Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-03-04 / 9. szám

Í956. március 1. fteqsa A nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítja a dunaszerdahelyi járási szövetkezeti konferencia A zsúfolásig megtelt Partizán szálló nagytermében tar­tották meg a dunaszerdahelyi járás szövetkezetesei a IV. szövetkezeti konferenciájukat. Maguk a JNB dolgo­zói sem számítottak arra, hogy dacára a 16 fokos hi­degnek, ilyen érdeklődés nyilvánul meg a konferencia iránt. Deres bajuszú, hidegtől kipirosodott arcú és mo­solygó képű földművesek egymás után érkeznek a jól fűtött terembe. Jelentős sikerek az elmúlt évvel szemben Fodor Sándor a járási nemzeti bi­zottság alelnöke beszámolója első ré­szében hangsúlyozta, hogy nem vé­­\ letlenen múlik, hogy a konferencia egybeesik' annak a nagy horderejű eseménynek 8. évfordulójával, ami­kor hazánk dolgozó népe magához ragadta sorsának intézését és meg­teremtette hazánkban a kizsákmányo­­iótól mentes népuralmat. A részletes beszámolóból kitűnik, hogy a dunaszerdahelyi járás szövet­kezetei az elmúlt évvel szemben je­lentős sikereket könyvelnek el, de a sikerek ellenére még mindig komoly .hiányosságok mutatkoznak. A mun­kaegységek értéke járási viszonylat­ban a tavalyihoz mérten, lényegesen emelkedett. Amíg 1954-ben a terve­zett érték 17,60 korona volt, a való­ságban kifizetett pedig 6,40 korona, addig az 1955 évben a tervezett mun­kaegység 12,60 korona volt, valóság­ban pedig 8,18 koronát fizettek ki. Az előrehaladás távolról sem kielégí­tő, mert hiszen országos viszonylat­ban szövetkezeteink az 1955-ös év­ben átlagban csaknem 15 koronát ér­tek el. Jó terméseredmények A járásban elért átlagos termés­­eredmények jónak mondhatók. Ahogy a beszámolóból kitűnik, 24,9 mázsa búzát termeltek, vagyis a tervezett hektárhozamot átlagosan 40 kg-mal túllépték. Kimagasló eredményt ér­tek el a csécsénypatonyi EFSZ tag­jai, 4 ahol árpából 4,89, 'rozsból 4,23 mázsával, a dunatőkézi szövetkezet tagjai ahol búzából 6,60 és rozsból 10,Í0 mázsával termeltek többet hek­táronként, mint amennyit az állami terv előírt. Az olajos magvak és hüvelyesek termelésében azonban lemaradás mu­tatkozik. Ezen a téren csak a dióspa­­tonyi, nagylúcsi és a nagyudvarnoki EFŠZ ért 'el viszonylag jó eredményt, ahol a tervezett hektárhozamokat leg­jobban megközelítették. A cukorrépa termelésben öt EFSZ kivételével min­denütt túllépték a térvezett hektár­hozamot. A legjobb eredményt a nagylúcsi szövetkezet érte el, ahol 478' mázsát, továbbá a felsőpatonyi, ahol 375 mázsát} és a dióspatonyi, ahol 358 mázsát termeltek ki átlag hektáronként. Lentermelésben járási méretben a legjobb eredményt a bakai szövetke­zet érte el, ahol a tervezett 408 má­zsás rostlen helyett 858 mázsát ter­meltek ki és így hekáronként 5213,95 korona bevételhez jutottak. Nem sok­kal maradt el az eperjesi szövetke­zet sem. A gépek erejét jobban ki kell használni A járásban elért termelési ered­mények legjobban a beadásban és a szabad piacra juttatott termények mennyiségében tükröződnek vissza. A beszámoló szerint a dunaszerdahelyi járás földművesei gabonaneműékből 113,4 százalékra eleget tettek álla­munk iránti beadási kötelességüknek. Az olajosmagvak beadása terén lema­radtak és csak 71 százalékos ered­ményt értek el, az őszi repcében pe­dig csak 76 százalékban tettek eleget beadási kötelezettségüknek. A későb­ben kialakult vita folyamán kitűnt, hogy az alacsony terméseredmények oka főképpen abban rejlik, hogy a szövetkezetek még mindig nem értet­ték meg a gépesítés igazi jelentősé­gét és sok esetben elutasították a felkínált gépi segítséget. így termé­szetes, hogy az agrotechnikai határ­időket nem tudták betartani és en­nek következtében az előírt mennyi­séget sem tudták kitermelni. Száz tehén után száz borjú Fodor elvtárs beszámolójában to­vábbá az állattenyésztésben elért eredményekre és fogyatékosságokra tért ki. A járás szövetkezetei közül 23 rendelkezik tervezett 'állatállo­mánnyal, 9 szövetkezetben 90—99 százaiék, kettőben 80—90 százalék és háromban pedig 80 százalékon aluli állatállomány van. A borjúnevelés te­rén nagy eltérések mutatkoznak egyes EFSZ-ék között. Az ollétejedi, mi­­hályfai .nagylúcsi EFSZ-ekben pl. 100 tehén után 100 borjút neveltek fel, míg a várkonyiban csak 52 darabot, a kürtiben pedig 49 darabot. Nagy eltérés mutatkozik a malacnevelésben is. A mihályfai EFSZ-ben pl. 12,4-, ollétejediben 11,5, a nagyabonyiban 10,6, de ugyanakkor az étéi szövet­kezetben négyet, a pódafaiban csak 4,4-et,, a ďunaszerdahelyiben pedig 6,6 darabot neveltek fel évenként egy anyakocától. A nagy különbség okát az említett szövetkezetek kül­döttei a későbbi felszólalások (Stjrán nem indokolták ' meg. A sertések súlygyarapodása terén egyes szövetkezetekben kiváló ered­ményeket értek el. A felsőpatonyi szövetkezet a Surikov-módszer beve­zetésének köszönheti, hogy sertésen­ként 78 dkg, a felsővámosi 79 dkg, a pódafai szintén napi 81 dkg napi súlygyarapodást ért el. A járás né­mely szövetkezete a sertéshizlalásban azonban nem alkalmazta a haladó módszereket és ennek megfelelő az eredmény is. Például a dióspatonyi­­ban napi 56 dkg a súlygyarapodás, a csécsénypatonyiban 40 dkg, és Ba­lázsién alig érte el a napi 48 dkg-os súlygyarapodást. Zatyko elvtárs, a KNB küldötte fel­szólalásában rámutatott arra, hogy az állati termékek beadásában a já­rás szövetkezetei ugyan a tavalyi év­vel szemben jelentős haladást tettek, de még nagyobb volna az eredmény, ha mind a 38 szövetkezet a tervsze­rinti állatállományai rendelkezne. A múlt év elején csak kevés' szövetke­zetnek volt meg az előírt állatállo­mánya és főképpen ezért nem érték el a járás szövetkezetei a tervezett évi 1700 liter tejet. Tizenegy millió koronával nagyobb jövedelem Kugler Gyula, a járási pártszerve­zet titkára megállapította, hogy a járás szövetkezeteinek tagjai az el­múlt évvel szemben kereken 11 millió koronával nagyobb jövedelemhez ju­tottak, ami a nagyüzemi gazdálkodás fölényét jelenti az egyéni gazdálko­dással szemben. Az eredmény' még nagyobb lehetne — mondotta Kugler elvtárs — ha a szövetkezetekben megszerveznék a szocialista rnunka­­vJrsenyt, amelynek segítségével — mint ahogy azt már számos szövet­kezet sikere is igazolja — még na­gyobb jövedelemre tehetnének szert és a múlt évben elért 8,18 korona munkaegység értékét legalább az or­szágos viszonylatban elért 15 koro­nára emelhetnék. Sőt egy kis neki­lendüléssel jelentős mértékben túl is szárnyalhatnák. A konferenciát Kándor József a JNB elnöke értékelte, aki záróbeszé­dében annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy az itt felfedett hibá­kat valamennyi szövetkezet rövidesen kiküszöböli és majd a járás ötödik konferenciáján még nagyobb sikereket könyvelnek el. Végül felhívta a szö­vetkezeti tagok figyelmét a tavaszi munkák előkészületeinek fontosságára és arra, hogy amint az idő engedi, minden ember, gép és fogat indulás­ra készen álljon a gazdag termés megalapozására. Akik hiányoztak A hatalmas hallgatósereg közül azonban hiányoztak az asszonyok. Mindössze csak két asszony vett részt az összejövetelen. Feltűnő volt az is, hogy a gépállomás vezetősége nem vett reszt a konferencián, pedig a gépállomás épülete közvetlen a Par­tizán-szálló szomszédságában fekszik. Mindenesetre különös, hogy a gépál­lomás vezetősége ilyen csekély ér­deklődést tanúsít a szövetkezeti ta­gok problémái iránt. Megjegyzésünk van az elhangzott tömeges felaján­lásokra vonatkozólag is. A vállalások teljesítését senki sem ellenőrzi és így félő, hogy az ígéret csak ígéret marad. A nagy érdeklődéssel várt duna­szerdahelyi IV. járási szövetkezeti konferencia tehát véget ért. Felszín­re kerültek a hibák és fogyatékossá­gok. Most csak minden azon múlik, mennyiben küszöbölik ki ezeket. A jövő évi V. járási szövetkezeti kon­ferencián bizonyosan kedvező felele­tet kapunk erre is. f—v— „A gyűlölet léggömbjei“ Bratislava és egyben Szlovákia valamennyi lakossának alkalma nyílik megtekinteni az amerikai kémszolgálat léggömbjéit. amelyek hazánkat ócsároló röpiratokat szállítottak. Szombaton, február 25-én, a Tátra-szálló nagytermében, a szocialista tábor országai ellen irányuló kémtevékenysé­get, annak célját és módszereit bemutató kiállítást nyitottak meg a „Gyű­lölet léggömbjei" címen. A kiállítás mindenkinek érthetően bemutatja a hazánk építésében elért eredmények megsemmisítésére, a szocializmus békés építésének megakadályozására irányuló kémtevékenység eszközeit. Hatvan EFSZ-tag látogatja a vízkeleti szövetkezeti munkaiskolát Valamikor a földművesek megelé­gedtek a naptárból merített szakisme­retekkel. Ma a termelés fokozása egy­re nagyobb feladatok elé állítja me­zőgazdasági dolgozóinkat. A szövet kezeti tagoknak is többet kell termel­ni és az eddigi régi tapasztalatok tá­volról sem elegendők. A szövetkeze­tek tagjai csak úgy gazdálkodhatnak sikerrel, ha a munkájukban érvénye­sítik az állattenyésztési és növényter­melési haladó munkamódszereket és ezen kívül hozzájárulnak a termelés fokozásához a saját, hosszú éveken át szerzett tapasztalatukkal is. A szövetkezeti tagok és egyéni gaz­dálkodók nagy hasznát veszik a szö­vetkezeti munkaiskolának. A galántai járásban majdnem minden faluban Я hároméves szövetkezeti munkaiskola keretében tanfolyamokat rendeztek. — Ezt az iskolát nagyon szorgalmasan látogatják a vízkeleti földművesek, ahol az első osztályba 25, a második osztályba pedig 35 szövetkezeti tag jelentkezett. Mikor ülhetett az iskolapadok kö­zé annyi földműves, és mikor fejleszt­hette tovább tudását? Akinek nem volt pénze, nem tanulhatott. Ma min­den dolgozó, még a legelmaradottabb falu földművese is tovább fejlődhet. Sok szövetkezeti tag azonban még ma is a tanulást fölösleges tehernek tekinti. így van ez Kosúfhon is, ahol még a múlt év decemberében meg­kezdődtek a beiratkozások, de a szö­vetkezet tagjai közül senki sem je­lentkezett. A hiba nem abban van, hogy talán senki sem akarna tanulni, hanem inkább abban, hogy a HNB dolgozói kevés igyekezetét fejtettek ki a szövetkezeti tagok megnyerésére, sőt még maguk a HNB tagjai sem jelentkeztek az iskolába. Ezzel a kér­déssel többet kell törődni az EFSZ minél tanultabb és tapasztaltabbak a vezetőségének is. Tudniok kell, hogv tagok, annál könnyebben teljesítik azokat a feladatokat, melyek ebben az évben minden szövetkezetre foko­zottabb mértékben hárulnak. Krajcsovics R. l*Cetlős ünnep i^.irá lyh 1955. február 25-én, a februári győzelem 8.-ik évfordulóján ünnepélyes keretek közt átadták a forgalomnak az első szlovákiai, 160 kilométer hosszú villamosított vasútvonalat Zsolna és Igló között. A napsugarak vakítón csillogva táncollak a havon Mintha az idő is részese akarna lenni a királyhelmeci járás ünnepe szépítésének. A kellemes idő vidám tavaszi hangulatot lop' a gépállomás jelé igyekvő emberek szí­vébe. A GTÁ több száz ember befogadására alkalmas javítóműhelyében tartják a királyhelmeci járási szövet­kezeti konferenciát. ' A hatalmas teremben, amelyet erre az alkalomra ün­nepélyessé varázsollak a GTÁ dolgozpi, az emelvényen egy sorban foglalnak helyet a JNB és a GTÁ vezetői, valamint a járás szövetkezeteinek legjobb dolgozói. — Mögöttük a népi demokratikus államok zászlói hirdetik a baráti államok szilárd egységét, s a falakon függő, fejiratok pedig a munkások és parasztok megbonthatal­­■ lan szövetségét. Legjobban mégis a hátsó falon olvas­ható felirat ragadja meg az ember figyelmét: „Nincs rossz föld, csak rossz gazda!" S az eredmények azt bi­zonyítják, hogy ez a rövid mondat valóban állandóan ott lebeg a GTÁ dolgozói elölt s traktorosok nemcsak munkásai, hanem gazdái is a földnek. A járás szövet­kezetei és a GTÁ szorosan együtt dolgoznak. A jó együttműködésről tanúskodnak azok az eredmények, ame­lyeket a konferencia megnyitása után Iván elvtárs, ia JNB első alelnöke sorol fel beszámolójában. Bőven van belőlük, meri a járás szövetkezeteinek nagy része majd­nem minden növényfajtában többet termelt a tervezett-Szép eredményeket ért el a zétényi szövetkezet a búzatermelésben. Hektá­ronként 25 mázsájuk termett, a nagygéresieknek rozsból 25,2, őszi árpából a poľanyiaknak 35, cukorrépából a bodrogszerdahelyieknek 425, dohányból a nagygéresiek­nek 18 mázsás átlagos hektárhozamuk volt. Hasonló szép eredményeket értek el az állattenyész­tésben is. A bolyi szövetkezetben\ anyakocánként 14,6, szerdahelyen 14, Leleszen pedig 13,5 malacot választol­tak el. A szarvasmarha hizlalásában 1,6 kg-os súlygya­rapodással a bacski szövetkezel ért el legjobb eredményt. Így sorolhatnánk a szép eredményeket a tej és tojás, valamint más termékekben is. De legjobban mégis a beadás teljesítésében és a jövedelem emelkedésében tük­röződik vissza a jó munka eredménye. Iván elvtárs beszámolója után véget érni nem akaró vita következett. Egymásután jelentkeztek szólásra a szövetkezetek dolgozói, hogy beszámoljanak eredmé­nyeikről. A nagygéresi legjobb mezőgazdasági csoport részéről Margita elvtársnő: szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy csoportjukban különösen a CSISZ-tagok végeztek kiváló munkát, mivel cukorrépából 520, kukoricából 91 mázsás hektárhozamot értek el. Továbbá kötelezettségei vállalat, hogy csoportjuk az idén is 200 mázsával töb­bet termel cukorrépából a tervezettnél. Ez után az egyes szövetkezetek elfogadták a szepsi járás Perény község szövetkezetének versenyfelhívását és ugyanakkor egymást, is versenyre hívták mind a hektár­hozamok emelésében, mind a munka időben való elvég­zésében. A vita során Cető Józsefnek, a bélyi szövetkezet agro­­nómusának arra a kérdésére, hogy a jól működő szö­vetkezetek dolgozói mondják el, hogyan érték el a szép eredményeket, Palágyi János, a leleszi és Pokol Gyula a zétényi szövetkezet elnöke válaszolt. Palágyi elnök kifejtette, hogy a jó eredmények elérésének legfontosabb feltételei a jó munkaszervezés, korszerű gépesítés s a talajerő megtartása és fokozása. A továbbiakban hang­súlyozta, hogy ezekhez nem elég csak elkészíteni a ter­vet, hanem állandóan ellenőrizni is kell a teljesítését Ehhez természetesen szükséges az, hogy necsak a ve­­zetök, hanem a tagok is ismerjék a feladatok megvaló­sításának módszereit. Ezt pedig azzal lehet elérni, ha a szövetkezet minden dolgozója tanul. A leleszi szö­vetkezetben ezt úgy oldják meg, hogy minden tag olvassa a földmüvessajlót. A vita során még sok fontos kérdést megtárgyaltak, s a szövetkezetek dolgozói kicserélték tapasztalataikat. A vita után Cap elvtárs a KNB küldötte értékelte >a konferenciát. Rámutatott arra, hogy a királyhelmeci járás szövetkezeteinek eredményei világosan bizonyítják, a közös gazdálkodás előnyét. Erről tanúskodik az is, hogy múlt év júniusától 200 földműves lépett a szövetkeze­tekbe, s ebben az évben ugyancsak sokan kérték felvéte­lüket. Az eddigi eredmények szépek, de vannak még hiá­nyosságok is. A jövőben az legyen a feladat, hogy a kimagasló eredmények átlageredményekké váljanak. Már estébe hajlott az idő, mire a GTÁ ünnepélyére került sor. Chudík elvtárs, földművelési megbízott ezen az ünnepélyen adta át a királyhelmeci GTÁ, mint ta negyedik negyedévi országos verseny győztesének a mi­nisztérium vörös zászlaját. Az ünnepélyen Karakó elv­társ, a GTÁ igazgatója beszámolt a GTÁ múlt évi mun­kájáról. Utána Kacsmarik elvtárs, a GTÁ főagronómusa ismertette a szenei GTÁ versenyfelhívásának feltéleteit, majd felolvasta a királyhelmeci GTÁ válaszát, amelyben elfogadja a versenyfelhívást. A traktorosok lelkes tapssal fejezték ki együttérzésüket. Azután a traktorosoki és agronómusok kötelezettség­vállalása következett, amelyek főként az üzemanyag­megtakarításra, az önköltségcsökkentésre, valamint a munka időben való elvégzésére irányultak. De bőven akadtak olyanok is, akik magasabb hektárhozam eléré­sére tettek kötelezettségvállalásokat. Mindezek arra en­gednek következtetni, hogy a királyhelmeci járás szövet­kezetei a GTÁ-val karöltve a jövőben még szebb ered­ményeket érnek el. Ezután a legjobb traktorosok meg jutalmazása követ­kezett, majd a záróbeszédben Kacsmarik főagronómus hangsúlyozta, hogy a jövőben a GTÁ agronómus-szolgá­­tatának még szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a szö­vetkezetekkel és nemcsak a munkák időben való elvég­zésére kell törekedniök, hanem a tervezett hektárhoza­mok elérésére, sőt túlszárnyalására és részt kell venniök a szervezésben is. Már az ünnepi vacsorához készültek az emberek, ami­kor a magángazdálkodók közül Majkrícs József jelentke­zett szólásra. Elmondotta, hogy a gyűlés barátságos lég­köre, s az a segíteni akarás, amelyet a vita során ta­pasztalt, arra indította, hogy ő is belépjen a szövetke­zetbe. A jelenlevők hosszas tapssal köszöntötték Majkrícs József elhatározását. A konferencia reggelig tartó mulatságnál fejeződött be. Haraszti

Next

/
Thumbnails
Contents