". A szövetkezet elnöke is örült, hogy ilyen jól megindult a tarlóhántás. Azt viszont mi nem helyeseljük, hogy Székely József csoportja nem gyűjtötte idejében össze a búzakaparékot.

Ebből az esetből is láthatjuk, hogy milyen nagy jelentősége van a brigádtanácsüléseknek, ha azokon helyesen foglalkoznak az időszerű kérdésekkel.

K.

Az üzemen belüli önálló elszámolás

bevezetésével a Palárikovói Állami Gazdaságban egyre növekedik a tehenek tejhozama. A tapasztalt fejőgulyások naponta több mint ezer liter tejet fejnek 96 tehéntől. Legtöbb tejet ád az a tehén, amelyet Illés Ferenc gondoz és a képen is látható, naponta 23 litert. A munkaversenyben Mészáros János van az élen. Tizenkét tehenet fej és hozrascsot tervét 158 százalékra teljesítette. Második Borka Zsiga 140, harmadik Rabovszky György 12J százalékos tervteljesítéssel. A tapasztalt fejőgulyásoknak "jó utódaik lesznek, a gyermekek mindenütt velük járnak a vakáció idején, hogy már most megismerkedjenek a tejtermelés mesterségével.

Dunaszerdahelyi kombájnt)sok Csehországban

Mueska Árpád segédkpmbájnos bejött hozzám, hogy adjak neki egy villám-újságot. Örömmel olvasta ezt az első újságot, amelyben nevek, számok, dicséretek, megrovások és értesítések vannak. Egy értesítés ragadta meg legjobban a figyelmét. Hmčár Ferenc és Szántó Zoltán a dunaszerdahelyi traktorállomás kombájnosai vasárnap ingyenes repülésben részesülnek Hradec Kráfovén.

Nem szabad csak ennél a két névnél megállnunk, nézzük tovább a száraz adatokat, amelyek mögött becsületes teljesítmények rejlenek. Ötven ember megfeszített munkájának tükre kerül most kézbe, akik eljöttek viszonozni a cseh kombájnosok segítségét. Eljöttek, hogy gépeik minél jobb kihasználásával biztosítsák a termés betakarítását. Nem reklám ez a villám-újság, hanem bizonyítvány, amely minden kombájnos osztályzatát tartalmazza. Maár Ferenc a kilencedik helyen van. Messze van még a 100 hektárhoz, pedig otthon annyit aratott. Az eddigi eredménnyel elégedett, mert a csehországi aratásnak még csak a kezdetén vagyunk és itt is learathat annyit mint otthon. Ugyanez a véleménye Fekete Mihálynak, Grek Sándornak, Varga Flóriánnak, akik talán azért helyezkednek el így egymásután 11, 12, 13-ik helyen, mert egy faluba vannak. Bősön is együtt arattak, ahonnan nem a legjobb emlékekkel távoztak. Ezt azonban már elfeledték, hiszen itt már csak a géphibáinak eltávolításával kell küzdeniük, nem pedig egyes emberek önfejűségével. A hősi emlék már a múlté. Most a megértés, kölcsönös megbecsülés szellemében végzik mindennapi munkájukat.

A villámhir még itt fekszik előttünk az asztalon és kint tovább zúgnak a kombájnok a Hradec Kráfove-i kerület búzatábláin. Aranysárga búza ömlik a tartályba. A kombájnosok keze nyomán biztos helyre kerül az ország^ kenyere.

CSHíMÄK IMRE, Hradec Králové