Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-29 / 4. szám
1956. január 29. földműves 7 Több kukorica — több hús. zsír, tejtermék A kukorica négyzetes-fészkes ültetése .1 A kukorica vetésterületének kibővítése s a kukorica termesztésének bevezetése azon a vidékeken, ahol eddig még nem termelték, a jó agrotechnikának s a négyzetes-fészkes ültetésnek köszönhető. Ezt a fontos feladatot, amelyet á Földművelési Minisztérium tűzött elénk, hogy 21330 hektáron termeljünk kukoricát, ezt 1615 hektárral túlléptük. EFSZ-eink a kukorica vetésterületének 48 százalékát vetőmagra, négyzetes-fészkes módszerrel ültették be. A négyzetes-fészkes ültetési módszer feladatát csak mennyiségben teljesítettük, s nem minőségileg. A GTÄ-ok dolgozói ezt az ültetési módszert kellőképpen nem biztosították. Nem választották meg jól a talajt és nem készítették el időben a vetőgépeket. A gyakorlatban azonban megmutatkozott, hogy különösen Szlovákia szövetkezeti gazdaságainak na..,у területein, ahol a kukoricát a magyar csoroszlyás vetőgéppel vetették, ez maindenütt teljesen nem vált be, mivel rossz volt a munkaszervezés. A talajt nem készítették elő rendesen, az előre kiárkolt talaj gyorsan kiszárad, a vetőmag nehezen csírázik s a növény ritka lesz. A rossszul előkészített talajba a vetőgép csoroszlyája nem szórja a kukoricát rendszeresen négyzet alakba s ennek következtében a kukoricát nem lehet keresztben sarabolni. Attól ie nagyon sok függ, eléggé mélyen vetjük-e el a szemet, hogy ne kerüljön száraz talajba. .Ezen a téren a legnagyobb hiányosságok a szenei, dunaszerdahelyi. párkányi, lévai, zselízi, érsekújvári járásokban mutatkoztak, tehát ott, ahol a legnagyobb területeket ültették be négyzetes-fészkes módszerrel. Ennek dacára egyes cseh vidékeken, ahol kisebb területeken, de jól előkészített talajba ültették el a kukoricát, többnyire a Wagner-féle vetőgépekkel, ez a vetési módszer bevált. Például a prágai kerületben a szövetkezeti tagok 216 hektáron ültettek kukoricát négyzetes-fészkesen, az egyénileg gazdálkodók pedig 50 hektáron, amely a kukorica vetésterületének 45,8 százalékát teszi ki. Azért értek el ilyen jó eredményeket, mivel a GTÁ-ok dolgozói nagy gondot fordítottak a vetés minőségére. Szlovákia területén több GTÁ-on nem szerveztek a dolgozók részére szaktanfolyamokat s ennek következménye, hogy a kukoricát nem vetették szabályosan négyzetbe, s így a kikelt növényzetet nem lehetett keresztbe sarabolni. Ennek következtében a négyzetes-fészkes módszerrel ültetett kukoricát ellepte a gyom, mivel csak egy irányban lehetett sarabolni. A kukorica sorközi művelése és begyűjtése Fontos kihangsúlyozni, hogy az 1955-ös évben a kukorica sarabolására és kapálására nagyobb gondot fordítottak a termelők, mint az elmúlt években. Szlovákiában a jellegzetes kukoricatermő vidékeken, továbbá a brnói és a gottwaldovi kerületben az első és második kapálást 100 százalékra elvégezték. Az elmúlt években a kukorica begyűjtésénél találkoztunk a legnagyobb nehézségekkel. Az EFSZ-ek, .JNB-ok, GTÁ-ok dolgozóinak időben kellett volna olyan gazdasági-szervezési előkészületeket tenni, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére is zavartalanul be tudják gyűjteni a kukoricát. Elsősorban is elegendő munkást kellett volna biztosítani. Ez különösen a bratislavai és nyitrai kerületekben mutatkozott meg, ahol a nemzeti bizottságok a korai begyűjtés kérdésével nem foglakoztak eleget s későn törték a kukoricát. Ennek az lett az eredménye, hogy a magnak szánt kukoricacsöveket száron hagyták, a kórót pedig nem vágták ki. Csak a bratislavai és nyitrai kerületben még decemberben több mint 200 hektár magnak szánt kukorica maradt száron. Például -Zvonmnban és Vlčkovcén csak december végén törték a kukoricát. A GTÁ-ok dolgozói későn jöttek gépekkel segíteni, holott sokkal többet tehettek volna. A késői fejlődés és a múlt évi kedvezőtlen időjárás az oka, hogy a törés* kezdetén a kukorica 40—45 százalék nedvet tartalmazott. Tekintettel arra, hogy az ültetésre szánt kukorica igen nedves volt, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal, a Vetőmagnemesítö Intézet együttműködésével több helyen a kukoricát dohányszárítókban szárították, amj sikerült is. A kukorica ilyenmódon való szárítása 11 dohányszárítóban terjedt el. Mivel ez a szárítási módszer költséges, a Földművelésügyi Minisztériurfl erre a célra külön pénzügyi lehetőségeket nyújtott. Eddig még nincs elegendő természetes szárítónk, s ez komoly hiányosság. Több kukoricaszárítót kell biztosítanunk, hogy ezek hiánya ne fékezze a kukoricatermelés felvirágzását. A múlt évben a silónak szánt kukoricát némely esetben S—4-es és S—6-os gabonakombájnnal gyűjtötték be. Ez a begyűjtési módszer azonban nem vált be, mivel a kukoricaszár több, mint 3 méter magas volt s a gépeket ehhez nem készítették elő. A kukorica legnagyobb részét fűkaszáló-gépekkel s önkötözökkel kaszálták le. A keresztezett vetőmag — kukorica Dacára annak, hogy a keresztezett vetőmag kukorica bebiztosításáról a v^Jt kerületi üzemek agronómus szol-3. a korszerű agrotechnika, 4. a négyzetes-fészkes ültetésnél a jó munkamenet biztosítása, mind az új gépekkel, mind a segéd magyar csoroszlyás vetőgépekkel, biztosítani a kultivációs munkák, begyűjtés, szárítás, silózás menetét. 5. hasznos meggyőző munka. A gépesítésre fektettük a fősúlyt A kukorica vetésterületének kibővítése s a hektárhozamok növelése elsősorban a gépesítéstől függ. A legújabb gépek teljesítménye állandóan emelkedni fog s ennek folytán nagyobbmennyiségű gépet fogunk hazánkba szállítani. Már ebben az évben 500 speciális gépet hozunk be a négyzetes-fészkes ültetéshez és 300 legújabb típusú kombájnt a kukoricacsövek begyűjtésére. A GTÄ-ок dolgozóinak legfőbb feladata, hogy minél jobban használják ki a .gépeket. Különösen a Wagnerféle és a magyar csoroszlyás vetőgc -Az agronómusok, traktorosod nagy figyelemmel szemlélik a kiállítást. gálatának kellett volna gondoskodnia, akiket a Földművelési Minisztérium nevezett ki erre a célra a szlovák és cseh kerületekre, a kukorica ívartalanítását a múlt évben nem végezték el kellőképpen. Bár 11 nemesítő állomás foglalkozott a soros nemesítéssel, mégsem voltak megfelelő eredmények. A legtöbb nemesítő állomáson kevés szakképzett munkaerővel rendelkeznek. A kukorica nemesítésével Aj keresztezett kukoricát nyertünk, például a Lednické korai, a Lednícke későbbi, és a Lednické kései-t. Ezt a munkát továbbra is sikeresen kell folytatnunk. Kiszling János Mit kell tennünk? Néhány jó eredményen kívül, amelyet a múlt évben a kukoricatermelésben elértünk, még nem lehetünk teljesen megelégedve, miyel az állati termékek szükséglete nem kielégítő. Ezért a CSKP KB a múlt év szeptemberében elrendelte, hogy ki kell bővítenünk a kukorica vetésterületét, hogy az erre megfelelő vidékeken a' kukorica fő takarmánynövénnyé váljék. Az 1960. évben a kukorica vetésterületét vetőmag-kukoricánál 100 ezer hektáron felül, ' félig érett állapotú kukoricánál 30 ezer ha felül, siló és zöldtakarmány kukoricánál 100 ezer ha felül bővítsük ki. Fontos hogy az 1956. évben a- vetésterületet 40 ezer hektárral bővítsük ki. Egyúttal a hektárhozamokat is be kell biztosítani. E feladatok teljesítése a következő feltételektől függ: 1. a kukoricatermelésre . alkalmas talaj megválasztása, 2. elegendő s jő minőségű vetőmag. pékét kell alaposan kihasználni, főképpen . a kisebb földterületeken, A GTÁ-ok, a mezőgazdasági bizottságok és a megbízotti hivatalok dolgozóinak nem szabad leértékelni a gépek jelentőségét. Az összes növény közül a kukorica hektárhozamára van legnagyobb hatással a gyomősodás. Ez megint csak a gépesítéstől függ. Ez ellen harcolnunk kell nemcsak a kukorica ültetése előtt, hanem a növés időszakában is. A sarabolókat időben, úgy kell előkészítenünk, hogy a magasabb növésű kukoricánál is alkalmazhassuk. A hektárhozamok növelésére különösen nagyon fontos, ha a kukoricaföldet megöntözzük híg trágyalével. További feladatok Nagyon fontos, hogy elegendő helyet hagyjunk a silógödrökre, hogy a tervezett silóanyagra hely legyen. Mivel a silóra szánt kukorica vetésterülete jóval 'kibővül, ezzel számítani kell az új silógödrök kiásásánál. EFSZ-eink egész évi termelési tervébe be kell vennünk a silógödrök kiépítését. Fontos, hogy szövetkezeteinkben a kukorica elraktározására s szárítására az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak. Még jobban ki kell használnunk a dohányszárítókat. Főleg az olyan vidékeken, ahol eddig nem termeltek kukoricát, elegendő kukoricasz^rítót kell biztosítani. A kistermelők minden alkalmas helyet használjanak fel a kukorica. szárítására, — csűröket, padlásokat stb. A kukorica jó talajelőkészítést igényel. Ezért fontos, hogy a talajt még az ősszel istállótrágyával szórjuk be. A kikelt kukoricára is, jó hatással van a fejtrágyázás. Nagyon fontos, hogy megtartsuk a talajnedvességet. Ezért szükséges a felszíni porhanyosítás. így kiírtjuk a gyomnövények csíráját is. A kukorica ültetésével nem szabad késnünk, mert így lerövidül a vegetáció,s csökken a hozama. Arra is ügyeljünk, hogy a kukoricát eléggé meleg talajba ültessük. Nem utolsósorban fontos kérdés, hogy elegendő jó minőségű vetőmagot termeljünk, amely a magas hektárhózamok alapfeltétele. Egyes vidékek szerint megfelelő vetőmagot kell használni s minél több keresztezett vetőmagot alkalmazni. Különös mértékben ki kell használni Szlovákia és Dél-Morva kedvező talaj és éghajlati viszonyait, hogy a cseh kerületek részére is termelhessünk elegendő mennyiségű . korai vetőmagot, melynek termése időben beérik. Pártunk X. kongresszusa határozata értelmében 1956. és 1957. évben a kukorica egész területének 60 százalékát keresztezett vetőmaggal kell bevetni. Azért tehát a vetömagparcellák segítségével, kell biztosítanunk a szükséges vltőmagot. Annak érdekében, hogy a vetőmagtermesztésre felkeltsük a termelők érdeklődését, a vetőmag kukoricáért ugyanolyan mennyiségű kukoricát kap vissza a termelő, a rendes minőségi díjon kívül. A kukorica hektárhozamának emelése érdekében fel kell kelteni a szövetkezeti tagok, gépállomások és az állami gazdaságok doglozóinak anyagi érdekeltségét. Ezen az értekezleten ki kell emelni a Micsurin-körök munkáját, melyek a kukoricatermelés első úttörői voltak azokban a kerületekben, ahol még sohasem termeltek kukoricát. Áz itt elhangzott tapasztalatok túl kell, hogy nőjjenek a konferencia keretein. Énnek az értekezletnek még előbbre kell vinnie a kukoricatermelés fejlesztésének ügyét. A kukoricatermelésben elért eredményekről és tapasztalatokról alkalomadtán beszélni kell minden termelővel és harcolni kell a legújabb taasztalatok érvényesítéséért. Á kukorica hektárhozamának emelésére irányuló munkaversenyt minél szélesebb mértékben kell fejleszteni a termelők között. Kedves Elvtársak, ElvtársnőWi A mezőgazdasági termelés emeléséért folyó harcban fordítsunk minél nagyobb figyelmet a kukoricatermelésre mivel ez a legfontosabb és legértékesebb takarmány. A mezőgazdasági termelésben eddig elért eredmények, különösen pedig a múlt évi eredmények lelkesítsenek bennünket a további, még örömteljesebb munkára! Kiszling János igazgató-tanító beszámolójából A zsélyi mezőgazdasági iskola gazdaságához tartozó földeken 1954-ben kezdtük meg a kukoricatermelést. Nálunk azelőtt az a nézet uralkodott, hogy a kukorica nem a mi dombos vidékünk növénye. Első évben csak 2,82 hektárt vetettünk be, 2 hektárt régi módszerrel, 0,82 ha-t négyzetesfészkesen. Akkor még nem volt elég tapasztalatunk, ezért mindkét módszerrel egyenlő eredményt, 55 mázsa csőveskukoricát értünk el hektáronként. A múlt évben már 6.6 hektárral bővítettük a kukorica vetésterületét és a termesztéshez tanácsot kértünk Fojtík Károly mérnök, a nyárasdi híres kukoricatermelőtől. Ő szívesen segített. Vele dolgoztuk ki a kísérleti tervet és jó minőségű vetőmagot is tőle kaptunk. Minden munkát agrotechnikai időben végeztünk és még silótakarmánynak is négyzetes-fészkesen ültettük a kukoricát. Vetés előtt hektáronként 220 kg mésznitrogént; 180 kg kálisót és 80 kg szuperfoszfátot, júniusban pedig 120 kg osztravai salétromot szórtunk el. Ez a műtrágyázás a mi területünkön nagyon jól bevált, természetes, hogy más vidéken ugyanezt az eljárást receptszerűen nem lehet alkalmazni. Mindig figyelembe kell venni a talaj összetételét, -illetve a Talajvizsgáló Intézet tanácsait. Iskolánk növendékei sokat tanultak e hasznos növényről és a mezőn nagy lelkesedéssel dolgoztak. A tanulók és tanítók közös munkájának eredménye, hogy 1,17 hektárról 720 mázsa eisőrendű silókukoricát takarítottunk be. A többi területen csőveskukoricából átlagosan 84 mázsát, a nyárasdi keresztezett kukoricából pedig 108 mázsát értünk el hektáronként. Eredményeink híre hamar elterjedt, azóta a környék szövetkezetei és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyéni gazdálkodók sokat érdeklődnek munkamódszerünkről.. Szívesen adunk tanácsot mindenkinek. Eddig a környékbeli falvakban a kukoricáról több mint 40 vitaestet rendeztünk. Egy-egy értekezlet alkalmából a dolgozók reggelig is elbeszélgettek volna. Az eddigi eredményeink még jobb munkára, nagyobb szorgalomra köteleznek. _ Tanulóink úgy határoztak, hogy hazánk összes mezőgazdasági iskoláját versenyre hívják a kukoricatermelésben. A verseny keretében hektáronként legalább 100 mázsás csőveskukoricát akarunk elérni. Ezenkívül tapasztalatainkat még több dolgozónak szeretnénk átadni. Ügy terveztük, hogy még e télen rendezünk egy járási méretű értekezletet és ott is megvitatjuk a Sliáéon és Bratislavában elhangzott javaslatokat.» Dömény János, a nyárasdi EFSZ elnöke: A jó kukoricatermés nem az időjárástól függ A szövetkezetekhez és az állami gazdaságokhoz intézett felhívásunk, amellyel földműveseinket a kukorica négyzetes-fészkes módszerű ültetésére és ezáltal a hektárhozamok emelésére hívtuk fel és amelyet a napi sajtó az elmúlt év tavaszán közölt — élénk visszhangra talált. A felhívásra 267 szövetkezet 5932 hektárnyi Dömény János földdel válaszolt a versenyre. Mi arra köteleztük magunkat, hogy 110 hektárnyi területen hektáronként 10 mázsa szemes kukoricával többet termelünk, mint amennyit az állami terv előír. Szavunkat teljesítettük: Őszintén örülünk, hogy e verseny keretében nagyon sok szövetkezet kiváló eredményeket ért el. Az elmúlt évben szövetkezetünknek a kukorica, 256.311 korona bevételt hozott. Emelkedett a takarmányalapunk is. A 40 hektáros területen, amelyen silókukoricát termeltünk, 1600 köbméter jóminőségű silóanyagot nyertünk. Most minden egyes szarvasmarha részére 50 mázsa silótakarmányunk van. A jóminőségű takarmányalap elősegíti a mezőgazdasági állatok hasznosságának emelését. Tavaly terven felül 220 000 liter tejjel többet adtunk be. A munkánkat nagyban elősegítette a nyárasdi Kutató intézet. Különösen Fojtík mérnök szolgált jó tanácsokkal. A Kutató Intézet dolgozói gyakran meglátogattak bennünket, de mi is sokszor náluk voltunk. Hogy az együttmunkálkodásunk a Kutató Intézettel eredményes volt, azt legjobban a kukorica termelésben elért jó eredmények bizonyítják. Szeretném külön kihangsúlyozni, hogy 70 mázsa csöves kukoricát az időjárástól teljesen függetlenül minden évben elérhetünk, ha minden agrotechnikai intézkedést megteszünk és ha a kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel 'ültetjük. Nálunk hektáronként körülbelül 35 000 szár nőtt. Helyes magválasztás mellett és a növényzet helyes ápolásával elérhetjük, hogy minden száron két kalászt termelhetünk. Ha minden kalász csak 10 dkg-ot nyomna, ez akkor is már 70 mázsát jelent hektáronként. A kukorica termelésénél azonban lelkiismeretesen kell eljárni. A kitépést nem jó kapával végezni. A kivágásnál megsérthessük a gyökeret, vagy magát a növényszárat, amelyet kiválasztottunk, hogy termést hozzon. Azprt a kitépést legjobb kézzel végezni. A kapálást nem szabad harmatos állapotban végezni, mert a levelek közé föld juthat és aztán fertőzés következhet be, amely kihatással van a növényzet csírázóképességére. A faggyazást is időben kell elvégezni, nehogy a növényzet tápanyagát elvonja. Nagy hiba volna azonban, ha a ritkításnál’ a legerősebb szárat távolítanánk el. Szeretném még megjegyezni, hogy a természettel eredményes harcot folytathatunk, de a jó termésért mindent meg kell termünk. 70 mázsa hektáronkénti termést az időjárástól függetlenül elérhetünk, de ha az időjárás kedvező, még nagyobb termést is elérhetünk. • Befejezésül megemlítem még azt, hogy a mi szövetkezetünkbe nagyon sokan járnak, akik szeretnék átvenni értékes tapasztalatainkat a kukoricatermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. Sokan nem tudják megérteni, hogy érhetünk mi el nyári,'téli időszakban állandóan 10 literes tejhozamot tehenenként. Gyakran halljuk, hogy ők is ugyanannyi eleséget adnak az állatoknak és hogy a fejadag nálunk sem nagyobb, mint ná- Kik, még sem tudnak napi 3-4 litefes tejátlagnál nagyobb eredményt elérni. A. magyarázat’egyszerű. Nemcsak a fejadag nagysága a fontos, hanem a silótakarmány minősége is! Mi tejérettségű silótakarmánnyal etetünk és ez a magyarázata annak, hogy teheneink jól tejelnek.
