Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-22 / 3. szám

Földműves 1956. január (Oapaszía latcsere a négyzetes-fészkes ü tteiési módszer jelentőségéről Hazánk legjobb szakemberei jöttek Szliácsra, hogy megvitassák azokat a feladatokat, amelyek a kukorica és a burgonya négyzetes-fészkes ülte­tésénél felmerültek. Ez a módszer új, mégis nagy iránta az érdeklődés. Már a gyűlés megnyitása előtt élénk esz­mecsere folyik a kutúrteremben. Az emberek csoportokba oszlanak s egy helyen a kukoricáról, máshol a bur­gonyáról vitatkoznak. Ezekből a ko-A tapasztalatok a négyzetes­fészkes ültetés előnyét bizonyítják A kukorica mint takarmány, közepes termésnél az árpához viszonyítva, 1112 zabegységgel, vagyis 30 száza­lékkal többet ad hektáronként. Mint abrak; szénhidrát tartalmánál fogva értékes tápanyag a szarvasmarha, Maxmilián Korín a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal főagronómusa be­számol a négyzetes-fészkes ültetési módszerrel elért eredményekről. moly beszélegtésekből is következtet­hetünk, hogy két nap alatt bőséges tapasztalatokat cserélhetnek ki a dol­gozók és azt is megállapíthatjuk, hogy a viták nem lesznek unalmasak. Az igazi falusi humor ide is belopta fris­sítő hatását. A nagy tömegben még nehéz felis­merni, hogy ki az agronómus, ki mér­nök, traktoros, újító, vagy egyéb szak­ember. Éppen egy érdekes jelenetnek vagyok a tanúja, ötven év körüli bá­csi megszólítja a melleite ülő fia­talembert. — Hát már igazán megkezdhetnénk a gyűlést. — Megkezdhetnénk, de néhányon hiányoznak. Kár lenne, ha azok nem vennének részt a megnyitáson. Nekem az az érzésem, hogy a föld­művelésügyi Megbízotti Hivatalból nem jött senki s rájuk kell várni. — Azok már itt vannak — vála­szolja határozottan a fiatalember. — En még nem ismerek egyet sem. de úgy gondolom, hogy azok más> kül­sejű emberek, mint mi vagyunk---­Te talán ismersz valakit közülük'! — Mindenkit ismerek. En is itt dolgozom. Ez a váratlan ismerkedés nem lep­le meg a falusi embert, hanem jól megszorítja Oldfich Doležal, a Föld­művelésügyi Megbízotit Hivatal agro­technikai osztály vezetőjének kezét. Rohan az idő... Az emberek nem győznek eleget beszélni. Már talán abba is beleegyeznének, hogy egy-két órával később kezdődne az értekezlet Most melegedtek igazán a tereferébe, sertés és baromfi számára. Például 4 Rg szemestakarmánnyal 1 kg sertés­húst érhetünk el és 10 kg siló, egy liter tej termeléséhez elegendő. A burgonya is sok tápanyagot tar­talmaz. Míg a rozs hektáronként 85 kg emészthető fehérjét kb 1200—1500 zabegységet, addig a burgonya köze­pes termésnél 91,7 kg fehérjét, 2746 Dobrocska Pál, a Tornóci Állami Gaz­daság főgépésze az általuk tökélete­sített új típusú négyzetes-fészkes ül­tető gépről tartott beszámolót. de egyszerre csend lett. Az értekez­let megkezdődött. A megnyitó után Maxmilián Korín, a Földművelésügy' Megbízotti Hivatal főagronómusa lép az emelvényre és ismerteti a négyze­tes-fészkes ültetésnél elért eredménye két. Fojtík Károly, mérnök a nyárasdi „kukoricatudós“. zabegységet tartalmaz. A kukorica és a burgonya nagyon hasznos növény és emellett magas hektárhozamot is érhetünk el belőle. Mark Ozornyj, >l dnyepropetrovskí körzetben levő „Vö­rös Partizán“ kolhoz dolgozója 223,8 mázsa csöves kukoricát ért el hektá­ronként. A moszkvai körzet Gorkij II. szovhozában hektáronként 820 mázsa silókukoricát termeltek, Ugyancsak a moszkvai körzet „Pamiatka Iljicso­­va“ kolhozában a négyzetes-fészk s ültetési módszerrel 90 mázsával több burgonya termett hektáronként, ' mint azokon a területeken, ahol régi mód­szert alkalmaztak. Már hazánkban is szép eredményeket értünk el. Például az alsószeli szövetkezetben kukoricá­ból 10 hektáros parcellán 68 mázsas volt az átlag termés. Vrbovén csövét kukoricából 84 mázsát, a galántai állami gazdaság nebojsai részlegén 66 mázsát, az ifjúságfalvi szövetke­zetben pedig 18 hektáros parcellán átlag 62,4 mázsa morzsolt kukoricát értek el hektáronként. Hasonló ered­ményekkel dicsekedhetnek a nádszegi, leleszi, pálóci és más szövetkezeti dolgozók, akik a kukoricát négyzetes­fészkes ültetési módszerrel ültették. Szövetkezeti dolgozóink a burgonya­­termelésben is nagyon szép eredmé­nyeket mutattak fel. Ezt bizonyítják a következő példák: a sietnici EFSZ- ben 450, a Luptovské Teplá-i EFSZ- ben 416 mázsa burgonyát termeltek Az 1953—54-es gazdasági évben csak 90 százalékra teljesítettük' ’a burgo­nya ültetésének tervét. A múlt éven pedig 8877 hektár hiányzott a terv­teljesítéshez. A kukoricánál 1946— 1954-ig 9000 hektárral több földet művelt :k meg. A hektárhozamok na­gyon lassan emelkedik. Javulás csak némely gazdaságban állt be és nem beszélhetünk jó átlagos eredmények­ről. A burgonya hektárhozama 1954- ben 1,3, 1955-ben 0,8 mázsával lett több a tervezettnél. Még sokkal szebb eredményeket érhettünk volna el, hogy ha az egyénileg gazdálkodók és egyes szövetkezetek teljesítették volna ter­melési tervüket. A múlt évben nem fordítottak elég gondot a kukorica magparcellákra és az ivartalanítást is legtöbb helyen későn végezték. 1954-ben négyzetes-fészkes ültetési módszerrel kukoricából csak 1800, burgonyából 2000 hektár területet ül­tettünk be, 1955-ben már a kukoricá­ból 17 267, burgonyából 7241 hektárt. Ennek az új módszernek előnyei majd nem mindenütt megmutatkoztak. A Banská Bystrica-i kerületben levő krá lövői szövetkezetben négyzetes-fészkes ültetéssel burgonyából 310 mázsás hektárhozamot értek el, míg a többi területen csak 134 mázsa termett hek­táronként. A likieri EFSZ-ben az új módszerrel 302 mázsás, a régivel pe­dig 104 mázsás lett a hektárhozam Hasonló eredmények voltak a bystrié­­kai szövetkezetben, ahol négyzetes­fészkes ültetési módszerrel 315 má­zsás átlagos hektárhozamot értek el, míg a régivel csak 170 mázsát. A haladó módszerek alkalmazása csak azokon a területeken nem vált be, ahol nem fordítottak kellő gondot a talajelőkészítésre és nem használ­ták ki gazdaságosan a gépeket. Pél­dául a sabinovi járás Medzany EFSZ dolgozói későn ültették el a burgonyát és a második sarabolást elmulasztot­ták. így hát nem csoda, ha átlagos termésük csak 60 mázsás volt. Sok szövetkezeti dolgozónak az a hibás nézete, hogy a bő termés eléréséhez elegendő a négyzetes-fészkes ültetési módszer, az agrotechnikáról megfeled­keznek. Az új módszer előnye, hogy r. agkönnyíti és olcsóbbá teszi a ta­lajművelési munkálatokat, de az ag­rotechnikát nem helyettesítheti. Kuko­ricánál kézi műveléssel egy hektár 495 órát vesz igénybe, közepes gépe sítésnél 429-et és teljes gépesítésnél 274 órát. Egy mázsa kukoricának a termelési költsége teljes gépesítésnél 46 százalékkal kevesebb, mint ott, ahol gépet nem használtak. Ez évben nagy feladatok állnak előttünk Kukoricából 14 ezer, burgo­nyából pedig 10 636 hektárral kell ki­bővíteni a vetésterületet. A kukorica hozamát 1,4 százalékkal, a burgonyáét 7,5 százalékkal kell emelnünk hektá­ronként. Hogy a tervezett hozamot elérjük, még bátrabban kell alkalmaz­nunk a négyzetes-fészkes ültetési mód­szert és minden munkát az agrotech­nikai határidőben kell elvégezni. A föagronóm; beszéde tetszett a közönségnek. HÁROMFÉLE GÉP A négyzetes-fészkes ültetési mód­szernek háromféle típusú gép vált be. Az első típushoz tartoznak azok a gépek, amelyek a vetőmagot és vető­­gumót 70 cm-es távolságú fészkekbe ültetik. Ezeket a gépeket gépállomá­saink és állami gazdaságaink külön­bözőképpen állították elő. A galántai állami gazdaságban a négyzetes-fész­kes ültető gépeket módosították ' és ugyanezt a típust a szenei gépállo­más dolgozói tovább tökéletesítették. Ennek a jelentősége abban rejlik, hogy menet közben is könnyen lehet szabályozni. A gyakorlatban megmu-JankuJová Anna, sokat érdeklődött Fojtík mérnöktől a kukorica termesz­téséről. tatkozott, hogy a galántai ültetőgép mechanikus áttétele nagy gondot igé­nyel és igen kifárasztja a gép kezelő­jét. Ezeket a gépeket még nem lehet a négyzetes-fészkes ültetésnél megbíz­hatóan alkalmazni. A második fajta gépek a kukoricát és burgonyát keresztbarázdákba ülte­tik. A kukoricánál a magyar gyárt­mányú csoroszlya vető célszerűbb, mint a Wagner-féle csoroszlya, mély­­lyel 1954-ben kísérleteztünk. Szlov(á kiában 1955-ben 500 magyar csorošz­­lyás kukorica vetőgépet alkalmaztunk. Sok gépállomáson ezt a gépet a he­lyi viszonyoknak megfelelően módosí­tották. A magyar csoroszlyával felsze­relt vetőgépek igen alkalmasak gép­csoportok összeállítására. A vetésnél Az értekezlet részvevői szünetben a a traktoroknak ne® szabad gyorsan haladnia, mert a magnak nincs ideje a barázda fenekére esnie. Harmadik fajta a kötéllel hajtott gép. Ilyen a szovjet SS-6-A jelzésű négyzetes kukorica ültetőgép, melyet csomós kötél segítségével burgonya ültetésére is használhatunk. Az agro­technikai követelmények betartásánál is bevált. A rendszeres kapcsolás mel­lett lehetővé teszi a pontos vetést, Hlavács János, mérnök a Nagylomnici Kísérleti Intézet híres burgonyater­mesztője. ezáltal védi a talaj nedvtartalmát. — Használat közben nagy figyelmet kell fordítani a gép kezelésére, amely igen kényes. Voltak olyan nézetek is, hogy ez a gép csak sík területen használ­ható. A kísérletek bár igazolták, hogy a sík földeken jobban működik, de n. s helyeken is eredményesen alkal­mazható. Ebben az évben főfigyelmet kíván a négyzetes-fészkes ültetés gyors és ,.ó minőségű elvégzése. Nem szabad ar­ról sem megfeledkezni, hogy jó ta­pasztalataink vannak a kukorica kéz­zel végzett négyzetes-fészkes ülteté­sénél és a burgonya kettős eke után való ültetésénél. Ezeknek a módsze­reknek különösen a melegebb éghaj­laton van nagy jelentőségük. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy minél nagyobb területen végezhessük el haladó módszerrel a kukorica és burgonya vetési, illetve ültetési mun­kálatait. * * * A két beszámoló után heves vita. következett. Fojtík Károly mérnök a Nyárasdi Kísérleti Intézet küldötte már egy órája beszélt. Nem a felszó­lalása hosszú, hanem a kíváncsi tö­meg kérdésekkel ostromolja a népsze­rű „kukorica tudóst’. * * * Hogyan védekezzünk a kukorica­üszög ellen? — érdeklődik Anton Summer, a kopčany-i szövetkezet dol­gozója. — A kukoricaüszög és a rozsda sok gondot okoz a termelőknek, mert ezek­nek a betegségeknek a sprórái ellen nem lehet csávázással védekezni. A fertőzés a földből jön, ezért a kuko­ricaszáron még akkor kell eltávoiítan, az üszköt, míg nem porzik. Az üsz­­köt el kell égetni, vagy mésszel le­­' öntjük és úgy ássuk a földbe. Pavlík János, a Zvolenská Slatina-l szövetkezet agronómusa is kérdezős­ködik a kiváló szakembertől. „Hogyan előnyösebb a siló-kukorica termesz­tése, ha a kukoricát magában, vagy más növénnyel vetjük. — En azt ajánlom, hogy a kukori­cát tisztán vessék, mert magasra nő és a többi növény megfojtja. A nap­raforgót és a hüvelyeseket szintén kü­kiállítás szakkönyveit tanulmányozzák lön vessék, de silózásnál össze kell őket keverni, hogy gazdagabb tápér­tékű takarmányuk legyen. * * * Jankulárová, szövetkezeti dolgozó nő panaszkodik, hogy a múlt éven siló-kukoricájukon nem nőtt cső. Sze­retné tudni, hogy mi ennek az oka, mit kell lenniük, hogy ez éven ha­sonló eset ne forduljon elő. — A silókukoricát 50 cm-es sortá­volságra vetjük, a növénytávolság 10—15 cm. Hektáronként 50—60 kg vetőmag szükséges. így a sarabolást is könnyen el lehet végezni és a nö­vény csövet növeszt, amely tejéreit­­ségü állapotban leszedhető. Ez táp­anyagokban nagyon gazdag. A Szov­jetunióban a sertések etetésére ilyen kukoricát silóznak le. Tehát a kuko­rica csövek tejet és húst rejtenek ma­gukban. * * * A szerény szakembert annyira kérdezgetik, hogy talán már bele is fárad. Végre a jelenlevők közül töb­ben is megtalálják a helyes megol­dást. — Olvassuk el Fojtík mérnök elv­­társ könyvét, amelyik a kukoricáról szól — hangzik több felöl is a jó tanács. Hláváé elvtárs, a Nagylomnici Kí­sérleti Intézet mérnöke, akit „Burgo­nya király’ néven emlegetnek, szintén könyvet írt és öt is, mint Fojtík mér­nököt a kérdések özöne éri. Ezek az emberek mindenkinek szí­vesen segítenek és ígéretet tettek, hogy azokra a kérdésekre, amelyekre itt nem győznek feleletet adni, az új­ságok hasábjain válaszolnak. Köves­sék példájukat a többi szakemberek is és nemcsak a Rot nicke noviny-ban és a Szabad Földművesben vitassák meg a négyzetes-fészkes ültetésnél fel­Holcsík Károly, a Galántai Állami Gazdaság igazgatója a korán érő ku­korica termesztését ajánlotta, mert azt a cukorrépa betakarítása előtt lehet tömi. merülő feladatokat, hanem a járási újságokat is használják ki ebből a célból. Minden felszólalást még így sem tudunk közölni, de a Megbízotti Hivatal a kétnapos vitáról fényké­pekkel illusztrált brosúrát ad ki. Cs. J.

Next

/
Thumbnails
Contents