Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-19 / 7. szám

4

$$$ém(hres

1956. február 19.

Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja

iíözponti Bizottságának üléséről

(Folytatás a 2. oldalról)

3. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN:

a) a szántóterületek kibővítése tervének teljesítésére és túlszárnyalására;

b) valamennyi mezőgazdasági termény, főleg a kukorica, burgonya és cukorrépa tavaszi vetési tervének teljesítésére. A kapásnövények négyzetes-fészkes ültetési módszerének legszélesebb körű alkalmazására;

c) az egyes kapásnövényfajták gondozásának leggyorsabb és legjobb minőségben való elvégzésére;

d) a gazdasági állatok hasznossági tervének teljesítésére és túlteljesítésére, a termelési-pénzügyi tervben kitűzött tej-, hús-, tojás- és más termékek beadási tervének teljesítésére és túlteljesítésére;

e) a vetési, egységekben kifejezett legalacsonyabb takarmányfogyasztás elérésére összehasonlítva egy liter tej. «jgy kilogramm sertéshús termelési tervével;

f) a legnagyobb • megtakarítások elérésére az önköltségek tervében;

g) a kombájnok, cséplőgépek és más betakarító gépek idejében és a legjobb minőségben való megjavítására;

h) a beruházási felépítés, beleszámítva a lakásegységek építése tervének teljesítésére.

4. AZ EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ PARASZTOK HAZAFIAS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAIT A KÖVETKEZŐKRE KELL IRÁNYÍTANI:

a) a földek közös megművelésére, a gabona és fontos ipari növények — cukorrépa, burgonya, len, komig,

olajos növények termelésének biztosítására, a beadások teljesítésére és túlszárnyalására;

b) megfelelő takarmányalap biztosítására, a rétek és legelők gondozására, a kukorica vetésterületének kibővítésére, a burgonyatermelés fokozására;

c) az állattenyésztési termékek állami beadásának rendszeres teljesítésére és túlszárnyalására.

XI!. Д pártszervezetek és szervek feladatai a tavaszi munkák biztosításában

A pártszervezetek és szervek teljes felelősséget viselnek a tavaszi munkák biztosításáért a falvakon. Kötelességük: saját politikai, szervező munkával és a gazdasági szervek a nemzeti bizottságok és tömegszervezetek segítségével' az Összes mezőgazdasági dolgozókat megnyerni és mozgósítani a tavaszi munkák gyors és jó minőségű elvégzésére.

A CSKP Központi Bizottsága ezért valamennyi mezőgazdaságban működő pártszerv és pártszervezet feladatává teszi:

1. A mezőgazdasági termelésnek a párt által való irányítása színvonalát emelni, a párt vezető szerepének és ellenőrzési jogának helyes érvényesítésével, tanáccsal szolgálni és támogatni a gazdasági szerveket, nemzeti bizottságokat és tömegszervezeteket, helyesen és következetesen megvalósítani a pártnak és az illetékes minisztériumoknak a tavaszi munkák elvégzésére kiadott irányelveit. A pártszervek és szervezetek kötelesek működési körükben rendszeresen figyelemmel kísérni a tavaszi munkák folyamatát, üléseiken megtárgyalni az előfi\duló hibákat és a felelős tényezők, szervek és szervezetek útján

biztosítani a hibák kiküszöbölését. A párttagokat arra kell mozgósítani, hogy előljárjanak a tavaszi munkák biztosításában, példásan teljesítsék feladataikat és példamutatásukkal magukkal ragadják az összes mezőgazdasági dolgozókat.

2. Széles alapokon ki kell bontakoztatni a szocialista munkaversenyt mezőgazdaságunk szocialista szektorában, és az egyénileg gazdálkodó parasztok hazafias kötelezettségvállalásának mozgalmát a tavaszi munkák gyors és jó minőségű elvégzésére irányítani. Kezdeményezést kell adni arra, hogy az EFSZ-ek összes tagjai, a GTÁ-k dolgozói, az állami gazdaságok és a begyűjtési apparátus alkalmazottai munkafelajá Adásokat tegyenek a tavaszi munkák összes feladatainak példás és gyors elvégzésére, és indítsanak széleskörű vállalaton belüli munkaversenyt, valamint egyes EFSZ-ek és mezőgazdasági üzemek közötti versenyt. Biztosítani kell, hogy a gazdasági szervek, a szakszervezetek és a többi tömegszervezetek teljesítsék kötelességeiket a szocialista munkaverseny fejlesztésében.

Kezdeményezni kell, hogy a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági

bizottságai a nőbizottságok segítségével az egyénileg gazdálkodó parasztokat arra vezessék, , hogy hazafias kötelezettségvállalást tegyenek a tavaszi munkák közös és jóminóségben való elvégzésére. A pártszervezeteknek és szerveknek tudniok kell, hogy a szocialista munkaverseny a mezőgazdaság szocialista szektorában és az egyénileg gazdálkodó parasztok hazafias mozgalma a tavaszi munkák sikeres biztosításának és a mezőgazdaság egész évi termelési feladatai teljesítésének bevált módszerei.

3. A pártnak saját erőivel és a gazdasági szervek, nemzeti bizottságok és a tömegszervezet,ek segítségével a helyi rádióban, az. üléseken, beszélgetéseken és megbeszéléseken rendszeres felvilágosító kampányt kell folytatnia a tavaszi munkák fontos feladatairól, a mezőgazdaság új, haladó munkamódszereinek népszerűsítéséről, és ezzel megnyerni és mozgósítani a mezőgazdasági dplgozók legszélesebb tömegeit a tavaszi munkák példás és gyors elvégzésére. Rendkívül nagy figyelmet kell szentelni a lemaradó, újonnan alakított 1 szövekezeteknek. E politikai tömegmunka folyamán főleg a közös gazdálkodás előnyeit kell hangsúlyozni, amit szemléltetően bizonyítanak az EFSZ-ek múlt évi eredményei, és meg kell nyerni a legjobb dolgozó parasztokat, elsősorban a középparasztokat az EFSZ-be való belépésre és új egységes földművesszövetkezetek alakítására.

4. Még jobban foközni kell a járási pártbizottságoknak a falusi pártszervezetek, GTÁ-k, állami gazdaságok és a begyűjtési apparátus részére nyújtott hatásos segítségét. Jobban kell irányítani az instruktorok munkáját a vidéki szervezetekben, a GTÁ-kon, az állami gazdaságokban, több segítséget kell nyújtani az EFSZ- ek szervezőinek. A járási bizottságok tagjait és a járási bizottság széleskörű aktíváját be kell kapcsolni a falvakon végzett munkába és fejleszteni kell az üzemek védnökségi 'tevékenységét. A járási pártbizottságoknak munkájukat elsősorban arra kell irányítaniok, hogy a pártszervezeteket megtanítsák és segítsék abban, hogy helyesen érvényesítsék a párt vezető szerepét és ellenőrzési jogát, vagyis megjavítsák a párt vezetését a gazdaságban, hogy helyesen együttműködjenek a gazdasági szervekkel

és nemzeti bizottságokkal a tavaszi munkák folyamán és az egész évi termelési és begyűjtési feladatok teljesítésében. A járási pártbizottságoknak a pártszervezeteket meg kell tanítaniok és segíteniük kell a tömegpolitikai munka fejlesztésében, aktivizálni kell a szervezetekben a belső politikai és szervezési életet és meg kell nyerniök a legjobb és legfejlettebb szövetkezeti tagokat, parasztokat, a GTÁ-k, állami gazdaságok, és a begyűjtési apparátus dolgozóit a párt tagjelöltjeivé és tagjaivá, ezzelv megszilárdítják a pártot és rendszeresen növelik befolyását a mezőgazdasági dolgozók széles tömegeire. A járási bizottságoknak a kerületi bizottságok segítségével biztosítaniok kell a pártszervezetek legnagyobb fokú aktivitását, ez szükséges ahhoz, hogy az egész párt teljesítse azokat a feladatokat, amelyek a tavaszi munkák idejében és jó minőségben i való elvégzéséért, az egész évi termelési és begyűjtési feladatok teljesítéséért, a szocialista szektor és egész mezőgazdaságunk továbbfejlesztéséért viselt nagy felelősségből származnak:

a mezőgazdasági termelést

Yratisiav Krutina ©Svtárs beszámolója a CSKP Központi Bizottságának ülésén

Elv társak,

a X. kongresszusnak a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére kiadott irányelvei teljesítésében a múlt év folyamán jó eredményeket értünk el. A mezőgazdasági termelés nyers terjedelme az 1954-es évvel szemben 11,5 százalékkal növekedett. Számos növény hektárhozama és az állatállomány növekedett, megjavult az állatállomány hasznossága. A mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé tette a hús, tej, tojás, gabona és más termékek fokozott begyűjtését. Mindez elősegítette a dolgozók, beleértve a parasztok és főleg a szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedését. Megszilárdult a munkások és parasztok szövetsége, amely népi demokratikus rendszerünk alapja. A mezőgazdaság az 1955-ös évben teljesen megerősítette a X. kongresszus irányvonalának és a CSKP: KB múlt évi határozatainak helyességét. Sikereinket azért értük el, mert a párt és a kormány a mezőgazdasági feladatok teljesítésének a múlt évben rendkívül nagy figyelmet szentelt. Az időjárási viszonyok is általában kedvezőek voltak a múlt év folyamán. Növekedett a szövetkezeti tagok százezreinek, a kis- és középparasztoknak, a gép- és traktorállomások és állami gazdaságok dolgozóinak munkatörekvése az üzemek és városok dolgozóinak hatásos segítségével. Az elért sikerekben a legnagyobb részük az EFSZ-eknek van, amelyek tovább szilárdultak és számban növekedtek. Ez megerősítette a párt és a kormány poli tücájának helyességét, amely szerint csak az EFSZ-ek fejlesztése, a szocialista nagytermelés útján lehet biztosítani a mezőgazdasági termelés gyorsabb és tartós növekedését és azt, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése az életszínvonal emelkedéséhez vezet.

Ennek pontosan az ellenkezője látható a tőkés országokban. Eisenhower, az USA elnöke ez év január 5-i kormánynyilatkozatában kénytelen volt beismerni, hogy „az USA -mezőgazdasági lakosságának jövedelme csökkeni ahelyett, hogy növekedett volna.“ Л mezőgazdasági termékek felvásárlás

árai az USA-ban 1940 óta a legalacsonyabb színvonalat érték el, emellett a

közszükségleti árucikkek árai a lázas fegyverkezés és a tőkések növekvő nyereségei következtében szüntelenül emelkednek. A tőkés monopóliumok é helyzetből többek között a vetésterületek csökkentésében és a mezőgazdasági termelés korlátozásában látnak kiutat. Eisenhower elnök azt javasolja a kongresszusnak, hogy a búza vetésterületét 22 millióról 17 millió hektárra csökkentsék és a fennmaradó oi millió hektárnyi terület megműveletlenül maradjon.

A mezőgazdaság fejlődése a tőkés államokban a tőkés mezőgazdasági nagytermelés útján halad, amely elválaszthatatlanul összefügg a dolgozó parasztok elszegényedésével. A kis- és középparaszt-gazdaságok száma csökken. így a franciaországi tőkés nagybirtokok az 1946—1955-ös években további 350 000 kis- és középparaszt gazdaságot nyeltek el. Az USA-ban 1945-től 1954-ig a négy hektáron aluli farmok száma 110 300 és a négy hektártól húsz hektárig terjedő farmok száma 441 500-al csökkent. Ugyanezen idő alatt a 105 hektáron felüli farmok száma 44 200-al emelkedett. Ez azt jelenti, hogy ilyen módon több mint félmillió farmot számoltak fel. A csődbe kergetett farmereket kiűzik gazdaságukból, éheznek, családjukkal együtt bejárják az egész országot, valamilyen megélhetési lehetőséget keresve.

Ilyen fejlődés nálunk nem lehetséges, mert a hatalom a munkásosztály kezében van, amely ,szövetségben a dolgozó parasztsággal, mindenkorra megszüntette a monopóliumok és a nagybirtokosok kormányát. Oj társadalmi rendszert építünk, amelyben nincs nyomor és kizsákmányolás.

Hazánkban a kis- és középparasztoknak az egységes, szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való önkéntes éí fokozatos áttérésének útján haladun': amely mezőgazdaságunk gyors fejlődéséhez és így dolgozó parasztjain életkörülményeinek tartós javulásához vezet. A kis- és középparasztok széles tömegei ma már meggyőződtek ennes az útnak a helyességéről és ezért támogatják a pártnak és a kormánynak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és. a szocialista mezőgazdasági nagytermelés megteremtésére irányuló politikáját.

A második ötéves tervben, amelyet most kezdtünk meg, népünk életszínvonala általában egy harmadával tovább emelkedik. Az anyagi és kulturális színvonal emelésének teljesítése, amely feladat a szocializmus közgazdasági alaptörvényéből következik, pártunk politikájának fő célja. Az életszínvonal növelésének üteme, amelyet magunk tűztünk ki, egész népgazdaságunk termelésének jelentős további növekedését feltételezi. Az életszínvonal emelésében jelentős része van a mezőgazdaságnak azáltal, hogy biztosítja a fokozott élelmiszerszükséglet (hús, tej, zsír stb.), valamint a könynyű- és élelmiszeripar számára szükséges nyersanyagokat. Ezért a második ötéves tervben a mezőgazdasági termelésnek is több mint 30 százalékkal kell gyarapodnia.

Ez a feladat nagy, de teljesíthető, mert az ipari termelés szüntelen nö-A múlt évben pártunk nagy erőfeszítést tett arra, hogy valamennyi párt-, szak- és ifjúsági szervezet, az összes fokú nemzeti bizottságok, valamint az állami és gazdasági apparátus figyelmét a X. kongresszusnak a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három éven belül való lényeges növelésére kiadott irányelveinek teljesítésére fordítsa. Ezért a CSKP KB három ülésen tárgyalt mezőgazdaságunk komoly «politikai és gazdasági kérdéseiről és a fontos intézkedések egész sorát hozta a X. kongresszus irányelveiben kitűzött feladatok biztosítása érdekében. Ma azt mondhatjuk, éppen a párt és a kormány ezen erőfeszítésének, a munkásosztály segítségének következtében, amelyben a mezőgazdaságot részesíti, ezövetkezeti tagjaink, parasztjaink, gép- és traktorállomások és állami gazdaságok dolgozóinak áldozatkész munkája következtében ď 1955. évre tervezett feladatainkul egészben véve sikeresen teljesítettük A növénytermesztésben a múlt évre tervezett gabona- és kapásnövekedésével még jobban emelkedik az államnak és a munkásosztálynak a mezőgazdaság számára nyújtott segítsége. E feladat teljesítése, összhangban a dolgozó nép érdekeivel, a szocializmus felépítésének érdekében áll, és biztosítja a munkások és parasztok szövetségének további megszilárdulását.

A mezőgazdasági termelés növelésé! elsősorban a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés továbbfejlesztésével érjük el. A szocialista szektornak a második ötéves terv végén döntő túlsúlyt kell elérnie a termelésben és a mezőgazdasági termékek beadásában egyaránt.

Hogy sikeresen teljesítsük a második ötéves terv feladatait, már kezdettől fogva nagy erőfeszítést kell kifejtenünk az 1956. évi terv teljesítéséért.

Az idén a mezőgazdasági nyerstermelésnek további 9 százalékkal keü

vényhektárhozamokat túlszárnyaltuk. Az EFSZ-ek a széna kivételével, magasabb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. így az EFSZ-ek hektárhozamai az 1955-ös évben a búzánál átlagosan 12,1 százalékkal, a rozsnál 11,3 százalékkal, a zabnál 11,3 százalékkal és az árpánál 11,6 százalékkal, a cukorrépánál 6,1 százalékkal és'a burgonyánál 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoknál.

A múlt évben a kedvező időjárás következtében bizonyos javulás állott be a takarmánytermelésben. A silózás tervét az EFSZ-ek 154,2 százalékra, az állami gazdaságok 172,1 százalékra teljesítették. A szántóföldeken és az állandó réteken termelt takarmányfélék közül a széna hektárhozamai 39,5 százalékkal voltak magasabbak. mint 1954-ben. A többi takarmányfélék hektárhozamai is magasabbak voltak, mint a múlt években. A -silózás feladatainak jó teljesítését lényenövekednie. Ebből a növénytermelésnek 10,2 százalékkal és az állattenyésztési termelésnek 6,9 százalékkal. Ezt a növekedést elsősorban a hektárhozamok és az állatok hasznosságának növelésével, minden mezőgazdasági föld teljes kihasználásával érjük el. Ezért szükséges, hogy az egész párt és az összes dolgozók még nagyobb figyelmet szenteljenek az 1956. évi állami terv feladatai teljesítésének és túlszárnyalásának, és az EFSZ-ek további fejlesztésének. Ezek a fő indokok, amelyek arra vezetnek bennünket, hogy a mezőgazdasági kérdésekkel újból foglalkozzunk és népünk figyelmét az előttünk álló legközelebbi feladatra fordítsuk — vagyis a tavaszi munkák idejében és jó minőségben való előkészítésére, mert ezektől a munkáktól függ jelentős mértékben az idei mezőgazdasági termelés növelése.

gesen elősegítette a zöldkukorica és a silókukorica. amelyből mintegy 308 mázsás hektárhozamot értünk el. Ezen mennyiség lesilózásával mintegy 15 millió mázsa kukoricasilót nyertünk. Bebizonyosodott, hogy a kukorica takarmányalapunkban egyre nagyobb szerepet fon játszani.

A növénytermesztés feladatainak sikeres teljesítése következtében kedvező előfeltételek a'akultak az állattenyésztési termelés növelésére. A tervezett szar var marhaállományt 1955. október 1-ig egészben véve túlteljésítették és a sertésállományt a tervvel szemben több mint félmillióval növelték. Növekedett a tehenek és kocák termékenysége és csökkent a gazdasági állatok, főleg a fiatal állatok elhullása, azonban nem értük el a tervezett tehén- és juhállományt és a tervezett tejhozamot.

A mezőgazdasági ermelés növekedését elsősorban az EFSZ-ek érde-Folytatás az 5. oldalon)

A párt X. kongresszusa irányelveinek teljesítésében elért mezőgazdasági eredmények az 1955-ös év folyamán