Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-06-03 / 22. szám

1956. június 3.

Földműves

5

ASSZONYOKNAK

Hogyan óvjuk az arcbőrt?

Tavasszal és kora nyáron sokan érdeklődnek affelöl, hogyun óvjuk az arcbőrt az ilyenkor jelentkező bajok ellen.

A panaszok két nagy csoportra tagozódnak. Egyik az, hogy az arc megtelik „hústövissel", amelyek begyulladnak, elgenynyesednek és pattanásos, vörös, fájdalmas lesz az arc.

Az elváltozás alapoka főleg az érés korában jelentkező fokozott mirigyműködés, amely az arc faggyámirigyeire is kiterjed. A faggyumirigy kivezető csövében felgyülemlik, pang, besürűsödik a faggyú. Teteje a rárakódott portól, piszoktól fekete pontnak látszik és ha oldalról megnyomjuk, úgy bújik ki a bőrből, mintha valami apró kukac, lenne. Az ilyenek veszedelmesekké válhatnak, ha pangó váladékban felszaporodnak a baktériumok és genykeltö kórokozó is van köztük. Ilyenkor kész a genyesedés. így lesz az arc teli — főleg a serdülő korú fiataloknál — mitesszerrel, majd pattanással és végül gennyes kiütésekkel. A gennyesedés gyorsan terjed, egyik helyről a másikra és ezért nehéz gyógyítani.

Gondoskodni kell az arcbőr zsírosságának csökkentéséről. — Akinek túl zsíros az arcbőre, mossa meg arcát naponta kétszer bőséges lúgos mosószappannal, meleg, lágy, eső vagy patakvízben. Ez a felesleges faggyút eltávolítja és a mirigyek kiürülését elősegíti. A meleg lemosás után enyhe mosással a fagyúcsapokat, (mitesszereket) aránylag könnyen el is lehel távolítani. Kézzel sohasem szabad nyomkodni, hanem csak tiszta ruhával. A genyes pattanásos arcot piszkálni, felszúrni nem szabad, mert ezzel a genykeltö baktériumok a környező szövetekben présetődnek. Ha a kibuggyanó genyet vigyázva letöröljük, majd alkoholba mártolt vattával megérintjük, hamarosan meggyógyul a pattanás helye.

Az acrbör zsírosságát az anyagcsereforgalom is befolyásolja.

A pattanásos. zsírosbörű serdülők óvakodjanak a túlságosan sós, erősen fűszerezett ételektől. Sok főzelékfélét, gyümölcsöt, vitamindús ételeket egyenek és gondoskodjanak arról, hogy könnyű, rendszeres szemetük legyen.

A panaszok másik csoportja: a szeplő. A szeplő a bőrt színező pigmenlszemecskék felhalmozódása. Okát és gyógyítását nem ismerjük. Kiváltója a nap erős sugárzása. Tehát csak azt ajánlhatjuk, hogy használjanak fényvédő szeplökenöcsöt, kendővel, szalmakalappal óvják bőrüket az erősen tűző naptól, amikor csak lehet, húzódjanak hűvösre.

Finom sütemények

VlZENKELT KIFLI Hozzávalók: Fél kiló liszt, 2 dkg éleszrtő, 2 deci tejföl, 10 dkg vaj vagy margarin, 2 tojás sárgája, egy deci tej, kevés só, citromhéj és 20 dkg kristálycukor a hintésre.

Az élesztőt langyos tejben megkelesztjük. A lisztet a vajjal elmorzsoljuk és a hozzávaló anyagokkal meggyúrjuk. jól kidolgozzuk. Egy tiszta asztalkendőt liszttel meghintünk és a tésztát lazán belekötjük, hogy a növekedésre hely maradjon. Fakanál nyelére felfüggesztve állottvízzel telt fazékba tesszük, s addig hagyjuk benne (kb. 1 óra) amíg feljön a víz tetejére. A gyúródeszkát kristálycukorral meghintjük, a tésztát rá kiborítjuk, apró cipókat vágunk és a cukorban megforgatva 10 cm hosszú rudakat sodrunk, kifliket formálunk belőle. Tepsibe helyezzük 5 cm távolságra

egymástól és középhömérsékletű tűznél világos rózsaszínűre sütjük.

NŐI SZESZÉLY Hozzávalók:

4 deka vaj, 4 dkg cukor, 4 tojás, 30 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 1 deci tej, 10 dkg lekvár és 25 deka cukor.

A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a 4 tojás sárgáját, az élesztőt (langyos tejbe feloldva), a lisztet, nagyon kevés sót, és még annyi langyos tejet, hogy könnyen verhető, puha tészta legyen. A tésztát jól kidolgozzuk és fagyos zsírral bekent tepsibe tesszük, 1 cm vastagon és langyos helyen 30 percig kelesztjük. Ezután világos rózsaszínűre sütjük. Ha megsült a tészta, tetejét lekvárral mégkenjük, majd 4 tojás fehérjét kemény habbá felverjük a 25 deka cukorral, s azt a tésztára ráöntve elsimítjuk, s gyenge tűznél még 10 percig szárítjuk.

FŐZŐLÁDA

A mezei munkák alatt sok gondot okoz a háziasszonyoknak a nem egyszer már reggel megfőzött ételek délig való melegen tartása. Pedig ez igen egyszerű módon — az úgynevezett főzőláda segítségével — megoldható.

A főzőláda otthon is elkészíthető egyszerű szerkezet. Egy jól zárható kisláda oldalait és tetejének belső részét szénával kibéleljük annyira, hogy benne egy fazéknyi hely maradjon. Az ételt félig elkészítjük és a forrásban lévő edényt jól lezárjuk. A fedelét lekötözzük és a főzőládába helyezzük, a láda tetejét pedig jő szorosan lezárjuk. Az étel a saját gőzében teljesen megpuhul, 8- 10 óra múlva is melegen marad. A főzöláda szállítható, igy a mezőn dolgozók igen jól felhasználhatják. Ha nincs megfelelő ládánk, kosárba, szalma közé is rakhatjuk az edényt, párnával letakarva.

Mérés mérleg nélkül

A kezdő gazdaasszonynál fontos, hogy /a legegyszerűbb ételeknél is mindent és mindig mérjen ki, mert ez sok feleeleges anyagpazarlástól menti meg, s igy az ételeknek is jobb íze lesz. Ahol nincs mérleg, a következő hozzávetőleges tájékoztatást adjuk a leggyakrabban előforduló anyagok súlyáról:

Liszt, 1 csapott evőkanál 1 dkg.

Liszt, egy tetejes evőkanál 2 dkg.

Liszt, fél liter 35 dkg.

Cukor, egy csapott evőkanál 1 dkg.

Cukor, tetézett evőkanál 2 dkg.

Kockacukor, 4 kocka 2 dkg.

Só, egy csapott kávéskanál 1 dkg.

Zsír, egy csapott evőkanál 2 dkg.

APRÓSÁGOK--------------AZ ÉLETBŐL

Az emberek tavasszal gyorsabban lélegzenek mint télen. Az eltérés az életkortól függ. Az egyéves gyermek percenként negyvennégyszer, a nyolcéves huszonötször, egy felnőtt férfi tizenötször vesz lélegzetet. A nők valamivel gyorsabban lélegzenek. A sportolók közvetlenül a futás után százszor is vesznek lélegzetet.

* * *

Moszkva közelében egy nagy csukát fogtak. A halon egy gyűrű volt, melyen Borisz Godunov cár idejéből való feljegyzés olvasható, aki 350 évvel ezelőtt uralkodott. Azt már gyakrabban észlelték, hogy , a ponty a 150 évet is eléri, de hogy a csuka ilyen öreg kort is megérjen, ez az első eset.

* * *

A világ egyik legöregebb állata a londoni állatkertben található. Egy

óriás teknősbéka, mely kb. 200 éves. Száz évvel ezelőtt az Indiai óceán egyik szigetén fogták és már akkor is legalább 100 éves volt.

* * *

Amerikában egy kisebb folyón vízen úszó óriás vizijácint keltett feltünéet. Az egyik kanyarból kihalászták a nagy virágot, akkor jöttek rá, hogy mit rejteget magában. A közeli fogdából egy fegyenc szökött meg, aki a virágba bújt, s így akart elmenekülni. Sikerült is volna neki, ha az egyik farmer nem figyelmes arra, hogy a virág árral szemben is úszik.

* * *

Hogy a róka mégiscsak okos állat, a következő eset igazolja. Obererthel nevű német faluban a kutyák kiűztek egy rókát a lyukból. A várakozó vadászok golyózáport zúdítottak feléje. A lövések után a róka elvágódott és mereven feküdt. A vadászok vállukra téve a fegyvert közeledtek hozzá, de amikor már csak néhány lépésnyire voltak, a róka felugrott, s úgy elszaladt, hogy a vadászok nem értek rá a puskát sem lekapni a vállukról.

* * *

Sokáig nem tudták pontosan megállapítani. hogy a halak milyen gyorsan úsznak. Á. Magnant francia tudós megfigyelése szerint vannak halak, amelyek (főként, ha üldözik őket) százhúsz kilométeres óránkénti sebességet is elérnek. A cápa 45 kilométeres sebességgel is tud úszni.

* * *

A francia borkereskedők be akarják bizonyítani, hogy a jó bornak nem árt a hosszú tengeri út sem. A napokban hajóra raktak egy hordó vörösbort, ez a hordó két évig lesz a tengeren és az útat Marseille és Madagaszkár között hatszor tesz meg.

—N—

. eU-aicr kj /dejL

JTtaLr-ad

Vrábel István, íarnadi lakos kérdezi szerkesztőségünktől, van-e arra szabály, hogy egy szövetkezeti tag hány család méhet tarthat.

Válasz: az EFSZ-ek alapszabályzatának V. cikkelye szerint minden EFSZ-tag családja egyéni tulajdonban egy tehenet, vagy legfeljebb három

*

kecskét, egy-két hízósertést, vagy öt juhot, tíz méhcsaládot és gazdasági aprójószágot tarthat.

. * *

Egyik olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mossa ki hernyóselyem kendőjét, hogy eredeti színe megmaradjon?

Válasz: A tisztaselyem és hernyóselyem kendőket, sálakat valóban óvatosan kell mosni, mert különben könnyen elcsúfíthatjuk a drága ruhadarabot. Legfontosabb feltétel, hogy szinte teljesen hidegvízbe mossuk, éppen csak, hogy a kéz ne fáradjon.

*

Pipere vagy nem .lúgos szódás szappannal kenjük jól be é6 finoman nyomkodjuk ki a kendőből a piszkot. Többszöri átmosás után valósággal újjászületik az anyag. Gyengén ecetes vízbe öblítjük és félszáraz állapotban langyos vasalóval vasaljuk.

* *

Mi érhette $zilvafámat, hogy ágaik olyan feketék, mintha meglennének füstölve? A betegségből milyen szerrel lehet kigyógyítani? — kérdi Kocsmáros Lajos Méhészkéről.

Válasz: Az ágak mocskos, sötét színét főképpen a pajzstetvek okozzák. Ezenkívül a kint járt szerkesztőnk megállapítása ezerint levéltetvek és sokféle gombabetegségek pusztítják az ottani gyümölcsfákat.

A pajzstetvek elien a nyugalmi időszakban szoktunk védekezni. Erős fertőzés esetén téli higítású mészkénlével és azután 2 százalékos bordódé permetezésében kell részesíteni a gyümölcsfát és tíz nap múlva gyümölcsfaolajos permetlével kell bepermetezni.

Я a az ember megszeret egy várost, nem ismer el nála szebbet az egész világon. Különös sajátossága, az ismerős utcák, épületek, parkok, a több évszázados múltra visszatekintő szobrok és tornyok olyan mélyre bevésik magukat az ember szívébe, hogy még égy valójában szebb várost sem tudunk olyan szépnek látni, mint a mi városunk. Az apró kőkockákkal kirakott járdákon hömpölygő emberáradatban otthon érzed magad. Nem idegen a villámgyors suhanású autók tülkölése, a piros villamosok csi- Ungelése, a fehérkesztyűs forgalmi rendőrt meg egyenesen barátodnak érzed. Egész énedet áthatja az a megnyugtató boldog érzés, hogy otthon, saját szerelmes városodban vagy, amely oly közel áll szivedhez. Ha Budapestet a Duna gyöngyének nevezik szomszéd barátaink, nyugodtan és méltón nevezhetjük az ezertornyú Prágát a Vltava drágakövének.

Б ármelyik irányból közeledik az ember a város felé. mindjárt szemébe tűnik a zöld rozsdával bevont tornyok erdeje. A dicső múltra visszatekintő híres prágai vár méltóságteljesen, büszkén nézi képmását a csillogó Vltava tükrében, amely felelt vijjogó fehér sirályok keringenek. A vár tornyai büszkén merednek a bárányfelhös ég felé és mint anya elalva gyermekére, szelíden néznek le a nyugodt álomban pihenő, vagy nappali élettől lüktető • városra. A vártorony órájának ülése az ember lelkében

talál visszhangra. Olyan közeli, olyan ismerős és mégis olyan titokzatos, mintha a harangok ezüsthangú zúgásából kicsendülne egy darab dicső történelem. Hány évszázad uralkodói s■ ibtak itt törvényeket a cselt nép leigázására. A vár tövében lapuló apró fazsindelyes házak a cseh nemzet legnehezebb éveinek bizonyítéka és örök vádbeszéd a múlt ellen. IV. Károly idejében pl. olyan nagy volt a nép nyomora, hogy a kissé távolabb eső Petfíni hegy tetejére több szúz méter hosszú, tíz méter magas és egy méter széles falat építtetett az uralkodó, — bár nem volt rá semmi szükség, csakhogy némi munkához jussanak a város lakosai. Hány uralkodó irányította az országot és sanyargatta a népet ebből a várból? Mióta azonban a vár udvarán elhalt a gyűlölt német csizmák kopogása, más küldetése van a várnak: onnan irányítják hazánk életét, ott szüleinek az új századot formáló hatalmas tervek, olt gyökerezik minden jó, ami népünk érdekeit szolgálja. A híres Waldsteini kertben, a nyíló gesztenyefák alatt esténként halkan felsír a hegedű s a pengő gitár dalával egyesülve, könnyű szárnyakon száll az andalító szerenád az ezertornyú város felett.

Л/Гméltóságteljes vár alatt több kilométer hosszúságban húzódik a Malá strava, hazánk fővárosának egyik legszebb része. A piros- és szürkesapkás házakat elrejti a gesztenye! ák és az orgonabokrok erdeje. Micsoda pazar látvány, milyen hódító édes illat lengi körül az árnyékban szunnyadó házakat. A fehér és lila orgonák hátterében álló vár szinte kívánkozik a festő vásznára, l'.z a csodálaíos, szinpompás panoráma. tökéletesebb, mint Mánes, Rembrandt, vagy Leonardo bármelyik alkotása. Hány költő énekelte meg ezt a csodát, hány festőnek adott ihletet, hogy topott palettáján kikeverje a Pazar színeket. Hány zeneszerző

komponált szonettet e magasztos látványról, de teljes egészében és hamisítatlan valóságában csak az ismerheti meg ezt a lenyűgöző látványt, aki elsétál a gesztenyefák fürtös virágai alatt. Az örökké érzi a virágok különleges illatát, örök'e szívébe zárja Prágát, a fény és pompa városát.

Bármerre visz a kiránduló útja, mindenütt parkok, gyermekjálszó-lerck, virágok. A festő bimbójú rózsa bokrok Gül Bah i kertjét idézik az ember lelki szemei elé. A Lorettái kápolna — bár nagyságához mérten bazilikának is nevezhetnénk — szobrai és festményei a XVIII. század képzőművészetének remekei. Amikor a kápolna toronyórájának rozsdamarta mutatói elülnek egy-egy órát, az óramű szerkezeiébe szerelt 27 kisebb harang olyan tökéletesen elzengi egy régi zsoltár befejező részét, mintha egy művész könnyű újjai simogatnák a zongora billentyűit. Ebben a lágy harangzúgásban megszólal a múlt' század művészete és benne sír a püspökök és pápák által sanyargatott cseh nép lelkének minden keserűsége.

Benn, a kincstárban nehéz tötgyfaajtók rejtik „Dárius kincseit". Mennyi vér, metinyi veríték tapadt a milliókat érő aranykoronákhoz! A tüzes gyémánttal, sr aragddat, ametisztlel, zafírral és lángoló vörös rubinnal díszített aranykoronák mindegyike a Habsburgházi uralkodóktól elnyomóit cseh nép vérének virágai. A nemesek és földesurak ajándékozták a királynak. Minden korona, minden elefántcsontszobor és minden gyöngysor értéke felülmúlja az emberi képzeletet. Vér és átok ragad minden aranyhoz és minden gyémánthoz, melyeket a templom kincstárában őriznek.

Ggöld platánok lombsálra alatt fut a villamos. A végállomás a cseh nemzet létének nagy temetője: Bílá hora. Az 1620 november 8-i csatában üt vérzett el a cseh „lázadók" maroknyi sere. e a Habsbu’g uralkodóház elleni harcban. Ez a csata 300 évre rabigába hajtotta a nemzetet. Ezen a helyen olyan érzés szállja meg az embert, mintha még most is hallaná a bősz paripák nyerítését, a nyilak suhanását és az élesre fent acél pengését. Pedig mindez már a múlté. Mint az egész városban, itt is sok a virág. Kissé távolabb, magas rudakon zászlókat lenget a szél a fehér épületek felett. Itt van^a Mezőgazdasági Gépkiállítás. Egész új falu.

* hatalmas csarnokokban a szovjet és a hazai gépipar legtökéletesebb alkotásai láthatók. Nem kevesebb, mint 280 fajta gép van a kiállításon. Van mit nézni n látogatónak. Alig egy hónapja nyílt meg a kiállítás, de a látogatók száma már közel van a 150 ezerhez. Szívesen jönnek ide az emberek, mert nemcsak a kiállítást tekinthetik meg, hanem megismerhetik Prágát is, a Vltava drágakövét, az ezer torony városát. S aki egyszer látta, soha sem felejti el.

Tamás V.