Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-05-20 / 20. szám
1956. május 20. Földműves jaras versenye Elfogadjuk a nagymegyeri járás versenyfelhívását Örümmel vettük a szomszédos nagymegyeri járás földmüvessajtó terjesztésére irányuló versenyfelhívását. Tudatában vagyunk annak, hogy a földművessajtó tanácsadója, segítőtársa mezőgazdasági dolgozóinknak. Eljuttatja a dolgozók széles tömegeihez pártunk és kormányunk szavát, ismerteti a haladó termelési módszereket, szaktanácsokat, gyakorlati ismereteket nyújt, amely hozzásegíti szövetkezeti parasztságunkat, állami gazdaságaink, gépállomásunk dolgozóit és az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat a második ötéves terv feladatainak időelőtti teljesítéséhez. Elismerjük, hogy eddig a földművessajtó terjesztésére kevés gondot fordítottunk. De most pótoljuk az eddigi fogyatékosságokat. A versenyfelhívásban lefektetett feltételekkel egyetértünk és a felhívást elfogadjuk. Minden lehetőséget felhasználunk, hogy a földművessajtó eljusson minél több mezőgazdasági dolgozó kezébe. Az eddigi előfizetők létszámát 1300-ra gyarapítjuk. A versenyt június 30-ig befejezzük. a Galánta, 1956. május 11. KUGLER s. k. a JNB tanácsa nevében Keresztbe - hosszába Vonatunk szélvésznél gyorsabban rohan Galánta felé. Az ablakból nézve úgy látszik, mintha a széles búzatáblák a hullámzó rozstenger ellenkező irányba sietne. Répaegyelö lányok hosszú cukorrépafölddel közelednek felénk és c\k is elfutnak. Napraforgótábla, sarabolólraklorokkal, fiatal gyümölcskert dúslombú fákkal száguld a többiek után. Galántán lüktet az élet. A vásárlók egymás kezében adják egy-egy. üzlet kilincset. A kövezett, széles úton suhanó autók, dübörgő traktorok előzik a döcögő szekereket. A gépállomás felé egy motorkerékpár rója az utat. Az őrszoba mellett megállt. Vezetője leszállt róla és a kiskapun tolja be a gépet. A traktorok a mezőn dolgoznak. Bent csak azok terpeszkednek, amelyekbe a szerelők új életet varázsolnak. A kombájnok, arató - és kaszálógépek nagyrészét már kijavították. Ilyen nagy üzemben azonban mindig van munka. Kalapács koppon, kulcs csikordul, acél sistereg, a forrasztó pálca vakító tüzében. Esztergapadban rézforgács sustorog és formálódik az új alkatrész. Ocsovszki igazgató elvtárstól érdeklődünk: mi újság, hogy megy a munka? — Ha már az újságról van szó, beszéljünk a. mezőgazdasági lapokról. Járásunk elfogadta a nagymegyei i járás felhívását, amely 1200 előfizetés szerzésére irányult. Ebben a küzdelemben mi is résztveszünk. A nagymegyeri traktorállomás dolgozóit hívjuk versenyre. A munkában is velük versenyezünk, a lapterjesztésben is ők legyenek a vetélytársaink. A tavaszi munkák során elért eredményekről Németh Irén munkairányító beszélt. — Az első szakaszt a napokban fejeztük be, de már a növényápolást is megkezdtük. Az ügyeskezű szőke lány hamar előszedi a jelentéseket. Első a hidaskürti brigád 112 százalékos tervteljesítéssel, második Galánta, harmadik Nádszeg. A galántai brigád a tervtéljesítésben 109 százalékot ért el, de ha a műszaki normákat vesszük figyelembe, akkor Galánta az első és Hidaskürt a második. A többiek sorrendje nem vitás, akár így, akár úgy értékeljük. — De ne csak az élenjárókat emlegessük mindig, — figyelmeztetett Lo.ász elvtárs — az irodában nem , lehet hű képet alkotni a munka menetében. Menjünk ki a határba. Ez már okos dolog. A múlt évben amikor mi tanácsoltuk ugyanezt, akkor azt mondta, kár megnézni a határt, mert hiszen nálunk is csak úgy megy a munka, mint másutt. A sarabolást hosszában géppel, keresztbe lóval végezzük. _ Motorkerékpárja már berreg s int, hogy indulásra kész. A sebes paripával, mint villám, úgy vágtatunk Vízkelet felé. Itt is megnézhetnénk a brigádot. — Majd visszatérőben. Miért akkor? — Azért, hogy elmondhassad nekik és ők is okuljanak. Ezek szerint Vízkeleten nem a legjobban sikerült a négyzetes-fészkes ültetés. Feketenyéken Szolgai József brigádvezető és Juraj Jambrich szakaszagronómus csatlakozott hozzánk. Motorkerékpárjuk előre szökött, a miénk utána. Alig telt el néhány perc _ s messze elhagytuk a falut. Újból ringó búzatáblák közé értünk. Olyan a természet, mint egy nyitott képeskönyv. Szemléltet, és olvasni is lehet belőle. Az út szélén a H9-es parcella homokfodrán álltunk meg. Olyan, mintha a szél borzolta volna fel. A nagydarab földben sok a hajtás. — Egyszer innen lejt, másszor onnan, de a napraforgó és kendersorok olyanok, mint végvászonban a csíkok. A szőttes akármerre is hajlik, a csíkok egyenlő távolságra maradnak meg benne. A napraforgó hosszában már meg van sarabolva. Nézzük meg, hogy' néz ki keresztbe ... Innen nézve is szépek, egyenletesek a sorok. A növény már araszosra nőtt, de a gyom sem kisebb benne. Szövetkezeti dolgozók most már dicsérik Juraj Cserman elnök és Pavel Rafai agronómus eszét, hogy rábeszélte őket a négyzetes-fészkes ültetésre. A dolgozók egyszerre felelték: — Géppel saraboljuk! Keresztbe — hosszába. Csurilla József. Nép gyűlés — vagy tanácsülés ? A szövetkezet udvarában néhány ember ténfergett. Közülük páran a kivilágított terem ablakán át szemléltét a bentlévöket. Kíváncsiskodtak. A gyűlés fél 9-kor kezdődött. Az elnök üdvözölte a részvevőket, majd a napirendi pontokat ismertette: —... tavaszi munkák, adószedés, beadás, faluszépítés. — Hát ez itt miféle gyűlés? Hiszen a második ötéves terv iránytervezetét kellene megvitatni nyilvános népgyülésen. Hegyezem a fülem, hátha rátérnek erre a nagyjelentőségű dologra ... Türelmem fogytával megkérdeztem, miféle gyűlésről van itt szó? — A község választókörzeteinek képviselői tartják nyilvános gyűlésüket — tájékoztatnak. — Itt valami tévedés van — vakarom a fejem. — A járáson Stratinsky elvtárs úgy mondotta: „Ma este Felsöszeliben nyilvános népgyűlésen vitatják meg az irányelvtervezetet". — Azért jöttünk ide, hogy írhassunk arról, milyen javaslatokkal járulnak hozzá második ötéves tervünkhöz a felsőszeliek. Végighallgattuk a gyűlést. A vita során többen kirukkoltak a lakosság ügyeit érintő kérdésekkel, nemcsak a férfiak, hanem a nők is. A gyűlés során szó esett arról is, hogy a tanácstagok közül elmaradtak néhányan a beadással, az adótörlesztéssel. Ez nem példamutatás! Hogyan győzik meg a körzetükben lévő lakosokat állampolgári kötelességeik teljesítésének fontosságáról, ha maguk is adósok az államnak? A felvetett kérdésekre Záluszky Mihály, a HNB elnöke válaszolt. Az irányelvtervezet megvitatása elmaradt. — Miért volt nyilvános népgyűlés helyett tanácsülés? — kérdezzük az illetékesektől. К A galántai járás az eredmények tükrében Ш BUJA ÁRPA SJEMFSKUKOR/CA CUKOR. RÉPA TEHENENKÉNT m 17, 22, 20 q 28, SOq 216, 20q 1 litri m 26,TM q 22,TM q ®0 CNi T-C ; 267, 5“q 15652 Ennyit növekedett a termelés egyetlen év alatt. De csak a szövetkezetekben! Az egyénileg dolgozó parasztok 5,78 mázsa búzával, 0,30 mázsa árpával, 0,68 mázsa szemeskukoricával és 41,78 mázsa cukorrépával kevesebbet takarítottak be minden hektárról, mint a szövetkezetek. A járás szövetkezetei 51 vagon búzát és több mint 100 vagon sörárpát adtak be terven felül. Tejből 1 milllió 189 000 liter került a szabad piacra. Ez azt eredményezte, hogy az 1954-ben elért 10,64 koronával szemben tavaly, már 20,87 koronára emelkedett a munkaegységek átlag értéke járási méretben. Nem kell tehát bizonyítékokat keresni, hogy mennyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. Ez a néhány adat világosan bizonyít. A kultúra berkeiből Mint régi ismerős szálltam le a Galántai állomáson. Már többször megfordultam e városkában, de a gyakori látogatások soha nem tudták eltörölni bennem az első kehemes benyomások emlékét, amelyet pár évvel ezelőtt a „Szabad szél" c. operett színvonalas bemutatóján szereztem. Kíváncsi voltam tehat, hogy vajon a palántái járás lelkes kutúrmunkásai haladtak-e azóta előre a megkezdett jó úton? Vagy csak még mindig a színjátszás területén merül ki minden tevékenységük? Szabó elvtársat a járási Népművelési Otthon vezetőjét éppen nagy munkában találtam a kultúrotthon udvarán. A termet készítették elő a diószegiek esti vendégszerepléséhez, akik a „Csárdáskirálynő” c. operettel jönnek Galántára. — Járási méretben a Népművelési Képek a nádszegi EFSZ-ből A gyepkockákban előnevelt dinnyepalánta már megerősödött, készen várja az EFSZ-tagokat, ezért sürgős a dinnyefészkek elkészítése. Vékony sugarakban röppen a Feketevíz zsíros vize a magasba, s esőként hull a dúslevelű kalarábé és kel palántákra. otthon vezetősége már eddig is szép eredményeket ért el a helyi Népművelési Otthonok megszervezése, megerősítése terén, — mondja Szabó elvtárs. — De több községben nehézségeink vannak. Kimondva kereken: a helyiszervezetek (CSISZ, CSEMADOK) félnek a Népművelési Otthontól, a kultúrmunka kollektív vezetésétől. Attól tartanak a helyiszervezetek, hogy elvesztik eddigi önállóságukat, az egyéni kezdeményezést és gazdasági téren is káruk származik belőle. Pedig ennek az ellenkezője az igaz — folytatja mosolyogva Szabó elvtárs. Ahol megvan a szoros együttműködés a helyiszervezetek és a Népművelési Otthon vezetősége között, ott meg is látszik az eredmény pl. Nádszegen, Királyréven és Galántán. A járási Népművelési Otthon vezetői állandóan járnak ki vidékre előadásokat szervezni. Az előadások előtt rövid tanulságos kis filmeket vetítenek. A járási Népmüvelődési Otthonnak 7 faluban van állandó mozija, 4 faluba vándormozi jár. Sok helyen gátolja a kultúrmunkát a helységkérdés. Ennek a kérdésnek a megoldásában a helyi nemzeti bizottságok is több segítséget nyújthatnának. __ • Kiss elvtárs, a Csemadok járási titkára a kulturbrigádok eredményes munkájáról és azok megszervezéséről beszél. Felsőszelin és Diószegen már most szervezik az aratási kulturbrigádokat. Galánta is készülődik, de ez még csak ígéret. Az irodalmi vitaesték szervezését sem hanyagolják el a járásban, pl. Diószegen Zápotocký: Vörös fény Kladnó felett c. könyvéről, Nagymácsédon Fucsíkról és Gyurcsó István: Anyám mosolyog c. verskötetéről tartanak előadást. O Ä Ha mindenütt ilyen emberek lennének ♦♦♦ A kis falu közepén nagy kiterjedésű tó terül el. Körülötte dúslombú nyárfák zöldéinek. Talán erről is kapta nevét a falu: Tósnyárasd. Kissé távolabb a szövetkezet gazdasági telepe húzódik. Csupa új épület, tehén- és sertésistállók, juhakol, baromfiólak és egyéb épületek nézik képmásukat a bővizű tó tükrében. Az istállókban kövér tehenek és fürge bocik tanúskodnak az állatgondozók lelkiismeretes munkájáról. A falon versenytábla, melyen pontosan feltüntetik a napi fejési átlagot: 6,6 liter 1-1 tehénre. A 170 db szarvasmarhát — ebből 69 a fejőstehén — 7 ember gondozza. A fejésben Rosa János jár az élen, fejési tervét 120 -%-ra teljesíti. Domanovsky Márton 118 %-nál tart. Jó munkájáért e hónap 4-én kitüntetést kapott a Földművelésügyi Megbízotti Hivataltól. A tervezett évi tejhozam 2600 liter 1 tehénre. Az állatgondozók és a fejők azonban nem elégedtek meg ennyivel, Vállalták, hogy minden tehénnél 3000 literre emelik az évi tejhozamot. De ehhez még van ám az alap is! Az illatos silót, répaszeletet, meg a takarmányrépát szívesen fogyasztják až állatok és jól tejelnek tőle. Erre az évre még jobban biztosították a takarmányalapot: 8 hektár őszi és 18 hektár tavaszi keveréket vetettek. Azonkívül 35 hektár silókukorica és másodnövények egészítik ki a takarmányalapot. A lucernát és a gombosherét rövidesen lehet kaszálni. Lesz tehát szálastakarmány is. Jelenleg a silókukoricának köszönhetik, hogy nem küzdenek takarmányhiánnyal. De Trenyák Alojz állattenyésztési csoportvezető még ennek ellenére is ügyel, hogy gazdaságosan bánjanak a takarmánnyal. Az eddigi eredmények elérésében nagy szerepe van az érdemszerinti jutalmazásnak. Bogár János etető több mint 2000 korona pótjutalmat kapott a múlt évben. Domanovsky Márton most egy 8 hetös malacot kap pótjutalomként, mivel a gondjaira bízott 12 tehéntől 9 borjút választott el 100 kg átlagsúlyban. Az etetés és a trágyakihordás könnyen megy a függövasút segítségével. A kézi fejésnek is „hadat üzentek”, a fejőgépek már megvannak s mihelyt zöld takarmányozást, végérvényesen felhagynak a kézi fejéssel. Ennek még Kelecsényi Sándor is örül, pedig ő jelenleg a növendékállatokat gondozza. megkezdik Lehet azonban, hogy ő is fejő lesz Szűkszavú, szerény külsejű ember. Nem sokat mond magáról. Azt azonban mégis büszkén mondja, hogy alapító tagja a szövetkezetnek. Szorgalmas, lelkiismeretes, jó szövetkezeti tag. A sertésgondozók sem maradnak le a szarvasmarha gondozók mögött. Már egymagában az a tény is sokat mond, hogy a hízóknál napi 1 kg súlygyarapodást érnek el. A takarmányozási terv értelmében minden sertésre — korától eltekintve — egy kg kukoricadarát terveznek naponta. Ez azonban olyan arányban oszlik meg, hogy melyik sertés hogyan hasznosítja a takarmányt. Ebben az évben már 15 mázsa sertéshúst adtak be terven felül. Ugyanennyit vagy még többet akarnak beadni minden negyedévben. A tervezett állomány — mint a szarvasmarháknál — itt is megvan. Ezért most a bő takarmányalap biztosításán és az érdemszerinti jutalmazáson keresztül a belterjes gazdálkodás bővítését szorgalmazzák. ляшм* <*Ш& A süldőket és a 'ШЛ hízókat 2 ember — Pipis István és Horváth Sándor gondozza. Pipis István közel 15 000 Á 7Ш koronát kapott a múlt évben a ledolgozott munkaegységekre és azonkívül 3000 korona pótjutalmat. Azért dolgozik társával együtt olyan szorgalmasan, hogy ebben az évben még nagyobb legyen jövedelme. Az anyakocák birodalmában „nagy a sírás, rívás“. Barkovič János és Fejes János nagy hozzáértéssel a szopósmalacok farkasfogait szedik el, nehogy „lerágják” az anyát. A rózsaszín és feketefoltos fürge apróságok éles visítással tiltakoznak az erőszak ellen, de ez mit sem változtat sorsukon. A tiszta ketrecekben és a kifutókban 42 anyakoca szuszog. Utódaik, — 170 kismalac — már a jövőévi sertésállomány biztosítéka. Barkovič János elmondja, hogy náluk is az érdemszerinti jutalmazás a hasznosság emelésének lendítőkereke. Minden elválasztott malac után 1.5 munkaegységet kapnak. Ez indította arra a kezdeményezésre, hogy kipróbálja a Ljuszkov-féle módszert. A fiadzás utáni 3-ik napon bebúgatott egy kocát. Most kíváncsian várja az eredményt. Ha sikerül — ami több mint valószínű — akkor neki is meg a szövetkezetnek is haszna lesz belőle. Malacelválasztási tervük 13 darab anyakocánként. Ezt azonban legalább 15-re szeretnék emelni; „...mert ha többet termelünk, akkor több lesz a szövetkezetnek is, meg nekünk is” — mondja búcsúzóul. Jól fejlődik a tóról és a nyárfákról elnevezett falu szövetkezetének állattenyésztése. Ha a galántai járás minden szövetkezetében sok ilyen Kelecsényi Sándorhoz és Barkovič Sándorhoz hasonló dolgozó lenne, kevesebb nehézség volna a beadásokkal, és a pénzügyi tervekkel. X у
