Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-08 / 1. szám
8 _____________________BŤMfflfives MÉHÉSZET-------1956. január 8.- Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek Lapunk 52. számában Világhy Árpád méhész társunk azt írja: „Tudjuk, hogy a méhek a mézet szívesebben a fiasítás fölé hordják, nem pedig mellé, mert ez természetes. A méhek a természet gyermekei.” — Ez eddig rendjén van, de a természet ha valami okból változik, akkor a természet gyermekeinek is változni, illetve a megváltozott természethez alkalmazkodnia kell. Gyermekkoromban a szőlőnkben több elöregedett gyümölcsfát kivágtak és a tönköket egymás fölé fekvő állapotba helyezték. A legfelső törzs odvas volt, s abba raj telepedett. Már egészen pontosan nem emlékezem, de édesapám elbeszélése szerint egy telet is ott töltött, míg tavasszal valaki „elintézte“. íme egy bizonyíték arra, hogyan alkalmazkodnak a természet gyermekei a megváltozott természethez. Ennél az esetnél joggal feltehetjük azt a kérdést, hogy az említett raj miért választotta a fekvő fatörzset, holott találhatott volna álló odút is, ahol az ősi ösztönük szerint fölfelé hordhatták volna a mézet és nem pedig oldalra. A tapasztalatból úgy tudjuk, hogyha a méheket nem megfelelő kaptárból, — például amelynek büdös szaga van, vagy molyos légekkel teli — a méhek kiáltoznék. Tehát ha olyan természetellenes a méheknek a fekvőkaptár, mint ahogy Világhy méhésztárs írja, miért nem telepedett az említett raj álló odúba. A fenti esetet mérlegelve az én állásfoglalásom a következő: A természetben gyakoribb az álló odvas fa, mint a fekvő. Ezért találunk több ilyenfajta méhtelepülést.' Innen ered az a nézet, hogy a méhek az ősi ösztönüknél fogva szívesebben hordják a. mézet fölfelé, illetve az álló kaptárba. Semmi sem bizonyítja jobban a fekvőkaptár természetességét, mint maguk a méhek. Ha teljesen rájuk bízzuk a választást, ugyanolyan szívesen hordják a mézet oldalra, mint fölfelé. Világhy méhésztárs igen egyoldalúan világítja meg az alsó és a felső röpnyílás kérdését is. A felső röpnyílásnak csupán az előnyeit említi. Már pedig az én elgondolásom szerint csakis úgy van értelme a dolognak, ha •'87. „érem” mindkét oldalát megnézzük. Tagadhatatlan hogy a felső röpnyilásnak vannak előnyei is, de vití szont hátrányait sem szabad elhallgatnunk. Erre vonatkozóan csak egyet idézek a „Méhészet” című szaklapból: „Különösen a felső kijárónyílású kaptár nagyon csábító. Kirakat az éhes, falánk madarak számára.” Ezek szerint nemcsak az alsó röpnyílásban . ülő méheknek vannak ellenségei. Ami pedig a költésrohadást illeti, semmiképpen sem a penészedéstől indul meg, hanem k; • ólag fertőzéstől keletkezik, Világhy méhésztárs összetéveszti a penészedés következményeit a hüléses költésrohadással, amely abból ered, hogy kora tavasszal a méhek a hidegebb időjárás miatt kénytelenek összehúzódni s ezáltal a fiasítás takaratlanul marad és elpusztul. Az ilyen költésrohadásnak jellegzetes szaga van. Nagyon büdös. A vérhasra vonatkozólag pedig csak annyit, hogy a valóságban ez hasmenés, tehát vérhas nincs is. Végezetül még annyit szeretnék roegje.Qyezni, hogy ebben a rovatban folytatott eszmecsérenek csak addig van értelme, míg az előnyöket és a hátrányokat egyformán feltárjuk. Észrevételeinket és tapasztalatainkat nyilvánítjuk és nem pedig reklámszerűen egyoldalról állítjuk be nézeteinket, és „csakazértis" kitartunk a kiegészítésre szoruló hiányos tapasztalatok mellett. BERKA ISTVÁN Padány. Robotka méhésztársunk a rakodó- és a fekvőkaptár előnyeiről, később az alsó és a felső röpnyílásról ir. A rakodókaptár, hogy természetesebb a méhekre nézve, az bizonyos, de hogy előnyösebb és gazdaságosabb is a méhészre nézve, azt már nem állítom. A méheknek nem az a céljuk, hogy a kanna tele legyen, de a méhésznek igen. Ezt pedig úgy érjük el, ha erö.s népes családokat tartunk. Negyven családom rakodórendszerű kaptárba, tíz pedig fekvő kaptárban van. A rakodó rendszerűekből 25 kaptár, 11 keretes fészekkel, (40X25 cm keretméret) és 11 keretes mézürrel rendelkezik. Tizenöt család nagyboconádi rakodókaptár. A mézűrbe félkeretek vannak. Tíz boconádi kaptárból a méheket tavaszkor fekvőkaptárba telepítettem. CKeretméret 40X34 cm). A rekeszdeszkáva! együtt 22 keret fér a kaptárba, öt egyforma röpnyilása van, s . mindenegyes röpnyílás külön lezárható. Méretük 10X4 cm. A röpnyílás közötti faiak 4 cm. Főhordásban a röpnyílást szükség szerint nyitottam. A kétfajta rendszerű kaptár közötti különbség legjobban a pergetésnél mutatkozott meg. A fekvökaptárakba minden beavatkozás nélkül a családok erősebbek" lettek és az eredmény pedig megkétszereződött a rakodóval szemben, pedig a fekvőkaptárakból még böngészett rajokat is készítettem. Augusztusban is eltérés mutatkozott. A rakodókból alig egynéhány került pergetés alá s a családok 80 százalékánál a fészekben 2-3 kg méz volt. Ezért ami a méztérben volt is, leraktam a fészekbe. A fekvőknél a fészek teljesen megtelt és a mézterekből pedig tartalékolásra is jutott. A röpnyílással én is úgy állok, hogy inkább a felső, mint az alsó. Huszonöt: családom «lsó kijárattal van ellátva. a többi pedig felsővel. A felső kijáró megválasztásánál tekintetbe vettem a fészket. A felső keretléctól számítottam 16 cm-t és onnan van a 4 cm magas röpnyílás. így elértem azt. hogy a röpnyílás nem a mézkoszorúnál, hanem közvetlenül a fészeknél van. Vince József Egyházasbástya. Lapunk 51. számában Berka és Robotka méhésztársak a kaptárak téli takarásával foglalkoznak. Én a legjobbnak látom és másoknak is ajánlom, hogy takarásra kaptáranként 4-5 sor újságpapírt és egy szalmapárnát használjon. A túlságos takarás a változó időjárás miatt nem jó. Beteleléstől tavaszig több az enyhe, mint a túlhideg idő. A kijárót a család erejéhez mérten kell szabályozni. Szükséges-e a fedődeszkán lyukat fúrni? Több éves megfigyelésem folytán arról győződtem meg,'hogy a méhek a fedődeszkán még a legkisebb nyílást is beragasztják. A vándorláshoz használt rostaszövetet is úgy betömik, hogy felülről semmi levegő be nem hatolhat a kaptárba. A méhek munkáját figyelemmel kell kísérni, mert ellenkező esetben több kárt csinálhatunk, mint hasznot. Nincs szükségük páraszöktetőkre, mert a kihasznált levegőt a röpnyíláson behatolt friss levegő kiszorítja. És amit már előbb is említettem a röpnyílást a család erejéhez mérten szabályozzuk. Az ellep°tt keretek szélességének egyharmada legyen. Arra vonatkozólag, hogy a méhek a mézet szívesebben a felső, vagy az oldalsó méztérbe hordják, könnyen válaszolhatunk. így volt és ígv lesz, hogy a méhek a mézet a legtávolabb eső keretekbe rakják először. A költőtérbe csak akkor visznek, ha már a mézűrbe nem fér. Az -anya működését is figyelembe kell venni. Mert az anyának, ha módjában áll, fölmegy a mézűrbe. Éš ha zavartalanul dolgozhat, ott készít szeptemberig telelőfészket. Sok méhészt ilyen dolog késleltette a betelelési munkákban. Arra várt, hogy a méhek a mézet lehordják, de nem ez történt. Ezeket a hibákat a hidegrendszerű kaptárak okozzák, ahol a keretek közé a szél és világosság is behatolhat. A melegépítményű kaptárokban a méhek a költőbén jobban tartalékolnak, mert a méz a hátuk mögött van és így jobban megtudják védeni a betolakodók ellen. Zólyomi Lajos Zseliz. A méhcsalád téli nyugalma A második ötéves terv küszöbén Az év végén minden jó gazda számot vet: mennyi volt a bevétele, kiadása, milyen gazdasági eredménnyel zárult az elmúlt év. Ilyenkor tűnik fel, hogy az év folyamán milyen hibákat követtünk el, és mi az, amit a jövő évben kerülni kell. De nemcsak az EFSZ-ek, egyéni gazdálkodók, mezőgazdasági üzemek és ipari vállalatok szempontjából fontos az évvégi zárszámadás, hanem nemzetgazdasági szempontból is. Országos méretben az évforduló jelentősége különösen nagy. Bevégződött hazánk felszabadításának tizedik jubileumi éve, s kezdetét veszi új, immár második ötéves tervünk első esztendeje. Velünk együtt a nagy Szovjetunió, a világ első szocialista állama is új ötéves tervet kezd, ők már a hatodikat. Ugyanakkor a mai napon lép számos további demokratikus állam is új ötéves tervének első napjába. Elmondhatjuk tehát, Hogy az 1956. újesztendő napja a világ jelentős, haladóbb részén határkő, s ez megköveteli, hogy mi is megálljunk egy pillanatra: számot vetve, mit végeztünk és tudatosítva, mi áll előttünk. A tervgazdálkodás első eredménye Iparunk 1948 végén már nemcsak elérte az utolsó békeév, 1937 termelését, de 10 százalékkal túl is haladta. Különösen jelentős volt az ipar fejlesztése Szlovákia területén, ahová a volt kapitalista rezsimek gyászos örökségeként, hazánk egész iparának csak alig 8 százaléka esett; jóllehet a lakosság számaránya 28 százalékot tett ki! 1948 végén Szlovákia területén az ipari termelés az 1937. évinek több mint kétszeresére emelkedett. E rövid idő alatt rendbehoztuk a milliárdos károkat szenvedett közlekedést is. A mezőgazdaságban távolról sem végeztünk ilyen eredményes munkát. A válságmentes szocialista földreform ugyan megszüntette a nagybirtokot, de meghagyta a kulákot, s nagyszámú új, alacsony termelékenységű mezőgazdasági kisüzemet teremtett. Ehhez járult az 1947. évi rendkívüli szárazság, úgyhogy mezőgazdaságunk kétéves tervünk folyamán nem érte el a háború előtti színvonalat. Ennek következtében dolgozóink fokozódó élelmiszerszükségletét csak a Szovjetunió önzetlen segítségével s nagyobb ipari kivitellel tudtuk biztosítani. Egészben véve mégis elmondhatjuk, hogy első kétéves tervünk sikeres volt. A „Gottwaldi ötéves terv” eredményei Az 1949-ben meginduló első ötéves tervünknek, melyet hazánk legnagyobb fiáról „Gottwaldi ötéves tervnek” neveztünk el,,— az ipar és a mezőgazdaság szocialista átépítése volt a -őfeladata. A szocialista iparosítás számszerűen is hatalmas eredményeket hozott. Iparunk termelőképessége 1953. év végére ' megkétszereződött, elsősorban úz üzemek építése s a meglévők bővítése útján. Szlovákia területén az ipari termelés az első ötéves terv végére az 1937. évi termelés négy és félszeresére emelkedett. Méltán mutattak erre a sikerre az elmúlt nyáron Moszkvában az ottani csehszlovák kiállítási pavillont meglátogató szovjet államférfiak. A mezőgazdaság szocializálása terén is döntő lépések történtek. A nehéz ipar gépekkel látta el mezőgazdaságunkat, s pártunk irányítása mellett a szövetkezeti mozgalom hatalmas eredményeket ért el. Az ötéves terv végén termelőterületeink 44 százalékán folyt szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Az 1956-os évben mindenekelőtt a mezőgazdaság lemaradását, annak még mindig alacsony termelékenységét kell megszüntetni. De nem hanyagolható el a nyersanyag- és energiagazdálkodásban fellépett hiányok felszámolása sem. Hogy mennyire helyesek pártunk errevonatkožó irányelvei, azt bizonyítják a tervteljesítés egyre javuló eredményei az elmúlt 1955-ös esztendő második felében, amit jelentős mértékben éppen a népgazdaság tervszerű fejlődési törvényeinek fokozott szemmeltartása tett lehetővé. A jövő életünk alapja ( Tízévi munkánk, szocialista építésünk eredménye tényleg bámulatos. Csak akkor ébredünk igazán ennek teljes tudatára, ha olyasvalaki vetődik közénk, aki háború előtt járt utoljára hazánkban. De mindez az eredmény, — most, újév kezdetén, — csak alappá, kiindulási ponttá válik. Arra, amit eddig elértünk, — s bizony nem kevés, — épül második ötéves tervünk hatalmas épülete. Iparunkat 1960-ig újra a felével növeljük, vagyis rövid öt esztendő alatt termelőképességét annyival fokozzuk, amennyit az egész csehszlovák ipar 1937-ben termelt. S annak felépítéséľre másfél évszázadra volt szüksége a kapitalizmusnak! Az ipari termelés fokozásának főeszköze az új, korszerű technika bevezetése, ami arra is szolgál, hogy minden téren elérjük a világszínvonalat. Mezőgazdaságunknak a terv szerint 1960-ig jó egyharmaddal kell fokozni a hozamát. Ennek főeszköze a mezőgazdaság szocializálási folyamatának betetőzése s a hozamok fokozása a növénytermelésben, állattenyésztésben egyaránt. A rejtett tartalékok feltárása újabb eredményhez vezet A méhnek a tél folyamán teljes nyugalomra van szüksége. A sikeres áttelelést csak ez biztosíthatja. Ha olykor-olykor körültekintjük a méhest — csupán a saját megnyugtatásunkra — _ azt mindig a legnagyobb elővigyázattal tegyük. Elégséges, ha figyelmesen, meghallgatjuk a családok egyenletes zúgását, ha gondoskodunk arról, hogy ember, vagy állat meg «e javarja a méhcsalád téli nyugalmát. Tartózkodjunk a kaptárak megkopogtatásától, a kijárókba való behívásoktól, mert mindezek háborítólag hatnak. Még a havat se takarítsuk el a méhes környékéről, mert ezzel is zajt csinálunk. Sőt a frissen esett havat se seperjük le a küszöbdeszkáról, mert ez nem zárja el a levegőcserét s nem okozza a család megfulladását; sőt mint szélfogó, igen jó szolgálatot teljesít. Egyenletes, állandó hideg mellett jól telel a méh, A tömör telelőcsomót sem bontja meg, ha megvan a kellő nyugalma. Élelemkészlete annyi, hogy emiatt sincs okunk aggodalomra. De ha szűkében volna is, még most sem szenved éhséget, mert az eddigi fogyasztása csekélység. A telelő méhcsomó a méz határán, az üres lépeken foglal helyet; az üres sejtekben s ezek utcáiban tömören összehúzódva alkotja meg a gömbalakú csomót. Táplálkozása közben egyenletesen halad abban az irányban, ahol mézkészletének a tömegét találja Ha lehűl a levegő, itt tömörebí csomóba húzódik, hogy ezzel is csökkentse a nagyobb hideg okozta melegveszteséget. Gomolygása ennek dacára is folytonos és egyenletes marad; mihelyt azonban enyhébb időjárás következik be, a csomó azonnal kitágul. Változó időbe« a telelő család sokkal több élelmet fogyaszt, ami egyrészt a kijárásnak, a fészek nagyobb térfoglalásának, másrészt az idő lehűlésével az újabb tömör összehúzódásnak következménye. De ez a rendellenes változó mozgás a méhcsaládra még nyugtalanítóíag is hat; sőt sokszor a fiatal anyás, népes családoknál a peték rakását, a szaporítást is előidézi;. ennek nyomában aztán a fiatal ivadék táplálása, s ezzel egyidejűleg az erősebb táplálkozás is csakhamar kezdetét veszi. Az ilyen méhcsalád már éppen a kedvező alkalomra vár, hogy kirepülhessen. A túlkorai szaporítás tehát, illetve az ebből eredő új iva-Cukorlepénv Készítése: Egy kg cukorhoz 2 deciliter vizet adunk. A főzőedényt félig vagy legfeljebb ‘kétharmadig töltjük, mert a forrás megindulásakor erősen habzik és könnyen kifuthat. Amíg a cukor teljesen fel nem oldódik, álladóan kavarjuk, nehogy odaégjen az edény fenekére. Később csak az edény falára lerakodó kemény cukrot tologatjuk időnként vissza az oldatba. Amikor a szörp már sűrű szálban csurog le a kanálról, megpróbáljuk, hogy jó-e. Egy pohár vízbe csöppentünk egy keveset. Ha keményen egyben marad, akkor elég sűrű. Ha azonbast vagy íelhőszerűen szétdék száma soha sincs arányban a felhasznált élelem mennyiségével; míg az egyenletes, bár .későbben enyhülő idő szebb, gyorsabb népesedést eredményez. A túl meleg telelés a népes családoknál még a hasmenést is előidézheti. Sőt a megszűkített kijáró mellett a penésznek, lucsoknak s a hiányos levegőcsere következtében a nagyszámú elhullásnak okozója. A kijáró«yílás tehát sohase legyen annyira szűkített, különösen ha lent van, hogy lucskot, penészt, vagy méhhullást idézhessen elő. teli etetéshez folyik a vízben, akkor még r^m jó. Más próba: keretdrót végén ujjnyi gyűrűt csavarunk. Ezt száránál fogva mártsuk az oldatba és lassan húzzuk ki. Ha a gyűrűt hártyaszerű réteg fedi, fújjunk rá erősen. Ha az oldat elég sűrű, hólyagnak kell képződnie. Ha jónak találjuk, akkor kevéssé hülni hagyjuk, azután az oldatot többrétű papírral bélelt keretekbe öntjük ki. Kiöntés után addig kevergetjük a most még folyékony lepényt, amíg kristályosodni kezd. Ez fontos, mert ha enélkül hagyjuk a lepényt, akkor ragacsos lesz. (M) Hazánk dolgozóinak élelmiszerszükséglete évről, évre emelkedő irányzatot mutat. Mezőgazdasági üzemeink hozamaikat az új esztendőben a szükségletnek megfelelően szintén emelik. Az állami gazdaságok ebben az évben a múlt évvel szemben 8 millió liter tejjel, 3 millió 800 ezer kilogramm disznóhússal többet termelnek. A mezőgazdaságban feltárjuk az összes lehetőségeket, melyek végeredményben szintén a termelés fokozásához vezetnek. Ilyen lehetőség kínálkozik pl. a parlagon heverő földek megművelésében. A második ötéves tervünk első évében nem kevesebb mint 100 000 hektár földet kell termékennyé tennünk.^ Kihasználatlan, vagy kevésbé kihasznált földet majdnem minden határban találhatunk. Az eddigi terméketlen földek megművelésével, trágyázásával nemcsak gabonatermelésünket fokozhatjuk, hanem jelentős mértékben emelhetjük a? állati termékek előállítását is. Ennek elérésére különösen az EFSZ-ek 1955. évi sikerei nyújtanak biztosítékot, amelyek az elmúlt évben 1 hektár termőföld után 53 liter tejjel, 38 tojással emelték termelésüket az 1954-es évvel szemben. Az előbbi összehasonlítás alapján a búza hektárhozamát 6 má-A keletszlovákiai gépgyár dolgozói a második ötéves terv első napját „Harc a fokozott feladatok teljesítéséért” és „Harc a lemaradás" jegyében kezdték meg. A meggyarapodott feladatok teljesítése főképpen abban nyilvánul meg, hogy a tavalyi évvel szemben 66,2 százalékkal több készárút kell gyártaniok, mint az elmúlt évben. Tavaly a termelésben ^maradások mutatkoztak, amelyet ae év végéig zsával, a rozsét 4 mázsával és az árpa hozamát majdnem négy mázsával emelték. Általában véve az EFSZ- ek teljesítették beadási kötelezettségüket, a gabonabeadást pedig 132 százalékra teljesítették. Éppen az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok nyújtanak kezességet arra vonatkozólag, hogy a második ötéves tervünkben az élelmiszer termelést az eddiginél sokkal jelentősebb mértékben fokozzák. Az egyénileg dolgozó kis- és középparasztoknak is adva van minden előfeltétel. A , gép- és traktorállomás dolgozói a .jövőben is hathatós segítséget nyújtanak kis- és középparasztjainknak. Az iparban már az újév első napján teljes lendülettel megindultak az ötéves terv kerekei. Nem szabad lemaradni a mezőgazdaságnak sem. Azzal az elhatározással indulunk az új évbe, hogy 1956 év végén büszkén jelentsük majd, hogy a mezőgazdasági termelésben további eredményeket értünk el azáltal, hogy több kapásnövényt, több húst, zsírt és egyéb élelmiszert termeltünk. Ez jelentős haladást fog jelenteni a mezőgazdaság szocializálásában és ez lesz mindnyájunk legnagyobb öröme. Benyacska L. sem tudtak helyrehozni. Most a fokozott feladatok teljesítése érdekében szervezési intézkedéseket tettek. Ezzel megteremtették az előfeltételeit annak, hogy a tervezett mennyiségű gépkalapácsot, kapcsoló szekrényeket, elevátorokat és szénagyűjtőket időben elkészíthessék. A gépgyár dolgrzóinak minden törekvése odairányul, hogy a hónap végén ismét kigyúijon a gyár legmagasabb épületén a győzelmet jelentő vörös csillag. A kassai gépipari munkások a lemaradás ellen
