Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-22 / 16. szám

1956. április 22. Földműves 7 Nagy gonddal ápoljuk az őszieket! AZ ŐSZI VETÉSEK tavaszi átvizs­gálása elsőrendű agrotechnikai fel­adatot jelent minden termelő részé­re. A vetések egyrésze a felfagyás tüneteit mutatja.- Sokkal súlyosabb gondot Jelent azonban a kifagyás esete. Most áprilisban van az ideje an­nak, hogy a gyengén áttelelt vetése­ket megfelelő gondozással helyrehoz­zuk. Ha azt látjuk, hogy vetéseink gyengék, nem szabad tovább késle­kedni a hathatós beavatkozástól. Ezen beavatkozás elsősorban a nö­vényzet lehengerezésével veszi kézde­­tét, majd nitrogén műtrágya elszórá/ sa következik, melyet fogasboronával keverünk a talajba. A nitrogén fejtrágyázás -időben tör­ténjék, vagyis olyankor, amikor a-nö­vény még a bokrosodás élettani stá­diumában van. Az elkésett boronázás a gabonát visszaszorítja és ezáltal bekövetkezik az ún. sarjbokrosodás is. A sarjbokrosodás káros jelenség és terméscsökkentő hatása miátt nem kívánatos. Nemcsak, hogy a termény mennyiségét, de a minőségét is rontja és okozója a sok II. osztályú kisebb értékű magnak. A SARJBOKROSODÁS ugyanis le­szorítja a főszár terméshozami hatá: sát azáltal, hogy kelés nélkül sarjú­­k a Jászt hoz, mellékszárat neve! majd elszívja a növényi tápanyagot a fő­szártól, de szemtermést nem ad. A nitrogén fejtrágya salétromnitro­gént tartalmaz, könnyen kilugozódik a talajból, azért egyszerre csak kis mennyiséget adunk és inkább két résztletben trágyázunk vele. A második trágyázást az első trá­gyázás után 2—3 héttel kell végre­hajtani. A nitrogén fejtrágya hatása a nö­vényzet haragos-zöld színében mutat­kozik majd meg, bizonyítékul arra. hog” azt felvette és értékesítette. Ha a termelés célja nem a mag­hozam biztosítása, de a nagy terje­delmű zöldanyag, vagyis ' takarmány elérése lenne, úgy a nitrogénbőség csak ’előnyös lehet, mert a zöldtömeg mennyiségét nagyban emeli. Ha a termelés célja magkötés, úgy az esetleges nitrogén túlsúlyt célsze­rű fokozott foszforsav trágyázással el­lensúlyozni; annál is inkább, mivel foszforsav a nitrogénnel ellentétben megrövidíti a tenyészidőt és fokozza a mag kifejlődését és gyors beérését. Ilyen célra mindig a leggyorsabb ha­tású foszforsav trágyát használjuk. Ez a szuperfoszfát, mivel ennek fosz­forsava vízben oldódik. A Thomas­­liszt fejtrágyázásra nem alkalmas, mivel hatása lassú. A lassú hatást az idézi elő, hogy a trágya foszfor­sava csakis 2%-os citromsavba oldó­dik. . • A NITROGÉN ESETLEGES túl­súlya ellen lehet káli trágyázást is alkalmazni. E célra a 40%-os kálisó a legalkalmasabb. Kainitot csakis gyomirtásra használjuk, fejtrágyázás módja szerint. E célra használt kai­nitot azonban igen finoman őrölt por formában kell alkalmaznunk, mivel gyomirtó hatásának lényege abban áll, hogy a finom por megüllepszik a gyomnövények szövettel borított le­velein. Ott a harmat hatásba elol­vad és a nap sűrítő hatása révén sű­rű koncentráció elégeti a levélzetet. Feitrágyázášra sokkal * kisebb ada­gokat használunk, mint alaptrágya­ként. Salétromnitrogénből hektáron­ként 80—100 kg-ot, szuperfoszfátból 80—100 kg-t, 40%-os kálisóból 50— 100 kg-t adagolunk két ízben. A szuperfoszfátot és káli trágyát elvethetjük egyszerre is, de a nitro­­géntrágyát feltétlen két részben ada­goljuk. Ha a növényt zöld trágyának vetjük, úgy a foszfor és a kálimű, trágya adagját felére csökkentjük. Zöldtrágyaként használt növényt vagy a virágzás kezdetén vagy teljes virágzásban szántjuk alá. Itt a cél a nagy tömeg elérésén kívül az, hogy a növényt mielőbb a talajba juttassuk és utána lehetőleg teljes hozamú kul­túrnövényt vethessünk. Így pl. az ősszel vetett bíborhere után 100 na­pos kukoricát vagy kései burgonyát, esetleg silókukoricát vagy egyéb ta­karmánynövényt vessünk. HA A ZÖLDTRAGYÁNAK termesz­tett növény nem volt pillangós vi­rágú, hanem pl. zöíd rozs. sűrűn ve­tett napraforgó, fehér mustár, tavaszi takarmánykeverék, úgy sohasem sza­bad elfeledkeznünk, a teljes adag nitrogénműtrágya’ adagolásáról, mivel e növényzet korhadása a talajban nitrogén elvonással jár és ez az utónövényzét fejlődési zavarához ve­zethet. A műtrágyák alkalmazása tehát csakis helyes fejhasználás mellett biz­tosítja azokat az előnyöket, amelyeket tőle a termelő elvár. Rosszúl alkal­mazott műtrágya nemcsak a benne fekvő anyagi érték pusztulását jelenti, de kárt is okoz termelőjének. A mű­trágyázás elmulasztása viszont súlyos agrotechnikai hiányt jelent és közvet­len oka lesz hektárhozamaink csök­kenésének. Dr. Frídecký Ákos A dohányfötdek előkészítése. A do­hány morzsalékos szerkezetű, gyom­mentes talajt kíván. Tehát palántázás élőt: járassuk meg lűiltivátorral és kapcsoljunk a kultivátor után simítót. Az idejében és helyesen nevelt-do­hánypalánta ültetését április utolsó hetében megkezdhetjük. A kiültetett palánta körül készítsünk „tányért“. Szórjunk porhanyó, száraz földet és az öntözéstől nedves földre. Ez né­mileg megvédi a növényt a -kisebb talajmenti fagyoktól. Korai palántázásnak több előnye van. Melegágyban a kiritkított állo­mány jobban és erősebben fejlődik, célszerűbb a kézi munka megoszlása. Legnagyobb előnye azonban az, hogy ezzel egészséges és erőteljesen fejlő­dő szabadföldi állományt nyerünk, így jobb minőségű és nagyobb lesz a termés. Kiültetés előtt a palántá­kat Vz—1 százalékos mésszel közöm­bösített kékgá.lic-lével permetezzük. A táblát az első gyomok megje­lenésekor azonnal boronál.juk. Kiülte­tést megelőző vonalazás előtt köny­­nyűhengert alkalmazzunk. * * * A rétek és legelők javításának nagy­arányú akciója a takarmányalap eme­lését célozza. De hiába növeljük rét jeink és az évelő takarmánynövények termését, ha ezt nem takarítjuk be gondosan. Készítsünk tehát idejekorán alkal­mas szárító állványokat. A háromszö­gű állványra, ágasra aztán felaggat­juk a lóherét. Egy ilyen ágasról kb. 100 kg száraz takarmányt nyerünk. Így könnyén kiszámíthatjuk az egy hektárra szükséges ágasok számát. Alkalmazásukkal nagyon sok munkát megtakarítunk és biztosítjuk a takar­mány vesztességmentes betakarítását, megelőzzük a takarmány rothadását. itt sk * A tavaszi legelőre hajtás előtt szok­tassuk hozzá állatainkat a mozgás­hoz és a szabad -levegőhöz. A növen­dékállatokat kezdetben félnaorá, ké­sőbb pedig egész napra engedjük a kifutókba,. teheneket pedig a déli órákban eleinte 2—3, később- pedig 3-^-5 óra hosszáig jártassuk, mozgas­suk. Külön gondoskodjunk a vemhes anyák járatásáról. Ezeket ne enged­jük a többi jószág közé. mert köny­­nyen baj érheti őket. A szarvasmar­hákat '-'kelőre hajtás előtt néhány nap­­pal etessük bővebben, nedvdús takar­mánnyal, különben &z átmenet nél­küli takarmányváltozás — azaz a zöldlegelő — erős hasmenést okozhat. ik t i Ha a fiatal borsóvetés kikelése után sárgászöld színt - mutat, nitro­génhiányban szenved. Ez azért van, hogy a nitrogén-baktériumok még nem fejlődtek ki és a fiatal növényeket nem látják el megfelelő tápanyaggal. A borsó nagyon meghálálja a gyor­san oldódó nitrogénanyagot. Alkal­mazzunk ’ ektáronként kb. 75 kg nit­rogéntrágyát, de mielőbb. Gyengén induló lucerna szintén nagyon hálás a korai, gyorsan alkalmazott és va­lamivel erősebb nitrogén fejtrágyá­zásért. ± * * A földi, bolha még az ormányos r'pabogarak előtt megtámadja a ’fia­tal répát és kedvező körülmények kö­zött meggyengíti őket. - Kártétele könnyen észlelhető: jellegzetesen át­­lyuggatja a gyenge répalevélkéket. ’ Védekezés: A répabolhák ellen a növényzetet Dynociddal porozzuk; 1 ha területre 25 kg Dynocidot számí­tunk. A cukorrépával bevetett táblá­kat Dynociddal kell porozni, amint a répa sorolni kezd, éspedig tekintet nélkül a kártevő tényleges fellépésére. Ha i. répa lassan fejlődik, a poro­zást néhányszor megismételjük. Ezzel a porozással írtjuk a többi kártevőt is, amelyek szintén ebben az időben kezdik kártevésüket. A megelőző (pre­ventív) porozást csak akkor hagy­hatjuk el. ha a tavasz nedves és me­leg. A földibolhák gyérítésére Dyno­­cid helyett ragadós anyaggal bevont ponyvákat, azaz különleges módon készült bogárfogó ponyvákat használ­hatunk. amelyeket két kerékre szerelt rámára erősítünk és a talaj felett húzunk. Az ugráló répabolhák a ponyvára ragadnak és elpusztulnak. F. M PERMETEZZÜNK-----------------------------------------------------(-------------------------­Virágzás előtt is 1 %-os Dinol és 0,5 %-os Kuprikol vagy Sulikol keve­rékével permetez­zünk. Meggátolja a moniha és a vara­­sodás elterjedését és hathatósan írtja a rágcsáló kárte­vőket. Emellett'- a tetvekről sem feledkezzünk meg. Közvetlenül a tetvek kikelése után elkezdett és néhányszor megismételt 1 %-os Flóron nikotinkJszítménnyel i Almaiét ű való permetezés meggátolja a későb­bi inváziót es a levélterületben oko­­zptt veszteségeket. A tetvek elleni harcot az elvirág­zás után is foly­tathatjuk. Ez az időszak döntő mó­don befolyásolja a közelgő gyümölcs­­termelést. Ezt fő­ként až almamoly, a varasodé«, to­vábbá részben a monilia és a lisztharmat is tönkre­teheti. Rögtön a virágszirmok lehul­lása után alkalmazott 1 %-os Dinol \ Cseresznyelégy és 0,5 %-os Kuprikol vagy Sulikol kombinált permetezése kiadós segít­séget jelent. A cseresznyelegyek el­len Dinol 1 %-os oldatával perme­tezzük a cseresznyefáké. Az ameri­kai szövőlepkével fertőzött területe­ken minden megtámadott és az ezek­kel szomszédos lomblevelű fát ^és bokrot Dinol 1 %-os oldatával per-, metezzük. A hernyófészkeket lenyes­­sük és elégetjük. Okszerűbben műtrágyázzunk! A beszivárgó nedvesség a talaj leg­felsőbb rétegének könnyen oldódó nitrogén és mészkészletét lemossa a mélyebb rétegekbe. Ez abból a szem­pontból jó, hogy amikor a növény gyökerei már mélyről táplálkoznak onnan veszik a szükséges 'táplálékot. Azonban a csírázás és a kezdeti fej­lődés időszakában nitrogénben szű­kölködnek a növények. Ezért szokás • gyorsan és könnyen oldódó mészsalétromot szórni közvet­len a vetps előtt. Hátránya az, hogy a talajban lévő gyommagokat is táp­­láljg. Azonban a sok gyommagból csak az 5—7 cm mélységben lévők csírázhatnak ki. A többi csak akkor, ha- egy utóbbi szántás felhozza a leg­felsőbb rétegbe. A mi flaknovi mésznitrogénünkről tudjuk, hogy a talajba dolgozva amint szénsavas vízzel érintkezik, szénsa­vas mésszé és cianamiddá alakul. Ez a cianamid erősen mérgező hatású és megöli a zsenge és csírázó növé­nyeket. Hét-nyolc napig tart ez a talajmérgezettség. Ezért mésznitro­­génezés után csak 8 nap múlva sza­bad vetni, mert elölné a csírázó kul­túrnövényt. Az természetes, hogy a ciánamid a talaj felső rétegében ki­kelt, vagy csírázó gyomot is meg­öli. A rovarok és férgek téli álmuk után a talaj legfelsőbb rétegében várják a melegebb napokat s csak akkor. bújnak elő, ha már találnak rágni valót. Ciánamiddal ezeket is elpusztíthatjuk.- Helyes tehát, ha a - kukorica, a burgonya, a répa és más tavaszi ve­tések alá is mészsalétrom helyett mésznitrogént használunk. így nem­csak a nitrogén és mész hiányt pó­toljuk, hanem védekezünk a gyomo­­sodás és a rovarkárok ellen is. Az őszi szántás, .elsimítása után, a­­mint a talaj engedi kiszórjuk a mész­nitrogént és rögtön betárcsázzuk. Ha nem tapad a föld, hengerelünk is hogy a gyommagvak minél előbb csí­rázásnak induljanak. Egy hét múlva vethetjük az elkészített vetőmagot. Amennyiben szükségesnek gondol­juk a foszfor és káli műtrágyázást is, azt szemcsésen sorba adjuk a ve­tőmaggal keverve. Lósy Béla Csíráztatott zab a kocák búgatásának siettetésére Hazánk éghajlati viszonyai mellett igen fontos, hogy a második (sarjú) malacoztatás ne húzódjék a túlkései őszi (október-november) hónapokra. Az ilyenkor már általában hűvös és párás idő nem kedvez a malacneve­lésnek. Az ekkor született malacok nem részesülnek kellő napsütésben és nem is képesek megerősödni a téli hideg idő beállta előtt. Nem művészet jó malacot nevelni úgy* hogy 10—12 hétig szoptatunk és emellett a kocáink leromlanak. Ha kellő hozzáértéssel és Ielkismere­­tességgel ápoljuk a szopós malacokat, nincs is erre semmi szükség. Ameny­­nyiben a malacok idejében megtanulnak enni, nincsenek annyira az anya­­tejre szorulva, s 60 napra el lehet őket választani. Fontos ez azért is, mert az így nevelt malacok nem „rágják" le az anyákat. így a kocák nagy része minden nehézség nélkül bebúgatható még a szoptatás tartama alatt. A kocák bebúgatása a szoptatás alatt nagyban segíti az ^ önköltség csökkentését, de ez biztos jó eredménnyel csak akkor járhat, !ía szaksze- 4 rűen járunk el. — Igen jó eredménnyel jár, ha a szakszerűen összeállított takarmányadag mellett már a fialás előtti napoktól kezdve napi 5—10 dkg csíráztatott zabot adunk a kocáknak. A megnedvesített és nedvesen tartott zab nem túl hideg helyen, 5—10 nap alatt 1-1,5 cm-es csírát nevel s ilyen álla­potban már alkalmas az etetésre. A csírázó zabban sok értékes vitamin képződik. Az így képződő nagy E vitamin-csoport jelentősen elősegíti a természetes ivarzás megindulását, s fokozza a leváló petesejtek számát — tehát a kocák szaporaságát. Helyes a kanoknak is a párosítási idény alatt, s az azt megelőző he­tekben ugyancsak 5—10 dkg csíráztatott zabot juttatni. A csíráztatott zab etetésének fontosságát az alábbi kísérlet eredménye bizonyítja. A két csoport anyakoca teljesen azonos takarmányozásban részesült; s ugyanazon a telepen, azonos évszakban került fájásra, majd búgatásra. Az egyik csoport már a szoptatós alatt, a 4-5 naptól abraktakarmány - adagjához keverten napi 5—10 dkg 1 cm hosszú csírájú zabot kapott. Ez a csoport a fialás utáni 45 napig bebúgott. A csíráztatott zabbal nem ete­tett — kontrol — csoport csupán a fialá^ utáni 45 napon kezdett búgni és nagy része csak a leválasztás után búgott be.

Next

/
Thumbnails
Contents