Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-29 / 4. szám
6 földműves 1956. január 29. Erőnket és tudásunkat a kukoricatermelés szolgálatába! Kukoricatermelők országos konferenciája Merre van a Tátra szálló . .. érdeklődnek hazánk különböző részeiről Bratislavába érkezett mezőgazdasági dolgozók. A városi emberek, főképpen a gyermekek örülnek, hogy a falusiak segítségére lehetnek. Nyájas beszélgetés közben útjuk megrövidül. Egy nagy cső kukorica látszik messziről. A szálloda főbejáratára festették. Ennek az egyetlen csőnek is olyan nagy a vonzóereje, hogy a kísérők is odagyülekeznek és mostmár ők érdeklődnek legjobban a kukorica termesztése felöl. A nagyteremben pedig, ahol a konferenciát tartják, nemcsak rajzban láthatjuk ezt a hasznos növényt, hanem természetben is. A falnál köröskörül állványokra helyezik a különböző fajtákat csövestől, lemorzsolva, a szárak és gyökerek is teljes nagyságban láthatók. A dolgozók papírt, ceruzát vesznek elő és jegyzeteket készítenek. A bejárattól balra élénk tere fere folyik. — Gyertek oda — hívja társait egy feketebajuszú, szikárarcú fiatalember. Itt van a kiállítás legérdekesebb része, a külföldi fajtákból, szovjetuniói, koreai, amerikai, olasz, albán, lengyel, magyar és sok más ország kukoricáit láthatjuk. A csövek hossza, vastagsága és színe különbözik a hazai fajtákétól. Szépek, csodálni Valók, de a végén mégis mindenki abban állapodik meg, hogy nincs párja a szlovák sárga, nagyszemű fehér és sárga lófogú, és ezek keresztezéséből termelt nyárasdi kukoricának. A 60—70 dkg-os csövek a dolgozók szorgalmának, jó agrotechnikának és gépi munkának bizonyítékai. A terem túlsó oldalán a traktorosok gyülekeznek. Egy képet figyelnek, amelyen a traktor négyzetesen ültetett kukoricát sarabol. A másik kép előtt pedig egy kislány áll megdöbbenve. — Ez én lennék? — kérdezi barátnőjétől. — Te bizony. Hát nem emlékszel, hogy a múlt nyáron lefényképeztek bennünket, mikor a kukorica porzóját téptük. A boldog két kislányt hamar észrevették a többi dolgozók... Már megbátorodtak és alig győznek az őket körülvett emberek kérdéseire válaszolni. Ki tudja, meddig tartana ez az eszmecsere, ha a konferenciát meg nem nyitják? Chudík Michal elvtárs földművelésügyi megbízott lépett az emelvényre: Chudík elvtárs beszámolójából Népi demokratikus országunk a II. ötéves terv első évébe lépett. Az elkövetkező öt év nemzetgazdaságunk minden szakaszán növekedést jelent. Éppen ezért szükséges, hogy mezőgazdasági termelésünkben is jobb eredményeket érjünk el, mint az előző ötéves tervben, Mezőgazdasági dolgozóinkra nagy feladatok várnak: el keil távolítani az ipari és a mezőgazdasági termelés között fennálló nagy aránytalanságot. Pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelésre nagy gondot fordít. Elsősorban is fontos, hogy több állati • terméket biztosítsunk dolgozóink ' élelmezésére. Mindez a hektárhozamok növelésétől és a takarmányterületek kibővítésétől függ. A CSKP KB múlt év augusztus 31 és szeptember 1-i ülésén azt a feladatot tűzte elénk, hogy 1960-ig a kétszeresére kell emelnünk a kukorica vetésterületét. Ehhez az szükséges, hogy már 1956-ban elegendő, jóminőségű vetőmagot biztosítsunk saját termelésünkből. A kukorica legjobb takarmánynövényeink egyike. A félig érett kukori- Cászem sok szénhidrátot tartalmaz, a kukoricaszár pedig ugyancsak értékes takarmány. Köztársaságunk minden vidékén igen magas a kukorica hektárhozama. Több mint 600 mázsa kitűnő, nedvdűs silótakarmányt ad hektáronként. A kukoricát a nyári takarmányok közé sorolhatjuk, mint zöldtakarmányt, mert éppen a legnagyobb takarmányhiány idején egészíti ki takarmánykészletünket. ■A kukoricának nagy jelentősége van. Egy hektáron 50 mázsa szemeskukorica terem, különösen az erre alkalmas termőtalajokon. Ez azt jelenti, hogy 50 mázsa kukoricából annyi tápanyagot nyerünk, mint 60 mázsa árpából, vagy 300 mázsa buraz állatok megtermékenyülését. A kukorica termelés előnyei elsősorban a takarmányozásban, majd természetesen a hús és tej termelésben mutatkoznak meg. A kukorica az árpától kétszer, a burgonyától négyszer nagyobb tápértékű. Ha a silókukorica etetésével nyert tejmennyiséget az árpáéval összehasonlítjuk, arra a meggyőződésre jutupk, hogy egy hektár kukorica területről 7350 literrel több tejet nyerünk, ez 16 905 Kčsval nagyobb pénzösszeget tesz ki. A kukorica nemzetgazdaságunk nagyon fontos növénye s eddig mégis lebecsülték. Nagyobb területeken eddig' csak Szlovákia és Morvaország délebbi vidékein, és köztársaságunk töbri részén csak szórványosan termelték. Hogy ez ideig hazánkban kevés kukorica termett, annak nem a rossz talaj s a kedvezőtlen időjárás volt az oka, hanem a kapitalista monopóliumok kizsákmányoló politikája (mivel külföldről olcsón hozatták be a kukoricát), és i termelőknek sem volt elegendő tapasztalatuk. / Érdekes külön megjegyeznünk, hogy az 1938-as években Szlovákia területén a kukorica vetésterülete 87135 hektár volt, Csehországban csak 1743 hektár s Morvaországban pedig 12 685 hektár. Abban az időszakban a kukorica termesztésének fokozására intézett felhívások nem találtak megfelelő visszhangra. A kukorica vetésterületét hazánk felszabadítása után sem bővítették ki, s hektárhozama sem növekedett. A kétéves terv egyik fontos feladatát — emelni a kukorica termesztését 123 000 hektáron — nem teljesítették. Az első ötéves tervben nem sikerült 125 ezer hektár területen a kukorica termesztését biztosítanunk. lett, hogy a kukorica vetésterületének kibővítését, a hektárhozamok emelésének e fontos kérdését megértették a szövetkezeti tagok, az állapii gazdaságok s gép- és traktorállomások dolgozói. Tehát a kukorica vetésterületének kibővítéséhez az első lépése— Ez én - lennék? — kérdezi Szabó Annuska, Sípos Marikától. gonyából, vagy 600 mázsa cukorrépa — levél és karéjból. Hasonló a helyzet a silókukoricánál is, amelyet hazánk minden mezőgazdasági üzemében termelhetnek. A 450 mázsa silókukorica annyi tápértékkel bír, mint 460 mázsa takarmányrépa, 225 mázsa burgonya, vagy 219 mázsa cukorrépa. Azonkívül a kukorica rövidebb tenyészidőt igényel. Egyszerűbb a termelése és tárolása, hosszabb ideig eltartható. A szemeskukoricá csaknem egy nyolcaddal érték^ebb az árpánál és egy harmaddal a*' zabnál. Könnyebben emészthető s elegendő' mennyiségű В vitamint tartalmaz, amely elősegíti Első lépések A kukorica termesztésének főleg <áz 1955. évben szenteltünk nagy figyelmet. Ennek fő indító oka volt a Szovjetunió KP KB ülésén Hruscsov elvtárs beszédében tett kijelentés, hogy a Szovjetunióban az 1960. évben a kukorica vetésterületét 3,500 ezer hektárról, 28 millió hektárra kell kibővíteni." Hazánk kommunista pártja is foglalkozott ezzel a kérdéssel s elrendelte a kukoricatermelés fokozását. A gazdasági-szervezési intézkedések és a jó meggyőző munka eredménye Michal Chudík földművelésügyi megbízott beszámol az elért eredményekről és az előttünk álló feladatokról. ♦ két,, már megtették. 1955. évben nem csak, hogy teljesítettük, hanem több mint 2700 hektárral túlléptük. Mind Szlovákiában, mind a cseh vidékeken a kukorica hektárhozamának tervét is túlléptük. Csehszlovákiában a tervezett hektárhozam 25,7 mázsa volt, s 26,2 mázsás termést értünk el. Szlovákia, területér) a tervezett hektárhozam 1 hektáron 23 mázsa volt, s egy hektáron 26,4 mázsa kukoricát termeltünk. Néhány jó eredmény Nagyon jó eredmények voltak különösen a cseh vidékeken, ahol sok olyan szövetkezetben, ahol eddig nem termeltek kukoricát, például a prágai kerületben levő brandýsi járás Celákovice község szövetkezetében 8 hektáron 65 mázsa szemeskukoricát, a Sudov na Klame-i EFSZ-ben 1 hektáron 64 q értek el. Szlovákia területén a gálántai járásban levő nádszegi szövetkezetben érték el a legjobb eredményeket: 40 hektáron az átlagos hektárhozam 61,6 mázsa szemeskukorica volt. Itt a kukoricát négyzetesfészkes módszerrel ültették s heterózis vetőmagot alkalmaztak. Magas hektárhozammal dicsekedhetnek a komáromi járásban levő ifjúságfalvi szövetkezet dolgozói is, ahol 18 hektáron átlagban 62,4 mázsa szemeskukoricát termeltek. A silótakarmánynak szánt kúkorica termesztésénél is az 1955 évben a tervezett 90 ezer hektárt, 10 ezer hektárral túllépték. Országos viszonylatban zöldtakarmányból az átlagos hektárhozam 302,5 mázsa volt, ebből Szlovákia területén ■272,5 mázsa. A legmagasabb hektárhozamokat silókukoricából a cseh vidékek szövetkezeteiben értek el, ez azt jelenti, hogy a silókukorica bírja a hűvösebb éghajlatot is. Példa erre a České Budejovice-i kerületben levő myslími EFSZ, ahol egy hektárról 100л mázsa zöld takarmányt dagot nyertek; továbbá a tábori járásben levő malšicei EFSZ — ahol 1 hektáron 900 mázsát értek el. A kukorica termesztésénél fennálló hiányosságok Ami a próbavetést, az őszi mélyszántást, s trágyázást illeti, nem tudhatjuk, hogy a kukoricatermelők többsége helyesen járt-e el, A múlt évben erre nem alkalmas, , gyommal benőtt, nedves, trágyázatlan s több esetben az ősszel fel nem szántott területeken is termeltünk kukoricát. Ez nem csak a termelők, hanem a mezőgazdasági bizottságok agronómus szolgálatának a KNB—JNB-ok, a GTÄ-ok agronómus szolgálatának, s a többi szakképzett dolgozóknak is hibája, mivel kötelességük, hogy a szövetkezeti tagoknak s egyénileg gazdálkodó parasztjainknak segítségébe legyenek s tanáccsal lássák el őket. A kukorica megköveteli," hogy jól trágyázott földbe ültessük, ahol időben elvégeztük az őszi mélyszántást. Más jobbminőségű vetőmag sem válna be, hogyha erre nem alkalmas talajba vetnénk. Amíg Szlovákia területén a tervezett kerületi üzemekben silókukoricából 15 200 hektár helyett 23 C03 hektárt ültettünk be, egyes cseh vidékek a kukorica termelés terén nagyon lemaradtak. Például a prágai kerületben nagy volt a lemaradás, ahol 15 ezer hektár helyett csak 5600, és a brnói kerületben 12 ezer hektár helyett csak 10 518 hektáron ültettek kukoricát. Ennek ellenére szép eredményekkel dicsekedhetnek a határmenti libereci kerület dolgozói, ahol 700 hektár helyett 1637 hektáron ültettek kukoricát. A feltüntetett példákból kitűnik, hogy ott,' ahol a kukorica vetésterületének kibővítéséről gondoskodtak a NB-ok dolgozói és a GTÄ-ok, a szövetkezeti tagok s egyénileg dolgozó parasztjaink e fontos kérdést megértették. Több olyan kerület volt, ahol milyen gazdasági jelentősége van a kukoricának, milyen hasznosság van belőle, nem kétséges, hogy hazánk minden egyes vidékén biztosítják a kukorica vetésterii'etének kibővítését, s emelik a hektárhozamot. A kukorica-vetőmag kérdése A múlt. évben a legfőbb hiányosság abban mutatkozott, hogy egyes vidékeken, mint például a prágai, Králové Hradec-i, Kartový Vary-i kerületekben a szlovák kerületek dolgozóitól későn kaptak meg a vetőmagot s a vetőmag nagy részének csíraképessége csak 50 százalékos volt. Miben rejlett tehát az elkésett beadás és a vetőmag rossz minőségének titka? Azok a szlovákiai dolgozók, akik a cseh kerületek részére is termeltek vetőmagot,, ezt a megszabott határidőre nem küldték el rendeltetési helyére. Nem elégedhetünk meg azzal a kifogással, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a kukoricát nem morzsolhatták le időben, s így nem is szállíthatták. Jobb munkaszervezéssel lehetett volna ezen is segíteni. Az éretlen kukoricacsöveket még a földeken kellett volna kiválogatni, nagyobb gondot kellett volna fordítani a tárolásra és az ellenőrzésre. A kukoricatermelők ez ideig kevés gondot fordítottak a keresztezett vetőmag termesztésére és használatára, amely a szemeskukorica terméshozamát 10- 40 százalékkal emeli. Hogy a keresztezett vetőmag használatát fokozzuk, a Földművelésügyi Minisztérium az 1955-ös évben felére csökkentette az ellenbeadást s lehetővé tette, hogy a termelők más mezőgazdasági termék, vagyis pótbeadás által, teljesíthessék kötelességeiket. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a termelők 100 kg vetőmag ellenében csak 50 kg közönséges kukoricát, esetleg az egyéb szemesek beváltásáSzünetben a szakemberek tovább vitáznak. a felelős szervek a múlt évben nem fejtettek ki eléggé meggyőző munkát a kukorica vetésterületének kibővítésére. S különféle kifogásokkal érveltek, hogy e feladatot nem teljesíthették. * Biztos, hogy a kukoricatermelés fokozása a felelős szervektől sok türelmet s céltudatos munkát igényel, különösen azokon a területeken, ahol a kukoricatermelés elterjedt, s még sokkal többet az olyan vidék ?ken, ahol a kukoricatermelésnek eddig még nincs tradíciója. Hogyha megmagyarázzuk a szövetkezeti tagoknak, s egyénileg • dolgozó parasztjainknak, nál érvényes mennyiség felét adt< be. Előfordultak olyan esetek is, hoj a keresztezett vetőmag kukoricát fe etették, helyette pedig közönség' kukoricát ültettek. További komoly hiányosság vo hogy egyes kukoricatermelők az ü tetősre nem biztosítottak elegem kukoricát, nem válogatták ki erre célra a legjobb kukoricacsöveket csak alacsonyabbrendű vetőmagot ü tettek, amelyből nem várhatták mi gas hektárhozamot. Sok helyütt'mé< csak arra sem gondoltak, hogy az á lami alapból kapott vetőmag-kölcsöi letörlesszék.
