Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-26 / 8. szám
1956. február 26. földműves 3 m Az Ipolysági Állami Gazdaság példás k@zdeményezezés&: Egymillió koronát takarítanak meg nemzetgazdaságunknak Az utóbbi évek folyamán Szlovákia legjobbjai közé . küzdötte fel magát az Ipolysági Állami Gazdaság. A múlt évben 9 százalékkal túllépték a kukorica tervezett hektárhozamát, repcéből 32, cukorrépából 21, burgonyából pedig 8 százalékkal termeltek többet a tervezettnél. Ugyancsak szép eredményeket értek el az állattenyésztésben: 110 ezer liter tejet, 74,09 kg marhahúst és 11 354 kg sertéshúst adtak be terven felül. A gazdaság magasan túlszárnyalta a többi mezőgazdasági termékek beadását is 1954- ben 17 042 korona jövedelem esett egy dolgozóra, 1955-ben pedig 22 665 Kčs. Ezen eredmények elérésében döntő szerepe volt a szocialista munkaversenynek. A második ötéves terv első évében fokozott termelési feladatok várnak az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozóira. Az állami terv érteimében 3,2 százalékkal több gabonát, 16,6 százalékkal több cukorrépát, 13,5 százalékkal több burgonyát és 14,7 százalékkal több olajosnövényt kell termelniük. Az állattenyésztésre is fokozott feladatok hárulnak, melyeket az állami gazdaság vezetősége szétírt az egyes részlegekre, farmokra, csoportokra és egyénekre. A múlt évi tapasztalatok alapián számos kötelezettségvállalást tettek az állami gazdaság dolgozói. Így például Jad'ud'a Károly fejőcsoportja vállalta, hogy a tervezett 2760-ról 3074 literre emeli a tehenek évi tejhozamát. így a csoport gondjaira bízott 48 tehéntől 15 072 liter tejet fejnek ki terven felül. Az állami gazdaság dolgozóinak 80 százaléka részt vesz a szocialista munkaversenyben, akik 13 kollektív és 68 egyéni kötelezettségvállalást tettek. Az egyes részlegek versenyben állnak egymással és az eredményeket rendszeresen értékelik. Az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozói kötelezettségvállalásaik teljesítésével 934 mázsa gabonát, 443 m;izsa kukoricát, 90 mázsa olajosngvényt, 400 mázsa'zöldséget, 26 vagon cukorrépát, 20 vagon takarmányrépát, 6 vagon burgonyát és 45 vagon takarmányt termeltek terven felül. Az állattenyésztési dolgozó 52 758 liter tejet fejnek ki terven felül, azonkívül növelik a napi súlygyarapodást és több malacot választanak el, mint az a terv elbírja. Az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozóinak kötelezettségvállalása révén kitermelt termények pénzértéke meghaladja az egymillió koronát. Ezen feladatok teljesítéséhez megvan minden lehetőségük az állami gazdaság dolgozóinak. A múlt őszön időben elvégezték a mélyszántást, ebben az évben pedig 200 hektár ku- i koricát és 150 hektár burgonyát ül- | ültetnek négyzetes-fészkes módszer- I rel. A múlt évben 20 hektár cukorrépát gondoztak a proszenyicei mozgalom alapján. Ebben az évben 40 hektárra bővítik ki ezt a területet. A helyes agrotechnikai módszereken kívül kihasználják a helyi tartalékokat is. így például a növénytermesztési dolgozók az eddiginél sokkal nagyobb mértékben felhasználják a trágyalevet, s ezzel nagy mértékben hozzájárulnak a hektárhozamok emeléséhez. Az állami gazdaságok nemcsak a termelésben mutatnak példát a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak, hanem a termelési költségek csökkentésében is. Az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozói erre is gondoltak. Ezzel kapcsolatban nagy feladat hárul a traktoros brigádra, melynek tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy géppel végzik a növények sorközi megművelésének 80 százalékát. Azonkívül hat vetőgép-csoportot állítanak össze, hogy jelentősen meggyorsítsák a tavaszi vetés folyamatát. Ennek következtében jelentősen csökkennek a növénytermelés költségei. Ezzel az eljárással a múlt évhez viszonyítva 20 százalékkal több munkát tudnak végezni. Az Ipolysági Állami Gazdaság dolgozói példájuk követésére hívták a besztercebányai kerület valamennyi állami gazdaságának dolgozóit. PÉLDÁS FEJŐGULYÁS — Hej, ha minden fejőgulyás ilyen lenne! — sóhajtott fel Adamec Teodor, az állami gazdaság zootechnikusa, amikor Alsóláncon abba az istállóba léptünk, amelyikben Jakab János 10 tehenet és 6 üszőt gondoz. Hogy milyennek kellene minden fejőgtilyásnak tennie, azt a zootechnikus nem mondta el, de könnyű elképzelni. Az állatok éppen ebédjüket fogyasztották, amikor az istállóba érkeztünk. A jóízű ropogtatás és a takarmány kellemes aromája elárulta, hogy az ízesítésre nagy gondot fordít az alsólánci legjobb fejőgulyás. Nézegettük, morzsolgatiuk, a füllesztett abrakot. — Élesztő van benne — magyarázta Jakab János. Minden tehénnek egy deka élesztőt adok egyszeri etetésre. Vízben feloldom, azzal locsolom meg a takarmányt és erjedni hagyom. A füllesztés idejét a takarmány minősége és a benti hőmérsékletnek megfelelően szabja meg, ezenkívül több szempontot is figyelembe vesz Jakab János. A máit évben az egész gazdaságban az átlagos tejhozam 6.4 liter volt. Az ö istállójában akkor is legtöbb tejet adtak a tehenek és most a tél ellenére nem csökken, hanem emelkedik a tejhozam. Jelenleg 8.5 literes átlagnál tart. De még ezzel az eredménnyel nincs megelégedve. A jó gondozás következtében a tejhozam napról napra növekedik. És ha az elöhasúak is leellenek, akkor igazán felszökik a tejátlagot mutató grafikon görbéje. A borjazásra előkészített fiatal teheneknél is az ő munkájának van a legnagyobb érdeme, mert borjúkoruktól nevelte őket. Ha minden fejőgulyás úgy szeretné és úgy gondozná az állatokat, mint Jakab János, a többi jószágoknak is mégfényesedne a szőre, és elhallgatnának a panaszokkal, hogy ilyen takarmánnyal, mint Ahóláncon terem, nem lehet magas tejhozamot elérni. CSURILLA JÓZSEF A téli hónapokban is magas a tejhozam A bajcsi állami gazdaság egyes részlegeinek dolgozói több mint 7000 liter tejet adnak naponta közellátásunknak. Ebben legnagyobb érdeme van a gazdaság fejőinek, akik tervszerű takarmányozással és helyes gondozással a téli időszakban is megtartják a nyáron elért tejhozamot. Január folyamán a vlkanovoi részlegen 11,8 literes átlagos napi tejhozamot értek el s ennek köszönhető, hogy a gazdaság átlagos eredménye meghaladja a napi 7 litert tehenenként. Szántó József több mint 130 liter tejet fej naponta a gondjaira bízott, 12 tehéntől. Ezt a szép eredményt a silótakarmány ízesítésével éri el, amelyből 40 kg jut naponta egy-egy tehénre. A magas tejhozam biztosítására jól felkészültek a Bajcsi Állami Gazdaságban, több mint 6000 köbméter silót készítettek a múlt őszön. A gazdaság dolgozói nagy gondot fordítanak a téli időszakban a fiatal állatok nevelésére. A fiatal borjak és malacok elhullásának megakadályozása érdekében állandóan szárazon tartják az istállót, a választott borjakat pedig minden nap kihajtják néhány órára a kifutókba. így könnyebben hozzászoknak a hideghez és szervezetük jobban leküzdi a betegségeket. Az állatokról való jó gondoskodás azt eredményezte, hogy például januárban a marhahús-beadását 171, a sertéshúsbeadást 385, a tejbeadást 109, a tojásbeadást pedig 123 százalékra teljesítették. Magukévá tették pártunk szavát A tallósi szövetkezetben alacsony hektárhozamot értek el cukorrépából az elmúlt évek folyamán. Nem fektettek kellő súlyt a talaj előkészítésére, a vetés határidejének betartására és bizony a növényápolási munkálatokat is elhanyagolták. A helytelen munka következtében nem érték el a tervezett hektárhozamokat, ami aztán meghiúsította pénzügyi tervüket. A múlt hibáiból okulva ebben az évben már a tervezésnél gondoltak a cukorrépa hektárhozamának emelésére. Most azonban, pártunk Központi Bizottságának a mezőgazdasági termelés emeléséről szóló határozata utánismételten megvitatták a cukorrépa hektárhozama emelésének lehetőségét. Megértették, hogy pártunk határozata a hektárhozamok emelésére és a szövetkezeti tagok, valamint az egyéni termelők jövedelmének növelésére irányul. Ezért elhatározták, hogy a tervezett 235 mázsával szemben 300 mázsára emelik a cukorrépa hektárhozamát. Ezt úgy érik el, hogy a legnagyobb gondossággal előkészített talajba vetik a magot, betartják a vetés határidejét és az eddiginél sokkal nagyobb súlyt fektetnek a növényápolásra Azzal is biztosítják a hektárhozamok emelését, hogy 20 hektárnyi területet elárasztanak vízzel, a növényzetet hígított trágyalével öntözik, 10 hektárnyi területen pedig a proszenyicei mozgalom alapján gondozzák majd a cukorrépát. Krajcsovics F. Jó tanács gazdálkodóinknak Viharok dúltak országszerte. A hótakaró megkeményedett, kérgét a .•sípős, hideg szél felhasogatta és a puha hópelyheket magával sodorta. Ahol bőszülten elfutott, kopér lett a mező, ahol pedig dudorászó szellővé csendesült, vastag hóréteget hordott a földre. Egy helyen hiányzik a hótakaró, nincs ami a vetést a hidegtől megvédje, másutt viszont olyan hatalmas hókupacok keletkeztek, hogy kipállhat a növény. Most látjuk csak igazán, hogy milyen nagy jelentősége van a hófogóknak. A széljárta helyeken lekötik a havat és ezáltal megakadályozzák, hogy a lankákon vastagabb hóréteg keletkezzék. Ahol hófogó nem volt az egyenlőtlen elosztódás megtörtént. A hókupacokat minél előbb szét kell szórni a mezőn, még ott is, ahol vetés nincs. A vetésről azért, hogy ki ne pálljon, a vetetlen területen pedig azért, hogy ne akadályozza a korai tavaszi munkát. A hókupacok szétszórása szükségessé vált. Vannak azonban olyan területek is, ahol nincsenek szélsőséges eltérések a hóviszonyok között Vastag ugyan a hóréteg, de egyenletes. Az ilyen helyeken is akad tennivaló, mert az olvadás és az eső következtében a hótakaró felülete megkérgesedett. Ez pedig a levegőcserét akadályozza. Fontos, hogy hengerrel, vagy állatokkal meggyúrassuk a havat. Az állatok lábát be kell kötni zsákdarabokkal, hogy a kemény hókéreg a csülköket meg ne sebezze Különösen a lovaknál veszélyes, ha a csülkök megsérülnek. Saját érdekünkben tegyünk meg mindent, hogy az őszi vetések sikeresen átteleljenek és a tavaszi munkákat idejében megkezdhessük. Ci. J. éácsi Gyűjtögetés hörcsögmódra Immáron egy hónapja lesz annak, hogy útnak indultam... A tanyi cukorügy elintézése után Kavapusztára kaptam meghívást. De alighogy itt végeztem, máris sürgősen mennem kellett Kelet-Szlovákiába. Itt szívesen elidőztem volna egy kicsit, arra gondoltam, majd csak elhordja irháját ez a méreg hideg... Csupán a pólyániakat tudtam meglátogatni. Ideiglenes szállásomra hazaérve az asztalon egy levelet találtam. „Kedves János bácsi! Nagyon kérünk, légy segítségünkre. Képzeld, a közös istállók építésének ügyét húzzák-halasszák innen-onnan már három éve. Nem rétestészta ez, hogy lehet a végtelenségig nyújtani! Kérleek, koppinls az ujjúkra ezeknek a rétestésztanyújtóknak! Üdvözöl: igaz tisztelőd" Hófúvás ide, hófúvás oda — útnak indultam ... Alaposan átfázva, de ép orral, füllel mégis csak megérkeztem. Az autóbuszról leszállva, páran ferde szemeket vetettek rám. ügy gondolom, legszívesebben a pokolba küldtek volna. Nem tehetek róla. de igen hamar belebotlok azokba, akik „borsot törnek“ becsületesen dolgozó embertársaim orra alá, akik csak önmagukat szeretik. Hogyan tartják be ezek az emberek a szövetkezeti alapszabályzatot? A ledekredált zootechnikus — Cikhart János -— „csak“ két tehenet tart háztáji gazdaságában. Annyira „szívén viselte’ a > közös, takarmányalap biztosításának ügyét, hogy a szövetkezet 160 ezer koronát volt kénytelen költeni takarmányra. Ebből a pénzösszegből évvégi részesedésként több, mint három korona jutott volna egy munkaegységre. Hogy ennyivel soványabb lett pénztárcájuk, köszönhetik elsősorban saját maguknak, továbbá Cikhartnak és nem utolsósorban a közös istállók hiányának. A „jó példa“, amit Cikhart nyújtott. persze követőkre talált. Dulai Pál sertésgondozó háztáji gazdaságában meg sertéshizlalásra rendezkedett be. Persze ez jól jövedelmez, hiszen házához viszi a szövetkezet fogatosa a takarmányt. A szövetkeze hízói jóformán csak süldőknek nevezhetők. Hatvan-hetven kilósnál nem nehezebbek a legkövérebbek sem. Bezzeg a£ övéi meghíztak olyannyira, hogy alig fértek el a bőrükben. Egy kétszáz kilósat leölt, másikat — amely saját bevallása szerint is nyomott vagy kétszázötvenet — szabad áron eladta. Csak ennyi volna? Nem. Ettől mohóbb Dulai. Két darab két mázsás hízó (alig fértek ki az ólajtón) és 3 süldő. Még ez sem elég neki. Van még egy 3 mázsás anyakocája is. Ez együtt kosztol a „jéerdé“vel (így hívja az EFSZ anyakocáját) amely Dulai szerint elveri a vályúról az övét. Igaza volt Matus Bélának, aki bátran a „fejére olvasta“ Dulainak: — Fél hektárod a háztáji, a kapott természetbenit eladod, hogyan tudsz mégis 8 darab disznót tartani? Csak a közösből... Ugye Dulai Pál, könnyebb tagadni, siránkozni, mint a felduzzasztott háztáji állatállománytól megválni? Még könnyebb a közös istálló ellen ágálni. Vagy a 80 éves szülőkre, —• akik egy háztartásban élnek Dulaiékkal — két sertést átíratni, hogy kevesebbnek tűnjék a háztáji állatok száma. Lám. nemcsak a szövetkezeti alapszabályzatot szegi meg, hanem népi szerveink szemébe is port hint. Hegyi János és Szabó Boldizsár sem különbek a „Deákné vásznánál'. Ugylátszik a siránkozásért ők sem fizettek tandíjat. Megtanulhatnák, hogy ez aiól a „ragályos betegség“ alól igen hamar*kilátszik nem a lóláb. hanem a sok disznóláb. Hegyinél a kóróval letakart épületanyag és a kukoricával telt kamra is rácáfol a „hóttszegénység“-re. Az egyházfai EFSZ vezetőségi tagjaiban már „megtért a borjú“, vagyis rádöbbentek arra, hogy csak a közös istállók építésével tudják megfelelő színvonalra emelni állattenyésztésüket. De nem elég csak akarni, mielőbb cselekedni kell! Ez vet gátat a hörcsögmódján való gyűjtögetésnek. a rossz munkaszervezésnek, s módot nyújt a nagyobb jövedelem Dínomdánom — szánom-bánom Brr, brr, recsegve csöngetett a telefon. Egy rekedt hang szólt belőle. — János bácsival szeretnék beszélni. — Tessék, én vagyok. — Ne haragudjék, hogy zavarom! Én itt fekszem a Komáromi Állami Kórház sebészeti osztályán. Szerelném, ha meglátogatna, hogy elpanaszolhatnám sorsunkat. Itt fekszem hetedmagammal. A nevemet ne kérdezze. Megtalál bennünket, csak keresse a hét bepólyázott beteget. Ez a rövid beszélgetés zajlott le közöttük, azonban ez elég volt ahhoz, hogy eleget tegyek ennek a furcsa kívánságnak, lgyekvésemben csak a komáromi „express’ gátolt, 50 perces késéssel. Így midőn megérkeztem, igyekeztem • a mulasztásomat minél előbb bepótolni. Valóban nem egyet, hanem hét beteget találtam a kórteremben. Furcsa látvány volt a bepólyázott hét nagy gyerek. Első feltételük, amit nekem szegeztek az volt, hogy nevüket ne említsem, ha megírom, hogyan is került a hét szenvedő Rékay főorvos műtőasztalára. Elfogadtam a feltételt, s a pólyázottak közül egyiknek megeredt a nyelve. — Szövetkezetünk évzáré gyűlést tartott. Minden a legnagyobb rendben ment, ot voltak a kerület, a járás és a párt küldöttei is. A gyűlés körül nem lett volna baj. Tagságunk elégedett az eredményekkel s újabb sikerek elérésére készül. A gyűlés után, mint másutt is szokás, mulatozásba kezdtünk. Táncra perdültünk A nagy napra becsületesen felkészültünk, de még jobban a kocsmáros. Hogy a felszólalás gyorsabban menjen, az üvegeket borral megtöltötte és a pult mellett egy sarokban gúlába rakta. Egyébként nálunk az a szokás, hogy a mulatság előtt mindenki bevesz eny pár „légkört", hogy megjöjjön a kedve. Ez alkalommal is így történt. A cigányok meg keresztbe tették a vonót. Húzták . a szebbnél szebb nótákat. A hangulat oly gyorsan emelkedett, amilyen gyorsan ellepte a kocsmát a hömpölygő dohányfüst. A nevetgéléstől, énekszótól még az ablakok is rezegtek. De egyszer csak mintha mennykő csapott volna le, magasra ágaskodott a kíváncsiság. A tömeg egy része harci rendbe fejlődött. A Rácz-csoporttal szemben a Király-csoport acsarkodóit. Szót szó követte. És nem tudom hogyan, de egyszer csak felrepült egy szék. Utána a másik. Ezekre három szék volt a válasz. S így a nagy csata igazán kifejlődött, óriássá növekedett. Jajgatás, ropogás, recsegés váltotta fel a zeneszót. A padlón egy nagy tócsa hirdette a fenegyerekség nyomait. Tudja-e János bácsi, hogy mi történt? A kimérésre elkészített telt üvegeket dobálta felénk a másik tábor. Mi csak az üreseket küldhettük vissza, mert a tartalmuk elfolyt. A mi hadihelyzetünk rosszabb volt, mint az övék, mert ők álltak közelebb a borral telt üvegekhez. Ez okozta, hogy mi bőrin áztunk, s közülünk kerültek többen a kórházba. Azt már bizony meg nem mondhatom, hogyan fejeződött be a mulatság, mert egy üveg úgy eltalált, hogy minden elsötétedett körülöttem. Amikor feleszméltem, itt találtam magam a kórházi ágyon hat bepólyázott ismerősöm szomszédságában. * * * A történet izgalmasabb része befejeződött. Azután már csak arra voltam kíváncsi, hol vezethettek be ilyen középkorban sem illő divatot, ahol a pálinkától berúgott emberek borral öblögetik torkukat és borral mossák egymás fejét. Ezt is megtudtam és elárulom kedves olvasóinknak is, hiszen ez már nem tartozik a feltétel szigorú pontjához: Csilizradványon nem akar megmaradni 80 liter bor az üvegekben. A csilizradványi verekedőknek kellett olyan csete-patét csapni, ami megronthatná a szövetkezetük jó hírnevét is, ha a többi becsületes dolgozót nem ismerné a környék. A csorbát ugyan így is nehéz kiköszörülni és még egy újabb 80 liter bor sem tudná elmosni emlékét. János bácsi.
