Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-08 / 1. szám
1956. január 8. Földműves yi legerdem lik a dicséretei Jóner bácsi s egy nyúlánk tanuló a leboncolt DT alsó vázán hegesztik a sebeket, Kocsis Jóska pedig a motort orvosolja. A szűk műhelyben alig van hely, ahol az ember megállhatna. Nem csoda hát, hogy Horváth Tibor műhelyvezető-mester ennél kezdi a beszélgetést. — 'gy össze vagyunk itt szorítva, hogy szinte fáj tőle a fejem, — festi le félig tréfásan a komoly valóságot. Aztán a részleges javításra terelődik a beszélgetés. Elmondja, hogy már régen tervezik a részleges javítás bevezetését, de helyszűke miatt csak úgy végzik u javítást, ki hol éri. Hogy a munka még így is jót megy, azt annak köszönhetik, hogy olyan ügyes srelöik vannak, mini Kocsis Jóska, Tóth Sanyi, meg a többiek. Az is nagyon elősegíti munkájukat, hogy a kovács- és asztalosműhelyből mindig idejében megkapják a szükséges dolgokat. К "Ionosén aratáskor mutatkozott meg a jól öszszehangolt munka eredménye. A hibás, törött alkatrészeket gyorsan tudták pótolni és °m volt fennakadás a munkában. Most is jól megy a munka. A javításra behozott gépeknek már több mint fele kijavítva várja a tavaszt, pedig ebben a kis műhelyben a királyhelmeci álami. gazdaság öt részlegének gépeit javítják. A tervteljesitéSsel tehát nincs baj. A gépjavítóműhely dolgozói azonban nem néznek elfogultan az eredményekre. Elismerik, hogy a~ egész évi munkában sokat segítettek nekik a traktorosok. Kocsis Jóska találóan jegyzi meg, hogy a traktorosok az: > segítették elő az ő munkájukat, hogy a tervezettnél kevesebbszer látogatták a gépjavítóműhelyt. Például Borcsík traktoros gépe egész évben egyszer sem szorult még a tervezett ápolásra sem, annak ellenére, hogy az évi tervét, különösen az őszi mélyszántásban magasan túlteljesítette. De nem Borcsík az egyedüli, aki jól kezeli gépét, mert a két Gergely fiú, Cebreňák, Pálóczi és sok más traktoros sem marad el mögötte. — ' PÉLDÄS DOLGOZÓK A becsületes munka milliókat hoz Hornyák János, a Fejszési Állami Gazdaság dolgozója a sertéshizlalásban becsületes munkát végez. Nem lilába dolgozik már tíz éve a gazdaságban, de tudja is, hogyan kell bánni az állatokkal. Az etetési időt percnyi pontossággal betartja, és nagy gondot fordít a takarmányadag összeállítására. Munkahelyén rend és tisztaság uralkodik. Lelkiismeretes munkájának eredménye, hogy a tervezett 45 dkg-os súlygyarapodást 64 dkg-ra emelkedett. A fizetése pedig havonta 1500—1800 korona. Hornyák János szüleivel és négy testvérével együtt a múltban sokat nélkülözött.. Bár az egész család dolgozott, azonban még a közös keresetből sem tudtak annyit megtakarítani, hogy egy házat vegyenek, most pedig mind az öt gyermek .csinos családi házat építetett és a keresetből az élelemre, valamint a ruházkodásra is bőven jut. Haraszti János Leles ★ ★ ★ A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói, akik elnyerték a minisztériumnak és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját, évről évre jobb eredményeket érnek el. A gazdaság több mint 8700 hektáron gazdálkodik. Mig 1951-ben az egész gazdaság nyersterméke 44 millió korona volt a múlt évben elérték a 114 milliót. A növény és állattenyésztési termelésben folyó munkák jó megszervezése, valamint a szovjet és a hazai tapasztalatok alkalmazása révén 80 vagonnal több gabonát és 167 vagonnal több cukor- és takarmányrépát termeltek a tervezettnél. Szép eredményeket értek el az állattenyésztési termelésben is. Az 1402 anyasertéstől felnevelt malacok tervét túlszárnyalták és terven felül 107 800 kg húst adtak. A terven felül termelt termékek teljes értéke több mint 3 500 000 korona. Negyvenötezer liter tej A traktorok zúgásától már zavartalanul, békés n ihen a mező, de a szomotori génjavitómühelyben a kezelésre váró traktorok körül annál zajosabb az élet. Nem csoda, hisz versenyben állnak a Tornai Állami Gazdaság gépjavitóműhelyével, s ha továbbra is meg akarják tartani az elsőséget, akkor igyekezniük kell. De megy is a munka. Cseng-bong az összekoccant vas, a sarokban halkan zúg a villanymotor s mellette ördöngős gyorsasággal forog az esztergapadba fogott dugattyú, amelyről csillogó, éles forgácsokat farag le az eszterga tompa kése. Farkas Vilmos Kocsis József az esztergáig fölé hajolva figyeli a munkát, nehogy selejt legyen s újra kelljen csinálni, mert Kocsis Jóska délután már a DT-54-es traktor motorját akarja szeretni. A másik esztergapadnál Gálya János bácsi szorgoskodik. Szeretné behozni, amit tegnap est• „borkóstolás" miatt ma reggel mulasztott. Persze ilyenkor az nem igen megy. Pedig János bácsi jó szakember. Sokszor végez kiváló munkát s ha ellenkezőjére változtatná a víz- és a bor fogyasztásának arányát, bizonyosan mindig kiváló mnukát végezhetne. Tóth Sanyi, az eleven mozgású fiatal szerelő egy 25-ös Zetor halott indítójába igyekszik életet varázsolni, hogy a kényes gép indulás előtt ne húzgá/tassa magát. Gyürek István szintén dicséretet érdemel, mert КВ-35-ös traktorával ô is javítás nélkül végezte az őszi munkát, mégpedig nem kis eredménynyel, mert a vetésben gépcsoportjával (agregátjával) napi 20 hektáros teljesítményt ért el. Jogos tehát az a dicséret, melyet a gépjavítóműhely dolgozói mondanak a traktoristákról, persze a sok szép eredményben erősen benne van az ö kezük is, mert a rosszúl javított géppel még a legjobb traktorista is nehezen haladna. Ők is jogosak hát az elismerő szóra. Palágyi elvtársnak, a szomotori részleg vezető-Tóth Sándor jenek szavai szerint a gépjavitóműhely olyan, mint egy jól olajozott gép. Mindéf. símán megy. A műhely dolgozói is elégedettek, mert a jó mu'ha mellett a keresetük is jó. Tóth Sanyi például novemberre 1790 koronát kapott, de decemberre még többre számít. A javításnál tehát nincs hiba. — Azonban mégsem mondhatjuk, hogy a műhely körül minden rendben van. A szűk műhely, a hiányos felszerelés mind változtatást kíván, s amint az ember kilép a műhelyből, mindjárt bokáig süllyed a sárba. Az illetékesek gondoskodhatnának róla, hogy az új évben kedvezőbb munkakörülményeket teremtsenek a műhely dolgozóinak, mert eddigi jól végzett munkájukkal megérdemlik azt. —ti— Stitner Ferenc, a Nánai Állami Gazdaság hidegvölgyi részlegének fejőgulyása 12 tehenet gondoz és fej. A rábízott tehenek tiszták, meglátszik rajtuk, hogy gondozójuk szereti szakmáját. De a jó munka leginkább a szép eredményekben tükröződik viszsza, Stifner fejögulyás a múlt évben darabonként átlagosan 10,27 literes tejhozamot ért el. A jövőben azonban még ennél is többet akar elérni, s az eddigi fokozatos emelkedés azt bizonyítja, hogy ez sikerült is neki. Szorgalmáért és kiváló munkájáért már többször részesült különféle jutalmakban és kitüntetésekben. R. Zajmlová, az Állami Gazdaság Tábori Igazgatósága sviti gazdaságának tehéngondozója valóra váltotta ama ígéretét, hogy a szovjet tapasztalatok alkalmazásával a jószág lelkiismeretes gondozásával 17 000 liter tejet fej terven felül. Munkája eredményének a legfényesebb bizonyítéka: Minden egyes tehén évi tejhozama 3776 liter tej, tehát minden tehénnél napi 11 literes átlagot ért el. így az év elejétől e hét kezdetéig a 12 tehéntől 44 443 liter tejet adott az országnak. Télen sem csökken a tej hozam Trencsík Lajos szintén a hidegvölgyi részlegen dolgozik. A dohányoscsoport vezetője. Csoportjával a dohánytermelésben már 1954-ben is szép eredményt ért el, ugyanakkor a dohány minősége is jó volt, amit az átvételi érték is bizonyít. 1954-ben hektáronként 15,92 mázsa dohányt termeltek és ezért kg-ként átlag 9,52 koronát kaptak. Az idén még magasabb hektárhozamot értek el, s a bálokban átadásra és a még simításra váró szép, sárga dohánylevelek orra engednek következtetni, hogy az idén az átvételi ár is magasabb lesz. Trencsík Mária A Terebesi Állami Gazdaság Cserjakon részlegén télen sem csökken a tejhozam. 80 darab tehéntől állandóan szép eredményt érnek el. A tehenek átlagos napi tejhozama 9,8—10 liter, tehát 2,5 literrel több a tervezettnél. Hogy a nyári és a téli tejhozam között nincs ingadozás, a helyes etetésnek és a lelkiismeretes gondozásnak köszönhető. Az állatgondozók a téli hónapokban is bőséges nedvdús takarmányt adnak az állatoknak. Tervszerű etetés mellett a 238 vagon jó minőségű siló újig elegendő lesz, és így a tejhozam sem csökken, sőt emelkedés várható. M. P, A második ötéves tervben a gazdálkodás további fej- „ lesztéséért, valamint népünk a nyagi és kulturális színvonalának emeléséért. ■ I ==1E== »==«== I I Az állami gazdaságok dolgozóinak verseny le veleibíl Az I. mezőgazdasági versenyünkben állami gazdaságaink dolgozói is részt vettek. Sokan olyan feleleteket küldtek, amelyekből értékes tapasztalatokat sajátíthatunk el. Ezért ezekből az írásokból sorozatosan közlünk és kérjük olvasóinkat szóljanak hozzá egészítsék ki a hiányos részeket, esetleg hasonló írásokat is küldjenek lapunknak. Ezáltal az állami gazdaságok dolgozói is megvitathatják az egyes kérdéseket és még több tapasztalatot szerezhetnek. A Csallóközaranyosi Állami Gazdaságban hagy ’ figyelmet fordítanak a két becses anyag (trágya, trágyalé) kezelésére és felhasználására. Egy ember állandóan azzal törődik, hogy a trágyatelepen a trágya szépen össze legyen rakva. Időnként marhákkal megtapostatják. A trágyalevet összegyűjtik és öntözésre felhasználják. Mikor a trágya összegyűl kihordják a soron levő táblák végére. Szarvasokba rakják és ott is megtapostatják, aztán leföldelik. Különösen a takarmányfélék és a cukorrépa termelésénél mutatkozik meg a trágyázás haszna. A zöld futószalagot el sem tudják képzelni megfelelő istállótrágya nélkül. A cukorrépa termelésben a legszebb eredményeket az újfalusi gazdaság érte el. Az eredmények okát a jó munkában és az istállótrágya helyes felhasználásában látják. Tarlóhántás után hektáronként 300 mázsa érett istállótrágyát szórtak a földre és nyomban leszántották. A cukorrépát a proszenicei mozgalom elve szerint művelték és a második becses anyagot szakszerűen felhasználták. A sarabolással egy időben 50 százalékos hígított trágyalével öntözték a répaföldet. A két becses anyagot legjobban Vörös Imre' és Bartus István használta fel, akik 1954-ben 600 mázsás hektárhozamot értek el a cukorrépa-parcellájukon. NÉMETH ANDRÁS, Izsa Régen igen kevés gondot fordítottak erre a két becses anyagra. A trágyatelep csak szemétdomb volt és a trágyalé pedig elfutott belőle sokszor a falun végig. Mi ennek a két becses anyagnak a kezelésére és a felhasználására igen nagy gondot fordítunk. Az istállótrágyát mindennap kihordjuk az istállóból, szépen egymásra rakjuk, jól megtapostatjuk, hogy a levegő kiszoruljon belőle. Amikor a trágyatelep megtelt a tetejét és az oldalát agyaggal betakarjuk, hogy a két legfontosabb anyag a nitrogén és a foszfor el ne párologjon belőle. Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kihordjuk, azonnal teregetjük és leszántjuk, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. A trágyalevet trágyalékutakban összegyűjtjük és állandóan befedve tartjuk. Nyáron és tavasszal 4-5 rész vízzel hígítva cukorrépa, takarmányrépa rétek és lucernások öntözésére használjuk. Ősszel és télen pedig hígítás nélkül öntözzük vele a réteket, legelőket, lucernásokat és lóheréseket. A trágyalébe szuperfoszfátot is keverünk, hogy teljes értékű trágyává váljék. A Tornai Állami Gazdaságban ez évben a két becses anyag célszerű felhasználásával hektáronként 732 mázsa takarmányrépát értünk el. A kísérleti parcellán pedig ezer mázsa termett. MURÁNYI Árpád, Zsarnó Az istállótrágya teljes értékű trágya. Gazdasági növényeink megtalálják benne az összes alapelemeket, ami táplálkozásukhoz, növekedésükhöz szükséges, azonban ha a kezelésnél és a felhasználásánál hibát követünk el, értékéből nagyon sokat veszíthet. Az istállótrágyával az tud becsületesen bánni, aki ismeri alkotó elemeit és tudja, hogy milyen anyagok vesznek el belőle a legkönnyebben a nap és a szél szárító hatása alatt. Az istállótrágya fosrtorsavat, nitrogént és káliumot tartalmaz. Általa nagy mennyiségű szerves anyagot juttatunk a tSla'jba és ez megjavítja a talaj szerkezetét. Az istállótrágyától a kötött és agyag talajok kevésbé kötötté válnak, az elmunkálásuk könynyebb lesz és a vizet is jobban áteresztik. A homoktalajok pedig kötöttebbé lesznek. Az istállótrágya fokozza a talaj vízfelvevő képességét és ezáltal a műtrágyák is jobban hasznosíthatók. Az istállótrágya hogy ezeket a jó tulajdonságait kifejthesse, fontos, hogy helyesen kezeljük. A trágyatelepeket a gazdasági udvar legmagasabb részén helyezzük el. A trágyatelep egyik sarka lejtős, odahelyezzük a trágyalékutat, hogy a másik becses anyag könnyen befolyhasson oda. Trágyatelepet egyszerűen házilag is készíthetünk. Egy számos állatra négy négyzetmétert számítunk. A telepen a trágyát úgy helyezzük el, hogy naponta az összes vegyes trágyát kihordjuk és kis szakaszokban szétteregetjük. Alaposan letapostatju.k, hogy a levegő kiszoruljon belőle, és rendes erjedés menjen végbe. A letaposott trágyát állandóan nyirkosán* tartjuk, hogy a nitrogén eüllanását^ megakadályozzuk. A kiszáradás ellen pedig takarással védjük. Takarónak nagyon jó a kátrány papír, deszka, vékony földréteg. Mikor a telep egyegy szakaszán a trágya 2 méter magasságot elér, újból megtapostatjuk és tetejét, oldalát földdel betakarjuk. Gazdaságunkban kint a földeken is létesítünk trágyatelepeket, főképpen azokon a földeken, ahová a következő évben kapásnövények kerülnek. Ezáltal megakadályozzuk a trágya mennyiségi és minőségi veszteségét, valamint megkönnyítjük a trágya széthordását és a trágyaszóró gépeket is jobban ki tudjuk használni A földeken elhelyezett trágyatelepeket éppen úgy kezeljük, mint ahogy azt már említettem. A trágyalevet betonkutakban tároljuk és lajtokkal hordjuk a mezőre. Vigyázzunk arra, hogy a trágyalé minél kevesebbet érintkezzen a levegővel. A hígított trágyalevet cukorrépa fejtrágyázására használjuk. Azonkívül a legelőket, réteket és más földeket is megjavítunk vele. A trágyalé foszfor hiányát 100 literenként 1-2 kg szuperfoszfáttal pótoljuk. OLAJOS LÁSZLÓ, Nagykeszi. A legjobb szakemberek országos értekezlete A múlt év december 29-én a Prágai Slovanský Dum-ban országos értekezletre ültek össze az állami gazdaságok legjobb kombájnosai, traktorosai és egyéb műszaki dolgozói. Az értekezleten részt vett Marek Smida, az állami gazdaságok minisztere, aki a mezőgazdasági termelés további gépesítésének fontosságáról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy az állami gazdaságok ez évi feladatainak sikeres teljesítése okvetlenül megköveteli a mezőgazdasági termelés fokozatos gépesítését és a gépparkok jobb kihasználását. Továbbá ismertette, hogy a múlt évben jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok gépállománya, amely jelentős segítséget nyújtott a növénytermesztés és az állatok hasznosságának emelésében. A lánctalpas traktorok az 1954-es évhez viszonyítva 150 százalékkal, a gabonakombájnok 126 százalékkal, a répakombájnok WNo emelkedett. Ebben az évben újabb gépeket kapnak az állami gazdaságok. Terv szerint ebben az évben az állami gazdaságok földjeinek több mint feléről kombájnokkal takarítják be a gabonatermést, azonkívül a cukorrépának 38, a lentermésnek 62, a burgonyának pedig 82 százalékát takarítják be kombájnokkal. Marek Smida záróbeszédében felhívta a legjobb szakemberek figyelmét, hogy a tél folyamán minél több munkatársuknak adják át tapasztalataikat. Azután érdemrenddel és pénzjutalommal ajándékozta meg a legjobb dolgozókat. A múlt évi gabonabetakarításnál ismételten Szeifert Ferenc, a Bajcsi Állami Gazdaság munkaérdemrenddel kitüntetett kombájnosa került az élre, aki 385 hektárról 10 ezer mázsa gabonát csépelt ki. Ugyancsak kimagasló eredmény ért el Táncos Vavrínec, a galántai részleg kombájnosa, aki gépével 167 hektárról takarította be a lent.
