Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-04-22 / 16. szám
1956. április 22. Földműves 7 Nagy gonddal ápoljuk az őszieket! AZ ŐSZI VETÉSEK tavaszi átvizsgálása elsőrendű agrotechnikai feladatot jelent minden termelő részére. A vetések egyrésze a felfagyás tüneteit mutatja.- Sokkal súlyosabb gondot Jelent azonban a kifagyás esete. Most áprilisban van az ideje annak, hogy a gyengén áttelelt vetéseket megfelelő gondozással helyrehozzuk. Ha azt látjuk, hogy vetéseink gyengék, nem szabad tovább késlekedni a hathatós beavatkozástól. Ezen beavatkozás elsősorban a növényzet lehengerezésével veszi kézdetét, majd nitrogén műtrágya elszórá/ sa következik, melyet fogasboronával keverünk a talajba. A nitrogén fejtrágyázás -időben történjék, vagyis olyankor, amikor a-növény még a bokrosodás élettani stádiumában van. Az elkésett boronázás a gabonát visszaszorítja és ezáltal bekövetkezik az ún. sarjbokrosodás is. A sarjbokrosodás káros jelenség és terméscsökkentő hatása miátt nem kívánatos. Nemcsak, hogy a termény mennyiségét, de a minőségét is rontja és okozója a sok II. osztályú kisebb értékű magnak. A SARJBOKROSODÁS ugyanis leszorítja a főszár terméshozami hatá: sát azáltal, hogy kelés nélkül sarjúk a Jászt hoz, mellékszárat neve! majd elszívja a növényi tápanyagot a főszártól, de szemtermést nem ad. A nitrogén fejtrágya salétromnitrogént tartalmaz, könnyen kilugozódik a talajból, azért egyszerre csak kis mennyiséget adunk és inkább két résztletben trágyázunk vele. A második trágyázást az első trágyázás után 2—3 héttel kell végrehajtani. A nitrogén fejtrágya hatása a növényzet haragos-zöld színében mutatkozik majd meg, bizonyítékul arra. hog” azt felvette és értékesítette. Ha a termelés célja nem a maghozam biztosítása, de a nagy terjedelmű zöldanyag, vagyis ' takarmány elérése lenne, úgy a nitrogénbőség csak ’előnyös lehet, mert a zöldtömeg mennyiségét nagyban emeli. Ha a termelés célja magkötés, úgy az esetleges nitrogén túlsúlyt célszerű fokozott foszforsav trágyázással ellensúlyozni; annál is inkább, mivel foszforsav a nitrogénnel ellentétben megrövidíti a tenyészidőt és fokozza a mag kifejlődését és gyors beérését. Ilyen célra mindig a leggyorsabb hatású foszforsav trágyát használjuk. Ez a szuperfoszfát, mivel ennek foszforsava vízben oldódik. A Thomasliszt fejtrágyázásra nem alkalmas, mivel hatása lassú. A lassú hatást az idézi elő, hogy a trágya foszforsava csakis 2%-os citromsavba oldódik. . • A NITROGÉN ESETLEGES túlsúlya ellen lehet káli trágyázást is alkalmazni. E célra a 40%-os kálisó a legalkalmasabb. Kainitot csakis gyomirtásra használjuk, fejtrágyázás módja szerint. E célra használt kainitot azonban igen finoman őrölt por formában kell alkalmaznunk, mivel gyomirtó hatásának lényege abban áll, hogy a finom por megüllepszik a gyomnövények szövettel borított levelein. Ott a harmat hatásba elolvad és a nap sűrítő hatása révén sűrű koncentráció elégeti a levélzetet. Feitrágyázášra sokkal * kisebb adagokat használunk, mint alaptrágyaként. Salétromnitrogénből hektáronként 80—100 kg-ot, szuperfoszfátból 80—100 kg-t, 40%-os kálisóból 50— 100 kg-t adagolunk két ízben. A szuperfoszfátot és káli trágyát elvethetjük egyszerre is, de a nitrogéntrágyát feltétlen két részben adagoljuk. Ha a növényt zöld trágyának vetjük, úgy a foszfor és a kálimű, trágya adagját felére csökkentjük. Zöldtrágyaként használt növényt vagy a virágzás kezdetén vagy teljes virágzásban szántjuk alá. Itt a cél a nagy tömeg elérésén kívül az, hogy a növényt mielőbb a talajba juttassuk és utána lehetőleg teljes hozamú kultúrnövényt vethessünk. Így pl. az ősszel vetett bíborhere után 100 napos kukoricát vagy kései burgonyát, esetleg silókukoricát vagy egyéb takarmánynövényt vessünk. HA A ZÖLDTRAGYÁNAK termesztett növény nem volt pillangós virágú, hanem pl. zöíd rozs. sűrűn vetett napraforgó, fehér mustár, tavaszi takarmánykeverék, úgy sohasem szabad elfeledkeznünk, a teljes adag nitrogénműtrágya’ adagolásáról, mivel e növényzet korhadása a talajban nitrogén elvonással jár és ez az utónövényzét fejlődési zavarához vezethet. A műtrágyák alkalmazása tehát csakis helyes fejhasználás mellett biztosítja azokat az előnyöket, amelyeket tőle a termelő elvár. Rosszúl alkalmazott műtrágya nemcsak a benne fekvő anyagi érték pusztulását jelenti, de kárt is okoz termelőjének. A műtrágyázás elmulasztása viszont súlyos agrotechnikai hiányt jelent és közvetlen oka lesz hektárhozamaink csökkenésének. Dr. Frídecký Ákos A dohányfötdek előkészítése. A dohány morzsalékos szerkezetű, gyommentes talajt kíván. Tehát palántázás élőt: járassuk meg lűiltivátorral és kapcsoljunk a kultivátor után simítót. Az idejében és helyesen nevelt-dohánypalánta ültetését április utolsó hetében megkezdhetjük. A kiültetett palánta körül készítsünk „tányért“. Szórjunk porhanyó, száraz földet és az öntözéstől nedves földre. Ez némileg megvédi a növényt a -kisebb talajmenti fagyoktól. Korai palántázásnak több előnye van. Melegágyban a kiritkított állomány jobban és erősebben fejlődik, célszerűbb a kézi munka megoszlása. Legnagyobb előnye azonban az, hogy ezzel egészséges és erőteljesen fejlődő szabadföldi állományt nyerünk, így jobb minőségű és nagyobb lesz a termés. Kiültetés előtt a palántákat Vz—1 százalékos mésszel közömbösített kékgá.lic-lével permetezzük. A táblát az első gyomok megjelenésekor azonnal boronál.juk. Kiültetést megelőző vonalazás előtt könynyűhengert alkalmazzunk. * * * A rétek és legelők javításának nagyarányú akciója a takarmányalap emelését célozza. De hiába növeljük rét jeink és az évelő takarmánynövények termését, ha ezt nem takarítjuk be gondosan. Készítsünk tehát idejekorán alkalmas szárító állványokat. A háromszögű állványra, ágasra aztán felaggatjuk a lóherét. Egy ilyen ágasról kb. 100 kg száraz takarmányt nyerünk. Így könnyén kiszámíthatjuk az egy hektárra szükséges ágasok számát. Alkalmazásukkal nagyon sok munkát megtakarítunk és biztosítjuk a takarmány vesztességmentes betakarítását, megelőzzük a takarmány rothadását. itt sk * A tavaszi legelőre hajtás előtt szoktassuk hozzá állatainkat a mozgáshoz és a szabad -levegőhöz. A növendékállatokat kezdetben félnaorá, később pedig egész napra engedjük a kifutókba,. teheneket pedig a déli órákban eleinte 2—3, később- pedig 3-^-5 óra hosszáig jártassuk, mozgassuk. Külön gondoskodjunk a vemhes anyák járatásáról. Ezeket ne engedjük a többi jószág közé. mert könynyen baj érheti őket. A szarvasmarhákat '-'kelőre hajtás előtt néhány nappal etessük bővebben, nedvdús takarmánnyal, különben &z átmenet nélküli takarmányváltozás — azaz a zöldlegelő — erős hasmenést okozhat. ik t i Ha a fiatal borsóvetés kikelése után sárgászöld színt - mutat, nitrogénhiányban szenved. Ez azért van, hogy a nitrogén-baktériumok még nem fejlődtek ki és a fiatal növényeket nem látják el megfelelő tápanyaggal. A borsó nagyon meghálálja a gyorsan oldódó nitrogénanyagot. Alkalmazzunk ’ ektáronként kb. 75 kg nitrogéntrágyát, de mielőbb. Gyengén induló lucerna szintén nagyon hálás a korai, gyorsan alkalmazott és valamivel erősebb nitrogén fejtrágyázásért. ± * * A földi, bolha még az ormányos r'pabogarak előtt megtámadja a ’fiatal répát és kedvező körülmények között meggyengíti őket. - Kártétele könnyen észlelhető: jellegzetesen átlyuggatja a gyenge répalevélkéket. ’ Védekezés: A répabolhák ellen a növényzetet Dynociddal porozzuk; 1 ha területre 25 kg Dynocidot számítunk. A cukorrépával bevetett táblákat Dynociddal kell porozni, amint a répa sorolni kezd, éspedig tekintet nélkül a kártevő tényleges fellépésére. Ha i. répa lassan fejlődik, a porozást néhányszor megismételjük. Ezzel a porozással írtjuk a többi kártevőt is, amelyek szintén ebben az időben kezdik kártevésüket. A megelőző (preventív) porozást csak akkor hagyhatjuk el. ha a tavasz nedves és meleg. A földibolhák gyérítésére Dynocid helyett ragadós anyaggal bevont ponyvákat, azaz különleges módon készült bogárfogó ponyvákat használhatunk. amelyeket két kerékre szerelt rámára erősítünk és a talaj felett húzunk. Az ugráló répabolhák a ponyvára ragadnak és elpusztulnak. F. M PERMETEZZÜNK-----------------------------------------------------(-------------------------Virágzás előtt is 1 %-os Dinol és 0,5 %-os Kuprikol vagy Sulikol keverékével permetezzünk. Meggátolja a moniha és a varasodás elterjedését és hathatósan írtja a rágcsáló kártevőket. Emellett'- a tetvekről sem feledkezzünk meg. Közvetlenül a tetvek kikelése után elkezdett és néhányszor megismételt 1 %-os Flóron nikotinkJszítménnyel i Almaiét ű való permetezés meggátolja a későbbi inváziót es a levélterületben okozptt veszteségeket. A tetvek elleni harcot az elvirágzás után is folytathatjuk. Ez az időszak döntő módon befolyásolja a közelgő gyümölcstermelést. Ezt főként až almamoly, a varasodé«, továbbá részben a monilia és a lisztharmat is tönkreteheti. Rögtön a virágszirmok lehullása után alkalmazott 1 %-os Dinol \ Cseresznyelégy és 0,5 %-os Kuprikol vagy Sulikol kombinált permetezése kiadós segítséget jelent. A cseresznyelegyek ellen Dinol 1 %-os oldatával permetezzük a cseresznyefáké. Az amerikai szövőlepkével fertőzött területeken minden megtámadott és az ezekkel szomszédos lomblevelű fát ^és bokrot Dinol 1 %-os oldatával per-, metezzük. A hernyófészkeket lenyessük és elégetjük. Okszerűbben műtrágyázzunk! A beszivárgó nedvesség a talaj legfelsőbb rétegének könnyen oldódó nitrogén és mészkészletét lemossa a mélyebb rétegekbe. Ez abból a szempontból jó, hogy amikor a növény gyökerei már mélyről táplálkoznak onnan veszik a szükséges 'táplálékot. Azonban a csírázás és a kezdeti fejlődés időszakában nitrogénben szűkölködnek a növények. Ezért szokás • gyorsan és könnyen oldódó mészsalétromot szórni közvetlen a vetps előtt. Hátránya az, hogy a talajban lévő gyommagokat is tápláljg. Azonban a sok gyommagból csak az 5—7 cm mélységben lévők csírázhatnak ki. A többi csak akkor, ha- egy utóbbi szántás felhozza a legfelsőbb rétegbe. A mi flaknovi mésznitrogénünkről tudjuk, hogy a talajba dolgozva amint szénsavas vízzel érintkezik, szénsavas mésszé és cianamiddá alakul. Ez a cianamid erősen mérgező hatású és megöli a zsenge és csírázó növényeket. Hét-nyolc napig tart ez a talajmérgezettség. Ezért mésznitrogénezés után csak 8 nap múlva szabad vetni, mert elölné a csírázó kultúrnövényt. Az természetes, hogy a ciánamid a talaj felső rétegében kikelt, vagy csírázó gyomot is megöli. A rovarok és férgek téli álmuk után a talaj legfelsőbb rétegében várják a melegebb napokat s csak akkor. bújnak elő, ha már találnak rágni valót. Ciánamiddal ezeket is elpusztíthatjuk.- Helyes tehát, ha a - kukorica, a burgonya, a répa és más tavaszi vetések alá is mészsalétrom helyett mésznitrogént használunk. így nemcsak a nitrogén és mész hiányt pótoljuk, hanem védekezünk a gyomosodás és a rovarkárok ellen is. Az őszi szántás, .elsimítása után, amint a talaj engedi kiszórjuk a mésznitrogént és rögtön betárcsázzuk. Ha nem tapad a föld, hengerelünk is hogy a gyommagvak minél előbb csírázásnak induljanak. Egy hét múlva vethetjük az elkészített vetőmagot. Amennyiben szükségesnek gondoljuk a foszfor és káli műtrágyázást is, azt szemcsésen sorba adjuk a vetőmaggal keverve. Lósy Béla Csíráztatott zab a kocák búgatásának siettetésére Hazánk éghajlati viszonyai mellett igen fontos, hogy a második (sarjú) malacoztatás ne húzódjék a túlkései őszi (október-november) hónapokra. Az ilyenkor már általában hűvös és párás idő nem kedvez a malacnevelésnek. Az ekkor született malacok nem részesülnek kellő napsütésben és nem is képesek megerősödni a téli hideg idő beállta előtt. Nem művészet jó malacot nevelni úgy* hogy 10—12 hétig szoptatunk és emellett a kocáink leromlanak. Ha kellő hozzáértéssel és Ielkismeretességgel ápoljuk a szopós malacokat, nincs is erre semmi szükség. Amenynyiben a malacok idejében megtanulnak enni, nincsenek annyira az anyatejre szorulva, s 60 napra el lehet őket választani. Fontos ez azért is, mert az így nevelt malacok nem „rágják" le az anyákat. így a kocák nagy része minden nehézség nélkül bebúgatható még a szoptatás tartama alatt. A kocák bebúgatása a szoptatás alatt nagyban segíti az ^ önköltség csökkentését, de ez biztos jó eredménnyel csak akkor járhat, !ía szaksze- 4 rűen járunk el. — Igen jó eredménnyel jár, ha a szakszerűen összeállított takarmányadag mellett már a fialás előtti napoktól kezdve napi 5—10 dkg csíráztatott zabot adunk a kocáknak. A megnedvesített és nedvesen tartott zab nem túl hideg helyen, 5—10 nap alatt 1-1,5 cm-es csírát nevel s ilyen állapotban már alkalmas az etetésre. A csírázó zabban sok értékes vitamin képződik. Az így képződő nagy E vitamin-csoport jelentősen elősegíti a természetes ivarzás megindulását, s fokozza a leváló petesejtek számát — tehát a kocák szaporaságát. Helyes a kanoknak is a párosítási idény alatt, s az azt megelőző hetekben ugyancsak 5—10 dkg csíráztatott zabot juttatni. A csíráztatott zab etetésének fontosságát az alábbi kísérlet eredménye bizonyítja. A két csoport anyakoca teljesen azonos takarmányozásban részesült; s ugyanazon a telepen, azonos évszakban került fájásra, majd búgatásra. Az egyik csoport már a szoptatós alatt, a 4-5 naptól abraktakarmány - adagjához keverten napi 5—10 dkg 1 cm hosszú csírájú zabot kapott. Ez a csoport a fialás utáni 45 napig bebúgott. A csíráztatott zabbal nem etetett — kontrol — csoport csupán a fialá^ utáni 45 napon kezdett búgni és nagy része csak a leválasztás után búgott be.
