Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-22 / 3. szám

1956. január 22. ffldmfives Segítettek a falu élharcosai — a kommunisták Két domb közé ékelt kis község Libád, a párkányi járásban, Határá­nak kétharmadán nagyüzemi gazdál­kodás folyik. A közel 600 hektáron gazdálkodó szövetkezet tagjai szor­galmas, fáradságot nem ismerő em berek. Gazdasági eredményeik egyre jobbak, a munkaegység értéke állan dóan emelkedik, de még sok a tenni­való. hogy a párkányi járás legjobb­jai sorába küzdje fel magát a libádi EFSZ. Az 1954-es gazdasági évet 'a szö­vetkezet komoly veszteséggel zárta. Egész éven keresztül 8 korona elő­leget fizettek ki egy munkaegységre, de évvégi zárszámadáskor már nem volt mit osztani. A tagság azonban nem vesztette el munkakedvét, nem szegte szárnyát a sikertelenség tu­data, hanem józanul mérlegelve a dolgokaí kezdte keresni a kátyúból kiveze ö utat. Sok „kishitű“ lemondott akkor a fejlődés lehetőségéről és azt jósolta, hogy a szövetkezet aligha éli meg legénykorát. tejet fejt ki a gondjaira bízott 20 te­héntől. Évi jövedelme pedig meggyő­zően bizonyítja, hogy a normák meg­szilárdítása növeli a tagok jövedel­mét. 1954-ben 3,2 liter volt a tehenek átlagos napi tejhozama és Juhász Béla 919 munkaegységet szerzett az Lengyel Imre A szövetkezetben dolgozó kommu­nisták azonban nem adták fel a har­cot. Horváth János, a helyi pártszer­vezet elnöke, Lengyel Imre sertésgon­dozó, Juhász Ferenc, a szövetkezet el­nöke, Pásztor János, Juhász Béla és a többi kommunista éjszakákon át tervezett, számítgatott, hatásos gyógy­írt keresve, a szövetkezet égő sebeire. És meg is találták. —< Meg kell szi­lárdítani a normákat, — határozták el egyöntetűen. Igen ám, csakhogy az nem ment olyan egyszerűen. So­kan attól féltek, hogy ha szilárdabb lesz a norma, akkor kevesebb munka­egységet szerezhetnek majd s ezáltal csökken a keresetük. Itt ismét a kommunisták ragadták magukhoz a kezdeményezést. Okos, meggyőző emberi szóval felvilágosí­tották a tagságot, hogy a normák megszilárdítása után kevesebb lesz ugyan a munkaegység, de értéke emelkedik. A helyes, felvilágosító munka eredményeként tavaly már szi­lárd normák szerint dolgoztak a li­bádi EFSZ tagjai. Évközben aztán fokozatosan rájöttek, hogy a kommu­nisták csakugyan a tagság javát akar­ták, hiszen havi keresetük jóval több volt, mint 1954-ben. Tavaly már nem nyolc, haném 16 Kčs előleget fizet­tek a libádi szövetkezetben. Juhász Béla nyílt tekintetű, egye­­nesbeszédű ember. Kommunista. A tehenészetben dolgozik. Tudja, hogy munkáját sokan figyelik s neki pél­dát kell mutatnia, de nem is vall szégyent. A múlt évben 31 408 liter Horváth Sándor év végéig. Pénzjövedelme 6433 koro­nát tett ki, azonkívül 18 mázsa bú­zát, 222 kg rozsot és ugyanannyi ár­pát» vitt haza kamrájába. A normák megszilárdítása után már csak 697 munkaegységet szerzett a múlt évben, de nézzük csak meg, mit kapott érte° A normák megszilárdítása után be­vezették az érdemszerinti jutalma­zást. A tehenek napi tej hozama 5,7 literre emelkedett. Juhász Béla a múlt évben szerzett 697 munkaegységért 10 309 koronát, 27 mázsa búzát, 348 kg árpát és ugyanannyi rozsot kapott. Ez a példa a kommunisták szavának igazát bizonyítja: a normák megszi­lárdítása nem csökkenti, hanem eme­li a tagság jövedelmét. szövetkezetben, tejhozam pedig egyre emelkedik. Ez azonban nem csupán a gépi fejésnek, hanem az érdemsze­rinti jutalmazásnak és a jó takarmá­nyozásnak is köszönhető. — Ügy van az kérem az új mód­szerekkel, hogy csak addig idegenked­nek tőle az emberek, amíg az elő­nyét fel nem ismerik, — mondja Ju­hász Ferenc, az EFSZ elnöke. Ami­kor néhány évvel ezelőtt megjelent ha­tárunkban az első kombájn, a tagok bizalmatlansága és az egyénileg dol­gozó parasztok fitymáló tekintete kí­sérte a gépóriást. Tavaly, meg már nem találtunk kaszát a tagoknál, hogy körülkaszálhattuk volna a táblákat, így van ez a gépi fejéssel is s egy év múlva már bizonyosan hallani sem akarnak majd a tehenészek a kézi fe­­jésről. Lengyel Imre is példásan, kom­munistához méltóan látja el-feladatát. E hónapban már 40 mázsa sertés- és marhahúst ad be a szövetkezet. Eb­ben Lengyel Imrének is érdeme van! Pataky Anna szorgalma. Pásztor János A libádi szövetkezetben 18 kommu­nista dolgozik. Figyelmük mindenre kiterjed. így például a múlt év őszé­ig a szövetkezetben a drága fejőgép kihasználatlanul hevert. Iván Lajos. Czakó János meg a többi tehenészei; hallani sem akartak a gépi fejésról. A gépben nem segítőtársat és jóbará­tot, hanem ellenséget láttak, mert hogy „megkönnyíti a munkát, de el­veszi a keresetet“ hangoztatták egye­sek. A kommunisták azonban ismét az észszerű, okos, meggyőző módszert választották, hogy bebizonyítsák a tagoknak a gépi fejés előnyét. Juhász Ferenc, az EFSZ, és Horváth János a helyi pártszervezet elnöke hadat üzent a téves nézeteknek — és győ­zött. Ma már géppel fejnek a libádi „Ne féljetek szegény, jó emberek Jön reátok is még boldogabb idő; Ha nlúlt s jelen nem a tiétek is, Tiétek lesz a végtelen jövő.“ Petőfi ezen bátor és harcos sorai jutottak eszembe, amikor Pataka An­na, -a gölnöcbányai EFSZ sertésgon­dozója elmesélte múltjának keservét. . — Négy gyermeket szültem és sok nélkülözés közepette neveltem fel. - Nehéz volt, szenvedtünk, de azért bíz­tunk ... Piros arca egy pillanatra fehérré változott, szíve elérzékenyült, így folytatta: — Az a fontos, hogy a szenvedés végetértl Ma már jó dolgunk van! Áprilisban lesz egy éve, hogy a szorgalmas asszony tagja a gölnöc­bányai szövetkezetnek. Mint új szövet­kezeti tag, mindjárt az első napokban észrevette, hogy a sertésállomány kö­rül nincs minden rendben. — Azért léptem, a szövetkezetbe, hogy az eddiginél jobb életem legyen — mondotta az EFSZ vezetőségének Ezt viszont csak úgy érhetjük el, ha mindnyájan becsületesen dolgozunk: egyre többet termelünk és fejlesszük állatállományunkat. — No és te mit szólsz hozzá? — Hogy kellene? — tették fel a kérdést a vezetőség tagjai. — ügy, hogy a disznók ne pusz­tuljanak, hanem szaporodjanak, soka­sodjanak ... — Hm! De ha senki nem akar a sertésekkel bajlódni... — Akkor ezután majd én bajlódom velük — jelentette ki határozottan Pataky Anna. Es ezt az elhatározását az erős akaratot mind fényesebben látod a szövetkezet sertésállományán, a tiszta istállókon. — Eleinte bizony nekem is voltak nehézségeim — mondogatja Pataky elvtársnő. — Az elmaradott sovány sertések feljavítása sok szaktudást kö­vetel. Nekem pedig a múlt nem en­gedte meg, hogy tanuljak. Ezért most törekednem kell. tanulni, olvasni a munkámhoz szükséges szaktudást el­sajátítani. — A Suríkov hizlalási-módszer al­kalmazását is könyvből tanulta? — érdeklődtem. — Abból is, de voltam tanulmány­úton a hronovnicai EFSZ-ben, és Bre­zina Mihály kitüntetett sertésgondozó­tól is érdeklődtem eziránt — vála­szolta kedvesen. Jóleső érzés tölti el az embert, ami­kor hallja az újért harcoló, a tanulni­­vágyó asszony szavait. De még öröm­­teljesebben jegyeztem fel az EFSZ vezetőségének megelégedését Pataky Anna jó munkája iránt, amelynek eredményeként a szövetkezet sertés­hús-beadását 172 százalékra teljesí­tette, a malacszaporulatot pedig 20 százalékkal emelte a tervezettel szem­ben. Az is Pataky Anna szorgalma, hogy a gölnöcbányai EFSZ a napokban 20 db másfél mázsás hízót ad a köz­ellátás részére. M. P. Nem a kor teszi az embert Juhász Béla Nagy gondot fordít á sertések ete­tésére, gondozására. A szövetkezetei magáénak érzi s mint az ellenőrző­­bizottság elnökéhez illik, mindenről tud, ami a szövetkezet életét érinti. — Tagadhatatlan, hogy sokat fej­lődött szövetkezetünk az elmúlt év­ben. Ahhoz azonban még nagyon sok kell, hogy jó szövetkezet legyen Li­bádon. Mindenekelőtt új sertésólat kell építenünk, hogy csökkenjen a ma­lacok elhullása s így ebben az év­ben jobban megközelíthessük a mun­kaegység tervezett értékét, — mondja Horváth János. <, A múlt évben 27 új tag lépett a libádi szövetkezetbe. Azonban sokan vannak még olyanok, akikben már érlelődik a szövetkezeti eszme, de még tétováznak. Ezt pedig a HNB tagjai­nak és a kommunistáknak közösen kell eloszlatniok, hogy minden becsü­letesen dolgozó kis- és középparaszt a szövetkezetbe kerüljön. Sikeres gaz­dálkodásra és meggyőző emberi szóra van szükség, s a türelmes munka bi­zonyára meghozza gyümölcsét. A kö­zös gazdálkodás előnyét már ismerik a libádi földművesek, hiszen Ipolyi Ferenc, Kúdor József, Juhász Péter és még több szövetkezeti tag új há­zat épített a múlt évben. Szilárdul, erősödik a libádi EFSZ, s tagjai tud­ják, hogy a közös gazdálkodásé, a szocialista falué a jövő, melynek út­ját a szocializmus élharcosai — a kommunisták egyengetik. Tamás V. Tamás Magyar István már nem fia­tal ember: Hetven év szorgalmas munkájának súlya inehezedik vállárrá. De azért, ha valaki öregnek szólítaná, bizony megsértődne, mert a munká­ból még derekasan kiveszi részét. Megalakulásától fogva tagja a tornal-Tamás Magyar István jai szövetkezetnek, ahol jelenleg éj­jeliőr, a szövetkezeti vagyon felett őrködik. A múlt évben azonban a kertészetben, a silógödrök építésénél és még több helyen dolgozott. Fele­sége a dohánytermelő csoportban ta­lált elfoglaltságot egész nyáron ke­resztül. Mindketten szorgalmasan dolgoztak. Év végéig 700 munkaegységet szerez­tek, ami bizony még fiatal házaspár­nak is dicséretére válna. A 7000 ko­rona előlegen kívül 23 mázsa gabonát és még többféle terményt kaptak ju­talmul. A fél hektár háztáji földön meg annyi kukoricája termett, hogy saját ellátásán kívül három sertést hizlalt szerződésre. Súlyuk meghalad­ta a 400 kg-ot és 60Ó0 koronát ka­pott értük Tamás Magyar István. Háztáji gazdaságában tehenet tart, udvarán pedig nyüzsög a szárnyasjó­szág. Ez a 70 éves szövetkezeti tag úgy érzi, hogy a terven felül beadott me­zőgazdasági termékekkel tudja legin­kább megköszönni ipari dolgozóink­nak azt a sok korszerű gépet, melyek megkönnyítik a földművesek munká­ját és elősegítik a mezőgazdasági termelés emelését. T. I. Köszönet érte Amikor Kassán a tejcsarnok tiszta éttermében reggelizel, eszedbe jut: — Vajon kit illet dicséret a friss, Ízletes tejért? Melyik szövetkezet NAAA/Wk/WW ^AЛЛ^ЛЛЛ/WW^ЛЛЛЛЛ^ЛЛЛЛЛЛЛAЛУWWW“7^ЛЛЛЛЛЛЛ^ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛVWW^AAЛЛЛ/УW^ЛДЛЛЛЛЛЛЛЛЛAЛЛ7WW^ЛЛЛ^^ Az új szövetkezetek segítségére: Mit kell tudni a i taggyűlésről A szövetkezetek alapszabályzata ér­telmében joga van minden tagnak részt venni a taggyűléseken s ezen keresztül részesévé válni a szövetke­zet gazdasági kérdései megvitatásá­nak. A szövetkezeti demokrácia érde­kében az EFSZ vezetőségének tag­jai kötelesek tevékenységükről a tag­gyűlésnek beszámolni. Ez azért van, mert a szövetkezetek olyan üzemek, melyeket a tagok önként alakítottak azzal az elhatározással, hogy közös munkával és a termelőeszközök közös kihasználásával magas termelékeny­ségű üzemet létesítenek. Ez nem is lehetne piásképp, mert a szövetkezeti gazdálkodás nehéz problémáinak irá­nyításához nemesük a szövetkezet ve­zetőinek, hanem az EFSZ tagok ta­pasztalataira is szükség van. A taggyűlésen való részvétel emrs-’k joga, hanem kötelessége is minden tagnak. Sok szövetkezeti tag azonban másként értelmezi ezt, alá­értékeli a taggyűlések jelentőségét és nem vesz részt azokon. Egyesek arra hivatkoznak, hogy a napi munka után nincs kedvük gyűlésezni. Ennek következtében azonban nem vehetnek részt a szövetkezeti gazdálkodás irá­nyításában. nem adhatnak javaslato­kat a munka megjavítására és nem bírálhatják az esetleges hiányosságo­kat. Ha a szövetkezeti tagok nem vesznek részt rendszeresen a tag­gyűléseken, annak az a következmé­tainak érzik magukat, nem pedig társtulajdonosainak. Ha a szövetkezeti tagok nem vesz­nek részt a taggyűléseken, azzal megnehezítik a vezetőség munkáját, mert a .közös gazdálkodás irányítása csupán a vezetőségi tagokat terheli s amelett nincsenek kihasználva az EFSZ tagjainak gazdag tapasztalatai. A szövetkezeti taggyűlést előre — legalább két nappal előbb — a ta­gok tudomására kell hozni, hogy ar­ra kellően felkészülhessenek. Ezt a kérdést sikeresen megoldották a fti­­čani járásban levő nedvézi szövetke­zetben. Elhatározták, hogy minden hónap harmadik szerdáján tartják meg a taggyűlést. így a tagok jóelő­­re tudják, mikor lesz a taggyűlés s így kellően fel tudnak készülni. Ezzel azonban nem elégszenek meg a szö­vetkezet tagjai, hanem mindenkinek tudomására adják, a taggyűlés prog­ramját, hogy a tagok értékes hozzá­szólásaival emeljék a taggyűlés szín­vonalát. A szövetkezet vezetősége alaposan felkészül a taggyűlésre, a szövetkezet legidőszerűbbb kérdéseit a gyűlés élé terjeszti és határozati javaslatokat készít a taggyűlés egyes pontjaihoz. Ezzel érdekessé teszik a gyűlést, és minden szövetkezeti tag szívesen résztvesz rajta. Még az is említésre méltó példa a nedvézi szö­vetkezetben, hogy a gyűlésen részt­vevő tagol*- egyenlők, tekintet nélkül ra, nemre és a nemzetiségre. | tározhat a szövetkezeti élet bármely Minden szövetkezeti tagnak joga kérdéséről. A szövetkezeti taggyűlés van rétszvenni a szövetkezeti gaz- hatásköre mindenre kiterjed. Minden nye, hogy a szövetkezet akalmazot-a funkcióra, a vagyoni állapotra, kor­dálkodást érintő kérdések megvita­tásában. Ezt a jogot azonban nem ruházhatja át senkire, még a család­tagra sem. Ez a szövetkezeti demo­krácia alapelve szerint történik, mely­nek értelmében minden egyes tagnak részt, kell venni a közös gazdálkodás irányításában. Ezért helytelen, ha egy szövetkezeti tag több tagtársát helyettesíti, még ha családtagokról van is szó. A taggyűlés elé terjesztett egyes pontok jóváhagyásánál ki kell kérni az összes jelenlevő tagok vé­leményét. A nedvézi EFSZ tagjai pél­dául alaposan megvitatják a taggyű­lés egyes pontjait, bírálják a vezető­ségi és a többi szövetkezeti tagok hiányosságait. Gyakran- ellentétes né­zetek alakulnak ki, de mindig megta­lálják a megértéshez vezető helyes utat. Az is fontos, hogy a többség végleges döntésébe minden további nélkül beleegyezik a tagság. Ugyanúgy, mint a szovjet kolhoz­parasztokra, a mi szövetkezeti tagja­inkra is vonatkozik Kalinyin elvtárs szavai: „Vitatkozz a taggyűlésen, az­után szavazz. Miután azonban ismét megkezded munkádat, szigorúan tartsd be a proletár munkás-paraszt fegyel­met.” szövetkezeti tagnak joga van kérni a taggyűléstől, hogy kivizsgálja, vagy megváltoztassa valamelyik alacso­nyabb szövetkezeti szerv határozatát. A szövetkezeti alapszabályzat értelmében csak akkor határozatké­pes a taggyűlés, ha szövetkezet tag­ságának legalább 50 százaléka részt vesz rajta. A szövetkezeti elnök, a vezetőségi tagok és az ellenőrző bi­zottság tagjainak leváltását, valamint valamelyik tag kizárását és a jöve­delmek szétosztását a taggyűlés csak akkor hagyhatja jóvá, ha azon részt vesz a szövetkezet tagságának lega­lább kétharmada. Ez az elv biztosít­ja, hogy a szövetkezet legfontosabb kérdéseit illetően tényleg a tagság mondja ki a döntő szót. Ha a szö­vetkezeti élet legfontosabb kérdései­ről csupán a vezetőség határozna — az a határozat nem lenne érvényes. Ha pedig érvényesíteni akarjuk a ve­zetőségi gyűlés határozatát, akkor azt utólagosan a taggyűlés elé kell terjeszteni. Habár a taggyűlésnek olyan nagy hatásköre van és joga van, még nem jelenti azt, hogy minden kérdésben önhatalmúlag dönthet. Minden eset­ben figyelembe kell venni a szövet-A taggyűlés a szövetkezet legma- , kezeti alapszabályzatot és ügyelni gasabb szerve, melynek óriási joga I kell annak pontos betartására, és hatásköre van. Tárgyalhat és ha- 1 ZN. dolgozóinak, egyénileg gazdálkodó földműveseknek az iparkodása a jó­ízű meleg tej? S amint így elmélkedel akaratlanul is az EFSZ-ek becsületes tagjait lá­tod magad előtt, amint a 'földeken, az istállókban vívják a harcot a ma­gasabb termésért: a tejért!' Szemed elé tárulnak a keskeny par­cellákon verejtéküket hullajtó és az egy-két tehénkét tisztogató magán­­gazdálkodó parasztok is. Nekik is nagy részük van abban, hogy tejcsar­nokaink elegendő tejjel rendelkeznek, s gyermekeink fejlődéséhez tiszta, egészséges tejünk van. Bokor László, szinai dolgozó paraszt is erre gondolt, amikor a tervezett 1040 liter tejbeadását 2000 literre! túlteljesítette: — Ha iparkodom dolgozni,' abból először is nekem van hasznom. Hiszen a 3000 korona tejbeadásunk túltelje­sítéséért az én pénztárcámba kerül, az én családom ruházkodik belőle. Azután pedig arról sem szabad meg­feledkeznünk, hogy a mi gyermekeink cipőjét, ruháját is apák készítik, akik­nek szintén vannak kis Pistikéik. Ezek szintén szeretik a tejet s ha nincs, sírnak, anyukájuk pedig reánk gondol, földművesekre ... Tömören, de érthetően beszél Bokor gazdálkodó. -Földműveseinknek valóban arra is kell gondolni, hogy a munká­sok fiai, lányai fejlődéséhez is fontos és nélkülözhetetlen a tej. Örömmel mondhatjuk, hogy magángazdálkodóink nagyobb része ezzel tisztában is van. Erre példa Angyal János szépiaki földműves, aki terven felül 1042 litér tejet, Desiatnik Mária Kassa-Cif lu ó' 1200 litert, Puskás Jó-séf 600 litert Kondás Ferenc 2000 litert adott ter­ven felül dolgozóink asztalára. Köszönet érte földművesek! Mató Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents