Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-27 / 21. szám

M5S. me jós 27. Földműves 5 „Miért item lehet nálunk is így?“ A pihent szürkék röpítenék velünk a .szekeret, de a göröngyös földút miatt tartani kell a gyeplőt. Szemben velünk a májusi hajnalból kibukó nap sugarai megcsillannak a bővizű csatorna tükrén. Jobbra ritkás búza­tábla adja fel a kérdést, hogy vajon a vetésnél történí-e a hiba, ősszel vagy a hideg egyelte ki a sorokat? Utitársam legalább hatvan esztendőt hagyott maga után s ahogy a lovakkal megegyezésre jutott, megindul köz­tünk a szó. Az első háborút követő béke napjairól beszél. Hogy, mint bé­res, mennyit dolgozott ezeken a földeken Slávik miniszter úr bér’őjénél. Hogy milyen jól sikerült nekik itt akkor a dohánytól kezdve mind'en. Persze a gazdának miniszter volt a barátja. Az sem maradt szó nélkül, hogy az ő sorsa változatlanul egy volt: .hajnaltól napestig való munka, szűk komenció. Vörös István tegnap a zöld asztal mellett volt a szomszédom, mikor taggyűlésen vitattuk meg a gyivai szövetkezet dolgait. Bizony a ritka búza nem egyedül állt a kifogásolt problémák közt. A háztáji gazdálkodás és a sertések hasznossága a szövetkezeti vagyon védelmével és a közös munka szervezésével az EFSZ negyedik esztendejében is gondot ad a vezetőségnek és erősen befolyásolja a gazdálkodás eredményét. Bizony elé" gyakran felmerül a kérdés, hogy a közös gazdálkodásból legyen a tagságnak a fő jövedelme, vagy abból, ami még otthon maradt, illetve közben felgyarapodott. Itt-ott még akadt két tehenecske 5—6 birkával, a másik oldalon pedig gyenge az állattenyésztés hozama. A házak végében a kukoricakóró elég szép rakásban áll, de vajon ősszel mennyi került a szóvetkezeti sílógödrökbe? A búcsi állattenyésztési konferencián részt vett a szövetkezetből az egyik fiatalsertésgondozó és a látottak alapján kifakadt szájából a szó: miért nem lehet ez nálunk is így? Lehet nálunk is. mert már nem- a miniszternek és bérlőnek dolgoznak, hanem a közös táblákon a szövetkezeti tagság az egyedüli gazda. Csak akarniuk kell és nekik is majd jól fizet a dohány és a többi, ha követ­kezetes szervező munkával érvényesítik az alapszabályok pontos betartá­sát. A karvai szövetkezetben sem ment máról holnapra a szövetkezeti rend törvényesítése, de már tudják, hogy sikereiket csak ezen keresztül tudták elérni. Gábris József A több gyümölcsért A dolgozók egyik legfontosabb táp­láléka a friss, vitamindús gyümölcs. Ennek a tudatában tett felajánlást Kianek Imre, a köbölkúti egységes földművesszövetkezet kertésze. Elhatá­rozta, hogy az ojtási munkákat 300 százalékra végzi el, 100 százalékos sikerrel. Már jobb a munkafegyelem Az ipolypásztói szövetkezetben laza volt a munkafegyelem. Ebben az év­ben már jobban mégy a munka. A kukoricavetésben például Konc Zol­tán és Máté Lajos olyan kedvvel dolgoztak, hogy naponként az előírt 3 és fél hektár helyett 4 hektárt ve­tettek el. Jó munkát végez Zsova Lajos, a kertészethez beosztott kocsis is. Ő nem nézegeti az órát — mint egyesek — hogy mikor kell be­illetve kifogni. A cukorrépában sem dolgoztak még ilyen lelkesedéssel, mint most. Sem a minőséggel, sem a mennyiséggel nincs. baj. A tagok rájöttek, hogy csak becsületes munkával emelhetik saját jövedelmüket. Kohúti Gyula, Málas A rimaszombati járás két szövetkezetéről Elsők akarnak lenni A szerdahelyi traktorosbrigád — amely a királyhelmeci traktorállo­máshoz tartozik — a múlt évben a legjobb volt. Jó munkáért a brigád legjobb dolgozóit kitüntették és meg­jutalmazták. A brigádvezetö — Erős András az 1955-Ö6 évben szépen keresett. Azon­kívül 8000 koronát és 4 mázsa búza pótjutalmat kapott. Tuhinya János, aki ebben az évben a traktorállomás, főagronómusa, a múlt évben 7000 ko­ronát és 5 mázsa búzát kapott pót­jutalomként. A brigádgazda Kocur Bözsike még fiatal lány, de jó mun­kájával elérte azt, hogy ő a traktor­állomás legjobb brigádgazdája. Ran­da Miklóst az egész járásban jól is­merik. Már 7 éve dolgozik a traktor­állomáson, s munkájával mindig elé­gedettek voltak. Fizetése most is 2000 korona körül mozog. _ Hét évi megtakarított pénzéből házat épít. Ebből láthatjuk azt, hogy érdemes jól dolgozni, mert a becsületes mun­káért, becsületes fizetés is jár. A rimaszombati járás tomasovai EFSZ-e annak ellenére, hogy még bi­zonyos nehézségekkel küzd, figye­lemreméltó eredményeket tud felmu­tatni. A szocialista munkaversenyben például az Jsö helyre került járási méretben s a versenyt ebben az év­ben is folytatják a Velke Teriakovce-i szövetkezettel. A tavaszi munkák során nemcsak rendbe hozták, de megtrágyázták a szövetkezet tulajdonát képező összes rétet és 40 hektár legelőt. A tavaszi kalászosok vetésének befejezése után április utolsó hetében megkezdték a kukorica négyzetes vetését s azt idő­ben be is fejezték. A szövetkezetben külön csoportokat alakítottak. Van kertészeti, dohánytermelő, takarmány­termelő és külön mezei csoportjuk is. Minden csoportnak megvan a ma­ga feladata, melyet mindig pontosan teljesítenek. A zöldségtermelő cso­port élén a tapasztalt Pavel Pál ve­zetőkertész áll. Az ő szaktudásának és a csoport szorgalmas munkájának köszönhető, hogy már néhány héttel ezelőtt retket és salátát adtak a piac­ra. De egyébb újdonságot is hozott ez az év a szövetkezet életében. Ebben az évben bevezették, hogy a szövet­kezeti tagok gyermekeire családi pót­lékot fizetnek ki. Az első gyermekre 50, a másodikra pedig 70 koronát ha­vonta. Ez is azt bizonyítja, hogy a szövetkezet jó úton halad. Ugyancsak a rimaszombati járás nagybalogi szövetkezetében a juhte­nyésztés terén mutatkoznak egyre jobb eredmények. Gregor János és Bozó Barnabás jó munkáját bizonyít­ja az a tény, hogy ebben az évben jelentősen emelkedett a gyapjúhozam. A 2-3 éves ürüknél 6,5—7 kg gyapjút nyírtak ezen a tavaszon, holott a múlt évben csupán 4,64 kg gyapjút adtak darabonként. A két juhász becsületes munkájával nagyban hozzájárult a szövetkezet pénzügyi tervének túltel­jesítéséhez. Sólyom L. Tizenkilenc malac egy anyától Ribanszky Ferenc, a galántai EFSZ-ben 40 darab anyasertést gondoz. Ebből ebben az évben már 30 rtalacozott. A 30 darabtól átla­gosául 9 malacot nevelt fel. A CsKP országos kongresszusának tisz­teletére vállalta, hogu ebben az évben a tervezett 12 malac helyett J6 darabot nevel fel anyasertésenként. Hat héttel ezelőtt nagy öröme volt Ribanszky ehtársnak, mert az egyik anyasertés 19 darab malacot ellett. Mind a 19 életben van, s várják az elválasztás napját. A szövetkezetben a malacokat csak akkor választják el, ha elérték a 18—22 kg-ot. Képünkön Ribánszky Ferencet (jobboldalt) és Skodák Gáspárt, a galántai zootechnikust látjuk a 19 malac mellett. К■ F. .--------------------------1---------------------------------------------------------------------------------------------------------------­A lelkiismeretes munkáért megbecsülés jár Škvarkovský Jánosnak a gálszécsi járás zootechnikusanak jó hire van a környéken. Igaz, a jó munkát végző embernek csak jó lehet a híre. Már pedig Škvarkovský elvtárs ilyen ember. Öt nehezen lehet megtalálni az irodában: kint jár a munkakörében tartozó falvakban, hogy tanácsot adjon és segítsen ott ahol kell. Értékelik is munkáját: — A mi zooteoh­­nikusunk — mondják róla az emberek, — igazi segítőtársunk és tanács­adónk. A zootechnikus nem ismer fáradságot. Egyszer a gálszécsi, máskor a lengyelfalvi szövetkezet istállójában található. Ha jót lát dícsér, ha rosz­­szat dorgál. A krachonai szövetkezetbe is sokat eljár. Nemrégen csákány­­nyál a kezében a silógödör ásásánál segédkezett. Aztán a sztankocei szö­vetkezetben a Stejman-bódék összeállításánál adott tanács*«. De nemcsak a szövetkezeti tagokkal, hanem a kis- és középparasztok­kal is elbeszélget, segít problémáik megoldásában. A héthónapos tanfolya­mon szerzett tudását igyekszik átadni mindenkinek, ezért szeretik, bíz­nak benne. Mató Pál Az állattenyésztés fejlesztésére törekszenek A brigád többi tagja is lelkiismere­tesen dolgozik s így minden remény megvan arra, hogy ebben az évben is legjobbak lesznek. Illés Bertalan Mérik a földet Tekintettel arra, hogy kormá­nyunk 1956. január 25-én tartott ülésén elfogadta az egységes föld­nyilvántartás javaslatát, a járási föld­mérő szakosztály alkalmazottai a zse­­lízi járásban is megkezdték a földek felmérését, ami lehetővé teszi az el­titkolt földek feltárását és az egy­séges, pontos nyilvántartás beveze­tését. Tudjuk azt, hogy a kapitalista rend­szer az ilyen nyilvántartásokat csak érdekből végezte, s azt is a tulajdo­nosok rovására. A szocialista társa­dalomban a pontos nyilvántartás is a nép érdekeit szolgálja, mert e nélkül nem tudnánk tervezni és helyes terv­­gazdálkodással az életszínvonalat emelni. A már több faluban megkez­dett munkálatokban részt vesznek a járási földmérő szakosztály alkalma­zottai, továbbá a bratislavai geodézia és kartografia hivatalának alkalma­zottai. A kisegítő munkákban a nők is részt vehetnek. Sebő János, a HNB titkára, Oroszka. Jó termőföldjei vannak a szenc­­királyjai szövetkezetnek. A növény­­termesztésben évről évre szebb eredményeket érnek el, mert kor­szerűen gazdálkodnak. Figyelembe, veszik a haladó agrotechnikai in­tézkedéseket, jobb magot vetnek a gondosan előkészített talajba, és bevezették a pótjutalmazást. A nö­vénytermesztés azonban csak bizo­nyos részét képezi a sikeres gaz­dálkodásnak, mert altál függ a takarmányalap. De ami a szövet­kezet pénzjövedelmét illeti, annak túlnyomó része az állattenyésztés­ből ered. A jövőben lehat az állat­­tenyésztés fejlesztésére vesznek irányt. A takarmányozóknál és a fejők­nél nem régen vezették be az ér­­demszerinii, jutalmazást. Az ered­mény azonban máris megmutatko­zott, hiszen ez év április végéig közel 20 000 liter tejet adtak be terven felül. Ebben persze nagy érdeme van Frčo József zootech­­nikusnak és Zeman Ferenc állat­­tenyésztési csoportvezetőnek is, akik nemcsak gondosan kidolgoz­zák a takarmányozási terveket, ha­nem pontosan azok szerint adagol­ják az útiatoknak a szemes- és a szálastakarmányt. A jó terv azon­­'an mit sem érne, ha üresen áll­na a szövetkezet szérűje és mag­­.ára. Éltől azonban nem kell tar­laniok, mert gazdaságosan bánnak a takarmánnyal és újig kitartanak vele. Az állatgondozók lelkiismeretes munkájú meglátszik az állatokon és az istállókban uralkodó tiszta­ságon. Kois Mihály, Hacsányi Já­nos, Szedlár József és a többi ál­latgondozó is becsületesen elvégzi munkáját. Mindegyik pontosan tudja, mi a teendője és milyen ju­talomban részesül, A fejönökkel együtt az állatok hasznosságának emelésére törekszenek, hiszen ab­ból van a legnagyobb jövedelem. A szövetkezeten kívül szép ered­ményeket tudnak felmutatni a szenc­­királyfai nemesítő állomás gazda­ságának dolgozói is. Itt főleg tu­dományos kutatásokat végeznek, hogyan lehetne kitenyészteni a leg­nagyobb zöhl tömeget adó és mi­nél magasabb tápértékű takarmá­nyokat és egyéb kutúrnövényeket. A,..ellett azonban ugyanolyan fon­tosságot tulajdonítanak az állat­­tenyésztésnek is. Luciák József, a gazdaság veze­tője elmondotta, hogy főleg a jó gondozásnak és a hő takarmány­alapnak tulajdoníthatók az állat­­tenyésztésben elért kitűnő eredmé­nyek. Így például a tehenek át­lagos napi tejhozama — az év ele­jétől számítva — meghaladja a 10 litert. A tervezett 15 ezerrel szem­ben csaknem 30 000 liter tejet ad­tak be az első negyedévben. Na­ponta háromszor etelnek és fejnek. A borjak rideg nevelésé is jól be­vált. Az állatok egészségesek, súlygyarapodásuk nagyobb. A sertéstenyésztésben elért ki­váló eredményeket az érdemszerinti jutalmazásnak köszönhetik. Az első negyedévre tervezett 1485 kg he­lyett 1918 kg sertéshúst adtak be. A sertésállomány nem hiányos, az állatok súlygyarapodása kielégítő s így az év végéig jelentős meny­­nyiségű húst adhatnak be terven felül, A szövetkezetben és a nemesítő állomáshoz hasonlóan, az állami gazdaságban is nagy súlyt helyez­nek az állatállomány fejlesztésére. A sertéshúsbeadást 109, a marha­húsbeadást 118, a tejbeadást 100, a tojásbeadást pedig 128%-ra tel­jesítette a gazdaság az I. negyed­évben. A takarmányozásban és az állatokról való gondoskodásban látják a hasznosság emelkedésé­nek titkát. Az állattenyésztés fej­lesztésére és az átlátok hasznos­ságának emelésére még nagyobb "Ondót fordítanak a jövőben, hogy abból nyerjék az összjövedelem kétharmadát. Klopuch Ľudovít Megérdemlik a dicséretet a patasiak A patasí szövetkezet nemcsak a nö­vénytermesztésben, de az állattenyész­tésben is kiváló. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy egész évi tojásbeadásukat április 20-ra teljesí­tették. Természetes ezzel nem elé­gedtek meg és kötelezettséget vállal­tak, hogy tojásbeadási tervüket 250 százalékra teljesítik. Már eddig 20 ezer tojást adtak be terven felül. A tehenek tejhozama nemrégen még csak 5 liter volt. Ennek többek között az volt az oka, hogy nem volt kel­lően előkészített takarmányuk és az etetés pontos idejét sem tartották be. A hibákat már kiküszöbölték és a tejhozam 5 literről 6 literre emel­kedett. J. B. Tizenöt mázsa sajtot adtak be A kassai járás szövetkezetei fontos gazdasági termékkel gazdagították közellátásunkat: több mint 15 mázsa juhsajtot adtak be. A legjobbak közé tartozik a szaláncai szövetkezet, amely 500 kg-ot, a ploszkai 338 kg-ot. a nová polkorai 240 kg-ot és a migléci 235 kg-^ot adott be. M. P.

Next

/
Thumbnails
Contents