Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-08 / 1. szám

1956. január 8. Földműves yi legerdem lik a dicséretei Jóner bácsi s egy nyúlánk tanuló a leboncolt DT alsó vázán hegesztik a sebeket, Kocsis Jóska pedig a mo­tort orvosolja. A szűk műhelyben alig van hely, ahol az ember megállhatna. Nem csoda hát, hogy Horváth Tibor mű­helyvezető-mester ennél kezdi a be­szélgetést. — 'gy össze vagyunk itt szorítva, hogy szinte fáj tőle a fejem, — festi le félig tréfásan a komoly valóságot. Aztán a részleges javításra terelő­dik a beszélgetés. Elmondja, hogy már régen tervezik a részleges javí­tás bevezetését, de helyszűke miatt csak úgy végzik u javítást, ki hol éri. Hogy a munka még így is jót megy, azt annak köszönhetik, hogy olyan ügyes srelöik vannak, mini Kocsis Jóska, Tóth Sanyi, meg a töb­biek. Az is nagyon elősegíti munká­jukat, hogy a kovács- és asztalos­műhelyből mindig idejében megkap­ják a szükséges dolgokat. К "Ionosén aratáskor mutatkozott meg a jól ösz­­szehangolt munka eredménye. A hi­bás, törött alkatrészeket gyorsan tud­ták pótolni és °m volt fennakadás a munkában. Most is jól megy a munka. A ja­vításra behozott gépeknek már több mint fele kijavítva várja a tavaszt, pedig ebben a kis műhelyben a ki­­rályhelmeci álami. gazdaság öt rész­legének gépeit javítják. A tervteljesi­­téSsel tehát nincs baj. A gépjavító­­műhely dolgozói azonban nem néz­nek elfogultan az eredményekre. El­ismerik, hogy a~ egész évi munkában sokat segítettek nekik a traktorosok. Kocsis Jóska találóan jegyzi meg, hogy a traktorosok az: > segítették elő az ő munkájukat, hogy a terve­zettnél kevesebbszer látogatták a gépjavítóműhelyt. Például Borcsík traktoros gépe egész évben egyszer sem szorult még a tervezett ápolás­ra sem, annak ellenére, hogy az évi tervét, különösen az őszi mélyszán­tásban magasan túlteljesítette. De nem Borcsík az egyedüli, aki jól kezeli gépét, mert a két Gergely fiú, Cebreňák, Pálóczi és sok más traktoros sem marad el mögötte. — ' PÉLDÄS DOLGOZÓK A becsületes munka milliókat hoz Hornyák János, a Fejszési Állami Gazdaság dolgozója a sertéshizlalás­ban becsületes munkát végez. Nem lilába dolgozik már tíz éve a gazda­ságban, de tudja is, hogyan kell bán­ni az állatokkal. Az etetési időt perc­nyi pontossággal betartja, és nagy gondot fordít a takarmányadag össze­állítására. Munkahelyén rend és tisz­taság uralkodik. Lelkiismeretes mun­kájának eredménye, hogy a tervezett 45 dkg-os súlygyarapodást 64 dkg-ra emelkedett. A fizetése pedig havonta 1500—1800 korona. Hornyák János szüleivel és négy testvérével együtt a múltban sokat nélkülözött.. Bár az egész család dol­gozott, azonban még a közös kereset­ből sem tudtak annyit megtakarítani, hogy egy házat vegyenek, most pedig mind az öt gyermek .csinos családi házat építetett és a keresetből az élelemre, valamint a ruházkodásra is bőven jut. Haraszti János Leles ★ ★ ★ A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói, akik elnyerték a minisztériumnak és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját, évről évre jobb eredményeket érnek el. A gazdaság több mint 8700 hektáron gazdálkodik. Mig 1951-ben az egész gazdaság nyersterméke 44 millió ko­rona volt a múlt évben elérték a 114 milliót. A növény és állattenyésztési ter­melésben folyó munkák jó megszer­vezése, valamint a szovjet és a hazai tapasztalatok alkalmazása révén 80 vagonnal több gabonát és 167 vagon­nal több cukor- és takarmányrépát termeltek a tervezettnél. Szép ered­ményeket értek el az állattenyésztési termelésben is. Az 1402 anyasertés­től felnevelt malacok tervét túlszár­nyalták és terven felül 107 800 kg húst adtak. A terven felül termelt termékek teljes értéke több mint 3 500 000 korona. Negyvenötezer liter tej A traktorok zúgásától már zavar­talanul, békés n ihen a mező, de a szomotori génjavitómühelyben a ke­zelésre váró traktorok körül annál zajosabb az élet. Nem csoda, hisz versenyben állnak a Tornai Állami Gazdaság gépjavitóműhelyével, s ha továbbra is meg akarják tartani az elsőséget, akkor igyekezniük kell. De megy is a munka. Cseng-bong az összekoccant vas, a sarokban hal­kan zúg a villanymotor s mellette ördöngős gyorsasággal forog az esz­tergapadba fogott dugattyú, amelyről csillogó, éles forgácsokat farag le az eszterga tompa kése. Farkas Vilmos Kocsis József az esztergáig fölé hajolva figyeli a munkát, nehogy selejt legyen s újra kelljen csinálni, mert Kocsis Jóska délután már a DT-54-es traktor mo­torját akarja szeretni. A másik esztergapadnál Gálya Já­nos bácsi szorgoskodik. Szeretné be­hozni, amit tegnap est• „borkóstolás" miatt ma reggel mulasztott. Persze ilyenkor az nem igen megy. Pedig János bácsi jó szakember. Sokszor végez kiváló munkát s ha ellenkező­jére változtatná a víz- és a bor fo­gyasztásának arányát, bizonyosan mindig kiváló mnukát végezhetne. Tóth Sanyi, az eleven mozgású fia­tal szerelő egy 25-ös Zetor halott indítójába igyekszik életet varázsol­ni, hogy a kényes gép indulás előtt ne húzgá/tassa magát. Gyürek István szintén dicséretet ér­demel, mert КВ-35-ös traktorával ô is javítás nélkül végezte az őszi munkát, mégpedig nem kis eredmény­nyel, mert a vetésben gépcsoportjá­val (agregátjával) napi 20 hektáros teljesítményt ért el. Jogos tehát az a dicséret, melyet a gépjavítóműhely dolgozói monda­nak a traktoristákról, persze a sok szép eredményben erősen benne van az ö kezük is, mert a rosszúl javí­tott géppel még a legjobb traktorista is nehezen haladna. Ők is jogosak hát az elismerő szóra. Palágyi elv­­társnak, a szomotori részleg vezető-Tóth Sándor jenek szavai szerint a gépjavitómű­­hely olyan, mint egy jól olajozott gép. Mindéf. símán megy. A műhely dolgozói is elégedettek, mert a jó mu'ha mellett a keresetük is jó. Tóth Sanyi például november­re 1790 koronát kapott, de december­re még többre számít. A javításnál tehát nincs hiba. — Azonban mégsem mondhatjuk, hogy a műhely körül minden rendben van. A szűk műhely, a hiányos felszerelés mind változtatást kíván, s amint az ember kilép a műhelyből, mindjárt bokáig süllyed a sárba. Az illetéke­sek gondoskodhatnának róla, hogy az új évben kedvezőbb munkakörül­ményeket teremtsenek a műhely dol­gozóinak, mert eddigi jól végzett munkájukkal megérdemlik azt. —ti— Stitner Ferenc, a Nánai Állami Gaz­daság hidegvölgyi részlegének fejőgu­lyása 12 tehenet gondoz és fej. A rá­bízott tehenek tiszták, meglátszik rajtuk, hogy gondozójuk szereti szak­máját. De a jó munka leginkább a szép eredményekben tükröződik visz­­sza, Stifner fejögulyás a múlt évben darabonként átlagosan 10,27 literes tejhozamot ért el. A jövőben azonban még ennél is többet akar elérni, s az eddigi fokozatos emelkedés azt bizo­nyítja, hogy ez sikerült is neki. Szor­galmáért és kiváló munkájáért már többször részesült különféle jutalmak­ban és kitüntetésekben. R. Zajmlová, az Állami Gazdaság Tábori Igazgatósága sviti gazdaságá­nak tehéngondozója valóra váltotta ama ígéretét, hogy a szovjet tapasz­talatok alkalmazásával a jószág lelki­­ismeretes gondozásával 17 000 liter tejet fej terven felül. Munkája eredményének a legfénye­sebb bizonyítéka: Minden egyes tehén évi tejhozama 3776 liter tej, tehát minden tehénnél napi 11 literes átla­got ért el. így az év elejétől e hét kezdetéig a 12 tehéntől 44 443 liter tejet adott az országnak. Télen sem csökken a tej hozam Trencsík Lajos szintén a hidegvöl­gyi részlegen dolgozik. A dohányos­csoport vezetője. Csoportjával a do­hánytermelésben már 1954-ben is szép eredményt ért el, ugyanakkor a dohány minősége is jó volt, amit az átvételi érték is bizonyít. 1954-ben hektáronként 15,92 mázsa dohányt termeltek és ezért kg-ként átlag 9,52 koronát kaptak. Az idén még maga­sabb hektárhozamot értek el, s a bá­lokban átadásra és a még simításra váró szép, sárga dohánylevelek orra engednek következtetni, hogy az idén az átvételi ár is magasabb lesz. Trencsík Mária A Terebesi Állami Gazdaság Cser­jakon részlegén télen sem csökken a tejhozam. 80 darab tehéntől állandóan szép eredményt érnek el. A tehenek átlagos napi tejhozama 9,8—10 liter, tehát 2,5 literrel több a tervezettnél. Hogy a nyári és a téli tejhozam között nincs ingadozás, a helyes ete­tésnek és a lelkiismeretes gondozás­nak köszönhető. Az állatgondozók a téli hónapokban is bőséges nedvdús takarmányt adnak az állatoknak. Terv­szerű etetés mellett a 238 vagon jó minőségű siló újig elegendő lesz, és így a tejhozam sem csökken, sőt emelkedés várható. M. P, A második ötéves tervben a gazdálkodás további fej- „ lesztéséért, valamint népünk a nyagi és kulturális szín­vonalának emeléséért. ■ I ==1E== »==«== I I Az állami gazdaságok dolgozóinak verseny le veleibíl Az I. mezőgazdasági versenyünkben állami gazdaságaink dolgozói is részt vettek. Sokan olyan feleleteket küldtek, amelyekből értékes tapaszta­latokat sajátíthatunk el. Ezért ezekből az írásokból sorozatosan közlünk és kérjük olvasóinkat szóljanak hozzá egészítsék ki a hiányos részeket, esetleg hasonló írásokat is küldjenek lapunknak. Ezáltal az állami gazdasá­gok dolgozói is megvitathatják az egyes kérdéseket és még több tapasz­talatot szerezhetnek. A Csallóközaranyosi Állami Gazda­ságban hagy ’ figyelmet fordítanak a két becses anyag (trágya, trágyalé) kezelésére és felhasználására. Egy em­ber állandóan azzal törődik, hogy a trágyatelepen a trágya szépen össze legyen rakva. Időnként marhákkal megtapostatják. A trágyalevet össze­gyűjtik és öntözésre felhasználják. Mikor a trágya összegyűl kihordják a soron levő táblák végére. Szarva­sokba rakják és ott is megtapostat­ják, aztán leföldelik. Különösen a ta­karmányfélék és a cukorrépa terme­lésénél mutatkozik meg a trágyázás haszna. A zöld futószalagot el sem tudják képzelni megfelelő istállótrá­gya nélkül. A cukorrépa termelésben a legszebb eredményeket az újfalusi gazdaság érte el. Az eredmények okát a jó munkában és az istállótrágya helyes felhasználásában látják. Tarlóhántás után hektáronként 300 mázsa érett istállótrágyát szórtak a földre és nyomban leszántották. A cukorrépát a proszenicei mozgalom elve szerint művelték és a második becses anya­got szakszerűen felhasználták. A sa­­rabolással egy időben 50 százalékos hígított trágyalével öntözték a répa­földet. A két becses anyagot legjob­ban Vörös Imre' és Bartus István használta fel, akik 1954-ben 600 má­zsás hektárhozamot értek el a cukor­répa-parcellájukon. NÉMETH ANDRÁS, Izsa Régen igen kevés gondot fordítot­tak erre a két becses anyagra. A trá­gyatelep csak szemétdomb volt és a trágyalé pedig elfutott belőle sokszor a falun végig. Mi ennek a két becses anyagnak a kezelésére és a felhasz­nálására igen nagy gondot fordítunk. Az istállótrágyát mindennap kihord­juk az istállóból, szépen egymásra rakjuk, jól megtapostatjuk, hogy a levegő kiszoruljon belőle. Amikor a trágyatelep megtelt a tetejét és az oldalát agyaggal betakarjuk, hogy a két legfontosabb anyag a nitrogén és a foszfor el ne párologjon belőle. Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kihordjuk, azonnal teregetjük és le­szántjuk, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. A trágyalevet trágyalé­­kutakban összegyűjtjük és állandóan befedve tartjuk. Nyáron és tavasszal 4-5 rész vízzel hígítva cukorrépa, ta­karmányrépa rétek és lucernások ön­tözésére használjuk. Ősszel és télen pedig hígítás nélkül öntözzük vele a réteket, legelőket, lucernásokat és ló­­heréseket. A trágyalébe szuperfoszfá­tot is keverünk, hogy teljes értékű trágyává váljék. A Tornai Állami Gazdaságban ez évben a két becses anyag célszerű felhasználásával hektáronként 732 má­zsa takarmányrépát értünk el. A kí­sérleti parcellán pedig ezer mázsa termett. MURÁNYI Árpád, Zsarnó Az istállótrágya teljes értékű trá­gya. Gazdasági növényeink megtalál­ják benne az összes alapelemeket, ami táplálkozásukhoz, növekedésükhöz szükséges, azonban ha a kezelésnél és a felhasználásánál hibát követünk el, értékéből nagyon sokat veszíthet. Az istállótrágyával az tud becsületesen bánni, aki ismeri alkotó elemeit és tudja, hogy milyen anyagok vesznek el belőle a legkönnyebben a nap és a szél szárító hatása alatt. Az istállótrágya fosrtorsavat, nitro­gént és káliumot tartalmaz. Általa nagy mennyiségű szerves anyagot jut­tatunk a tSla'jba és ez megjavítja a talaj szerkezetét. Az istállótrágyától a kötött és agyag talajok kevésbé kötötté válnak, az elmunkálásuk köny­­nyebb lesz és a vizet is jobban át­eresztik. A homoktalajok pedig kötöt­tebbé lesznek. Az istállótrágya fokoz­za a talaj vízfelvevő képességét és ezáltal a műtrágyák is jobban hasz­nosíthatók. Az istállótrágya hogy ezeket a jó tulajdonságait kifejthesse, fontos, hogy helyesen kezeljük. A trágyatelepeket a gazdasági ud­var legmagasabb részén helyezzük el. A trágyatelep egyik sarka lejtős, oda­helyezzük a trágyalékutat, hogy a másik becses anyag könnyen befoly­hasson oda. Trágyatelepet egyszerűen házilag is készíthetünk. Egy számos állatra négy négyzetmétert számítunk. A telepen a trágyát úgy helyezzük el, hogy naponta az összes vegyes trá­gyát kihordjuk és kis szakaszokban szétteregetjük. Alaposan letapostatju.k, hogy a levegő kiszoruljon belőle, és rendes erjedés menjen végbe. A leta­posott trágyát állandóan nyirkosán* tartjuk, hogy a nitrogén eüllanását^ megakadályozzuk. A kiszáradás ellen pedig takarással védjük. Takarónak nagyon jó a kátrány papír, deszka, vé­kony földréteg. Mikor a telep egy­­egy szakaszán a trágya 2 méter ma­gasságot elér, újból megtapostatjuk és tetejét, oldalát földdel betakarjuk. Gazdaságunkban kint a földeken is létesítünk trágyatelepeket, főképpen azokon a földeken, ahová a követke­ző évben kapásnövények kerülnek. Ezáltal megakadályozzuk a trágya mennyiségi és minőségi veszteségét, valamint megkönnyítjük a trágya széthordását és a trágyaszóró gépe­ket is jobban ki tudjuk használni A földeken elhelyezett trágyatelepeket éppen úgy kezeljük, mint ahogy azt már említettem. A trágyalevet betonkutakban tárol­juk és lajtokkal hordjuk a mezőre. Vigyázzunk arra, hogy a trágyalé mi­nél kevesebbet érintkezzen a levegő­vel. A hígított trágyalevet cukorrépa fejtrágyázására használjuk. Azonkívül a legelőket, réteket és más földeket is megjavítunk vele. A trágyalé fosz­for hiányát 100 literenként 1-2 kg szuperfoszfáttal pótoljuk. OLAJOS LÁSZLÓ, Nagykeszi. A legjobb szakemberek országos értekezlete A múlt év december 29-én a Prágai Slovanský Dum-ban országos értekez­letre ültek össze az állami gazdasá­gok legjobb kombájnosai, traktorosai és egyéb műszaki dolgozói. Az értekezleten részt vett Marek Smida, az állami gazdaságok minisz­tere, aki a mezőgazdasági termelés további gépesítésének fontosságáról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy az álla­mi gazdaságok ez évi feladatainak si­keres teljesítése okvetlenül megköve­teli a mezőgazdasági termelés fokoza­tos gépesítését és a gépparkok jobb kihasználását. Továbbá ismertette, hogy a múlt évben jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok gépállománya, a­­mely jelentős segítséget nyújtott a növénytermesztés és az állatok hasz­nosságának emelésében. A lánctalpas traktorok az 1954-es évhez viszonyít­va 150 százalékkal, a gabonakombáj­nok 126 százalékkal, a répakombájnok WNo emelke­dett. Ebben az évben újabb gépeket kapnak az állami gazdaságok. Terv szerint ebben az évben az állami gaz­daságok földjeinek több mint feléről kombájnokkal takarítják be a gabona­­termést, azonkívül a cukorrépának 38, a lentermésnek 62, a burgonyá­nak pedig 82 százalékát takarítják be kombájnokkal. Marek Smida záróbeszédében fel­hívta a legjobb szakemberek figyel­mét, hogy a tél folyamán minél több munkatársuknak adják át tapasztala­taikat. Azután érdemrenddel és pénz­jutalommal ajándékozta meg a leg­jobb dolgozókat. A múlt évi gabona­betakarításnál ismételten Szeifert Fe­renc, a Bajcsi Állami Gazdaság mun­kaérdemrenddel kitüntetett kombáj­­nosa került az élre, aki 385 hektár­ról 10 ezer mázsa gabonát csépelt ki. Ugyancsak kimagasló eredmény ért el Táncos Vavrínec, a galántai rész­leg kombájnosa, aki gépével 167 hek­tárról takarította be a lent.

Next

/
Thumbnails
Contents