Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-06-03 / 22. szám
* 6 ISídmftves 1956. június 3. A minszki mezőgazdasági akadémia gyakornokai Belo'usszija egyik kolhozának, gyümölcsösében a virág beoorzását tanulmányozzák. Segítenek a gépek A takarmánynövények kaszálásának idejét mindig a helyi körülményekhez mérten válasszuk ki. Számolni kell az időjárással, a munkalehetőségekkel, a rendelkezésre álló gépi és kézi munkaerővel. A kaszálás és gyűjtés folyamatos legyen. Számolnunk kell azzal is, hogy a takarmányok gyűjtését aratásig fejezzük be. Az idejében kaszált s állványon szárított lucerna szénájából jó lucernaliszt készíthető. Ez felülmúlja fehérje és ásványi anyag tartalmánál fogva a jó abraktakarmányt. Tápanyag tartalma téli időszakban baromfiak és hús sertések részére pótolhatatlan, ezért gondoskodjunk minél több jó minőségű lucernáról. A takarmányok kaszálásánál nagy segítséget nyújtanak a gépek s ez évben már nemcsak a kaszálásnál, hanem a szárításnál és a gyűjtésnél is tudnak segédkezni. A takarmányt géppel forgatják, majd ugyanaz a gép átállítva a száraz takarmányt hurkába húzza. Ezután gyűjtőpréssel — amit egy Z-25-ös traktor vontat — felszedi a szénát és menetközbe bálákba préseli, beköti és ki is dobja. Ez a gép fogja majd az aratás alatt a kombájnok szalmáját összeszedni, ami eddig sok kellemetlenséget okozott. Huszti E. Tornaija Mit keli tudnunk Maradi felfogású gazdák között akadnak még, akik a kettős termeléstől félnek, mert azt hiszik, hogy ezzel kirabolódik a talaj. Bizalmatlanok a másodvetéssel szemben azok is, akik megpróbálták, de nem sikerült. Ezeket nehezebb meggyőzni arról, hogy rosszul végezték. Másodtermeléssel csúcsterméseket nem lehet elérni, de az elővetemény és a másodvetés együttesen számított termésével igenis tudjuk a hektárhozamokat érdemlegesen emelni. A talaj előkészítését úgy végezzük a másodvetés alá, hogy a gyommagvak ne kerüljenek fel az alsó talajrétegből, mert ezek a kikelés után fejlődésben gátolják a kultúrnövényt. Óvjuk az elővetemény tarlója alatt lévő talajnedvességet és vigyázzunk, hogy a termőtalaj túlságosan ne szellőződjék. A talajt trágyázzuk. A másodvetések sikeres termesztését nagyon elősegíti a mérsékelt szerves trágyázással kombinált műtrágyázás. Ha az istállótrágya késő tavaszi beszántása folytán túlságosan kiszáradt a talaj, a tarlóba vetett csalamádé alá trágyalevet öntözzünk. Ma mér háromféle módot ismerünk a másodvetések talajának trágyázását illetően. Első a komposztos — marhatrágyával szemcsézett műtrágyázás. Először külön szemcsézünk 56 kiló szuperfoszfátot 280 kiló szervestrágyával. Majd 28 kg 40 százalékos kálisót és 28 kiló mészsalétromot ugyancsak 280 kg szerves trágyával keverünk össze. így egy hektárra 672 kg szemcsézett műtrágyát kapunk, vagyis kereken 700 kilót. Második a trágyaíével kombinált műtrágyázás. A trágyalevet a sok fuvarjárat elkerülése miatt csak fele-fele arányban hígítjuk. Egy hektárra 56 hektoliter hígított trágyalevet számítunk. A tárgyalébe 112 kg szuperfoszfátot és csak 28 kg mészsalétromot keverünk. Szuperfoszfátból azért kell több, hogy a benne lévő gipsszel megkössük a trágyalé könnyen elillanó ammóniáját, a nitrogént. A harmadik kitűnő trágyázási mód a tyúkfarmok trágyájából készített trágyalé. Minden hektoliter vízbe 7 kg száraz _ tyúktrágyát keverünk be és beleszórunk negyedkiló mészsalétromot. Egy heti erjedés után sűrűjével összekeverve öntözzük ki a trágyázandó földre: ez az úgynevezett Herényi-Gotthard-féíe „Bioplanfcton”, mely kitünően szolgálja a talajéletet. i másodvetésekröl ? Minthogy ez a három trágyázási módszer nem mindenütt vihető keresztül, megemlítem, hogy a műtrágyák szokott adagolásával is dolgozhatunk érdemleges sikerrel, de szükséges, hogy a talaj a tavaszi esőkből elegendő nedvességgel rendelkezzen. Ez azonban pazarlással jár, mert szervestrágyával szemcsézett műtrágyából az ötödrésze elegendő ugyanolyan magas hektárhozam eléréséhez. A másodvetemény alá egyenesen az elővetemény tarlójára szórjuk vagy öntözzük a trágya-keveréket és lehetőleg nyomban kétszeresen járatott tárcsás boronával 7—8 cm mélyen dolgozzuk be. A vetőmag előkészítése, valamint a vetések ápolása ugyanaz mint a rendes vetéseknél. A másodvetésre alkalmas növényeink vetési ideje a következő: május utolsó tíz és június első tíz napja nagyon megfelel a 110—120 nap alatt beérő kukoricafajtának. Sűrűn és bükkönnyel keverten vetett csalamádé legelőnek tehenek részére. Ez. amikor eléri 30—40 cm magasságot már lehet legeltetni, és a benne lévő bükköny 3—5 hét múlva még egy sarjú legelőt ad. Ugyanakkor vethetjük a silókukoricát, de ne keverjünk bele napraforgót. Vethetjük már magnyerésre a konyhababot, kölest és muhart. Ekkor vethetjük a szudáni füvet, mely tehenek részére kiválóan alkalmas, hosszú időn keresztül ad legelőt és a tejelést a legkiegyensúlyozottabban biztosítja. Június második és harmadik tíž napjában vethetjük a pohánkát, homokon a csibehúrt, kiültethetjük a jarovizált „előcsíráztatott“ burgonyát, amelynek terméséből a jövő évi vetőgumót biztosítjuk. Ugyancsak vethetjük még a 100 napos kukoricát is. Itt a sortávolság 50, a tőtávolság 35 cm legyen. Ezért fontos, hogy az alacsony növés ellenére az utána következő várható forró napok alatt be tudja árnyékolni a talajt. Négyzetbe ültetve 40x40 a fészek távolság. A 100 napos kukorica, ha időben nem érik be, silózzuk le. Dél-Szlovákiában a tavasz folyamán lekerülő vetemények után a másodvetés sikerét az elegendő napfény és meleg mennyisége biztosítja. Másodvetéseink necsak a tervben szerepeljenek, hanem a határban zöldeljenek, hogy a silógödröket évente legalább kétszer megtölthessük. L. B. Idejében töltögessük a burgonyát A burgonya töltőgetésének jól és időben való elvégzésére ez évben megvan a kedvező talajállapot. A májusi esőktől áztatott talajt fokozatos mélyítéssel húzhatjuk fel a bokrok tövéhez. A töltögetés célja, hogy a burgonya az indáján is köthessen gumót. Ehhez a munkához korán fogjunk hozzá és fokozatosan végezzük. Fontos szabály, hogy ne töltögessünk túl magasan. A burgonyanövények kis vájatban helyezkedjenek el, amelybe a nedvesség összegyűlik. A töltögetést lehetőleg eső után végezzük, amikor a talaj nyirkos, de nem tapad a művelőeszközökre. Töltögetés után a sorokat járjuk végig s a töltögetö-eke munkáját kézikapával egészítsük' ki. Júniusban a burgonya második, illetve harmadik töltögetését is be kell fejezni. Virágzás alatt már nem szabad töltögetni, mert zavarjuk a gumóképződést. De amiatt is be kell fejeznünk ezt a rendkívül fontos munkát virágzásig, mert a még fiatal burgonyaszár képes stólók fejlesztésére, ezáltal sok gumó képzésére. Az elkésett töltögetés után nem várhatunk nagy termést. Termésünket növelhetjük, ha az első kapáláskor vagy az első töltögetéskor fejtrágyát adagolunk. A növény ugyanis fejlődésének első szakaszában nitrogént igényel, amely elősegíti az erőteljes gyökérfejlődést. A BAGOLYLEPKÉKRŐL Hazánkban félezernél több fajtájuk található. Nevüket onnan kapták, hogy bolyhos tollúk a bagoly fejére emlékeztet s ezek is éjjeli állatok. Sötétszínű hernyóik is éjjel járnak táplálék után. A legtöbb közülük kártékony. Nagyobb részben hernyó vagy báb alakban telelnek át. Ismertebb fajok. Kalászrágó bagolypille. Sötétbarna mellső és sárgabarna hátsó szárnyai vannak. Hernyói kezdetben a réti füa. Kalászrágó bogolypille, b. báb, c. hernyó. veken élnek, majd a puha gabonaszemeket pusztítják. Ha magtárba bekerül, az éret szemeket is kikezdi. Májusban bábozódik. Káposzta bagolypille. Színe sárgásbarna, szárnyai márványos rajzolatúak. Két nemzedéke közül az őszi a kártékonyabb. Hernyói a répába és a káposztába furakodnak és azt tönkreteszik. Páréj bagolypille álca korában a kertinövények ellensége. 1. Nyugvó lepke, 2. hernyó, 3. lepke kifeszített szárnyakkal. Mindezek közül a legkártékonyabb a vetési bagolypille. Aratás idején tömegesen rajzik. Hernyói ősszel a vetést, áttelelve a cukorrépát és a dohányt pusztítják. E kártevők ellen leginkább gyomirtással védekezhetünk. Újabban Dynocid permetezéssel is jó eredményeket értek el. Drexler Béla A falu apraja — nagyja támogatja A csicseri szövetkezet 300 hektár földjén 35 tag dolgozik. A szövetkezetben két csoport működik: egyik az állattenyésztő, másik a növénytermelő csoport. A szövetkezeti tagok a tavaszi munkák ideje alatt jó munkát végeztek. Idejében elvetették a tavasziakat, az őszieket már kétszer féjtrágyázták. A kukoricát és a krumplit négyzetesen ültették el annak ellenére, hogy a nagykaposi GTÄ nem tudta biztosítani az SZGK-4 jelzésű négyzetbevető gépet. A cukorrépa elsőosztályúnak mutatkozik. Ügyelnek is rá a tagok; már A zöldtakarmányozás jelentősége a sertéstenyésztésben Ha sertéstenyészetünket jövedelmezővé és magas termelékenységűvé akarjuk tenni, mindenekelőtt az állatok helyes takarmányozásáról kell gondoskodnunk. A sertéseket, de a többi haszonállatokat is aszerint takarmányozzuk, milyen termelési irányt követünk. A gazdaságos takarmányozás alapelve, hogy minél jobb eredményeket érjünk el alacsonyabb termelési költség és kevesebb takarmány kiosztása mellett. Célunk, hogy a feltakarmányozott táplálék helyébe minél több húst és zsírt kapjunk, ugyanakkor meg kell őrizni az állat kifogástalan egészségét és súlyt kell helyeznünk a takarmány tápértékété, valamint olcsóságára. E célunk elérését a kitűnő' sajátossággal rendelkező zöldtakarmány segíti elő. Zöldtakarmánnyal a nyári időszakban számottevő mértékben kiegészíthetjük a sertések takarmányadagját. Többen ezt a nézetet vallják, hogy nemesített sertésfajtáink kizárólag szemes takarmányokkal (abrakkal) takarmányozhatók. Ezzel szemben tény: a sertések nemcsak készséggel fogyasztják a zöldtakarmányt, hanem a termelékenység is rohamosan növekszik. Miután a sertések emésztőszerveinek terjedelme aránylag kicsi, nem takarmányozhatjuk azokat elöregedett, megrostosodott zöldtakarmánnyal. Inkább fiatal herét és lucernát adjunk, amely a tenyészsertések kitűnő tápláléka. A here és lucerna sarjúja lédus, könnyen emészthető. Mindkettőben sok az értékes fehérje, vitamin és csontképző ásványi anyag, s ez a tulajdonság jó! érvényesül az állatok táplálásában. Egy hektárnyi lucernás legelő mintegy 12 métermázsa sertéshús termelését biztosítja. A második és harmadik évben a lucernás több zöldanyagot nyújt, tehát a sertések legeltetésére még alkalmasabb. A sertéseket lassan szoktassuk a zöldtakarmányhoz. Először egészen kis adagokat adjunk. Ezeket az adagokat néhány nap múltán fokozatosan emelhetjük. Közben kísérjük figyelemmel a sertések étvágyát és általános állapotát. A gyors átmenet, valamint a harmatos zöldtakarmány etetése rendkívül veszedelmes, emésztési zavarokat és bélgörcsöket okoz. A lucernán és herén kívül a füveskeverék is alkalmas. Ajánljuk, hogy ilyen füvekkel vessük be a sertéslegelőnek szánt területeket. A legalkalmasabb fűféleségek: a rétiper je, a réti-csenkesz, a vörös-csenkesz és a herefélék közül a fehérhere. Leghelyesebb, ha a gazdaság közelében lucerna, vagy here parcellát létesítünk. A friss levegőn végzett mozgásnak nagy jelentősége van, főleg, ha a mozgás jó minőségű legelőkön történik. Elsősorban a fiatal tenyészpéldányokra gondolunk. A legelős kifutók kedvező körülményeket biztosítanak. Ha, a kifutót az adottsághoz mérten szakaszokra osztjuk és herefüves, esetleg lucernafüves keverékkel vetjük be, ež a legjobb megoldás. A legelőn nevelt sertések életereje sokkal jobb, testalkatuk erősebb, emésztőszerveik fejlettebbek. Ennek következményeként a hízásra fogott állatok jobban hasznosítják a táplálékot, nagyobb a súlygyarapodásuk, az anyasertések esetében pedig emelkedik a tenyészérték. A legeltetést óvatosan kezdjük, nehogy az átmenet emésztési zavarokat váltson ki. Kísérletek bizonyítják, hogy a gondosan kezelt legelők egy hektáros területe, négy hónap alatt 30 fejlett sertést tart el. Számítások szerint az anyasertések naponta 16 kg és a süldők 8 kg fűtermést fogyasztanak. Egy fejlett anyasertés mintegy 3—5 ámyi legelőterületen találja meg táplálékát. Hogy a sertések alaposan kihasználják a legelőt, azokat mindig éhesen és legfeljebb két-három órára hajtsuk ki. Ennyi idő alatt jó! laknak, nem pocsékolják a táplálékot és nem túrják össze a legelőt. Ha a sertések megszokják ezt a legeltetési módot, a 2—3 órára korlátozott időt is jól kihasználják, úgy hogy óljukban már csak abraktakarmányt kell adni. Tenyészsertések, valamint az anyasertések és szoptatókocák táplálékából a zöldtakarmánynak nem szabad hiányoznia. Ezt legeltetéssel biztosítjuk, vagy pedig a felaprózott lucernát szemestakarmánnyal keverjük. A tenyészsertéseknek zöldtakarmányt jóllakásig adhatunk, míg az előrehaladottan vemhes és szoptató anyakocák legeltetését közvetlenül elles előtt és utána korlátozzuk. Később az anyakocát malacaival együtt legelőre tereljük. Ha a szoptató anyakoca nem jut legelőhöz jóllakásig kaphat zöldtakarmányt, de ne feledkezzünk meg kellő mennyiségű szemestakarmány adagolásáról, amely a tejképzödésnél nélkülözhetetlen. Mindent egybevetve: a zöldtakarmány rendkívül jótékonyan befolyásolja a sertések fejlődését. Használjuk ki tehát a zöldtakarmány nyújtotta előnyöket, ezáltal jelentős mértékben megjavíthatjuk a szövetkezeti sertéstenyészetek színvonalát és fokozottabb jövedelemhez juttatjuk a szövetkezetét. Szűcs Ferenc, a királyhelmeci JNB dolgozója kétszer megkapálták. A növényvédelmi munkákat sem hanyagolják el, s már kétszer végeztek Dynociddal való beporzást. A falu apraja-nagyja támogatja a szövetkezeiét, s így remélhető, hogy eredményes lesz a csicseri szövetkezetesek igyekezete. Boczán Sándor, a nagykaposi GTA agronómusa * * * A kukorica fejlődése Élősúly Még mindig akadnak gazdák, akik azt hiszik, hogy a sertések hizlalásához csak kukoricát lehet felhasználni és azt állítják, hogy a hizlalás kizárólagos ideje a tél. Ezzel szemben az igazság az, hogy a nyári hizlalás ugyanolyan eredménnyel jár, mint a téli, ráadásul olcsóbb, mert ilyenkor van bőven zöldtakarmány, amelyet különösen a hizlalás első szakaszában fogyaszt jó étvággyal és értékesít kiválóan a sertés.
