Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-03-04 / 9. szám
/ 4 rSidműves 1956. március 4. —MÉHÉSZÉT— VÁNDORLÁSI SZABÁLYZAT A 1 389 163 Kčs értékű termény terven felül-A Szenei Állami Gazdaság dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása » 1. Az állami gúzdaságok, az állami erdőgazdaságok, a szövetkezetek, a méhészegyesületek méhészei és a mamagénméhészek (ismét csak méhészek) csakis méhlegelőre vándorolhatnak. Ez a mezőgazdasági termelés azon követelményéből ered, hogy biztosítani kell a méhkedvelő mezőgazdasági növények műmegtermékenyí-, tését, ki kell használni a nektártartalékot azokban a körzetekben, ahol még jelenleg kevés méh van és elő kell segíteni a méz- és a viasztermelést. 2. A vándorlás megvalósításának feltételeiben a méhészek megegyeznek | az ideiglenes méhlegelő tulajdonosával és legalább 7 nappal a vándorlás előtt bejelentik a JNB-nak és a I Járási Méhészegyesületnek, hol, me- ( lyik helyen szándékozzák elhelyezni méheiket. A méhlegelő helyét pontoson meg kell határozni. 3. Akik az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok földterületein akarnak letelepedni méheikkel, a Szlovákiai Méhészegyesületi Központból- kell engedélyt szerezniök. A méhvándorlásra való igényt a kerületi méhészegyesülethez minél előbb be kell nyújtani s onnan kapják meg a szükséges engedélyt, amelyet az Erdőgazdaságok Körzeti Bizottsága is jóváhagy. 4. A járási nemzeti bizottságok és a járási méhészegyletek csakis egészségügyi szempontból tilthatják meg a vándorlást. A helyi, vagy a járási nemzeti bizottság meghatározhatja az ideiglenes méhlegelő helyét, ha azt a közérdek megkívánja (pl. a méhek elhelyezése az utak közelében stb.) A méhek áthelyezésénél be kell tartani az áthelyezési, az egészségügyi, valamint a közbiztonsági előírásokat és irányelveket. II. Egészségügyi intézkedések 1. A méhésznek igazolást kell szereznie a kivizsgáló intézettől a méhek egészségi állapotára vonatkozólag* amelynek alapján könnyen megállapítható, hogy méhállományában nincs ragályos betegség. Azonkívül igazolást kell szereznie a méhköltés egészségi állapotáról, amelyet a Föld-Polóka András traktoros saját és többi méhésztársai nevében azt kérdezi: „Hogyan lehet és hogyan keli megkezdeni a méhészkedést? A méhészkedéshez négy dolog szükséges: 1. A méhek iránti szeretet, 2. Befektetendő tőke. 3. Hely az elhelyezésre. 4. Tudás, illetve tanulnívágyás. A méhek iránti szeretetet azért említem először, mert aki enélküí fog hozzá a méhészkedéshez, az nehezen, vagy egyáltalán nem boldogul, nem fog eredményesén méhészkedni. Először is azért, mert a méhszúrás elég kellemetlen, azt eltűrni mér szeretette van szükség. Sokszor jönnek olyan évek, amikor a jövedelem elmarad. A méheket mégsem szabad magukra hagyni fukarságból, hanem etetni kell, Ehhez pénzen kívül, szeretet is fontos. Nem szabad azt mondani, hogy miért nem hordtak maguknak. Fáradságunk és kiadásunk jó évben bőven megtérül. A befektetendő tőke. Erre szükség van kisebb, nagyobb mértékben. Kaptár, műlép, raj, etetőcukor és egyéb felszerelés pénzbe kerül. Annyi pénzre van szükség, amilyen értékben akar valaki a méhészkedéshez kezdeni s amilyen gyorsan akar haladni, méhészetét fejleszteni. Helyet találunk a kertben, a fák alatt, ha nem volna kertünk, akkor rokon, ismerős kertjében, vagy esetleg bérelt területen. Mindig arra ügyeljünk, hogy a déli nap heve és az északi szél ne háborgassa a méheket. Állatok, gyermekek hozzá • ne férjenek, közelben ne legyen zaj, pl. favágás, és legyen jó kirepülés. Tudás, tanulás. Eljárogatunk méhészismerősünkhöz, munkájában segítünk, tanácsait kérjük. Megnézünk több méhészetet. Veszünk jó szakkönyvet, szaklapot rendelünk. Ezeket esetleg kölcsön kérjük. így a gyakorlatban és elméletben tudásunkat gyarapítjuk. Ezek a méhészkedés alapfeltételei. Kezdeni lehet kicsiben és nagyban. A nagyban való kezdéshez nagy befektetés és hozzáértés szükséges. Ha az utóbbi hiányzik, akkor hozzáértő művelésügyi Megbízotti Hivatal által megbízott méhészeti szaktanító állíthat ki. Ezt az igazolást a méhészet előzetes megtekintése alapján adják ki. Gyanús, vagy kétes esetben a Kivizsgáló Intézet laboratóriumi felülvizsgálásának van döntő szerepe. Az igazolásból világosan ki kell tűnni, hogy az ideiglenes méhlegelő területei nincsenek zárlat alatt. Az igazolás csak abban az esetben érvényes, ha nem több. piint 3 hónapja állították ki. A legelőről történő viszszatérés esetén nincs időhöz kötve az igazolás. 2. A beteg méhcsaládok vándorlása csak abban az esetben engedélyezett, ha teljesen elszigetelt helyen vannak, vagy ha azon a helyen minden kétséget kizáróan kimutatható valamely ragály. 3. A hivatalosan zárlat alatt levő legelőkön tilos a méhek legeltetése. Ugyancsak tilos a méhek áthelyezése olyan területre, ahol septikémia, nozéme, vagy penészes költésrothadás észlelhető. 4. Ha egy bizonyos község kataszteri határában esetleg a szomszédos község határán belül, a méheket a méhészet zárlatmentes területén tervezzük elhelyezni, ilyen esetben eltérhetünk a II. bekezdés 1. és 2. pontjában lefektetett szabályzattól. 5. Az ideiglenes rnéhlegelön működő méhészek kötelesek állandó egészségügyi felügyelet alatt tartani melleiket és szükség esetén azonnali intézkedéseket kell tenniök. Ha a méhlegelő területén ragályos betegség lép fel, mindaddig tilos más helyre szállítani a méheket, amíg meg nem szűnnek a terület lezárásának okai. 6. A méhek egészségi állapotának megállapításához szükséges mintákat a legelőhöz tartozó illetékes járási méhészegyesület felügyelőjének jelenlétében veszik. 7. Az egészségügyi felügyelőnek, aki a mintákat veszi és az 1. pont értelmében felülvizsgálja a méhek egészségi állapotát, a méhtulajdonos köteles megfizetni az útiköltséget és a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal által jóváhagyott napidíjat. 8. A költés egészségi állapotát az 'állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok méhészeteinél a körzeti, illetve a kerületi egészségügyi felügyelők állapítják meg, s azok veszik a méhek egészségi állapotának megállapításához szükséges mintát is. segítséget kell kérni, de ez nem mindig . sikerül. Kicsiben való méhészkedést is lehet kisebb, vagy nagyobb befektetéssel kezdeni. Egy-két rajjal, vagy egy-két családdal. A rajjal való kezdés látszólag olcsó, de bizonytalanabb és a haszonra sokszor évekig kell várni. Rossz évek,alkalmával sokat kell etetni, hogy a család építsen, ennélfogva többe kerül, mint a kész kiépített család. Előnye, hogy rajt könnyebben vehetünk és olyan kaptárral kezdünk, amilyennel akarunk. A rajt lehetőleg főhordás előtt, illetve elején vegyünk, mert az ilyen raj a főhordás alatt megerősödik, kiépíti a fészket. Az anya egyéves legyen. Az ilyen raj természetesen drágább, de a különbözet megtérül. A fenti okok miatt minden kezdőnek is előnyösebb, ha egy-két teljesen kiépített jó családot vesz, amelynek fiatal anyja, jó építménye van, jó kaptárban. Közepes évben is az ilyerí család a befektetés nagy részét visszatéríti. A kiépített család kezelése nem kíván annyi munkát és tudást sem, mint az építő raj. A vételnél ügyeljünk arra, hogy egészséges méhállományból vásároljunk, tehát megbízható méhésztől, hozzáértő segítséggel válogassuk meg a családokat. Legelőnyösebb a vétel a tavaszi rendes átvizsgálás után, vagy főhordás előtt néhány héttel. Ha a, családokat helyben vesszük meg, akkor az első kirepülés után át kell szállítanunk az új helyre. Akár rajjal, akár törzscsaláddal kezdünk méhészkedni, fontos, hogy előre elhatározzuk, hogy milyen keretméretű kaptárunk legyen. Ez az elhatározás sok felesleges gondtól, kiadástól és fáradságtól menti meg a méhészt. Végül minden kezdő méhész ügyeljen arra, hogy a keretek pontos, egyenlő méretűek legyenek, jól legyenek drótozva és ne szoruljanak a kaptárba. A rosszul elkészített keret sok kárt és méhszűrást okoz. Világhy Árpád Path. III. A méhlegelő túlterhelésének korlátozása A vándorlás alatt a következőképpen lehet megterhelni a legelőket: a) 1 ha napraforgóra, gyümölcsösre, réti lucernára, gombosherére és takarmányhüvelyesre 3 család; b) 1 ha alma vagy körte ültetvényre, repcére, mustárra, pohánkára, lóbabra és gyógynövényre 4 család; c) 1 ha barack, meggy, cseresznye, ribizke, egres, vagy gesztenye ültetvényre 5 család: d) 1 ha facéliára' 6 család; e) 1 ha borókafenyő, málna, jávor, varrv aprólevelű hársültetvényre 10 család; f) 1 ha akácosra 30 család. A fől.orríás idején engedélyezett vándorlásnál érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a méhészeknek segíteni kell a méhészet fő, küldetésének biztosításában agrotechnikai téren és ki kell használniok a távolabb eső körzeteket is. IV. Kártérítés. A méhtulajdonos köteles megtéríteni a méhlegelő tulajdonosának a vándorlás által előidézett károkat. V. A felügyelet végrehajtása 1. A vándorlási szabályzat betartása felett az illetékes JNB mezőgazdasági ügyosztálya végez felügyeletet. 2. A vándorlásnál előadódott különféle esetekben az illetékes járási Méhészegyesület és a JNB, szükség esetén pedig a KNB hoz végérvényes döntést. A vándorlási szabályzat megszegését a 88/195p Zb számú törvénycikk alapján büntetik. „Magyar nyelvű méhésztanfolyam" A Szabad Földműves február 5-i számában közöltük, hogy a szövetkezetek méhészmesterei számára magyar nyelvű méhésztanfolyamot rendezünk f. év április 23—28-ig a privigyei méhészállomáson. Több méhésztársunk azt kérdezte tőlünk: e tanfolyamon részt vehetnek-e olyan méhészek is, akik elméleti és gyakorlati ismereteiket csak a saját méhészetük érdekében akarják fejleszteni és érvényesíteni, avagy a nagyüzemi méhészmesterek számára lesz a tanfolyam? A tanfolyamon minden méhész részt vehet, aki a méhész szervezet tagja, aki március 31-ig írásban jelenti és kötelezi magát, hogy az élelmezési és elszállásolási költségek fedezésére 50 koronát élőié — a tanfolyam első napján — a méhészeti központ pénztárába befizet. . Szlovákiai Méhészek Központja Privigye Változik-e a heverő műlép szilárdsága ľ Igaz-e, hogy a régi műlép szilárdabb, mint az új? Válasz: Az egészen új műlép nem olyan szilárd, mint a régi. A különbség feltűnőbb hengerrel sajtolt műlépnél, mint öntöttnél. A hengerrel sajtolt csak 3-4 nap alatt szilárdul meg kenőképpen és szilárdsága később is fokozódik. Az is számít, hogy a sajtolt műlépnek használt sírna viaszlemezt mennyi ideig hevertették a sejtminták belenyomása előtt. Nagy külföldi gyárak sokszor 2 hétig pihentetik a sima viasz szalagot 25 kgos tekercsekben. Az ilyen szalagból készült műl'p nagyobb megterhelést bír el. Mi a Szenei Állami Gazdaság dolgozói minden erőnkkel és tudásunkkal, azon i vagyunk, hogy valóra váltsuk pártunk X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés lényeges emeléséről szóló határozatát. A múlt év folyamán számos intézkedést hoztunk, amelyek a termelés, a munka termelékenysége és a járás szövetkezeteinek nyújtott segítség fokozására irányulnak. A múlt évi eredmények A termelés összértékét 105,6, az egy munkaerőre eső termelékenységet pedig 103,69 százalékra teljesítettük. Ezeket az eredményeket a jó munkaszervezéssel, a szocialista munkaversennyel és főleg kötelezettségvállalásaink lelkiismeretes teljesítésével értük el. Az összes gabonafélék, a cukorrépa, a takarmányrépa és a borsó tervezett hektárhozamát magasan túlszárnyaltuk. Gazdaságunk a kötelező beadását búzából 102, rozsból 103, árpából 167, a cukorrépából 123, burgonyából pedig 108 százalékra teljesítette. Ezzel szemben viszont nem teljesítettük a kukorica, a napraforgó, a mák és a dohány tervezett beadását. A marhahús beadási tervét 108, a baromfibeadást 128, a tojásbeadást 128, a sertéshúsbeadást pedig 97 százalékra teljesítettük. A tehénállományt 1953-hoz viszonyítva 30 százalékkal növeltük a múlt évben. A sertésgondozók kötelezettségvállalásainak alacsonyfokú teljesítése következtében nem értük el a tervezett lűíVgyarapodást s1 nem bírtuk teljesíteni a tervet. Ez’ azonban arra ösztönzött bennünket, hogv ezekre a dolgozókra fokozott figyelmet fordítsunk, jobban megszervezzük munkájukat és főleg javítsuk a takarmányozási technikát, s az eddiginél nagyobb gondossággal adagoljuk a takarmányt, bevezessük az állattenyésztés gépesítését, ami az állattenyésztés gazdaságosságának emeléséhez vezet: Aránylag kevés figyelmet fordítottunk az újítók kezdeményezésére és a legjobb dolgozókra. Munkamódszereiket nem ismertettük gazdaságunk többi dolgozóival. Ez évi kötelezettségvállalásunk A CSKP X. kongresszusa irányelveinek és legutóbbi határozatának teljesítése érdekében a mezőgazdasági termelés emelésére irányuló szocialista kötelezettségvállalásokat tettünk. A műit évben 7412,40 korona jövedelmet értünk el minden hektár szántóterületről. Ebben az évben 8022,34 korona jövedelmet akarunk elérni hektáronként. Kötelezettségvállalásunk azonban így hangzik: 8339,24 korona jövedelmet érünk el minden hektár szántóterület után. Hogy ezt elérhessük, gazdaságunk dolgozói 22 kollektív és 152 egyéni kötelezettségvállalást tettek A kötelezettségvállalások teljesítésével a növénytermesztésben 561 085, až állattenyésztésben 814 776, a gépesítés Készenlétben A poltári járásban levő pondeloki EFSZ tagjai s funkcionáriusai Kovács Pál, az EFSZ elnökének vezetésével kidolgozták a tavaszi munkák tervét, a kocsisok pedig több mint 3000 mázsa istállótrágyát hordtak ki a határba. Azonkívül biztosították a szükséges vetőmagot is, gépeik pedig kijavítva várják a tavaszi munkák megkezdését. A szövetkezet tagjai az összes tavaszi gabonaféléket sűrűsorosan vetik el, azonkívül elsöízben alkalmazzák öt hektáron a burgonya, nyolc hektáron pedig a kukorica négyzetesfészkes ültetését. terén pedig 13 302 korona jövedelemtöbbletet érünk el. Az összjövedelem értékét 105,9, a munkatermelékeny^ séget pedig 103,94 százalékra teljesítjük. ‘ Növénytermesztés A növénytermesztésben tett kötelezettségvállalásaink a következők: őszi búzából 102,75. tavaszi búzából 104,54, rozsból 107,10, őszi árpából 104,88, tavaszi árpából 102,13, burgonyából 120, takarmányrépából pedig 114,35 százalékra teljesítjük a termelési tervet. Ezenkívül jelentősen túlteljesítjük a többi növényi termék tervezett hektárhozamát. Ezeket a kötelezettségvállalásokat úgy teljesítjük, hogy többek között nagy súlyt fektetünk a haladó agrotechnikai módszerek helyes alkalmazására, a legszigorúbban ragaszkodunk az agrotechnikai határidő betartásához és állandóan növeljük a gazdaság dolgozóinak politikai és szakmai színvonalát. Állattenyésztés A gazdaság pénzbevételének 58,3 százaléka az állattenyésztésből ered. Ezt a jelentős feladatot főleg a szocialista munkaverseny kiszélesítésével és helyes érvényesítésével teljesítjük. Emeljük a tehenek tejhozamát, a sertések és a vágómarhák súlygyarapodását, növeljük a malacok, borjak és. a juhok szaporulatát és a tojáshozamot. Az állattenyésztési termelésre háruló feladatokat az- állattenyésztési ■ dolgozók szakmai és politikai nevelése révén valósítjuk meg. Azonkívül nagy gondot fordítunk a takarmányozási technika megjavítására, az új módszerek bevezetésére és a technika legújabb vívmányainak alkalmazására. A termelési költségeit csökkentése Gazdaságunk gépesítési központjának dolgozói február 24-re kijavították az összes traktorokat és így minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyorsan és időben elvégezzük a tavaszi munkákat. A gépjavítók kötelezettséget vállaltak, hogy a hulladékanyagok felhasználásával 9252 koronát takarítanak meg. Az összes mezőgazdasági gépeket időben kijavítják és gondoskodnak arról, hogy a gépek a tavaszi munkák és az egész év folyamán üzemképes állapotban legyenek. A személy- és tehergépkocsi vezetők üzemanyagtakarékossággal 2250 koronát takarítanak meg. A gépesítési központ dolgozói betartják a költségvetési tervet. Azonkívül versenyt indítanak a dolgozók között, ami a további önköltségcsökkentésre irányul. Nagy gondot fordítanak a számlákra és a könyvvitelben előforduló hibák orvoslására. A termelés gazdaságossága érdekében 11 technikai-szervezési intézkedést vezetnek be, a munkaszervezés terén pedig 25 intézkedést. Az egyes termelési szakaszokon vagyis az állattenyésztésben bevezetik az önálló elszámolást. Ezzel egyidejűleg vállalják, hogy 1956. április í-ig kidolgozzák az önelszámojás jutalmazási rendszerét, a jelenleg érvényben levő prémiumrendszer alapján, hogy azt 1956 II. negyedévében már használhassák. A munka helyes megszervezésével és a gazdaság dolgozóinak állandó irányításával hatásosan harcolnak a felmerült hiányosságok ellen. Bíznak abban, hogy az üzemi pártszervezet vezetése alatt teljes egészében teljesíteni tudják szocialista kötelezettségvállalásaikat, amivel hozzájárulnak élelmiszerellátásunk megjavításához. —ron — Tanulnak az állami gazdaságok dolgozói Szlovákia állami gazdaságainak dolgozói arra használják fel a téli időszakot, hogy az üzemi munkaiskolákban elmélyítsék szakismereteiket s így könnyebben teljesíthessék a II. ötéves terv első évének feladatait. A múlt év ezen időszakában 14 943 állami gazdasági dolgozó látogatta az üzemi munkaiskolákat. Ez a létszám ebben az évben húszezerre emelkedett Az is nagy eredménynek mondható, hogy az előadások színvonala lényegesen javult. így példáu) a Földművelésügyi Minisztérium vörös zászlajával kitüntetett bajcsi állami gazdaságban 1265 dolgozó látogatta a múlt évben az üzemi munkaiskolát. Ebben az évben viszont e gazdaságnak 2242 dolgozója mutatott érdeklődést az üzemi munkaiskola iránt. De nemcsak az állandó alkalmazottak, hanem az idénymunkások is részt vesznek a téli iskolázáson. Az állami gazdaság igazgatósága a múlt évi tapasztalatok alapján nemcsak az egyes részlegen szervezte meg az üzemi munkaiskolákat, hanem a hliníki és a bokorsi udvarban is. Az előadásokat a gazdaság legjobb szakemberei tartják. Urban, a földművelésügyi megbízott helyettese. Olvasóink kérdeznek - olvasóink felelnek
