Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-27 / 21. szám
2 ШйаЬи ¥956. 27. Az SZIKP Központi Bizottságának határozata a CSKP KB 1956. márciusi és áj>riHsi plenáris ütéseinek határozataival és következtetéseivel kapcsolatban Az 1956. május 11-én elfogadott határozat 1956. május 10- és 11-én tartották meg az SZLKP Központi Bizottságának plenáris ülését, melyen megtárgyalták a CSKP 1956. március 29— 30-í és április 19—20-i plenáris üléseinek határozatait és végkövetkeztetéseit. Az SZLKP KB irodájának jelentését Bacílek elvtárs, az SZLKP első titkára adta elő. A CSKP Központi Bizottságának képviseletében Široký elvtárs. a CSKP KB politikai irodájának tagja beszélt. Az SZLKP Központi Bizottsága teljes mértékben magáévá teszi a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának következtetéseit és határozatait. Ez a kongresszus jelentékenyen tovább fejlesztette a marxizmus-leninizmus tanítását és m'iesszemenő elméleti következtetéseket eredményezett, melyek nemcsak az SZKP munkája számára, hanem a többi kommunista és munkáspártok tevékenysége számára is nagy jelentőségűek. Az SZLKP Központi Bizottsága teljes mértékben egyetért a CSKP KB 1956 márciusi és áprilisi plenáris üléseinek határozataival és végkövetkeztetéseivel, melyekben feldolgozták az SZKP kongresszusának tanulságait pártunk munkája számára. Pártunk vezérelveinek helyességét bizonyítják azok a nagy eredmények, amelyeket a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség a Kommunistá Párt vezetésével a szocialista építésben ért el. Mind hatalmasabban bontakozik ki fejlett iparunk, túlhaladva az egy főre eső termelésben a legfejlettebb európai kapitalista államokat. A Csehszlovák Köztársaság ipari termelése 1955-ben két és félszer haladta túl az 1937. évi ipari termelést, emellett Szlovákia iparj^ termelése csaknem 5.4- szeresére emelkedett. Az építkezési beruházások országos méretekben csupán 1948 óta csaknem 2.4- szeresével, Szlovákiában négyszeresével emelkedtek. Jelentékeny sikereket értünk el a mezőgazdaság termelési szakaszán is. A szövetkezeti mozgalom már szilárd, kitéphetetlen gyökereket eresztett, mindjobban terjed mennyiségileg és minőségileg. Szlovákiában a gépesítés gyors fejlődésének, az új agrotechnikai és zootechnikai módszerek bevezetésének köszönhetően a szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek sokkal nagyobb eredményeket értek el, mint a háború előtti években. A búza átlagos hektárhozamai 23 százalékkal, a rozsé 27 százalékkal, az árpáé 28 százalékkal emelkedtek. A szarvasmarhaállomány 187,4 százalékkal emelkedett az, 1934—1938-as évek átlagához viszonyítva. Nagyok és vitathatatlanok sikereink népünk életszínvonalának emelése terén. 1953 óta — egyéb intézkedéseken kívül — már ötször hajtottunk végre árleszállítást. A népi demokratikus rend megszüntette a közmondásos szlovák nyomort, a kivándorlást és a szlovákiai falvak hihetetlen elmaradottságát. Komoly hibákgt lepleztünk le a szocialista törvényesség megsértésében is. A szocialista törvényesség e megsértését a személyi kultusz tette lehetővé, mely azután magával hozta a kollektív vezetés alapelvének megsértését, a pártépítés lenini alapelvének megkerülését, a pártszervezet aktivitásának meggyengítését és helytelen eszmei koncepcióit az osztályharc kiélesedésével kapcsolatban a szocialista építés időszakában. E tézis érvényesítéséből ered a gyanakvás és bizalmatlanság hangulata, mely pártunkban és főleg a biztonsági szerveknél nyilvánult meg. Ez a szocialista állam elnyomó funkciójának kiemeléséhez, a biztonsági apparátus feladatának túlbecsüléséhez vezetett, minek folytén a biztonsági szervek kikerültek a párt ellenőrzése alól és olyan módszerek honosodtak meg a biztonsági szervekben, amelyek durván megsértették a szocialista törvényességet. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy állást foglaljon egyes kérdésekhez és tisztázatlan dolgokhoz, amelyek a párton belüli vita keretében felvetődtek. 1. Szükséges volt-e kifejleszteni a pártban a saját fogyatékosságok és hibák bírálatát? Kizárólag a személyi kultusz káros hatásának megvilágítása tette lehetővé számunkra saját hibáink feltárását és ellenük a hathatós harc megindítását. Azon leleplezések után, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa a személyi kultusz kérdésében és az ezzel kapcsolatos fogyatékosságok terén megvalósított, szükséges volt kifejlesztenünk a párton belüli terjedelmes vitát, amely a hibák elleni harc hathatós formájává vált, Az időszerű vita lehetővé tette a párttagság nézeteinek/demokratikus kifejlesztését a párt, az állami és a gazdasági élet különböző kérdéseire vonatkozóan. így a vita a marxizmusleninizmus gondolata győzelmének, a lenini elvek párton belüli következetes érvényesítésének és a párt azon törekvésének vált kifejezőjévé, hogy ki kell küszöbölni azokat a fogyatékosságokat, akadályokat, helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek fékezték előrehaladásunkat." hogy tovább fogjuk-e építeni az EFSZ-eket és hogy helyes-e a párt politikája a kulákokkal szemben. A párthatározatokon a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban nincs mit változtatni. Helyesek, csupán életbeléptetésüket kell biztosítani. A második ötéves terv feladatai megkövetelik a mezőgazdasági termelés lényeges növelését. Ezt csak úgy érhetjük el, ha az egyénileg gazdálkodó földművesek önként lépnek be az EFSZ-ekbe. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága minden a mezőgazdaság szakaszán működő kommunistának és pártszerveknek feladatává teszi, hogy az EFSZ-ek megalakításakor kizárólag a tömegpolitikai munka módszereit és a földművesek meggyőzését alkalmazzák, magyarázzák meg őnekik, hogy az ő legsajátabb érdekük, hogy belépjenek az EFSZ- be és ezzel járuljanak hozzá a második ötéves terv feladatainak teljesítéséhez. Ahhoz, hogy a földművesek életszínvonala tovább emelkedjék, hogy a földművesek életmódja jobbá, kulturáltabbá váljék, az szükséges, hogy saját érdekükben lemondjanak a mezőgazdasági kistermelés eddigi maradi módjáról, hogy önként belépjenek az EFSZ-be és hogy szoros együttműködésben kihasználják a technika és tudomány vívmányait a modern mezőgazdasági nagytermelés berendezésére. Ami a kulákokkal szemben folytatott politikát illeti, a korlátozás és kiszorítás irányvonala mostani feltételeink mellett teljesen helyes. A korlátozásra és kiszorításra törvényes határozataink vannak. Ezeket helyesen és igazságosan^ kell érvényesíteni. Nem azért kell büntetni a kulákot, mert kulák, vagy mert kizsákmányolt, hanem csak azért és akkor, ha az állammal szembeni kötelességét nem teljesíti és megsérti a törvényeket. 3. A vitában felvetődtek olyan kérdések is, hogy Husákot éá burzsoánacionalista társait nem helytelen nézeteik miatt Ítélték el, helyes volt-e tehát a fölöttük hozott ítélet. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hangsúlyozza, hogy a burzsoá-nacionalisták fölött hozott ítélet törvényes volt. Helytelen nézeteiket Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa tárta fel. De nem helytelen nézeteik miatt ítélkeztek fölöttük és ítélték el őket, hanem a lakosság ellátásának szaka\ szán elkövetett szabotázsokért, melyek következtében a dolgozók élelmezésében, főleg Szlovákia ipari körzeteiben komoly zavarok keletkeztek; a Szlovák Nemzeti Tanács földreformról szóló törvényének szabotálása végett, minek következtében a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági bizottságok jogkörét a földművelésügyi megbízotti hivatalban reakciós elemek kezébe adták át: a Szlovák Nemzeti Tanács Kassán elfogadott törvényeinek kijátszásáért, amit a feloszlatott csendőrség jogköréről szóló törvény meghiúsításával, a jegyzők funkciójának újbóli megteremtésével követtek el. Husák és társai a reakcióval együttműködve veszélyeztették köztársaságunk egységét és biztonságát, valamint, a munkások és parasztok azon vívmányait, amelyeket a Szlovák Nemzeti Felkelésben harcoltak ki. A bírálat gyakorlásának teljes szabadságából és helyes érvényesítésének lenini elveiből kiindulva a Központi Bizottság figyelmezteti az összes párttagokat, hogy a bírálat szabadsága alapelvemek betartása mellett egyszersmind biztosítani kell a párt egységét és szilárdságát a felsőbb pártszervek határozatainak teljesítésében és meg kell őrizni a pártakciók egységét. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megvan győződve arról, hogy a jelenlegi vita segítségére volt a pártnak Szlovákiában a saját hibák felismerésében, amelyeket a fö irányvonal betartásában elkövetett. A párt ezzel jobban felkészül munkájának végzésére, az új körülmények között, amikor a szocializmus építésének még bonyolultabb feladatai várnak ránk. * * * Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az iroda feladatául tűzi a határozatban foglalt kérdések feldolgozását és a megvalósításukhoz szükséges intézkedések végrehajtását a párt munkájának lényeges megjavítása és szlovákiai vezető szerepének érvényesítése érdekében. Pavol Majting elvtársnak, az SŽLKP KB irodája tagjának, az SZLKP KB május Ю-i ülésén tartott beszámolójából-.. Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejíesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéről Pavolt Majling elvtárs a Központi Bizottság ülésén beszámolt azokról a fo feladatokról, amelyek Szlovákia 1956—1960-as népgazdaságfejlesztési második ötéves tervének irányelvtervezetéből erednek. A beszámolóból kitűnik, hogy az első ötéves terv sikeres teljesítése és a népgazdaságnak az 1954—1955-ös években való további fejlődése alapján Szlovákia dolgozó népe nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális téren. Az ipar gyors fellendülése következtében lényegesen megváltozott Szlovákia népgazdaságának termelési struktúrája is. Míg 1937-ben az iparrészesedése az össztermelésből 36 százalékot tett ki, addig 1955-ben már 69 százalékot, s ugyanakkor a háború előtti évekhez viszonyítva hozzávető'egesen 25 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés is. Ma Szlovákia lakosságának kb. 30 százaléka dolgozik az iparban és az építészetben*a háború előtti 18,8 szá-Népgazdaságunk fejlődése szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági feladatok. Az 1955. évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés átlagban 39,8%kai növekszik, ebből a növényi termelés 34,90/o-kal, az állattenyésztési termelés pedig 47,1%-kai. A mezőgazdasági fejlődés irányelvei a CSKP X. kongresszusának irányelveiben foglalt feladatokhoz kapcsolódnak. Az irányelvek feltételezik, hogy a szocialista szektor a mezőgazdaságban a második ötéves terv éveiben teljes túlsúlyba kerül. Elérjük a már meglevő EFSZ-ek nagyobb mértékű gazdasági-politikai megszilárdítását és megteremtjük az új szövetkezetek fejlődéséhez szükséges politikai és gazdasági feltételeket. A gép- és traktorállomások hatalmas gépesített parkjának segítségével növekszik a termelés és a mezőgazdasági munka termelékenysége, ami a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok jövedelműnek növekedését eredményezi. A kerületekben tervezett üzemekben a piacra termelt áru mennyisége csaknem a felével növekszik. z.alékkal szemben, a mezőgazdasági dolgozók száma pedig 56,7 százalékról 40 százalékra csökkkent. A mezőgazdasági termelés állandó fejlődése ellenére sem érte el a tervezett szintet és elmaradt az ipar fejlődése mögött, elsősorban az első ötéves tervben való lemaradása következtében. A mezőgazdasági termelés az első ötéves tervben csak 17,5 százalékkal növekedett. 1955-ben pedig az 1950-es évhez viszonyítva 22,4 százalékos növekvést mutatott fel. Szlovákiában nem értünk el döntő fordulatot abban, hogy megközelítsük a cseh országrészek mezőgazdasági termelésének belteljességét, elsősorban az állattenyésztési termelés alacsony színvonala következtében. Áz állattenyésztési termelés alacsony színvonalát az okozza, hogy alacsonyak a takarmánynövények hektárhozamai és nem tudtuk a szükséges mértékben gyarapítani a takarmányalapot. Az irányelvek megszabják a takarmányfélék belterjesebb termelését szántóterületeken, de elsősorban a réteken és legelőkön, hogy így elérjük az állattenyésztési termelés fejlődésének gyorsabb ütemét. E követelményekkel összhangban az irányelvek a növényi termelésben a szemes takarmány vetésterületeinek, főleg a kukorica vetésterületének lényeges bővítésére, továbbá a burgonya és takarmánynövények vetésterületeinek arányos bővítésére számítanak. A következő öt év folyamán a szemes takarmány termelése az 1951 —1955 években elért eredményhez viszoriyítva körülbelül egy ötödével növekszik. A kukoricatermelés az 1951—55-ös évekhez viszonyítva kétharmadával növekszik. Ezt a gyarapodást a vetésterületek bővítésével és a föld belterjesebb megművelésével érjük el. A háború előtti 1934—38-as évek átlageredményeihez viszonyítva a második ötéves terv folyamán a szemestermények hektárhozama kb. kétharmadával, a burgonya hektárhozama felével, a cukorrépáé pedig egyhatodával növekszik, s Szlovákiában a cukorrépa vetésterülete majdnem eléri a háború előtti időszak legnagyobb vetésterületét. A szántóterületeken termelt takarmánynövények lényeges fokozásán kívül az állattenyésztési termelés tervbe vett fejlesztését az 1960. évig főleg a rétek és legelők hozamainak gyors növelésével kell biztosítani. A réteken és a legelőkön a termelést a fehérjéket tartalmazó növények nagyobb mennyiségben való termelésével kell megjavítani. A sarjú hektárhozamait az 1955. évhez viszonyítva csaknem egyharmadával kell növelni. A sarjü hektárhozamainak tervbevett növelése a burgonya, kukorica az évelő takarmánynövények hozamai növelésének biztosítása mellett az irányelvtervezet legfontosabb feladata. E feladat teljesítésétől függ túlnyomó részben az állattenyésztési termelés felemelt feladatainak teljesítése is. A második ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli a mezőgazdasági osztályok működésének megjavítását a vetőmag termelés szakaszán. Ezen a téren az utóbbi években lényegesen lemaradtunk. Emellett szükséges megjavítani a lucerna-félék, a széna, a hüvelyesek és a burgonya termelését és begyűjtését. Biztosítani kell továbbá az összes vetőmag idején való szétosztását a rajonizálás és egyes termelő-körzetek tapasztalatainak teljes kihasználását. A mezőgazdaság részére biztosítjuk a nagyobb mennyiségű műtrágyáiul - tatást. A második ötéves terv végén az első ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva minden hektár szántóterületre tiszta tápanyagban több mint kétszer annyi műtrágya jut. Az állattenyésztési termelés fejlesztésének irányelvei megszabják az állatállomány hasznosságának általános növelését és a fö állattenyésztési termékeknek, így a húsnak, tejnek és tojásnak fokozottabb termelését. Az állatállomány hasznosságának állandó növelésén kívül az egész mezőgazdasági termelésben az állattenyésztési termelés fó feladatainak egyike a szarvasmarha- és tehénállomány növelése. Annak ellenére, hogy az első ötéves tervben a szarvasmarha-állomány 21,5 százalékkal, a sertésállomány 7,5 százalékkal, a juhállomány pedig 102,8 százalékkal szaporodott, ez a szaporodás még sem hozta meg az állattenyésztési termelés kívánatos gyarapodását, mégpedig főleg azért, mert nem használták ki kellőképpen az összes takarmányfnrrásokat. Az irányelvek feltételezik, hogy a szarvasmarha-állomány száma 21,4 ezerrel szaporodik, ebből a tehénállomány száma 76 ezerrel. A szarvasmarha-tenyésztés alapvető problémája a tehenek hasznosságának növelése. Az állatállomány szaporodása ütemének mai színvonala nem kielégítő. A mezőgazdaságban elért sikerek ellenére sem elégedhetünk meg Szlovákiában a tejtermelés eddigi színvonalával. A többi termelő ágazatok színvonala, főleg a sertések gazdaságos nevelése, a tejtermelés színvonalától függ. Szlovákiában 1960- ig a tehenek tervbevett átlag tejhozamának elérése érdekében széles méretekben meg kell szervezni,a silótakarmányok termelését, a rétek és legelők gondos kezelését és biztosítani kell a jó minőségű rétiszéna és a jó minőségű takarmánysarjú helyes betakarítását. Ezen intézkedések megvalósításával Szlovákiában a tehenek átlag tejhozama 2180 liter lesz, ami 43,9 százalékkal több, mint az 1955. évi eredmény. A hústermelés szakaszán továbbra is a sertéshústermelés a legfontosabb. Ma a mal^cnevelés szakaszán mutatkozó hibák következtében csekély súlyú malacokat választanak el, melyek nincsenek előkészítve a hizlalásra. Fehérje- és vitaminhiányban szenvednek és olyan helyzet következik be, hogy 100 kg-os sertés (élősúlyban) kihlzlalása 320—350 napba telik egy kg súlygyarapodásra eső 6,5—7 kg-os szemfogyasztás mellett. A sertéshústermelés ésszerűsítése összefügg az aránytalan hosszú termelési folyamat csökkentésével, mi mellett bekövetkezik a takarmányfélék fecsérlése és a termelőterületek nem gazdaságos kihasználása. Szlovákiában a gép- és traktoráilomások részére további nagy teljesítő képességű gépesítési eszközöket biztosítunk. Az 1955. évhez viszonyítva a 15 lóerős traktorok száma csaknem megkétszereződik és meghaladja a 15 ezret. Lényegesen megjavul a traktorpark összetétele a lánctalpas traktorok előnyére. A gép- és traktorállomások 1960-ig összesen 2311 gabonakombájnt, 626 répakombájnt, 991 silókómbájnt, több ezer mezőgazdasági gépet és 2089 kukoricakombájnt és 1910 burgonyakombájnt kapnak. Ezek a gépek lényegesen meggyorsítják a kapásnövények betakarítását. A termelés növelését a beruházási építés szakaszán is a megfelelő pénzügyi és anyagi eszközökkel biztosítjuk. A beruházások javasolt összege (beleszámítva a lakásépítést) az 1956— 60-as években több mint 3 milliárd koronát tesz ki. Az EFSZ-ek ezekben az években állami hosszúlejáratú hitelek segítségével 5,5 milliárd korona értékben gépeket és üzemi épületeket kapnak. Az irányelvek feltételezik a kisebb mezőgazdsági területek talajjavítását, 27,3 ezer hektárnyi területet lecsapolnak és az ÉFSZ-ekben 17,3 ezer hektárral bővül az öntözött terület. Az állami beruházási építkezés keretében befejezzük 39 gép- és traktörállomás építését és a Nagymihályi Gép- és_Traktorállomás első tökéletesen felszerelt kerületi javítóműhelyét. Újabb két gép- és traktorállomás épül Poháron és Felsőszemeréden. További 6 gép- és traktorállomást hoznak rendbe, 1960-ban pedig megkezdik a Bratislava! és Zólyomi Gép- és traktorállomás építését. 1956—1960 közötti _ években Bernolákovoban felépítik az új mezőgazdasági iskolát, Nyitrán pedig megkezdik a mezőgazdsági főiskola építését. A második ötéves tervben a mezőgazdasági termelés fejlődése megköveteli a mezőgazdasági osztályok irányító szerveinek és a termelés vezető apparátusának magas szakmai és gazdasági színvonalát. Ezeknek' a jelentős feladatoknak teljesítése nagy mértékben attól függ, hogy a mezőgazdasági osztályoK, minden fokú nemzeti bizottságok, valamint maguk a termelők, mily gyorsan kezdik meg a tartalékok feltárását, különösen a takarmánytermesztés szakaszán. A mezőgazdsági termelés fejlesztésének feladatai az 1960. évig terjedő időszakban azt mutatják, hogy a második ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésének fő feltétele a takarmányalap biztosítása. A távlattervjavaslat kidolgozásakor szükséges lesz, hogy a takarmányalap kérdését külön feldolgozzuk az egyes termelő körzetekben (kerületekben) az állattenyésztési termelés fejlesztésének igényei alapján, tekintetbe véve a ■ szarvasmarha és a tehénállomány intenzívebb nevelését. A második ötéves terv fő feladatai Szlovákiában a mezőgazdasági termelés szakaszán
