Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-06-03 / 22. szám
4 Földműves 1956. június 3.--------------------LEKÜZDIК A NEHÉZSÉGEKET A magyarbéli szövetkezetben nagy hiányosságok voltak az elmúlt évek folyamán. A legtöbb tag csak saját érdekeit tartotta fontosnak és nem akarták megérteni, hogy az „enyém” fogalmát haladéktalanul fel kell cserélni a „miénk”-kel. Ebben az évben azonban nagy változás történt a szövetkezetben. Igen bíztató tény a jövőre nézve, hogy a helyi nemzeti bizottság szoros kapcsolatot teremtett a szövetkezettel. Részben ennek tudható be az is, hogy jelentősen megjavult a munkafegyelem. A gazdasági épületek előtt nem hever már az évek óta felgyülemlett istéllótrágya. Kihordták a mezei trágyatelepekre. Az anyakocák körül példás rendet és tisztaságot tart a 62 éves Pipa István bácsi. Munkáját szereti a falusi gazdagok egykori ingyennapszámosa. Sokszor még éjnek idején is ott találhatjuk a gondjaira bízott állatok körül. Kell ám vigyázni az újszülött kismalacokra, nehogy elpusztuljanak. Munkáját megbecsülik a szövetkezetben és érdem szerint jutalmazzák. A múltban alig volt kenyere, most meg takaros családi házat épített magának. Már csak a villanyt kell bevezetni. A sertéshizlaldában dolgozó Guzsela Lidia és Rigó Erzsébet sokat tanulhatna István bátyától, különösen, ami a rendet és a tisztaságot illeti. Körtvélyesi látogatás A határban A királyrévi EFSZ állatgondozóival és Mészáros Lászlóval a növénytermesztő csoport vezetőjével nemrégen tanulmányúton a körtvélyesi EFSZ- ben jártam. Elsősorban a határban néztünk szét. Kovács elvtárs a növénytermesztő csoport vezetője elmondotta, hogy az összes kukoricát négyzetesen vetették el jól előkészített talajba. A napokban 18 hektár lucernamagot is elvetettek tavaszi árpa védőnövénnyel. A falu apraja nagyja kint dolgozik, a földeken, gyomlálják az őszi és a tavaszi vetéseket. Gyönyörű a körtvélyesiek határa, büszkék lehetnek rá. Az anyakocáknál Maszár Dusán zootechnikust serény munkában találtuk. A búgatásnál segédkezik. A szövetkezeiben bevezették az egv ivarzás alatti kétszeri búgatást. Ezt úgy szervezték meg. hogy figyelik a kocák görgését és mikor látják, hogy a koca búg, másnap reggel kant bocsátanak rá. Este, mikor megetetnek, a kocát újra bebúgatják, Az elsődleges nyilvánfartás az igazságos jutalmazás alapja A sajtó éá az egyes vezetőszemélyiségek közlése alapján szárnyra kapott az a nézet, hogy minden eszközzel harcolni kell a túl fokozott adminisztráció ellen. „Agyon vagyunk adminisztrálva” — hangzik el a panasz az EFSZ-ek könyvelőinek ajkáról, ha a felettes hivatalok egy-egy elkésett jelentés vagy kimutatás beküldését sürgetik. Talán igazuk is van, ha a dolognak azt az oldalát nézzük, amelyik a szövetkezet és a felettes hivatalok viszonyát tükrözi vissza. Ott valóban agyon vannak adminisztrálva különböző statisztikai kimutatásokkal és egyéb időszaki telefonjelentésekkel. De viszont a másik oldalon a szövetkezet belső nyilvántartásában egyáltalán nem beszélhetünk túlfokozott adminisztrációról, sőt még a szükséges elsődleges nyilvántartások is csak hiányosan vannak bevezetve. ezek megnőnek, megszaporodik Szabó Mária munkája, de egyben a szövetkezet jövedelme is. A növénytermesztés terén is hibák voltak a múltban. Későn vetettek, mellőzték a haladó módszereket, alacsony volt a termés. Ebben az évben azonban négyzetesen vetették el az összes kukoricát és burgonyát. A kukoricát már egyszer megsarabolták és állandó gyomtalanítással elősegítik a minél jobb termés elérését. Nagy súlyt fektetnek erre, hiszen ettől függ az, állattenyésztés fejlesztése. A cukorrépa sarabolását ugyancsak elvégezték, most folyik az egyelés az egyénekre szétosztott parcellákon. Azt is érdemes megemlíteni, hogy szép gyümölcsöse is van a szövetkezetnek, amely néhány éven belül sok pénzt hoz a házhoz. Az új vezetőséggel új élet költözött a szövetkezetbe. Rendszeresen hetenként egyszer ülésezik a vezetőség. Megtárgyalják a szövetkezet ügyesbajos dolgait és a lehetőségekhez mérten igyekeznek eltávolítani a felmerülő nehézségeket. Ha ez nem is megy máról holnapra, a tagság és a vezetőség lelkes igyekezete biztos záloga annak, hogy egyre erősebb, gazdagabb lehet a mag.yarbéli szövetkezet. Klapuch pedig a tehén tejtermelése érdekében kívánatos, ha az anyát az elles előtt 50—60 nappal elapasztják. Fontos még a megfelelő kitőgyeltetés is — jegyzi meg a zootechnikus, — ennek az a célja, hogy a tehén szervezete sok fehérjét, vitamint és ásványi anyagokat raktározhasson el és biztosítani tudja a magzat gyors fejlődését. A telién ilyenkor 6—8 kg jó minőségű, vitaminokban gazdag pillangószénát kap, azonkívül 15—20 kg zöldtakarmányt, télen répafélét, silótakarmányt és 2—5 kw abrakot. Végül megnéztük az utolsó istállót. Itt az elnök a legnagyobb meglepetésünkre azt mondja, hogy az itt lévő tehenek a tagoké. Hirtelen nem értettük a dolgot, de aztán magyarázatot kaptunk. A tagok a háztáji teheneiket is közös istállóban tartják. A tehenek env szövetkezeti tag gondjaira vannak bízva, s ugyanazt a takarmányt kapják mint a Szövetkezeti állatok az abrak kivételével. A körtvélyesiek szövetkezete egy nagy család. Egyetértés van a tagok között. Bizony sok szövetkezet példát vehetne a körtvélyesiektől. Deák István Ébred a föld Békén szendergő földanyánkat Felcsákolta a napsugár, S a zúgó traktor muzsikája, Mely ekéjét a földbe vájja. — Meghasadt teste magra vár. — Omlik a lágy humuszos föld már S a traktoroslány felkacag. Fiatal még, övé az élet. Mely minden szépet s jót ígérget, — A munka is gyorsan halad. — Mit bánja azt, ha észrevétlen, Megkérgesedik a tenyér. Fontos munkája eredménye, S szívének lüktető zenéje, Sejteti — több lesz a kenyéri Földanyánk ébred, észrevétlen Kalászba borul a határ. S mint hadvezér a nyert csatában, Értéke teljes tudatában Kéz szét a traktoros leány. * К. E. Az üzemen belüli önelszámolás eredménye Az 1953. augusztus 6-án hozott kormányhatározat megszabta a helyes utat a szövetkezeti nyilvántartások terén. Meghatározta az akkor szükségesnek látszó negyvenkétféle bizonylat egységes formáját s elrendelte azok általánosítását a gyakorlati életben. Két egész év telt el azóta, s vannak is szép eredményeink a nyilvántartás terén. Azonban még korántsem lehetünk elégedettek vele, mert vannak olyan szövetkezetek is, ahol az elsődleges nyilvántartást bevezették, de nem a kívánt körforgás mellett. Már pedig tudnunk kell, hogy az elsődleges nyilvántartásnak éppen az a hivatása, hogy a vagyonuk változási mozzanatai és az‘egyéb^ tevékenységek a végrehajtás idején a végrehajtó személyek által legyenek papírravetve, bizonyságul a vagyon-mozgás és a tevékenykedések helyességének. Az ilyen bizonylatok alapján aztán felépíthetjük szövetkezeteink helyes könyvvitelét. Sajnos a gyakorlati életben azt tapasztaljuk, hogy szövetkezeteink a legtöbb esetben csak papírforma szerint biztosítják az elsődleges nyilvántartást, második vagy harmadik személy beiktatásával, akik nem közvetlen végrehajtói a vagyonban és gazdálkodásban történt változásoknak, s így a bizonylat elveszti megkívánt A szarvasmarhákat Trojan Anna, Zsigó Etel, Jávorka Mária és Babinszky István gondozza. A teheneket és a fiatal állatokat példásan gondozzák, de a borjak tisztaságára sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniok. A szövetkezet elnöke örömmel újságolja, hogy mihelyt megkapják a 10 köbméter faanyagot, kifutót építenek a növendékállatok számára. A tejhozammal bizony elég gyengén állnak: alig 4 litert fejnek naponta egy-egy tehéntől. Ennek megjavítása céljából bevezették a napi háromszori etetést és zöldet is kevernek a szecskához. Különben jó alapokon van az állattenyésztés: az állatállomány teljes, takarmány is van bőven, csak jobban kell bánni vele, meg a haladó módszereket is figyelembe kell venni, mert csakis ezen keresztül állhat be lényeges javulás az állattenyésztésben. A baromfi gondozását Szabó Máriára bízta a szövetkezet tagsága. Jelenleg még nem nagy a baromfiállomány, csupán 115 tojótyúkja van a szövetkezetnek. A napi tojáshozam 85—90 között ingadozik. Most azonban 1000 fajcsirkét hozattak Cíferröl, s mivel még elég gyengék, ultraviolett lámpákkal melegítik őket. A pelyhes apróságok jól érzik magukat a megvilágított üveg alatt, fürgén szemezik az eleséget és csipegetik a föttojást. Ha természetes este is ugyanazzal a kannal. A búgatásra jól előkészítik a kocákat: jobban táplálják, sokat jártatiák a szabad levegőn, igv elérik azt, hogy a kocák százszálékban lemalacoznak.\ Az istálló másik felében malacvisítást hallunk. Közelebb érve látjuk, hogy Mosno Emilia elleti az előhasú kocákat. Közvetlen az ellés után a világrajött malacok farkasfogait azonnal elszedik. A gondozónő kérdésünkre elmondja, hogy az 1955-ös évben egy kocától 13 malacot választottak el, 10 kilós súlyban. Ebben az évben a nyolc hetes választott malacoknál 10—18 kilós súlyt értek el. A tehénistállóban Az elnök elvtárs elvezetett bennünket a tebénistállóba. Mindenütt tisztaság. rend és nagv csend uralkodik. A fejési átlag 6.2 liter. A jó eredmény titka az, hogy a múlt évben bő-, vitaminban és fehérjében gazdag — takarmánykészletet biztosítottak. A vemhes teheneket időben apasztják el. A tapasztalat azt mutatja, hogy mind a születendő borjú, mind hitelességét és elsődleges nyilvántartási jellegét. Ha részletesen átvizsgáljuk až egyes jóváhagyott bizonylatformákat, megállapíthatjuk, hogy azok összeállítása és tervezett körforgása még napjainkban is megfelel hivatásuknak. Mindenesetre módosításra van szükség, de nem olyan formában, hogy az eddigiekből néhányat likvidáljunk, hanem éppen ellenkezőleg* az igazságos pőtjutalmazás bevezetése érdekében fel kell tölteni eddigi nyilvántartásunkat olyan kimutatásokkal, melyekből pontosan megállapíthatjuk, hogy az egyes termények munkálatainál külön-külön milyen arányban vettek részt az egyes személyek. Eddig ugyanis csak olyan terményekből valósíthattuk meg a pótjutalmazást, mint például a kukorica, cukorrépa, ahol a táblákat felparcelláztuk és az ápolási munkálatokat az egyes szövetkezeti családokra bíztuk. Ha ezek túlteljesítették a tervezett hektárhozamokat, év végén egyszerűen megkapták a megszabott mennyiségű pótjutalmat. Ha egy kicsit elgondolkozunk a dolgok felett, meg kell állapítani, hogy az ilyen pótjutalmazás helytelen. Mégpedig azért, mert mielőtt az a bizonyos szövetkezeti család átvette megművelésre a számára kimért kukorica vagy cukorrépa-parcellát, előtte már komoly mennyiségű munkát végeztek rajta más személyek is. Vajon nem igazságtalanság-e az, hogy azok a kocsisok nem részesülnek pótjutalomban, akik a talajt az előírt agrotechnika szerint jól előkészítették* a cukorrépát és kukoricát kétszer-háromszor is megsarabolták? Sok esetben talán jobban hozzájárultak a többtermeléshez, mint azok, akiknek szétosztották a parcellákat további ápolásra. Hogy a pótjutalmazást igazságosan bevezethessük a növénytermesztésben ie, elengedhetetlenül szükséges nyilvántartásunkat feltülteni, a íentemlített kimutatásokkal. Ezt a kérdést egyes szövetkezetek házilag már meg is oldották.^ Ez év április 14-én tapasztalatcsere céljából kirándulást rendeztünk a Nitrianska Streda-i szövetkezetbe. Ott láttuk először ezt a módszert, persze csak egyszerű házilag készített jegyzetfüzetben. Szerintem szükséges lenne, ha az arra hivatott személyek a nevezett szövetkezetben áttanulmányoznák ezt a kimutatást, s az esetleges módroltások után általánosítanák. Az állattenyésztés terén könynyebb a helyzet, mert az eddigi nyilvántartások helyes betartása mellett is megvalósítható az igazságos jutalmazás és pótjutalmazás. Szövetkezeteink felvirágoztatásának érdekében fáradságot nem ismerve harcolni kell az EFSZ-ek benső rendjének felépítéséért. Min alapszik a szövetkezet benső rendje? A tagok bizalmán és azok viszonyán a szövetkezettel szemben. A bizalmat pedig csupán csak azáltal nyerhetjük meg, ha a megszabott elsődleges nyilvántartások becsületes betartásának alapján a tagság mindenkor biztonságban látja vagyonát, s a gyámkodásnak és bizalmatlanságnak még a gondolatát is kizárja. Pathó Imre járási könyvelői oktató, Párkány A terebesi éleimlszerkombinát ga zdaságának egyes részlegein szép eredményeket érnek el až üzemen be lüli önelszámolással, különösen az állatok hasznossága emelésében. Az ál lattenyésztési dolgozók még az első negyedévben megkezdték a személyes takarékossági számlák szerinti gazdálkodást. Április folyamán például 74 ezer koronával csökkentették a tervezett termelési költségeket és április végéig 180 000 koronával tették gazdaságosabbá az állattenyésztést (az év elejétől számítva), Áprilisban például több mint 9 liter tejet fejtek naponta minden tehéntől. A szarvasmarháknál 1,05, a sertéseknél pedig 0,46 kg-ra emelték a napi súlygyarapodást. Az állatok hasznosságának em A doborgazi EFSZ-ben az 1956-os gazdasági év menetét nagv érdeklődéssel kíséri a tagság és a magángazdálkodók. Ebben az évben is nehéz volt a vezetőségi választás. Az erre alkalmas és érdemes EFSZ-tagok azért húzódoznak funkcióktól, mert sok tag részéről felelőtlenséget lehetett tapasztalni. Az is köztudomású a faluban, hogv a házi rendet sem tartják be pontosan. Például a kocsisok 8 óra felé fognak be, s emellett még az a kényelmük is megvan, hogy külön tagok etetik a lovakat. A vezetőség még az év elején elhatározta, hogy tíz darabbal csökkenti a lóállományt, mivel a gépi munka olcsóbb és gyorsabb. A megtakarított összeget a szarvasmarhaállomány feljavítására fordítják. A tavaszi munkákban az első helyen volt a szövetkezet. A tagság nagyobb munkakedvvel dolgozott, mint az elmúlt években. A répaföldön többszór már reggel 5 órakor tizenheten, húszán is dolgoztak, ami a múlt évben nem történt meg. 1952-ben 90 magyarbődi kis- és középparaszt elhatározta, hogy a közös gazdálkodás útjára lép. Kezdetben bizony sokan megtántorodtak a felmerülő nehézségek előtt. A hamis kulákpropagandának és a rossz munkafegyelemnek az lett a következménye, hogy a tagok száma évről évre csökkent, (Ma 58 tagja 332 hektár földje, 131 darab szarvasmarhája és 191 sertése stb. van a szövetkezetnek). Ezért — Gedra Ferenc szövetkezeti elnök szavai szerint — bizonyos mértékben a HNB-ot és a helybeli pártszervezetet is terheli felelősség. Sokszor nemhogy segítettek volna. hanem ártottak a szövetkezetnek. No, de ezek a hiányosságok nem állíthatták meg a szövetkezet fejlődését. Csökkent a tagság száma, de megszilárdult a munkafegyelem. A tavaszi munkákat már elvégezték. A kukorica és a krumpli felét négyzeelése nemcsak a tervezett beadások maradéktalan teljesítését tette lehet ň vé, hanem 48 213 liter tejet, 1714 kg marhahúst és 4320 kg sertéshúst ad hattak be terven felül. Az üzemen belüli önelszámolás te rén szerzett jó tapasztalatokat nem rejtik véka alá az egyes részlegek állatgondozói. Védnökséget vállaltak a gálszécsi állami gazdaság felett. A vé dnökségi együttműködés keretében átadják értékes tapasztalataikat a gál szécsieknek és a legjobb dolgozók személyesen segítenek az üzemen be lü'.i önelszámolás bevezetésénél. Bizonyosra veszik, hogy az önelszámolás bevezetése szép eredményeket hoz majd a gálszécsi állami gazdaságban is. A jó gazdálkodás alapját már a múlt évben megteremtették. Kiválóan elvégezték a mélyszántást, kinti trágyatelepeket létesítettek, nehogy úgy járjanak mint tavaly, hogy az öntésekben száradt a trágya. Természetes a sikerek mellett hibák is vannak. Baj az, hogy a legfontosabb munkákra nem akarnak jelentkezni a tagok. Például a sertések etetésére — Beck Istvánon kívül — senki nem vállalkozik. Pedig sokan elvállalhatnák ezt a munkát, mert nincs állandó beosztásuk. De ezek az egyének mindenféle kibúvót keresnek. Azonban reméljük, hogv ezek a hibák eltűnnek és a jó eredmények után nem sok meggyőző munkára lesz szükség, hogy a még egyénileg gazdálkodók is a közös gazdálkodásban lássák jövőjüket. tesenn vetették el. Rendbehozták az őszieket is. Az állattenyésztés fejlesztését is szem előtt tartják. A legelők és a rétek javításában az elsők voltak a járásban. Ez idén több mint 200 köbméter silót készítenek, hogy ne legyen fennakadás a téli takarmányozásnál. Ebben az évben már 31,75 mázsa sertés, 52,45 mázsa marhahúst, 2399 liter tejet, 2520 darab tojást adtak el szabadáron. A CSKP konferenciájának tiszteletére vállalták, hogy marhahús beadásukat 20 %-kal túlteijesltik. Sertéshúsból 25 mázsát, tojásból 7300 darabot adnak be terven felül. A felajánlások teljesítését már megkezdték: beadtak 399 liter tejet, 2220 darab tojást, s a napokban a húsbeadásuk egy részét is teljesítik. Mató Pál Múlik az idő, halad a munka Az állami birtokok mánai igazgatóságához tartozó újmajori s ebedi farmokon teljes ütemben folyik a cukorrépa ápolása. A dolgozók nagy szorgalommal és figyelemmel végzik a munkát. A részükre kijelölt kis parcellákon igyekeznek jó munkával biztosítani a nagyobb hektárhozamot. Tudják azt, hogy nagy mértékben az egyeléstől, a gyomtalanítástól függ a terméseredmény. Az állattenyésztés terén is szép eredményekről lehet beszélni. Egyes fejőink már a száraztakarmányozás mellett elérték a 9—9 xk literes fejésátlagot. Kovács Béla az újmajori, Fábián József az ebedi farmon a gondozókkal együtt lelkiismeretesen végzik munkájukat. N. J. Igyekeznek a doborgaziak BULLA LAJOS, Doborgaz. A fejlődést nem lehet megállítani!
