Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-05-06 / 18. szám

I A szocialista faluért! Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava 1956. május 6. Ára 40 Fillér VII. évfolyam, 18. szám Megbonthatatlan egységben, a jövőbe vetett bizalommal ünnepelte népünk május elsejét U éve annak, amikor a véres csaták hősei, a felszabadító szovjet katonák virágeső közepette elhozták nekünk a szabadságot, s Hitler hordáit szét­zúzva május 9-én bevonultak hazánk szívébe — Prágába. Új korszak virradata Hazánk dolgozó népe hagyományos keretek között ünnepelte május 1-et, a munka ünnepét. Az egész Köztár­saság dolgozói ezen a napon magasra emelt zászlóval meneteltek. Az utcák visszhangzottak a tömeg lelkes éljen­zésétől. Szlovákia városaiban a ked­vezőtlen időjárás ellenére is sok ezer zászló lobogott, ének, zene szólt. A dolgozók nemzeti szolidaritásának ün­nepén dolgozóink, akik a szocialista állam felvirágoztatása jegyében nap­nap után alkotó módon gazdagítják országunk kincseit, újra tanúbizony­ságot tettek hűségükről Csehszlová­kia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya iránt, amelyek veze­tésével egyre erősödik és fejlődik a boldog Szlovákia a szocialista Cseh­szlovákiában. A korareggeli órákban a hűvös idő­járás ellenére megélénkült Szlovákia fővárosa. Utcáit lelkes ének töltötte be. Az üzemek munkásai, műszaki dolgozói és mérnökei, a kitüntetett dolgozók, az államdíjasok és az ér­demrendek viselői, szövetkezeti tagok és traktorosok, hivatalnokok, hadse­regünk tagjai, a tudomány, a kultúra és a művészet képviselői, a főiskolá­sok, az ifjúság és a sportolók, a nők és a gyermekek egységesen és egy­öntetűen ünnepelték a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának nagy napját. A díszemelvényen helyet foglaltak Karol Bacílek, Szlovákia Kommunista Pártjának első titkára, Ľudovít Be­­nada, az SZLKP KB irodájának tagja, František Kubáé a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Michal Žákovič. a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Oszkár Jeleň, a Megbízottak Testüle­tének alelnöke, belügyi megbízott, a Szlovák Nemzeti Front és alkotó szervezeteinek képviselői, a vezérkar tagjai, a kitüntetett és példás dol­gozók, az érdemrendek birtokosai, az akadémia tagjai, a példás szövetkezeti dolgozók és magángazdálkodók, köz- és politikai életünk további képviselői. A díszemelvényen helyet foglaltak a bratislavai konzuli testület tagjai is. Mozgalmi dalok éneklése és jelsza­vak skandálása töltötte be a teret. A menet éle a díszemelvény előtt állt meg. Felhangzott a csehszlovák és a szovjet állami himnusz, majd Karol Bacílek, az SZLKP KB első tit­kára szólt a május elsejei manifesz­­táció részvevőihez. Karol Bacílek beszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy az idei május elsejének jelentősége többek között azzal is emelkedik, hogy az SZKP történelmi XX. kongresszusa után megnyílott az út a marxizmus­­leninizmus alapelveinek teljes érvé­nyesítésére, új nagy feladatokat tűz­tek a munkásmozgalom és annak kommunista pártja elé. Az egész vi­lágon — mind a szocialista, mind a kapitalista táborban — a nép e jel­szóval manifesztál: „a leninizmus zászlaja alatt további sikerek, új győzelmek elérésére a békéért és a szocializmusért folytatott harcban!” Bacílek elvtárs ezután rátért a gyarmati népek harcára, majd a Szov­jetunió, Kína és a többi demokrati­kus országoknak a világ békeszerető dolgozói által támogatott bölcs lenini politikájáról beszélt, amely segítségé­vel jelentős sikereket értek el az el­maradott országokban is. Majd beszé­dét így folytatta: a szocializmus elé­résében elért kedvező eredményeket csupán a dolgozók, a munkások, a parasztság, és értelmiség millióinak elvtársi együttműködésével lehet el­érni. Népünk nagy sikereihez Bratis­lava dolgozói a mai májusi felvonulás élén haladók is hozzájárultak, üdvö­zöljük üzemeink, mezőink és tudomá­nyos munkahelyek összes élmunká­sait és újítóit, akik becsületes, önfel­áldozó munkájukkal példát mutatnak összes dolgozóink számára. Azt akar­juk, hogy hazánk szebb és gazdagabb legyen. Karol Bacílek, Szlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága első titkárának beszéde után megkezdő­dött Bratislava dogozóinak május el­sejei felvonulása. A teret tízezrek töltötték be és ez a tarka, színes fo­lyam a virágzó tavaszi mezőhöz ha­sonlított. A menetelük arcán örömet, boldogságot és annak »biztonságát lát­hattuk, hogy feltartózhatatlanul hala­dunk előre a szocializmus felé. Tizenegy évvel ezelőtt ezer ágyú harminc sortüze dörrent Moszkvában, hogy megremegtesse a földet, az eget és az emberek szívét. Az emberi szí­vek érzékeny húrjait azonban az ágyúdörej hallatára ezen a napon nem a félelem, hanem az öröm, a boldogság érzése remegtette meg. A sortűz a békéért harcolók köszöntése volt a szovjet haza nevében. Azoké a hősöké, akik iszákjukban hozták el az életet jelentő szabadságot népünk — és sok más nép — számára. Május kilencediké — a szovjet had­sereg, a hős szovjet nép áldozatos harca nyomán — ólomsúlyú, vérziva­taros századok küzdelmeiben és szen­vedéseiben fogant álmaink, vágyaink megvalósulását jelentette népünk szá­mára. Forradalmas lánggá gyúlt ezen a napon az a parázs, mely ott izzott a koldussá vedlett elnyomottak sze­mében, a munkanélküliek éhségtől el­gyötört arcában, az emberséget áhí­tozó szegények szíve mélyén. És ezen a napon a szovjet nép, a dicsőséges Vörös Hadsereg fényt, vi­lágosságot hozott életünkbe: a sza­badság drága ízét, hazát az elnyo­mottnak. Milliók számára e nappal kezdődött az emberinek nevezhető élet. Sok száz esztendős küzdelmeink végpontját jelenti ez a nap. Lezárult történelmünk egy hosszú, nehéz sza­kasza és megkezdődött a munkások és parasztok hatalmának új életet építő, ragyogó korszaka. A dolgozó paraszt gerince kiegye­nesedett, szemét felemelte, nen. kell már a szolgabíró előtt hajlongnia, látja jövendő életének távlatát, s túl­nyomó többségük ma már a szövet­kezésnek gazdag jövőt biztosító szé­les útjára lépett. A munkásosztály és a dolgozó ke­ze nyomán az alkotások erdeje nőtt ki, s a megalázottságból, az ember­telenségből — a nép halhatatlan ere­je révén — kihajtott pezsdülő új éle­tünk, kivirult az élet dúslombú fája. Ez az új honfoglalás tette lehetővé Szlovákia felvirágzását is. Büszkén mondhatjuk 11 év építőinunkája eredményeképp, hogy a békét és a szabadságot védők sorában mi is ma­gasra tartjuk a békének és a népek függetlenségének zászlaját. Május 9-e bár győzelmeink sereg­szemléje, azonban semmi esetre sem a pihenésé. Ez a nap nemcsak az ed­digi eredmények mérlegét vonja meg, hanem új harcnak, új nagy munká­nak kiindulópontja. Nemcsak a múlt, hanem a jövő ünnepe is. Azé a jö­­vőjé, mely a hétköznapi munka apró tégláiból épül, s mely a szebb holnap felé vezet. Amikor visszapillantunk és levett kalappal tisztelgünk szabadságunk születésének 11-ik évfordulója előtt, el nem múló hálával gondolunk a szabadságunkért meghalt szovjet ka­tonákra, és a szovjet népre, amely munkánkban bátorítást, bíztatást és példát mutatott nekünk. Köszönjük a sokoldaló támogatást, mely hozzáse­gítette népünket, hogy végrehajthas­sa azokat a mélyreható politikai, gaz­dasági és kulturális változásokat, me­lyeket az elmúlt évek alatt magunk elé tűztünk. A szocializmus építésének eddigi útja nem volt csupa napfény, csupa ragyogás és a jövőben sem lesz. A hibákat nem lehet egyetlen csapás­sal eltávolítani. De tanultunk és sok mindent jobban tudunk végezni, mint eddig. Az SZKP határozata minden eddiginél nagyobb segítséget jelent számunkra, mert továbbhaladásunk legfőbb akadályait tárta fel s meg­mutatta elhárításuk módját is. Ez pedig abban áll, hogy az országot éltető népet a vezetőszervek bátrab­ban vonják be az országos ügyek in­tézésébe, őszintébben, nagyobb biza­lommal tárják a valóságot az egy­szerűbb ember elé. A felszabadulás óta eltelt 11 év embertformáló harcaiban népünk fel­ismerte, hogy csak a párt vezetésé­vel vívhat újabb győzelmeket. Pár­tunk a dicső kongresszus szellemé­től áthatva mindent megtesz, hogy nagyobb mértékben teret kapjon az országépítésben a nép kezdeménye­zése. Ha híven követjük szocialista építőmunkánk vezetőjét a pártot, ha bátrabban támaszkodunk a népre, ak­kor biztos, hogy szabad életünk má­sodik évtizedében további nagy sike­reket érünk el a becsülettel megala­pozott nagyszerű jövő építésében. Bratislava dolgozó népe lelkesen ünnepelte Május elsejét, a munka és a népek nemzetközi szolidaritásának ünnepét.

Next

/
Thumbnails
Contents