Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-26 / 8. szám
4 fffidmfives 1956. február 26. A CSKP Központi Bizottsága 1956. február 6-8-i határozata végrehajtásának biztosítása a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről Szlovákiában Az agronómiái szolgálatok döntő szerepe a tavaszi munkákban A pártszervezetek és szervek feladatai (Folytatás a 2. oldalról) A gépállomások hatáskörébe tartó-. zik az agronómiái szolgálatok túlnyomó része, melyek feladata, hogy segítsenek az egységes földmüvesszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak. A gép- és traktorállomásokon összesen 830 agronómus működik, vagyis amely az állami szervek, a cukorgyárak és a lentépö üzemek agronómiái szolgálatának kétharmadát teszi ki. Ebből a szempontból kell nézni a gépállomások agronómiái szolgálatának jelentős feladatát a tavaszi munkák minöséges és időben történő biztosításában. Mindenekelőtt az agronómusoknak kell gondoskodnak a tervezett vetésforgók betartásáról, az EFSZ-ek és a gépállomások és a brigádközpontok terveinek összhangba hozásáról, az egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtandó segítség és a vetőmag, valamint a trágya határidőre való biztosításáról. Mindenekelőtt a gépállomás agronómusának kell harcolni a haladó agrotechnikai módszerek alkalmazásáért, mint például a burgonya és a kukorica négyzetes-fészkes ültetése, a vetőmag jarovizálása, az egyes növényfajták mübeporzása, stb. A gép- és traktorállomás agronómusának nemcsak a brigádközpont gépeit kell látni, hanem arról is kell gondoskodnia, hogy a szövetkezetek a jó munkaszervezés és saját gépi eszközeinek kihasználásán keresztül hozzájáruljanak a tavaszi munkák minőséges és időben történő elvégzéséhez. Szükséges, hogy a gép- és traktorállomások laboratóriumai, melyek a CSKP X. kongresszusa irányelveinek alapján épültek, jelentős segítséget nyújtsanak a termelőknek. Nekik kell kipróbálni a szövetkezetek és az egyénileg dolgozó földművesek vetőmagjának csíraképességét. A gép- és traktorállomások feladata kb. 21 százalékkal emelkedik a tavaszi munkák folyamán, a múlt évhez viszonyítva. E nagy feladat sikeres megvalósítása érdekében nagy súlyt kell helyezniük a gépjavítás minőségére. Ezen feladatok teljesítésére gépállomásaink további 2097 traktort kapnak (15 HP-re átszámítva), 431 gabonakombánjt és 369 SKG-6-os típusú gépet, a kukorica négyzetesfészkes ültetésére. E nagy teljesítményű szovjet és saját gyártmányú gépék kihasználása a tavaszi munkák folyamán, jól képzett gépkezelőket igényel. Különösen fontos feladat hárul a gépállomásokra a szövetkezetek gépeinek és egyéb eszközeinek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok földművelő eszközeinek minöséges kijavítása terén, hogy minden meglevő termelőeszközt a tavaszi munkák gyors elvégzésének szolgálatába állíthassunk. A gépállomásoknak gyakorlatban kell megmutatniok a földműveseknek, milyen nagy segítséget nyújtanak a gépek, milyen fáradságos munkától mentik meg a földművest. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy a gépállomások minél több termelési szerződést kössenek az egyénileg dolgozó parasztokkal. A gépállomások dolgozói az említett munkák folyamán állandóan szoros kapcsolatot tartanak fenn a kis- és középparasztokkal. Jó minőségű munkájukkal szüntelenül bizonyítaniok kell a közös gazdálkodás előnyét és állandó kitartó munkával meg kell őket nyerni a közös gazdálkodás gondolatának. A szövetkezetek továbbfejlesztéséért Az 1956. évi terv emelkedése többek között arra a feltételre támaszkodik, hogy az egységes földművesszövetkezetek egyre nagyobb mezőgazdasági területen gazdálkodnak s t ennek következtében gyorsan emelkedik majd a termelés. Ezért tehát minden eszközzel harcolnunk kell az egységes földművesszövetkezetek továbbfejlesztéséért. Hála pártunk és* kormányunk széleskörű intézkedésének, szövetkezeteink túlnyomó többsége olyan gazdasági eredményeket ért el a múlt évben, hogy a kis- és középparasztok példaképévé vált. így például a palántái járás szövetkezetei közös tulajdonának értéke 99 246 000-ről 115 822 000 koronára emelkedett, ami annyit jelent, hogy minden egyes szövetkezeti tagra 31 628 korona esik. A szövetkezetek összjövedelme a múlt év szeptember végéig 134 millió koronával emelkedett, az előző év ugyanilyen időszakához viszonyítva. A múlt év folyamán lényegesen emelkedett a munkaegységek értéke Az évvégi zárszámadások alkalmával 418 000 korona osztalékot kaptak szövetkezeti tagjaink, vagyis 62 027 000 koronával többet, mint az 1954-es gazdasági évben. A veszteséggel gazdálkodó szövetkezetek száma 478-ról kb. 100-ra csökkent a műit évi eredmények hozzávetőleges értékelése alapján. Bebizonyosodott, hogy szövetkezeteink továbbfejlesztéséhez megvannak a kellő feltételek. A CSKP Központi Bizottsága 1955 júniusi ülése után a szövetkezetek alakítása terén elért eredmények Szlovákia egyes járásaiban bizonyítják, hogy ott, ahol céltudatos volt a pártmunka, az agitáció és a propagáció, nemcsak, hogy emelni lehet a jól gazdálkodó szövetkezetek létszámát, hanem új szövetkezeteket is lehet alakítani. A szepsi járásban például 7 magasabb típusú új szövetkezet alakult a közelmúltban s közülük négy, mégpedig a bodvavendégi, horváti, udvarnoki és a szádelöi, tömöríti a falu lakosságának és földterületének csaknem 100 százalékát. Ezekbe a szövetkezetekbe összesen 342 kis- és középparaszt lépett 2855 hektárnyi földterülettel, a járás régebbi szövetkezeteinek taglétszáma 240 földművessel, földterülete pedig 1204 hektárral bővült. Igaz viszont, hogy nem mindenütt olyan a helyzet, mint a szepsi járásban. Hiszen a kedvező lehetőségek ellenére Szlovákia csaknem minden kerületében lemaradás észlelhető a szövetkezetek továbbfejlesztése tétén, amire komolyan figyelmeztetett a CSKP Központi Bizottsága ez év februári ülése. Egyes járásokban a párt és a nemzeti bizottságok némely funkcionáriusánál még most is tétovázást látni az új szövetkezetek alakításával kapcsolatban. Ezek címére ismételten meg kell mondanunk, hogy az ilyen kezdeményezés ellentétben áll a párttagok, különösen pedig a kommunista-funkcionárius kötelességével. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy pártunknak, és minden egyes tagjának feladata, hogy szüntelenül és minden eszközzel harcoljanak a CSKP X. kongresszusa határozatainak megvalósításáért. Számos községben azért nincs egységes földművesszövetkezet, mert maguk a párt, a helyi nemzeti bizottságok, vagy esetleg a tömegszervezetek funkcionáriusai sem harcolnak a szövetkezet megalakításáért és nem járnak elől követésreméltó példával. így azok az elvtársak, akikre pártunk tá- 1 maszkodik, saját határozatlanságuk-A középparasztok kérdése kai, vagy ellentétes nézetükkel maguk gördítenek akadályokat az új szövetkezet alakításának útjába. A járási és a kerületi pártbizottságoknak különösen nagy figyelmet kell fordítani az ilyen községekre. Egyes pártszervezetek és funkcionáriusok a hamis sikerekért folyó hajszában megelégszenek a párthatározatok formális teljesítésével. A szövetkezeteket csak azért alakítják, hogy kimutathassák a létszámot, amellett viszont nem veszik figyelembe a termelési lehetőségeket és aránylag kevés figyelmet fordítanak további megszilárdításukra. Az ilyen szövetkezetek közé lehet sorolni a körmöcbányai járásban levő trubíni' és slaskai, valamint a pőstyéni járásban levő šterusi, és a breznói EFSZ-et. A CSKP Központi Bizottsága 1955 júniusi határozatának azt az elvét sem tartjuk be, hogy az előkészítő bizottságok csak 1—2 hónapig tartsanak. Számtalan előkészítő bizottság már 4—5 hónapos múltra tekint viszsza. A járási pártbizottságok segítségével a falusi pártszervezeteknek kell biztosítaniok, hogy ezek az előkészítő bizottságok mielőbb megalakítsák a szövetkezetét. Úgyszintén összpontosítaniok keil figyelmüket azokra a kis- és középparasztokra, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot az olyan községekben, ahol jelenleg még sem szövetkezet, sem pedig előkészítő bizottság nem működik. Január végéig 1732 ilyen földműves volt Szlovákiában, közülök legtöbb a zsolnai és a bratislavai kerületben. Az előkészítő bizottság, vagy az egységes földmüvesszövetkezet megalakításával, — ha jól fog gazdálkodni — elejét vesszük az ingadozásoknak és az osztályellenség ezen földművesekre gyakorolt esetleges befolyásának. A szövetkezetek alakításánál számos esetben nem számolunk a középparasztokkal. Ezt bizonyítja az a tény, hogy pl. 40 újonnan alakított szövetkezetbe mindössze 13 százalék 5—15 hektár földterülettel rendelkező földműves lépett, a 2—5 hektár terjedelmű földterülettel rendelkező kisparasztok száma 20 százalékot, a 0,5—2 hektárig terjedő földtulajdonosok száma рефд 29 százalékot tesz ki. Ebbe a 40 újonnan alakult szövetkezetbe viszont 291 földnélküli, vagy esetleg fél hektárig terjedő földterülettel rendelkező dolgozó lépett, ami áz összes taglétszám 38 százalékát teszi ki. Tudatára kell ébrednünk, hogy a középparaszt, valamint földjei és gazdag tapasztalatai nélkül nem alakíthatunk jó szövetkezeteket és nem építhetjük fel a szocializmust falv.únkon. Lenin elvtárs arra tanít bennünket, hogy: ......A középparaszt nem állhat azonnal a szocializmus oldalára, mert mereven ragaszkodik ahhoz, amit megszokott, tartózkodóan fogad minden újdonságot, előbb valóságban, gyakorlatban ellenőrzi azt, amire felszólítják, nem akarja életét megváltoztatni mindaddig, amíg meg nem győződik, hogy ez a változás elengedhetetlen”. Nem elegendő tehát olyan eszközökkel közeledni a középparaszthoz, mint a kisparaszthoz. A hozzá való közeledés sokkal nagyobb türelmet, kitartóbb politikai munkát és fokozottabb szorgalmat igényel. Azok a kis- és középparasztok a legmeggyőzőbb bizonyítékai a közös gazdálkodás helyességének, akik már régen a szövetkezetben vannak. Szükséges tehát a sajtóban, az előadások és a néppel való nyilvános beszélgetések keretében összehasonlítani a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok jöevedelmeit, és a munka gondolatának terjesztőjévé konkrét példák meggyőző erejével megnyerni a középparasztokat a közös gazdálkodás gondolatának. A középparaszt általában jó gazda, meg lehet őt bízni felelősségteljes funkciókkal és azon keresztül meg lehet őt nyerni a szövetkezeti gazdálkodás eszméjének. Falvainkon meg van minden feltétel ahhoz, hogy döntő harcba lépjünk Nagyobb segítséget a Különösen nagy gondot kell fordítanunk a téli időszakban alakult új szövetkezetekre. Ezen szövetkezetek tagjai még nem rendelkeznek kellő szervezési tapasztalatokkal. Ezért tehát minden ilyen szövetkezetbe alkalmas tanácsadót kel! küldeni, aki jártas a termelési és a szervezési kérdésekben. Ezekben a szövetkezetekben még nincsenek egybeszántva a földek, egyes helyeken még nem összpontosították az állatokat és az egyéb tera középparasztok szövetkezetekbe való megnyeréséért. Ebben a harcban mindenekelőtt a kommunistáknak kell kitűnniök példás magatartásukkal és türelmes, meggyőző munkájukkal, és olyan érvekkel kell felfegyverkezniük, melyek bizonyára meghozzák a kellő eredményt. A nemzeti bizottságoknak és a mezőgazdasági ügyosztályok dolgozóinak is a középparasztokra kell összpontosítani figyelmüket. Helyes propagandát és agitációs tevékenységet kell tehát kifejtenünk, nehogy azt a látszatot keltsük, mintha erőszakkal akarnánk megnyerni a középparasztot a szövetkezeti gazdálkodásba. Olyan munkát kell kifejtenünk, hogy a középparaszt maga lássa a szövetkezetbe való belépés fontosságát, hogy felelősséget érezzen társadalmunkkal szemben és hogy a szövetkezetben saját érdekeit, saját jobb életét lássa. i új szövetkezeteknek melőeszközöket. Ezért tehát az új szövetkezeteknek egyre fokozottabb figyelmet kell szentelni. Az újonnan alakított szövetkezetekben nem kell előtérbe helyezni az építkezést, a gazdasági épületek átalakítását, az állatok, a vetőmag és mindazon termelőeszközök összpontosítását, amelyet a helyi viszonyok lehetővé tesznek. Legfontosabb a közös tavaszi munkák megszervezése. A tavaszi munkák sikeres végrehajtása, a szövetkezetek továbbfejlesztése és a mezőgazdasági termelés 1956. évi tervfeladatainak biztosítása elsősorban a pártszervezetek jó munkájától függ. Ennek érdekében szükséges, hogy a kerületi és a járási, valamint a falusi pártszervezetek állandóan javítsák munkájukat, a nemzeti bizottságokban, a begyűjtési apparátusban, a szakszervezetben, az ifjúsági szervezetben és az összes tömegszervezetben helyesen érvényesítsék a párt vezetőszerepét. A párt vezetőszerepének érvényesítése nem jelenti azt, hogy a nemzeti bizottságokat és a tömeg szervezeteket kell helyettesíteni, vagy dirigálni. A párt szerveinek gyűlésein állandóan foglalkozni kell a mezőgazdasági termelés legfontosabb kérdéseivel, mindig biztosítani kell a legfontosabb feladatokat, a tervteljesítésnél értékelni kell a tömegszervezetek segítségét és a végzett munka szigorú elemzése alapján úgy elrendelni és megszabni a további feladatokat, hogy azok megvalósítása elősegítse a termelési és begyűjtési feladatok teljesítését, sőt túlteljesítését. Mindenekelőtt arra kell tehát törekednünk, hogy idejében és alaposan felkészüljünk a tavaszi munkákra. A SZLKP járási pártbizottságok feladata biztosítani, hogy a falusi, az állami gazdaságok és a gépállomások pártszervezetei kidolgozzák a tavaszi munkák politikai biztosításának tervét, melyben segíteniük kell a járási pártbizottságoknak is. A tavaszi munkákra való felkészülés megköveteli a kerületi és járási pártbizottságoktól, hogy operatívan kivegyék részüket az egyes feladatok megoldásából. Á CSKP KB konkrét határozatokat hozott a tavaszi mezőgazdasági munkákról. Most tehát a járási pártbizottságok feladata, hogy felkeltsék a pártszervezetek, valamint a párttagok és pártjelöltek kezdeményezését. Öda kell hatni, hogy a párttagok ellenőrizzék a tavaszi munkák tervének elkészítését és figyelembe kell venniük azt is, hogy a tervekkel tisztában vannak-e azok a dolgozók, akikre azok megvalósítása hárul. A tavaszi munkák és azok időbeni és minöséges elvégzésének kérdése a szövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok földjein dől el. Ä tavaszi munkák sikeres menete nagyrészt a traktoráliomások jó felkészültségétől függ. Ezért tehát a járási pártbizottságoknak állandó és hathatós segítséget kell nyújtaniok a falusi pártszervezeteknek, az állami gazdaságok és a gépállomások pártszervezeteinek, a mezőgazdasági üzemekbe küldött tanácsadók munkáját pedig állandó ellenőrzés alatt kell tartaniok. A tervfeladatok közismertek és döntő harcba kell lépni azok megvalósításáért. A pártszervezeteknek szocialista munkaversenyre és hazafias kötelezettségvállalásokra kell mozgósítaniok a széles tömegeket, fel kell ébreszteniük a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok a flép- és traktorállomások, valamint a kis- és középparasztok kezdeményezését a tavaszi munkák gyors és minöséges végrehajtására. Nekik kell biztosítaniok, hogy a nemzeti bizottságok tagjai tovább javítsák tömegpolitikai munkájukat választókörzetükben. Ebbe a fontos munkába be kell kapcsolódniok a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nöbizottságoknak is. Éppen a nők azok, akik sokat segíthetnek a mezőgazdasági tervfeladatok teljesítésében, mind a termelés, mind pedig a felvásárlás terén. A tavaszi munkák folyamán nagy feladatok hárulnak a Csehszlovák ifjúsági Szövetségre. Ifjúságunk soraiban felemelni kell a falu szocialista építőinek és gazdáinak hazafias öntudatát. A SZLKP falusi szervezeteinek nagy figyelmet kell szentelniök a falusi ifjúsági szervezeteknek és be kell kapcsolni őket a tömegpolitikai munkába. Az üzemi pártszervezeteknek is nagyobb segítséget kell nyújtaniok a mezőgazdaságnak. A szakszervezeti mozgalom közbenjárásával politikainevelő munkát keli végezniük a falusi dolgozók között, hogy a falusi emberek a szövetkezetekben végzett közös munka gondolatának terjesztői váljanak. A szövetkezeti munka egyre vonzóbbá válik a kis- és középparasztok soraiban. Nem szabad megfeledkeznünk a kulákok ellenállásáról és ellenséges magatartásáról, akik különféle mesterkedésekkel igyekeznek majd meggátolni a tavaszi munkák gyors és sikeres elvégzését, valamint a hazafias kötelezettségvállalási mozgalom teljes kibontakozását. Ezért tehát a kis- és középparasztok előtt időben le kell leplezni az osztályellenség körmönfont szándékait. A nemzeti bizottságokban, a nőbizottságokban, a szakszervezeti mozgalomban és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben dolgozó kommunisták tömegpolitikai szervezését úgy kell irányítani, hogy további száz és ezer kis- és középparasztot győzzünk meg a közös gazdálkodás előnyéről. Ezzel kapcsolatban fel kell használni az egyes szövetkezetekben elért jó gazdasági eredményeket. Az új szövetkezetek alakítása terén szerzett tapasztalatokat úgy kell érvényesíteni, hogy a tavaszi munkák folyamán újabb szövetkezeteket alakíthassunk és kibővíthessük a meglevő szövetkezetek taglétszámát. Ez megköveteli, hogy a tömegpolitikai munkát helyesen összekössük a politikai és gazdasági kérdések megoldásával, a helyi adottságok szerint. Okosan használjuk fel a jól bevált személyes és szemléltető agitációk formáit, mint pl. a földművesek látogatását, a velük való beszélgetést a helyi, a bel- és külpolitikai kérdésekről, a sajtót, a filmet, a faliújságokat és egyéb propagációs eszközöket. Sok értékes tapasztalatot és ismeretet hoztak a pártszervezetek évzáró gyűlései, a pártszervezetek mezőgazdasági téren végzett munkájával kapcsolatban. Sok falusi pártszervezet tűzte ki feladatul az évzáró gyűléseken a kis- és középparasztok szövetkezetbe való megnyerését, új szövetkezet alakítását, másutt pedig a kölcsönös segélynyújtás alapján meg akarják szervezni a 'közösen végzett tavaszi munkákat, vagy pedig a beadási kötelezettségek egyenletes teljesítésére összpontosítják figyelmüket. A falusi pártszervezetek ezen értékes kezdeményezéseit nem szabad csupán papíron hagyni, hanem meg is kell valósítani.’ A kitűzött feladatokat jó szervezési és tömegpolitikai munkával kell biztosítani. Az elmúlt év folyamán újabb pártszervezetek, vagy pártjelölt csoportok alakultak falvainkon. Ezzel megteremtettük a feltételeket a párt befolyásának kibővítésére a kis- és középparasztok tömegéi között. Különösen ezeknek az új szervezeteknek van szükségük a járási pártbizottságok ' segítségére és tapasztalt tanácsadóira. Azoknak az elvtársaknak, akiket a falusi pártszervezetek segítségére küldtek, tudatában kell lenniök, hogy őket azért küldték oda, hogy egyre jobban kibővítsék a pártszervezetek kezdeményezését és segítsenek a helyi problémák megoldásában. A tavaszi mezőgazdasági munkák , és a mezőgazdaságra háruló többi feladatok sikeres végrehajtása érdekében meg kell erősíteni és emelni kell a párt propagandájának és agltációjának színvonalát. Mindkettőt szorosan egybe kell kötni az élettel, hogy időben, harciasán, igazul és meggyőzően mutassa falusi dolgozóinknak a szocialista országépítés feladatait, segítse kultúránk és nemzetgazdaságunk fejlesztését kérlelhetetlenül harcoljon az ellenséges propaganda befolyásai ellen és szilárdítsa dolgozóinkban a szocializmus végső győzelmébe vetett bizalmat. A járási pártbizottságoknak továbbra is nagy figyelmet kell szentelniök a nyilvános pártgyűlések előkészítésére, amelyek a párt tömegekkel való kapcsolatának elengedhetetlen eszközei. A járási pártbizottságok munkájának megjavítását nagyban előmozdítják a párt járási konferenciáinál; és a CSKP országos konferenciájának előkészületei. Pártunk országos konferenciája megvitatja és jóváhagyja a CSKP Központi Bizottságának а II. ötéves tervre tett irányvonalának javaslatát. A SZLKP járási bizottságainak, valamint a falusi pártszervezetek feladata, hogy а II. ötéves terv javaslatát megvitassák a széles tömegekkel, feltárják előttük hazánk és a béketábor, a demokrácia és a szocializmus többi országai békés építömunkájának örömteli távlatait és ezzel egyidejűleg vezessék a dolgozókat а II. ötéves terv első éve feladatainak hiánytalan teljesítéséhez. A járási pártkonferenciák értékelik majd az elmúlt időszak folyamán végzett munkát és új feladatokat tűztek ki, melyeket a jövőben meg kell valósítani. Á járási p'ártkonferenciák abban az időszakban történnek, amikor számos járásban a tavaszi munkákat végzik a szövetkezeti tagok, az egyénileg parasztok, valamint az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói. Ezért tehát a já(Folytatás a 10. oldalon)
