Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-06-03 / 22. szám

4 Földműves 1956. június 3.--------------------­LEKÜZDIК A NEHÉZSÉGEKET A magyarbéli szövetkezetben nagy hiányosságok voltak az elmúlt évek folyamán. A legtöbb tag csak saját érdekeit tartotta fontosnak és nem akarták megérteni, hogy az „enyém” fogalmát haladéktalanul fel kell cse­rélni a „miénk”-kel. Ebben az évben azonban nagy változás történt a szö­vetkezetben. Igen bíztató tény a jö­vőre nézve, hogy a helyi nemzeti bi­zottság szoros kapcsolatot teremtett a szövetkezettel. Részben ennek tud­ható be az is, hogy jelentősen meg­javult a munkafegyelem. A gazdasági épületek előtt nem hever már az évek óta felgyülemlett istéllótrágya. Ki­­hordták a mezei trágyatelepekre. Az anyakocák körül példás rendet és tisztaságot tart a 62 éves Pipa István bácsi. Munkáját szereti a falusi gaz­dagok egykori ingyennapszámosa. Sok­szor még éjnek idején is ott talál­hatjuk a gondjaira bízott állatok kö­rül. Kell ám vigyázni az újszülött kismalacokra, nehogy elpusztuljanak. Munkáját megbecsülik a szövetkezet­ben és érdem szerint jutalmazzák. A múltban alig volt kenyere, most meg takaros családi házat épített magának. Már csak a villanyt kell bevezetni. A sertéshizlaldában dolgozó Guzsela Lidia és Rigó Erzsébet sokat tanul­hatna István bátyától, különösen, ami a rendet és a tisztaságot illeti. Körtvélyesi látogatás A határban A királyrévi EFSZ állatgondozóival és Mészáros Lászlóval a növényter­mesztő csoport vezetőjével nemrégen tanulmányúton a körtvélyesi EFSZ- ben jártam. Elsősorban a határban néztünk szét. Kovács elvtárs a növénytermesztő csoport vezetője elmondotta, hogy az összes kukoricát négyzetesen vetették el jól előkészített talajba. A napok­ban 18 hektár lucernamagot is elve­tettek tavaszi árpa védőnövénnyel. A falu apraja nagyja kint dolgozik, a földeken, gyomlálják az őszi és a tavaszi vetéseket. Gyönyörű a körtvé­­lyesiek határa, büszkék lehetnek rá. Az anyakocáknál Maszár Dusán zootechnikust serény munkában találtuk. A búgatásnál se­gédkezik. A szövetkezeiben bevezették az egv ivarzás alatti kétszeri búga­­tást. Ezt úgy szervezték meg. hogy figyelik a kocák görgését és mikor látják, hogy a koca búg, másnap reg­gel kant bocsátanak rá. Este, mikor megetetnek, a kocát újra bebúgatják, Az elsődleges nyilvánfartás az igazságos jutalmazás alapja A sajtó éá az egyes vezetőszemélyiségek közlése alapján szárnyra ka­pott az a nézet, hogy minden eszközzel harcolni kell a túl fokozott admi­nisztráció ellen. „Agyon vagyunk adminisztrálva” — hangzik el a panasz az EFSZ-ek könyvelőinek ajkáról, ha a felettes hivatalok egy-egy elkésett jelentés vagy kimutatás beküldését sürgetik. Talán igazuk is van, ha a do­lognak azt az oldalát nézzük, amelyik a szövetkezet és a felettes hivatalok viszonyát tükrözi vissza. Ott valóban agyon vannak adminisztrálva különbö­ző statisztikai kimutatásokkal és egyéb időszaki telefonjelentésekkel. De viszont a másik oldalon a szövetkezet belső nyilvántartásában egyáltalán nem beszélhetünk túlfokozott adminisztrációról, sőt még a szükséges el­sődleges nyilvántartások is csak hiányosan vannak bevezetve. ezek megnőnek, megszaporodik Szabó Mária munkája, de egyben a szövet­kezet jövedelme is. A növénytermesztés terén is hibák voltak a múltban. Későn vetettek, mellőzték a haladó módszereket, ala­csony volt a termés. Ebben az évben azonban négyzetesen vetették el az összes kukoricát és burgonyát. A ku­koricát már egyszer megsarabolták és állandó gyomtalanítással elősegítik a minél jobb termés elérését. Nagy súlyt fektetnek erre, hiszen ettől függ az, állattenyésztés fejlesztése. A cu­korrépa sarabolását ugyancsak elvé­gezték, most folyik az egyelés az egyénekre szétosztott parcellákon. Azt is érdemes megemlíteni, hogy szép gyümölcsöse is van a szövetkezetnek, amely néhány éven belül sok pénzt hoz a házhoz. Az új vezetőséggel új élet költözött a szövetkezetbe. Rendszeresen heten­ként egyszer ülésezik a vezetőség. Megtárgyalják a szövetkezet ügyes­bajos dolgait és a lehetőségekhez mérten igyekeznek eltávolítani a fel­merülő nehézségeket. Ha ez nem is megy máról holnapra, a tagság és a vezetőség lelkes igyekezete biztos zá­loga annak, hogy egyre erősebb, gaz­dagabb lehet a mag.yarbéli szövetke­zet. Klapuch pedig a tehén tejtermelése érdekében kívánatos, ha az anyát az elles előtt 50—60 nappal elapasztják. Fontos még a megfelelő kitőgyeltetés is — jegyzi meg a zootechnikus, — ennek az a célja, hogy a tehén szervezete sok fehérjét, vitamint és ásványi anyago­kat raktározhasson el és biztosítani tudja a magzat gyors fejlődését. A telién ilyenkor 6—8 kg jó minőségű, vitaminokban gazdag pillangószénát kap, azonkívül 15—20 kg zöldtakar­mányt, télen répafélét, silótakarmányt és 2—5 kw abrakot. Végül megnéztük az utolsó istállót. Itt az elnök a legnagyobb meglepeté­sünkre azt mondja, hogy az itt lévő tehenek a tagoké. Hirtelen nem értet­tük a dolgot, de aztán magyarázatot kaptunk. A tagok a háztáji teheneiket is közös istállóban tartják. A tehenek env szövetkezeti tag gondjaira van­nak bízva, s ugyanazt a takarmányt kapják mint a Szövetkezeti állatok az abrak kivételével. A körtvélyesiek szövetkezete egy nagy család. Egyetértés van a tagok között. Bizony sok szövetkezet példát vehetne a körtvélyesiektől. Deák István Ébred a föld Békén szendergő földanyánkat Felcsákolta a napsugár, S a zúgó traktor muzsikája, Mely ekéjét a földbe vájja. — Meghasadt teste magra vár. — Omlik a lágy humuszos föld már S a traktoroslány felkacag. Fiatal még, övé az élet. Mely minden szépet s jót ígérget, — A munka is gyorsan halad. — Mit bánja azt, ha észrevétlen, Megkérgesedik a tenyér. Fontos munkája eredménye, S szívének lüktető zenéje, Sejteti — több lesz a kenyéri Földanyánk ébred, észrevétlen Kalászba borul a határ. S mint hadvezér a nyert csatában, Értéke teljes tudatában Kéz szét a traktoros leány. * К. E. Az üzemen belüli önelszámolás eredménye Az 1953. augusztus 6-án hozott kormányhatározat megszabta a helyes utat a szövetkezeti nyilvántartások terén. Meghatározta az akkor szüksé­gesnek látszó negyvenkétféle bizony­lat egységes formáját s elrendelte azok általánosítását a gyakorlati élet­ben. Két egész év telt el azóta, s vannak is szép eredményeink a nyil­vántartás terén. Azonban még koránt­sem lehetünk elégedettek vele, mert vannak olyan szövetkezetek is, ahol az elsődleges nyilvántartást bevezet­ték, de nem a kívánt körforgás mel­lett. Már pedig tudnunk kell, hogy az elsődleges nyilvántartásnak éppen az a hivatása, hogy a vagyonuk változási mozzanatai és az‘egyéb^ tevékenységek a végrehajtás idején a végrehajtó személyek által legyenek papírravetve, bizonyságul a vagyon-mozgás és a tevékenykedések helyességének. Az ilyen bizonylatok alapján aztán fel­építhetjük szövetkezeteink helyes könyvvitelét. Sajnos a gyakorlati élet­ben azt tapasztaljuk, hogy szövetke­zeteink a legtöbb esetben csak papír­forma szerint biztosítják az elsődleges nyilvántartást, második vagy harmadik személy beiktatásával, akik nem köz­vetlen végrehajtói a vagyonban és gazdálkodásban történt változásoknak, s így a bizonylat elveszti megkívánt A szarvasmarhákat Trojan Anna, Zsigó Etel, Jávorka Mária és Babinsz­­ky István gondozza. A teheneket és a fiatal állatokat példásan gondozzák, de a borjak tisztaságára sokkal na­gyobb gondot kellene fordítaniok. A szövetkezet elnöke örömmel újságolja, hogy mihelyt megkapják a 10 köbmé­ter faanyagot, kifutót építenek a nö­vendékállatok számára. A tejhozam­mal bizony elég gyengén állnak: alig 4 litert fejnek naponta egy-egy te­héntől. Ennek megjavítása céljából bevezették a napi háromszori etetést és zöldet is kevernek a szecskához. Különben jó alapokon van az állatte­nyésztés: az állatállomány teljes, ta­karmány is van bőven, csak jobban kell bánni vele, meg a haladó módsze­reket is figyelembe kell venni, mert csakis ezen keresztül állhat be lénye­ges javulás az állattenyésztésben. A baromfi gondozását Szabó Máriá­ra bízta a szövetkezet tagsága. Jelen­leg még nem nagy a baromfiállomány, csupán 115 tojótyúkja van a szövet­kezetnek. A napi tojáshozam 85—90 között ingadozik. Most azonban 1000 fajcsirkét hozattak Cíferröl, s mivel még elég gyengék, ultraviolett lám­pákkal melegítik őket. A pelyhes ap­róságok jól érzik magukat a megvilá­gított üveg alatt, fürgén szemezik az eleséget és csipegetik a föttojást. Ha természetes este is ugyanazzal a kan­nal. A búgatásra jól előkészítik a ko­cákat: jobban táplálják, sokat jártat­­iák a szabad levegőn, igv elérik azt, hogy a kocák százszálékban lemala­­coznak.\ Az istálló másik felében malacvisí­tást hallunk. Közelebb érve látjuk, hogy Mosno Emilia elleti az előhasú kocákat. Közvetlen az ellés után a világrajött malacok farkasfogait azon­nal elszedik. A gondozónő kérdésünk­re elmondja, hogy az 1955-ös évben egy kocától 13 malacot választottak el, 10 kilós súlyban. Ebben az évben a nyolc hetes választott malacoknál 10—18 kilós súlyt értek el. A tehénistállóban Az elnök elvtárs elvezetett bennün­ket a tebénistállóba. Mindenütt tisz­taság. rend és nagv csend uralkodik. A fejési átlag 6.2 liter. A jó ered­mény titka az, hogy a múlt évben bő-, vitaminban és fehérjében gazdag — takarmánykészletet biztosítottak. A vemhes teheneket időben apaszt­ják el. A tapasztalat azt mutatja, hogy mind a születendő borjú, mind hitelességét és elsődleges nyilvántar­tási jellegét. Ha részletesen átvizsgáljuk až egyes jóváhagyott bizonylatformákat, meg­állapíthatjuk, hogy azok összeállítása és tervezett körforgása még napjaink­ban is megfelel hivatásuknak. Minden­esetre módosításra van szükség, de nem olyan formában, hogy az eddi­giekből néhányat likvidáljunk, hanem éppen ellenkezőleg* az igazságos pőt­­jutalmazás bevezetése érdekében fel kell tölteni eddigi nyilvántartásunkat olyan kimutatásokkal, melyekből pon­tosan megállapíthatjuk, hogy az egyes termények munkálatainál külön-külön milyen arányban vettek részt az egyes személyek. Eddig ugyanis csak olyan terményekből valósíthattuk meg a pótjutalmazást, mint például a ku­korica, cukorrépa, ahol a táblákat fel­parcelláztuk és az ápolási munkálato­kat az egyes szövetkezeti családokra bíztuk. Ha ezek túlteljesítették a ter­vezett hektárhozamokat, év végén egyszerűen megkapták a megszabott mennyiségű pótjutalmat. Ha egy ki­csit elgondolkozunk a dolgok felett, meg kell állapítani, hogy az ilyen pót­jutalmazás helytelen. Mégpedig azért, mert mielőtt az a bizonyos szövetke­zeti család átvette megművelésre a számára kimért kukorica vagy cukor­répa-parcellát, előtte már komoly mennyiségű munkát végeztek rajta más személyek is. Vajon nem igazság­talanság-e az, hogy azok a kocsisok nem részesülnek pótjutalomban, akik a talajt az előírt agrotechnika szerint jól előkészítették* a cukorrépát és kukoricát kétszer-háromszor is meg­sarabolták? Sok esetben talán jobban hozzájárultak a többtermeléshez, mint azok, akiknek szétosztották a parcel­lákat további ápolásra. Hogy a pótju­talmazást igazságosan bevezethessük a növénytermesztésben ie, elengedhe­tetlenül szükséges nyilvántartásunkat feltülteni, a íentemlített kimutatások­kal. Ezt a kérdést egyes szövetkeze­tek házilag már meg is oldották.^ Ez év április 14-én tapasztalatcsere céljából kirándulást rendeztünk a Nitrianska Streda-i szövetkezetbe. Ott láttuk először ezt a módszert, persze csak egyszerű házilag készített jegy­zetfüzetben. Szerintem szükséges len­ne, ha az arra hivatott személyek a nevezett szövetkezetben áttanulmá­nyoznák ezt a kimutatást, s az eset­leges módroltások után általánosíta­nák. Az állattenyésztés terén köny­­nyebb a helyzet, mert az eddigi nyil­vántartások helyes betartása mellett is megvalósítható az igazságos jutal­mazás és pótjutalmazás. Szövetkezeteink felvirágoztatásának érdekében fáradságot nem ismerve harcolni kell az EFSZ-ek benső rend­jének felépítéséért. Min alapszik a szövetkezet benső rendje? A tagok bizalmán és azok viszonyán a szövet­kezettel szemben. A bizalmat pedig csupán csak azáltal nyerhetjük meg, ha a megszabott elsődleges nyilván­tartások becsületes betartásának alap­ján a tagság mindenkor biztonságban látja vagyonát, s a gyámkodásnak és bizalmatlanságnak még a gondolatát is kizárja. Pathó Imre járási könyvelői oktató, Párkány A terebesi éleimlszerkombinát ga zdaságának egyes részlegein szép eredményeket érnek el až üzemen be lüli önelszámolással, különösen az ál­latok hasznossága emelésében. Az ál lattenyésztési dolgozók még az első negyedévben megkezdték a személyes takarékossági számlák szerinti gaz­dálkodást. Április folyamán például 74 ezer koronával csökkentették a ter­vezett termelési költségeket és április végéig 180 000 koronával tették gaz­daságosabbá az állattenyésztést (az év elejétől számítva), Áprilisban pél­dául több mint 9 liter tejet fejtek naponta minden tehéntől. A szarvas­­marháknál 1,05, a sertéseknél pedig 0,46 kg-ra emelték a napi súlygyara­podást. Az állatok hasznosságának em A doborgazi EFSZ-ben az 1956-os gazdasági év menetét nagv érdeklő­déssel kíséri a tagság és a magán­­gazdálkodók. Ebben az évben is ne­héz volt a vezetőségi választás. Az erre alkalmas és érdemes EFSZ-tagok azért húzódoznak funkcióktól, mert sok tag részéről felelőtlenséget lehe­tett tapasztalni. Az is köztudomású a faluban, hogv a házi rendet sem tartják be pontosan. Például a kocsi­sok 8 óra felé fognak be, s emellett még az a kényelmük is megvan, hogy külön tagok etetik a lovakat. A vezetőség még az év elején el­határozta, hogy tíz darabbal csökken­ti a lóállományt, mivel a gépi munka olcsóbb és gyorsabb. A megtakarított összeget a szarvasmarhaállomány fel­javítására fordítják. A tavaszi munkákban az első helyen volt a szövetkezet. A tagság nagyobb munkakedvvel dolgozott, mint az el­múlt években. A répaföldön többszór már reggel 5 órakor tizenheten, hú­szán is dolgoztak, ami a múlt évben nem történt meg. 1952-ben 90 magyarbődi kis- és középparaszt elhatározta, hogy a kö­zös gazdálkodás útjára lép. Kezdetben bizony sokan megtántorodtak a fel­merülő nehézségek előtt. A hamis kulákpropagandának és a rossz mun­kafegyelemnek az lett a következmé­nye, hogy a tagok száma évről évre csökkent, (Ma 58 tagja 332 hektár földje, 131 darab szarvasmarhája és 191 sertése stb. van a szövetkezet­nek). Ezért — Gedra Ferenc szövet­kezeti elnök szavai szerint — bizo­nyos mértékben a HNB-ot és a hely­beli pártszervezetet is terheli felelős­ség. Sokszor nemhogy segítettek vol­na. hanem ártottak a szövetkezetnek. No, de ezek a hiányosságok nem állíthatták meg a szövetkezet fejlő­dését. Csökkent a tagság száma, de megszilárdult a munkafegyelem. A tavaszi munkákat már elvégezték. A kukorica és a krumpli felét négyze­elése nemcsak a tervezett beadások maradéktalan teljesítését tette lehet ň vé, hanem 48 213 liter tejet, 1714 kg marhahúst és 4320 kg sertéshúst ad hattak be terven felül. Az üzemen belüli önelszámolás te rén szerzett jó tapasztalatokat nem rejtik véka alá az egyes részlegek állatgondozói. Védnökséget vállaltak a gálszécsi állami gazdaság felett. A vé dnökségi együttműködés keretében átadják értékes tapasztalataikat a gál szécsieknek és a legjobb dolgozók személyesen segítenek az üzemen be lü'.i önelszámolás bevezetésénél. Bizo­nyosra veszik, hogy az önelszámolás bevezetése szép eredményeket hoz majd a gálszécsi állami gazdaságban is. A jó gazdálkodás alapját már a múlt évben megteremtették. Kiválóan elvégezték a mélyszántást, kinti trá­gyatelepeket létesítettek, nehogy úgy járjanak mint tavaly, hogy az önté­sekben száradt a trágya. Természetes a sikerek mellett hibák is vannak. Baj az, hogy a legfonto­sabb munkákra nem akarnak jelent­kezni a tagok. Például a sertések ete­tésére — Beck Istvánon kívül — senki nem vállalkozik. Pedig sokan elvál­lalhatnák ezt a munkát, mert nincs állandó beosztásuk. De ezek az egyének mindenféle ki­búvót keresnek. Azonban reméljük, hogv ezek a hi­bák eltűnnek és a jó eredmények után nem sok meggyőző munkára lesz szükség, hogy a még egyénileg gaz­dálkodók is a közös gazdálkodásban lássák jövőjüket. tesenn vetették el. Rendbehozták az őszieket is. Az állattenyésztés fejlesz­tését is szem előtt tartják. A legelők és a rétek javításában az elsők voltak a járásban. Ez idén több mint 200 köbméter silót készítenek, hogy ne legyen fennakadás a téli takarmányo­zásnál. Ebben az évben már 31,75 mázsa sertés, 52,45 mázsa marhahúst, 2399 liter tejet, 2520 darab tojást adtak el szabadáron. A CSKP konferenciájának tiszteletére vállalták, hogy marhahús beadásukat 20 %-kal túlteijesltik. Ser­téshúsból 25 mázsát, tojásból 7300 darabot adnak be terven felül. A fel­ajánlások teljesítését már megkezd­ték: beadtak 399 liter tejet, 2220 da­rab tojást, s a napokban a húsbeadá­suk egy részét is teljesítik. Mató Pál Múlik az idő, halad a munka Az állami birtokok mánai igazgatóságához tartozó újmajori s ebedi farmokon teljes ütemben folyik a cukorrépa ápolása. A dolgozók nagy szorgalommal és figyelemmel végzik a munkát. A részükre kijelölt kis parcellákon igyekeznek jó munkával biztosítani a nagyobb hektárhozamot. Tudják azt, hogy nagy mértékben az egyeléstől, a gyomtalanítástól függ a terméseredmény. Az állattenyésztés terén is szép eredményekről lehet beszélni. Egyes fejőink már a száraztakarmányozás mellett elérték a 9—9 xk literes fe­­jésátlagot. Kovács Béla az újmajori, Fábián József az ebedi farmon a gon­dozókkal együtt lelkiismeretesen végzik munkájukat. N. J. Igyekeznek a doborgaziak BULLA LAJOS, Doborgaz. A fejlődést nem lehet megállítani!

Next

/
Thumbnails
Contents