Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-06-24 / 25. szám
1956. június 24. rftgdműves NAGYOBB FELELŐSSÉGET Ha a járási újságok első kiadásától eitelt nyolc éves munkát mérlegeljük, önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy a cikkek vajon mindig elégségesen tükrözik-e vissza a falvak életét, hogy az események előtt jártak-e, vagy csak utána kullogtak. Az az érzésünk, hogy ez a mérlegelés nem hozhat teljesen pozitív eredményt. Járási újságaink a falvak küzdelmes, de kétségkívül fejlődő életét sok esetben tévesen mutatták be. Az utasítás-jellegű kampánycikkek nem minden esetben hozták meg a kívánt eredményt. El kell ismernünk azt a tényt, hogy a járási újságok (s ugyancsak a napi-, illetve hetilapok is) több esetben helytelenül nyúltak az eseményekhez, s amikor alapos bírálatra lett volna szükség, akkor is csak kendőztek, vagy néhány magasztos frázissal elintézték az ügyet. De vajon csak a szerkesztők okolhatók-е ezekért a hibákért? Minden bizonnyal lelkiismeretfurda'.ást éreznek, ha mindezeket a mulasztásokat csak az ő számlájukra írnánk. Annál is inkábij, mivel a járási földmüvesújságok szerkesztői nem egy esetben csak végrehajtói voltak az egyes személyek téves elképzelésből fakadó utasításainak. A kulákkérdés esetében például — sok esetben —- nemcsak hogy nem a munkához való viszonyon keresztül ítélték meg a kulákot, hanem sajnálatos tévedésként kis- és középparasztokat is közéjük soroltak. A múltban gyakran jogtalanul ítélték el, s „kulák”-jelzővel bélyegezték meg azokat a kis- és középparasztokat, akik nem akartak a rosszul működő szövetkezet tagjai lenni. Már pedig nem ők voltak mindennek az okai, hanem mindenekelőtt ezen szövetkezetek vezetői és tagsága, akik a rossz gazdálkodással nem tették vonzóvá szövetkezetüket. így aztán természetes nem lehet csodálkozni azon, hogy az ilyen jó eredménnyel nem dicsekvő szövetkezetek nem vonzották a még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. Senki előtt egy percig sem lehet kétséges, hogy a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. Ahhoz azonban, hogy ezt az egyszerű dolgozó paraszt is magáévá tegye nem szólamokra van szükség, hanem mindenekelőtt kézzelfogható eredményekre, A kis- és középparasztoknak a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérése elsősorban ezektől az eredményektől, valamint a szövetkezet megértő közösségétől függ. Ha ezek a feltételek megvannak, akkor semmi szükség arra, hogy a meggyőzésnek ezt a módját bármilyen más helytelen módszerrel helyettesítsük, mert a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és annak elkerülhetetlenségét a kis- és középparaszt maga tapasztalja. Legyen elsőrangú feladatunk a gyepgén működő szövetkezetek segítsége. hiszen nem ember feletti munkára, hanem csupán odaadásra, lelkiismeretességre és jó szervezésre van szükség, mert a jó eredmények elérésének lehetősége mindenütt megvan. Hála a munkásosztály igyekezetének, újabbnál újabb mezőgazdasági gépek árasztják el a falut, hogy megkönnyítsék, gyorsabbá tegyék földműveseink munkáját. Ez természetesen lehetőséget nyújt nagyobb jövedelem biztosítására; nemcsak a szövetkezeti vagyon kibővítéséhez, hanem a tagok jövedelmének emeléséhez is. Ez aztán alapja iesz annak, hogy a meglevő szövetkezeteinket bővítsük, illetve ezek példája nyomán újakat alakítsunk. Beszélnünk kell még egy dologról, mégpedig a brigádokról. A jövőben lehetőleg kerüljük azt a megoldást, hogy brigádokat hívunk a szövetkezet megsegítségére. A munkák helyi szervezésével minden szövetkezet elvégezheti a munkát. Ha azonban mégis szükség van segítökézre, el kell érni azt, hogy ne történjen meg, ami a múltban oly sokszor előfordult, hogy a brigádosok megérkeztek, de senki sem irányította munkájukat. Épp a brigádosokra való tekintettel sok esetben egyes szövetkezetek elkényelmesedtek, s mindent a brigádosoktól, illetve a védnökségi üzemtől vártak. Természetes, hogy ez helytelen. Az elmondottak szellemében vizsgáljuk meg néhány járási földművesújság munkáját. Az óg.yallai járás újsága a „Nový roľník“ a régebbi számokhoz viszonyítva hétről hétre fejlődik. Azonban ajánlanánk a szerkesztőségnek, hogy hosszú cikkek helyett rövidebb cikkeknek adjanak helyet. Az írásokból az érződik, hogy a „Nový roľník"-nak nincs kellő kapcsolata a járás falvaival. Az olvasónak valahogy az az érzése, miptha az újság kizárólag a „zöldasztal” mellett születne. Ez a hiányosság azonban többé kevésbé a többieknél is megtalálható. Például a vágsellyei „Roľník vpred” 19. számában 5 cikk közül csak három foglalkozik a földműveseket közvetlenül érintő problémával. Általában kevesebb elcsépelt és megunt szólamokat, s több való életet kívánnak a járási újságok. Hogy ezt elérhessük a szerkesztőknek mind kultúrpolitikai, mind szakmai vonalon fejlödniök kell. A dunaszerdahelyi „Szövetkezeti Falu” szerkesztője, Duhan elvtárs négy oldalas lapot szerkeszt. Ebből kettő magyarnyelven jelenik meg. Igyekszik a lapot színvonalassá tenni, a cikkek válogatására azonban nagyobb gondot kell fordítania. így például a futballró! írt cikkével kapcsolatosan — mellyel egyébként egyetértünk — az a véleményünk, hogy rövidebb is lehetett volna és a fennmaradt helyet égetőbb kérdésekkel kellett volna betölteni. Külön ki kell emelnünk ennél a lapnál a bátor, helyénvaló kritikát. Ezt a lehetőséget a járási újságok nem nagyon használják ki, pedig a hibákat nem takargatni, hanem feltárni kell. Mint eddig, úgy most is az elismerés hangján kell szólanunk a nagymegyeri „Szocialista Fa!u“-ról, amelyben rendszeresen olvashatunk helyénvaló, színvonalas cikkeket. A laonak nagy levelezőgárdája biztosíték arra, hogy hétről hétre értékes lapot adjanak ki. Örvendetes lenne, ha a többi járási lapok is ilyen színvonalon dolgoznának. A Csehszlovák Köztársaság kormánya a közelmúltban hagyta jóvá a járási újságok szisztemizációját, amely 1956. július 1-én lép érvénybe. Ez a jövőben biztosítja a járási újs'.gok szerkesztői számára, hogy munkaidejüket teljesen a szerkesztésnek szentelhessék. Ez ideig sok helyen a szerkesztők csak másodsorban voltak szerkesztők, annyira elfoglalta őket a rájuk bízott különféle munka. Most azután a szerkesztőkön áll, hogy bebizonyítsák, hogy kormányunknak ez a rendelkezése is hozzájárul ahhoz, hogy érdekessé, színvonalassá tegyék a lapot, s küldetésének megfelelő járási újságot adjanak ki. J. A. A »Bújócska« Szlovákgyarmaion Az egyik májusi vasárnap délutánján a késői órákban Szlovákgyarmaton a szokottnál többen várakoztak az autóbusz érkezésére. Csakhamar megtudtam, hogy az Ipolyságiakat várják, akik vendégszereplésre érkeznek ide. Midőn az autóbusz megérkezett, feloldódott a várakozás feszültsége, s örömmel fogtunk kezet a kedves vendégekkel. Este a kultúrház a rossz idő ellenére is megtelt a nie a „Bújócska” sikersorozatához járult hozzá. Azonkívül, hogy a tizedik elődásuk volt, ezzel a darabbal szerepeltek az országos alkotóversenyen is, ahol ugyancsak jó eredményt értek el. Az előadás szünetében a nézők a megelégedés hangján beszélgettek egymással. S ezt követte a színjátszócsoportok vezetőinek tapasztalatcseréje, melyre az előadás után került sor. Nagyon nehéz a szereplők közül a legjobbakat kiválasztani. Sikerük mindenekelőtt a kollektív munkából fakad. Kifogástalanul alakított Kovács József, Baran József, Maurel Jóska, Gyurász Öcsi, valamint Buchler és Darida kultúrtársak. A női szereplők közül a Brandáknét alakító Frenkó, valamint Kovácsné szerepében Kovács Mária kultúrtársakat említhetjük meg. A többi szereplő ugyancsak hozzájárult az előadás sikeréhez. Az előadás után a há!á6 közönség együttmaradt a szereplőkkel, s kellemes szórakozással, tánccal és énekléssel töltötte az estét. A sikerben része volt Darida kultúrtársnőnek is, akinek ez volt első rendezői munkája. Beszélgetésünk nyomán elmondotta, hogy a jövőben még több vendégszereplésre számítanak, s az aratás idejére pedig kultúrbrigádot szerveznek, hogy munkájukkal ezáltal is hozzájáruljanak a környék falvainak kulturális téren való felemeléséhez. A jövőre vonaíkozó tervekről Jelenet a Bú jócskából; Vacsora a Kovács-családnál. szórakozni vágyó dolgozókkal. Nem mindennapi kultúreseményről volt szó, így az érdeklődés igen nagy volt. A várakozás jogosságát az előadás közben fel-felhangzó taps is igazolta, mely egyben az ipolysági CSEMADOK színjátszóinak munkáját is dicsérte. Ez az előadás ugyaannyit árult el, hogy valószínűleg a „Szabadság, szerelem” című daljáték tanulásába kezdenek. Reméljük, hogy ezek a szép tervek a jövőben valóra is válnak, és az ipolysági CSEMADOK sok szép tartalmas kultúrműsorral lelkesíti az aratásba induló falvak dolgozóit. Rados A jó együttműködés eredménye Az öröm érzése tölti el az embert, ha végigjárja a galántai járás határát. A cukorrépa és a kukoricatáblák tiszták, látszik rajtuk, hogy megművelésükre nagy gondot fordítottak a földművesek. Ez az eredmény azonban nagyrészt a gépeknek köszönhető. Különösen ott, ahol a brigádközpont jók együttműködik a szövetkezettel, így van ez Diószegen is. A diószegi szövetkezetben ebben az évben gépekkel sarabolták az összes kukoricát és cukorrépát. A 87 hektárnyi kukorica és a 84 hektár cukorrépa sarabolása és egyelése nem okozott gondot. Különösen a négyzetes módszerrel ültetett kukoricában haladt gyorsan a munka. A szövetkezetben azért halad jól a növényápolás, mert a szövetkezeti tagok egészen a termény betakarításáig három termelöcsoportban művelik a földeket. A csoportok állandó munkaversenyben vannak egymással. Blaho Mihály a szövetkezet agronómusa mindenütt jelen van és mindenhol hasznos tanácsokkal látja el a szövetkezeti tagokat. Érdemes megemlíteni Kmety János traktoros munkáját is, aki a kukorica négyzetes vetésénél 9 hektárral túlteljesítette napi normáját úgy, hogy a tervezett négy helyett 13 hektáron vetette el a kukoricát naponta. De nemcsak ő, hanem a többi traktorosok is jól dolgoznak. Az őszi takarmánykeverék begyűjtése után két műszakban végzik a tarlóhántást, a földet pedig azonnal bevetik másodnövénnyel. A diószegi EFSZ tagjai a lekaszált és begyűjtött őszi takarmánykeverékből közel 300 köbméter silót készítettek. Mindezek a szép eredmények a helyi traktorosbrigád és a szövetkezet jó együttműködésének köszönhető. Sutková Edita 15 Korszerű gépek - magas teljesítmény A mezőgazdaság gépesítése az utolsó tíz esztendőben többet fejlődött, mint az elmúlt száz esztendőben. A mai korszerűen felszerelt mezőgazdaságokat össze sem lehet hasonlítani a régivel. Milyen felszerelése volt a 60, 80 évvel ezelőtti gazdaságoknak? A növénytermelésben fogatos ekékkel, lovakkal, ökrökkel és tehenekkel szántottak. Л gabonát kézzel kaszálták, hadarókkal csépelték és sok helyütt lovakkal gyúrták. Az állattenyésztési <répet gyártják lánctalpas kivitelben is, ami'v hegyes-völgves talajon jobban bevált. Valamennyi gép közül az S—80-as lánctalpas gép tűnik ki hatalmas szerkezetével. A legnehezebb tala;munkák, folvamszabályozások stb. elvégzésére alkalmas. A legújabb DT— 55-ös elődjétől — a ST—54-es töl —1 ■szélesebb lánctalpakkal különbözik, súlya jobban megoszlik és így a talajt jobban kíméli. Nagy keresletpek "örvend a KDP— KON-2,8 mintájú kerekestraktor vontatású burgonyatöltőgép, amely egyben a növényzet trágyázását is elvégzi. munkák gépesítése ismeretlen fogalom volt. A Prága-Repin szovjet és csehszlovák mezőgazdasági gépkiállítás a jelen legkorszerűbb gépeit mutatja be látogatóinak. A földművesek akik tömegesen látogatják a kiállítást, órákig állnak egy-egy gépnél és elcsodálkoznak a mezőgazdasági gépipar mai fejlettségén. Sokan csak itt értesültek arról például, hogy van már -öldséget vető gépünk, olyan növényápológépünk. amely egyben trágyáz is, a vetemények öntözésére alkalmas korszerű öntözőgép, amely 60 méteres körzetben locsolja a vizet. A kiállítás megtekintése után az embernek az az érzése támad, hogy rövidesen eljön az az idő, amikor min-35-ös növényápolásra alkalmas kerekestraktor, melyet földművelésre, vetésre, cukorrépa betakarítására szerkesztették. Ezt a gépet a Lipecky gép- vés traktorgyár gyártja. A DT-14 könnyű növényápolási munkákra készült. Különösen a kertészek veszik ■. hasznát. A gép előnye, hogy kezelése könnyen elsajátítható, elő vagy hátsó sebessége egyforma. Hasonló feladatot teljesít a CHTZ—7 traktor is, de az előbbi tökéletesebb kivitelű. A PT 10-es lánctalpas kis méreténél fogva szőlöskertek és komlóföldek megművelésére alkalmas. A figyelmes látogató rögtön észreveszi, hogy a kiállítóit gépek elrendezésére nagy gondot fordítottak. Külön csoportosították az erőgépeket, a Ä szovjet kolhoz-tagok nem gyalogolnak órákig, hanem munkájukhoz ilyen személy száll) tókocsit használnak. Mikor jelenik meg nálunk ez az ügyes, 8—10 személy szállítására alkalmas gépkocsi. den nehezebb izommunka fölöslegessé válik, mindent a gépek végeznek és csak irányítani kell majd őket. A mezőgazdasági gépkiállítás nem feledkezik meg a kis- és középparasztok gépszükségleteiről sem. Fogatos ekék, hárítógépek, sarabológépek és számos más fogatos vontatású gép könnyíti meg az egyénileg dolgozóink munkáját. A kiállítás bejáratánál 14 legújabb gyártmányú traktor fogadja a látogatót. Zetor 25-A, amely a növényápolás kivételével mindenféle mezőgazdasági munkára alkalmazható. Az eddigi újítá:okon kívül légfékekke! tűnik ki. Hat sebességgel bír és a legnagyobb sebessége óránkénti 25 kilométer. A Z—25 К viszont főképpen növényápolásra készült, de emellett más munkára is alkalmas. A Z—35 kcrckestraktor nehezebb mezőgazdasági munkára való. Ugyanezt a vontatógépeket és szerszámokat. Az egyik ilyen csoport a folyamatos aratás összes gépeit szemléltetően mutatja be. A kiállítás múlt év júliusában nyílt meg. 1955-ben nem kevesebb, mint 60000 csehszlovák dolgozó és 19 külföldi küldöttség kereste fel Prága- Repit. Az idén még nagvobb érdeklődés mutatkozik a szovjet és csehszlovák gyártmányú mezőgazdasági gépek iránt, hiszen két hónap alatt a látogatók száma meghaladja a kétszázezret. A gépek iránt különösen a mezőgazdasági szakiskolák és a gépállomások dolgozói mutatnak rendkívüli nagy érdeklődést. A szovjet és csehszlovák szakemberek méltán büszkék a kiállítás eddigi sikerére, ami érthető is, hiszen a mezőgazdaságunk jövőjéről van szó. Fűry József Korszerű öntözőgép, amely 60 méteres körzetben szórja a vizet. ЯНН -HE? Vr ijflfrríTirfr-Ч