Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-29 / 4. szám
2 * Földműves 1956. január 2t. A dolinkai kis- és középföldmiivesek Százezer korona értékű felajánlást tettek A második ötéves terv első évébe léptünk. Szerte az országban, üzemekben és szövetkezetekben, valamint egyénileg gazdálkodó földműveseink körében nagyméretű 'kezdeményezés indult: minél többet termelni, ■ hogy teljesíthessük pártunknak és kormányunknak a mezőgazdasági termelés fokozatos emelésére vonatkozó irányelveit. Ezt a nagyméretű kampányt a szocialista felajánlások egész serege teszi értékessé. Néhány nappal ezelőtt a dolinkai HNB is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A- HNB ülése a késő estéli órákig elhúzódott. A tárgysorozat a téli kampány alapos megtárgyalása, és az ebből szár- . mazó' feladatok széjjelosztása volt. Látszik, hogy a dolinkai HNB tagok komolyan "veszik a téli időszakot és arra törekszenek, hogy az időt hasznos dolgokkal töltsék. Valamikor a mezőgazdaságban nem így gondolkodtak. Kinek jutott volna eszébe, hogy a téli hónapok folyamán a földművesek értékes tapasztalatokra tehetnek szert. Valamikor az volt a cél, hogy a paraszt minél elmaradottabb legven. Ma pedig a fejlődés azt kívánja, hogy a téli időszak folyamán alaposan felkészüljünk a tavaszi munkákra, előkészítsük a gé, pékét, vetőmagot, és mi magunk is tanuljunk. Nagy feladat vár nemzeti bizottságainkra a termelési tervek bebiztosítása terén. A termelési terv teljesítését, illetve túlteljesítését . csakis a szocialista Felajánlások segítségével biztosíthatjuk. A siker nem marad el, ha a szocialista felajánlások élére maguk a helyi nemzeti bizottságok dolgozói állanak. A dolinkai helyi nemzeti bizottsági tagok jó 4giunkája és a dolinkai kis- és ’középparasztok értékes felajánlása Jegyen jó példa járásunk többi falvai és HNB dolgozói előtt.. Ezí^i mind az államot, mind saját-magukat segítik. Most pedig tássuk csak, milyen értéket ' képvisel a dolinkai egyénileg gazdálkodó földművesek felajánlása • terményben és pénzben Huszonegy egyénileg gazdálkodó vállalta, hogy az 1956-os évben az agrotechnika helyes kihasználásával és az állattenyésztésben alkalmazott haladó munkamódszerekkel terven felül kitermel: 1750 kg sertés, 4780 kg marhahúst, 600 liter tejet, 144 mázsa burgonyát. Hasonló felajánlásokat tettek búzából, árpából, cukorrépából és más egyéb mezőgazdasági termékből. Vállalták, hogy a tak armányalap bebiztosítása céljából 12 hektár réten elvégzik a talajjavítási munkálatokat. Mindezen eredményeket úgy biztosítják majd, hogy kb egy vagon műtrágyát szórnak el földjeikre, mely segítségével nagyobb terméseredményekre tesznek szert. Innen származik majd a terméstöbblet, amelynek értéke 108 ezer koronát tesz ki. A dolinkai egyénileg gazdálkodó földművesek helyesen terveznek, de eredményeik még nagyobbak lesznek, ha közösen, szövetkezetben fognak gazdálkodni. Hoksza /. Д nemzetgyűlés bizottságai befejezték az állami költségvetés vitáját A Nemzetgyűlés bizottságai pénteken, január 20-án befejezték az 1956. évi állami költségvetés vitáját. Az alkotmány Jogi bizottsága megtárgyalta a Nemzetvédelmi- és a Belügyminisztérium költségvetési fejezeteit. A vita során felszólalt dr. Alexej Čepička, hadsefegtábornok, a miniszterelnök ’első helyettese, nemzetvédelmi- miniszter, valamint Rudolf Barák. belügyminiszter, A Belügyminisztérium költségvetési fejezetének tárgyalásánál a képviselők megszemlélték azon tárgyak és okmányok példányait, amelyeket az ellenséges hatalmak ügynökei használnak fel kártevő tevékenységük céljaira. Az alkotmányjogi bizottság ezután az egyes kerületek költségvetését tárgyalta meg. A képviselők a vita során rámutattak a nemzeti bizottságok gazdálkodásában felmerülő . fogyatékosságokra és figyelmeztettek arra, hogy a helyi ipar és gazdálkodás vállalatairól nem gondoskodnak kellőképpen és az ■ adószedés terén is fogyatékosságok mutatkoznak. Az alkotmányjogi bizottság ezután az 1956. évi állami költségvetés összes letárgyalt fejezeteit" jóváhagyás végett a Nemzetgyűlés teljes ülése elé terjesztette A költségvetési és gazdasági bizottság Richard Dvofák külkereskedelmi nointsítef és B. 'Suéhahda, a pénztiyyminiszter helyettese jelenlétében megtárgyalta a Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyi Minisztérium és az általános pénzügyigazgatóságok költségvetési javaslatait, valamint az 1956. évi költségvetési törvény kormány javaslatát és a Csehszlovák Köztársaság 1954. évi állami költségvetési zárszámadását. A képviselők a vita során kivitelünkről tárgyaltak, főleg az üveg és az üvegdíszárú terén. Megvitatták a nyersanyag behozatalának kérdését, főként, textiliparunk számára, valamint a tudományostechnikai együttműködést a Szovjetunióval. A bizottság a megtárgyalt költségvetési javaslatokat jóváhagyás végett a nemzetgyűlés teljes ülése elé terjesztette. Egyúttal jóváhagyta az 1956. évi költségvetési törvény kormányjavaslatát, valamint az 1954. évi állami költségvetési zárszámadást. Jó úton haladnak az ógyallai JNB-dolgozói A téli időszakban, különösen ebben az évben, fokozott feladatok várnak az ógyallai JNB dolgozóira. Éppen ezért nagy figyelemmel tanulmányozzák' a "téli kampány tervét. A tervet a polgárokkal való nyilvános beszélgetésre, előadásokra és a szövetkezetek megszilárdítására, valamint sok más fontos feladat megoldására irányozták elő. Január 12-ig a "községben nyolc beszélgetést és két előadást rendeztek összesen 1586 polgár részvételével. A szövetkezetek megszilárdítása terén szintén eredményeket értek el. Az év elejétől kezdve a marcellházi szövetkezetbe 7 tagot, a bagotai EFSZ-be 6 tagot szereztek. Már ezekből az esetekből is megállapítható, hogy ott, ahol a funkcionáriusok és a kommunisták a szervezés kérdésével foglalkoznak, szép eredményeket érnek el. Szükséges azonban, hogy a tél) karryjányban a falusi pártszervezetek is nagyobb figyelmet szenteljenek saját munkájuknak. Minden egyes évzáró pártközgyűlésen kell foglalkozni a téli kampány fontosságával és annak részletes végrehajtásával. Szükséges továbbá, hogy a falvak téli kampánytervét rögzítsék ésminden egyes pontjának teljesítéséért egy-egy felelős elvtársat bízzanak meg. Az ógyallai járásban is foglalkoznak a túlméretezett háztáji - gazdálkodások flz 1955. év beadásának eredménye számokban A szövetkezeti tagok, egyéni gazdálkodó földművesek, valamint az állami gazdaságok dolgozói az elmúlt év végéig 25 725 tonna disznóhúst adtak be terven felül. A vágósertések beadását — a nyitrai kerület kivételével — minden kerület teljesítette. Az 1954-es évvel összehasonlítva tavaly 45 319 tonna vágósertéssel többet adtak be. Vágószarvasmarhát földműveseink 4 000 tonnával többet beadtak, mint 1954-ben. Tejet az 1954-es évvel szemben 169 millió literrel adtak be többet. 8 csányi földművesek jobbak is lehetnének A kassai járás földművesei az elmúlt évben nem teljesítették teljes egészében tej- és tojásbeadásukat. Számos község földművese több ezer ; liter tejjel és tojással maradt adós az államnak. Csány község földművesei például 80 ezer liter tejjel és 40 ezer db tojással tartoznak. Azok közé, — akik az állam iránti kötelességüknek nem tettek eleget — tartozik Sándor Imre, Spišák András, Varga Mária, Varga András, Kaduk Imre és mások A becsületes dolgozók, mint például Tóth .Ferenc, Varga András és még sok példás magángazdálkodó elítéli gazokat a földműveseket, akik elvonják a dolgozók asztaláról az élelmet és bűnös módon elhanyagolják ,. államunk iránti kötelezettségük teljesítését. —M— kérdésével. A Zelené Háj-i • szövetkezetben erről a kérdésről a szövetkezeti tagok élénk eszmecserét folytattak és határozatot hoztak a megengedettnél nagyobb háztáji gazdálkodások megszüntetésére vagyis, hogy egyetlen egy háztáji gazdálkodásnak sem szabad meghaladnia a 0,50 ha területet. Az elkövetkező hónapokban az ógyallai járásban az eddigi Páttelep Dunajce névén, önálló községgé válik, A téli kampányban erre a községre is gondoltak. Főképpen az uj szövetkezet megalakítására törekednek. A közös gazdálkodásnak már mintegy 30 kis- és középparasztot I megnyertek. Szükséges azonban, hogy a közigazgatás tisztviselői és a JNB- ok kommunistái errői a községről is gondoskodjanak és minden . előfeltételt megteremtsenek a. közös gazdálkodás számára. A téli kampány sikerének érdekében a JNB jan. 12-én értekezletre hívta a HNB elnökeit, ahol a téli időszak feladatait megtárgyalták. Ebből az alkalomból szó esett a kötelezettségvállalásokról is, amelyet a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok között szerveznek. Kajtár István, a marcellházi HNB elnöke a téli időszak legjobb eredményének eléréséért versenyre hívta a járás valamennyi HNB elnökét. A járás szövetkezeteinek tagjai a zárszámadást már elvégezték és az eredményekből kitűnik, hogy a munkaegységekért 14 szövetkezet pótjutalmat fizet.A tavalyi gazdálkodásban a legjobb eredményt a marcellházi szövetkezet érte el, amely munkaegységenként 5 Kčs osztalékot fizet. Az izsai szövetkezet 4, a virti szövetkezet pedig szintén 4 korona osztalékot fizet munkaegységenként. Gyengébb gazdasági eredményeket értek el Bagotán és Mudroňovón, ahol a szövetkezetek tagjai nem is kaptak osztalékot. Ezekben a községekben a gyenge gazdálkodásért a helyi nemzeti bizottság dolgozóin kívül, felelősek a pártszervezet tagjai is, akjk egész éven keresztül kevés figyelmet fordítottak a szövetkezet gazdálkodására. Az évi termelési terv kidolgozását az egész ógyallai járásban megkezdték. Marcellházán és Izáán már be is fejezték. Ebben az évben több szövetkezetben a tagoknak pótjutalmat is fizettek. A modrany szövetkezetben a pótjutalmat természetbeniben, vagyis kukoricában és burgonyában fizettek ki. Az izsai szövetkezetben a pótjutalmat szintén gabonában és kukoricában, az 'állattenyésztésben pedig pénzben fizették ki a szövetkezeti tagoknak. I. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízó leveleit Antonín Zápotocký köztársasági elnöknek Antonín Zápotocký, a Csehszlovák Köztársaság elnöke szombaton, január 21-én a Prágai Várban fogadta Ivan Timofejevics Grisint, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízó leveleit a köztársasági elnöknek. Antonín Zápotocký köztársasági elnök és I. T. Grisin beszédet mondottak. A megbízó levelek átadása után a köztársaság elnöke barátságos beszélgetést folytatott a nagykövettel, amelyen V. David külügyminiszter is részt vett. Jobb lesz az életünk ha a tervet valósággá változtatjuk Az elmúlt év -mezőgazdasági vonatkozásban egészében véve eredményesnek mondható. A gabona beadásának tervét már szeptemberben 100 százalékra teljesítettük és az év végéig i beadási terven felül még 12 százalékkal adtunk be többet. A cukorrépából. 1.550.488 mázsával, burgonyából 5-1.488 tonnával, szénából 17,082 tonnával,' repcéből pedig 26.316 tonnával adtunk by többet, mint 1954-ben. Földműveseink a hús beadását 101.2 százalékra" teljesítették, tejből 20 millió literrel, tojásból 7 millió darabbal, szárnyasból 383 tonnával adtak be többet, mint 1954-ben. E?ek az eredmények nem véletlenek. A kormány és a párt segítségének, a . földművesek, de főképpen a szövetkezeti tagok munkájának eredménye, akik jelentős mértékben haladó módszere-ket alkalmaztak. A szövetkezetek sikerei a magángazdálkodó földművesek százait vonzották az EFSZ-ekbe. Igaz, előfordultak hiányosságok is. Ezeket azonban földműveseink már a kezdetnél kiküszöbölték, Hogy mezőgazdaságunk továbbvirágozzék. kormányunk a nemzetgazdaság fejlesztésére — beleértve mezőgazdaságunkat is — ötéves tervet dolgozott . ki. . Milyen a mezőgazdaság 1956-os feladata? Az állami terv Szlovákiában a mezőgazdasági termékek értékének 11.2 százalékos brutto érték emelkedését feltételezi, ebből, a növénytermelés 8.3 százalékkal, az állattenyésztés 15.7 százalékkal emelkedik. Országos viszonylatban a mezőgazdasági termékek brutto értékét 9 "százalékkal, az ötéves terv utolsó évében tpedig 35 százalékkal kell emelni. » Ezen feladatok teljesítésére Szlovákiában minden előfeltétel megvan. Mezőgazdaságunkat többezer dolgozóval, gépek ezreivel megerősítettük. A műtrágya-mennyiségét emeltük stb. Ha az 1956-os állami tervet teljesítenénk, — ami minden bizonnyal sikerül is, — az azt jelentené, hogy ’a mezőgazdasági termelésünk a háború előtti évek termelését 25—30 százalékkal túlhaladja. Az 1956-os állami terv az állati termékek előállítására, de főképpen a szarvasmarha-tenyésztésre és hasznothajtóságára fékteti a fősúlyt. Ez sr követelmény főképpen az EFSZ- einkre és a 10 hektáron felüli magángazdaságokra vonatkozik, ahol az előírt szarvasmarha-állományt nem igen tartották be. Ebben a két ágazatban a szarvasmarha állományt, 10.4 százalékkal, a tehénállományt 25. százalékkal kel! emelni. Természetesen a szarvasmarhák számának emelkedésével egyidőben a mezőgazdasági állatok hasznothajtóságának is fokozódnia kell. A tehenek tejelékenységét. 13 százalékkal és a vágószarvasmarhák súlyát- 4 százalékkal kell emelni. Az EFSZ-ek és a 10 hektáron felüli egyénileg gazdálkodó földműveseknél a fejőstehenek állományát 125 százalékkal kell emelni. Ez talán soknak látszik. De megvalósítása nem lehetetlen, ha a tenyésztésnek kellő figyelmet szentelünk. Csak arról van szó, hogy minden további nevelésre alkalmas üszőt a tehénállományba sorozzunk, hogy falvainkból eltűnjön a borjak feketevágása, hogy — ahol ezt még nem tették meg, — a háztáji gazdálkodásban tartott fölösleges teheneket vonják a szövetkezetekbe. Természetesen a szövetkezetek, .az egyénileg gazdálkodó földműd vesek tehén-állómányukat a szomszédos EFSZ-ekből, egyénileg gazdálkodó földművesektől és az állami alapból felvásárlás útján . is fedezhetik’. Az állati termékek előállítása, de különösen a szarvasmarha-tenyésztés fokozása mellett a további igen fontos feladat: a takarmány termelésének emelése, éspedig 1956-ban 12 százalékkal (zabegységre átszámítva). A számítás szerint ebben az évben a réteken és legelőkön 214 tonna szénával többet kell termelnünk az eddigi évekkel szemben. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy. rétjeinkről és legelőinkről jobban gondoskodjunk. Éppen ezért ne feledjük el már most a télen, de lóképpen a nyári hónapokban a felületi megművelést és a szokottnál jobb trágyázást elvégezni. A rétjeinktől és legelőinktől a trágyát ne sajnáljuk, hiszen az 1956-os évben 12,5 %-al több műtrágyát gyártunk. A rétek és legelők feljavítását nagy- | ban előmozdítja a növényiét rendszeres fogasolása és legeltetése. Az évelő takarmány mennyiségének fokozását csak úgy érhetjük el, ha a növényzetet trágyázzuk és ápoljuk." További takarmányt főképpen a tavaszi keverékek termelésével érünk el, tehát mindenekelőtt a vetésterület kiszélesítésével, de nem mindig a más növények rovására, hanem az eddig elhanyagolt vagy parlagon heverő földek kihasználásával. Hogy minél több takarmány-keverékünk legyen, földműveseink már most törekedjenek a talaj összetételének megjavítására. Az eddigi hüvelyes-gabona-keveréket bükköny-zab vagy más kiadósabb keverékekkel pótoljuk, mely sokkal több zöld anyagot nyújt. A silókukorica ’a leghálásabb termény, melyet ч lehetőség szerint ■ tejérettségűvé hagyjuk nőni, azután pedig besilózzuk. A kevésbé kiadós muhar helyett inkább cukorcirokot"termeljünk, amely sokkal nagyobb termést ad és a táp. értéke szintén magasabb. Földműveseink évről-évre nagyobb súlyt fektetnek a szemes kukorica termelésére. Az állami terv ezt a tényt is figyelembe vette és ezért» feltételezi a kukorica vetés területének 10 százalékos emelését. Ezt a feladatot szintén teljesíteni lehet, mivel gépállomásainkat nagymennyiségű alkalmas géppel szerelték fel. A kukoricát meg lehetne honosítani az északi járásokban is, ahol nagyon sok helye» minden élőfeltétele megvan. Természetesen, fokozni kell a burgonya, takarmányrépa, zab és a többi termények hozamát is. Az 1956-os év 1. számú feladata a növénytermelés terén: a takarmány-termelés. A második fontosabb feladat: az ipari termények termelésének fokozása. Ebben az .esetben is mindenekelőtt’ a cukorrépa, len, kender és az olajos magvak vetésterületének kiterjesztése a fontos. _A gabona hektárhözamának fokozását szintén számba vették. A búza hektárhozamának 6,8 százalékkal, a rozsnak 10,7 százalékkal, az árpának 8.2 és_ a kukorica hektárhözamának 5.3 százalékkal kell emelkednie az 1955-ös évvel szemben. A gép- és traktor-állomúsok, az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodók földművesek megsegítését ebben az évben 14 százalékkal (átlaghektárokban) emetík, 24 százalékkal több földet megszántanak, a kapásnövények sorközi megművelését 84 százalékkal emelik, a kombájnokkal 24 százalékkal több gabonát aratnak le, a burgonya . kiszántását pedig’^az elmúlt évvel szemben 267 százalékkal emelik. Mindezeken kívül jelentős mértékben gépesítik a répaszedést, a len tépését és más munkákat. Ahogy a fentiekből kitűnik, a feladatok teljesítésére minden feltétel adva .van, csak teljesíteni kell őket. Nincs kétség afelől, hogy ezt szorgalmas munkával meg is valósítjuk. R. N,
