Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

A szocialista faluérti >Гка1мас1 Földműves A FÖLDMŰVEL ES ÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. július 1. Ára 40 fillér VII. évfolyam, 26 szám A Duna balpartjá­nak termékeny ró­náin érett kalász­­tengert ringat a lanyha szellő. A bagotai szövetke­zet földjein már jttn. 22-én felbúj­tak az aratógépek. A simogató szőke kalászok, a tele kamra ígérete vi­dám mosolyt csal Labská Gizella ar­cára. Az örök barátság jegyében Vasárnap, június 24-én Szlovákia fővárosa meleg és őszinte szeretettel üdvözölte drága vendégeit — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttségét Kim ír Szénnek, a Minisztertanács elnökének vezetésével, — mely hazánk hivatalos látogatása során rövidebb tartózkodásra Szlová­kiába érkezett. Röviddel 8 óra után befutott a bra­­tislavai főpályaudvar első sínpárjára a szalonvonat. A jelenlevők szívélyes tapsa közepette kiszálltak a vonatból külügyminisztérium diplomáciai proto­kollfőnöke, valamint a miniszterelnök­ségi hivatal és a Külügyminisztérium további vezető dolgozói kisértek. A koreai kormányküldöttség vezető­jét a vonatból való kilépésekor Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és František Kubáé a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke üdvözölték. A szívélyes üdvözlés után bemutatták a koreai kormányküldöttség tagjainak a szlovák politikai élet vezető tényezőit, akik a koreai kormányküldöttség tagjai: Kim ír Szén, a Minisztertanács elnö­ke, Pak Den Aj, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának alelnöke, Nam ír külügyminiszter és még több poli­tikai és közéleti személyiség, akiket Frágából Bratislavába vezető útjukon Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testü­letének elnöke, Václav David külügy­miniszter, Václav Pašek, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára, Čenek Hruška vezérőrnagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, _ Jaroslav Sýkora, a Csehszlovák Köztársaság koreai nagykövete, Dr. Dobromil Ječný, a eljöttek, hogy a kiváló vendégeket üdvözöljék. A szívélyes üdvözlés után felhang­zottak a koreai és csehszlovák állam­himnuszok. Kim ír Szén, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke Čenek Hruš­ka vezérőrnagy kíséretében elvonult a díszörség előtt. Az üdvözlési aktus után a koreai kormányküldöttség tag­jai autóba ültek és a város feldíszített utcáin át a Carlton-szállodába vonul­tak. Egész útjukon szívélyesen üdvö­zölték őket a bratislavai dolgozók és az ifjúság, az örök barátság jegyében. A gondos munka eredménye A besztercebányai kerület szövetkezeti tagjai és e< énileg dolgozó parasztjai több mint 60 000 hektár takarmánytermő területet gondoztak és fejtrágyáztak ezen a tavaszon. E területnek kétharmadát rétek, egy­­harmadát oedig legelők képezik. A gondos munka eredménye már az első kaszálásnál megmutatkozott, mivel 120000 mázsa szénával többet takarí­tottak be, mint a múlt évben. A gömöri EFSZ tagjai például a 280 hek­tárnyi rétről átlagosán 12 mázsával több szénát takarítottak be hektá­ronként, mint a múlt évben. De más községekben is jelentősen magasabb a hektárhozam. Kerületi méretben átlagosan 4 mázsával magasabb széna­termést értek el hektáronként, mint a múlt évben. A második ötéves terv első aratására szorgalmasan készülődnek a kassai kerület gépállomásainak dolgozói. A kerület valamennyi gépállomása kidolgozta már az aratási és a cséplési tervet. Nem kevesebb, mint 26 000 hektár gabonát kell learatniok, ennek felét kombájnnal, Tudatában vannak a gépállomások dolgozói e nagy fel­adatnak s éppen azért alaposan felkészültek az aratás­ra. 138 kombájn, 566 önkötöző- és 736 cséplőgarnitúra áll rendelkezésükre. Ezekkel a gépekkel 5500 hektárral nagyobb területről kell betakarítani a termést, mint a múlt évben. Amellett az aratás idejének lerövidítését is szem előtt tartják. A királyhelmeci gépállomáson például úgy tervezik, hogy 12 nap alatt 4600 hektár szövetkezeti földön végzik el kombájnokkal az aratást (és egyben a cséplést is). A szalma összehúzására ugyancsak jól felkészültek a kassai kerület gépállomásai. Egyetlen szálat sem hagy­nak kárba veszni. A tarlóhántást azonnal az aratás és a szalma lehordása után végzik, összesen 19 400 hek­táron. A takarmányalap biztosítása szempontjából 2400 hektárt tarlókeverékkel vetnek be. Gondoskodnak a gabona szárításáról A felsőszeli szövetkezet gazdasági udvarán nagy ha­lom kavics mellett emberek sürgölődnek. A kavicshoz cementet kevernek. Készítik a masszát. Ezután talics­kába rakják, s hangyaszorgalommal tolják az udvar, egy parkírozott részére. Betonozzák az udvart — gon­dolja az idegen szemlélő. Az sem ártana, de ez fonto­sabb célt szolgál: a kombájnnal aratott gabona részére készítenek szárítóhelyiséget. — Két évvel ezelőtt is és tavaly is sokat vesződtünk a gabona szárításával, — jegyzi meg Cerovsky Pál épít­kezési csoportvezető. A csupasz földön a gabona nem száradt kellően, ha pedig megeredt az ég csatornája, nagy károk keletkeztek. Ezért elhatároztuk, hogy 1800 négyzetméteres területet betonozunk, ahol pár nap alatt a legkisebb veszteség nélkül megszáríthatjuk a betakarított gabonát. Helyes a felsőszeliek elhatározása, mert kár minden szem gabonáért és a hosszú évek során a befektetett pénzösszeg busásan megtérül. (S.) Már száz szövetkezet . . . A széna felvásárlása sokkal jobban megy ebben az évben a bratislavai kerületben, mint például a múlt év folyamán. Tavaly június 20-ig csupán 14 százalékra teljesítette a bratislavai kerület a szénabeadás tervét, ebben az évben viszont már június 20-án közel állt a 20 százalékhoz. A kerületben ez ideig száznál több szö­vetkezet teljesítette széna beadását. Szép eredménynek mondható az is, hogy a szövetkezeteken kívül ebben a kerületben ezernél több földműves kiegyenlítette a szénabeadásban tavalyi adósságát is. A galántai és a szenei járáson kívül, ahol határidő előtt teljesítették a széna beadását, jól halad a felvásárlás a szeredi, nagy­­szombati és a somorjai járásban is. Az északi járások­ban azonban tenni kell valamit, hogy a szénabeadást határidőre teljesíthesse az egész bratislavai kerület. A losonci járáshoz tartozó kalondai szövetkezet tagjai az állattenyésztésben látják a legbővebb jövedelmi for­rást. Azért gondoskodnak most télire a bő takarmányalapról. A 200 hektárnyi rétet az elmúlt ősz folyamán és ezen a tavaszon feljavították és fejtrágyázták. Ez a gondoskodás azt eredményezte, hogy az előzetes szá­mítások szerint a kétszeri kaszálásból 50 mázsa szénát nyernek minden hektárról. így 2000 mázsával több szénájuk lesz, mint a múlt évben. Az első képen a szénagyűjtő gépet láthatjuk, amely 10 ember munkáját helyettesíti. A másik kép a széna kazalozását mutatja be, elevátor segítségével. Az aratás küszöbén Vajon melyik földművesnek nem repesne a szíve a boldogságtól a nyári szélben hullámzó dús gabonatáblák láttára? Vagy melyik földműves keble nem emelkedne az örömtől, amikor kérges tenyerében szétmorzsolja a kalászt és kíváncsian számlálja a piros magvakat? Me­lyik paraszt szívét nem szorítja össze a félelem, amikor az esőtől terhes kékesszürke fellegeket kémleli? Meny­nyire szeretné, ha már kamrájában lahetne a termés! Talán egv kis féltékenységgel gondol arra, hogy meny­nyivel könnyebb a szövetkezetnek. Ellepik a nagy tábla földeket a kombájnok és az önkötözők, s néhány nap alatt eltűnik a termés a határból. Bizony, a szövetkeze­teknek már nem okoz olyan gondot az aratás, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. Ilyen örömök és ilyen gondok töltötték el a múlt évben a terebesi járásban levő Zemplínske Hradište-i földműveseket. Mintha az ég megnyílt volna, csaknem mindennap esett az eső. Az volt a szerencséjük, hogy közösen végezték az aratást és hat csoportban kölcsö­nösen segítették egymást. A szövetkezetek és az állami gazdaságok már nem küzdöttek ilyen nehézségekkel, mert az előző évi ta­pasztalatok kihasználásával és a gépi munka segítségé­vel jól haladt az aratás. Az aratásra való jó felkészülés fontosságának tudatában vannak a gépállomások dolgozói is, akik már június elején befejezték az aratáshoz és a csépléshez szükséges gépek javítását. A gépek segítsége felbecsülhetetlen érték az aratás­nál. Erről majd meggyőződnek azok a földművesek is, akik közösen aratnak. Ügyesebben, vígabban megy a munka, ha közösen végzik és az egyik ember versenyez a másikkal. A cso­portok jól kihasználhatják az önkötöző vagy a marok­szedő gépet. A gépet nem kell minden órában a határ egyik végéről a másikra hurcolni, mert tervszerűen végzi a munkát minden parcellán. Az időveszteség tehát minimumra csökken, s így több munkát végezhet a gép. Az ilyen szervezett munkával lényegesen lerövidíthetjük az aratás idejét. A gyors aratás pedig csökkenti a szem­veszteséget és elejét veszi az esetleges kedvezőtlen idő-' járás okozta károknak. Az aratás mindig a földműves legörömteljesebb mun­kája volt, amellett azonban nagy gondot is okozott neki. Aratás idején a parasztcsaládok még az éjszakát is a határban töltötték. Most azonban már nem kell nekik látástól--vakulásig gömyedniök, mert a munka legne­hezebb részét elvégzik a gépek. Ehhez azonban szükséges, hogy jó kezekbe kerüljenek a gondosan kijavított gépek. A tényleges aratás kezdetéig még van néhány nap időnk, s ennek minden óráját a készenlét ellenőrzésére kell fordítani. Most még nincs későn, ki lehet javítani a gép­szemlék alkalmával felszínre került kisebb géphibákat, de akkor már késő lesz, amikor a túlérett kalászokból peregni kezd a szem, a gép pedig hasznavehetetlen. Ezt tartsák szem előtt a gépészek, a gépjavítók és a gép­állomások minden dolgozója. Ugyancsak a gépállomások, illetve a szakaszagronó­­musok feladata, hogy a körzetükbe tartozó szövetkeze­tekben is időben megtörténjen a felkészülés. A gépállo­mással szerződésileg biztosított munkák legyenek az elsők. Amellett azonban segíteni kell az egyénileg dol­gozó parasztokat is, hiszen ilyenkor érik bennük elha­tározássá a közös gazdálkodás gondolata. Ha látják, hogy a gépek jó munkát végeznek, tiszta tarlót hagynák maguk után és nyomban elvégzik a tarlóhántást, köny­­nyebben eloszlanak kételyeik a gépekkel és a közös gazdálkodással szemben. Nagy feladatok hárulnak a nemzeti bizottságok dol­gozóira is. A közös aratási munkák megszervezéséből különösen a nemzeti bizottságok mellett működő állandó mezőgazdasági bizotságoknak kell kivenni részüket. A közös munkákra azonban nemcsak a földműveseket, ha­nem azok családtagjait és az ifjúságot is meg kell nyemiök. Az aratási és a cséplési tervek kidolgozása, nyilvánosgyülések szervezése, melyeken megvilágítják a közös munkák előnyét, a gépek biztosítása és azok kihasználása ugyancsak az állandó mezőgazdasági bizott­ságok feladata. Igen fontos a földművesek meggyőzése, hogy aratás után azonnal végezzék el a taríóhántást. Helyesen tesznek a mezőgazdasági bizottságok tagjai, ha a közös munkák eredményét a helyi hangszórón ke­resztül népszerűsítik. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a közös munkák szervezése és irányítása semmi esetre sem jelent dirigálást és minden kicsiségre való kitérést. Számos községben már szervezik a közös nyári munká­kat az állandó mezőgazdasági bizottságok. így van ez például a füleki járáshoz tartozó Belény községben, a galgóci járáshoz tartozó Merašicén és másutt. A brati­slavai járáshoz tartozó Gešajov községben például hat aratási csoportot szerveztek a földművesek a 220 hek­tárnyi gabona learatására. A nyári munkák tervét már kidolgozták, s főleg a gépek teljes kihasználására töre­kednek. A hat csoportnak két önkötöző és kilenc ma­rokszedőgép áll rendelkezésére. Mihelyt a keresztekben megszárad a gabona, azonnal asztagokba hordják és közösen végzik a cséplést. A beadást a cséplőgéptől teljesítik. Az aratás, cséplés és a gabona beadása a ki­dolgozott terv szerint csupán három hétig tart ebben a községben. (Folytatás a 2. oldalon.) V

Next

/
Thumbnails
Contents