Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-02 / 35. szám

ÍÍÄ.-säapbember 2. Mdnfives 3 Az Agroprojeki Kerületi Központjának, Bratislava Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy ezt a szokat­lan módot válasszam az önökhöz in­tézett levelem elküldésénél, de úgy érzem, hogy levelem tárgya olyan mérvű, amelyről tudomást kell sze­reznie a nagy nyilvánosságnak is. — Teszem ezt azért is, mert a sajtót naponta olvasom és azt tapasztalom, hogy az alábbi állapot nemcsak a mi. nagymegyeri járásunk egyedülálló esete, hanem kerületi viszonylatban általános jelenség. Az egységes földmüvesszövetkeze­­tek beruházási, építési tervekről es az épületanyag elosztásáról van szó. Nincsen nap és alig van szövetkezete járásunknak, amikor és ahol egy és ugyanazt a panaszt nem hallanák: a bratislavai Agroprojekt miatt nem tudjuk a tervbevett istálló építését befejezni. Ezen késedelem miatt óri­ási károkat szenvednek a szövetke­zetek az állattenyésztés hasznosságé terén. De vannak szövetkezetek, ame­lyek ezen hiányosságok miatt elesnek tetemes összegű állami segélytől is, m$rt önerőből építkeznek és az épít­kezési határidőt nem tudják betar­tani. Állításom bizonyításául szolgál­jon az alábbi „statisztikai“ összeállí­tásom: Az igénylések az épületanyagra szabályosan beadtuk és ismételten sürgettük elküldésüket. De ennek da­cára nem tudják befejezni és üzein­­behelyezni az épületeket, mert: Tany várja a csatornacsöveket, Túzok a szükséges 22 ezer darab cserépből csupán hatezret kapott, Bögellő hónapok óta várja a kátrány­papírt, Bolonyának nincs tetőszerke­zete és a csatorna csövekre is vár. Nyárad hasztalanul sürgeti a tető­­szerkezethez szükséges anyagot, 3o­­gyának nem utalták ki az eternitet, Kolozsnéma is tetőszerkezetre vár, Izsapnak hiányzik a faanyag padló­zata és menyezete, Szapnak ugyan­csak szüksége van az igényelt 33 köb­méter deszkára. Ezeket a hiányokat állapítottam meg az önök 1956. augusztus 7-ről kelt levele alapján, amelyben felszólí­tották az önök technikai csoportját, hogy az igényléseket nyújtsa be ügy, hogy az a dekád-tanácskozások előtt, tehát augusztus 10-ig önöknél le­gyen. Ugyanakkor megjegyzik azt is, hogy igyekezzen a technikai csopor­túk átdiszponálással, vagy helyi for­rásokból a hiányos anyagokat besze­rezni. Mielőtt még visszatérnék körleve­lükre, kiegészítem még a fenti „sta­tisztikai“ kimutatásokat: Csicsón is felépítettek egy lóistállót, de a tető­anyag hiányában nem képesek az is­tállót hivatásának átadni. Ugyanez a helyzet Kolozsnémán is, Nemes­­ócsának is kiutaltak a galántai telep­ről 32 köbméter deszkát, Galánta 45 kilométerre van, míg Komárom csu­pán 20 kilométerre Nemesőcsától. A felsorolt tizenkét esettel kapcso­latosan felteszem a követkézé szerény kérdéseimet: Igaz az, hogy a dekádi jelentések­ben, tehát tíznaponként kapják a helyzetjelentést, hogyan is állnak az építkezések a járás szövetkezeteiben, tehát havonta háromszor olvashat­ják, hogy hol mi hiányzik? Ha a dekádi jelentéseket rendsze­resen megkapják, miért kell most egy új nyomtatványon tíznaponként nő­napok óta ismételt igényeket küiön bejelenteni? Tudatában vannak-e annak, hogy nálunk nincsen honnét épületanyaget átdiszponálni és hogy nálunk nincs sem tetőcserépkészítő, sem pedig fa­­feldolgozó üzem, nálunk nincsenek nagy fakitermelő erdők, sem pedig fűrésztelepek ? Végül tisztelettel kérdem, hogy nyilvántartások nyilvántartásánál, új nyomtatványok és körlevelek szétkül­désével meddig akarják még a szö­vetkezetek beruházási építkezési ter­vek megvalósítását késleltetni. Tisztelettel Kopper János Nagymegyer A nyilvántartás bürokráciája Nagy József farnadi lakos, lapunk régi olvasója, panasszal fordult szer­kesztőségünkhöz a beadási nyilvántar­tásban csúszott hiba miatt. Mint jó gazda, igyekezett hazafias kötelességének eleget tenni és a csép­­lés utáni napon teljesítette beadását. Sőt terven felül hat mázsa elsőrendű sörárpát adott be. — Harmadnapra a Begyűjtési Minisztérium zseiizi megbízottja levelet küldött, hogy a hat mázsa sörárpát nem ismerik el, mint terven felüli beadást, mert 1955-től Nagy Józsefnek még tarto­zása van. Azzal érvelnek ugyanis, hogy 11 mázsa gabonát nem adott be 1955-ben. Az egész bonyodalom onnan származik, hogy 1954-ben más­fél hektár földet írtak a nevére, ho­lott ezt nem akarta elfogadni. Az említett földterületet Klukán Lajos használta és az rendesen teljesítette a beadást. A földterület tehát két néven szerepelt. így történhetett meg 1955-ben 3,85 hektár szántóföld után vetették ki a beadást, holott a mér­nöki utánmérés mindössze 3,45 hek­tár földterületet állapított meg. — Nagy József abban az időben felleb­bezett, hogy olyan terület után vetet­tek ki beadást, amelyet nem hasz­nált, de az ügy nem nyert elintézést. Igaz, kukoricabeadásban volt hiánya, de ezt 70 kg sertéshússal pótolta. Ezekután váratlanul érte az a le­vél, hogy 11 mázsa gabonával tarto­zik az államnak. A fentiekből kitűnik, hogy bürokráciából eredő hibáról van szó, mert az állam nem kívánhatja senkitől sem, hogy olyan földterület­ről adjon be terményt, amelyet nem használ. Nagy József, Famed Géptemető Kistárkányban A kistárkányi brigádközpont udvara elyan, mintha akadályversenyre ren­dezték volna be. Szanaszét hevernek a gépdarabok. Ez késztetett arra, hogy jobban széjjelnézzek. Hát bizony szét kellett néznem, mert amerre a szem ellát, mindenütt hever vala­mi. Elég nagy az udvar, de nincs egy négyzetméternyi területe, ahol ne volna valamilyen alkatrész. Talán még tervszerűen sem lehet jobban mostohán bánjunk velük. Mikor el­jön a sürgősebb munka ideje, egye­sek panaszkodnak, hogy ez a gép se jó. Ilyen gépük sincs, mert a gép­állomás nem gondoskodik róluk. — A szükséges gép viszont ott hever elhanyagolva a brigádközpont udva­rán. Jó lenne, ha a gépállomás ve­zetősége kivizsgálná, mi idézte elő ezt a helyzetet és intézkedne, hogy a brigádon mielőbb rendet teremtse­nek. K. G. OLVASÓINK ÍRJÁK Trebejov község a célban! A kassai járásban levő Trebejov község elsőnek teljesítette 100 szá­zalékon felüli gabonabeadását, mivel a tervezett 211 q helyett 230 q-át adtak be. Az elért szép sikerek a jó munkaszervezés eredménye, amely egyes becsületes tagok munkájának köszönhető. Itt külön meg kell em­lítenünk Cibulák András, szövetkezeti elnököt, Kavulics István gépészt, aki kötelezettséget vállalt, hogy a csép­­lést három nappal lerövidíti, ami si­került is neki. A cséplőgépet jól ke­zelte s a cséplést kora reggeltől késő estig géphiba nélkül végezte. Trebejov község gazdái egymás kö­zött versenyeztek, ki teszi fel ter­ményét hamarabb az autóra, — ugyanis e községnek nincs raktára és a távolabb eső Budamér községbe autókkal szállítják a terményt. Nagy volt az öröm az egész községben a lakósok között, hogy ilyen páratlan eredményt értek el ebben az évben. Nagyban folyik a verseny . .. A kassai járásban folyik az egymás • közötti verseny a községek között s a gazdák között is. így érthető, ihogy sok gazda szeretné elnyerni ■-a legjobb gazda címet a járásban. Nehéz feladat lesz a versenyt eldön­teni. Még alig fogtunk a cséoiésiiez s máris meglepők az eredmények. Varga József bárcai magángazdál­kodó terven felül 20 q terményt adóit be. Veres András magángazdálkodó, Cányból 20 q terményt adott be. Mura János, Széplakapáti kisgazda, 10 q-át adott be terven felül. Anderko András Regeturszkáról 12 q terményt adott be terven felül s sokan mások is, akik nagyban hoz-' zájárulnak tervünk mielőbbi teljesíté­séhez. Melyik kerület győz? Mint ismeretes, a kassai járás köz­ségei a nyári munkákra kerületekre vannak felosztva, szám szerint 14 kerületre. Minden kerület élen egy kerületvezető áll, akinek a hatáskö­rébe tartozik 4, 5, 6, sőt 9 község is. Minden községben van külön in­struktor a járás dolgozói közül ás a helyi nemzeti bizottságok segítsé-1 gével közösen biztosítják a nyári munkák sikeres elvégzését. Ezek kö­zött a kerületek között versenyre ke­rült a sor és minden kerületnek megvan a közel olyan feltételekkel rendelkező partnere, akivel nemes versenyben vetélkedik a munka mi­előbbi és minél jobb minőségű elvég­zésében. Legújabban Horváth elvtárs versenyre hívta Batik elvtársat, ói­mon elvtárs, Gabriel elvtársat, Iván elvtárs pedig dr. Cerný és Kvič elv-' társakat. Ez ideig csak a szalánci ke­rület vezetője, Grega elvtárs áll távol a versenytől és nem kapcsolódott be. Nem tudom mi lehet ennek az oka. Valószínű, fél a becsületes legyőzés-: töl ! A. I. Tizenöt mázsa árpával többet ad be •• Ot vagonnal terven felül Alsómysléról már írtunk. Ebben a községben idáig 45 gazda csépelte e' terményét és mindnyájan már száz százalékra eleget tettek a gabonabea­dásnak és terven felül két vagon sörárpát adtak be. Még 230 gazdának kell csépelni és a jó termés mellett megvan az előfeltétel, hogy a beadást öt nappal határidő előtt teljesítik és terven felül még 5 vagon sörárpát adnak be. A verseny keretén belül a sertés - és marhahús beadásnak október vé­géig igyekeznek eleget tenni, sür­gősen javítani kell, azonban a tej és a tojás beadását. Ezen igyekezet követendő példa, mert amit a mysleíek megígérnek, azt száz százalékra teljesítik is. K. Kiegészítik az állatállományt Az ólublói járás szövetkezeti tagjai és egyénileg dolgozó földművesei azon igyekeznek, hogy saját nevelésükből és vásárlás útján mielőbb kiegészít­hessék hiányos állatállományukat. Ezen a téren különösen a szövetkeze­tek értek el szép eredményeket és e hónap 15-ig már teljes lesz az ái­­latállomány. Az év kezdetétől 60 da­rab szarvasmarhát, ebből 47 fejőste­henet szereztek. Jelenleg már csak 24 darab szarvasmarha hiányzik a tervezett állományból, de e hét fo­lyamán már ezeket is megveszik. A podolineci, hniezdei és a hajtovkai szövetkezetben már megvan a terve­zett állatállomány. Az egyénileg dol­gozó parasztoknak 2—2400 korona kölcsönt nyújt a járási hitelbank е9У-еду darab szarvasmarha vásárlá­sára, hogy mielőbb meglegyen az egész járásban a tervezett állatállo­mány. _A csányi vendéglő előtt egy üres­­szekér állott. Nagyon meleg volt és így nem csoda, hogy a szekér tulaj­donosa, Gönci Ferenc gazdálkodó Esz­­károsról, — beugrott egy sörre. Isme­rősökkel ült a vendéglőbe és örömmel beszélte: „Tegnap elvégeztem a csép­lést a késő éjszakai órákban és ma már a beadási kötelezettségemnek száz százalékra eleget tettem.” Aztán beszélt a gazdaságáról, és így foly­tatta: „Jól termett a föld, hát 15 má­zsa árpát terven felül beadok”. És Gönci gazdálkodó egész biztosan meg is teszi amit mond. Eszkároson 9 hektár földön gazdál­kodik. Az 1956. évre 200 liter tej ki­vételével már az összes beadási kö­telezettségének eleget tett. Nagyon jó gazda, példát mutat a többieknek is. A beadási kötelezettségét nemcsak teljesíti, hanem túlteljesíti, és segít építeni a most alakult új szövetkeze­tét. Tudja, hol a helye, hol tud töb­bet, olcsóbban és könnyebben termel­ni. Gönci gazda több eszkárosi kis- és középparaszttal rövid időn belül be­kapcsolódik a szövetkezeti gazdálko­dásba. K. Lapterjesztési hírek A nagymegyeri járás lett az első Kopper János elvtárs, a nagymegyeri járási újság szer­kesztője örömmel számolt be szerkesztőségünknek, hogy a lapterjesztésben vállalt kötelezettségüket teljesítették. Soká­ig úgy látszott, hogy a galántai járás ér előbb a célba, de az utóbbi időben Galánta lemaradt és a nagymegyeri járás megelőzte. Kopper elvtárs arról számol be, hogy 23 előfize­tővel túllépték vállalásukat. Levele befejező részében arról beszél, hogy a lapterjesztést tovább folytatják és még újabb előfizetőket szereznek a földmúveslapoknak. Szerkesztőségünk örömmel vette a hírt és Kopper elvtár­sat, valamint azokat, akik fáradoztak lapunk népszerűsítésé­ben és terjesztésében, — könyvjutalomban részesíti. További munkájukhoz sok sikert kívánunk, reméljük hogy a Sajtónapra még további előfizetőket szereznek. O/vayd eyterpeszd a„ J!za£tá Földművest”! Gyorsítsuk meg a beadást a losonci járásban A losonci járásban a gabonabeadás eddig még nem kielégítő. A szövet­kezetek vezetnek a beadásban, de a. magángazdák lemaradtak. Az egyes szövetkezetekben szor­galmasan folyt a munka, s ennek eredménye, hogy a beadással sem maradtak le. A jó munka eredménye az is, hogy pl. a videfalvai szövet­kezet az ősziek termelésébe*! a leg­jobbnak bizonyult a járásban. A jól megszervezett munka eredményeként augusztus közepéig a beadás terén is az első helyen állt a járásban 150 százalékos eredménnyel, megelőzve a vilkeieket, ahol 121,4 százalékos a teljesítmény. A további sorrend a következő: Losonc 118,8 százalék, Törincs 107,5, Tomasovce 101,3, esi Apátfalva 100,8 százalék. Ezek a szö­vetkezetek már 100u/o-on felüli tel­jesítményt értek el, de sajnos vannak olyanok is, ahol a beadás erősen le­maradt. így például Divín csak 41 Uderina pedig csak 32 százalékra tel­jesítette az eddigi beadást. Itt kell majd sürgősen fokozni a munkát, hogy a késedelmet be tudják hozni. A járásban a maskovai EFSZ zab­ból 24 mázsás átlag hektárhozamot ért el. De ezt a szép eredményt a vi­­defalvaiak még túlszárnyalták. A vi­defalvai EFSZ a 10 hektárnyi zab cséplésénél járási csúcseredményt ért el, 37 mázsát egy hektárról. Rozsból a lupoči szövetkezet 25 mázsás hek­tárhozamot ért el. Legjobb eredményt a rozstermelésben Pányidaróc mutatta fel. Itt az EFSZ 27 mázsát termelt egy hektárról. A gabonabeadás mellett a tarlóhán­tásban is lemaradás mutatkozik. A nagy szárazság megnehezíti a mun­kát. A tarlóhántásban a jelsöci, lo­sonci, mikai, apátfalvai, pányidaroci és a pinci szövetkezetek tűnnek ki. A tervezett 2400 hektárból eddig 1507 hektárt szántottak fel. Ez még csak 62,7 százalékos teljesítmény. A ma­gánszektornál egészen szomorú a le­maradás. Itt még csak 5—3 százalé­kos teljesítésnél tartanak. Igyekezni kell, hogy a lemaradást behozzak, mert csak így biztosíthatják a jövő évi jó termést. Sólyom bászló A kenyércsata győzelmi ünnepe szétszórni a gépeket. Az épület mö­gött „megjavított vetőgépek" hever­nek. Az egyik műtrágyaszóró belseje olyan, mintha betont kevertek voma benne. A trágyaszórógép félrebillenve áll az udvar egyik sarkában. Két gu­mikerék hiányzik róla, de a tavalyi megkeményedett istállótrágya rajta maradt. A rozsda az úr mindenütt. A recés hengereket túlnőtte a gyom ■és kukorica. Hasonlóan gondozatlanul hevernek az ekék. így folytathatnám tovább, de sajnos, annyi minden van itt, nem a maga helyén és nem meg­felelő állapotban, hogy soká tartana a felsorolása. Petrik Andor volt bri­­gádvezető és a többi dolgozók nem gondoltak arra, hogy ezekre a gé­pekre a jövőben is szükség lehet. — A gépek nem érdemlik meg, hogy ily Talán soha olyan örömmel, soha olyan lelkesedéssel nem készültek a zselíziek az aratási ünnepélyre, mint az idén. A járás dolgozói büsz­kék lehetnek elért eredményeikre, melyek azt mutatják, hogy kitartó munkával, erős akarattal minden ne­hézséget le lehet győzni. A szövetkezetek különösen az eť múlt félévben tettek ki magukért. Jó eredményeik mindenekelőt a jó’ munkaszervezésnek és az érdemsze­rinti jutalmazásnak köszönhetők. — A járás majdnem minden községében megtaláljuk a nagyüzemi, szövetke­zeti gazdálkodást. Csupán kát köz­ség, Cseke és Oroszka van még a le­maradók között. S ezeknél a szövet­kezeteknél megállapíthatjuk, hogy eredményeik évről-évre gyarapszanak, mely nem egy magángazdálkodót hív a szövetkezeti tagság soraiba. Az aratóünnepély vidám hangulat­ban folyt le, melyet még a borús, esős idő sem tudott megakadályozni. A járási nemzeti bizottság mellett működő versenybizottság értékelte a szövetkezetek közti verseny a nyá­ri munkák alatt, s az első helyet a kissalői szövetkezet foglalta el, mely példamutatásával mind a nyári munkákban, mind a gabonabeadásban kitűnt. Beadási kötelezettségének 170 százalékban tett eleget. A második helyen a garamvezekényi szövetkeze­tei találjuk, akiknek kezdeményezé­sére ezt a versenyt hirdették. Har­madik a nemrég alakult málasi szö­vetkezet lett. Ez a helyezés dicsére­tet érdemel, mivel a szövetkezet tagsága rövid idő alatt vívta ki ma­gának ezt a helyet. Nagysáró, Várad és Kissáró további elismerésben ré­szesültek. Az aratóünnepélyen kiválóan szere­pelt a garamszentgyörgyi CSEMADOK kultúrcsoportja, valamint a Zselíz: Állami Gazdaság dolgozóinak gyer­mekeiből alakított 12 tagú zenekar. A kultúrműsor kimagasló programja volt Latabár Kálmán Kossuth-díjas kiváló művésznek és csoportjának fellépése. A kultúrműsor után tombola sor-' solás és bajnoki labdarúgó mérkőzés, majd pedig tánc következett. A szö­vetkezetek tagjait áthatotta az a tu­dat, hogy a jövőben még odaadób­­ban dolgozzanak szövetkezeteik ki-' építéséért és megszilárdításáért, hogy az örömteli aratóünnepélyböl az ezt követő éven se legyen hiány. Komárommá

Next

/
Thumbnails
Contents