Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-08 / 1. szám
9 5956. január 8. Földműves Az új technika és a haladó agrobiológia- második ötéves tervünk alapja Lendületesen halad a gépjavítás az ógyallai gépállomáson Ahogy beállt a tél, egyre fokozódik a munka a javítóműhelyekben. A javítás nagyon fontos esemény a gépállomások életében, mert hiszen ahogy télen kijavítják a gépeket, nyáron úgy veszik hasznát. Erre irányul a topolcsányi gépállomás versenyfelhívása is. Kiváncsiak voltunk, hogyan fogadták ezt a felhívást az ógyallaiak. Ez a gépállomás a nyitrai kerületben a versenytáblán az élen van. Tervét 126,2 százalékra teljesítette, így meszsze elhagyta a zsámbokréti, zselízi és komáromi gépállomásokat, pedig ezek is mind 100 százalékon felül teljesítették tervüket. Rusznyák Ferenc igazgató elvtárs örömmel adott felvilágosítást a gépjavításokról. — Természetes, hogy elfogadtuk a tapolcsányiak versenyfelhívását és szavak helyett tettekkel akarunk válaszolni. A versenyt szeretnénk megnyerni. Volt már ilyesmire példa. A négyzetes fészkes-ültetés versenyében Holies hívott versenyre, és győztünk. Az ógyallai gépállomás dolgozói esélyesek a versenyben. Már december l-én megkezdték a gépjavítást és két hét alatt 35,5 százalékra teljesítették tervüket. A javítást új módszerrel végzik. A gépek rendszerint akkor kerülnek a műhelybe, mikor и tervezett üzemanyagot felhasználták. Természetes ha véletlenül valamelyik előbb elromlik, akkor azt rögtön megjavítják, még nyáron is. A tavalyi gépjavításnál is szép eredményeket értek el, ezt nemcsak a tervteljesítés igazolja, de az egyes brigádok munkája is. A jól kijavított gépek eredménye az is, hogy a gépállomások versenyében az izsai központ az élre került. Nagy Sándor elvtárs irányítása mellett tervüket 200,1 százalékra teljesítették. Roszszúl megjavított gépekkel ilyen eredményt nem lehet elérni. Az ógyallai brigád is a jó gépjavításnak köszönheti a versenyben elért második helyét és a 171 százalékos tervteljesitést. A harmadik helyen a srobárovói traktorosbrigád áll 157,9 százalékos tervteljesítéssel. A legjobb traktoros Molnár Vilmos elvtárs a szentpéteri brigádon. Zetor 25-ös traktorával a tervét 160,7 százalékra teljesítette. A lánctalpas traktorok versenyében pedig Zachar Sándor elvtárs 186 százalékos tervteljesítést ért el. A jó gépjavítás bizonyítja a többi eredményt is. A gépállomás az őszi szántás tervét 117,5 százalékra, a mélyszántás tervét pedig 109,6 százalékra teljesítette. A szovjet barátság hónapjában rendezett versenyben Baranyai Béla, marcelházi traktoros 783, Pogány József ímelyi traktoros pedig 681 hektárt szántott le. A sílózásnál a gépek segítségével 10 077 tonna sílót biztosítottak. ,Meg kell még említeni a sikeres kórókaszálást is. Ezt a gépállomás 740 hektáron végezte. Ezek az eredmények a legjobb bizonyítékai annak, hogy az ógyallai gépállomás a múlt évben jól végezte a gépjavítást és a gépjavítási versenyben ebben az évben is pályázik az első helyre. Mártonvölgyi László UJ SZAKEMBEREK A stomfai gépállomás tágas udva- i rában a szerszámok ritmikus csengése közben komoly szakemberek traktorokat, önkötözőgépeket és kombájnokat javítanak. A mesterek éles szeme minden hibát észrevesz és az érzékeny újjak varázsérintésére a gépek üzemképessé válnak. A mesterek között vidámarcú fiatalemberek sürgölődnek. Kilencen vannak. Valamennyien a bratislavai kerület különböző falvaiból kerültek ide, hogy megtanulják a gépek javítását és biztoskezü szakemberekké váljanak. A fiúk nagyon boldogok, mert régi vágyuk teljesült. Královics István, a gépállomás igazgatója, Krájcsa Ferenc, Sevcsík István és Beles József mesterek, valamint a többi nevelő gondoskodik nevelésükről és jólétükről. A tanulók gyakorlati tanuláson kívül hetenként négyszer elméleti oktatásban is részesülnek. Szabad idejükben pedig filmelőadásokon és gazdag kultúrműsorokon vehetnek részt. A könyvtárban megtalálhatják a szakmájuk fejlesztéséhez szükséges szakkönyveket és ezenkívül számos szépI irodalmi könyv áll rendelkezésükre. Napi feladatuk elvégzése után pedig j biztosítva van a sportolás minden lehetősége. A tanoncidő két és fél évig tart. Márciusban három hónapra a holicsi mezőgazdasági iskolába látogatnak, ahol majd az évzáró vizsgán számot adnak gyakorlati és elméleti tudásukról. A tanoncidő letelte után valamennyien kitanult szakmájukban helyezkednek el. Örömteljes és eseménydús a mai fiatalság élete. A hajdani mestereknek bizony nem sok gondot okozott a tanoncok életfeltételeinek biztosítása. Ma az ifjúságról való gondoskodás természetes. Ifjúságunk látja biztos jövőjét s ezt a meggyőződését inkább társadalmi rendszerünk megerősíti. A nevelőkön, tanítókon és rajtuk múlik, hogy a beléjük helyezett bizalom teljesüljön. Máté Irén A GľÄ fiataljai a könyvtárban politikai, szak- és szépirodalmat olvasnak. Д csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozói a második ötéves terv sikeréért A Földművelési Minisztérium és a Szakszervezetek KB vörös zászlajának tulajdonosai, a csallóközcsütörtöki gépállomás dolgozói, 1956. január 2-án megkezdték a második ötéves terv teljesítését. Elhatározták, hogy meggyarapodott feladataikat 13 százalékkal túllépik, és a somorjai járás szövetkezeteinek többezer hektár földet a lehető legjobban és leg szakszerűbben megművelnek. A kombájnok a tavalyi évvel szemben 1500 hektár gabonával többet learatnak. A kapásnövények gépesített sorközi megművelését 7670 hektárra emelik, ami a tavalyival szemben 54 százalékos többletet jelent. A gépállomás javítói és szerelői sem maradnak el a gépjavítási terv teljesítésében. December végéig a traktorok 40 százalékát, a vontatott berendezésnek pedig 55 százalékát már megjavították. A gépállomás gépállományának megjavításán kívül arra is kötelezték magukat, hogy a szövetkezeti tagok gépeit megjavítják. A járás EFSZ-einek eddig 12 traktort javítottak meg. A brigádközpontok traktorosai is értékes vállalást tettek. A vontatott eszközökhöz szükséges pótalkatrészek készítésével több mint 30.000 koronát takarítanak meg. A féli traktorosok, akik a téli időszakban vetőgépeket, ekéket, fogasokat és más hasonló vontatott berendezést javítanak, 8,000 korona megtakarítására kötelezték magukat. A vállalások teljesítésében különösen Palla Ferenc, körzeti szerelő jár elő jó példával, aki a hiányzó alkatrészeket a brigád műhelyében saját maga készíti. Fokozódott a mezőgazdasági munkák gépesítése A mezőgazdasági munkák évi tér- , vének teljesítéséből és a gépesítés értékeléséből kitűnik, hogy Szlovákiában a gép- és traktorállomások többsége feladatát túlteljesítette. A szlovákiai gép- és traktorállomások 1955- ben 6,7 százalékkal több munkát végeztek, mint 1954-ben. így pl. gabona és cukorrépa területből a gép- és traktorállomások 34,9 százalékot vetettek be. A gabonának a kombájnokkal való aratása az előző évvel szemben 52 százalékkal emelkedett. Az 1953-as évvel összehasonlítva kombájnokkal több mint 60 000 hektárnyi gabonát arattak le. E magasteljesítményű gépek nagy segítsége legjobban a szenicai járásban nyilvánult meg, ahol 150 kombájnnal a gabona 89 százalékát 12 nap alatt learatták, míg a múlt évben e járásban 38 napig tartott az aratás A burgonya- és kukoricaültetés tervbe vett mennyiségéből négyzetesfészkes módon 54,6 százalékot ültettek. A Dvomiki Egységes Földművesszövetkezet eredményei mutatják legjobban, hogy a vetés eme haladó módszere hogyan nyilvánul meg a hozamokban. Dvornikin ugyanis Í5 hektáron hektáronként 50 mázsa kukori-I catermést értek el. Demänován, a liptószentmiklósi járásban a szövetkezetesek hektáronként 287 métermázsa burgonyát termesztettek. A második ötéves terv első évében a gép- és traktorállomásokra a mezőgazdasági munkák gépesítésének terén fokozott feladatok várnak. 1956- ban a legfontosabb munkák gépesítését a következőképpen fokozzák: Szlovákiában az egész vetöterületen a gép- és traktorállomások a tavaszi gabona 70,8 százalékát vetik el, a kapásnövények sorok közötti ültetését 55 százalékban, a lekaszált területek tarlóhántását 92,6 százalékban végzik el, a cukorrépát 90 százalékban szántják ki, és a takarmánynövények 53 százalékát kaszálják le. Az 1956. év fokozott feladatai a gép- és traktorállomások dolgozóitól több munkát és tudást igényelnek. Ezért a gép- és traktorállomások több, mint ezer dolgozója az 1956. év folyamán iskoláztatásban részesül. Ezenkívül a téli hónapokban az öszszes gép- és traktorállomásokon szaktanfolyamokat létesítenek az üzemi munkaiskolákban, amelyeket a gép- és traktorállomások csaknem minden dolgozója fog látogatni. tervekkel készülnek a jövő évre Egységes földművesszövetkezeteink készülődnek az évzáró taggyűlésekre. A szövetkezeti tagok nemcsak egész évi munkájukat értékelik aprólékosan, hanem gondosan megvitatják és jóváhagyják az 1956. évi termelésipénzügyi terveket is. Azonkívül az évzáró taggyűléseken — ha a körülmények megkívánják — új vezetőséget választ a tagság. A nyitraszerdahelyi szövetkezetben még a múlt év végén megkezdték az 1956. évi termelési tervek kidolgozó-» sát. Az 1955. évi gazdálkodás eredményének értékelésekor megmutatkozott, hogy . a nyitraszerdahelyi szövetkezet sokat fejlődött az elmúlt év alatt, javult a munkaerkölcs és emelkedett a jövedelem. A szövetkezeti vagyon védelme Nyitraszerdahelyen valamennyi kis- és középparaszt belépett a szövetkezetbe. Az EFSZ 158 tagja 382 hektár szántóterületen, 26 hektár réten és 37 hektár legelőn gazdálkodik. A község határa tehát teljes egészében szövetkezeti. A szövetkezeti vagyon védelme úgyszólván a vérében van minden szövetkezeti tagnak. A közös tulajdon esetleges megkárosítását a legszigorúbban büntetik. így például a szövetkezet volt zootechnikusa „szemet húnyt” a szövetkezet bárányainak eladásánál. A vevőknek alacsonyabb súlyt tüntetett fel s ezzel jelentősen megkárosította a szövekezetet. A szövetkezet taggyűlése a vezetőség javaslatára azonnal leváltotta a „tékozió fiút” és 500 korona pénzbírságot rótt ki reá, másrészt pedig további 500 korona pénzbírsággal sújtotta a funkciójában elkövetett viszszaélésért. \ Üj munkaszervezés A szövetkezet eddigi munkaszervezése sok esetben elégtelennek bizonyult. Ezért a szövetkezet vezetősége javaslatot terjesztett a taggyűlés elé, amely szerint az egész növénytermesztés menetéért a szövetkezet agronómusát terheli a felelősség. Közvetlenül az ő hatáskörébe tartoznak majd a szövetkezet növénytermesztési csoportvezetői. A munkacsoportokat Jól kidolgozott az egyes növényfajták terťhesztése szerint szervezik meg. A csoportvezetőknek ugyanúgy kell dolgozniok a földeken, mint a csoport bármelyik tagjának, amellett azonban felelősek lesznek a csopor tervfeladatainak teljesítéséért és naponta pontosan be kell jegyezniük a végzett munka mennyiségét és minőségét. A csoportvezetők kötelessége naponta jelenteni a szövetkezet agronómusénak, hogy milyen és mennyi munkát végeztek. A csoportok teljesítményi normák szerint művelnek meg minden növényt, úgy, hogy minden szövetkezeti tag előre tudja mennyi munkaegységet írnak a javára az egyes munkákért és mennyi pótjutalomra számíthat a termelési terv túllépéséért. Ennek következtében lehetővé válik a növénytermesztési dolgozók bizonyos irányú fejlődése, javul a munka minősége, ami jelentősen befolyásolja a hektárhozamokat. Azonkívül gazdaságosabbá válik a munka, mert pontos nyilvántartást vezetnek a termőterületek megművelésének költségéről. Ehhez hasonlóan az állattenyésztésben is újjászervezik a munkát. A szövetkezet állattenyésztéséért a zootechnikust terheli felelősség. Az állattenyésztést 4 csoportra osztják: szarvasmarha, sertés, juh- és baromfitenyésztésre. Minden csoport élére vezetőt állítanak, akik munkájuk eredményéről rendszeresen beszámolnak a szövetkezet zootechnikusának. Az állattenyésztési csoportvezetők közvetlen hatáskörébe tartoznak a csoport tagjai. A csoportvezetők felelnek a haladó termelési módszerek alkalmazásáért, a tervszerű takarmányozásért és a házirend minden pontjának betartásáért. Azonkívül bejegyzik a csoport tagjainak munkaeredményeit. A teljesítményi normák felülvizsgálása Ebbe a fontos munkába a vezetőség bevonja a szövetkezet minden egyes tagját. A teljesítményi normák megállapításánál jelen voltak a KNB és a JNB szakemberei is. Ezek segítségét igen nagyra értékelik a nyitraszerdahelyi EFSZ tagjai. A teljesítményi normák felülvizsgálását követő vitafelszólalások igazolták, hogy minden tagnak szívügye a szövetkezet. A jövőben nemcsupán a mennyiséget, hanem főleg a munka minőségét tartják szem előtt. így például a dohányszárítóban dolgozó szövetkezeti tagokat d kiszállított dohány súlya szerint jutalmazzák, a kertészeti csoport tagjait pedig a kitermelt zöldség pénzértékének arányában. Ezeket a javaslatokat tüzetesen megtárgyalták maguk között az egyes csoportok dolgozói. Azután a taggyűlés elé terjesztik jóváhagyás végett. Növelik az állatállományt A nyitraszerdahelyi szövetkezet pénzforrásának túlnyomó részét az állatállomány képezi. A szövetkezetnek teljes egészében megvan tervezett állatállománya. Már a múlt évben minden hektár területre több mint е9У~е9У számosállat esett. A hároméves fejlődési terv és az állami terv szerint ebben az évben további 83 darabbal emeli a szövetkezet az állatállományt. A tehenek számát saját tenyésztésből bővítik. De nemcsak az állatállományt, hanem az állatok hasznosságát is eme • ük ebben az évben. így például több mint 2 ezer liter tejet terveznek tehenenként. A nagyobb hasznosságot fokozott takarmánytermesztéssel, valamint a haladó termelési módszerek alkalmazásával érik el. Ebben az évben 50 tehénnél bevezetik Malinyina, 110 sertésnél Surikov és 40 anyakocánál Ljuszkov módszerét. Rendet teremtenek a nyilvántartásban Az egész évi termelési- pénzügyi terv kidolgozásának alapvető követelménye, hogy a járás által kiadott számok megfeleljenek a valóságnak. A nyitraszerdahelyi szövetkezetben más számokat kaptak a földterület nagyságára vonatkozólag, mint a valóság. A JNB agronómusa 28 hektárral nagyobb területet mutatott ki, mint a földmérő központ. így tehát nehézségek merültek fel a termelési és beadási tervek összeállításánál. Ezt tudniok kell nemcsak a tapolcsányi, de egyéb JNB-ок dolgozóinak is, hogy a földterületek helytelen nyilvántartásával és megállapításával a szövetkezetek termelési terveinek kidolgozását fékezik. Félre az egyenlősdivel Ugyancsak nagy mértékben fékezi a nyitraszerdahelyi EFSZ tervezését a JNB helytelen vetésterület-tervezete. A CSKP KB határozatai szerint a vetésterületek tervezésénél figyelembe kell venni az egyes körzetek termelési adottságait, valamint az egyes növényfélék termesztésének múltját. A nyitraszerdahelyi határban már évek óta kitűnően bevált a sörárpa, búza, cukorrépa és a dohány termesztése. A múlt évben például 30 mázsa átlagos hektárhozamot értek el gabonából. A szövetkezet 4 vagon elsőrendű sörárpát adott be terven felül. A múlt évben 110 hektáron termelt a szövetkezet sörárpát és a 3-éves távlati terv szerint ebben az évben is annyit kellene termelnie. A JNB mezőgazdasági ügyosztálya azonban a szövetkezeti tagok tiltakozása ellenére is 50 hektárral csökkentették a sörárpa vetésterületét olyan kapásnövények „javára” melyek azon a területen legkevésbé váltak be. A JNB tervezői megérthetnék, hogy egyforma méretű ruhát nem adhatunk a gyermeknek és a felnőttnek. Figyelembe veszik a termelési lehetőségeket A 3-éves fejlődési terv alapján ebben az évben a búza hektárhozamát 25, az árpáért 26. a rozs hektárhozamát pedig 22 mázsára kell emelni. A termelési lehetőségek szerint a szövetkezet 3 mázsával emelte a múlt évben az említett gabonafélék hektárhozamát. A hektárhozamok további fokozását a jobb munkaszervezéssel, helyes talajműveléssel és a haladó módszerek alkalmazásával biztosítják. Ebben az évben 168 hektáron nemesített magot vetnek, ebből 10 hektáron jarovizált vetőmagot, 20 hektáron heterózis kukoricát, 15 hektár rozson pedig pótbeporzást alkalmaznak. Közösen tárgyalják meg a tervfeladatokat A hektárhozamok és az állatok hasznosságának emelését el sem lehetne képzelni a szövetkezeti tagok anyagi érdekeltségének felkeltése nélkül. Ezért a termelési bizottságok tagjai aprólékosan megtárgyalják az egyes csoportok tagjaival a jövő évi tervfeladatok teljesítésének lehetőségét. így például Globan József és nővére 33 anyakocát gondoz. Az állattenyésztési tervfeladatok javaslatának kidolgozására alakult bizottság J. Meda körzeti zootechnikus jelenlétében aprólékosan megtárgyalta velük az átlagos malacelválasztás lehetőségét. Globan József kötelezettségvállalása Az 59 éves Globan József a nýitraszerdaheyi szövetkezet példás dolgozója. Amíg a szövetkezet hároméves távlati terve értelmében 11 malacot kellett leválasztania minden anyakocától, ő tizenhármat választott el. Az 1956. évi terv 13 malac elválasztásával számol anyakocánként. Globan József mérlegelte a lehetőségeket és azon is gondolkozott, milyen segítséget nyújtana munkájában Ljuszkov módszerének, alkamazása. A lehetőségek felmérése után és saját állattenyésztési tapasztalataiban bízva kötelezettséget vállalt, hogy ebben az évben 15 malacot választ el minden anyakocától. így készülnek a nyitraszerdahelyi EFSZ tagjai az 1956. évi termelési feladatok teljesítésére. Ez az év a szövetkezet fejlődésének sikerekben gazdag éve lesz s a jelenlegi 20 korona helyett bizonyosan jóval magasabbra emelkedik az év végéig a munkaegység értéke. Jakub Milköi A
