Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
e ISídnfives 1956. május 27. A királyhelmeci járás eredményei az első negyedév tükrében A tervgazdálkodás jelentőségéről szövetkezeteink egyre jobban meggyőzödnek, amit az is bizonyít, hogy néhány kivételével minden szövetkezet nagy gondot fordított az egész évi részlegtervek kidolgozására, azok pontos teljesítésére és értékelésére. Pár évvel ezelőtt az volt a helyzet a szövetkezetekben, hogy a termelési és pénzügyi terveket maguk a könyvelők állították össze, vagy legjobb esetben együtt a szövetkezet egyes vezetőivel. Ezek után a terv csupán terv maradt és teljesítésük ellenőrzésével keveset törődtek. A több éves tapasztalatok odavezették a szövetkezeti tagokat, hogy ma már a tervek összeállítása kollektív munka eredménye és megvitatásuk, értékelésük sem marad el. És ez a helyes, csakis így biztosíthatók jobb eredmények szövetkezeteinkben. Nemcsak a szövetkezet vezetőségének, hanem az egész tagságnak tudnia kell azt, hogy hol „szorít a cipő“, mi a helyzet a tervteljesítés terén és mit kell tenni annak érdekében hogy a szervezett termelési és pénzügyi eredményeket elérje és túlteljesítse a szövetkezet. Ilyen szellemben folyt le a királyhelmeci járás szövetkezeteiben az első negyedévi terv teljesítésének értékelése. A kiértékelés eredményeit járási méretben Béres elvtárs, a JNB szövetkezeti osztályának vezetője ismertette. Bodor János címére ... de többen is érthetnek belőle A szarvasmarhaállomány tervteljesítésében elsősorban azok a szövetkezetek értek el jó eredményeket, ahol végrehajtották a szarvasmarha összpontosítását az alapszabályzat szerint. Ezen a téren a nagy tarkanyi - kolónia EFSZ 135 °/o-os, az örösi 110 %-os, a, leleszi, bolyi szövetkezetek 104 %-os, a szentesi 102 ,%-os eredményt ért el. Vannak olyan szövetkezetek is, ahol ezen a téren hiányosságok vannak, mint például Kisújlakon, ahol 55 %ra, Királyhelmecen 72 %-ra, Nagybáriban 73 %-ra teljesítették az állatállomány kiegészítésének első negyedévi tervét. Általános hiányosság, hogy szövetkezeteink kevés gondot fordítanak a borjak szakszerű nevelésére és ezzel kapcsolatban az űj nevelési módszerek bevezetésére. Jlem egy helyen kihasználatlanul állnak a Stejman-bódék. A sertésállomány tervteljesítése terén a szentmarjai szövetkezet ért el jó eredményeket, ahol 204 %-os eredmény mutatkozott. További jó eredményeket ért el ezen a téren á szentesi „Előre” EFSZ 159 %-os, a nagytárkányi-kolónia EFSZ 151 %-os, a zétényi 149 %-os, és a bélyi szövetkezet 120 %-os tervteljesítéssel. A legrosszabb ezen a téren a helyzet Rad'ban, ahol 60 %-os, Nagygéresen és Ladmócon 72 %-os, esernyőben pedig 76 %-os eredményt értek el. Ezeken a helyeken megállapítást nyert, hogy a szövetkezetek kevés gondot fordítanak a tenyészállatok nevelésére. A malacszaporufet tervének teljesítésében a vékei „Haladás” EFSZ szövetkezet érte el a legjobb eredmé-Két nap sem múlt el és már úton is vannak a kisgyarmatiak a búcsi EFSZ-be — háztűznézni. Elsőnek a baromfitelep kerül megtekintésre. Már csaknem egy kilométert ballag a társaság a pincék alatt s lent a gyümölcsösben véges-végig tyúkházak, rhodeislandi tyúkok és már tollas idei csirkék, számszerint 6500 darab. A szövetkezet könyvelőjétől tudják meg, h’ogy 195-t-ben itt még semmi sem volt, tavaly pedig a tojásból és baromfihúsból 389 000 korona bevétele volt a szövetkezetnek a 262 000 korona beruházási összeg' el szemben. A kisgyarmatiak 58 000 koronás gondja még jobban eloszlik, mikor a farm munkaérdemrenddel kitüntetett vezetőiének, Lajos Ilonának magyarázatát hallják az elért sikerről. Horváth Jánosnét ugyancsak érdekli a dolog és gondolatban már a malom fölött létesítendő új telepükön bajlódik a szövetkezeti apró.jószággal. Az jár az eszében, hogy ha náluk is úgy sikerül a baromfitenyésztés, a kiosztandó 40 új taggal Ebben až évben szövetkezetünkben javulás állt be a munkagazdálkodás valamennyi szakaszán. Nagyobb a munkakedv. Ez természetes is, mert havonta pontosan fizetjük a munkaegységekre járó előleget. Általános javulás észlelhető az állattenyésztésben. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy bevezettük az állatgondozóknál is az érdemszerinti jutalmazást. A beadás terén csak a tojásnál „šántikálúnk“, mivel tyúkállományunk kipusztult. A tyűkállomány helyreállítása érdekében 4000 csirkét szereznyeket 250 %-os tervteljesítéssel, utána a szentesi „Előre” szövetkezet 212 %-os tervteljesítéssel, a battyáni szövetkezet 155 0/0-os és a kisújlaki szövetkezet 150 %-os teljesítéssel. Akadnak szövetkezetek, ahol az eredmények sokkal kedvezőtlenebbek, mint például a esernyői szövetkezetben, ahol a tervet 44 %-ra, Királyhelmecen 49 %-ra, Kistárkányban 58 %-ra és Örösön csupán 29 %-ra teljesítették. A tejtermelési terv teljesítése terén a legjobb eredményeket elért szövetkezetek: Boly 122 %, Lelesz 107 %, Kisbéri 15Ó %, Szentes 108, Szerdahely 101 %. Annál rosszabb ezen a téren a tervteljesítés a nagykövesdi szövetkezetben, ahol 31 %-os, Kiskövesden 38 %-os, Szőlőskén 30 %-os eredményt értek el. A tojáetermelés terén szépen teljesítették tervüket a királyhelmeci szövetkezetben 141 %-os, Leleszen és Zemplénben 139 %-os, Nagygéresen 107 % -os eredménnyel. A tojástermelés terén nagy hiányosságok mutatkoznak a kiskövesdi szövetkezetben, ahol a tervet 10 %ra, Őrösön 9 %-ra, esernyőben pedig 29 %-ra teljesítették az első negyedévben. Szövetkezeteink értékelték az első negyedév beadási tervének teljesítését is. Itt megmutatkozott, hogy míg egyes szövetkezeteink magasan túlteljesítették feladataikat, vannak szövetkezetek, amelyeknél éppen a termelési terv hiányos teljesítése miatt lemaradás mutatkozik. Ezek a hiányosságok természetesen visszatükröződnek a pénzügyi terv hiányos teljesítésében is. házhelyre meg lehet kezdeni az új ház építését. Az ábrándozásnak az 54 éves Janetka István bácsi sürgetése vet véget. Öt a sertések érdeklik. A gondjaira bízott kocáknál most volt az első malacozás igen szép eredménnyel. Júliusra már nagyobb szaporulatot vár s addigra gyors ütemben elkészülhet az ш sertésóljuk. Olyan szép tágas, mint itt van a búcsiaknál, tele kocákkal és gömbölyű malacokkal. Vele együtt kíváncsiskodik Trupek János is, aki a szövetkezet építő csoportjában dolgozik majd. Mérőszalaggal kezében kérdez, diktál és magyaráz az örökifjú Janetka bácsinak, hogyan lesz az majd rövidesen náluk, Kisgyarmaton is. Sok munkát és egyben eredményt ígérő távlatokat mutatott a kisgyarmatiaknak a búcsi tanulmányút. S holnap a jó példák nyomában már friss lendülettel építik szebb jövőjüket. G. J. szaporodtunk tünk be. Reméljük, hogy ebben az évben már a baromfitenyésztés terén is szép eredményeket érünk el. A tavaszi mezőgazdasági munkák első részét 100 %-ra elvégeztük. A brigádközpont segítségével a kukoricát és a burgonyát négyzetes-fészkesen ültettük el. Rendet teremtettünk a háztáji gazdálkodás vonalán. Az általános javulás bizonyítéka az is, l’ogy 40 új tag lépett szövetkezetünkbe. Leopold Biléik, a szenei EFSZ elnöke A tejből a beadási tervet legjobban teljesítő szövetkezetek közé tartozik a bolyi szövetkezet 316 %-os, a leleszi 210 %-os, a zempléni szövetkezet 194 %-os, a bélyi 173 %-os, a perbenyiki 160 %-os, a nagytárkányikolónia EFSZ 156 %-os eredménnyel. Lemaradás mutatkozik ezen a téren a kiskövesdi szövetkezetben, ahol a tervet 23 %-ra, Nagykövesden 32 Vara, Vécsen 31 %-ra, Szőlőskén 40 %ra teljesítették. Szövetkezeteink elnökei értékelték a többi termékek beszolgáltatási tervének teljesítését is és kitűnt, hogy míg vannak olyan szövetkezetek, mint például a szerdahelyi „Vörös Csillag” EFSZ. amely a marhahúsból tervét 300 o/fT-ra teljesítette, olyanok is akadnak, mint az örösi. amely szarvasmarhából csupán 3 %-ra teljesítette beadási tervét az első negyedévben. A sertéshús beadása terén a leleszi szövetkezet vezetett az első negyedévben 161 %-os tervteljesítéssel. A lemaradás ezen a téren legnagyobb a szolnocskai EFSZ-ben, amely csupán 13 %-ra teljesítette tervét. Ez a munkaértekezlet' lehetőséget nyújtott arra is, hogy a járás szövetkezeteinek elnökei a JNB vezető tényezőivel karöltve felfedjék azokat a hiányosságokat, amelyek gátolják a tervezett feladatok időszerű és rendszeres teljesítését, s egyúttal bebizonyította azt, hogy mennyire fontos és szükséges értékelni szövetkezeteink termelési és pénzügyi terveinek teljesítését, még pedig időről időre a legmagasabb fórum, a tagság előtt. Kulik. G. Hiányos állatállomány - alacsony jövedelem A galántai járás szövetkezetei járási méretben 101 %-ra teljesítették a szarvasmarha-állomány tervét. Ez azonban nem kielégítő, mivel több szövetkezetben hiányos a tehénállomány. Nézzük meg például, mi a helyzet ezen a téren a feketenyéki szövetkezetben. Jelenleg 35 fejőstehén hiányzik a tervezett állományból. Tegyük fel, hogyha csupán 1700 liter tejet termelnének egy év alatt, a hiányzó 35 tehén mindegyikétől, ez öszszesen 59 500 litert tenne ki. Ezt a mennyiséget szabad áron értékesíthetné a szövetkezet. Pénzjövedelme —■ ezért a tejért — meghaladná a 120 000 koronát, melynek következtében 1,25 koronával emelkedhetne a munkaegység értéke. Ha ezen elgondolkoznak a feketenyéki EFSZ tagjai — és mások is — bizonyosan rájönnek, milyen óriási kár származik a hiányos állatállományból. Krajcsovics Néhány nappal ezelőtt bevetődtem a nagydaróci községházára. A folyosó falán egy szerényen lapuló falitábla tűnt a szemembe. Nem ásítozott az ürességtől mint egynémely helyen — tele volt tűzdelve különféle papírokkal. Az egyikből megtudtam, hogy a helyi EFSZ már egész évi tojásbeadását, félévi sertés- és marhahúsbeadását teljesítette. Felvidított ez a hír. Örömöm azonban nem sokáig tartott. Ugyanez a táblácska — mint jó „nyelves asszony” a többi között azt is kikotyogta, hogy Bodor János — több mint 15 hektár föld tulajdonosa — megfeledkezett állampolgári kötelessége teljesítéséről, adósa államunknak. Ebben az évben mindössze csak 52 kiló sertéshúst, 76 kiló marhahúst és valamennyivel több mint 700 liter tejet adott be. Csekély százaléka ez annak, amit beadási kötelessége előír. Olyan hír is megütötte fülemet, hogy Bodor János elhanyagolja földjei megművelését. Mindössze csak egy A nyitrai kerületben évről évre bővül a kapásnövények vetésterülete és a gépekre eső sorközi megművelés. Az állami terv szerint a második ötéves terv első felében 27 000 hektárral nagyobb területen kelt elvégezni a kapásnövények sorközi megművelését, mint a múlt évben. A kukoricánál, a cukorrépánál és a burgonyánál összesen 174 000 hektárra emlekedik a nyitrai kerületben a gépállomásokra háruló sorközi megművelés. E nagy feladat sikeres teljesítésére azonban adva van minden lehetőség. A gépállomásoknak 330, hektárt vetett be búzával, a többi földje üresen áll. Bizonyára úgy gondolja ez elegendő arra, hogy kenyérszükségletét biztosítsa. A többi pedig ? ... Minek termelne mások részére. Vagy máshonnét fúj a szél? Nincs olyan buta ember ma már Darócon sem, aki ilyen emberre dolgozzék. Ma, amikor dolgozó parasztságunk azon fáradozik, hogy szorgalmas munkájával magas terméshozamokat érjen el, ugyanakkor ő uigaroltatja földjeit, eladogatja állatait. Gazdálkodás helyett ácsmunkát végez, mert szerinte ez jobban kifizetődik. Felháborodással töltött el ez a hír és arra késztetett, hogy világgá kiáltsam, törvényszegő cselekedeteit. Megérdemli, hogy Nagydaróc dolgos parasztjai megvessék, akiknek hátat fordít. Hátforďítással, törvényszegéssel nem jut messzire. A törvényszegésért törvényszabta büntetés jár! K. I. vagyis 335-tel több saraboló áll rendelkezésükre, mint a múlt évben. A gépi munkával már gazdag tapasztalatokat szereztek az egyes traktorosok. így például Tužičin István az ógyaliai gépállomás traktorosa egyetlen géppel 564 hektáron végezte el a sarabolást a múlt évben. A gépi sarabolás által nemcsak a terméshozam emelkedik, hanem az önköltség is jelentősen csökken. A gépállomás dolgozói a gépekkel végzett sorközi megművelés révén 1 millió 855 000 koronát takarítanak meg a kerület szövetkezeteinek. KtnnV*r(NofyL KCtmP/ťYAĹ A nagy kukoricatermés elengedhetetlen feltétele a gyakori talajporhanyósítás és gyomirtás, amelyet a lego'csóbban és leggyorsabban kultivátorral lehet elvégezni. Egy kultivátor naponta 6—10 hektárt porhanyít, ugyanezt a munkát kézi-kapával 24—40 ember végzi el. A gépállomások hektáronként 28 koronáért kultivátorozzák a kukoricát, így a négyszeri kapálás mindössze 112 koronába kerül. Ugyanakkor a négyszeri kapálásból eredő terméstöbblet legalább öt mázsára rúg. Érdemes tehát traktorral eáraboltatni a kukoricát. Negyedmillió palántát kiültettek A nádszegi szövetkezet CSISZ brigádja eddig több mint negyedmillió konyhakerti palántát ültetett ki. Képünk a paradicsompalántázókat mutatja be. Néhány szó a kukorica ápolásáról Amikor a kukorica elérte az 5-6 cm magasságot, boronáin; kell. Ezzel elérhető a talajkéreg porhanyítása, valamint a gyomnövények elpusztítása. Ezt a munkát a szokásos nem túl mélyen dolgozó boronával, vagy rugós fogú boronával végezzük. Ezután következik az első kapálás, amelyet géppel vagy kézi erővel végzünk. Ami a kapálás mélységét illeti, ezen a téren a nézetek eltérőek. Egyesek azt az álláspontot képviselik, hogy az első kapálás sekély legyen, mert így nem zavarjuk a gyökérzetet és nem áll be szünet a fejlődésben. Mások viszont azt állítják, hogy az első kapálásnál a kapának mélyre kell hatolnia. Az utóbbiak szerint nem árt a növénynek, ha a talajt a felületi gyökerek környékén átkapáljuk éspedig azétL_ mert azáltal a fiatal növényeket arra kényszerítjük, hogy mélyebb talajba eresszék gyökerüket. A mélyebb gyökérzetű növény ellenállóbb a nyári szárazsággal és a szelek hatásával szemben. Szerintünk az utóbbi nézet helyesebb. A növényzet fejlődése kezdetén könnyen kiheveri a néhány napos visszaesést, mivel ilyenkor az egyéb körülmények kedT vezőbbek. A kukorica tehát mélyebbre ereszti gyökereit és kiterjedt gyökérzete révén még akkor is ellenáll a szárazság pusztító hatásának, amikor a többi sekélyen gyökerező kukorica csupán tengődik és visszamarad, vagy legalábbis jelentősen lassítja a tápanyag felvételét. Szövetkezeteink agronómusainak ajánljuk, hogy kísérleti alapon végzett összehasonlítással állapítsa meg melyik talajmunka módozata felel meg legjobban a kukoricának. Hányszor gyomtalanítsunk ? Ez különböző körülményektől függ. Alapelvünk legyen- ne hagyjuk a taiajt elgyomosodni és eltömődni. Ezért ajánlatos, hogy minden nagyobb eső után elvégezzük a sarabolást, mégpedig olyan mélységben, hogy a talaj felső rétege 10-12 cm mélyen porhanyó« állapotba kerüljön. Az ilyen talaj nehezebben cserepesedik meg, nem keletkeznek rajta repedések, a nedvesség párolgás útján nem tűnik el. Kétségtelen, hogy a gyakori kapálás révén megbontjuk a talaj szerkezetét. Viszont ne feledjük el, hogy a talaj szerkezete 10 cm mélységig kapálás nélkül is megbomlik. A legjobb növényápolási munkát a kukorica négyzetes fészkes vetése után tudjuk biztosítani. Ez esetben a kapálást és gyomtalanítást két irányban tudjuk végrehajtani. A kézi erővel vgézett költséges munkát pedig csak a növény közvetlen közelében lévő szűk tenyésztérségen tudjuk végezni. Amikor a hajtások 8—15 cm magasak, el kell végezni a kukorica ritkítását. A kukoricáról a fattyúhajtásokat okvetlenül és minél hamarább távolítsuk el, nehogy elvonják a tápanyagot a fő szártól és ílymódon gyengítsék a növényt. Az oldalhajtást lecsavarjuk és nem vágjuk le, mivel levágáskor a hajtások gyakran újraélednek Az oldalhajtásokat takarmányozzuk fel. A gyakori kapálás és a helyes agrotechnika alkalmazása jelentős mértékben fokozza a hozamokat. Tartsuk magunkat ehhez, ha nagyobb termést akarunk begyűjteni. Szűcs Ferenc, agronómus Királyhelmec- Kisgyarmatiak Búcson Bizóny nem kis dolog az egyéni' gazdálkodásról egyszerre áttérni a nagyüzemi termelésre. Tegnap legfeljebb 1500 koronára rúgott a termelés biztosítására előirányzott költségvetés, ma pedig már százezres számok röpködnek a taggyűlésen. De a szakemberek hozzászólása után könnyű megérteni, hogy ez a költségvetés már száznál több egyéni gazdálkodó közös elhatározásához foglalja magában a szükséges kiadásokat. Még nagyobb az élénkség a beruházások tervének megtárgyalásánál, mert a tehénistálló, anyasertésól és a tyúkfarm problémája már nagyobb számokra terelte a vitát. Elhangzottak olyan hangok is. hogy „eddig is termeltünk, minek ez a sok kiadás, nem jut a jövedelemből majd életre.“ A járási kiküldött: megmagyarázta, hogy a beruházások törlesztésére csak az építkezések befejezése után következik sor és 10—20 évre van beosztva, s már enyhül is a feszültség. Az is vitán felül áll, hogy a most 6 helyen eb helyezett 9 anyakoca kezelése nem gazdaságos. A két baromfitelepre előirányzott 58 000 korona az asszonyokból vált ki megjegyzéseket. De amikor egész röviden megemlítik a búcsi baromfitelep eredményeit, talán éppen a gazda vág vissza felszólalónak, hogy a hazai tyúkok a búcsi állatok termelése mellett bizony csak vasárnapi fazékba valók! De vajon igazat mondanak-e nekünk ezek a messziről jött emberek? — tették fel a kérdést a kisgyarmati EFSZ tagjai. Sarabolásnál a gépeké legyen a szó
