Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-12 / 6. szám
Flídiüüves 1956. február lt. Fektessünk nagyobb súlyt a? áll att з n y é s zté s r e Jobb munkát az állami gazdaságokban A múlt év decemberéhez viszonyítva, ez év januárjában 22,8 százalékkal emelkedett a felvásárolt tej menynyisége. Naponta 174 300 liter tejjel többet adnak be termelőink, mint 1955 januárjában. Ez az eredmény főként a szövetkezeteknek köszönhető, melyek szlovákiai méretben 108,9 százalékra teljesítik napi beadási tervüket. Az egyénileg gazdálkodó földművesek is több tejet adnak be, mint a múlt évben. Az állami gazdaságokban már nem ilyen kedvező a helyzet, habár szlovákiai méretben teljesítik is tervüket, mert három kerületben igen komoly a-lemaradás. A nyitrai kerület állami gazdaságai 98,8, a zsolnai kerületben 94,1, a kassai kerületben pedig csupán 93,6 százalékra teljesítik az állami gazdaságok a tejbeadás tervét. Ezzel a dologgal már most az év kezdetén komolyan kell foglalkozni az állami gazdaságok dolgozóinak, mert most még van arra lehetőség, hogy a jelenlegi hiányosságok eltávolításával több tejet termeljenek és adjanak közellátásunknak. A beadási tervek teljesítésében mutatkozó ingadozást nem lehet megindokolni a szemestakarmány hiánnyal és a hiányos állatállománnyal. Ezek az érvek már nem helytállók. Egyes állami gazdaságok dolgozói sokkal nehezebb körülmények között is megmutatták, hogy nemcsak teljesíteni, hanem magasan túlteljesíteni is lehet a tejtermelési tervet. így például a Losonci Állami Gazdaság Maié Dalovce-i részlegén egész január folyamán példásan teljesítik a tejtermelés - tervét, bár nekik sincs meg a tervezett állatállományuk és szemestakarmánnyal sem bővelkednek. A takarmányozók azonban gazdaságosan bánnak a takarmánnyal, betartják a takarmányozási tervet és az abraktakarmányt jóminőségű szálas takarmánnyal .pótolják. A tejhozam nem csökken, hanem emelkedik és ebben a hónapban terven felül is adnak be tejet. Ez a siker a szervezési intézkedések betartásának eredménye, melynek segítségével ez a részleg a múlt évben 120 százalékra teljesítette tejbeadási tervét. Ezek az eredmények a fejőgulyások szorgalmas munkáját dicsérik. Páicsó János 9,4 literes átlagos tejhozamot ért el, Tompa Mihály pedig 8,9 liter tejet fejt ki naponta minden tehéntől. A tejtermelési tervet 30 százalékkal túllépték. De nemcsak a tehenészetben, hanem a sertéshizlalásban is szép eredményeket érnek el a részleg dolgozói. A múlt évben 400 mázsa sertéshúst adtak be szabad áron. A napi súlygyarapodás 47 dkg. Ha a Losonci Állami Gazdaság minden részlege üyen eredményt ért volna el, sokkal jobb lehetne az évi gazdasági eredmények mérlege. A Losonci Állami Gazdaság igazgatóságának sokkal nagyobb gondot kellene fordítania a szocialista munkaverseny kiszélesítésére. Bizonyosan nem válik az igazgatóság dolgozóinak dicséretére, hogy a Maié Dalovce-i fejők nem tudtak az Állami Gazdaságok Főigazgatósága által szervezett szlovákiai versenyről. Hiszen Páicsó és Tompa olyan fejési eredményeket értek el, hogy bizonyosan a legjobb fejők közé sorolták volna őket és jutalomban részesültek volna jó munkájukért. Bizonyos, hogy a jó munkaszervezés és a dolgozók anyagi érdekeltségének felkeltése mellett minden állami gazdaságban el lehet érni ilyen eredményeket.' A lévai, sárosfai, királyhelmeci és még jónéfiány állami gazdaságban sem rosszabbak az előfeltételek, mint a Losonci Állami Gazdaság fentemlített részlegén. A kassai kerület állami gazdaságainak pedig el kellene sajátítani a Nagylomnici Állami Gazdaság dolgozóinak gazdag tapasztalatait. Ebben a gazdaságban az üzemen belüli elszámolás bevezetésével igen szép eredményeket értek el 1955 II. félévében. A fejőket a kitermelt tej és a megtakarított takarmány mennyisége után jutalmazták. Személyi számlájukba naponta bejegyezték a feletetett takarmányt és ,a kifejt tej mennyiségét. A szálastakarmányt Ízesítették, a tejhozam emelkedett, a termelési költségek csökkentek s így fokozódott a fejők jövedelme. Mit szólnak ehhez a Zselízi Állami gazdaság bajkai, nyíri és zálogosi részlegének dolgozói? Lehet “emelni a tejhozamot, vagy nem ? A szocialista munkaverseny és az érdemszerinti jutalmazás a termelékenység emelésének legbiztosabb módszere. Ezért tehát az állami gazdaságok vezetőinek kötelessége, hogy ezt a két fontos tényezőt bevezessék minden részlegen. Nem lehet megelégedni a jelenlegi helyzettel és nem lehet halogatni a tejbeadást. Nem lehet arra hivatkozni, hogy „majd, ha lesz zöldtakarmány“. Nem, ez helytelen lenne. Az adósság napról napra növekszik és nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a beadási tervek fokozása megkívánja a termelés növekedését. J. Horváth, az Élelmiszerügyi Megbízotti Hivatal dolgozója A szenei járásnak nagyobb eredményeket kell elérnie az állattenyésztésben Mezőgazdaságunknak sok segítséget nyújtanak a Szovjetunió termelési módszereiből nyert tapasztalatok. Dolgozóink, különösen az álla tenyésztés terén a sajtó útján, előadások, filmek segítségével naponta gazdagíthatják ismereteiket, sőt számos dolgozónak nyílik alkalma, hogy személyes' látogatással szerezhet közvetlenül tapasztalatokat a Szovjetunióban. A szenei EFSZ-ekben sokat beszélnek a szovjet tapasztalatokról, de a szó csak szó marad. Nem ellenőrzik, hogy vajon etetőink, fejőink, állategészségügyi dolgozóink érvényesítik-e napi munkájukban ezeket a tapasztalatokat. Természetes, ezért az állattenyésztési termelés több szövetkezetben alacsony fokon áll. Hrubá Borsa, Nové Osady, Matka Božia EFSZ dolgozói mindig szem előtt tartják azt, hogy az állattenyésztés a legjobb jövedelmi forrás, ezért nem is volt gondjuk a havi fizetésekhez szükséges pénz előteremtése körül, amint az megtörtént Igram, Szene és Malý Bieľ EFSZ-eiben. Hogyan érhetők el kimagasló , eredmények? Kráľová EFSZ-ének sertésetetői, 3imončič és Podolsky elvtársak a múlt évben 349 drb sertést hizlaltak 110 kg átlagos súlyban és az elválasztástól napi átlagos 0,68 kg súlygyarapodást értek el. Haviar Mihály, a jókai EFSZ sertésgondozója 1954 nov. 1-től 1955 okt. 1-ig 48 anyától 730 drb malacot választott el 15 kg-os átlagsúlyban. Egy anyára átlagosan 15.2 malac esik. Józan István, a tureni EFSZ sertésetetője 1955. jan. 1-től, szept. 1-ig 197 drb sertést hizlalt 110 kg átlagos súlyban, ami dara bőnk ént 0,60 kg súlyszaporulatnak felel meg. Ha e sikereket nemzetgazdálkodási alapon boncolgatjuk, azt látjuk, hogy ezek az etetők gyakorlatban a szovjet tapasztalatok szerint igazodnak. Zootechnikusaink a Szovjetunióban tett látogatásuk alkalmával megkérdezték a szovjet zootechnikusokat, hogyan érik el a kolhozok és szovhozok az állattenyésztés terén a kiváló eredményeket. Dr. Stejmann nagyon egyszerű magyarázatot adott. Ez elsősorban káderkérdés. A szovjet emberek mindenütt, így a mezőgazdaság terén is az embert helyezik előtérbe. Hogyan állunk ezzel a szenei járás EFSZ-eiben? Az állattenyésztés több szövetkezetben háttérbe szorul, s nagyobb gondot fordítanak a növénytermelésre. Felhozok egy példát: az igrami EFSZ-ben az állattenyésztési munkálatokat nagyrészben öregek végzik. Nová Ves EFSZ-ében az állattenyésztésben olyan emberek dolgoznak, akik már más munka elvégzésére képtelenek. így van ez Dedinka pri Dunaji EFSZ-ében is az álalttenyésztés néhány ágában. A pavlicei EFSZ-ben is meg kell oldani a káderkérdést az állatenyésztés terén. Nem egyedülálló eset a Szovjetunióban Smirnova elvtársnő élretörése a kostromi kerület Karajcov szovhozában. Smirnova elvtársnő már idősebb és 25 éve borjúgondozó. Napi munkája mellett elvégezte az állategészségügyi iskolát. Az ilyen dolgozók sikere könnyen megmagyarázható, mert munkájukat öntudatosan végzik, ismerik munkájuk lényegét. Nálunk sok EFSZ-ben (pld. Szene, Veľký Bieľ stb.) csaknem naponta cserélik az embereket. Lehet ezeknek a gyakran váltott embereknek vonzalmuk munkájukhoz? Bizony nem! Ezt a kérdést most, amikor az évi termelési terveket állítják össze, amikor megszervezik az állandó munkacsoportokat, véglegesen tisztázni kell. Az állattenyésztési ágra a legöntudatosabb szövetkezeti dolgozókat kell állítani, hogy minden EFSZ biztosítani tudja az állattenyésztési termékek tervezett eredményeit s ezzel legfőbb jövedelmi forrását. Vojtech Vician a szenei GTÄ főzootechnikusa. A sertéstenyésztők országos értekezlete 1956 február elsején tartották Hradec Kráľové-ban az állami gazdaságok és a szövetkezetek legjobb sertéstenyésztőinek országos értekezletét, amelyen számos egyénileg dolgozó paraszt is részt vett. A részvevők között volt Jaroslav Simák a hvozdnicei EFSZ munkaérdemrenddel kitüntetett sertésgondozója, Robert Hartel az ostrovi EFSZ érdemes dolgozója és számos példás dolgozó. A főbeszámolót Jindrich Kouba a földművelésügyi miniszter helyettese tartotta. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés, de különösen a sertéstenyésztés terén lényeges javulást értünk el a múlt évben. Ezt főképpen az a tény igazolja, hogy a múlt évi sertéshús beadási tervét már december elején teljesítettük, az év végéig pedig 25 ezer torma sertéshúst adtak be terven felül országunk termelői. Ebben az évben nyolc százalékkal több sertéshúst kell termelnünk, hogy teljes egészében kielégíthessük dolgozóink egyre növekvő igényeit. „Hogy továbbra is sikeresen folytathassuk állattenyésztésünk fejlesztését — mondotta Jindrich Kouba — különös figyelmet kell szentelni a sertések helyes takarmányozására, általános gondozására, a ragályos betegségek megelőzésére és a fajállatok tenyésztésére. Ugyancsak nagy Súlvt kell helyezni a sertésgondozók iskolázására és a haladó módszerek alkalmazására”. Az értekezleten értékelték a sertéstenyésztők múlt évi versenyének eredményét. Ezen a téren kimagasló eredményeket ért el Sedová Pavlina, a holanovi EFSZ sertésgondozója, aki minden anyakocától 21 malacot választott el, továbbá a Márianské Lázne járási vlkovicei EFSZ sertésgondozói, akik 18 malacot választottak el minden anyakocától. Ugyancsak szép eredményt értek el a fryšavai EFSZ sertésgondozói, akik minden hektár szántóterület után 193 kg sertéshúst termeltek a múlt évben. Ezek a példás sertésgondozók az értekezleten országos versenyfelhívást tettek közzé. A vitában részt vettek a szövetkezeti tagok, zootechnikusok, valamint a haladó módszerekkel, az állategészség üggyel és a fajosítással kísérletező élenjáró szakemberek. Jozef Zurko a zsolnai kerületi nemzeti bizottság zootechnikusa arról beszélt, hogy kerületükben milyen szép eredményeket érnek el a szövetkezetek Suríkov módszerének alkalmazásával. így például a dubnicei szövetkezetben 1 kg a sertések átlagos napi súlygyarapodása. Ezzel a módszerrel három hónap alatt 11 ezer kg sertéshússal, vagyis felével többet termeltek, mint a régi hizlalási módszerrel. Az értekezlet lefolyását és a vitafelszólalásokat a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főigazgatóságának főnöke, Lamberk Károly, mérnök értékelte. Felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét, hogy az újonnan szerzett tapasztalataikat minél szélesebb körben hasznosítsák. Az országos értekezlet részvevői határozatot fogadtak el, melynek értelmében ebben az évben 14-re emelik a malacelválasztási átlagot, a hízósertéseknél pedig legkevesebb 45 dkg napi súlygyarapodást érnek, «JL LEVELEZŐINK ÍRJÁK Rövid számvetés Két évvel ezelőtt Diószegen a szövetkezet ellenségei azt híresztelték, hogy sokkal jobb egyénileg, mint közösen, szövetkezeti alapon gazdálkodni. Ez az ellenséges hírverés megtévesztette Dovalovszky Pál szövetkezeti tagot, aki két és fél hektár földecskéjével kilépett a nagy család soraiból... Később lelkiismeretfurdalást érzett, mert látta, hogy a szövetkezetesek könnyebben boldogulnak, a munka nehezét elvégzi helyettük a gép. Eljött a tavasz és ő szántott-vetett. Igyekezett jól gazdálkodni. A terméseredmények mégis elszomorították. Alig várta az őszt, hátha a kapástermények gazdagabban fizetnek. Sovány termését betakarította. Ceruzát fogott a kezébe s számolni kezdett.. A végösszeg alig kétezer koronát tett ki. Maga is elcsodálkozott: ennyit tenne ki csupán két és fél hektár földem évi jövedelme? Hát ez nagyon kevés! Nem sokat tétovázott... elhatározta — visszalép a szövetkezetbe. A nagy család nem utasította el újrafelvételi kérelmét — visszafogadta a megtévelyedettet... Most Dovalovszky Pál a szövetkezet példás dolgozója. Múlt évi jqvedelme a természetbeni járandósággal együtt havonta ezer koronára rúgott Dovalovszky gazda megtalálta számítását a közösben. K. F. * * * Bősön 65-en látogatják a szövetkezeti munkaiskolát Az EFSZ-tagok szaktudásukat legjobban a szövetkezeti munkaiskolában tökéletesíthetik, mely elengedhetetlenül szükséges munkájuk megkönnyitéséhez, a többtermelés eléréséhez. A bősi szövetkezetben sem ment simán a kezdet. Felvilágosító munkára volt szükség. Az 1953-as évben kevés volt az iskola hallgatóinak száma: mindössze tizennyolc. Ez a szám a rákövetkező évben 22-re emelkedett. Az 1955-ös évben már 25 hallgatóval indult a tanév. — Ma már a rendszeresen járó hallgatók száma mintegy 35-öt tesz ki — mondotta Öllé Ferenc, a bősi mezőgazdasági tanonciskola tanítója, akinek előadásaival a szövetkezeti munkaiskola hallgatói megvannak elégedve. Hetenként kétszer; pénteken és szombaton este vannak a szakelőadások, amelyeket minden esetben tartalmas vita követ. Szükséges volna azonban, hogy a szövetkezeti munkaiskolát ritkán látogató többi EFSZ- tag is nagyobb érdeklődést mutatna, rendszeresen eljárna az előadásokra. Használják ki a még hátralévő téli estéket a tanulásra. Ez éreztetni fogja jótékony hatását a szövetkezet gazdálkodásában, a nagyobb jövedelem elérésében. Illés Bertalan Bős. * * * Hangyaszorgalom — kövér pénztárca Nagy volt az öröm a sellyei EFSZ- ben, amikor kiosztották a közel négyszázezer koronát évvégi részesedésként. Most tűnt ki, hogy a szorgalom nem volt hiábavaló. Akik a múlt év folyamán iparkodtak, rendszeresen jártak a munkába, zárszámadáskor szép pénzösszeg nyomta a markukat. Például Balázs János, Troha Rudolf, Zsitnyák József és még sokan 8000 koronán felül kaptak. A szövetkezeti tagok túlnyomó része ma már tudja, hogy jó munkájáért nemcsak szép muzsikát, hanem jó csomó százast és szemes terményt is kap. Szövetkezetünkben az asszonyok is megállják a helyüket. Például most is, a nagy hideg ellenére nap, mint nap dolgoznak a kertészetben. Ilyenek: Kopácsik Mária, Csamajné, Majomé, Pitikné és a többiek. A férfiak között sajnos, olyanok is vannak, akik „anyámasszony katonája“ módra félnek a hidegtől. Ide sorolható: Matulik László, Hucskó Laci, Szalai Árpád, Szabó Pista. stb. Fogják meg a dolog végét! Csak így lesz évvégi zárszámadáskoc kövér a pénztárcájuk. Hankó József Vágsellye. Itt a melegágyak készítésének ideje! A legtöbb helyen új deszka pótlására van_ szükség, mert amióta az utolsó palánták kikerültek a melegágyakból — a deszkák mostoha viszonyok közé kerültek, elkallódtak. Ha karóhoz merevített, illetve szögeit keretek voltak készítve, ezeket többnyire szétszedik. Ez viszont roncsolásokkal, töréssel, zúzással jár. Az az előnye van, hogy a szögektől mentesített deszkák könnyen tárolha tők, tető alatt megóvhatok. Hátránya, az, hogy ha évközben bárhová deszka kell, a melegágyi deszkákhoz nyúlnak, miután azok többé nem kerülnek vissza rendeltetési helyükre. A merevítő lécek, amelyek a hoszszú oldal bevágásaiba illeszthetők, a részegeit kis lécdarabok folytán két oldalról közrefogják az oldaldeszkát és ezáltal vékony deszka alkalmazásánál nem fordulhat elő görbülés. A négy darabból álló keretet a rövid oldalakra szerelt kapcsok rögzítik eggyé. A kapcsokat rozsdamentes vastag drótból készítjük. Használat után pillanatok alatt szétszedhető és kis helyen egymásra rakva fedél alatt könnyen raktározható. A mellékelt rajzon a hosszanti oldalak helyszűke miatt megvannak tör-Ahol állandó, több évre szóló melegágyi kereteket akarnak alkalmazni, ajánlhatom a szétszedhető melegágyi keretet, mely jól bevált. Az alábbi előnyei vannak: Használatbavételkor szegelés, fűrészelés, méricsgélés nélkül pillanatok alatt összeállítható. Más célra nem használható fel, mert a hosszú oldali deszkákhoz véglegesen vannak a lábak szögelve. (Ezáltal a fintulás megakadályozható). Az ablakkéretek pontosan feküsznek, jól zárnak és állandóan derékszögben maradhatnak ve, illetve rövidítve. Egyébként a hosszúságot a rendelkezésre álló deszka hosszúsága adja meg. Természetesen egy ilyen keret elkészítése több anyagot igényel, s ezáltal drágább. De viszont, ha használat után a nyáron legalább kétszer karbolineummal átitatjuk, akkor ötszörös élettartamot biztosítunk. Ha jól kiszáradhat, akkor nem kell attól tartani, hogy 8—9 hónap múlva — az újrahasználatkor — a karbolineum káros kipárolgása palántáink ártalmára volna. Fa&zty Utváa, — Izsa
