Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
Á szocialista faluért! yľnaU-ad Földműves ft > A A FÖLDMŰVEL ESD GYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. május 27. Ára 40 fillér VII. évfolyam, 21. szám Cucor Sándor és felesége kapálják a számukra kimért 50 ár cukorrépát az andódi szövetkezetben. A termelékenység emelésével köszöntik a CSKP országos konferenciáját A Terebesi Élelmiszer-kombinát gazdaságának igen fontos küldetése van: bebizonyítani a földművesek előtt a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. A gazdaság egyes részlegeinek dolgozói tudatában vannak ennek és pártunk országos konferenciája előtt mindent megtesznek a mezőgazdasági termelés további lényeges emelése érdekében. A szocialista munkaversenyen kívül az állattenyésztési dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy a tehenek átlagos napi tejhozamát 7—8 literre emelik, a hízómarhák súlygyarapodását i—1,02, a sertések súlygyarapodását pedig 0,41-ről, 0,44 kg-ra emelik. Vállalásukat jóval túlteljesítették. így pl. a napi tejhozam 9,28 liter tehenenként: április folyamán a sertések napi súlygyarapodása 0,46, a hízómarháké pedig 1,05 kg volt. A súlygyarapodás növelése következtében az első négy* hónap alatt 168 925 liter tejet, 10 091 kg marhahúst és 10 110 kg sertéshúst adhattak be terven felül. Ami az állatok hasznosságának emelését illeti, annak legfőbb titka a bő takarmányalap és az állatokról való gondoskodás. Ezenkívül azonban nagy segítségükre voltak a haladó módszerek is. Az olšinai farmon pl. Mazúr Mihály és Csizsmár György 13,5 liter tejet fejnek naponta minden tehéntől. Ezek tapasztalatait a többi részlegekre is kiterjesztik, hogy ott is emelhessék a tejhozamot. A CSKP országos konferenciájának tiszteletére ugyancsak értékes kötelezettségvállalást tettek a nevezett gazdaság növénytermesztési dolgozói is. A tavasziak vetését négy nappal határidő előtt befejezték, 262 hektárral kibővítették a cukorrépa vetésterületét. A gabonafélék hektárhozamát is jelentősen emelik. Ezzel az értékes és példás kötelezettségvállalással üdvözlik a CSKP országos konferenciáját. ■1956 i960 Az 1955-ben elért 4,5 millió tonnával szemben 1960-ban 6,54 tonnára emelkedik acéltermelésünk. NehézSilóznak a rappi szövetkezetben \ perbetei szövetkezetben nagy súlyt helyeznek a cukorrépa állandó gyomtalanítására. A tervezett 240 mázsás hektárhozamot szeretnék magasan túlszárnyalni. Munkájukban legnagyobb segítség — a gép. Haladéktalanul fejezzük be a vetést A gyakori esőzések kedvező befolyást gyakorolnak az időben elvetett és kikelt növények fejlődésére. A legtöbb növényzet jól fejlődik, bő termést Ígér. Nagy hiba azonban, hogy egyes növények tervezett vetésterületét még nem vetettük be száz százalékra. Szlovákiai méretben kukoricából 8, lenből 28, tavaszi takarmánykeverékekből 50, burgonyából pedig 9 százalék nincs elvetve. Ezen a téren haladéktalanul cselekedni kell, mert a nevezett termények vetésének mindennapi késése a hektárhozamok csökkenését idézi elő. A hosszú téli időszak alatt világossá vált a losonci járás szövetkezeti tagjai előtt, milyen óriási jelentősége van a bő takarmányalapnak, különösen a silótakarmánynak, Kalondán, Tamásiban és még több szövetkezetben az állatok magas hasznosságában jutott kifejezésre a bő takarmányalap. A rappi szövetkezetben még a legnagyobb hidegek idején sem csökkent 5 liter alá az egy-egy tehénre eső átlagos tejhozam. Sok és jó silót készítettek a múlt évben, nem okozott nekik gondot a hosszú tél. A tavalyi tapasztalatok alapján eb-Amíg 1955-ben 58,70 millió tonna volt a barnaszéntermelésünk, 1960- han 57,79 millió tonnára emelkedik. Ez lényegesen hozzájárul a kellő tüzelőanyag biztosításához. * * * ben az évben még nagyobb súlyt fektetnek a silózásra a losonci járás szövetkezetei. Ezen a téren különösen a rappi szövetkezet jár elől jó példával, melynek tagjai már 200 köbméter silót készítettek az őszi keverékéből. Á közeljövőben további 500 köbméter silógödröt töltenek meg különféle takarmányokkal. Amellett azonban a szálastakarmány-termés emeléséről is gondoskodtak: 120 hektárnyi rétjüket jól gondozták a tavaszon, nagyobb termésre számítanak. A silózást a járás több szövetkezetében megkezdték. Kitüntették a legjobbakat Pár nappal ezelőtt befejeződött a Prerovban megrendezett országos tenyészállat-vásár és az azzal együtt megtartott kiállítás, melyen hazánk több ezer állattenyésztője mutatta be kitűnő fajtulajdonságú és magas hasznosságú állatait. Az elért sikerekről meleg és elismerő szavakkal Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter beszélt. Hangsúlyozta, hogy a fajállattenyésztésben elért eredmények alapján joggal számíthatunk arra, hogy az állattenyésztésre háruló feladatokat nemcsakhogy teljesíthetjük a második. ötéves tervben, hanem magasan túl is szárnyalhatjuk. A legutóbbi tenyészállat-vásár óta nagy haladást tett előre fajállattenyésztésünk, különösen Szlovákiában, a szimentáH és a pinzgavi fajta szarvasmarhák, valamint a juhok hasznosságának emelésében. Ennek elismeréseként a Földművelésügyi Minisztérium 8 aranyéremmel jutalmazta a legjobb fajállattenyésztöket. A nyolc közül 7 aranyérmet a szlovákiai fajállattenyésztök kaptak. VERSENYBEN Az ipolysági járásban lévő felsöszemerédi szövetkezet tagjai 39 vagon cukorrépát termeltek a múlt évben 12 hektárnyi területen. Ez annyit jelent, hogy 13 vagon cukorrépát termeltek terven felül. A múlt évi bő termés — 329 mázsa hektáronként — nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet tagjai ebben az évben még nagyobb figyelmet szentelnek a cukorrépa termesztésének. A vetésterületet 2 hektárral kibővítették és a jó! előkészített talajba elsőként vetették el a magot a besztercebányai kerületben. A bevetett területet felosztoták Uhrín Géza és Buchta József mezei csoportjának tagjai között, akik már egyszer megsarabolták és Dynociddal porozták a kártevők ellen. Ezen a héten megkezdték az egyelést is. A két csoport tagjai versenyben vannak egymással, hogy ki ér el legmagasabb hozamot a számára kimért területen. iparunk ilyen rohamos növekedése meghozza gyümölcsét a közszükségleti cikkek termelésének növekedésében is. * * * Szlovákiában a tehenek átlagos tejhozama a második ötéves terv végéig 2180 literre emelkedik, ami 43.9 százalékai több, mint az 1955 évi eredmény. A növényápolás dönti el lényegében, hogy mennyi cukorrépát tudunk ősszel átadni a gyárnak, vajon megtelnek-e, vagy üresen maradnak a kukoricaszárítók, milyen hosszúra nyúlnak majd a burgonya-sáncok. Ha mindent megteszünk a magasabb hektárhozam elérése érdekében, nem kétséges a hő termés. Ha ellenben „patópál” módjára ráerösködünk, kapálás helyett a felhőket kémleljük, esőre várunk, helytelenül cselekszünk. Az idő rohamosan elszalad, kapásnövényeink nőnek, s ha nem iparkodunk, felveri őket a gyom. A késlekedés ára: megakad a növények fejlődése, a gazos föld több munkát ad, ami áltai nagyobb lesz a termelési önköltség, s kisebb a termés. Itt az ideje a kapálásnak! Tehát halogatás nélkül állítsunk munkába minden épkézláb embert, fogatot és gépierőt. A helyi nemzeti bizottságaink, továbbá szövetkezeteink vezetői idény-napköziotthonok felállításával hozzájárulhatnak a gyermekes anyák növényápolási munkában való részvételéhez. A nők számottevő segítséget nyújthatnak e munkák meggyorsításához, mielőbbi elvégzéséhez. Mutassanak példát a szövetkezeti vezetők feleségei, mint azt a palántái járásban levő hódi EFSZ-ben tették. Nemcsak a szövetkezet, hanem a falu többi asszonyát is bevonták a cukorrépa egvelésébe, akik készséggel vettek részt ebben a munkában. Nem így áll a helyzet Sávolyban (füleki járás), ahol a szövetkezeti tagok feleségeinek egyrésze ahelyett, hogy kivenné részét a sürgős munkákból — a küszöböt nyergeit Helyettük azok szorgoskodnak a szövetkezetben, akik nem is tagjai az EFSZ- nek. Jó szervező, meggyőző munka hiányának tudható be ez, mely nem vet jó fényt a szövetkezetre, ugyanakkor tápot nyújt az osztályellenségnek a szövetkezeti gazdálkodás becsmérlésére. ilyenkor, a csúcsmunkák idején a munka lázában több esetben előfordul, hogy a növényápolás területén a mennyiségre törekszenek, s a minőségről megfeledkeznek. A gépállomások és a járási nemzeti bizottságok agronómiái szolgálata sokat tehet ezen a téren. Persze nem úgy, hogy a beosztott szakemberek az irodákban rostokolnak, kérdőíveket, gyártanak, hanem gyakorlati szaktanácsok nyújtásával, a hibák felfedésével és azok leküzdése módszereinek megismertetésével segítsék falvaink dolgozóit a magasabb hektárhozamokért folyó küzdelemben. A növényápolási munkák színvonalának és meggyorsításának szakaszán nagy szerepet játszik a pótjutalmazás. Ennek bevezetése azért is nagyon üdvös, mert a szövetkezeti tagokat a tervezett hektárhozamok túlteljesítésére, jobb, szakszerűbb munkára ösztönzi. A növénytermelők — mivel egyéni jólétüket is befolyásolja — gyümölcsöztetik a szövetkezeti munkaiskolán szerzett tudásukat, kibontakoztatják tehetségüket, kezdeményezőkké, újítókká válnak. Molnár Ferenc, a fülekkovácsi EFSZ elnöke mondotta el, hogy a szövetkezeti munkaiskola nyitotta fel a szemét. A múlt. évben ő maga sem értette, hogy a csoporton belül egyénekre feloszlott kapások ápolásából előnyök származhatnak. Nem osztották szét ápolásra a kapásokat, 5 hektár burgonya és 9 hektár kukorica maradt kapálatlanul. Az idén már a múlt évi hibát nem követték el. Kiosztották csoporton belül egyénekre is a kapásokat, aminek máris kézzelfogható eredéhénye van: két nap alatt elvégezték a cukorrépa és a takarmányrépa első kapálását. Persze serkenti őket a pótjutalom is! Hasonló a helyzet az alsótúri EFSZ-beti, ahol a pótjutalmazás bevezetése folytán az ipolysági járásban elsőként fejezték be a kukorica első kapálását. Fordított a helyzet Nagydarócon. Itt a múlt évben ugyan kiosztották csoporton belül egyénekre a cukorrépát, külön kapálták, külön szedték is fel a tagok. A szállításnál azonban bábeli zavarodás támadt, a pótjutaltnazáshól nem lett semmi. Ahogy most újra szóba került a kapások szétosztása, Tóth Károlyné, aki úgy érezte, hogy a pótjutalmazás mellőzésével megrövidítették, odavetette: „Most is úgy kinyomjátok a szemünket mint tavaly a burgungyiával"? A tagok bizalmukat, ugyanakkor munkakedvüket is elvesztik az ilyen ballépés folytán, amelyet azutan nehéz helyrebillenteni. A növényápolási munkát nagymértékben megkönnyíti, olcsóbba teszi és gyorsabban elvégzi — a gép. Ebben az évben jóval nagyobb feladatok hárulnak a gépállomásokra éppen a növényápolást illetően. Például csak csupán kukoricából háromszori sarabolás következtében közel 50 ezer hektárral többet kell megtnúvelniök. Több mint 1200 kultivátor és 1170 saraboló áll rendelkezésükre. Csak ki kell használni őket, nem szabad, hogy a gépállomás gépparkjában, vagy a traktorosbrigádon a rozsda marja az embernek ezen értékes segítőtársait. Ha gépállomásaink betartják az EFSZ-ekkel kötött szerződés növényápolásra vonatkozó részének mindenegyes pontját, emellett az egyéni gazdálkodóknak is segítenek, az eredmény bizonyára megmutatkozik majd a bőségesebb termésben. Második ötéves tervünk első évének csaknem a derekán járunk. Most kell megragadni minden lehetőséget, hogy pártunk és kormányunk által a növénytermelésben elénk tűzött feladatokat ne csak elérjük, hanem túl is haladjuk. Ha minden erőnket latbavetjük, egy percig sem lankadunk, a növényápolási munkákat agrotechnikai határidőben elvégezzük a szorgalmas munkának meg lesz a gyümölcse. Sarabolni, kapálni! Ez legyen napjainkban mezőgazdasági 'dolgozóink jelszava. Televíziós rádió a verseny győztesének A diószegi cukorgyár n. v. a múlt évhez viszonyítva ez, idén jóval több cukrot akar gyártani. Ennek érdekében a gyár vezetősége elhatározta, hogy szocialista versenyt indít a körzetébe tartozó szövetkezetek között, amely a minél magasabb hektárhozamok elérésére irányul. A verseny feltételei közé tartozik a tervezett vetésterület betartása, az egyelés mielőbbi befejezése, a növényzet állandó gyomtalanítása, végül pedig az elért legmagasabb hektárhozam. A verseny egyes pontjainak betartását a cukorgyár, a gépállomás és a JNB agronómusai ellenőrzik. Az a szövetkezet, amely a versenyben a iegjobb eredményt éri el, ajándékul egv televíziós rádiót kap a diószegi cukorgyártól. K. F.
