Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-06-03 / 22. szám

1956. június 3. Földműves 5 ASSZONYOKNAK Hogyan óvjuk az arcbőrt? Tavasszal és kora nyáron sokan érdeklődnek affelöl, hogyun óvjuk az arcbőrt az ilyenkor jelentkező bajok ellen. A panaszok két nagy csoportra tagozódnak. Egyik az, hogy az arc megtelik „hústövissel", amelyek begyulladnak, elgeny­­nyesednek és pattanásos, vörös, fájdalmas lesz az arc. Az elváltozás alapoka főleg az érés korában jelentkező fo­kozott mirigyműködés, amely az arc faggyámirigyeire is ki­terjed. A faggyumirigy kivezető csövében felgyülemlik, pang, besürűsödik a faggyú. Teteje a rárakódott portól, piszoktól fekete pontnak látszik és ha oldalról megnyomjuk, úgy bújik ki a bőrből, mintha valami apró kukac, lenne. Az ilyenek ve­szedelmesekké válhatnak, ha pangó váladékban felszaporodnak a baktériumok és genykeltö kórokozó is van köztük. Ilyenkor kész a genyesedés. így lesz az arc teli — főleg a serdülő korú fiataloknál — mitesszerrel, majd pattanással és végül gennyes kiütésekkel. A gennyesedés gyorsan terjed, egyik hely­ről a másikra és ezért nehéz gyógyítani. Gondoskodni kell az arcbőr zsírosságának csökkentéséről. — Akinek túl zsíros az arcbőre, mossa meg arcát naponta két­szer bőséges lúgos mosószappannal, meleg, lágy, eső vagy patakvízben. Ez a felesleges faggyút eltávolítja és a mirigyek kiürülését elősegíti. A meleg lemosás után enyhe mosással a fagyúcsapokat, (mitesszereket) aránylag könnyen el is lehel távolítani. Kézzel sohasem szabad nyomkodni, hanem csak tiszta ruhával. A genyes pattanásos arcot piszkálni, felszúrni nem szabad, mert ezzel a genykeltö baktériumok a környező szövetekben présetődnek. Ha a kibuggyanó genyet vigyázva letöröljük, majd alkoholba mártolt vattával megérintjük, ha­marosan meggyógyul a pattanás helye. Az acrbör zsírosságát az anyagcsereforgalom is befolyásolja. A pattanásos. zsírosbörű serdülők óvakodjanak a túlságosan sós, erősen fűszerezett ételektől. Sok főzelékfélét, gyümölcsöt, vitamindús ételeket egyenek és gondoskodjanak arról, hogy könnyű, rendszeres szemetük legyen. A panaszok másik csoportja: a szeplő. A szeplő a bőrt szí­nező pigmenlszemecskék felhalmozódása. Okát és gyógyítását nem ismerjük. Kiváltója a nap erős sugárzása. Tehát csak azt ajánlhatjuk, hogy használjanak fényvédő szeplökenöcsöt, kendővel, szalmakalappal óvják bőrüket az erősen tűző nap­tól, amikor csak lehet, húzódjanak hűvösre. Finom sütemények VlZENKELT KIFLI Hozzávalók: Fél kiló liszt, 2 dkg éleszrtő, 2 deci tejföl, 10 dkg vaj vagy margarin, 2 tojás sárgája, egy deci tej, kevés só, citromhéj és 20 dkg kristálycukor a hintésre. Az élesztőt langyos tejben megke­lesztjük. A lisztet a vajjal elmorzsol­juk és a hozzávaló anyagokkal meg­gyúrjuk. jól kidolgozzuk. Egy tiszta asztalkendőt liszttel meghintünk és a tésztát lazán belekötjük, hogy a nö­vekedésre hely maradjon. Fakanál nyelére felfüggesztve állottvízzel telt fazékba tesszük, s addig hagyjuk ben­ne (kb. 1 óra) amíg feljön a víz tete­jére. A gyúródeszkát kristálycukorral meghintjük, a tésztát rá kiborítjuk, apró cipókat vágunk és a cukorban megforgatva 10 cm hosszú rudakat sodrunk, kifliket formálunk belőle. Tepsibe helyezzük 5 cm távolságra egymástól és középhömérsékletű tűz­nél világos rózsaszínűre sütjük. NŐI SZESZÉLY Hozzávalók: 4 deka vaj, 4 dkg cukor, 4 tojás, 30 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 1 deci tej, 10 dkg lekvár és 25 deka cukor. A vajat a cukorral habosra kever­jük, hozzáadjuk a 4 tojás sárgáját, az élesztőt (langyos tejbe feloldva), a lisztet, nagyon kevés sót, és még annyi langyos tejet, hogy könnyen verhető, puha tészta legyen. A tész­tát jól kidolgozzuk és fagyos zsírral bekent tepsibe tesszük, 1 cm vastagon és langyos helyen 30 percig keleszt­­jük. Ezután világos rózsaszínűre süt­jük. Ha megsült a tészta, tetejét lek­várral mégkenjük, majd 4 tojás fe­hérjét kemény habbá felverjük a 25 deka cukorral, s azt a tésztára rá­öntve elsimítjuk, s gyenge tűznél még 10 percig szárítjuk. FŐZŐLÁDA A mezei munkák alatt sok gondot okoz a háziasszonyok­nak a nem egyszer már reggel megfőzött ételek délig való me­legen tartása. Pedig ez igen egyszerű módon — az úgyne­vezett főzőláda segítségével — megoldható. A főzőláda otthon is elké­szíthető egyszerű szerkezet. Egy jól zárható kisláda oldalait és tetejének belső részét szé­nával kibéleljük annyira, hogy benne egy fazéknyi hely ma­radjon. Az ételt félig elkészít­jük és a forrásban lévő edényt jól lezárjuk. A fedelét lekötöz­zük és a főzőládába helyezzük, a láda tetejét pedig jő szoro­san lezárjuk. Az étel a saját gőzében teljesen megpuhul, 8- 10 óra múlva is melegen ma­rad. A főzöláda szállítható, igy a mezőn dolgozók igen jól fel­használhatják. Ha nincs meg­felelő ládánk, kosárba, szalma közé is rakhatjuk az edényt, párnával letakarva. Mérés mérleg nélkül A kezdő gazdaasszonynál fontos, hogy /a legegyszerűbb ételeknél is mindent és mindig mérjen ki, mert ez sok feleeleges anyagpazarlástól menti meg, s igy az ételeknek is jobb íze lesz. Ahol nincs mérleg, a követ­kező hozzávetőleges tájékoztatást ad­juk a leggyakrabban előforduló anya­gok súlyáról: Liszt, 1 csapott evőkanál 1 dkg. Liszt, egy tetejes evőkanál 2 dkg. Liszt, fél liter 35 dkg. Cukor, egy csapott evőkanál 1 dkg. Cukor, tetézett evőkanál 2 dkg. Kockacukor, 4 kocka 2 dkg. Só, egy csapott kávéskanál 1 dkg. Zsír, egy csapott evőkanál 2 dkg. APRÓSÁGOK--------------AZ ÉLETBŐL Az emberek tavasszal gyorsabban lélegzenek mint télen. Az eltérés az életkortól függ. Az egyéves gyermek percenként negyvennégyszer, a nyolc­éves huszonötször, egy felnőtt férfi tizenötször vesz lélegzetet. A nők va­lamivel gyorsabban lélegzenek. A sportolók közvetlenül a futás után százszor is vesznek lélegzetet. * * * Moszkva közelében egy nagy csukát fogtak. A halon egy gyűrű volt, me­lyen Borisz Godunov cár idejéből való feljegyzés olvasható, aki 350 évvel ezelőtt uralkodott. Azt már gyakrab­ban észlelték, hogy , a ponty a 150 évet is eléri, de hogy a csuka ilyen öreg kort is megérjen, ez az első eset. * * * A világ egyik legöregebb állata a londoni állatkertben található. Egy óriás teknősbéka, mely kb. 200 éves. Száz évvel ezelőtt az Indiai óceán egyik szigetén fogták és már akkor is legalább 100 éves volt. * * * Amerikában egy kisebb folyón vízen úszó óriás vizijácint keltett feltünéet. Az egyik kanyarból kihalászták a nagy virágot, akkor jöttek rá, hogy mit rejteget magában. A közeli fogdából egy fegyenc szökött meg, aki a virág­ba bújt, s így akart elmenekülni. Si­került is volna neki, ha az egyik far­mer nem figyelmes arra, hogy a virág árral szemben is úszik. * * * Hogy a róka mégiscsak okos állat, a következő eset igazolja. Obererthel nevű német faluban a kutyák kiűztek egy rókát a lyukból. A várakozó va­dászok golyózáport zúdítottak feléje. A lövések után a róka elvágódott és mereven feküdt. A vadászok vállukra téve a fegyvert közeledtek hozzá, de amikor már csak néhány lépésnyire voltak, a róka felugrott, s úgy elsza­ladt, hogy a vadászok nem értek rá a puskát sem lekapni a vállukról. * * * Sokáig nem tudták pontosan meg­állapítani. hogy a halak milyen gyor­san úsznak. Á. Magnant francia tudós megfigyelése szerint vannak halak, amelyek (főként, ha üldözik őket) százhúsz kilométeres óránkénti sebes­séget is elérnek. A cápa 45 kilométe­res sebességgel is tud úszni. * * * A francia borkereskedők be akarják bizonyítani, hogy a jó bornak nem árt a hosszú tengeri út sem. A na­pokban hajóra raktak egy hordó vö­rösbort, ez a hordó két évig lesz a tengeren és az útat Marseille és Ma­dagaszkár között hatszor tesz meg. —N— . eU-aicr kj /dejL JTtaLr-ad Vrábel István, íarnadi lakos kérdezi szerkesztőségünktől, van-e arra szabály, hogy egy szövetkezeti tag hány család méhet tarthat. Válasz: az EFSZ-ek alapszabályza­tának V. cikkelye szerint minden EFSZ-tag családja egyéni tulajdonban egy tehenet, vagy legfeljebb három * kecskét, egy-két hízósertést, vagy öt juhot, tíz méhcsaládot és gazdasági aprójószágot tarthat. . * * Egyik olvasónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mossa ki her­­nyóselyem kendőjét, hogy eredeti színe megmaradjon? Válasz: A tisztaselyem és hernyó­selyem kendőket, sálakat valóban óva­tosan kell mosni, mert különben könnyen elcsúfíthatjuk a drága ruha­darabot. Legfontosabb feltétel, hogy szinte teljesen hidegvízbe mossuk, éppen csak, hogy a kéz ne fáradjon. * Pipere vagy nem .lúgos szódás szap­pannal kenjük jól be é6 finoman nyomkodjuk ki a kendőből a piszkot. Többszöri átmosás után valósággal új­jászületik az anyag. Gyengén ecetes vízbe öblítjük és félszáraz állapotban langyos vasalóval vasaljuk. * * Mi érhette $zilvafámat, hogy ágaik olyan feketék, mintha meglennének füstölve? A betegségből milyen szerrel lehet kigyógyítani? — kérdi Kocs­­máros Lajos Méhészkéről. Válasz: Az ágak mocskos, sötét szí­nét főképpen a pajzstetvek okozzák. Ezenkívül a kint járt szerkesztőnk megállapítása ezerint levéltetvek és sokféle gombabetegségek pusztítják az ottani gyümölcsfákat. A pajzstetvek elien a nyugalmi idő­szakban szoktunk védekezni. Erős fertőzés esetén téli higítású mészkén­­lével és azután 2 százalékos bordódé permetezésében kell részesíteni a gyümölcsfát és tíz nap múlva gyü­mölcsfaolajos permetlével kell beper­metezni. Я a az ember megszeret egy várost, nem ismer el nála szebbet az egész világon. Kü­lönös sajátossága, az ismerős utcák, épületek, parkok, a több évszázados múltra visszatekintő szobrok és tornyok olyan mély­re bevésik magukat az ember szívébe, hogy még égy valójá­ban szebb várost sem tudunk olyan szépnek látni, mint a mi városunk. Az apró kőkoc­kákkal kirakott járdákon höm­pölygő emberáradatban otthon érzed magad. Nem idegen a villámgyors suhanású autók tül­kölése, a piros villamosok csi- Ungelése, a fehérkesztyűs for­galmi rendőrt meg egyenesen barátodnak érzed. Egész éne­det áthatja az a megnyugtató boldog érzés, hogy otthon, sa­ját szerelmes városodban vagy, amely oly közel áll szivedhez. Ha Budapestet a Duna gyön­gyének nevezik szomszéd bará­taink, nyugodtan és méltón ne­vezhetjük az ezertornyú Prágát a Vltava drágakövének. Б ármelyik irányból közele­dik az ember a város fe­lé. mindjárt szemébe tűnik a zöld rozsdával bevont tornyok erdeje. A dicső múltra vissza­tekintő híres prágai vár méltó­ságteljesen, büszkén nézi kép­mását a csillogó Vltava tükré­ben, amely felelt vijjogó fehér sirályok keringenek. A vár tor­nyai büszkén merednek a bá­­rányfelhös ég felé és mint anya elalva gyermekére, szelíden néz­nek le a nyugodt álomban pi­henő, vagy nappali élettől lük­tető • városra. A vártorony órá­jának ülése az ember lelkében talál visszhangra. Olyan közeli, olyan ismerős és mégis olyan titokzatos, mintha a harangok ezüsthangú zúgásából kicsen­dülne egy darab dicső történe­lem. Hány évszázad uralkodói s■ ibtak itt törvényeket a cselt nép leigázására. A vár tövében lapuló apró fazsindelyes házak a cseh nemzet legnehezebb évei­nek bizonyítéka és örök vádbe­széd a múlt ellen. IV. Károly idejében pl. olyan nagy volt a nép nyomora, hogy a kissé távolabb eső Petfíni hegy tete­jére több szúz méter hosszú, tíz méter magas és egy méter széles falat építtetett az ural­kodó, — bár nem volt rá sem­mi szükség, csakhogy némi mun­kához jussanak a város lako­sai. Hány uralkodó irányította az országot és sanyargatta a népet ebből a várból? Mióta azonban a vár udvarán elhalt a gyűlölt német csizmák kopo­gása, más küldetése van a vár­nak: onnan irányítják hazánk életét, ott szüleinek az új szá­zadot formáló hatalmas tervek, olt gyökerezik minden jó, ami népünk érdekeit szolgálja. A híres Waldsteini kertben, a nyí­ló gesztenyefák alatt esténként halkan felsír a hegedű s a pen­gő gitár dalával egyesülve, könnyű szárnyakon száll az an­dalító szerenád az ezertornyú város felett. Л/Гméltóságteljes vár alatt több kilométer hosszú­ságban húzódik a Malá strava, hazánk fővárosának egyik leg­szebb része. A piros- és szür­kesapkás házakat elrejti a gesz­tenye! ák és az orgonabokrok er­deje. Micsoda pazar látvány, milyen hódító édes illat lengi körül az árnyékban szunnyadó házakat. A fehér és lila orgo­nák hátterében álló vár szinte kívánkozik a festő vásznára, l'.z a csodálaíos, szinpompás pano­ráma. tökéletesebb, mint Mánes, Rembrandt, vagy Leonardo bár­melyik alkotása. Hány költő éne­kelte meg ezt a csodát, hány festőnek adott ihletet, hogy to­pott palettáján kikeverje a Pa­zar színeket. Hány zeneszerző komponált szonettet e magasz­tos látványról, de teljes egészé­ben és hamisítatlan valóságá­ban csak az ismerheti meg ezt a lenyűgöző látványt, aki elsé­tál a gesztenyefák fürtös virá­gai alatt. Az örökké érzi a vi­rágok különleges illatát, örök'e szívébe zárja Prágát, a fény és pompa városát. Bármerre visz a kiránduló útja, mindenütt parkok, gyermekjálszó-lerck, virágok. A festő bimbójú rózsa bokrok Gül Bah i kertjét idézik az ember lelki szemei elé. A Lorettái ká­polna — bár nagyságához mér­ten bazilikának is nevezhetnénk — szobrai és festményei a XVIII. század képzőművészeté­nek remekei. Amikor a kápolna toronyórájának rozsdamarta mu­tatói elülnek egy-egy órát, az óramű szerkezeiébe szerelt 27 kisebb harang olyan tökéletesen elzengi egy régi zsoltár befe­jező részét, mintha egy művész könnyű újjai simogatnák a zon­gora billentyűit. Ebben a lágy harangzúgásban megszólal a múlt' század művészete és ben­ne sír a püspökök és pápák ál­tal sanyargatott cseh nép lel­kének minden keserűsége. Benn, a kincstárban nehéz tötgyfaajtók rejtik „Dárius kin­cseit". Mennyi vér, metinyi ve­ríték tapadt a milliókat érő aranykoronákhoz! A tüzes gyé­mánttal, sr aragddat, ametiszt­lel, zafírral és lángoló vörös rubinnal díszített aranykoronák mindegyike a Habsburgházi uralkodóktól elnyomóit cseh nép vérének virágai. A nemesek és földesurak ajándékozták a ki­rálynak. Minden korona, min­den elefántcsontszobor és min­den gyöngysor értéke felülmúl­ja az emberi képzeletet. Vér és átok ragad minden aranyhoz és minden gyémánthoz, melyeket a templom kincstárában őriznek. Ggöld platánok lombsálra alatt fut a villamos. A végállomás a cseh nemzet lété­nek nagy temetője: Bílá hora. Az 1620 november 8-i csatában üt vérzett el a cseh „lázadók" maroknyi sere. e a Habsbu’g uralkodóház elleni harcban. Ez a csata 300 évre rabigába haj­totta a nemzetet. Ezen a helyen olyan érzés szállja meg az em­bert, mintha még most is hal­laná a bősz paripák nyerítését, a nyilak suhanását és az élesre fent acél pengését. Pedig mind­ez már a múlté. Mint az egész városban, itt is sok a virág. Kissé távolabb, magas rudakon zászlókat lenget a szél a fehér épületek felett. Itt van^a Mező­­gazdasági Gépkiállítás. Egész új falu. * hatalmas csarnokokban a szovjet és a hazai gépipar leg­tökéletesebb alkotásai láthatók. Nem kevesebb, mint 280 fajta gép van a kiállításon. Van mit nézni n látogatónak. Alig egy hónapja nyílt meg a kiállítás, de a látogatók száma már kö­zel van a 150 ezerhez. Szíve­sen jönnek ide az emberek, mert nemcsak a kiállítást te­kinthetik meg, hanem megis­merhetik Prágát is, a Vltava drágakövét, az ezer torony vá­rosát. S aki egyszer látta, soha sem felejti el. Tamás V.

Next

/
Thumbnails
Contents