Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-03-04 / 9. szám

1956. március 4. 'flg&iyQd wídmüvíís 5 FELÉBREDTEK Seregély István felcserélte a sorrendet Naf-v érdeklődéssel vártuk a nagy megyeri EFSZ évzáró gyűlését. Ez a szövetkezet ugyanis a járás egyik legnagyobb mezőgazdasági nagyüze­me. De a megalakulása óta kielégítő eredményeket nem tudott elérni. Az első hibás lépés már az indulásnál becsúszott. Több mint kétezer hektár földdel rendelkezik, ehhez a taglét­szám alacsony. Ebből adódik a mun­kaerőhiány. Ráadásul a tagok túlnyo­mó része negyven-ötven évét tapossa. A szövetkezet kóros betegsége volt az is, hogy a vezetők nem sokat törődtek a tagok politikai és szakmai nevelésével. Eb­ből adódott a rossz munkaszervezés, a laza munkafegyelem, stb. Nem tör­téntek megfelelő intézkedések a kö­zös vagyon védelme érdekében. Nem csak a tagokban, hanem a vezetők­ben sem volt meg a kellő felelősség­­érzet. Olvan egvének is bekerültek a vezetőségbe, akik a múltban kizsák­mányolták a dolgozókat. Ezek egyé­ni érdekeiket fölébe helyezték a kö­zösségének. Kóróssy Sándor, volt FFSZ-elnök ahelyett, hogv a szövet­kezet fejlődését tartotta volna szem előtt! egyes tago^; és elsősorban a sa­ját érdekeit tartotta fontosabbnak. Ennek az lett a következménye, hogv a szövetkezet gazdasági és pénz­ügyi menete csaknem a tönk szélére jutott. Ilven szövetkezet természete­sen nem gyakorolt vonzó hatást a még egyénileg gazdálkodó földműve­sekre. Az évzáró taggyűlésen új vezetőséget választottak. Takács József elvtárs került a szövetkezet élére. Szaktudása, lankadhatatlan szorgalma, szervezőképessége és po­litikai tisztánlátása biztosítékot nyújt arra, hogv az új vezetőség és a ta­gok segítségével talpraáll ez a nagv szövetkezet. Miiiden előfeltétel meg van arra, hogv mind szervezetileg, mind gazdaságilag megszilárduljon a nagymegyeri EFSZ, csak kitartó, szor­gos munkára van szükség. Takács EFSZ-elnök beszédében rá­mutatott az utóbbi hónapokban elért eredményekre és tárgyilagosan bírál­ta a hibákat. Elégedetlenségét fejez­te ki az állattenyésztésben mutatkozó hiányosságok miatt, amelyek megmu­tatkoznak főleg a rossz állatgondo­zásban. Elismerőén beszélt a kerté­szeti csoport jó munkáiéról és az el­ért eredményeikről. Négv pontban fog­lalta össze, hogyan javíthatják meg gazdálkodásuk rhenetét, hogyan te­hetnek szert nagyobb jövedelem elé­résére: Alaoszabáíyzat betartása, munkafegyelem megszilárdítása, szö­vetkezeti vagyon védelme és követke­zetes harc a sógor-koma-elv érvénye­sülése ellen. Gubis Márton, a szövetkezet fő­könyvelője a záró mérleget ismertet­te. Kitűnt, hogy az állatenyésztésben lévő több fogyatékosság megbosszul­ta magát. A betervezett 1 millió nvolcszáznegyvenezer korona bevétel­ből csak 936 ezer korojia folyt be a szövetkezet kasszájába. Intő figyel­meztetés ez, hol szorít a csizma, hol van gyökeres változásra szükség a munka megjavítása terén! Ezt követően a taggyűlés részvevői egyhangúlag elfogadták a házirendet. Bizonyos, ha a szövetkezet tagjai betartják, eszerint dolgoznak, virágzó életet te­remthetnek .aguknak. Munkájukban nincsenek magukra hagyatva, segítik őket a Bratislavai Helyőrség és a Nyugat-szlovákiai Sörgyár munkásai. A védnöküzemek és a szövetkezet kö­zötti szerződés újabb segítség nyúj­tásáról tanúskodik. A Bratislavai Helyőrség katonái kötelezik magukat, hogy politikai és szakelőadásokat tar­tanak a szövetkezet tagjai részére továbbá a csúcsmunkák idején 500 órát ledolgoznak: A Nyugat-szlovákiai Sörgyár dolgozói pedig villanyszere­lési és könyvelési munkát vállaltak, malátához juttattják a szövetkezetei és szintén segítenek a sürgős mun. kák elvégzésében. így kovácsolódik. szilárdul a közös munkában a mun­kás-paraszt szövetség, melynek jelen­tőségéről Blaho kapitány értékes elő­adást tartott. Sok tanulságot szolgáltatott ez az évzáró taggyűlés. Ah о "у mélyül a munkásosztály fiai és a szövetkezeti tagok közti barát­ság, úgy kell, hogy szilárdítsák ma­guk között is az egységet, hassa át őket a közösségi szellem. Tömörítsék erejüket, közös akarattal, vasszorga­lommal dolgozzanak, így küzdhetik fel magukat az élenjáró EFSZ-ek kö­zé. Koppér János RÖVIDEN A párkányi járásban a téli időszak folyamán 298 egyéni gazdálkodó lé­pett a közös gazdálkodás útjára. F.zek 1186 hektár földdel bővítették a szö­vetkezetek által művelt területet. * * * Tejfalu vezet a faluszépitési akfió keretében a somorjai járásban. Re­noválták a Művelődés-házát, 5000 fa­csemetét kiültettek, községi kutat ástak, kaviccsal szórták meg az uta­kat, stb. A KNB mosógéppel jutal­mazta szorgalmas munkájukat. * * * A vágsellyei EFSZ-ben huszonöt százalékkal szilárdították a teljesít­mény-normákat. (Hankó József leve­léből.) * * * Molnár Jánosnak, a csallóközaranyo­­si ÉFSZ juhászának múlt évi jövedel­me 46 ezer koronát tett ki. Ez ha­vonta 3855 koronára rúg. Zord. téli idő volt. Csaknem tér­­digérő hóban, elgondolkozva bandu­koltam Méhészre, a szepsi járás e kis falucskájába. Az járt az eszem­ben, mit is csinálhatnak itt az embe­rek ilyen dermesztő hidegben. Gon­­döliam, -duruzsoló kányha mellé hú­zódtak, pipázás, tere-fere folyik oda­bent ... A faluba érve felocsúdtam gondo­lataimból. Meglepett a szokatlanul nagy jövés-menés. A falu közepén nagy mérleg, egyesek állatokat haj­tanak rá, mások mérik, majd újra el­vezetik aiokat. Tán a Földműves Rak­társzövetkezet állatfelvásárlást tart? — ötlött fel bennem. Közelebb érve, felismertem Molnár elvtársat, a helyi EFSZ elnökét. — Miért méritek a jószágot? — kérdeztem az elnöktől. — Üj tagok adják állataikat a kö­zösbe. Fontos ez a mérés a becslés céljából — válaszolt nyugodt, hatá­rozott hangon. Szádelőn ahogy megalakult a szö­vetkezet, másnap már munkához is láttak. A szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértve elhatározta, hogy a szövetkezet részére szakembereket biztosít. Szakoktatásban elsők között Hajdú Bálint, .Olajos István és Józsa Pál részesülnek, akiket Rimaszombat­ba küldtek traktoros tanfolyamra. Ez azonban a szövetkezeti dolgozók ok­tatásának csak a kezdete. A közeljö­vőben részt vesznek szövetkezeti munkaiskolák rendszeres aktatásán és a járási nemzeti bizottság gondosko­dik majd arról is, hogy az új szövet­kezeti tagok részére szakelőadásokat tartsanak. * * * A szepsi járásban a téli évadbaji eddig 30 kollektív és sok egyéni kö­telezettségvállalást jelentettek az EFSZ-ek és a magángazdák is 461 kötelezettségvállalást írtak alá. A kö­telezettségvállalások a mezőgazdasági termelés fokozására irányulnak. Pél­dául a péderi szövetkezet anyasertés gondozói vállalták, hogy ez évben át­lagosan 12 malacot választanak el egy-egy anyától. Ugyancsak a pederj szövetkezet dolgozói vállalták, hogy tíz darab marhát, 80 darab hízóser­tést, 10 000 liter tejet adnak be ter­ven belül. Tíz hektár területen beve­zetik a proszenyipei mozgalmat a cu­korrépa termelésénél és magnak való kukoricát 25 hektáron termelnek. * * * . Herceg József, az áji EFSZ számadó juhásza is szép kötelezettséget vállalt. — Hányán írták alá a belépési nyi­latkozatot? — kíváncsiskodtam to­vább. — Egy kivételével az összes egyéni gazdálkodó — mond&tla boldogan. Nem néztem ölbelett kézzel a mun­kát, segítettem a mérésnél... Egy­szer csak azt vettem észre, hogy egy fiatalember környékezett meg bennün­ket. Kezet fogott az elnökkel, s nyom­ban szóba elegyedett vele: — Te Bálint, mérjük le az én álla­taimat is. Este pedig aláírom azt a papirost. Azt hiszem, a tagságnak sem lesz semmi kifogása ellene. — Hát hozzátok el — szőtt bele­­egyezően Seregély Istvánhoz, az utol­só egyéni gazdához, aki felcserélte a sorrendet. Először beadta jószág-állo­mányát a közösbe, azután belépett. Ezzel leáldozott az egyéni gazdálko­dás napja Méhészen. Száz anyajuhtól 110 birkát választ él s juhonként 4,1 kg finom és 3,8 kg félyastag gyapjút, valamint minden anyajuhtól 11 kg sajtpt termel. * * * Perény községben a helyi nemzeti bizottság dolgozói példát mutatnak pártunk és kormányunk határozatai­nak teljesítésében. Elhatározták, hogy mindnyájan résztvesznek a szövetke­zeti munkaiskolákon és- a többi dol­gozó parasztot is meggyőzik, hogy az iskolákon részt vegyenek Ezáltal Pe­rény községben is bővül a szövetke­zeti munkaiskola hallgatóságának szá­ma, amely eddig 30 volt. 1 * * * Somodiban is nagy arányban folyik az új szövetkezeti tagok toborzása. A mozgalmat ebben a községben is a járási pártszervezet vezetősége és a járási nemzeti bizottság segítette. A helyi nemzeti bizottság dolgozóinak nagy segítséget nyújtanak ebben 'a munkában a tömegszervezetek. Mun­kálkodásuknak eredménye már meg­mutatkozott; 17 új tag lépett be a szövetkezetbe. * * * Horváti községben, ahol ez évben alakult meg a szövetkezet, a helyi nemzeti bizottság ülésein részt vesz az újonnan megalakult EFSZ vezető­sége is. Jelenleg az évi termelési és a pénzügyi tervet dolgozzák ki. A köz­ség 43 földművese, aki egytől egyig szövetkezeti tag, figyelemmel kíséri munkájukat. Lukács Sándor, Felkészültek a tavaszi munkára A mezők még nem dobták le vastag hótakarójukat. Tétlenkedésról azonban szó sem lehet. Itt az ideje, hogy a még hátralévő egy-két hetet is gazdaságosan használjuk fel a tavaszi munkákra való jó felkészülésre. A felsőcsáji dolgozó parasztok jórészt már kihordták a trágyát földjeik­re, nagy gondot fordítottak a gazdasági eszközök kijavítására, megtisztí­tották a vetőmagot, mert tudják: ha gyommagot vetnek, gyomot aratnak. A nagy munkára készülődés közepette nem feledkeztek meg szaktu­dásuk gyarapításáról sem. Számottevően resztvettek a JNB által megtartott növénytermesztési és állattenyésztési előadásokon. Az előadásokat kővető vitán melegen érdeklődtek arról, milyen eredményeket értek el a járás szövetkezetei. Bizonyára egy szép napon felkerekednek és ellátogatnak egy-két EFSZ-be, hogy saját szemükkel is meggyőződjenek arról, mennyi­vel jobban élnek, mennyi tehertől, gondtól szabadította meg a szövetkezeti tagokat a társas, nagyüzemi gazdálkodás. Mató Pál, Felsócsáj Az asszonyok sem akarnak lemarádni Mártha Béla, Szepsi. HÍREK A SZEPSI JÄRÄSBÓL Az ipolysági állami gazdaság leg­jobb dolgozói közé tartozik Chrancsok Mária és Piatrik Mária. Mindketten a Hangyás farmon dolgoznak. Ez a részleg kissé távol esik Ipolyságtól, de ez nem megy a munka rovására. Ezt az is bizonyítja, hogy ezen a részlegen nevelik a legjobb növendék­állatokat. Chrancsok Mária 28, Piatrik Mária ugyanannyi növendékállatot gondoz. Amikor a gazdaságban megindult a kötelezettségvállalási mozgalom, a nők sem akartak lemaradni a férfiak mö­gött. Ha a férfiak azt tartják, — vagyok olyan legény, mint te — ak­kor a nők azt tartják, hogy — va­gyok olyan leány, mint te legény. Mindketten arra tettek felajánlást, hogy darabonként 0,60 kg-os napi súlygyarapodást érnek el a gondjaik­ra bízott növendékállatoknál. E két felajánlás pénzértéke közel 30 000 koronát tesz ki. Ez az ipolysági álla­mi gazdaság dolgozóinak egyik legér­tékesebb kötelezettségvállalása. H. I. Harcos múltunk kötelez . . Élénken emlékszünk még arra a napra, amikor Slávik, a burzsoá cseh­szlovák állam . belügyminisztere álüg felfegyverzett csendőröket küldött falunkba, hogy vérbefojtsák a sztrájkmozgalmat A becsület meze­jén, magasra tartva a munkásosztály, a szabadság vérvörös zászlaját, küz­döttünk kizsákmányolóink, elnyomóink ellen. Ebben a hősi harcban hárman életüket áldozták, heten súlyosan, több mint húszán ped:g könnyebben megsebesültek. Munkásosztályunk tör­ténelmének aranykönyvébó kitörölhe­tetlenül, örökre beíródott 1931. május 25 — a kosúti véres összetűzés nap­ja, áldozatainak neve. Harcos múltunk kötelez bennünket. Kötelez arra. hogy méltóan Helytáll­tunk a szocialista építés frontján. Szövetkezetünk tagjai igen sokat te­hetnek ezen a téren. Mindenekelőtt úgy kell dolgoznunk, hogy teljesítsük pártunk X. kongresszusa által elénk tűzött mezőgazdasági feladatokat. Olyan termelési eredményeket kell elérnünk az állattenyésztés színvona­la és a hektárhozamok emelése terén, hogy szövetkezetünk a galántai járás egyik legjobbja legyen. Célul tűztük ki; akkor ünnepeljük meg méltóan a csendőrökkel való vé­res összetűzés 25. évfordulóját, ha dolgozó parasztjainkat meggyőzzük a szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodás előnyéről. Ezt a feladatunkat tel­jesítettük: február 9-ig falunk utolsó hét dolgozó parasztja is a közös gaz­dálkodás útjára tért. Molnár Sándor Kosúti A harc eredményesen végződött Szarvassy pusztától Láng-majorig húzódtak az egykori apró béresházak. Lakói két uraság földjét túrták emlé­kezet óta. Az embertelen, inatszakajtó, hátgörnyesztő robotnak a felszabadulás vetett véget... Az új élet fényétől hunyorgó szemmel a karvai dol­gozók is megtalálták a boldoguláshoz vezető utat. Szö­vetkezetét alakítottak, hogy nagy táblákon, gépi segít­séggel, közös erővel dolgozzanak jobblétük megteremté­sén. Ez az út, habár egyenes volt — nem volt sima. A rögöket menet közben kellett elrugdosniok maguk elöl. Tapasztalatlanok voltak, s ebből bizony sokszor több kár, mint haszon származott. Lényeges változást csak az 1952-es év hozott, amikor új vezetőséget vá­lasztottak. A szövetkezeti alapszabályzat betartásáért megindult a harc, melynek eredményei rövidesen mutatkozni kezd­tek ... Ma már tudják a karvai EFSZ tagjai, hogy azóta elért sikereiket nagyrészben ennek köszönhetik. Négy­százharmincnyolc hektárnyi gazdaságukban különösen jó munkát végeztek a múlt évben. Összes kötelezettségeik kiegyenlítése után a bevétel 52 százalékát, azaz közel 807 ezer koronát oszthattak a munkaegységekre. Mun­kaegységük értékét 32 koronára tervezték, s ugyan­ennyit ki is fizettek: 16 koronát előleg és ugyancsak 16 koronát évvégi részesedés címén. Örömmel, s nem kis izgalommal várták a szövetkezet tagjai a zárszámadás napját. Múlt évi szorgos munkájuk gyümölcsének másik felét e napon kapták meg. Simcsik Imre sertésgondozónak 10 619 korona ütötte a markát. Természetbeni járandóságként 31 mázsa gabonát, pótju­­talmul fiedig malacokat kapott. Megdolgozott érte be­csülettel: az év elején kimutatott 191 mázsa súlyú ser­tésállományt 234 mázsára növelte. így a szövetkezet terven felül 136 mázsa sertéshúst tudott beadni. Hasonlóan szép részesedés jutott a többi tagoknak, is: így például Biliczky Ferenc fejő 6040 koronát, Legát József kertészeti dolgozó 4209 koronát vitt haza évvégi részesedés fejében. A hatvan éves Simcsik József is, — aki, mint hajós bejárta a világot — jó helyen kötött ki a szövetkezetben, mert évi nyugdíját még 7701 koroná­val ki tudta egészíteni. A karvai EFSZ tagjai a 32 koronás munkaegységet úgy tudták elérni, hogy nemcsak az állattenyésztésre fordítottak nagy súlyt, hanem évről évre emelik hek­tárhozamaikat, így az egy hektár földre eső jövedelmet is: Év Búza Árpa Kukorica 1 ha-ra eső mázsa mázsa mázsa jövedelem 1953 .19 21,50 29 1910 Kčs 1954 23 22,74 30,28 2708 Kčs 1955 26,52 24,38 32,50 5608 Kčs Mindamellett nem elégszeneK meg elért eredményeik­kel. Eddigi tapasztalataik alapján az 1956-os évi telje­sítmény-normákat 30 százalékkal szilárdították meg, s kötelezték magukat, hogy 278 mázsa sertéshúst adnak be terven felül. Szurdi Imre, a kertészeti csoport ve­­vezetője ugyancsak Ígéretet i.ett: üvegházi növényter­mesztésből az idén háromszor gazdagítja a szövetkezet pénzjövedelmét. E tervhez a 16 ezer kalarábé palánta már helyeslöleg bólint. Elmenőben találkoztam a 74 éves Sabla Rozáliával, a szövetkezet egyik baromfigondozójával. Elmondotta, hogy az évvégi zárszámadáskor kapott több mint 3 ezer ko­ronát háza tatarozására, s egyébre fordítja. Hadd érezzék jól magukat az unokái, akik nála laknak. A közös munka öröme színesíti, bearanyozza Rozi né­ni, és a többi szövetkezeti tag napjait, mint a nap ta­­vasztigérő sugarai a dunamenti tájat. Gábris József, Párkány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents