Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-15 / 2. szám

less. január 15. f^ídmtives ti VADÁSZATI SZEMLE A SZLOVÁKIÁI VADÄSZVÉDEGYESÍJLETEK országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE. A' Így lett sikeres a körvadászat A szetei, lantói és az ipolyszaká­­la'si vadászcsoport az elmúlt évekhez viszonyítva, szép eredményeket ért el- A körvadászat alkalmával meglát­szott, hogy 1955-ben a vadászok nagy gondot fordítottak a vadvédelemre. A három közj^g közül legjobban a szeteiek gondmkodtak a vadakról. — Sánta Géza, Szete határának vadőre egész évben szívbeli ügyének tartóttá a vadak karbantartását. A hivatás ér­zete sohase hagyta nyugton. Puska nélkül hazulról ki •sem mozdult, mi­vel tudatában volt, sok az élősködő, azok elszaporodása nagy károkat Egy jó vadásztársunk kint ült a víz partján és nézte a halászokat. Már harmadik napja járt ki ide, mert egy r-.gadozó madár — amint ő látta — már két foglyot elvitt. Ezt a mada­rat akarta lelőni. Puskáját megtöl­tötte és maga mellé í tette a földre, hogyha kell, azonnal felkaphassa és lőhessen. Amint ott ült, arra ment egy régi jó barátja, megkérdezte tő­le, milyen puskája van, és lehajolt érte. Bizonyára hozzáérhetett a ra­vaszhoz, a puska elsült, s a közeli sörétlövés térdben szétroncsolta a lá­bát. Ma fél lába hiányzik. Elég egy ilyen elővigyázatlan kis mozdulat és megvan a baj. Tehát a töltött puskát nem szabad kiadni kezünkből, s ha letesszük, nem okozhat a vadászállományban. A kó­­borgó kutyákat, macskákat nem szív­lelhette. Ezért sokszor kellemetlensége is akadt néhány falubeliével. Az ut­cán meg-megállították azok, akik nem voltak tudatában annak, hogy a ko­­borgó állatok mily kárt csinálnak a határban. De Sánta Gézát hiába illet- I mindenféle szavakkal, ö nem tért el a helyes eljárástól. Nyáron Sánta figyelme nemcsak a határban kószáló ragadozókra terjedt ki. Szorgalmasan eljárt az EFSZ tyúkfarm tájékára is. Mikor a kiscsir­kék kikeltek, reggeltől már lesben szabad töltve hagyni, akkor sem, ha a biztosító el van zárva. N.'hány évvel ezelőtt egy körvadá­szaton történt: a körnek vége volt, a egyik vadász fel akarta venni a meleg kabátját, s a mellette álló haj­­tónak adta át a puskáját, hogy tartsa, amí^ a kabátot magára kapja. De ez a csintalan legényke, az állítólag üres puskát ráfogta barátjára, s 'hagy kiáltással: „Most agyonlőlek“ — meg­húzta a ravaszt. Es tényleg agyon­lőtte őt. Két méterről találta el a teljes söréttöltet. Csak egy kis pilla­nat, kézmozdulat és meg volt a baj. Csupán azért, mert a vadász kiadta kezéből a puskát mielőtt meggyőző­dött volna róla, hogy töltött-e. állt, hogy a ragadozóktól (sastól, szarkától, rókától) megvédje őket. — Azonban ezek a vadak, mintha meg­érezték volna jelenlétét, egyszer sem mutatkoztak. Sánta Géza nem volt egyedül. A falubeli vadá^ztársai szintén éberen őrizték a határt, és nekik köszönhető, hogy Szete körzetében a múlt év folyamán szép eredményeket értek el a vadászok. A határban egy kutya vagy macska sem kóborolt. A raga­dozó madarak is elköltöztek erről a tájról, énnek eredménye az lett, hagy a nyúl és egyéb vad nyugodt hely­zetbe került és szaporodhatott. 1955 decemberében rendezett kör­­vadászaton meg is mutatkozott a szorgos vadvédelem eredménye. An­nak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett, sáros, vizes idő volt, a vadászat jól, sikerült. A nedves talajpn nehéz volt a já­rás. A vadászokra kellemetlenül ha­tott az idő. és szerencsétlennek vélték a napot. De a vadászat végeztével, mintha kicserélték volna őket, holtlo­­-, vígan, könnyű léptekkel halad­­t k hazafelé. A jókedélynek meg is volt az alapiá, mert nem volt hiába­való a fáradozásuk, mindegyikük 5-6 nyalat cipelt a hátán. A vadászvacsorán, a jó pohár bor melleit pedig mind azt hajtogatták: Ilyen körvadászat gyakrabban sem á-'ana! A három falu körzetének vadászat tervüket 160 százalékra teljesítették. Tóth István A töltött puskát ne add ki kezedből! A D A M V A D Nálunk Szlovákiában, egyes vidéke­ken még ma is elég szép számmal van dámvad. A dámvad ezelőtt körülbelül 50 ezer esztendővel egész Európát el­lepte, azután eltűnt, s lejebb a me­legebb tájakra húzódott. A Földközi tenger mellékén, majd Egyiptomban, Perzsiában, Mezzopotániában tűnt fel újra. _ A frank királyok idejében, újra Európában kezdtek elterjedni és óta lassan megint elszaporodtak. Na lünk leginkább vadkerti vad volt. Nagyon érdekes ennek a vadnak a változó feltűnése. Északról délre hú­zódott, a későbbi korban viszont a déli országokból ismét vfeszaszivár­­gott Közép-Európába, ahol a vadas­kertekben tartották ezt a szép álla­tot, — főleg húgáért. Tény az, hogy nálunk szabadon is' él. Főképpen a Kiskárpátokban, a malackai és stomp­­fai határban tartózkodnak. Ezek tele­pítési helyek voltak. Innen terjedtek azután tovább a szentgyörgyi, récsei, bazini, modri határba. Külön kell kiemelni a cseklészi volt vadaskert lapátosait, melyeknek lapátja világ­­viszonylatban is az első helyen volt, Ez^ a vadászkert a fasiszták áldozata lett. Meg kell említeni Nyitra vidé­két, beleértve a híres kistapolcsányi vadaskertet és a környező vadászte­rületeket. Híres volt a zajugťóci ha­tár is, ahol nagyon szép kapitális dámbikák voltak. Nálunk a szabadon élő dámvad, csak ott marad meg, ahol lelkiisme­retesen gondoskodnak róla, védik, etetik. Egyes vidékeken elkorcsoso­­dott, mert külön csoportba élve, nem volt meg a szükséges vérfelfrissítés. Ma ezeken a helyeken újra kell kez­deni a dámvad telepítését, s szapo­rítani ezt az érdekes és értékes va­dat. Könnyen szelídíthető. Ha gon­doskodnak róla, helyéhez hű marad. Eltekintve a szép trófeától, melyet a nagy lapát ad — elsősorban a hú­sáért értékes. — Egy fiatal nyársas, vagy egy dámtehén húsa nagyon jó, de a bőgés előtt hízott, öreg dám­­bika szeptemberben is nagyon ízletes pecsenyét ad. Egy vadfajta sem hízik meg olyan jól, mint a dámvad. Az első évben a bika neve nyár­sas. A második évben, amíg a lapá­tok ki nem fejlődnek, kanalas, azután hnár lapátos. A fiatalját borjúnak ne­vezik. A nősténye első évDen ünő azután tehén, sok helyütt sutának is hívják. Л dámbika erejének legfelső fokát általában nyolcéves korában éri el, de ezt a táplálkozás, az égh i|lat és a telek is befolyásolja. A test sú­lya 80 kg. Ez a bika már erős, de néha eléri a 100 kg súlyt is. Lapát­ja, ha négy kg-os, akkor már kapitá­lis, ezt a súlyt csak nagy ritkán ha­ladja túl. A dámvad nálunk három színváltozatban van. Vörös, fehér­­pettyes, fekete és világos színű. Csak két színváltódat szokott egy helyen előfordulni. A KUTYA A mai háziállattá szelídült kutya valamikor vadon élt, s nagy falkában vadászott. Kitartóan üldözte a vadat s hangtalanul osont utána, nehogy felkeltse figyelmét. A mai kutya őse a farkas és a sakál. A farkas és a sakál nem ugat, hanem vonít és ez­zel igyekszik a falkát, esetleg a csa ládot összetartani. Az ugatást a há­zikutya nem örökölte. Még ma is sokszor hallani kutyát, mely a teli holdat hosszú vonítással bámulja. A d élettől elszakadt kutya, tár­sai helyett gazdájában látja a leg­jobb barátját, s ehhez igyekezett al­kalmazkodni. Az ember, aki valami­kor kezdetleges fegyverekkel vadá­szott, rá volt utalva a kutya segít­ségére s nélküle el sem lehetett kén­­zalni vadászatot. Vadászatokon igen fontos volt, hogy a kutya vadüzés közben ugasson, jelezve a vad hala­dásának irányát, s így figyelmeztesse a zdáját a vad hollétére. Ugyanígy van ez a házőrző kutyánál is, melyek gazdájukat ugatásukkal figyelmezte­tik a veszedelemre, idegen állat, vagy ember közeledésére. A juhász­kutyák az ugatással tartják össze a nyájat. Hogy az ugatást a kutya már az ember társaságában sajátította el, arra . legjobb bizonyíték Kolombusz Kríst "-f idejében Amerikába kitelepí­tett kutyák viselkedése. Ezek szaba­don eresztve kénytelenek voltak élel­müket vadon megszerezni. Abbahagy. ták az ugatást, megnémultak, mert ugatásukkal elárulták volna jelenlé­tüket. Az angol pointerek, ezek az apró vadas vizslák némák, mert nincs szükségük a hangjukra. Csak a vad felkutatása, jelzése és elhozása a feladatuk. A mi kutyáink sokszor ep pen ugatásukkal, ezen jellegzetes jel­zésükkel teszik' vadászainknak az er­dei vadászatokon a legtöbb szolgála­tot. A vadnak hangos üldözése és j .A a vadászebnek a legfőbb kö­telessége. Amelyik kutya a saját sza­káidra tanul meg vadászni, némán ^üldözi a vadat, ez a legveszedelme­sebb. A csaholva vad után rohanó kutya, nem sok kárt tesz. Á kutya látása a macskafélék lá­tásához képest gyenge, a szaglása viszont annál jobb. A vadászok na­gyon jól tudják, hogy kutyájuk a vadat nem szemmel, hanem orrával keresi, s ha éjjel mennek vele, sok­kal jobban lát, mint az ember (sokat segít neki eb(>en a szaglása). A ku­tyát sokszor megcsalja a szeme. Dt szaglása sohase téveszti meg. Elő­fordul, hogy fiatalabb kutya nekl­­ugrik az útszélén felröppenő papír­darabnak, mert azt hiszi, hogy va­lami madár, s csak amikor odaér, tél vissza, mert az .orra bizonyítja, hogy tévedett. Megtörtént, hogy a kutya nyomába loholt a macskának, mely­­n.k sikerült a fára feliramodnia. A kutya csak ugatta nagy dühösen a kerítésre kiakasztott köcsögöt; esetleg rongydarabot, mert a szagát nem vette fel, s a szeme nem tudta meg­különböztetni a macskát ezektől a tárgyaktól. Sokan eldicsekesznek ku­tyájuk' il, s azt állítják, hogy a nyu­­lat már 300 lépésnyire meglátja. Lát ugyan a kutya valamit mozogni, s már a maga született ösztönös képes­sége az ilyen mozgó alak felismerése, de, hogy nyúl szalad-e ott, azt nem tudja felismerni. Az angolok feltűnő színes ruhákba öltöznek a vadászatra. Különösen nagy' szokás náluk az ■ élénk színű sapka, meg a mellény viseiete. Ezt azért teszik, hogy kutyájuk messziről megláthassa és felimerje őket. lÁSIÓMÚSOl 1956. január Я Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: BRATISLAVA II. BESZTERCEBÁNYA Hétfő: 6.15: Hírek és a va­sárnap sportja. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hírek, han­gos híradó. Kedd: 6.15: Hírek. 13.00: Hí­rek. Falurádió. 17.30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben? Szerda: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hírek, hangos híradó. 17.45: Sepdülő ifjúságunk. Csütörtök: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, hangos híradó. 17.30: Hírek, falurádió. Péntek: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hí­rek, asszonyok híradója. Szombat: 6.15: Hírek. 15.00: Hírek, hangos híradó. 17.30: Irodalmi újság. Vasárnap: 6.40: Mezőgazdasá­gi tanácsadó. 12.50: Rádióegye­tem. 13.00: Vidám műsor. HÉTFŐ, január 16. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli ze­ne. 6,20: Zenés műsor. 7,10: Regg'üi hangverseny. 10,20: Hangverseny szerzőink műveiből. 11,00: Asszonya­inknak. 11.30: Jó hangulatban. 12,0'J: Népi dallamok, 12,45: Barátság a dal­ban, barátság a munkában. 13.30: Részletek orosz és szovjet operákból. 14,40: Szólisták. -15,20: Kellemes dél­után. 16,30: Kívánság hangverseny. 17,00: Moszkva beszél. 18.20: Orvos beszél. 18,30: Kívánság hangverseny. 19,00: Hangos híradó. 20,00: Michail Balucki: A nagy halak. 22,15: Tánc­zene. Kossuth-rádió — 4,30-tól 8,00-ig: ídám-frissem 8,15: Balett-zene. 9,20: soproni nepizenekar játszik. 10,40: Szívesen hallottuk. 12,10: Operarész­­lctek. 13,15: Magyar nóták. 1-1,15: Úttörő-híradó. 15,1Ö: Heti zenés ka­lendárium. 16,45: Könnyű zene. 17,15: Zongoramüvek. 18,20: Takács Paula és Simándy József Verdi operáiból énekel. 19,10: Tánczene. 20,00: Esti híradó. 21,10: MR szimfbnikus zene­kara. 22,15: Tíz perc külpolitika, 22.25: Hangverseny folytatása. KEDD, január 17. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli ze­ne, 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny, 10,20: Táncok cseh és szlovák operákból, 11,00: Jó hangu­latban. 12,00: Népi dallamok. 13,30: nagy a csillagok ragyogjanak, 14,00: Ifjúsági híradó. 15,20: Kellemes dél­utánt. 16,30: Kívánság hangverseny, 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Žerie vígjátékokból. 18,30: Kívánság hang­verseny. 19,00: Hangos újság. 20:15: Kedvenc melódiák. 21,00: Hangver­seny Wolfgang Amedeus Mozzart mű­veiből. 22,15: Kellemes szórakozást. Kossuth-rádió — 4,30-tól 8,00-ig: Vídáman-frissen, 8,10: Petróczi An­­drásné népi énekes énekel. 9,20: Hangverseny gyermekeknek. 10,10: Szórakoztató zene. 11,00: Lányok, asszonyok. 12,10: Szól a csengő, fut a trojka. 13:15: Operarészletek. 15,10- Mozart művek. 16,20: Most légy okos Domokos. 17,10: Klasszikus operettek. 18,10: Szív küldi ... 19,10: Közvetí­tés a Madács színházból. 20,00: Esti híradó. - 20,20: Színházi közvetítés foiytatása. 22,00: Hírek, sport. 22,15: Színházi közvetítés folytatása. SZERDA, január 18. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli ze­ne, 6,15: Zenés műsor, 7,10: Reggeli hangverseny. 10,20: Közismert hang­verseny. 11,00: Asszonyainknak, 12,00: Népi dallamok. 12,45: Operett- és filmzene. 14,00: Zenés album. 15:00: Ötéves terv dalai. 15,20: Kellemes délutánt. 16,30: Kíváisághangverseny 17,00: Moszkva beszél. 18,20: Fúvós­zene. 19,00: Hangos újság. 20,20: Henrik Iben: Nora. 22,15: Népdalok. 22,50: Hangverseny A. S. Dargomyzs­­ki alkotásaiból. Kóssuth-rádió — 4,30-tól 8,-ig: Vi­dám-frissen. 8,10: Népszerű opera­részletek. 9,30: MR népizenekara. 10,10: Elvesztettem páromat. 11,10: Lengyel kórusok. 11,40: Szülők, neve­lők, gyerekek, 12,10: Tánczene. 13,15: Könnyűzene, 14,15: Kamarazene. — 15,10: Fiatalok Zenei Újságja, 17,10: Szív küldi... 19,00: Operakórusok. 19,20: Jó munkáért — szép muzsi­kát. 20,00: Esti híradó. 20,20: Közve­títés az Astória étteremből. 22,00: Hí­rek, sport. 22,15: MR szimfonikus ze­nekara. CSÜTÖRTÖK, január 19. BRATISLAVA ;— 5,10: Reggeli ze­ne, 6,20: Zenés műsor, 7,10: Reggeli hangverseny, Ш.00: P. I. Gsajkovsz-16-tól 22-ig. kij zongoraműveiből. 11.00: Jó han­gulatban. 12.00: Népi dallamok. 13,30: Népdalok és táncok a baráti államokból. 14,40: A Bratislava! Rá­dió énekkara énekel. 15,20: Kellemes •délután. 16,30: Kivánság_ hangver­seny. 17,00: Moszkva beszél. 17.30: Lehár és Johann Straus operettjei­ből. 19.30: Hangos újság. 20.20: Ze­nei újdonságok. 21,00: Hogy éltek és alkottak. 22,11: Szól a dal. 22,50: Ze­nében vár az öröm. Kossuth-rádió — 4,30-tól ^8,00 :g: Vídáman-frissen, 8,10: Ribári Antal: A hősi múlt dalaiból. 9:20: Az arany­szívű bárány. 10,40: Pelles Júlis éne­kel. 11,15: Fúvósindul,'k. 12,10: A bolgár rádió énekkarának műsora, 13,00: Falusi Híradó. 14,15: A Rádió Gyermekújság műsora, 14,45: Magyar mezők virágai. 15,30: Hangszerszolók. 16,00: Az épülő kommunizmus nagy országában. 17,10: Tánczene. 18,00; Ifjú Figyelő. 19,54: Jó éjszakát gye­rekek. 20,00: Esti híradó. 20,00: Mo­­zart-liangverseny. 21,35: Az álmodo­zó. 22,15: Este van már. 23,00: Köny­­nyűzene. PESTEK, január 20. BRATISLAVA — 5,10: Reggeli ze­ne, 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,00 Hangverseny az ifjúságnak. .11,00: Jó hangulatban. 12,00: Népi dallamok, 12:45: Fúvós­­zene. 14,00: A fényszóró. 15.20: Kel­lemes délután. 16,30: Kívánsághang­­verseny. 17,00: Moszkva beszél. 18,30: Kívánság hangverseny. 19,00: Hangos újság. 19,30: Szórakoztató zene. 20,20: Szimfonikus hangverseny. 22,11: Tánc­zene. Kossuth-rádió — 4,30-tól 8,00-ig-Vídáman-frissen. 8,10: Magyar népi muzsika, 9,10: Operarészletek. 10,50: Az okos mackó. 11,20: Könnyű zene. 12,10: Magyar tájak dalai. 13,15: Tánczene. 14,35: Operarészletek. 15,30: Szaharova énekel. 16,40: Francia nép­dalok. 17,10: Jó munkáért — szép muzsikát. 18,15: Szív küldi... 19,10: Tánczene. 20,00: Esti híradó. 20,20: Offenbach-est. 21,20: MR szimfonikus zenekara. 22,00: Hírek. 22:25: Hang­verseny folytatása. 23,30: Magyar nó­ták. SZOMBAT, január 21. Bratislava — 5,10: Reggeli zene, 6,15: Zenés műsor. 7,10: Reggeli hangverseny. 10,00: Téli dalok. 11,00: Jó hangulatban, 12,10: Népi dallamok. 12,45: Vidám hétvége. 14,00: Jules Verne: 20 ezer mii a tenger alatt. 15,45: Asszonyainknak. 16,00: Táncok, hallgatók. 17,00: Moszkva beszél. 48,30: Kívánság hangverseny. 19,00: Hangos újság. 19,30: Sport. 20,0J: Beszélgetés, Marie Pujmanováva: Elet szemben a halállal című köny­véről. 22,15: Szombatról vasárnapra. Kossuth-rádió — 4.30-tól 8,00-ig: Vídáman-frissen. 8,10: Szimfonikus zene. 9,45: Keringök. 10,10: Mai ope­rákból. 12,10: Régi magyar operettek. 13,15: Művészlemezek. 14.15: Könnyű­zene. 15,10: Régi muzsika. 16,00: Kó­rusok. 17,15: Tánczene. 18,15: Laka­tos Sándor és zenekara. 19.00: Szorti­­bat-est Lipcsében. 20,00: Esti híradó 20,20: Tarka-barka, 22,15: Tánc éjfél­ig-VASÁRNAP, január 22. Bratislava — 6,00: Reggeli hang­verseny. 8,00: Radúz és Ludmila. 8 Ž0. Vasárnapi . operahangverseny. 9/V5: Klasszikusok hagyatéka. 11,00: ©tl­­elötti hangverseny. 12,05: Szórakozt* tó zene. 13,00: Mezőgazdasági tanács­adó. 13,30: Szlovák dalok és tánepk. 14,00: Mesterek zenéje. 15,00: Hazai dalok. 16,30: Falu játszik és éneKci. 17,00: Moszkva beszél. 17,30: Táncol­jatok velünk. 19,30: Szovjet katona­­dalok. 20,30: Kívánság hangverseny. 21,00: Tánczene. 21,30: Vasárnap sportja: 22,15: Mikor a hegedűk ját­szanak. Kossuth-rádió — 4,30-tól 6,-00-ig: Magyar és szovjet népdalok. 6,00: Reggelizene. 8.15: Egy falu. — egy nóta. 9,00: Uj Zenei Újság. 11,00 Könnyű zene. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13:00: Jó munkáért — szép muzsikát. 14,15: MR szimfonikus ze­nekara. 15,45: Szív küldi... 17,15: Hírek, sport. 18,25: Tánczene. 19,15: Az épülő kommunizmus nagy orszá-' gában. 20,00: Esti híradó. 20,20: Nép­zene. 21,20: Sport. 22,10: Szórakoz­tató zene. 22,55: Zenekari hangverr seny. »

Next

/
Thumbnails
Contents