Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-29 / 4. szám

1956. január 2*V Földműves 9 Kiváló szerelők — újítók A Bajcsi Állami Gazdaság gépalkat­részekkel tömött műhelyében munka­ruhás legények szorgoskodnak, he­gesztőpisztolyok fújják a lángot, ' di­namók zümmögnek ... — A téli gépjavítást november el­sején kezdtük el és terv szerint feb­ruár 28-ra kell befejezni — mondja Cimbalik József, műhelyvezető. — Mi azonban elhatároztuk, hogy a terve­zett határidőt 18 nappal lerövidítjük, — vagyis február 10-re befejezzük a gépjavítást. A műhelyvezető gépjavítók szorgos munkájából kiindulva nyilatkozik ilyen határozottan. Mert bizony nem egy kiváló szerelő, újító van ebben a mű­helyben. Sok jó dolgozót ismerhetünk itt meg. A legjobbak sorába tartozik a 29 éves Hajtman Ernő is. Motorokat szerel be, napi teljesítménye 160—170 százalék. Krém Ferenc már idősebb dolgozó, közel 50 éves, de mint mondják, életeleme a munka, a trak­tor. Napi teljesítménye szintén 160 százalék körül mozog. A Bajcsi Állami Gazdaság központi műhelyének dolgozói megfogadták hogy a második ötéves terv időszaká­ban még odaadóbban dolgoznak, még szebb eredményeket írnak fel a ver­senytáblára; s hogyha kisüt az első tavaszi papsugár, üzemképes gépek dübörögnek majd a messzenyúló szántóföldeken. Nagyot fordult a világ kereke Amint a bundás házőrző észrevette érkezésemet, és elvakkantotta magát, középtermetű — alig 18 éves, göm­bölyűarcú kislány lépett ki az ajtón. — Bözsike vagyok, — mondotta kis­sé meglepődve, ahogy gyöngéden ke­zet szorítottunk. ... Apuka? Bent van. Azonnal ki­küldőm ... de... vagy ... bejöhet maga is ... Nem kínáltattam magam — úgy gondoltam — azért jöttem az Apát­­újfalusi Állami Gazdaság dolgozói közé, hogy megismerjem őket köze-A téli gépjavítások mellett az egész évi. termelési terv elkészítéséről és- a részletfeladatok szétírásáról sem fe­ledkeznek meg i tornaijai GTÁ dol­gozói. A második ötéves terv első évé­ben 27 százalékkal kell emelniök a mezőgazdasági gépesítést. A legna­gyobb feladatok a tavaszi vetésnél hárulnak a gépállomásra. Járási mé­retben a szövetkezetek földjein a gép­állomás végzi el a vetésnek 90 szá­zalékát. A kapásnövények sorközi megművelése a múlt évhez viszonyít­va ez idén 3200 hektárral emelkedett Ugyanilyen arányban emelkedett fel­adatuk a kaszálásban, kombájnnal végzett aratásban és a termények be­takarításában. A tervek kidolgozásánál igyekeznek eltávolítani azokat a hiányosságokat, melyek a múlt évben fékezték mun­kájukat. így például jobban megszer­Jól halad a gépjavítás Felsőszemeréden Serény munka folyik a felsőszeme­­rédi gépállomáson! A gépjavító bri­gádok állandó versenyt folytatnak egymással, hogy melyikük lesz az első. A gépek javításával már 70 százaléknál tartanak és megvan rá minden lehetőség, hogy a tervezett határidőre, sőt határidő előtt kijavít­sák a gépeket. A felsőszemerédi gépállomáson al­­. kalmazott gépjavítási módszer igen jól bevált az elmúlt évek folyamán s ezért ebben az évben is részleges javítási módszerrel dolgoznak. Figye­lemreméltó az is, hogy a múlt évhez hasonlóan ez idén is a gépállomás ifjúsági brigádja került az élre. A brigádok között nagy a vetélkedés, de gz ifjúsági brigád nem enged, el­sőségét végig meg akarja tartani. Erre meg is van a lehetőség, hi­szen Bernáth László és Gruzmann László javítóbrigádja érte el ez ideig a legszebb eredményeket. Vincúr Gyu­la, Vykukal Károly, Tomáškin János, Perec Sándor és az ifjúsági brigád többi tagjai is szorgalmasan kiveszik részüket a javítási munkákból. Az if­júsági brigád szép eredményeit nagy­ban elősegíti a szocialista munka­verseny. vezik a munkát, óvakodnak a gépek fölösleges átcsoportosításától és a: óragrafikon bevezetésével tíz százalék kai emelik a gépegységek teljesítmé nyét. Ezzel 360—370 átlaghektár tel­jesítményt ér el minden gépegység. A tervekben az új munkamódszerek fokozott mértékben való alkalmazásá­ra és népszerűsítéséra is gondolnak A gépállomás agronómusai egész év­ben figyelemmel kísérik a szövetkeze tek munkáját és segítenek nekik az egyes gépesítési feladatok sikeres meg­oldásában. A kísérleti parcellákról pontos jegyzeteket vezetnek és pon­tosan nyilvántartják, melyik terüle­teit, milyen műtrágyát alkalmaztak. A kísérleti munkák befejezése után ösz­­szegezik az eredményeket, hogy azo­kat a jövőben bevezethessék a járás minden szövetkezetében. tatni, de a fürge Bözsike megzavar­ta. ..- Tessék, egyenek jó, friss szalon­­nát. — Hát akkor harapjunk — kínait meg a gazda. S amint jó étvággyal _ falatoztuk az ízletes paprikás szalonnát, eszembe jutott: Milyen nagyot fordult a világ ke­rekei Az egykori cseléd — ma cso­portvezető, családja egészséges, jól öltözött, s a vendéget tiszta szobába vezeti, friss szalonnával kínálja meg... — Még azt szerettem volna mon­dani — folytatta tovább Szladovnyik elvtárs, — hogy amióta eltűntek az urak, nagyot változott életünk. Csak­nem valamennyien, — akik cselédek .voltunk a földbirtokos úrnál — az állami gazdaságban dolgozunk. En­gem 1950-ben növénytermelési csoport vezetőnek választottak meg. Iparko­dunk minden munkát időben és jól elvégezni. Ot nappal a határidő előtt A nagykürtös! gép- és traktorállo­más dolgozói már a tél elején, meg­kezdték a gépek javítását. Legfőbb igyekezetük arra irányul, hogy a gé­peket mindig akkor javítsák, amikor erre szükség van. A gépjavítást nem kampányszerűen végzik, mivel nem minden gép romlik el egyszerre. A nigykürtösi GTA gépj avítói 42 trak­tort, 46 ekét, 92 tárcsát, 68 boronát, 28 vetőgépet, 30 kultivátort, 20 ka­szálógépet és 37 öntözőgépet javítot­tak ki január 20-ig. Ebben az ered­ményben nagy érdeme van Fábry Fe­renc, Bolia Géza, Borik János és Markó Pál gépjavítóknak, akik nem­csak 'a mennyiségre, hanem a minő­ségre is nagy súlyt fektetnek. A nagykürtösi gépjavítók szorgal­mas munkájának következtében bizo-x nyosra vehető, hogy határidő előtt befejezik a gépjavítást, hiszen erre kötelezettséget is vállaltak. Kötele­zettségvállalásuk értelmében nemcsak a munka minőségére törekszenek, ha­nem arra is, hogy öt nappal határidő előtt befejezzék a gépek javítását. Hogyan telelnek át a rovarkártevők? Bizonyára sokan kíváncsiak arra, hogyan telelnek át gazdasági növé­nyeink rovarkártevői. A kérdésekre nem lehet egyenes választ adni, mert úgyszólván ahány rovar, annyiféle­képpen húzza át a telet. De nézzük csak a legfontosabb kár­tevőket sorjában. A lucernapoloska tojásalakban a lucerna szárában vár­ja a kitavaszodást. A szalmadarázs lárvája pedig a tarlómaradványokban, míg a kukorica hernyója a kukorica szárában telel. Ezek a kártevők eléggé ki vannak téve az időjárás viszontagságainak: az esőnek, a szélnek és a fagynak Éppen ezért sokan azt hiszik,- hogy mikor mínusz 20 fok alá süllyed a hőmérséklet — ezek a rovarok elpusz­tulnak. Nem így áll a dolpg. A mi éghajlatunkhoz alkalmazkodott kárte­vők zöme téli nyugalmi állapotában kibírja a nagy hideget is. De nehezen telelnek át akkor, ha természefes nyugalmi állapotukban az ember megzavarja őket. A lucernapoloskát a lucerna sarjú időbén való lekaszálásával és mara­déktalan begyűjtésével pusztíthatjuk el legjobban. A szalmadarázs szapo­rodása ellen pedig a tarlóhántás a legjobb védelem. A kukorica vesze­delmes kártevője, a kukoricamoly úgy pusztul el legbiztosabban, ha a ku­koricaszárat törés után nyomban le­vágjuk, behordjuk és azt a kukorica­moly tavaszi rajzása előtt felhasznál­juk. Az évelő- pillangósok tarlómaradvá­nyaiban, illetve a lehullott leve'ek közt telelnek a lucerna különféle kár­tevői, a csipkézöbogarak, a lucerna­ormányosok és az ápionok. Általában ezek a kártevők jól bírják a kemény teleket. Tapasztalat szerint inkább akkor pusztulnak tömegesen, amikor télen erős fölmelegedés van és utána kemény fagyok következnek. Az időjárás szeszélyeit sokkal kony­­nyebben viselik el azok a kártevők melyek a talaj sekélyebb részeibe Hú­zódnak le. Különösen vonatkozik ez a sáskák pete-tokjaira, a lucernabim­­bógubacslégy és a repcedarázs beto­­kolódott lárváira. Az őszi búza tövé­ben található aknában még a gabona­­futrinka fejletlen lárvája is jól áttelel. A vetési bagolypille hernyója azon­ban nem mindig tud áttelelni. Ha a fagyos : '< előtt eléri ötödik ved­lését, akkor ugyan a földben ritkán előforduló 11 fokos fagyot is elbírja, viszont a fejletlen hernyók már ak­kor is elpusztulnak, ha a föld fagya eléri a mínusz 2 fokot. Kutatóink megállapították, hogy a burgonyabogár is csak akkor tud át­­telelni, ha érési táplálkozását bete­­jezte, illetve jól kifejlődött. A lucer­­nabimbó-gubacslégy áttelelését a ta­vaszi csapadékmennyiség és a csapa­dékos napok száma erősen befolvá solja. Ha márciustól május végéig 150 milliméternél több eső esik, akkor nagy lucernabimbó-gubacslégy rajzás­ra lehet számítani. A tél ellen a kártevőknek legna­gyobb védelmet a vastag talajtakaró nyújtja. Különösen a talajlakók, első­sorban a cserebogarak, szipolyok lár­vái, a pajorok húzódnak le ősszel a mélyebb rétegekbe. Ez érthető is, hiszen a májusi, cserebogár lárvái nár 4". fokos hidegben elpusztulnának. A vincellérbogár és a répabarikó jól bírja a fagyot s ezek is inkább a csapadékos évekre érzékenyek. Ilyenkor a talajlakó gombák pusztít­ják el azokat. nyék a párosodás után a kecskerágó ágaira tojják tojásaikat. A mákszem­nél is kisebb, fekete répalevéltetü­­tojások a legkeményebb télben sem pusztulnak el, s tavasszal először a kecskerágón kelnek ki, majd átrepülnek a kultúrnövényekre, elsősorban a répára. Az útszéli is erdőmenti fákon keres nek menedéket a tél ellen a borsó zsizsikek. Fákon telelnek az alma­­molyok, a kaliforniai pajzs-tetvek és az amerikái szövőlepkék. Ezek ellen egyik legfontosabb védekezési mód a téli fatisztogatás. A magtárban telel a borsózsizsikek nagyobbik része. Ellenük leghatáso sabb védekezés a szénkénegezés. De nemcsak a borsózsizsik, hanem az al­mamoly és az amerikái szövőlepke i könnyen beférkőzik és jó védelmet talál a magtárakban. Szladovnyik Pál lebbröl is. Igaz, a gazdaság dolgozói már többen elmondták, hogy soha jobb csoportvezetőt nem kívánnak, mint Szladovnyik Pál, mert először is jó szervező, azután türelmes és em­berbecsülő. Azt azonban senki nem említette, hogy milyen volt Szladov­nyik elvtárs élete a múltban ... Szladovnyik Bözsjke — Ez a gazdaság, és a kastély is — mutatott az újonnan átalakított épület felé — Suzdek földbirtokos úré vdt. — En mint cseléd 1924-hen kerültem hozzá. Gürcöltem, éjt nap­pallá tettem, de a fizetésemet... el­­dözsölték az urak. a családom pedig éhezett. Jött azonban a felszabadu­lás boldog órája ... Szerette volna szavait tovább fdy-Ifj- Szladovnyik Pál Különös jó érzés hatott át, amikor Szladovnyik elvtárs arról beszélt, hogy Pali fia. Bözsi és Ilonka lánya, mi­kor elvégezték a nyolc osztályos isko­lát. azt mondták: — Itthon maradunk, földművesek leszünkI Ezt az elhatározást, a földhöz való szeretetet — valamint Szladovnyik elvtárs és a gazdaság többi dolgozójá­nak igyekezetét — a termelés foko­zása, az állatok hasznosságának nö­velése tükrözi vissza. A múlt évben búzából a tervezett 20,30 mázsa helyett 25, rozsból 19,30 0 helyeit 29, árpából 19,30 q helyeit 26, kukoricából 27,40 q helyett 64 és a tervezett 280 mázsa takarmány­­répa helyett 400 mázsát értek el a gazdaság dolgozói. Szabó József, és felesége Erzsébet az anyadisznóknál az átlagos malac­szaporulatot 13-ra emelte, a tervezett 10-el szemben. Jó példaként említhetjük meg, hogy id. Varga Pál és Szladovnyik József kocsisok az istállók előtt összegyülem­­lett trágyát minden reggel elhordják, szarvasokba rakják. Ezzel megőrzik a trágya tápértékét és lehetővé teszik a tavaszi munkák időben való elvég­zését. 1. 1. Új élet a nyomortanya helyén Füves területeken, főként dús, boj­tos gyökérzet közt telelnek a földi-, a répa-, len- és я- káposztabolhák Ezek tehát télre elvándorolnak „szü­lőhelyükről“. A lombos fák, vagy bok­rok avarjában húzza meg magát a gabonapoloska, a lucernaböde, a ren cefénybogár és a répadögbogár. EPe­­nük jó védekezés, ha a veszélyezte tett helyeken az avart összegyűjtjük és eltüzeljük. Érdekesen alkalmazkodnak a télhez a répalevéltetvek. Ezek tavasszal és nyáron eleven szüléssel szaporodnak, ősszel pedig a kecskerágót és más cserjeféléket keresik fel. Ott a nősté-A babzsizsik és a mezei gabona­moly viszont már teljesen odaszokott a magtárakba. Ez a két rovar másutt nem is nagyon található. A gabona­moly jól bírja a lelet, de a bal­­zsizsik fagypont alatti hőmérsékleten elpusztul, igy hát ez, a bab hideg helyen történő tárolásával is irtható. Általában elmondhatjuk, hogy a ro­­va-kártevők jól elviselik a telet, ezért ne az időjárástól várjuk elpusztítá­sukat, hanem időben végzett, jól meg­szervezett növényvédelemmel harcol­junk ellenük. Bizonyára sokan kíváncsiak, milyen élet folyik ma a pusztákon, amelyek távolesnek a falutól, a várostól. Mi a Palárikovói Állami Gazdaság csúzi részlegének dolgozói nagyon jól érezzük magunkat. Lakásaink tiszták, egészségesek. Már nem futkároznak a lakóházakban a patkányok, mint valaha s egy konyhán nem lakik két­­három család. Munka után szórakozásra is van le­hetőség. Az üzemi mozi hetente két­szer vetít egészestét betöltő filmet. Továbbá Čičátka elvtárs Érsekújvárból minden héten kétszer tart előadást a társadalmi nevelésről, és tánciskolát rendez. Almássi elvtárs vezetése alatt pedig varrótanfolyam is van. Azonkí­vül esti munkaiskolába járunk. Nem így volt a múltban, amikor az esztergomi hercegprímás tulajdona volt ez a birtok. Ha összehasonlítjuk régi és mai életünket, úgy mondhat­juk: a nyomor és a nélkülözés helyé­ig békés, új élet lépett. S ezért a második ötéves tervben még szorgalmasabban dolgozunk, még többet termelünk. H. J. A szocialista munkaversenynek köszönhető A Tőketerebesi Állami Gazdaság cserjaki részlegének dolgozói a szocia­lista munka verseny keretén belül kiváló eredményeket értek el, különö­sen az állattenyésztés terén. Kovács Júlia, tehéngóndozó például 11 literes tejátlagot, Fudja János 15 liter napi tejhozamot és Panda János 12 liter napi tejátlagot ért el. Jó munkájuknak köszönhető, hogy a gazdaság a tervezett' 30 ‘ ezer liter tej helyett 50 ezer litert termelt ki. Mató Pál. Jó munka — gazdag eredmény Juhon János és Juraj Širot­ník . a Trebišov közelében levő Čerjachoch-i állami gazdaság sertésgondozói a múlt évben igen lelkiismeretes munkát vé­geztek. Juraj Širotník minden anyadisznótól átlag 16 malacot választott el. A hizlaldába 150 malaccal adott többet, mint amennyit a terv előírt. Juhon János 14-es választási átlagot ért el minden anyadisznónál, így 100-al választott el többet a tervezettnél. Jó munkájukért szép jutal­mat kapnak. Juraj Širotník а aécemberi elszámoláskor 2600 koronát, Juhon János pedig 2200 korona pótjutalmat kaí­­pott. Az újítások közül megemlíthetjük a gőzzel hevített lúgos vizet, amelyben az alkatrészeket főzik ki, a bejárató padot, ahol a megjavított motorokat járatják be, vagy a Šramek elvtárs által készített csapágyfúró-gépet, amely lehetővé tette, hogy közel fele idő alatt szereljék fel a motorokat. Egyébként szalagrendszeren megy a munka. A műhely tetejében sínpár fut, a sínpáron csiga. A csigáról erős láncok lógnak s ezekre a láncokra kapcsolják az alkatrészeket és szállít­ják a megfelelő helyre. Jó ez így na­gyon, és nemcsak szemre mutat, ha­nem alapos segítséget s nyújt, hiszen nem kell bajlódni az alkatrészek ide­­oda cipelésével. Terveznek a tornaijai GTA dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents