Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-01-15 / 2. szám
10 Fcíídmfives 1956. január 15.---------MÉHÉSZET—-------Szilárdítsuk meg a szövetkezeti méhészeteket ÁLLAMI GAZDASÁGAINK A MAGASABB .....- TEJHOZAMÉRT г-----------— Bátran alkalmazzuk Malinyina módszerét A méhészmesteri iskolán a besztercebányai kerület szövetkezeti méhészmestereivel sokat vitatkoztunk méhészeteink megszilárdításáról. Nagyon sok hibát felfedtünk, amit a jövőben egy kis jóakarattal és szorgalmas munkával elkerülhetünk. A szövetkezeti méhészetek fejlődését elsősorban az akadályozza, hogy legtöbb szövetkezet csak pár családdal kezdi a méhészkedést és meghatározott munkaegységekért valakinek gondjaira bízza a méheket. Így a méhészet csak tengődik és a méhészben sem fejlődik ki a hivatás- és felelősségérzet. Ezért leghelyesebb 50 családdal kezdeni és a méhészt érdem szerint kell jutalmazni. Az érdemszerinti jutalmazást nem úgy kell érteni, mint ahogy azt sokan tévesen magyarázzák. Nálunk is az egyik elvtárs azt tanácsolta, hogy a mézhozam egyévi teljesítése szerint jutalmazzuk a méhészt. Például: ha 100 százalékra nem sikerül a mézhozam az 1956-os évben, akkor a méhész nem kap fizetést. Ez alapszabály-ellenes, mert ha szövetkezetünk egyszer eladott 72 ezer koronáért méhet, 1954-ben a jövedelem 10 ezer korona, 1955-ben 21 ezer, akkor van miből előlegezni a méhész fizetését. Csináljunk három- vagy öt évre szóló tervet és eszerint előlegezzük a méhész időszaki munkájáért járó fizetést. Máskülönben a méhészt gátoljuk és a méhek életét veszélyeztetjük. A méztől megfosztott méhészet életképtelen a következő évben. Ahol bevezették az érdemszerinti jutalmazást, ott a méhész több éves I méhészkedésre gondol és látja mind j a méztermelésnek, mind a szaporításj nak fontosságát és hasznát. Ilyen bérezés mellett figyelembe veszi a munka idejét is. Hordástalan időben nem bontja ki a kaptárakat. Az etetést olyankor végzi, hogy rablás ne történjék. Nagy gondot fordít a méhek elhelyezésére is. Nem rak gerendára 10—15 családot szorosan egymás mellé, mert ha így bármelyik családot bontja, a többit is felháborítja és akadályozza a munkában. Fontos, hogy a szövetkezet támogassa a méhészt. Méhészeti felszerelést kis szobát vagy raktárt biztosítson számára, ahová leltár szerint elhelyezhet minden anyagot, főként a méhetető cukrot. Jó lenne arról is gondoskodni, hogy a terven felüli méhcsaládokat más szövetkezetek felvásárolják. Nálunk 30 család volt eladó s nagyon sok szövetkezetbe elmentünk kínálgattuk őket. Egyik helyen azt mondták, hogy náluk nincs betervezve, más helyén meg, hogy csak tavaszkor vesznek. Nekünk pedig szükséges volt az eladás, mert 95 család részére szűknek bizonyult a legelő, egy méhész kevés volt hozzájuk és kaptárunk sem volt elegendő. Szerencsére a viski szövetkezetben megértőkre találtunk, és megvették mind a 30 családot, négyszáztizennyolc koronás árban családonként. Minden családot 9 kereten beteleltünk s bőségesen elláttuk élelemmel. Felvetődhet az a kérdés, hogy a rajokat miért nem mindjárt rajzás után adtuk el. Azért, mert az gátolta volna a tervteljesítést. A harminc rajdik, a hozam 30 százalékkal csökken. Szem előtt kell tartani a röpnyílás elhelyezését és nagyságát. A röpnyílás nagyságát lapunkban a múlt esztendőben megvitattuk. Hibásnak találom Világhy Árpád méhésztárs módszerét azért, mert felsőkijárót használ. A röpnyílásnak csakis alul van a helye. A méhek életszükséglete a romlatlan tiszta levegő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kijárót a kaptár felső részében kell elhelyezni. Az elhasznált oxigénmentes levegő súlyosabb, mint a rendes oxigénéi levegő, és ezért nem felfelé, hanem lefelé száll, tehát a felsőkijárón nem is távozhat el. Az alsókijárón könynyen, a méhek gyönge szárnylebegtetése segítségével kijut a szabadba. Helyette friss oxigéndús levegő, áramlik be a kaptárba. Az oxigéndús levegőt a méhek sokkal könnyebben tudják átmelegíteni, mint az elhasznált levegőt (széndioxidot). Márpedig a meleg a melleknél nagy szerepet játliogy nyáron csak árnyékban lehet őket tartani. 1950-ben egy napon kálló-bádogkap/árban 6 mülép čs négy lép olvadt meg. A szalmakaplárak nagy előnye, hogy a családok keveset fogyasztanak és tavasszal kitünően fejlődnek. Akácra mindig a szalmakaptárakból népesítem meg a bádog- és deszkakaptárakban elmaradt családokat. . Néhány adat a fejlődés különbségének bizonyítására: egy bádogkaptárban 1954. március elsején egy keretben két négyzetdeciméter területen volt friss pete. Március 14-én a fiasítás három keretre lerjedt; 13 négyzetdeciméter területen. Igaz, hogy a serkentést március 4-én elkezdtem. A szalmakantárban levő családok fiúsítása több. Nyolc ilyen családom közül négy család fiasítása négy keretre, négyé pádig március 14-én három keretre terjedt; legjobb családomé 20—21 négyzetdeciméter terjedelmű. Míg nyáron a deszka-, és bádogeredménye volt, mert a rajzási ösztön sokszor felébredt a családokban. Gyakran kellett leszedni az anyabölcsőket és .erős építésre kényszeríteni a családokat. Mivel az akácról nem tudtak fölösleges mézet gyűjteni, azért a méheket vörösherére, szöszös bükkönyre irányítottam. Az irányítást a kővetkezőképpen végeztem: , Amely táblára akartam őket irányítani ott szedtem a virágkelyhekből. A leszedett virágkelyheket szirupba belefőztem, és a méhekkel az illatos szirupot lehordattam. A táblához vezető legrövidebb út irányát különböző színekre festett magas lécekkel kijelöltem. A szöszös bükköny nagyon jól sikerült. A 20 hektáros táblára kora ból 25-öt mézelésre irányítottam és 18 kg-os átlagot értem el, vagyis öszszesen 450 kg mézet, amiért 11025 koronát kaptunk. A 50 rajért pedig mikor törzscsaládokká váltak, 12 540 koronát fizettek a viskiek. A 30 fiatal család és a méz ára összesen 23 565 koronát tesz ki. Ha mindjárt rajzás után adjuk el őket, akkor csak 2400 koronát kapunk a rajokért. A kezdő méhésznek viszont a rajokkal sok baja van, különösen, ha az idő hordástalanná válik, vagy az anya öreg. Azáltal, hogy jól betelelt családokat adtunk a viski szövetkezeteseknek, jól jártak ők is és mi is sokat nyertünk. A szövetkezeti méhészetek fejlődését még akadályozza a rossz mézfelvásáriás. Nálunk bár jobban ment mint másutt, de mégsem lehetünk elégedettek. A mézet mindjárt pergetés után kellene felvásárolni, hogy időben a fogyasztókhoz jusson. December közepén négy várost is végigjártam, de kipoharazott mézet az üzletekben sehol sem találtam. Pedig ilyenkor van a méznek a legnagyobb keletje. Mi szövetkezeti méhészek a jövőben több támogatást várunk a Méhészeti Központtól. Szeretnénk, ha ez évben a mézfelvásárlás és a méhetető-cukor eladása időben történne. A szövetkezetekben pedig meg kell oldani a terven felüli méhállomány felvásárolását, és mindenütt be kell vezetni a méhészek érdemszerinti jutalmazását. Malinyina módszere több állami gazdaságban és szövetkezetben meghozta a várt eredményt. Különösen azokon a helyeken mutatkozott meg az előnye, ahol az etetésre, fejésre és az állatok tisztántartására nagy gondot fordítottak. Reggel négy órakor kezdődik a takarítás és az első etetés, majd a masszázs és a fejés következik. 11 órától — 13 óráig tart a második etetési és fejési időszak. Tizenhat órától 19-ig a harmadik. Meleg időben fejés után a kifutókban maradnak a tehenek. A takarmányadag a következő: 45 kg zöld takarmány, 7 kg szalma és pelyva, 0,40 kg melasz, 0,40 kg korpa vagy takarmányliszt. A téli takarmányadag abban különbözik, hogy silót és száraztakarmányt is tartalmaz, de a takarmány tápértéke lényegében nem változik. Ez a módszer a feladatok egész sorából tevődik össze, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, szorosan összefüggnek. Fontosnak tartok néhányat összefoglalni: 1. ) Az egész évi takarmánykészletet a terv szerint biztosítjuk. 2. ) Különböző takarmányok megfelelő elkészítése, helyes áttérés egy takarmányetetésről a másikra. Az etetési és itatási idő pontos betartása. 3. ) Jó bánásmód, áz állatok és az istálló tisztántartása. Fontos, hogy a fejőgulyások csakis a saját teheneiket fejjék. Ne vállalják vasárnaponként egymás munkájának elvégzését, (ami nagyon gyakori) mert ez könnyen elrontja a tehenek étvágyát és ezáltal csökken a tejhozam. 4. ) A vemhes üszők gondozása. Ha bő tejelő tehenet akarunk nevelni, gondosan kell kiválasztani a szülőket, mert' az utódok a tulajdonságokból sokat örökölnek. Üszőknél is legjobb módszer a szellős nevelés. Lelkiismeretes munka mellett biztosítja az állat egészségét, edzettségét és súlygyarapodását. Nagyon jól beváltak példás dolgozóink kísérletei. Üszőknél a tőgymasszázst, a vemhesség 4-5 hónapjában kezdjük. Eleinte könnyedén simogatjuk a tőgyet, hogy az üsző megszokja a fejest. Később bátrabb masszázs következik. Ellés előtt 25-30 nappal a masszázst el kell hagyni, Ellés után ugyanúgy gondozzuk mint a idősebb teheneket. Ahol ezt a módszert alkalmazzák, bzebenszky András bácsi a tűzhely mellett karosszékben ült, s kukoricát morzsolhatott... Tekintetét közben a faliórára vetette, s meglepődve mondotta: — Tyűh, az áldóját, már 11 órai Felesége az ebéd körül sürgölődött. Amint meghallotta férje szavait, kissé pattogósán jegyezte meg: Szebcnszky András — Hiába is izgatod magad. Addig nem mész el, míg az ebéd el nem készül. — Azt nem te mondod meg aszszony — felelte András bácsi. — Nekem mennem kell! .A borjúcskák éhesek, enni kérnek ... — Es te nem vagy éhes? — Nem! Az előbb ettem. De a kis bocikák reggel hat árakor. Az pedig már régen volt... * * » Harminckét fényesszörű vörös- és zsemlyetarka borjú fogadta a hűséges gondozói. — Olyanok ezek, mint a gyerek — jegyezte meg András bácsi. — Minél többet esznek, annál ékesebbek. De csak hadd egyenek, hiszen van miből. No, meg a pénztárcám is úgy vastagszik, ahogy gömbölyűdnek a kis huncutok ... Szebenszký bácsi szorgalmát figyelve, meggyőződtem róla, hogy megérdemelten viseli a ,,példás dolgozó“ nevet a leszenyei állami gazdaságban — Szebenszký már idős ember — mondja Szkladányi elvtárs, az dilates pontosan betartják a szabályokat, ott hamar megmutatkozik a lelkiismeretesen végzett munka eredménye. Gyurcsík Júlia Tornóc. * * * A Királynéréti Állami Gazdaság dolgozói magukévá tették Malinyina szovjet fejőnő munkamódszerét, amellyel munkájukban igazán szSp eredményeket értek ei. Nagy Katalin szeptember hónapban 13 db tehéntől a tervezett 2900 liter tej helyett 4551 litert fejt ki. Füry Ferenc, tehenenként 11,58 literes napi átlagot ért el Vígh Péter 2812 liter helyett 3353 liter tejet fejt ki. Fekete Miklós pedig a tervezett 2812 liter tejet 3605 iiterre emelte. Balia István és Olajos József szintén magasan túlteljesítették havi tervüket. Az említett dolgozók nem sajnálják azt a csekély munkatöbbletet, amit Malinyina módszerének alkalmazásával töltenek el. Nem sajnálják, mert tudják, hogy először is saját jövedelmüket fokozzák és hozzájárulnak dolgozóink, főleg azok gyermekeinek több és olcsóbb tej-ellátásához. Ha majd minden egyes állami gazdaságban és szövetkezetben hasonlóan alkalmazzák 'az említett fejésimódszert, nem lesz hiány, sőt állandóan emelni fogjuk tejtermelésünket. Németh András * * * A Malinyina fejési-módszer alkalmazását a Zsarnói Állami Gazdaság dolgozói is bevezették. A tapasztalatok szerint fontos, a vemhes teheneket ellés előtt 2 hónappal szárazra állítani. Ez idő alatt a teheneket a következő tejelési időszakra készítsük elő. Etessünk fehérjedús takarmányokat. Az ellés után 7-8 napra megkezdhetjük az abrakolást. Az abrakadagot addig emeljük, míg a tejhozam megfelelő arányban emelkedik. A tőgymasszázst fejés előtt és fejés közben is alkalmazzuk. E fejési módszerrel 70 db tehénnél 13 literes évi fejési átlagot értünk el. Mindehhez azonban fontos až egyedi takarmányozás, az állatok tiez-*tántartása, kíméletes bánásmód, csend és nyugalom. tenyésztő csoport vezetője — de munkúját fiatalosan végzi. — Több esetben pedig túl is ' lesz a fiatalokon. S amint körültekintettem az istállóban, valóban láttam, hogy a 18 éves Mackó Gyuri állatai piszkosak, szőrük gubás, mint a göndörmalacé Ez pedig nem válik dicséretére egy fiatal legénynek ... * * * A gazdaság egyik isiállójában az alacsonytermetü, pirosarcú Teszeri Paulus víg kedélyére lettem figyelmes. — Már minálunk babám ... Hej — de jó kedve van menyecske — szólítottam meg. — Miért ne volna ... ? Tíizrőlpaltant menyecske ez a Paulus, mind a munkában mind и beszélgetésben. Annak ismerik a gazdaság dolgozói is. Teszeri Pavius De ki is ne figyelne fel a fürge asszony munkájára?l A gondjaira bízott 12 db tehén nemcsak, hogy tiszta, jól ápolt, hanem a legjobb tejelők is. Es mindezt a jó munka, a napi háromszori etetés, fejés és nem kismértékben a tőgymasszázs tette lehetővé. Teszeriné iparkodása havi keresetéből is kitűnik. Decemberben az egész évi pótjutalommal együtt 3484 korona ütötte a fiatalasszony markát. Zatykó József Racskó János Ipolynyék Olvasóink kérdeznek — olvasóink felelnek Helyeslem Berka István méhésztárs méhészkedési módját, csupán azzal nem vagyok tisztában, milyen szigetelést használ a kaptár falainál és így 4 lecsapódás kérdését vitatom. A kétanyás rendszerű méhészkedés a mi déli vidékünkön, ahol akácosok vannak nagyon előnyös. A méhcsaládok tömörítve, ggymás mellett, tavasszal gyorsan fejlődnek és ezáltal május végén már nagy mennyiségű dolgozóval rendelkeznek. Az ilyen családok tökéletesen ki tudják használni az akác ' rövid, de tömeghozamát. Nemcsak ez az előnye a kétanyás rendszerű méhészkedésnek, hanem ezeknél nincs szükség ősszel a család szűkítésére, mert 6—7 keretet tökéletesen tud fedni a család. Nagyon fontos ennél a méhészkedési módnál, hogy a kaptár falai tökéletes és jó! •zigetelő anyagból készüljenek. Erőben kell szigetelni a kaptár fenekét és tetejét. A szigetelés télen-nyáron fontos. Rosszul szigetelt kaptárnál az *vi fogyasztás 30 százalékkal emelkeíapasztalatom deszka-, szalma- és bádogkaptárakkal Ignáczfélp kaptárokkal méhészkedem. Deszka , szalma- és bádogfaiá is van közöttük. bádogba,.ban négy évi teleltelés alatt csak egy télen volt kevés hulla, három télen bőséges. A családokat úgy rendeztem el minden kaptárban, hogy 2—2 család válaszfal-oldalainál közösen alkotott gömböt. Felül tenyérnyi szellőzőt hagytam a fedődeszkán, mégis sok volt a lecsapódás. Októbertől áprilisig a telő alatt csöpög és megfagy a lecsapódott pára. Tavaszra sokszor ujjnyi vastag víz is áll a keretek alatt. Ezzel szemben s'zalmakaptárban lecsapódást sohasem tapasztaltam. A sarokban kisebb penészedé előfordult, de ritkán. A bádogkaptár legnagyobb hibája a sok lacsapódáson kívül az, hogy a családok tavasszal vontatottan fejlődnek benne, bár vastagon takarom őket. Kaptáraim alját egyetlen bádoglap alkotta. A családok valószínűleg ülőiről hültek. A nyári fejlődésben nem tapasztaltam zavart. Baj azonban, Múlt évi tapasztalataimból Szeretném leírni, hogyan értem el eddigi eredményeimet, hogy tapasztalataim felhasználásával másokat is segítsek és az esetleges hiányos részeket közösen megvitassuk. Akác virágzás előtt 40 napig serkentettem méheimet. Naponta családonként 10 dkg cukrot etettem fel szirup formájában. A serkentés időszakát két részre osztottam: Az első 20 napon a cukor hígítása 1:6, a másodikon 1:1 volt. Méheim akác virágzásra a mostoha időjárás ellenére is nagyon felerősödtek, és ha csak egy fél napra is, de ki tudtak repülni. Ä mérleg nagyon szép emelkedést mutatott. A jó mézhordás sok munka szik a fejlődés időszakában. Nem mindegy, hogy családonként 10—15 kg-mai kevesebb az évi hozam. Fontos tényező még a méheknél a méhméreg-védelem. A méhek a kaptár levegőjét méhméreg illattal telítik. Ennek az illatnak erős, savanykás aromája van. A kipárolgott méhméreg fertőtleníti a nyitott fiasítást, a mézet és általában az egész kaptárt. A kipárolgott méhméreg illata könnyebb a levegőnél, és a felsőkijárón elillan. A méhméreg-illat elsőfokú védekezés minden méhbetegséggel szemben. Ami a lecsapódást illeti, ezt a kaptár szigetelésével kell megoldani úgy, hogy a hideg kinti levegő ne találkozzék könnyen a kaptár falain keresztül a páradús, meleg levegővel. A párát nagyon jól magába szedi a csalánzsák-szövet és a szalma. Ez minden méhészetben könnyen és olcsón megoldható. Sinkovics Béla méhész szaktanító Ipolynyék kaptár kijárójában 20—30 méh is szellőztet, a szalmakaptár szállódeszkáján nem volt szellőztető méh. — Szalmakaptárból egész nap rendesen röpködnek a méhek, bádog- és deszkakaptárból nagy hőségben 11—15 óra között tőgyeitek. Több évi tapasztalatomból kiindulva, az elmúlt téten 20 szaltnakaptári sajtoltam. Fészkükben lgnácz-féle keret van, rakodó mézkamrájukban hizlalt félkeretek. E télen pedig 24 nagy Boconádi fekvőkaptárt sajtotok szalmából, de csak 18 kerettel, egy-egy család számára. A szalmafatat 4 cm vastagra tervezem. Télire és tavaszra körül is 4 cm vastag szahnapárnávat takarom. Ignácz-féle két családos egyesítéses módszerrel több év alatt sem ériem el különösebb eredményt. Az egyesítés nélküli mézelő családok sokszor túlszárnyalták az egyesítetteket. Egyesítés után sokszor nehéz visszaállítani a teljes létszámot, mert megcsappan a népesség. Cs. Taba János, reggeltől késő estig tömegesen jártak a méhek, csak úgy mozgott tőlük a sok virág. A vörösheréről is sikerült volna a hordás, ha azt a takarmányszükség miatt korán le nem kaszálják. A svédhere a legjobban sikerült, igaz, hogy a méhek árnyékos helyre közvetlen mellé voltak telepítve. Itt nemcsak a hordás volt jó, hanem majdnem hihetetlen magtermést értünk el, 9 mázsát hektáronként.Meggyőződésem, hogy ha bő takarmánymagot és sok mézet akarunk elérni, a méheket közvetlen a tábla mellé kell helyezni, de minden esetre a kaptárak mögött árnyék legyen. Somogyi Sándor Bős Murányi Árpád András bácsi harminckét bocija
