Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-04-22 / 16. szám

8 3. kérdés: Mit kell tudni az ok­szerű zöld mezőgazdálkodásról? Felelet: A Földművelésügyi Megbí­zotti Hivatal kezdeményezésére orszá­gos méretben, hazánkban is megin­dul* a rétek és Jegelők javítása és karbantartása. Az ocsovai, püspöki, mihályfai, búcsi és számos élenjáró példa után a szövetkezetek százai vé­geztek és végzik el az elhanyagolt réteken és legelőkön a javítási és kar­bantartási munkálatokat. Az állatte­nyésztés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a szükséges takarmányalap biztosítá­sa. Ezt a jól tervezett és szakszerűen végzett takarmánytermesztéssel érjük el. _ (Zöld futószalag, silótakarmány­növények termesztésének . kiszélesíté­sével, stb.j A takarmányok termesz­tése jórészben a réten és legelőn tör­ténik. Ha okszerű zöld mezőgazdál­kodást folytatunk, nagy mennyiségű minőségi takarmányt nyerünk, melv állataink takarmányozását, természet­szerűbbé teszi és az állati termékek jobb minőségű, olcsóbb előállítását segíti elő. A réteknek, legelőknek ezt a nagy gazdasági jelentőségét felbe­csülve, tartsuk elsőrendű kötelessé­günknek, azokat minden faluban kar­bantartani és szükség e,setén arra al­kalmas módon javítani. Legelő nélkül jó tényészállatot ne­velni nem lehet, mert 'mozgás, friss levegő és napfény hiányában az állati szervezet elpuhul, fogékonyabb lesz a betegségek iránt. E legelőre járó álla­tok mozgató, lélegző és vérkeringési szerveik jól kifejlődnek. Javul az egészségi állapot és az ellenálló ké­pesség, Az állatok megedződnek. A napfény hatására a bőr pigmentje (festékanyag) szaporodik. Javul a.vér összetétele, emelkedik a vörösvérsej­­tek száma. Az ér és idegrendszer erő­södik, rügalmassá - válik. A szervezet hőszabályozó szerve tevékenyebb lesz,- az állat nem fázik meg olyan könnyen. Veszedelmes betegségek: gu­mókor. fertőző tőgygyulladás, fertőző elvetélés, bőrbántalmak; angolkór, csontlágyulás, sóforgalmi zavarok, emésztési bántalmak, ellési nehézsé­gek veszélye, a legalacsonyabbra csökken. Még az ún. rossz szokások — amelyek az állatok' értékét erősen csökkentik, ■— ritkábbá válnak és csak elvétve fordulnak elő. A legeltetés és a zöidtakarmányok fogyasztása élénkíti a nemiszervek működését. A nőstényfajú állatok ivar­zása rendszeressé válik, a fogamzás százaléka emelkedik, így a szaporulat száma is nő. Az el lés utáni első ivar­zás korábbal) jelenik meg, az ismét­lődés rendszeres, stb. Az apaállatok párzási kedve is emelkedik. Az ondó életereje (vis vitális) és átörökítő ké­pessége emelkedik. A legelőre járó, apaállatok nem nehezednek el, hágó­­képességüket sokáig megtartják, így nem kell értékes tenyészállatokat idő­előtti vágásra kiselejtezni. A legelő állatok között kevés a meddő. Az ivadék fejlődése jobb, gyorsabb mert az anya teje bőven tartalmazza a szükséges ásványi sókat, vitamino­kat. Az „A“ vitamin a növekedést, a ,,D“ vitamin a csontfejlődést szabá­lyozza. így a csont keményebbé, az inak rugalmasabbá, az ízületek szá­razabbá, tisztábbá és acélosabbá vál­nak. Az" ilyen állatoktól várhatunk komolv nagy termelést. Az így nevelt állatok hosszú .élettartamú ak lesznek. A jó legelőn kedvező az állatok emésztése, mert a mozgást serkent’ és a gyomor- és a bél mozgását (perisztaltikáját). Legelőn az állatok étvágya jó, a tápanyag kihasználás­nak hatásfoka emelkedik. Az állati sejtek, szövetek, az egyes szervek anyagforgalma fokozódik, ami ha nem is közvetlenül, de közvetve a tartós magastermelés fontos feltétele. Ä legeltetés és a zöidtakarmányok fogyasztása kedvezően befolyásolja ' az állati termékek (tej, tojás, hús, zsir) minőségét. A. termék iz. zamatanvag, vitamin tartalma, színe minőségileg javul. (Folytatása a következő számban) Királyfiakafcsai Mezőgazdasági Szakiskola A jó földműves holtig tanul . Tudják ezt maguk a szövetkezeti tagok is és azért sem időt sem fá­radságot nem sajnálva, szívesen jár­nak a munkaiskolába, hogy elsajátít­sák az új munkamódszereket és meg­ismerjek a haladó földművelés tudo­mányát. Öregek, fiatalok, mindany­­nyian résztvesznek ezen a tanfolya­mokon és nem maradnak távol a ta­nulástól a falu asszonyai sem. A ZSELIZI JÁRÁSHOZ TARTOZÓ KISSÁRÖI SZÖVETKEZET egyike a járás legjobb szövetkezeteinek. Itt a munkaiskola I. és II. osztálya műkö­dik. Az ■ iskolát 52 szövetkezeti tag látogatja, 38 férfi és 14 nő. Az ok­tatást Szakács Antal, Selleny János állami gazdasági dolgozók, továbbá Leszkó Kálmán EFSZ elnök vállalta. A szövetkezeti munkaiskolát Leszkó Anna vezeti. A legszorgalmasabb lá­togatók közé tartozik Torma Anna és Osvald Vilma, akik a dohány kam­pány alajt is a legjobb munkát végez­tek. A férfiak közül a tanulásban ki­tűnik Alföldi Gyula, Lőrinc Lajos, mindketten kocsisok az EFSZ-ben. A KÉTYI SZÖVETKEZET is a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Azon a nézeten vannak, hogy amilyen szorgalmasan tanulnak, olyan lesz majd'a szövetkezet is. A munkaegy­ség értéke ugyan alacsony, de a mun­kaiskolán szerzett tapasztalataik alap­ján bizonyosan nagyobb eredményeket fognak elérni, és így'majd a munka­egységek értéke is emelkedik. Az iskolának 22 látogatója van, akik nagy érdeklődéssel hallgatják az elő­adásokat. Legjobb előadóik Üjiaky László nyugalmazott tanító, az iskola vezetője, Szalma Gyula, az EFSZ me­zőgazdásza. A NAGYÖLVEDI SZÖVETKEZETI TAGOK sem akarnak lemaradni. Az előadó itt is Üjiaky László, aki szak­ismereteit iparkodik minél szélesebb alapon terjeszteni és a hallgatóságnak érthetően előadni. Az iskola vezetője Takács József, aki a helybeli szövet­kezet könyvelője. A nagyölvedi szö­vetkezeti munkaiskolát 28 tag láto­gatja, akik valamennyien szorgalmas hallgatók. K. M. Így jutnak nagyobb jövedelemhez A szenei járásban egyre több me­zőgazdasági üzem élvezi az állami fel­vásárlás előnyeit. Ezt bizonyítja az 1956. év első negyedének tejbeadása is, A járásban a legjobb eredményt az újvilági, nagyfödémgsf, nagyborsai, újtelepi, boldogfal, toronyi, dunasápi, újjókái és nagygurabi szövetkezetek érték el. A szabad piaci tejár előnyeit nem élvezik azok az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középparasztok, akik nem juttatnak tejet szabad piacra, és így nem részesülhetnek kedvezményes takarmányvásárlásban sem. K. Ľ. A „Jawa ČZ 175“ külföldre indul A napokban a strakonicei Cseh Mo­torkerékpár Üzemek dolgozói elküld­ték az első Jawa ČZ 175 típusú új motorkerékpár-küldeményt. Ez a mo­torkerékpár »iparunk újdonsága. — Az első gépek — mondotta Jifi Červák, munkáérdemrendes mérnök, az üzem főmérnöke — export csoma­golásban Üstí nad Labem-en és Ham­burgon át Casablancába és Marokkó­ba mennek. A Német Szövetségi Köz­társaságba, Finnországba és Norvégiá­ba is küldünk ilyen motorkerékpáro­kat. Az újtípusú Jawa 175 motorke­­rékpáraink gyártásánál mennyiség és minőség tekintetében világviszonylat­ban élenjáró helyet foglalunk el. Harmincezer tojás terven felül Az ipolysági járás felvásárlási dol­gozói kötelezettséget vállaltak, hogy május 1-ig 110 000 liter tejet és 30 000 tojást vásárolnak fel terven felül. Egyúttal versenyre hívták a besztercebányai kerület összes járá­sait a tej és más termékek felvásár­lási tervének teljesítésére. Felhívásu­kat eddig a besztercebányai kerület­ben Kékkő, Tornaija, Kremnica járá­sok felvásárlási dolgozói fogadták el. továbbá a besztercebányai járás. Földműves 1956. április 22. VALÓRA VÁLT A repülő fanyűvő óriás A régiek mesékbe szőtték álmodo­zásaikat, vágyaikat. Varázserejű me­sehősök, csodálatos szerszámok, soha nem látott állatok és növények sze­repeltek a mesékben. A mesék száj­ról szájra, nemzedékről nemzedékre szálltak és hosszú évszázadok 'után napjainkban érkezett el az az idő, amikor a valóság utólérte, sőt túl­szárnyalta a mesék világát. A mesebeli kisbalta gazdája paran­csára kiment az erdőbe és egyetlen éjszaka kivágta és felaprftotta az egész erdőt. Míg a csodálatos kisbaltá dolgozott, gazdája nyugodtan aludt az ágyban. A mesebeli „Fanyövő óriás” pedig úgy rángatta ki a hatalmas szálfákat, mint a kertész a gyomot. Eddig a mese és mi-a valóság? A mesebeli kisbalta utóda Érdekes -fafeldolgozó gép tervét ké­szítették el a szovjet mérnökök. A hatalmas lánctalpakon mozgó gépóriás acélfogaival előbb letarolja az erdő fáit és bokrait A gépbe kerülő,fákat apró forgácsokra zúzza és a forgá­csokból, vegyi kezelés után értékes nyersanyagot, cellulózét' állít elő. Míg a hatalmas gépóriás feltartózhatatla­­nul halad előre és a szó szoros értel­mében nyeli az erdőt, addig vasúti rakományszámra ontja magából a fű­részárut és a vegyipar számtalan ér­tékes nyersanyagát. A cellulózén kí­vül műanyag-alapanyagokat, lakkokat festékeket, alkoholt és még számtalan más vegyipari nyersanyagot állít elő. A csodálatos készülék nemcsak kiírtja és feldolgozza az erdőt, hanem rög­tön új erdőt is telepít a régi helyé­re. Igaz, hogy a gép gazdái nem al­szanak, míg a csodálatos masina dol­gozik, hanerp figyeli^, irányítják, sza­bályozzák az önműködő gyár munká­ját. A mesemondónak a legmerészebb álma sem Érte ?1 ezt a teljesítményt, számára mfeg elegendő volt a tűzre­­valónak felaprított, erdő, de hogy ab­ból papír, filmszalag, vagy műfonál készüljön — nem is juthatott eszébe. A mesebeli fanyűvő csodálatos ere­jét is pótolta már a technika. Nem­régiben érkezett híre annak, hogy si­kerrel . alkalmazták. Svájcban a heli­koptereket az erdőirtásban. A rend­kívül teljesítményű repülőgépek felül­ről ragadják meg a szálfákat és egy­szerűen tövestől kihúzzák a földből, majd könnyedén a féld úgozó helyre röpítik. A mesemondó óriássá tette az embert, hogy az a hatalmas fát tövestől tudja kitépni — korunk technikája olyan gépet szerkesztett, mely még csodálatosabb tettek elvég­zésére teszi képessé az embert. / Cölöpverő az A Szovjetunióban folyó hatalmas gátépítéseknél sokszor több kilométer hosszúságban kell a földbe süllyesz­teni egymáshoz simuló vaslapokat A sürgető, szükség megteremtette az új cölöpverő készüléket. A tervezők olyan szerkezetet készítettek, mely nem egyes hatalmas ütésekkel veri le a cölöpöt, hanem percenként több ezer apró ütést mér a cölöpre. A le­verendő -fémgerenda. . égére helyezik az alig utazótáska nagyságú cölöpverő készüléket, melyet elektromos áram tart működésben. A cölöp egyszeriben, Építkezéseknél, különösen a vízmű­vek, gátak, hidak építkezésénél fel­tétlenül szükséges, hogy fém- vagy faoszlopokat sülyesszenek a földbe. Ezek egyréázt az építmény alapját erősítik, másrészt a vízszivárgást aka­dályozzák meg. A cölöpverés legősibb formái mindmáig megmaradtak. így a csigán átvetett kötél, melynek egyik végével felemelik a súlyt, majd leej­tik és így verik a cöíöpöt. A .súly felemelését emberi erő vagy motor végzi. Ez az eljárás azonban hossza­dalmas és nehézkes. utazótáskába szemlátomást süllyed я földbe a gép munkája nyomán és csupán az üté­sek egyetlen zúgásba olvadó hangja érzékelteti, hogy itt új, nagyszerű gép dolgozik. Az apró ütések egyéb­ként megközelítően sem roncsolják annyira össze az oszlop fejét, mint a régebbi cölöpverők. Csupán . hármat ragadtunk ki a nagyerejű gépek közül. Kettő közülük óriási, a harmadik törpe, de minde­gyik a tervező, kutató ember hatal­mas erejét mutatja, mellyel a termé­szet erőit szolgálatába kényszerítette. Megoldották a szén földalatti gázosítását* A tudósok régi óhaja, hogy szén­gázt nyerhessenek közvetlenül a föld alatt, már teljesült. V. A. Matvejev, P. V. Szkafa, D. I. Filipov és más szovjet mérnökök tökéletesítették a szén föld alatti gázosításának módját és gyakorlatilag felhasználták a kuz­­nyecki szénmedencében, ahol Kiszel­­jovszk város’ közelében üzembe he­lyezték az első juhoabinszki föld alatti gázosító telepet. A telep a következő épületekből és berendezésekből áll: Az igazgatóság: épület, a kompresszor-berendezés, a katlanok, víztorony és néhány száz méter hosszú gázvezető és légvezető cső, amely a föld alatti gázgeneráto­rokhoz és a közös gáztartályhoz ve­zet. A szénnek föld' alatti égetésével nyert gázt a levegő adagolásának szabályozásával mint tüzelőt és nyers­anyagot használják a további vegyi feldolgozásban. Az eddigi költséges szénfejtési eljárás helyett az új eljá­rással. hatalmas munkaerő- és terme­lőeszköz-megtakarítást érnek el. •A juhoabinszki föld alatti gázositó állomás dolgozói lépésről lépésre tö­kéletesítik a szén föld alatti gázosí­tásának módszerét. További hasonló állomások építésén kívül üzembe akarják helyezni az első gázturbinát, I amely a föld alatt nyert gáz segítsé­gével villamos áramot fejlesztene. t * Tanulnak-e ebből a galántai kerületi javítóműhely dolgozói? Különösen a tápaszi mezőgazdasági munkáknál minden üzemképes trak­torra égető szükség van. A gép- és traktorállomások dolgozói ezért a téli hónapokban igyekeznek, hogy gépei­ket rendbehozzák és mindjárt az első kedvező tavaszi napon elindulhassa-' nak a földekre. A szeredi gépállomás időben elké­szült a gépek javításával. Az egyik рТ-54-esen a terv szerint generál­javítást kellett volna végrehajtani. El­vontatták tehát a gépet a galántai ke­rületi javítóba. A galántaiak megígér­ték, hogy a generál-javítást még a tavaszi munkák megkezdése előtt el­végzik. (A biztonság kedvéért azon­ban a szerződésben a javítási ha­táridőt nem tüntették fel). Polás István, a gépállomás, főmér­nöke a galántaiakat gyakran felhívta telefonon és figyelmeztette őket, hogy már ideje volna ha a DT—54-est visz­­szaállítanák. A szerediek többszöri sürgetésére, végre március vége felé kívánságuk teljesült. Értesítést kaptak, hogy a gépet megiavították. Elindul­tak tehát átvenni a hernyótalpast. — Csakhogy... a? átvételnél megálla­pították, hogy a segédmotor éppen úgy kihagy, mint a javítás előtt. Ezen­kívül még több hiányosságot is fel­fedeztek. A javítóműhely műszaki el­lenőrei a megállapított hibákat fel­jegyezték és ígérték, hogy négy nap múlva mindent megjavítanak. Csak­hogy ... négy. nap múlva az. átvé­telnél megint hiányosságokat fedeztek fel. Például a; futómű arról tanúsko­dott, hogy át sem vizsgálták rende­sen. Üjabb jegyzőkönyv, újabb átve­­vési határidő. Március végén a szere­diek harmadízben indultak Galántára Csakhogy... harmadízben sem talál­lak kevesebb hibát, mint azelőtt. Egy galántai műszaki . ellenőr tanácsára azonban: hogy ilyen csekélységeket odahaza is megjavíthatnak, no meg aztán a nem sokára megkezdődő ta­vaszi munkák miatt is — a traktort hazavitték a gépállomásra. A gép époen a legjobbkor érkezeti Az előbb említett „csekélységek“ meg­javítása, után az erőgép m gindult a földek irányába. Csakhogy... a mo­tor kezdett kihagyni és végül egészen lecsendesedett. Újból telefonáltak a galántai kerületi javítóműhelybe és kérték, hogy a szerencsétlen DT—54- est mielőbb javítsák meg. A galántai szerelők április 4-én érkeztek Sze­redre és végre végérvényesen generál­­javítást hajtottak végre a lánctalpa­son. A gép azóta csodák-csodájára ál­landóan üzembe van és még azóta semmi baja sem történt. ■ Tanulnak-e ebből a galántai■ kerü­leti favítómüheiy dolgozói? B. i. \ Keresztrejtvény Vízszintes sorok: 1. Földműveseink időszerű kérdése (A nyíl irányában folytatva). 8. Zi­mankós. 9. Ne oltsd, ami nem .. 10. Le fordítva. 11. Igekötő. 13. R. S. I. 14. Egyetemi vizs­ga (régies, latinul). 18. А XX. század nagy magyar köl­tője. 19. Időegység. 20. K. N. 21. Sír-lJ 22. Villamos ener­gia. 24,- Háziállat csinálja. 26. Két­szer ritka, 28. Adó keverve. 29. He­lyeslés oroszul. 30. Ételízesítő. 31. Or­vosság (rövid ma­gánhangzóval. 32. Fejlődik. 33. Hasz­nos házi szárnyas. 34. Zrínyi Miklós. Függőleges sorok: 1. Itt született Ba­bits Mihály. 2. Fér­finév szlovákul. 3. Örvény eleje. 4. A vad szélei. 5. Ék fordítva. 6. Állami díjas szlovákiai magyar író 7. A görög istenek atyja (Az utolsó betű fel­cserélve). 11. Fiú angolul. 12. Az eke hiányosan. 15, Foglalkozás. 16 Lau­­dánumok mássalhangzói. 17. Móra Ferenc egyik művének címe (Az utolsó betű hiányzik). 23. Leánynév becézve. 24. Vissza: kar nérrfetül. 25 Erdélyi Károly. 27. Átnyújt. 31. Pipa magánhangzói. Beküldte: Tankó-Tóth

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents