Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-08 / 1. szám
4 Habod ľ<!UMves 1956. január 8. Nagy jövedelem baromfitenyésztésből Ä búcsi szövetkezet megalakulása után a tagok segítsége révén baromfifarmot létesített. A naptól tűzött árnyék nélküli pusztán a hiányos gondozás mellett azonban nem tudtak jó eredményt felmutatni. Ezért a szövetkezet tagsága 1954. évben határozatot hozott egy korszerű farm felépítésére. A telepnek a legmegfelelőbb helyet választották ki, a . mocsi út mellett húzódó partos gyümölcsfákkal szegélyezett oldalt. Ma már a 8 fa és téglaépületben 2983 Rodeizlandi tojótyúk jelenti csaknem naponta, hogy a gondos ápolásért ők is hozzájárulnak a szövetkezeti jövedelem növeléséhez és a dolgozók jobb ellátásához is. Nézzük meg számokban az 1955. évben elért eredményeket. A szövetkezet kora tavasszal vásárolt 4920 db napos csirkét. Ezekből 2357 került eladásra és otthoni felhasználásra, 61 pótjutalmazásra, 2066 pedig tojóvá vált és csak 436 db hullott el. Az elhullások aránylag csekély százaléka arról tanúskodik, hogy a farm dolgozói becsületes s jó munkát végeztek. Az EFSZ az elmúlt évben több mint kétszeresére növelte a tyúkok számát. Ezzel még nincsenek megelégedve s a jövő évben bővítik az állatállományt és a tyúkólak építését. Megéri, mert a beruházási összeg már ebben az évben dús kamatot eredményez. Az idei tojástermésükért, amely 222 806 darabot tett ki, terven felül 140 328 koronát kaptak. Ez az összeg 1,55 koronával emelte a tervezett munkaegységek értékét. Megéri tehát baromfitenyésztéssel foglalkozni. Lajos Ilona, a farm vezetője most azon fáradozik, hogy összpontosítja azokat a tyúkokat, amelyektől ez idén 160 tojást ért el. Továbbá felkészült a korai keltetésre. A központi épületben már három keltetőgép várja a januári, februári tojásokat. Ezekből a gépekből háromhetenként 3900 csöppség fog kikelni. Lajos elvtársnő előrelátóan, széleskörű terveket dolgoz ki, hogy a jövő évben még nagyobb jövedelmet biztosítsorf' a szövetkezetnek. Ez így van rendjén. Mezőgazdaságunk sok tekintetben még érintetlen szűzföld, rá kell csak tartanunk az emberi kezdeményezés vasát és a tartalékok, lehetőségek egész sorát tárja elénk, amelyeket kormányunk anyagi segítségével gazdaságosan felhasználhatunk szövetkezeteink fejlesztésére. — Fontos, hogy az 1956. évi termelési terv ebben a tekintetben minden EFSZ-ben számbavegye a természetadta lehetősé eket (kanálisok, nádasok kihasználását, víziszárnyasok nagyban való tenyésztésére) és a JNB által javasolt lehetőségeket gazdaságosan ki kell használniok. Gábriš J. Téli munkák a gyümölcsösben a folyadék. Azután a keveréket felforraljuk és a forrástól számítva egy óráig forrásban tartjuk, miközben az elpárolgó vizet a keverőn alkalmazott jelzés figyelembevételével pótoljuk. A forrás befejezése után vízzel kiegészítjük az oldatot az eredeti térfogatra. ban csak annyit szítünk, amenynyit egy nap alatt el tudunk használni, mert az eltartás alatt a hatásuk gyengül. Ha a permetezést a tél végére hagytuk, úgy azt először a réz, vagy a kénvegyületekkel kell elvégezni és ezt követőleg egy hét múlva gyü-Hazánk gyümölcstermesztésében óriási összeget jelentenek azok a károk, amelyeket a kártevők okoznak, Ezért gyümölcstermésünk védelmére minden lehetőt meg kell tennünk. A termés megvédése azonban csak akkor lehetséges, ha a védekezést nemcsak egyes kertekben, hanem mindenütt egyöntetűen végrehajtják, amint azt a törvény is kötelezővé teszi. Nagyon sokan elhanyagolják, vagy egyáltalán nem végzik el a téli permetezést. Ez káros, az ilyen esetekben ne csodálkozzunk azon, hogy nem érünk el kielégítő eredményt. A téli permetezőszerek készítésében és alkalmazásában a következőképpen járunk el: Gyümölcsfakarbolineummal, vagy ásványolajemulzióval írtjuk a gyümölcsfák pajzstetvek és az áttelclö rovarkártevőket. Ezek a szerek elhanyagolt, zuzmós, mohás fák tisztogatására is alkalmasak. . A gyümölcsfakarbolineumot, vagy olajemulziót tavasszal fakadás előtt két-három héttel, mint permetező anyagot vízzel hígítva alkalmazzuk. Kozönségtes karbolineum permetezésre nem használható, mert vízzel nem keveredik és árt a fának. A téli permetezést áztatásszerűen kell elvégezni, mert csak az a kártevő pusztul el, amelyet a permetlé ért. Kéntartalmú szer az olcsó mészkénlé. Különböző pajzstetvek, zuzmó és moha, sok gombakártevő irtására teljesen megfelel. Házi elkészítése következő: főzésre alkalmas, lehetőleg 20 liternél nagyobb vasedényben megoltunk 1,5 kg égetett meszet 2 liter vízzel. Ehhez a megoltott mészhez hozzákeverünk 2 kg kénport, majd 8 liter vizet adunk hozzá. Az egészet összekeverve, a keverön megjelöljük, hogy milyen magasságig ér Az így kapott tömény mészkénléből ha 20 litert 80 liter vízzel higítünk, téli permetezésre alkalmas permetlevet nyerünk. Bordói lével védekezünk a gombíikártevök ellen. Készítése a következő: 2 kg rézgálicot 50 liter vízben feloldunk. Ehhez hozzámérjük az 1 kg szükséges meszet, azt kevés vízzel megoltjuk, felhígítjuk, azután 1 hl-es hordóba öntjük és felöltjük 50 literre. A külön készített 50 liter rézgálicot lassan és folytonos keverés közben öntjük a mésztejhez. Ebből azonmölcsfakarbolinuemmal vagy olajemulzióval. A fagyos téli időben való permetezések rovar- és gombaölö hatása nem kielégítő. A sebek bekenésére való gyümölcsfakátrányt is elkészíthetjük házilag. Kőszén- vagy fakátrányból lehet készíteni, ha azt lassú, nyitott sütőn egy óra hosszat r"zzük, A főzés alatt eltávoznak belőle a fára veszedelmes anyagok és olyan sűrűségűvé válik, hogy nem folyik szét a fán. Bácskai József Telince. Beszélgetés a mezőgazdasági iskolák halhatóival Mezőgazdaságunk állandóan fokozódó termelési feladatai megkövetelik, hogy mezőgazdasági dolgozóink olyan szakismereteket sajátítsanak el, melyek segítségével könnyebben tudják emelni a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Ezért gondoskodik pártunk és kormányunk a mezőgazdasági dolgozók iskoláztatásáról. A múlt köztársaság idején csak a gazdagok és azok gyermekei járhattak szakiskolákba, ma azonban más a helyzet. A mezőgazdasági főiskolákon kívül mezőgazdasági mesteriskoláink, szövetkezeti és üzemi munkaiskoláink vannak. Ezekben az iskolákban díjtalanul tanulhatnak a mezőgazdasági dolgozók s az ott elsajátított szakismeretek segítségével olcsóbban, könynyebben, jobbat és többet termelhetnek. A tornaijai járásban levő Cserepesen egyéves mezőgazdasági mesteriskola működik. A diákok között olyanok is vannak, akiket az EFSZ-ek és az AG-ok küldtek az Iskolába. A királyhelmeci járásban levő Véke község szövetkezetéből Kiss Sándor az iskola befejezése után az állattenyésztésben csoportvezető lett. Mint csoportvezető, a csoport tagjait az elért eredmények szerint jutalmazta. Kötelezettséget vállalt, hogy bevezeti a rideg borjúnevelést is, valamint vállalta, hogy a hároméves szövetkezeti munkaiskolában az állattenyésztésről tart előadást. Említésre méltó a nagymegyeri járásban levő csilizradványi EFSZ állattenyésztési csoportvezetőjének, Szabó Zoltán tevékenysége, Az állattenyésztésben ért el szép eredményeket. Bevezette a- rideg borjúnevelést és 80 db borjút megóvott a ragályos szembetegségtől. Továbbá arról is gondoskodott, hogy a fejősteheneknek jó kijárójuk legyen és arra is kötelezte magát, hogy nyolcvan anyakocától tíz kismalac helyett az 1956-os évben 11-et választ el. Hasonló szép eredményt ért el a juhoknál is, 100 nősténybáránytól 110 kisbárán.yt választott el. A nagymegyeri járásban levő Csicsó község szövetkezetében Kollár József, mint segédcsoportvezető kitűnő eredményeket ért el az állattenyésztésben. Rendszeres takarmányozás mellett 175 fejőstehénnél az átlagos napi tejhozamot 2 literrel emelte. Olexa Saroltát a tornaijai JNB küldte iskolába. A Tornaijai Állami Gazdaság rumincei részlegére volt beosztva. Mint segédcsoportvezető, a főcsoportvezetővel bevezette az állattenyésztésbe, hogy naponta háromszor fejtek. így a tejhozamot másfél literrel emelték. Horváth Péter a Nagymegyeri Állami Gazdaság dolgozója javaslatot adott az állatok csoportosítására. A csoportosítás után nagy súlyt fektetett az anyasertések ellésutáni gondozására, amivel jelentősen emelte a választási átlagot. A beteg anyasertéseket külön rekeszbe tette s az iskolában tanult elvek alapján gondozta őket. Ugyancsak a Nagymegyeri Állami Gazdaságban dolgozik Kosa Imre állattenyésztési csoportvezető, aki a sertéseknél bevezette az előhizlalást. Deák István a királyrévi EFSZ zootechnikusa bevezette az egyedi takarmányozást és a tehenek napi háromszori fejését s ezzel nagyban elősegítette a tejhozam emelkedését. Nagy István a Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság dolgozója az iskolában szerzett elméleti tudás segítségével 40 dkg-ről 70 dkg-ra emelte, a hízómarhák napi súlygyarapodását. E példák alapján láthatjuk, hogy mezőgazdasági dolgozóink iskolázása valóban a termelési siker alapja. Figyelembe kell azonban venni, hogy minden iskolát végzett dolgozónak azon a munkaszakaszon kell működnie, ténykednie, amilyen képesítést nyert az iskolában. Helytelen, sőt igen káros jelenség, ha az állattenyésztési módszereket ismerő személyt a növénytermelésben alkalmazzák, ahogy az a labusovcei EFSZ-ben történt, A szövetkezet vezetősége állattenyésztési szaktanfolyamra küldte Mozer Zoltánt, akit a tanfolyam sikeres elvégzése után a dohánytermelő csoportba osztott be. Természetes, Mozert Zoltán nincs megelégedve beosztásával. Minek tanulta az állattenyésztési módszereket, ha a növénytermesztésben dolgozik? Ehhez hasonló Pál László esete is, akit. a rimaszombati járásban levő simonyi szövetkezet küldött iskolára. Az állattenyésztési mesteriskolát sikerre] végezte Pál László, a szövetkezet vezetősége azonban az egyik növénytermesztési csoportba osztotta be. Munkakörével ö sem elégedett, mert az iskolában tapasztalatokat nem érvényesítheti Több hasonló eset tanúskodik a szövetkezetek vezetőségének helytelen állásfoglalásáról s így sok esetben a legjobb mezőgazdasági szakemberek sem tudják felmutatni azt az eredményt, amelyet képzettségük alapján jogosan elvárna tőlük a tagság. O. D. Kifizetődik a fiatal növendékállatok hizlalása Most, amikor számos EFSZ állatállományát a tervezettre kell emelnie, előtérbe kerül a fiatal és növendékállatok hizlalásának fontossága. Az állomány feltöltése szoros összefüggésben van a hús egyenletes beadásának teljesítésével. Igen nehéz ezeket a feladatokat ott teljesíteni, ahol egyrészt elhanyagolják a borjak nevelésének kérdését, másrészt a köteles húsbeadást 50—70 kg-os borjakkal és 250—300 kg-os selejtmarhákkal teljesítik. Sajnos nagyon sok EFSZ-ünkben még ma is ilyenek az állapotok. Másképpen van az Tósnyárasdon. ahol a szarvasmarhák tervezett állományát 21 darabbal túllépték. Marhahúsbeadásuknak az első félévre 190 százalékban eleget tettek, azonkívül még 66,5 mázsát adtak a szabad piacra. A múlt év áprilisában szerződésileg kötelezett 10 bikát is beadták, melyek átlagsúlya 462,40 kg-ot, uénzbeli értéke pedig 49 321 koronát tett ki. Augusztusban további 5 fiatal átlag 403 kg-os bikát eladtak, ami újabb 22 000 koronát jelentett a szövetkezeinek. Hogyan kezdték a fiatal állatok hizlalását: 1953 tavaszán 10 kisbikával szaporodott az állomány (2 áprilisban, 3 májusban és 5 júniusban). A borjak átlagos súlya 47 kg volt és mesterséges úton nevelték őket. Ezeknek a bikáknak nevelési költségeit a következőképpen számították ki: Egy bika 75 napi fogyasztásának Kimutatása: 1. 420 liter fölözötlen tej 2. szemestakarmány 35 kg 3. lucerna-széna' 35 kg 4. a gondozónak egy borjú után járó jutalma 7,5 munkaegjség 5. fertőtlenítés........................ á 1,1 Kčs . . 462,— Kčs á 0,54 Kčs . . 19,— Kčs á 0,36 Kčs . . 13,— Kčs á 9,- Kčs . . 67,50 Kčs ó költségek 0,50 Kčs összesen : 562,— Kčs Tíz bikaborjú költségei tehát összesen 5620,— koronát tesznek ki. Elválasztáskor a bikák átlag 109 kgosak voltak, ezt tehát azt jelenti, hogy egy-egy bika napi súlygyarapodása 82 dkg-ot tesz ki. Majd utána a borjak nevelésük következő időszakába léptek. 1955. április 29-én befejeztük a bikák hizlalását és április 30-án 462,40 kg-os súlyban átvette őket a felvásárló üzem. Az utóbbi időszakban egy-egy bika súlya 185 kg-al gyarapodott, amiből kitűnik, hogy a napi átlagos súly szaporulat meghaladta az 1,20 kg-ot. Az 5 fiatalabb bikánál, még szebb volt a napi súlyszaporulat, mely 1,40 kg-ot tett ki. Ez viszont arra figyelmeztetett bennünket, hogy egy jobb hizlalást eljárás esetében a hizlalási 'dőt 3 hónappal le lehet rövidíteni és ugyanolyan súlygyarapodást érhetünk el kisebb költségek mellett. Mindamellett azonban a bikák hizlalása kifizetődött: A 10 bika hizlalási költségeinek egész időszakra való kimutatása: 1. A bikák elválasztásáig fennálló költség 2. A bikák 3-tól 6 hónapig fennálló költsége 3. A 13 hónap előkészületeinek költsége 4. A 4 hónapos hizlalás költségei 5. További kiadások és szükségletek az egész időtartamra: A kiadások végösszege: Bevétel: A tiszta bevétel: Egy kg hús előállítási költség: Az EFSZ a levonások után kapott kg-ként. Minden kg húson nyertek: 5 620,— Kčs 2 457,— Kčs 15174,— Kčs 5 624,— Kčs 236,— Kčs 29111,- Kčs 49 321,50 Kčs "’0 210,30 Kčs 6,32 Kčs 10,67 Kčs-t 4,35 Kčs-t. Ez a példa világosan igazolja, hogy a fiatal állatok szerződéses hizlalása, különösen a bikáké kifizetődik. Tanácsos tehát, hogy bátrabban és minél nagyobb mértékben alkalmazzák a '■»ö r'k 'zetek közös állattenyésztéseikben. ŠUTKOVÄ EDITA A KNB mezőgazdasági osztályának dolgozója. Kártevők a Különösen közismert a llsztbogár és hosszú fényessárga lárvája az ún. lisztkukac, a háziasszonyainknak nem kívánatos vendégei. A bogár színe fekete, szárnyfedelei pontozott vonalakkal. Az alsó testrésze és lábai pirosbarnák. Hosszúkás teste egyenlő széles, csápjai fonálszerűek. a. lárva, b. báb, c. bogár. A rovar főképpen gabonapadlásokon, továbbá pékmühelyekben és malmokban nagy számban fordul elő. Az említett lisztkukac a liszt és kenyérkészletben okoz kárt. Amikor eléri a 25 mm nagyságot és teste fényes — sárga színt kap, akkor változik át bábbá. Ennek színe fehéres és a farok végén két barna kemény hegybe végződik. Néhány hét múlva megjelennek a 15 mm-es bogarak, melyek kezdetben sárgák s ezután fokozatosan fekete-barna színűek lesznek. A bogár főképpen az esti órákban röpköd és másnap olyan helyiségekben találjuk, ahol idáig nem volt látható. A rovar rendes körülmények között júniusban és július hónapokban jelenik meg. A kukac nemcsak liszttartalmú anyagokkal táplálkozik, étlapja bő tartalmú, mert nemcsak a húst és a dögöt kedveli, de a szabadban a korhadt Iák odvas részeiben is található, sőt a galambdúcokat is meglátogatja, ahol a galambtrágyából lakmározik. Érdemes megemlíteni, hogy számos háztartásban madárkedvelő maga tenyészti a lisztkukacot, sőt a madárüzletekbe is vásárolható. A lisztkukac ellen úgy védekezhetünk, hogy a lisztkészletet többször átszitáljuk. A lisztbogárnál kellemetlenebb az ún. lisztmoly. A moly kiterjesztett szárnyakkal eléri a 2,5 cm szélességet. A szárnyak felülete ólomszinű, fekete hullámvonalakkal és elszórt fekete foltokkal. Ez a molyfajta állítólag 60-70 évvel ezelőtt Amerikából került hozzánk. Őshazáját pontosan azonban ez ideig nem sikerült megállapítani, A lisztmoly hernyója fehér, pokhálószerű burokban, a lisztben él, A nőstény a petéit rendszerint a lisztes zsákok oldalán rakja le. Továbbá a liszt által beporozott falakra és különböző liszttartalmú anyagokban. A petékből zöldes, vagy piros-fehéres hernyók kelnek, melyek nem annyira falánkságuk miatt kártékonyak, de fonadékukkal, melyek tele vannak ürülékkel s élvezhetetlenné teszik az anyagot. I. Lepke. II. hernyó, III. báb. Védekezési lehetőség: többször átforgatni a llsztféle készleteket. Kémiai úton pedig mérges gázokkal való irtás — azonban ez csak szakember vezetése mellett végezhető. Dexler Béla
